TELEVÍZIÓ KÉSZÜLÉKEK JAVÍTÁSA (VIII)

. GYURKOVICS ATTILA TELEVÍZIÓ KÉSZÜLÉKEK JAVÍTÁSA (VIII) (AT 602-603) MAGYAR HONVtDELMI SPORTSZOVETStC 1963

\ ELOSZO McagJ~C~rmazcigon több tfzeur 44nab AT 102--603-o.a készülik került forqgiombca. A.út1 lumdaúlvoztujc. hogv M CIQIIcarorazGo<m, mert igen ao Jccat uportáltunk ebbesi ca közkedvelt tipwb6l. Bi.umJidrca mb&denkinek feltílnt, hogv err61 ca tfpunól 4Ucaldbcan leeveubbet enk uó, mint mú, huonló mern1/blgben el4d4nca kerillt kú%üukekrisl. A mc~gvgf'ózcit kézentekv6: caz AT 802--603 ilzembiztoa m~ljc&:létiwl, kiv416 kép- l ~ngmfft&lglvel a vdt4rl6k eugedatelc. Merl valljuk be duita~ ftcijunk általdbcan ca hfbcb ké1züukekt6i beazllnek ú 'mcak aok4t - cami jó, cazt tnmluete nek ve1zik. Ez Íf111 vcan f'mdjln. Mt cazonbcan JWteleu~nlmek tcn1ottuk, hogv hel több mg tcanó fáradldgo munk4vcal ü, de ÖIIUIIS/Últrik ca htbcajelemégeket 11 ca T'Vatrl4t6rlSk rendelkezime bocwiuk. Mtután ezt meqtetti.ik, f'efbiljük, h0fltlf41'cidozáunk nem volt hiábca VGió il a jci17udai QVGkoTiat lorcin tan4escaink telhclunálhcatók lennek. Budcapeat, J962 neptember. A SZERZO 3

l. H l b a J e l e n s é c l. NINCS ARAMFEL V nel Nillea AramfelvéteL A hibát rögtön megtaláljuk: a hálózati biztosítékok vannak kiégve. A hiba oka Néba a biztosítékok mlnden kolönösebb ok nélkol kiégnek. Például akkor~ ha meleg állapotban. közvetlenül a kikapcsolás után visszakapcsolják a készüléket... Elh,rit' A kiégett biztodték camje, eiu414ban 0,8 A-eaet albdmgzzunk. Ha a hálózati feazüluég (J normált.nál MQ110bb lenne, (J biztosíték éf'uiút enkét tized A-1"el emelhetitlk (pl. 0,8 A-ea helllf!tt 1 A-eaet alk4lmazzunkj. Figvelemt Biztontékcsere elótt drommh&sel mindig ~llen6rizzük a kéuüléket. MúköfUae alc1cor nonntilis,. ha 220 V-MI az Áramfelvétele kb. 0,.6-0,1 A. Amennt/iben nem ennjii, valahol záf"lat van, amit vilzont meg kell keremi. t. mbajelen&61 NIDea Ú'&Dlfelv6&eL Feszültségmél'ésoél azt tapasztaljuk, hogy a hálózati biztositékon van feszültség. Mivel a biztositélt után a kapcsolás potméter van, rögtön tudunk a hiba okára következtetni. A b l ba oka A kapcsojós potméter kapcsolója hibás. El biritás A potmétert eaerézjuk ki (1. ábra). o o 4 1. sz. ábra

FiQvelem! Amenn.,tben cltlk a lc4pc oló e(1j/ík mntuzóp4rj4 romlott el, akkot um czj6nlaws azt 4tkötni. A CG~ UQtiGnú azt mutat'm. h0{1ji rövid id6 múlvca a mci&tk. e{111elih'e méq hibátlan lrintkez6ptír is hamarosan tönkremeuji. 3. Hlbajelea 'c Nloa úamfelv~l A csövek fűtése nem izzik, rendszerint a hálózati biztosíték kiég. A biztoefték me~je után, ha a fűtökörben levő szakadást keressük, azt a PY 83-as (XVI.) csónél találjuk meg. A cső cserejével a készülék ideiglenesen rendbejön, azonban kis idő múlva ugyanaz a jelenség megismétlődik. A blba oka l A PL 36-os cső (XV.) időszakosan fűtés-katód zárlatos. A készülék féluniverzális jellegű; ez többek között azt jelenti, hogy a csövek fűtései BOrba vannak kötve. A sorban az els6 két cső a PY 83 és PL 36, tehát ezeknek a csöveknek van a fűtószála és a katódja között a legnagyobb potencl61különbség. Ha a PL 36-os katód-fűtés zárlatos lesz. akkor az előtte levő PY 83-as fűtését zárja a földre, ami a rájutó, közel 220 V-os feszültség hatására kiég. Mivel a zárjat csak id&zakosan lép fel, előfordulhat, hogy ésupán a PY 83 cs6 cseréjével a hibajelenség mepzúnlk. Mesnehezfti a hiba elharitását az is, hogy néha csak a PY 83..as válik zilrlatoesá, ilyenkor a felesleges PL 36-ost kicserélni. Billiritil A z4rlatoa ca6wk c~éje. Ajdnlatoa mindkét caöwt kicaerélfti éa a PL JG-ot V4Z4mt czlkglmc. beffndezéabftl meqvizagdlni, 1aotn1 nem jelentbzik-c id6nként ca zárlat. t. Hlbajele~aa6c ' oka Nlaa úamlelvmel. (Esetleg td&zakosan szúnik meg.) A halózatl blztosfték a szoritórugóval hibásan érintkezik. El6fc>rdul, hogy az érintkezési hiba csak időszakosan áll fenn. Elbáritja A azoritórugót ca biztosíték kivitele utcin 6vatoaan hajlitsuk meg. ViD1/ciznftk azonban arra. nehogv t1u er6.en JMQh4jUtmk, VGQ11 megnvomjuk. mnt eltörik o rugó, thlqji a bakelit ÓQII. S. HlbaJelen ' 'l n 11 i 1 h a n Q (4 r o m l e l " é t e l) i d 6 n k é n t m i n d e n k ü la 6 b e o " ca t k o z ci a n ll Je i l e l t t1 n i k. Meglehet6un neheun t elfedez laet6, de "éqa&oron igen etn~auri hiba a követtem. Mind a fénv, mind c lulng, tehát caz 4ramtelvétel id6nlcht meguúnik. A kázüuk oldgidftcik fltlentie ütögetét~z eaedeg G hibca~lemég elóicuzhet6. 3.

A lll ba oka A hálózati csatlakozó a konnektorban rosszul érintkezik, V8IY.s konnektor bekötése hibás, esetleg a vtjjásdugóban a leszoritócsavarok lazák és nem fogják bele erőteljesen a huzalt az érintkez6 nyflúába. A hibakeresést megnehezíti, hogy mechanikus behatásra néha egyáltalán nem jelent~ kezik, azonban időnként magétól beáll El báritás A hibás érintkezút uünteuük meg. 8. HibajeleDtél Nlna fáy. baq jó. A sormeghajtó és sorvégfokozat táp- és előfeszültségei rendben vannak. A DY 86-os cső (XVII) nem tot, anódján nincs számottevő nagyfeszültség és boosterfeszültség sem mérhetó. A sorfrekvencia jellegzetes tütytyét is csak alig. vagy egyéltalán nem halljuk. A hiba oka A PY 83-as boosterdióda (XVl) gyenge. Ezen keresztül kap a sorvég - fokozat tápfeszültséget, s6t ez a dióda végzi a feszilltségvisszatápláléat is. Ha emittálóko#pc égét részben, vagy eeéazben elveszti, feladatait nem. tudja ellátni, a sorvégfokozat működése megszfinik. (2. ábra) ElbárUáa A hibci.t PY 83-tJt aeriljük ki. '7. H i b a J e l e n s é 1 Nilles féa),. han& jó. Könnyen felfedemetó hiba 8 következő : a hátlap és 8 naayfeszültségt! védőháztető levétele után rögtön szembetűnik. hogy 8 PL 36-os sorvégcsó nem fűt. A PL 36 (XV) fútószála zárlatos. Ebben az esetben nem a katóddal, hanem önmagával. BlbárUis A hibcb csövet curiljük ki. (2. óbro..) 6

DY86 XV/l PYIJJ XVl 2. az. ábra 8. H ib J e 1 e a é r Nlnca l&iy, bad&' jó. A képcső elektródáin a feszültségek rendben vannak, nagyfeszülbég azonban nincs. A DY l'6-os (XVII) f6tós?ála nem izztk. A nagyfeszült ség rnérésének van egy jól bevált amatőr m6dszere. Ezt azonban csak az alkalmazza, akinek már nagyobb gyakorlata van rádió- ~ televiziókészülékek javftásában. Fogunk egy jól szigetelt csavarhúzót, és a DY 86-oa cső anódkivezetéséhez közelftjük, de közben vigyázunk arra, hogy a másik kezünkkel ne érjünk sehová (legjobb, ba Debredugjuk!). Ha a nagyfeszültségű rész rendben múködik, a csavarhúzó ~ a cs6sapka között 1-2 cm-es szikra húzódik. Amennyiben valami hiba van, ez a 8Zlkra elenyészően kicsi. VíWdzzunk: a aavcaf'húzót caok udf'az kézul fogjuk mttq! A nagyfeszültségű tekercs (malomkerék) zárlatos. Ez a tekercs vé&za a nagyfeszültség el6á1utását. Kb. 10 ezer volt keletkezik rajta. tehát előfordu~ hogy valamilyen küls6 körülmény hatására, vagy szigetelési hiba m.latt átüt. Ilyenkor megsziinik a nagyfeszültség, tehát a képcső nem fog világítani. Ha a PL 36 (XV), vagy a PY 83-as CXVn c:só sapkáihoz köze1ftjük a csavarhúzót, ott kb. akkora szikrát kapunk, mlnt a DY 86-os (XVII) anódkivezetésén, tehát nyilvánvaló, hogy nem keletkezik nagyfeszült8ég.. Elb,rU' A ZÓf'lato JWillllfeszültM(IÜ tekef'cht ki uu camlni. (2. ólma.) 7

Ftgvelem! A kinülikben a keletkezett fuj{ijifenúluég kb. 15 kv. A nagvteszültsigü genncitot anfl11ira tnhelhet6, hof11l ez könnven életve zélvea lehet. Ebben a köt'be11. ~ett munkákncil a le(17ujgvobb óvatoss4qgal jór;unk el. Javítá közben ajánlato gumitglpú cipőt mul~ VG01I gumiazőflve gen cillni. Kttúnóen irzékelhet6 a flelgtlfe zültség fózúke,.ea6vel. EUQ aak a ftciqii/euiutaigú teketc közelébe vinni, tnám jelez, ha a tokout ;ól múkiklik. Hiba eaetén semmiféle sorfrekveneiá.s teuült ég nem iszlelhet6 (cao.k a h4lómti feszüitaéget ;elzi). t. Hlbajeleas~c NIDa fáay, a hane J6. A képcső elektródáin a feszültségek rendben vannak. nagyfeszültség azonban nincs. a DY 86-os cs6 (XVII) fütószála nem izzik! Ha levesszuk a DY 86-&.; cs6 sapkéjé~ azon megjelenik a nagyfeszültség és rendszerint a cs6 fútése is felizzi.k. A nagyfeszültségű kábel kihúzása után. a fűtés szintén felizzik és megjelenik a nagyfeszültség. A blba oka - A DY 86-os cső (XVII) anód-katód zárlatos. Igy a képcső anódjára a sorfrekvencia ütemében ingadozó váltófeszültség kerül. Ez még önma.. gában nem okozné a fény megazúnését, mert hiszen a váltó-nagyfeszillt 4 ségnek is van gyorsító hatása. Azonban az egyenirányitott nagyfeszült Béget a képcs6 anód-árnyékolás kapacitása szúri, ami zárlat esetén pár.. huzamos terhelésként lép fel, és nagymértékben terhell a sorkimen6t. Ha ennek a kapacitásnak a terhelé&ét megszüntetjük (pl. a kabel kihúzáséval), a sorkimen6n keletkezett nagyfeszültség megjelenik a zárlatos csövön keresztül a nagyfeszültségfi kábelen. Ez az aránylag kis kapad 4 tás azért terhel ilyen nagymértékben, mert zárlat esetén a sorfrekveóciás váltófeszültség (15 825 HZ) jut ré~ melyre a kapacitás váltóáramú ellenéliása már elég kicsi. Elb,rUia A Z47'14t01 DY 86~ caövet ki lull canéhd. (2. ábra.) ll. Hlbajeleas,, Nlna ''117 a badc ton. A sorvégfokozat tápfeszültségei rendben vannak, de a DY 88 cső (XVU) f\itőszála nem izzik. nagyfeszültbég nincs. További méréssel arra a következtetés~ jutunk, hogy a boosterkondenzátor mindkét v~ uayananynyi feszültség van. Ha a PY 83-as boosterdióda katódsapkáját leves zük. a DY 86 fútéae halványan izzani kezd. sót némi nagyfeszültség ls meajelenik. Dyenkor előfordulhat, hogy a képernyőn halvány, torz kép je. lenik meg_ 8 '

A boosterkondenzátor zárlatos (C 83). A boosterkondenzátoron tároló~ dtk a boosterdióda által Visszatáplált (visszanyert) feszültség. Ez bozzáadódik az anódpótló feszültségéhez és a kettő együttesen szolgáltatja a sorvégfok tápf~zilltaégét. A kondenzátor zárlata esetén a boosterdióda terbeli a sorkimenő egy részét (ami veszteséget jelent). és amellett a zárlatos kondenzátoron nem keletkezik feszültség. Következésképpen: a sorvégfok nagyobb veszteséggel és kisebb tápfeszültséggel nem tud jól múködnl. Blh,rU's A zárlatos boosterkondenútort aeréljük ki. FtQJielem! Erre ca hel1/f'e caak jómin&égú kondenzcitort calkcalmcauunk. (2. ábra.) 11. H l b a J e l e n s é If Nlna fény, badc Jó. eseuec torz. A sormeghajtó és sorvégfokozat minden elő- és tápfeszültsége rendben van. Boosterfeszültség azonban nincs és az egész nagyf.eszültség(i fokozat szokatlanul csendes. AUg halljuk a sorfrekvencia jellegzetes füttyét. A DY 8'6-os cső (XVII) nem fűt, nagyfeszültség nincs. ADY 86 anódján nincs számottevő nagyfeszültség. Esetleg a PL 38 (XV) anódja gyengén lzz.lk. A lllba oka A sorkimen~transzfonnátor menetzárlato&. Ilyenkor megsziinik az egész sorvégfokozat mgködése, nincs vfzszintes eltérítés és nagyteszültség, a DY 86,tútése sem izzik. Elh,rU's A hibda aorkhnen6t aeréljük ki. (2. ábro.) 12. H l b a J e. l e D ~r l'iidci fén)', baq jó, Mdiq ton. A sormegbajtó és sorvégfokozat táp- és előfeszültségei rendben vannak. A DY 86-os (XVII) nem fút. boosterfeszültség alig van, a nagyfeszültségű tekercsen számottevő nagyfeszültség nincs, a PL 38 (XV) anódlerne?.e halványan izzik. A hiba oka A PY 83-as (XVI) boosterdióda gáz.os. llyenkor feladatait nem tudja ellátni, sőt a gázos cső a visszafutási periódus mindkét felében terheli a sorkimenőt. Ennek eredményeképpen nagyfeszültség nem keletkezik, sőt a fokozott terhelés miatt a sorvégeső anódja izzúba jön. Elb,rf'' A (14zos csövet c.nll;ük ki. (2. ábra.) 9

- -13. H l b a J e l e n s é 1 Nincs fén~. a ban&' esetlee ton. A PY 83 (XVl) anódja halványan izzik. A képcső elektródéin a feszültségek rendben vannak. de nagyfeszültség és booster feszültség nincs. A PL 36 (XV) vezérlő és segédrács-feszültsége rendben van. Ha az eltérítőtekercs csatlakozóját kivesszük a foglalatból, a PY 83 anódjának izzása megszúnik és ha az 1---8. pontot rövidrezárjuk, a fény egy pont alakjában megjelenik a képcső középtáján. (Miközben ezt a műveletet végezzük, a fényerőt vegyük le, mert ellenkező esetben a képcsó közepe a pontszerü fény hatására kiég. Miután rövidrezártuk az 1-8. pontot, óvatosan adjunk rá fényerőt és így gyözödjünk meg arról. hogy megjelenik-e a világító pont!) A soreltérítő tekercs testzárlatos, vagy a képeltérftő tekerecsel került zárlatba. Ilyenkor a zárlatos tekercsen keresztol a boosterdióda katódja közvetlenül a földre került, a nagy áram hatására az anódlemez izzik. A sorvégfokozat nem kap anódfeszoltséget, tehát nem is működhet. Ha a képeltéríttj tekerecsel kerül zárlatba, szintén az előbbi jelenség játszódik le, mert a képkimenő transzfonnátor szekunderje földelt. Elhárít's A zárlatos eltérft6tekercset esnéljük kí, esetu!g kúérletezhetünk a zeirlat megszüntetéséwl. könnven zárla Fig11elem! A PY 83 onód;dt ne ha(11jjuk sok6.ig izz4ni, m~rt a ~16 tossá válik! 14. H i b a J e l e n s é a- Nines fény, esetle, a halla- torz. A sorvégfokozat és meghajtófokozat tápfeszültségei rendben vannak, azonban boosterfeszültség nincs. Ha nem túl nagy belső ellenállású műszerrel rálépünk a PL 36 (XV) rácsa és a föld közé, a fény megjön, de ha a múszert elvesszük, a fény néhány másodperc alatt ismét fokozatosan eltűnik. Ha egy csaval"húzót.a rieskirvezetésre érlntünk,.a fény akkor is megjön, de ha elvesszük onnan, ismét elmegy. A biba oka A PL 36-os cső 470 kohmos rácslevezető ellenállása (R 89) szakadt. Múszerrel, vagy a kezünkkel pótoltuk a rácslevezetö ellenállást, mire a fény megjött. A szakadt ellenállás miatt a rácskondenzátor túl nagy negatív előfeszültségre töltődik fel, melynek hatására a csó zár, anódárama és így a sorvégfok múködése megszúnik. El báritás - A szakadt ellejuillál cserije. (2. ábra.) 10

15. H i b a j e l e n s é c Nincs tény. esetleg a bang torz. A PL :i6 (XV) anódja gyengén izzik. A sorvégfokozat és meghajtófokozat táp- és előfeszültségei rendben vannak. kivéve a PL 36 rácselőfeszült ségél, mely a hiba mértékétól függöen O, vagy néhány volt negativ, vaa lnmint a boosterfeszültség is zérus. A PL 36-os sorvégcsó gázos. A gázos csó rács-katód diódája nem tudja csúcsegyenirányítani a rájutó vezérlójelet, fgy nem keletkezik negativ előfeszültség, a csó nem lesz vezérelhető. Ebben az esetben az egész sorvégfok nem múködik. A PL 36 anódját az elöfeszü1tség hiánya következtét>en megnö~edett anódáram izzítja fel. El bárhis A szakadt ellenállás cset'éje. (2. ábta.) UJ. Hibajelenség Nincs tény. a hang torz. A PL 36-os (XV) sorvégcső anódlemeze izzik, boosterfeszültség és nagyfeszültség nincs. A PL 36 5egédrácsfeszültsége csökken. Vezérlőráesán ~_ néhány volt pozitfv feszültséget mérhetünk. A sorfrekvenciagenerátor nagyon alacsony frekvenciát állít elő, vagy egyáltalán nem rezeg. A2 ECC 82-es (XIV) multivibrátor anódjain az anódfeszültségek csökkentek. A PL 36 4,7 nf-o,s rácskondenzátora (C 91) zárlatos. Ennek a kondenzátornak hármas szerepe van: a sorvégcső vezérlőrácsától elválasztja az előtte levő cső anódfeszültségét és ráviszi a vezérlójelet, valamint feltöltődik - a rács-katód diódán keletkezett elófeszültségre és azt két ve ~rlő impulrus között st:abilizá1lja. A zárlat eseten ezeket a feladatait nem tudja ellátni, a sorvégcsó rácsára pozitív feszültség kerül, az anódára mot ez nagymértékben emeli, az anódlemez felizzik. Ugyanakkor a vezető rács-katód dióda nagymértékben terheli a sorfrekvenciagenerátort. Elhárl&ás A zát'latos 4,1 nf-os kondenzátor cset'éje. (2. ábt'a.) FiQ11elem! A PL 36 anódját ne hagyjuk sokáig izzani, met't ez a csövet nagyon hamar tönkt'eteszi. 1'7. H t b a j e l e o s é 1 Nincs fény. a hane &orz. A PL 36 (XV) és esetleg a PY 83 (XVI) anódja halványan izzik. A sorvégfokozat tápfeszültségei csökkentek, boosterfeszültség és a PL 36 ráesán negativ előfeszültség nincs. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy 11

a sorvégcső nem kap vezérlöfeszültséget. A hibakeresést a meghajtófokoutban, az ECC 1!'2-es (XIV) körében keressük tovább. Ott azt tapasztaljuk, hogy az anódfeszültmgek nagymértékben csökken~ a jobboldali csófél ricsán a jellegzetes negatív feszültségnek pedig a nyomát sem tapasztaljuk. A blba oka.az ECC 82 cs6 zárlatos. A zárlatos cső nem rezeg, igy a sorvégfokozat nem kap vezér16feszültséget. A PL 36 anódja, az előfeszültség hiánya következtében nagymértékben megnövekedett anódáram núatt izzik. Elbári&áa A z4rl4toa caövet cserél;;lk ki. (3. cílwa.) Fig11elem! mtordv.l. hof11l a,)aibajeleméq''-nél feuorole jelenségek közill nem mmde(1jiik jelentkezik. Ez aúrt van. mert a multfvilwátor múködéae nemcsak teljea zárltjtntil azúnik meg. Amenntllben a zárlat caak réazlegea volna, az ECC 82 körlben végzett fetzültaégméréa eletleg ftwb eredmiaut ad. Tennúufeten ilvenkor u a ca6 hiw.. 11. Hlbajelea éc NIDa 1&17, a PL 38-cMJ aorvéceal (XV) an6dlemeze oeacén IDik. A sorvégfok alkatrészei l'elldben vannak, zárlatot egyikben sem tudunk kimutatni. A PL 36 vezér16rácsán azonban nem észleljük a szokásos 30 volt negativ elófeszültséget. Ebb61 következik, hogy a csó nem kap vezérlést. A hibakeresést a multivibrátorban folytatjuk, s feszoltségeket mérünk az ECC 82-es cs6 (XIV> elektródáin. Itt azt tapasztaljuk, hogy az anódfeszültségek lecsökkentek, a jobboldali cs6fél rácsán pedig semiféle, az oszcillációra jellemző negatív feszültség nincs. A 100 pf-os csatolókondenzátor (C '17) szakadt. Ilyenkor nem jut vissza jel a jobboldali csőfél ricsllra, az oszcilláció rnegszünik. A sorvégcsó anódlernezét pedig az elólesz(iltséghiány következtében nagymértékben megnövekedett anódáram izzítja fel. Elbári&' A lúbú kondenzdtort cseréljük ki. (3. ábra.) FigtJeleml Vf11fCJRilven hibát okoz a caatolókondenzátor z4rl4ta u! 19. Blbajeleaaé1 Nlna lény. a PL 36 aa6cl1emae oeaaéd Izzik. A sorvégfokozatban hibát nem észlelünk, boosterfeszültség azonban nincs. A PL 38 rflcsán nem tudjuk a szokásos, kb. 30 volt negatfv fe- 12

Et:en XN. J. az. 4bnl szültséget mérnl, tehát a cső nem kap vezérlést. A multivibrátort vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az nem működik (oszcillál), mert a jobboldali csőfél anódján nincs feszültség. A 33 kohmos (R 82) anódmunkaellenállás szakadt. A jobboldali csőfél anódja nem kap pozitiv feszültséget, az oszcilláció megsziinik. A PL 36 anódlemeze az előfeszültség hiánya következtében túlzottan megnövelt~ dett anódáram miatt izzik..el birhis A azakadt euen4114bt Clfl'éljük ki. (3. cibra.) Ffflllelemi Huonló hibcit okoz a beijoldali ca6fil 22 kohmo anódmuftkoellm4ucitcinak (R81) &Z4kadcisa ta. ZI. HibaJeleasia NIDal fáy. A PL 38 anódja (XV) gyengén izzik, vezérlőráesán nincs meg a szokásos 30 volt körüli negativ előfeszültség. A multivlbn\torcsó anódjain (kü Jönösen a jobboldali cs6fél anódjén) a feszültség lecsökkent. A multivibritor nem oszclllal, rácbán nincs negatív feszültség. l A blba oka A jobboldali csőfél anódkörl 500 pf-os (C80) töltőkondenzátora zárlatos, vagy szakadt. Mtndkét esetben rnegsziinik a multivibrátor múködése. El birhis A hibcu koftdenzátort canél;ilk ki! (3. ábn~.) 13

!1. H l b a J e l e n s é f Nines fény. A képcső elektródáin a feszültségeket megmérve azt tapasztaljuk, hogy segéd- és fókuszrácsfeszültség, valamint nagyfeszültség nincs. A sorvégfokozat sem kap tápfeszültséget. [A PL 36 anódján (XV), segédrá esán, valamint a PY 83 anódján nincs feszültség.) A booster-biztosíték kiégett. Ezen a biztosítékon keresztül kap a sorvégfokozat tápfeszültséget. Ha kiég, megszűnik a fokozat múködése. Tudni kell azonban. hogy néha akkor is kiég, ha a sorvégfokozatban semmiféle zárlat sincs. (Pl. rneleg állapotban történő ismételt visszakapcsolásnál.) Rendszerint azonban a kiégés zárlat esetén szokott bekövetkezni. Dyenkor ideiglenesen nagyobb értékúvel pótoljuk és úgy vé- gezzük a hibakeresést; zárlatos lehet pl. a PY 83, a sorkimenő. a PL 36. az eltérítő tekercs, a DY 86 stb. El báritás Ha zárlatot nem észlelünk, a hibás biztosítékot csef'éljük ki. Zárlat esetén a hibás alkatrészt cseréljük ki. Fig11elem! A záf'latot Ú{1ll tudjuk legkönn'jiebben megállapítani, hofj'ii a boostef' bíztoaiték hel11éf'e áromméf'őt teszünk és mérjük a tof'végfokozat áramfelvételéti 2!. HlbaJelensés Nines fény, han& jó. A képcső elektródáin a feszültségek rendben vannak, kivéve a segéd- ~ fókuszáló rácsot, ahol nincs semmiféle feszültség. A segédrácsfeszültséget szúrő 10 nf-os kondenzátor (C39) zárlatos, vagy a 220 kohmos segédrácsellenállás (R47) szakadt. Ennek az az eredmé, nye, hogy a képcső nem kap segédrácsfeszültséget, a sugáráram megszúnik. A hiba rendszerint úgy szokott bekövetkezni, hogy a kondenzátor zárlatossá válik és az ellenállást a megnövekedett áram megsza- 14 4. sz. ábra '

kftja. Elöfordul azonban az is, hogy az ellenállás a kondenzátor zárlata nélkül is megszakad. 1-:&háritás A zórlatos kondenzátmt é~ a szakadt ellenállást cseréljük ki. (4. ábra.) Figyelem! A kmtdenzátort mindenképpen ajánlatos kicserélni., mert lehet idöszaka- 3an is zárlatos. 23. HibaJelenség Nincs fény és hadi'. (Hang esetleg van, de gyenge.) A sorvégfokozat tápfeszültségei viszonylag nagyon kicsik (kb. 100 V). A vizsgálatot tovább folytatva mérjük a szeléncella által leadott feszültséget, azt is csak kb. 100 V-nak találjuk. szürökondenzátor 50 + 50 JJ,F (C87) szakadt, vagy lazán van fel Ilyenkor a szelén a fojtón keresztül csak kisebb feszültségre tudja feltölteni a szürőlánc kondenzátorait. Az első erősítve. El báritás A hibás kondenzátort cseréljük ki, vaw húzzuk meg a felerösító csavart. ' 24. H l b a J e l e n s é 1 A fény Időszakosan eltűnik. Ha o doboz oldalát ütögetjük, a hibát esetleg elő tudjuk idézni. A készülék oldalra fordítása után gyengén ütögessük meg az elkókat. Azt tapasztaljuk, hogy legjobban az első szúrőkondenzátor reagál az ütésre. Ha ütögctésre nem je)entkezne a hiba, mozgassuk meg az elkó kivezetését. Ekkor szikrázást látunk a szegecs és a forrasztófül között. Az első szürökondenzátor (50 + 50 p,f, C87) kivezetése a szegecs és a forrasztófül között kontakthibás. Elbárftás Az alumíniumszegecset húzzuk meg, Figyelem! Az ütögeté&t gumi, vagy gumit,égú kalapáccsal végezzük! 25. Hlbajelensér A fény idónként megszűnlk, & ban Jó. Alapjában véve egyszerű, de gyakorlat nélkül nehezen megtalálható hiba a következő : a fény idöszakosan mt"gszünik, majd minden külső beavat- l 15

ko7.ás nélkül magától visszajön. A hiba bekövetke~ teljesen rapszódikus. Elóford~ hogy néha egy-két hétig sem jelentkeuk, máskor meg egy este többször is. A hibakeresést megnehezíti. hogy az éppen bekövetkezett hibát a legkisebb külső mechanikus behatás is megszünteti egy időre. A blba oka A DY 86-os (XVII) nagyfeszültség egyenirányítócsó a foglalatban kontakthibásan érintkezik. Zavarszűrös nagyfesz.ültségú transzformátornál a hibát a fiítésburok rossz formsztása szokta okozni. Elb,ri&'s A foglalat c.néje, vocn~ a fútéahurok forraaztás6.mk javítá&a. Figvelem! Un. pohclrgj (1UJVIIfeariltaigú védópohát"} aorkimen6knél a /ogf4lat tartó múcmvag caa.pokat ~ melegftrik Jel., mert mcbkülönben tönkremennek. 26. Hlbajelenaéc A fmyer& aem W aölrkenieni, a visaafusásl an'kok l6&nauk. A fényerőszabályozó gombot forgatva a fényerő egészen kis mértékben megváltozik. Ha a képcsó elektródáin a feszültségeket vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a katódon és a vezérlőrácson ugyanannyi a feszültség, a segéd- és fókuszálórica feszultsége l'elldben van. Ha a fényerőszabályozó potméteren mérünk közvetlenül feszültséget (a 470 kohm, R46 és a potméter csúszókárjának összekötési pontján), ott a feszültség váltoml fog, a 470 kohm után azonban (közvetlenül a rácson) már csak egészen kevés változást tapasztalunk. A blba oka A képcsó katód-rács zárlatos. A fényerot a képcső katódja és vezérlórácsa között levő feszültség változtatásával szabályozzuk. Ugyanennek a poteneiéinak változtatásával vezérli a képesövet a videójel is. Zárlat 16 l. kép

eselén a két elektróda között megszonik a potenciálkülönbség, a fényerőt változtabu nem lehet. bdekes, hogy a kép nagy fényerővel a zárlat eljenére is látszik. Ez azért van, mert ilyenkor a vezérlőrács szerepét a segédrács veszi át. a katód szerepét pedig a zárlatos vezérlőrácskatód. A vezérlés tehát ilyenkor is megtörténik, csak rosszabb hatásfokkal. A képirányú visszafutás kioltása a vezérlőrácsra adott "kioltó Impulzusok segitségével történik. Mlkor az elektronsugár visszafut a kép aljáról a tetejére. a vezérlőrács feszültségét negatívabbá változtatják, tehát tulajdonképpen a fényerőt szabályozzák le a visszafutás idejére. Ha a rács és katód zárlatba kerül, ezek a kioltóimpulzusok hatástalanak maradnak, mivel a rács-katód potenciált nem tudják megváltoztatnj, igy a csíkok látszanak. Elb.ri&' A htbcb képcaövet ki keu caerélni. Megp1'6bálhatjuk a z41'l4tot leégetni: 400-500 uf-nvt, ezekt1'outkmadenz4tot't összekötünk. il G fűtött képcl6 r4uo il ktjtódja közi ktjpaoljuk úgv, hotnl a pozitiv vige a ktjtód1'a, negatt" vige a 1'Cicl1'a kerüljön. Ez G mód.lzn niha eredmén11f'e vezet, CIZOftban nem ad viqlegea is megbízható e1'edméftvt. Fig11elem! V'wcízzunk az elkó polaritábcí1'a_ men máakülönben Wg a k4t6d1"6l GZ emtttálmiteg: (+) G ka.tódf'g, (-J G Fáa1'a keriljön. Eletlege képes6- canémi G legnagvobb óvel~ jdt'junk el, mnt k41'colá, iub, nvomcú hatcbd1'a, a6t aniikül ú felrobbanhat. A Jdemeliat b uet"elát a Zegnaguobb 6vGtouctggal t1ionzük. Ha.IZMIJunk WdM14t"CCt. Hcl6lálclt. b61' kcazl1/llt ú b6f'jdjtba1/f. A 'lcépaimet a ft11c1kánál fogva fof'(llltm vagv Jeiemelm tiloa!!'1. R l b a J e l e D 6 A fén~fri nem nebilyozható, a kép ideje JIIUi, lefelé a:aonban follouao.ea klvll6ptlodllr. Ilyen esetben első dolgunk feszültséget mémi a képcs6 elektródáin. Itt rnindent rendben találunk, kivéve a vezérlőrácsfesz.ültséget, ami a képcső gazosságától foggően beáll valamilyen értékre és nem szabályozható. Nem a vezérlőrácson mérhető feszültségérték a lényeg, hanem az, hogy 5. J%. Gbf'G 2. kép 2 AT-102 17

nem szabályozható. Ha a lényerószabályzó potméter cst'jszókarján mérünk feszültséget, azt változtatni lehet a normális határok (6-120 V) között. A képcső Vezérlőrácsát a fényerószabályzópotméter csúszókarjával öszszekötő 470 kohmos ellenállás (R46) szakadt. Ilyenkor a képcső vezérlő rácspotenciálja, tehát a fényerő nem lesz szabályozható, viszont az ugyanerre a pontra futó függőleges visszafutást k;oltó impulzusok fokozottabban érvényesülnek a levegőben lógó rácson. Ezért lesz a kép teteje sötétebb, mint az alja. Elhárítás A szakadt ellenállást cser~ljűk ki. (5. ábm.) 28. Hibajelenség A fényerést nem lehet szabályozni, a hang gyenge és esetleg búg. Első dolgunk ilyenkor ellenőrizni a képcső tápfeszültségeit. Minden feszültséget rendben találunk, kivéve a katódfeszültséget, ami nagyon ki- ECH8f... 6. sz. ábra esi, néhány volt, vagy O feszültséget mérünk rajta Rögtön a 4,7 kohlnos rnunkaellenállásra (R3) gyanakszunk, de a vizsgálatnál kiderül, hogy nem szakadt.. Utána másik videó csővel próbátkozunk (hátha a bennelevő zárlatos!j, de eredménytelenül, mivel nincs más hátra, kicsípjük a 4,7 pf-os hangszlvókondenzátort (C47), mire a fényerő ismét szabályozhatóvá válik. A 4,7 pf-os kondenzátor zárlatos, amely a videócső anódfeszültségét zárja a hangszívótekercsen keresztül a földre. Mivel a képcső katódpotenciálja nagyon kicsi, a rácson hiába változik a feszültség, a fényerőt nem fogja befolyásolni. ElbárBás A zárlatos kondenzátor cseréje. (6. ábf'a.) 18.

l 29. H l b a J e l e n s é 1 Klkapesolás után a képcaövön vlláci&ó pon& marad. Sok készüléknél előfordul, hogy még akkor is marad fénypont a képernyőn, ha teljes fényerővel kapcsolják ki. Ez már csak azért is kellemetlen, mert a képcső a fénypont helyén idővel kiég. A képcsövek anód-árnyékolás kapacitása viszonylag igen sokáig tartja a nagy-feszültséget. Kikapcsolás után az eltérítés rnegszúnik, de az elektronsugár továbbra is fennmarad. Elb,rH's A fi'nypont meg1züntetéaére számtalan módszert dozqoztak ki. Legew.zerllbb a következ6: addig kell az ioncaapdát áwtgatni, amíg teljel fén11e-r6nél történt kikapaol4u után már nem jelenik meg válágftó pont. Ez a módazer az esetek többlégében cézravezet6, azonban megma7'ad az a Mtránv, ho(jji a készüléket teljes fénveróvel kell kikapcsozni. Ulf. h '7lM... +fi'iót!leszú/i$ígi '711 ptllft 7. sz. ábra A legtökéletesebbnek a 7. ábrán látható módsze-r bizonvuzt. amit már az újabb tipusokban alkalmaznak. Múködésének oz a lén11ege, hot:iji a képc 6 aegédrcicakörében vbzon1114q 114011 idöállandó van. Jw még cz eltéritéa megazúnte el6tt kisül a képcsó anód-árnvékolá& kapacitása, nem mared anódfeazültség, ami az elektronáramot tenntg~ tehát fén'ijpo'rt nem jelentkezik. H. Hlbajelensia Nines kép & ban«. 3. Ke!' IB HANG NJNQ; Az adóáilomás közvetlen közelében múködő készülékeknél esetleg gyenge kép és valamivej jobb hang jelentkezik. A videó és IÖ' erósftó jól mq-. 19

ködik, a keverőcsö is hibátlan. A PCC 88-u (1.) el6er&ft6csó feszültségeiben rendellenesség mutatkozik. A jobboldali cs6fél rllcsán levő feszültség kicsi, a katódfeszültség viszont a normálisnál nagyobb. A 150 ohmos (R 3) katódellenájjás szakadt..ilyenkor megszakad az előerősítés anódéramköre, a cs6 mfiködése megsz(lnlk. A szakadt katódellenállás a katódot nem földel.i,.fgy azon a teszültség nagymértékben meenö. ElhárUás A hibda ellendlldat csniliük ki. (8. ábro.) Fi(ltlelemt A canealkatráz ne legven negvedwattomdl nt~gv<>bb b a lehet6 legrovidebb IMfTell fojttuazuk be. EUenkez6 esetben (lerjedút okozh4t. PC C 88 l llfl Cll Z2tJic I'n 31. B l b a J e l e n s é 8. sz. ábra Kép & halla nines. A bátlap és a csatornaváltón levő cs6:foglalatok árnyékoló sedegelnek levétele után rögtön llltjuk, hogy a PCC 88-as (1.) el6erősít6cs6 teteje lehér, a cs6 tehát levegős. A porcelánfoglalat elrepesztette a cső foglalatát. Ez akkor szokott bekövetkezni, ha a porcelánfoglalat érintkez6i nagyon kemény anyagból készültek, vagy hibásan vannak elhelyezve a nyflásban. Elhárf*á A f0(1'1414tot ki keu aerilni, txi(11i vikon11 tűvel elhelve.zett irintkezót. (8. cun-e~.) Ml1/f'eho:mi Cl htbcban 20

2!. HlbaJelensé Hane & Up DIDa. Miután meggyőződtünk amsi, hogy a videó és középfrekvenclás er&sft6 jól mfiködik, vegyük vlzs&'lat alá az el6er6sft6 kaszkód fokozatot. Azelőerósítést PCC 88-as (l) végzi.. Nagy belső ellenállású mtlszerrel IDérjünk a cső elektródain feszültségeket. 'Ogy találjuk, hogy a második trióda rácsan viszonylag nagyon kevés feszültség van. A hiba mértékét61 függően o-30 V-ig, A hl ba oka A második trióda rácsfeszültségét beállító osztó 220 kohmos (R4) tagja szakadt. A két rácskört ellenállás állftja be a második csófél ricsfeszültségét. Ha ez megszakad, a trióda rácsa gyakorlatilag földpotenciálúvá vilik. Dthez képest az összekötött anód-katódon kb. 100 V-os feszült Bég van, amely ebben az esetben negativ elófeszültségként zárja a ~ vet. Nem minden eset~n szakad meg az ellenállás teljesen. Előfordulhat, hogy csak megnövekszik az értéke. Ilyenkor tennészetesen a rácson nem o feszültséget mérünk. Elb6rU6s A hibcb ellenállást c&eréljük ki. (8. cibf'a.) 13. Hlbajelenlél' Haac & kép nines. A hibajelenség teljesen azonos az elóbbtvel. Sót. még a vizsgálati módszer és eredmény is azonos. A hibát a kaszkód elő&.ósft6nél találjuk meg, A második csőfél rácsan a földhöz képest nincs feszültség. Ebben az esetben azonban az osztóellenállások nem szakadtak. Miután leválasztottuk az 1 nf-os kondenzátort (ClO), a rácson megjelenik a feszült- ~ - A blba oka Az 1 nf-os kondenzátor (ClO) zárlatos. A zárlatos kondenzátor a rácsot földeli és a csó múködését megbénftja. Az ok ugyanaz, mint az előbbi jelenségnél: az összekötött anód-katódon levő fe$z(lltség előfeszültségként kerül a második cs6félre. Elb,rftis A zótlgto.s 1 nf -os ~tott c.néltük ki á vizlgciljuk meg a 220 kohmos. elleneillcin (R4). hogu nem ftimelte-e meg eu éttiket. (8. 4bN.J 21

~ f.7k + 9. sz. ábra 34. Bibajeleasér H&D és kép nines. A videó, középfrekvenciás és nagyfrekvenciás erősftó jól működik, melyról a cs6elektródákon végzett feszültségrnéréssel. vagy egyéb módon gy6- ződhetünk meg. A PCF 82-es keverőcsó is jónak látszik, elektródáin a feszültségek rendben vannak. Ha ennek ellenére kicseréljük a keverőcsövet, a hiba megszúnik. A PCF 82-es (II) keverócsó nem múködik. A hibakeresést megneheziti az, hogy látszólag normalisak az elektródákon mérhet6 feszültségek. El ba\rita\s - A hibcib aövet esnéljük ki. (9. álwa.) 35. BibaJelenséc A kép és bancldónkint el&finik, eseuec bekapesolás uün nebezen jla k A hibakeresést megnehezíti, hogy az éppen fennálló hiba a legkisebb külsó mechanikus hatásra megsziinik. A jelenséget esetleg el6 tudjuk idézni a PCF f.2 (Il) keverócs6 ütögetésével. A blba oka is jelentkez A PCF 82-es keverócs6 kontakthibás. A hiba időszakosan het, oly módon, hogy néha megszúnik rnúködni. El bárhis A hibáa csöt>et cseréljük ki. (9. ábra.) 22.

Fig11elem! Nem minden. esetben ;elentkezik a hiba ütögetésre. Ezért akkor i! gyafl4kodhatunk a cs6re. ha az nem áll le ilt~enfajta behatás1'a. 36. Hibajelenséc Haq és kép nincs. Erre a hibára is könnyen rájöhetünk egyszerű feszültségméréssel. Végigmérjük az összes feszültségértékeket és gyorsan rájövünk, hogy a PCF 82-es keverőcső (Il.) segédrácsán nincs feszültség. Kétféle lehet. Vagy a segédrács ellenállás szakadt, vagy a segédrácshidegitö kondenzátor zárlatos. A keverőcső nem kap segédrács feszült. séget, nyilvánvalóan nem működik. A hiba rendszerint úgy szekott elő fordulni, hogy a kondenzátor zárlatossá válik, és a túlterhelt ellenállás leég. Elbáritás A szakadt ellenállást, illetve a zárlatos kondenzátort cserézjük ki. Fíg11elem! Ha csak az ellenállci8t találnánk szakadtnak, akkor is ajánlatos a kondenzátort kiaerélni, me,.t elófordul, h0f111 idósmkolan zárlatos. 3'7. H i b a j e't e n s é Hang & kép nincs. A nagyfrekvenciás, középfrekvenciás és videórész rendben működik. egyedül a PCF 8'2-es keverőcső (Il) trióda anódján nincs meg a normális tfeszült..~ (Kevesebb, vagy ~tleg negatív érték van.) A hiba oka Két eset lehetséges, vagy a tritídarész zárlatos, vagy a 10 kohmos munknellenállás (R9) szakadt. A kettő rendszerint együtt szokott jelentkezni. Zárlatossá válik a trióda, melynek hatására leég a munkaellenállás. Előfordul azonban, hogy az ellenállás magától megszakad, anélkül, hogy a trióda zárlatos lenne. ElhárH's A zárlatos csó, illetve a szakadt munkaellenállás cseréje. (9. ábra.) Fig11elem! Ha csak az ellenállást cseréljük, vizsgáljuk meg, houu nem zárlatos-e a CBÖ. 38. Hl bajelenséc Kép és bang nincs. A középfrekvenciás erösítő re.ndben müködik, melyről a csöelektródáin végzett feszültségmél-éssel győződhetünk meg. Ugyancsak jónak bizonyul r - "

az előerösftó : rninden táp- és elöfeszültségét rendben találjuk. A PCF 82-es (ll) kever6csövön is mlnden feszültség rendben van, kivéve a pentóda anódfeszültségét, mel,y zérus ~ esetleg néhány volt negatív. J, A Jaiba oka Az I. KF.-et a pentóda anódjával összekötó vékony vezeték szakadt. A szakadás rendszelint a csöfoglala~ vagy a tekercstesnél szokott bee következni. Elllárf&ás A szaktldcbt uüftte.uük meg. 39. HlbaJeleuséc Haac & kép DIDe8. valamelyik 1 kobmos (Bl'J., Kft. RZ5) vhóeuenállás leéaeü. Elég gyakori, de nagyon könnyen megtalálható hiba a következő. A készülék egyik csatornán sem mííködik. Ha alulról belenézünk rögtön látjuk, hogy a középfrekvenciás részben valamelyik l kohmos védőellenállás leégett. A középfrekvenciás EF 80-as csöveket ne cseréljük fel. mert egy másik védőellenál1as is rögtön leég! A blba oka Valamelyik EF 80-as középfrekvenciaerösftöcsó zárlatos. Zárlat legtöbbször az anód és G3 között szokott keletkezni. Természetes, hogy ilyenkor leég az l kohmos ellenállás. hiszen a zárlatos csövön keresztül a földre kerül az anód felőli vége. Elllárftás A zárlatos EF BtHu CIÖ'Oet csfféljük ki. F~g11elem! Huonló hibát okoz val&meljiík 1 nf-o1 hidegít61condmz4tor (ClB, C2Z, CZS) zcirl4t4 u. A hilhj elhórit4b közben erre mindig legvünk tekintettel. 4I. Hlbajeleuséc Nlna kép & balla'. A hibakeresést feszültségméréssel kezdjük. Feszültséget mérilnk a PCL 84 es (VII) videócsövön. Rögtön azt tapasztaljuk, hogy a videócső anódjé,n nincs feszültség, esetleg negatív értéket mérünk. A lllba oka A:z. L., vagy L, jelzésű kompenzálótekercs szakadt. Ebben az esetben nem jut anódfeszültség a pentóda anódjára, a csó nem erosft. 24.

_.J:"n 10. sz. ábf'a ElbirUAs A uakgdt tekereset c.erélfiik Jei, vagv a szakadást azünte11ük meg. (10. ábf'a.) Ftgvelemt A rácsköti kompenzál6teker~ek szakadása u hcuonló hibát okoz! n. Hlbajelenséc Nlna kép és baac-. A képcs6 tápfeszültségei rendben vannak, kivéve a katódfeszilltsége~ mely a normáltsnm nagyobb. Ugyancsak nagyobb a feszültség a videócső anódján~ a katódjén viszont kisebb. A segédrácson viszont alig mérünk valami kis feszültséget. Ez a kontrasztszabályozópotméter állésatól függetlenül mindig ugyanannyi. A blba oka Az 50 koh.nos (P2) kontrasztpotméter smkadt. Elófordul, hogy leég, ha valamelyik segédrácskörl kondenzátor zárlatossá válik (vagy átvezet!). Segédricsfeszültség nélkül viszont a videócs6 rnilködésképtelen. ElbirUis A ld~ poteftciómitert cseriljük ki. (10. 4bro.) Ftuvelem! Potmiterhiba esetha mindfg vtuq4ijvk meg 4 zeitorokat él a videócs6vet, nem záf'icjtoaak-e? segédrácaköri konden U. HlbaJelenséa Raaa és kép Dlnea. A hibát könny(i felismerni a következő jelenségből. Ha a PL 38-os (XV} cs6 anódsapkáját levesszük a csóról, a fény tennészetesen megszűnik, 25

de a hang megjön. Az anódsapka visszatétele után a hang ismét elmegy. de a fény megjelenik. Az AGC feszültséget v1zsiálva azt tapaaztaljuk, hogy az nagymértékben emelkedett, a sorvégcső sapkáját levéve azonban a no1'11lális értékre csökken. A b l ba ok a A 4'10 pf-os (C 33) AGC csatolókoodedzátor zirlatos. Ez a kondenzátor vezeti a sorkimenőröl az AGC feszültséget el6állitó PCL 84 es (Vll) cs6 trióda anódjára az anódfeszültséget szolgáltató impnlmsokat. A 4'10 pf-os kondenzátor zártata esetén a teljes impulzusfeszül~ rájut az an6dra. Dyenkor természetesen igen nagy AGC feszültség keletkezik. ElbirUi A zárlatos lcmaden.zátor CHTi;e. (10. ábraj Figvelem! Ezn a hel.,m cstjjc jómin61igú (sttlf'ofle%, ol4j, vaw epozigvcjntáa) Jcon: detaz4tort alkcdmcazzutdc. a. Hibajeleasia A kép~~. buuú, a IliatUa,,., &RkeUea. A videó, KF és el6er6sít6 erösitése látszólag megfelel6. A kever6cs6 ls jól múködik. A bejöv6 jel nagyságának változtatásával az AGC feszült Rg nagysága is változik. Ezzel arányosan módosul az elóer6sitó cs6 el6- feszültsége is. Az els6 és második KF csövön azonban nem tudunk sza. bál.yozófeszültséget méjni. A blba oka 11. sz. ábra A 2,2 nf-cs (Cll) AGC azilr6kondenzátor zárlatos, vagy az ugyancsalt erre a tekercstartóra forrasztott árnyékolt huzal árnyékolása hozzáér a forrasztócsúcshoz. Mindkét eset előfordulhat, ilyenkor az AGC lánc zár- 28

latba kerül, a KF csövek semmiféle előfeszültséget nem kapnak, munkapontjuk nem a megfeleló helyre áll be. ElbirUis A h bá kmldenzcitort CM?J"éljük ki, VGQt1 a zci1"l4tot uüfttnriuc meg. (11. 4lwa.J tc. B l bajele ' A kfp Qdlm, re~ baapás. lumlr'asdaecéq. Esetleg a hang is eltorzul néha. Ez a hiba csak szobaantennával. vagy szakadt tet6antennával múköd6 készülékeknél fordul elő. A. lllba oka 3. kép A szobaantenna helytelen beállitása (esetleg elégtelen volna)~ vagy a tetőantenna szakadása Különösen vasbeton házakban, vagy összefüggően beépftett területen a házak alsó emeletein (földsziotjén), esetleg különösen kedvezőtlen vétell viszonyok között előfordul, hogy a szobaantenna minden beállítási kisérlet ellenére sem ad megfelelő vételt. Ilyenkor nincs más megoldás, rnint tetőantenna készftése, vagy a smbaantenna padláson történó elhelyezése.. Elb,rUis A ualcgdt tet&natenna javftáaa, vcagv ~ftft4 készitise. Ftovelem! PadldSGtatenftcit legcélazenlbb (ú iegolelóbb) az "" m~l4gkdbelclntenft4- b6l kiuitmi. Kit t>éoh'e.uineget lcötünk ia a pcjdlci.toft, a megfelel6 fninvba culitcia uun két Qef'enda köú kifeuitjük. ts. Blbajelea ' A Upea a lloatrant. a f6a)'er6 és a reflexió mladea ldil8ó beava&llosú IIHkül...Ptól rilto.lll. Ez a hibajelenség csak szobaantennával múködő készülékeknél jelentkedk. A jelenség annyira fokozódhat, hogy néha a szlnkronizacló ls meg- 27

bomlik. A készülékben azonban a leggondosabb vizsgálattal sem tudunk semmiféle hibát fehedezni. A szabaantenna a rossz vételi körülmények miatt nem megfelelő. Vasbeton épületekben, vagy összefüggően beépftett területen levő házak alsó emeletein (földszinten) azokott a hiba jelentkezni. Ezekben az esetekben hiába állitjuk a szobaantennát akármilyen irányba. a hiba nem szllntk meg. Elh.ri&á Tet6-. txl{11l pgdldaanteftfui kéazftáe. A kép kon~6q. hauoás. a k&zlléll. n~mllec &zéketlen. A vide6, KF á e16er&ít6, valamint a keverőfokozat jól múködik. Az AGC lánc nem szakadt, a szabályzott csövek rácsán az előfeszültség a bejövő jel függvényében rendesen változik. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a PCC l'b szabályozása pontosan egyidőben indul meg a többi csövekével. Az 1 Mohmos AGC előfeszítő potmétert (P 5) csavargatva, a képen semilli változást nem észlelünk. ' --1-------o l 11 12. sz. ábra A 4, 7 Mohmos (R53) AGC késleltető ellenállás szakadt. A PCC 88-as el6- er&ftőcsó szabályozása késleltetve van, a kedvező zajviszonyok elérése miatt. (Ha a szabályzás túl korán indul meg, az erősftés nagyon zajossi válik.) A késleltetést a P ABC 80-as cs6 egyik diódéja végzi. A diódát pozitív feszültség feszfti el6, amit a 4,? Mohm vezet a rácsra és amelyet az 1 Mohmos (P5) potméterrel lehet beállítani. Az el6er6sftó szabályozása akkor indul meg, amikor a negativ AGC feszültség túllépte a diódét zárva tartó pozitiv előfeszültség nagyságát. A 4,7 Mohm szakadása esetén a késleltetés mepzllnik, az előerősft6 szabályzás& túl hamar megindul, fgy kedvezőtlen zajviszonyok keletkeznek. 28

Elb6ri&ás A uok4dt ellen4llát auél;ük ki. (12. cib:f'g.) FiDJielem! A kétleltetés általdban okkot' ;ó. ho AZ 1 Mohmo. potmitn criuólcorjci» is Volt o beálutott feszf.utség. 41. Hlbajeleaséc. A kép " J'Wea, koll~y. homilyos. A fényer6 növelésekor a világosabb részeken a fólruszált sorok elmosódnak. A videóerósft6 jól m1lk()dik. A k()zép- és nagytrekvenclú er6- sfto is jól míiködik, átvitelük megfelelő. A képcső elek:tródáin a feszült ségek rendben vannak. A képcsó gyenge. A képernyőn a viügosság szintváltozás nem lesz arányban a videójelszintekkel. A kép kontrasztszegénnyé és homilyossá válik. Elhárl&áe A htbds k~sövet esnéljük ki. ti. Hlbaj'eleaséJ A kép életlea. A finomhangológombot hiába állitjuk akárhova, az élesség javulni fog ugyan egy keveset, de jó nem lesz. Alkalmas berendezéssel vizsgálva, a nagy- és középfrekvenciás er6sft6 hangolása jónak bizonyul. A blba oka Az oszcillátor hangolása helytelen, vagy a hangolhatósága (átfogása) kicsi. l ElbárUás Az oszdlicitort ú(/11 hangoljuk be, h0f111 o maztm4limn éles, de még j6 kontf'c:uztos kép o mechaniku$ középállci&bo ebien..' 11111, ho ~. Vf1C1V bell6 körülmmv hotúdf'o f7'ekvenci4jo megvciltozno, azt könnvtiszenel konigálni tudjuk o /itwmhongológomb segítsé~j. Ho AZ átfog/u Jeicai leftne, etnj 2 pf-o. kondenzciton'ol kölrijc öuu Cl% oazdllcit01'a6 f'ács4t 4 keve'r6 pentóda vezhi6tácscival Mfvel ez elhongolóddst nedmmve.me, ' minden csatomcin legjobb, ho o ho.lzftált csotomo tekercmrt6 sávjclnok 1DN"a.utá.ai aúcsoiro fonc:uztjuk f'á. 1(111 caak oz Ulet6 csatornán lesz na QVObb oz átfogóa és az esetleges elhongoló<u1t is könnyen utdm tudjuk óuítoni.. 29

G. Ribajeleneia A kénülék ~a k ba&raü&saecéaj'. A videó és középfrekvenciás er6slt6 feszültségei rendbeo vannak. A nagyfrekvenciás fokozat is jól múködik. A kever6cs6 feszültségei is normálisak, kivéve az anódfeszültséget, mely lényegesen kisebb a rendes értéknél. A lllba oka Az L KF primerje szakadt A keveróes6 a% an6dfenfiltséget a% I. KF primerjén keresztül kapja. A primert azonban egy 47 kohmos ellenállás (Rl) csillapltja. Ha a primer ~ az anódfeszültség a 4 '7 kohmos ellenáljáson keresztül jut rá az anódra. A primer és csatolótekercs közötti kapacitá&on azonban átjut némi középfrekvenciás jel. amit a KF erósító tovább tud erósiteni. A keverőcső is fog némiképp erősíteni, még Ilyen kis anódfeszültség mellett is, csak természetesen sokkal kevesebbet ElbárUás A KF-et eaer-éljük ki. 04{IV a IZCikcJd4st szünteuük rn.eg. 5I. Ribajelens~.r A kép kod&natn~éaj', ak&dil& énékeuflil A nagyfrekvenciás és középfrekvenclás fokozatban levő csövek tápfeszültségei rendben vannak. A videófokozat feszültségei is jók, a pikkelótekercse~ nem szakadtak. Az AGC feszültség azonban nagymértékben megnőtt. (Az AGe feszültség mérését nagy ellenállasú múszeitel, lehet6leg cs6voltmérovel végezzük.) Ha az AGC feszültséget rövidrezárjuk és csak annyi jelet adunk a bemenetre, hogy az ne vezérelje túl a készüléket, a hiba megszainlk Az adóállomástól távoleső helyeken (ahol az antennáról bejövő jel kicsi) az AGC feszültséget csak egyszerűen rövidrezárjuk és így győz6dünk meg aitól, hogy megszúnik-e a hiba. A blba oka A PCL 84-es videóerósítócs6 (VU) gáros. A csó triódarésze illlitja elő a kapumtt AGC feszültséget. A keletkezett feszültség nagysága attól függ, hogy mennyi a triódának a belső ellenállása. (A bels6 ellenállás pedig a rács és katód között levő potencwkülönbségt61 függ.) Erősen megváltoztatja a belső ellenállást a csó eázossá, vagy rácsemisszióala válása. A gá:ros csó belső ellenállása csökken, Igy a keletkezett AGC feszültség n6.. A megnőtt feszültség pedig a nagyfrekvenciás és középfrekvenclás erósftést csökkenti. A hiba természetesen nem mindig egyforma eróvel jelentkezik. nagysága függ a gázosság mértékét6l Elllári&ás A ~ PCL H-es alivet eaetiljük ki. 30

SL Blbajeleaaé A Upmaó baloldala aöwt. de jobbeldala,..._... klviüpeedik. a 1er & képfrekvellda. valamint a alakrod bl~ a &ávoll aa&lüosásl poat. bad Wva&l6dlk. a kheiiimja Uettee & esdlee aep&iv k~ jeledik mea. Nem biztos, hogy mindegyik hibajelenség egyidőben jelentkezik. Lehet, hogy néhány. vagy csak egy ezek közül. A legjellemzóbb azonban a szinkron- és frekvenciahiba és az. hogy a kép baloldala sötétebb, jobboldala világosabb. A nagyfrekvenciás, középfrekvenciás és videórész a vizsgálatnal jónak bizonyul. Ha az.' antamát a.közeli csatlakozóba dugaszoljuk és az AGC feszültséget rövidrezárjuk, a hibajelenség megszüpik, a kép megjelenik, esetleg a készüléket túlvezérli az antennáról bejö"ő jel. (Ezt a vidgálatot termé;zetesen csak ott tudjuk elvégezni, ahol elegend6 térer6 van. Kis térer6nél (az adótól távolabb es6 helyeken) a vizsgalatot úgy vég~ hogy az AGC feszültséget egyszerűen rövidrezárjuk. A rövidrezárást a 2 uf-os elkónál (C3-7) végezzük. Az AGC feszültséget szú.ró 2 ~-os elkó (C31) kapacitá.sszegény, vagy szakadt. A kapuzott AGC feszültséget előállító fokozat a sorfrekvencia ütemében vé.ltozó impulzusfeszültséget szolgáltat. Az impulzusok nagysága jellemz() a szabályzófeszültség nagyságára. A 2 u,f-os kondenzátor feltöltődik az impulzusok csúcsára és a feszültséget tartja két impulzus között. Ha a kondenzátor elveszti a kapacitását, a szabályozott csövek rilcsúa az impulzusfeszültség kerül, mely a felsorolt hibákat okozza. Elb,riti A hibá ~tor anije. Ftgvelemt Az elkó teljes azoktuiása eutin a SO'f'jf'ekvmcia ~kben megváltozik. 5%. Hlbajeleaaé A képea erjedés J4tntk Ha az antenna hüvelyből az antenna csatlakozóját kiht'az:zuk, a gerjedés megsziinik. Amennyiben a készülék elég közel van az adóállo~ az antenna csatlakozó egyik hüvelyébe egy darab huzalt dugva a kép megjelenik, gerjedést azonban nem látunk. A hibát lelkönnyebben ellenállás rnéréssel tudjuk behatárolni. Miután levettük a dobváltó tetejét, az antennatekercs mindhárom pontján ellenállást m&ünk. Normális körülmények között mindhárom pont földelt, tehát a múszer O ohrnot fog mutatni. Ebben az esetben azonban az ohm mér6 végtelen nagy ellen éllást mutat, tehát nyilvánvaló, hogy A Iba olla az antennatekercs közepét földel6 érintkező rugó (3) rosszul érintkezik, vagy a földelés valaboj mashol szakadt. Ilyenkor az antennakör gerjed. ani a képen a mir jól ifiiluert függőleges huljárnos vonalak alakjában jelentkezik. Ha az antennilt kihúzzuk, a gerjedés megszúnik. 31

13. sz. ábra 4. kép Elb6ritás A szakadt földelés j&vftása. (13. ábra) 53. Blbajelensé A k*n eu wu tibb. fünóleces, az alapféayer&lél llliétebb eaik lá&lztlr. A szobaantenna elfordításéval, vagy a tetőantenna levezet6kábelének mo7gatásával a cafk (vagy cafkok) erőssége változik. Esetleg el tudunk érni egy olyan helyzetet, ahol a zavarójelenség egészen eltűnik. Az ún.,)jarkhausen oszcilláció,., mely a sorvégfokozatban keletkezik. Innen kisugé.rzódik és többek között réjut az antennakábelre is. Szabaantennánál a jelenség rnindig erősebb, mert a kisugárzott jelet az egész antenna felveszi. El báritás A hibc& mtndtm eaetben megszúftik 4 PL 36-oa (XV) aorvégca6 cae1'éjével. Olclóbb de kevéab# célre&wzee6 meqoidáa a azobae&ntenna elf0f'q4tlwr, ma. heivzetbe. Megpróbólh4tjuk e1111aurilen CJZt, ho1111 leveut6k4bellel ldkneuilk 4 leqz4vannente ebb helvet. 5f. Blbajelensé A képen 58 periodusá,.j)i qmm" látszik. Helyzete változik, ha a hálózati dugót megfordítjuk a konektorban. Ha a,.brumm nagyon er6s, előfordul, hogy a képet szinkronlzálja. A képszinkronjel középen látszik, a kép alja felül, a teteje pedig alul. A PCL 84 es (VII) videócsó rácsát a katódra zárva a hibajelenség nem szúnik meg, tehát az elótte levő fokozatok minden bizonnyal jók. 32.

A biba. oka. A videócső fütés es rácsbe-" ezetése között atvezetés van. A ~övet nem ~ csak a videójel vezérli, hanem a fűtés és katód között levő feszültség is. Ez elég nagy ahhoz, hogy a képen jól látható jelet hozzon létre. Ha az átvezelés nagy, a.. brumm" teljesen eltorzítja a videójelet és szinkronizálja a képet. Elh,rHis A hibás csővet cseréljük ki. 55. Hlbajelenaé«A képben vízszloies brumm lábzik. A PCL 82-es csó (XIII) feszültségei rendben vannak. Ha a hálózati dugót megfordítjuk a konektorban. a brumm helyzete a képen megváltozik. Előfordulhat. hogy a hálózati dugó megfordftása után a kép úgy lill meg, hogy alsó része felül van, a felső része alul és középen a kioltást lehet látni. Ezt népszerűen úgy mondják. hogy a kép. középen szinkronizálódik''. A hiba olla A PCL 82 cső brummos. A cső brum.mosságát két dolog okozhatja: vagy a levált emittálóréteg csapódik le a lábak közé és így átvezetés keletkezik a f(itésláb és a többi láb közöt~ vaey a katód és fűtőszál között lev6 szlgetelés átvezet. Mindkét esetben a csövet a hálózatból bekerülő brumm is vezérli és ez látszik a képen is. Ha a brummosság elég erős, megtörténhet az is. hogy szinkronizálja a blockingoszcillátort. Elh,rUáa A brummoa PCL 82 cső c~éje. 56. Hlbajelenaé1 A ll&zflihl túlvezérl6dlk. Első dolgunk, hogy AGC feszültséget mérjünk. A középfrek.vencia oerösitő EF 80-as csövek rácsán a feszültség rendben van, de az előerősító PCC f8 (1.) első csőfelének rácsan csak nagyon keveset mériink. A 100 kohmos (R6) rácslevezető ellenállás két végén mérjünk feszültséget. a rács felóli végén nagyon keveset, a másik végén a normálls feszültséget mérbetjük. Az adótól távolabb es6 helyeken a hiba csak kis méctékben Jelentkezik. A hiba oka A 100 kohmos (R6) rácslevezető ellenállás szakadt. Nem jut előfeszültség az előerősítő első csőfelének rácsára, a munkapont eltolódik, a cső el- 3 AT-t02 33

PCCM l 5 14. sz. ábt'a torzítja a nagyfrekvenciás jelet. Mivel a szlnkronjelek a vivőfrekvencia szélén helyezkednek el, a torzító és túlvea!tlódő csó ~ szinkronizációt is megzavarhatja El báritás A SZ41codt ellemiid.t cseréje. (14. ábta.) 51. H i b a J e t e n é c A varizsaem aem jeles. S. HANGOLAsJELZO RIBAI Akárhová állitjuk a finomhangológombot, a világosabb sá'l.. szélessége állandó marad. Egyszeru feszültségméréssel meggyőzödbetünk a hiba okáról; azt tapa6ztalj~ f1<lgy a késanódon semmiféle fesziiltség nincs. (Esetleg negatív érték.) A 2.2 Mohmos (R27) ellenállás &zakadt. Ilyenkor nem jut pozitiv feszültség a késanódra, árama megsz(lnik. Igy akánnilyen feszültség jut a vezérlórácsra. a kés feszültsége változatlan marad. Elbirítás A szolc:gdt ellna4uáat c~et"éljük Jei. (ls. ábra.) 58. Hibajelenséc A varáanem.aem jelez. A világosabb sáv alig nyilik ki, hiába múködik a készülék az adóállo- máshoz akármilyen közel. A szívókör, a varázsszem és a germániumdióda jó, a csatolókondenzátor is megfeleló értékű..

15. az. ábra A lalba oka A varázsszem katódjában levő 15 kohlnos (Pl) potméter nincs megfelelően beállitva. Ilyenkor rajta nagy negativ visszacsatolás keletkezik, mely rontja a cső érzékenységét. Rllairiti5 A JS kohmos potmhnt megfelel&n Juli ~4UU4Jai. (15. ibnl.) F'iQ11t>lem! Ha a potmétn szabcil1/()z4bcalcor a vilcigosabb aó17 akjcor ia ftöi)ekazuc. amilcor a finomhangolóni Mm a ~gjobb kép ""n beállíhhi,. akkor a.cn csarolólcapacitá& éttékét 'RÖt1eljük (kb. J pf-ra). st. H l b a J e l ~n s é A variaaem Dein a le.,jobb Upeél jeja IDIUdmamo&. A varázsszem áramkörei rendben mrumdnek, a csatolókapadtál (crl) is megfelelő. - A blba oka A szívókör nem a megfelelő frekvenciára van beá11itva. Igy nem a legjobb képhez tartozó frekvencián jelez a varússzem. - EllairHis A s.zívókört mellfe~lóf!fl be bu haftqollri. A l&cmgolát a ~ pen véqezziik: elóször oz oszdlláaor finomlao~ bnwtjuk Cl.,.._ mellfelelóbb ké~t. (Ez traitadig oz aftteft~~e~viazcmvokujc a ~-J. 35

Utána 4 szit'ótttlcercsben lt'vö magot addig CMVGrgat;uk. amig 4 verdzsszem maximumot jelez. Végül a maoot viasszal lera.otjsztjv.k. (15. ábra.j Fi g JI t> l -em!. Ha a finomh4ngoló cjgoorq4túakor a vcrcizssum taem élesen jelzi a maximumot, akkcw a gennániumdi&la hib4a. (Zó~ó ellenáll4sa 1UIQJI, n1fitó ellenáll41o kim.) 6G. Hlbajelenséa A varázsszem oem Jelez. de zölden rilálit. Rácsim nem tapasztalunk feszültségvilltozást a finomhangológoqlb csavargatásakor. A an jelzésű <;Utolókondenzátor nagyobbra cserélése sem javít a helyzeten. Csavarhúzóval a rácsra lépve az emy6n az élénkebben világító sáv szélesebb lesz. A blba oka Az OA 1160-as germániumdióda szakadt. Ez a dióda végzi a szívókör által kiválasztott 38 MHz-es kép KF egyenininyftását. Szakadásával a folyamat megszúnik és a varázsszem nem kap szabályozó feszültséget. El báritás A szakadt diódát cseréljük ki. (15. ábra.) Figvelem! Erre a feladatra csak jó mln6ségú dióda alkalmas! Ugyanilyen jelenséget tapasztal~nk. ha a dióda zárlatossá válik~ 61. H l b a J e l e n é a 6. SZINIUU)NRIBAK NiDcs 80I' éa képainkroll A szinkronleválasztó ECH 81-es cső (XII) feszültségei rendben vann~ kivéve a heptóda anódfeszültségét, amely nulla. vagy negatív érték. A 4'10 kohmos anódmunkaellená11ás (R49) szakadt. A cső nem jut pozitív feszültség, múködése meg~nik. anódjára így El báritás A azakadt elleruilldst c erél;ük ki. (16. ábra.) 62. Hlbajelenséa F0a41eaes & vfuzlnte. ainkron nines.. Nehezen felismerhető, de könnyen elhárítható a következő hiba. A szinkron leválasztócső feszültségei rendben vannak, esetleg egy kicsit emel- 36

Ml 4 1'1 ECH81 XH. - 411f N 4 n'll- ll4f) ~ - ~ 16. az. ábra kedtek. Ha nagy rbelső ellenállúú moszerrel mlépünk a sliln'kronleválasztócs6 heptóda vezérl6récsára, rendszerint. a hiba megszúnik. Egyébként a vezérlőrácson a kontraszt szabályozáskor változó nagyságú és ne&atfv feszültséget mérhetünk. Az ECH 81 szlnkron leválasztócső (XII) heptóda rácslevezet6 3,3 Mohmos (R57) ellenállása szakadt. Ez az ellenállás állítja be a rácskörf kapacitásokkal együtt a szinkronjelek leválasztásához szükséges vezérl6rács feszültséget. Ha megszakad, az előfeszültség túlzott méctékben megnő és megszúnik a leválasztás. El6fordul, hogy az ellené.llás nem szakad meg teljesen, csak megnövekszik az értéke. Ilyenkor a sor - és képszinkronizálás nem szúnik meg teljesen, csak gyengébb lesz. Elhárítás A szakadt 3,3 Mobrnos ellenállás cseréje. (16. ábraj Fig11elem! Hasonló hibát okoz a 100 pf-os (C45) kondenzátor sza.kadása, vagy kapaci tás csökkenése. Ilyenkor a függőleges vonalak törnek és a kép függó Jegesen több helyen is megálj(tható. A Blbajelena~a Nines kép- és IIOI'UlaluoD. (Esetle, naoon ayeqe.) A szinkronleyálasztó ECH 81-es cső (XII) feszültségei rendben vannak. maga a cső is jó. Az előtte lev6 fokozatokban sem tudunk hibát felfedezni. 37

A biba eka Az ECH 81 vezérlórácsát el6feszítö l Mobmos ellenállás (R4t) szakadt. A csó ún. zavartiejtes leválasztókapcsolásban múködik. Ennek el6feltétel~ hogy a vezédórácsot csak zavar eselén vezérelje a videójel Ezért a rácsot az 1 Mohmon keresztül pozitívan el6feszítik. Igy a vezérl6rácskatód dióda teljesen zárt állapotban van a viszonylag nagyobb zavar beérkeztéig. A zavarimpulzus már a csövet vezérelni tudja, mert feszültsége túllépi a lezáró feszültrget. Az ellenállás szakadása eselén a pozitiv e16feszültség megszúnik, a vezérl&ácsot a videójel zavar nélkül is vezérü, &pedig éppen ellenkez6leg, mint a G.-at. Igy a kett6 egymás batását rontja, a fokozat m6ködése bizonytalanná vélik, vagy teljesen megszúnik. El.ári&ás A azakodt ellnaálig.sl canil;flk ~ (16. 4bro.) M. BlbajeleDséc NlDea yívzlntn & ftn6lela aidkrod. A szinkronlerilasztócsó (ECH 81) (XU) jó, táp- és el6feszültségel rendben vannak, kivéve a trióda anódját. ahol nincs feszültség. Ha megtapintjuk a 33 kohlnos (R50) munkaellenállást, azt hidegnek találiuk... A blba oka szakadt. A trióda nem kap anódfeszültséget. Elbári&ás A szakad& elleftállci.rt cae.,.éljük ki. (16. álwa.) FíQJielem! Ha caz elletaáu4s nem szakad ~~~ celjesm (csak megnvauik),. a sziakro Jd24ció u femamanuj,. ha aem ía jól. Ilyenkor a Irióda anódjár tud11ftk Rihdftv ~It awódfeari~ mimi. 15. Blbajelenséc A vfmni &es & m.pieces aidkrod oeace. vao DiDa. Ha vi7sgáljuk az ECH 81-es (XIn szinkronlevájasztócsó feszültségeit, a következőket tapasztaljuk: az anód és segédrácsfeszültség a nonnálisnál nagyobb. ellenben a heptóda veál6rácsán kisebb a feszültség. Elsósorban a sorszinkron vélik bizonytalanná, a kép teteje jobbra-balra lengedezik, a függ6leges vonalak törnek. A ~ függ6legesen több helyen is szikronizá.lódik. Amennyiben szinkron egyáltalában nincs. a csó elektródáín a teljes anódfeszültséget mérlletjük, a heptóda G 2 -án nincsen negativ feszültség. 38

\ \ Az ECH 81~ CXII) szjnkronleválaszt.ócsó gyenge, vagy emisszióvesztett. A cső végzi a szinkronjelek leválasztását és a. sor és képszinkronjelek szétválasztását. Amennyiben elveszti az emisszióját (gyengül), vagy gáros lesz, a szinkronjelek leválasztása részben vagy egészben megszúnik. A sorszinkronizáció bizonytalansága elsősorban a kép tetején látszik meg. El báritás A hibás csó cseréje. (16. ábra.) 66. Blbajelenséc Nlucs vizaintes szln rontz'dé. Rendszerint a sorfrekvencia is nagymért~ben megváltozik. Ha a trek= venciasz.abályozóval visszaállftjuk az eredeti értékre. a szinkronizació akkor.sem valósul meg_ A szinkronizálóhíd feszültségei a hiba természetétől függóen megváltoztak A szinkronizálóhfdban levő gennániumdiódák zárlatosak. (Előfordul, hogy csak az egyik hibás.) A zárlatos diódák egyarant rövidrezárják a szinkronjelet és az összehasonlftóimpulzuat. fgy a szlnkronizálás nem tud létrejönni. luhirhás A z4rla&o$ diód41cat esnéljük Ici. (11. ábra.) Ffg11elemt C.k eqjjformo di6d4kgt cdkcalmozzuftk! Hcuonló ca Jelnuég, h4 a diódcik szakcldtgic. OAII8f 17. sz. cibt'a 5. kép. 39

n. H t b a J e l e D é A sorbekvada alaeaoliy. A sorfrekvencia durvaszabályozóval esetleg beállitható a helyes érték. de a kép még azután is bizonytalanul áll. A sorfrekvencia finomszabályozópotméter melegebb pontján az t"redeti fesz6ltség nagymértékben csökkent. Az osztólánc l Mohmos (R85) tagja szakadt, vagy nyúlott. Ez az osztó állítja be a multivibrátorcső rácsának pozitiv alapelőfeszültségét. így a frekvenciát. Szakadásával (vagy nyúlásával) az alapelőfeszültség és a frekvencia csökken. El b árát' A szakadt ellenállást cs~réljük ki. (67. ábra.) 18. u. cibra Figvcdem! A tr~kwncioazabóltlozo. lehet nooelni. át!ofl{uát az ellefaállás 470 kohmra canéu.éwl 81. HibajeleDBéC A sortrekvada blmajta u.. Jdónkmt 8DD!'In mecvál~ bau a JIUilUvibrátor kiesik a nlnkroab6l A hibát csak hosszantartó vizsgálattallehet kinyomozni. Feszültségmér6t kapcsolunk a sorfrekvencia finomszabályozó potméter melegebb pont- 40.

\. \. jára. Normál állapotban itt a feszültség változatlan. Esetünkben azonban a müszer állandóan (vagy időszakos~) más-més értéket jelez. A multjvibrátor alapelőfeszültségét beállitó osztó labilis. Az osztó három tagból áll: 1. a sorfrekvencia durvaszabályozó trimmerpotméter (P14), 2. a sorfrekvencia finomszabályozó potméter (P8), 3. az 1 Mohmos osztóellenállás (Rf5). Ha ezek közül bánnelyik hibás. az egész osztó egyensúlya megbomlik. A gyakorlat azt mutatja, hogy leggyakrabban a soros l Mohm szokott hibás lenni. l - ElbárUás A híbds alkattéut cserél;ük ki. (lb. ábf'a.) Fíg11elem1 Hatcmló ~leméget okozhat 4 hibás 150 pf-oa (C17) cmtozókondtnzátot is. 69. H i b a J e l e n s ~a A IIOI'frekvenela ldóaakoean változi~ esetlea a m~ál&ozo&& '~k álludgsal A multivibrátor alapelöfeszültségét beállító osztó jó, az ECC 82-es cső is hibátlannak bizonyul! A baloldali csőfél rácsán a hiba bekövetkezése után hibafeszültség mérhetó, ami. mint a jelek mutatják. hatástalan marad A 150 pf -as (C77) csatolókondenzátor időszakosan változtatja a kapacitását (esetleg átvezet). A multivibrétor frekvencláját nagyrészt a rácskört RC tag id6állandója határozza meg. Ha ez változik (például a kapacitásérték bizonytalansága miatt), az el6állitott frekvencia sem lesz változatlan. Az esetleg átvezető kondenzátor a jobboldali csőfél rácsalapelőfeszültségét változtatja, ami szintén az előállitott trekvenciéra van befolyással Elbárf&ás A hibcis kondenzciton canéljük ki. Fig11elem! Hasonló hibcit okoz BZ ECC 82-e cs6 bizon1ftalan emutzi61o is! 18. Hlbajelen ~ A k~p &eljes ~ éaabad oem en-ediekseo szlnkrodizálódik. A hiba különösen a kép tetején jelentkezik erősen. A fels6 sorok.,lengedeznek" a legjobban. Ugy néz ki a jelenség, mintha a szereplők haját. 41

a szél f11jná. A &Orhekvenclaszabályzó állitásával a tetoferdülés iránya megváltozik ugyan, de nem szfinik meg. A sorszinkronizálóhfd és multivibrátor feszültségértékei rendben yanna.k,. a lendftókör helyesen van behangol va. A Jaiba eka A sorszinkronizálóbfdban levő két germániumdióda nem egyforma. Ezért a képszinkronimpulzus érkezésekor a körben levő kondenzátorokon a feszültség. emelkedik és csak a felső sorok lejlltszódása után csökken a normilis értékúre. Ez a fels6 S>rok bizonytalan snnkronizádójiban mutatkozik meg. ElllárHás A genrwíniumdiódókot cjetéz;ük ki ef/11/ormákra. (11. cibra.) -. 1L H l b a J e l e D 1 ~c Ob'aa beb'men, ahol a bálózaü fessfil~ idónkéd' aac)'lllél1&ben alk.k-. elófordal. 11ao a wfrekveada flaemaabál)'os6 po&méterrel a meariltaoü 8Giflekvenei6& nem lebe& bel7reálli&aol. A b.lba oka A szabályozási lehetőség (iltfogás) ilyen esetben kevés. A 100 kohmos (P8) sorfrekvencia finomszabályozópotméter által szol.gáltatott változó feszültség nem elég a frekvencia visszaszabályozásához. Ellaárltáa Az oaztóunc 1 Mohmoa (885) taq;iit CHJ'éljük ki 680-410 kofatrarel (18. ábra.) U. Blbajeleas~a. A kip Ideje JIHI!'n7 eeoti~ ~ elferdül. A sorbekvenda szabályozó állásától függ6en a ferdülés bekövetkezhet S alakban is. AltalAban azonban jobbra, vagy balra hajladozik. Egyes,,szereocséUenebbül" sikerült példányoknál a jelenség olyan, miotha a szereplók baját a szél fújná.. A b.lba oka A ferdülést a kapcsolás elvt lelépitése okozza, és megtalálható minden fázisösszehasonlitással míiköd6 kapcsolásnál. A képváltás alatt rendelkezésre.álló szinkronimpulzus területe sokkal nagyobb, mint a normál szinkron impulzusé, s ezért az egyenirimyftás (összebasoolitás) után a képváltás alatt, illetőleg a szabályozófeszültség szúrőtagjának id6állandója m.jatt még utána is, tehát a kapott egyenfeszültségben egy kis emelkedés észlelhet6. ami természetesen a szabályozott frekveociában azon a helyen fáziseltolódást eredményez. A görbültség rnértékét a szabályozótag idóállandója szabja meg. Ezt az idő- 42 -

\ ) \ állandót azonban sajnos más, fontosabb szempontokból kell megválasztant Kis idoállandó esetén megnő a bebúzási tartomány, de megnó a rendszer zavarérzékenysége. núg nagy idoállandó esetért kittinö zavar érzékenységet, azonban kicsi behúzási tartományt kapunk. Van még egy követelmény. éspedig a képhelyzet eltolódás, ami helyesen megválasztott időállandóval O értékben tartható. Ez utóbbi az adó szinkronizáló trekvendajának a rnegválto7ás.akor a kép vfzszintes irlmyú eltolóelását eredményezi, ami kellemetlenül hat. A készülékben alkalmazott kapcsolás a szinkronizmust egy helyen valósítja meg. frekvenciaváltozáskor (természetesen a behúzási tartományon belül) egy helyben marad, sa zavarérzékenysége kitúnét Hátdnyként a tető gömülése és a ± 150 Hz-es behúzéai tartomány jelentkezik - A kapcsojási vázlaton látható módosftás szerint átalakított készüléken megnő a behúzási tartomány és megszúník a tető ferdülés. ECUZ XN.. Elb,rUis 19. sz. cítwo A módosítá.s abból eiu, hof11l az ö szehcuoft.u~iet o germ4niumdi6dákrca viv6 10 taf~ (C'IZJ Jcmadeftz4itort JOO nf~ G Z01"Graöldcenl6 ZZ kolamból (IWJJ b 5_pF-b61 (C'14J 4U6 RC t4{jot 1riszoRt 330 kolamna á~ afwf'g cseréljüle Ici. Ucn~C~fttlltkor G ma1cnmlncuaztóca6 trióda Gft6djG é ca töld lcözött levó 22 lcohmoa eumállát (Rl09) eltówlítjuk, íw anuk telrilt #tle emelkedik, meg716 G t4zhc'isszefaamaut6húlrg érlcez6 azbakronjelek tlivója. A 11GW0bb érték4 ' aziftuft ftgqiiobb liaul&cuoftlítóimpr.clzust mdít az &sze~ A zavarcaökketatótcag m6dolítácítaak ned~képpen az egáz 1olwzat id6élloftdójo caökke11.. Az &azehamalft6 b azinkronjel láztag ftgiiiiobb határon belüj tologatható, caftilkiu, ~ G aziftkroni.zlmq meqbomlaftg (Jaem J')OfttoaCIR eft Jaelvitf szbakt"oiúzój), S f{1fl G /re'beftda CM~ meiuójh~ G td6 enne._ A belní.zóai ~ wwpcs, ezzel~ be,. hótnftllkiat ieletatkezilc C1Z ad6 umkrotajd trekwftcia ~ Jellip6 Wplaelvuf Jd.rmit1ék4 eltoiódám. NlatRittt ~ je& wte"k eaetha G aziakrotutabihtáa Rémblemú rotnwm. T~. 'laof1ll G lnati kmülmenve)c cak heltiesen hangolt l.etldít6- o 43

kmnél és az alk4uéauk f'ajzszeriftti éf'tékénél állnak fenn. (Sok oll/cin kéazilukkel CGJcilkozt~nk, hol JJ tet6 fef'dtlléa ténjiieg ejvtaelhnetlmül ftcioll volt, de ott rmdazerint a lendu6kör heltitelen h471{1014s4, vaot1 eguéb alkatréuhiba volt az ok.) 13. Hlbajele!l&él' t A ftiacqeaes és vfznln&es adokron oea,.e, vau epilialán Dlna. a ll~ a fta6jecea voulak mentéd &6rlk. A hiba keresését a szinkronleválasztócső vizsgálatával kezdjük. Azt tapasztaljuk, hogy núnden tápfeszültség rendben van. Egyedül a heptódarész Ga-én mérünk kevesebb negatív feszültséget a szükségesnél. Kontrasztszabályozásnál változik ugyan a ricsfeszültsée. de csak nagyon keveset.. A blba oka A heptódarész 10 nf-cs ricskondenzátora (C36) kapacitásszegény, vagy teljesen szakadt. Ezen a kondenzátoron áll elő a munkapont helyes beállításához szükséges előfeszültség. Ha a kondenzátor elveszti kapacitását, a munkapont nem áll be megfelelő helyre, megszqnik a szinkronjelek leválasztása. ElbárUás A hibás kondenzcitm cseréje. (20. 4bro.) F gvelem! H" a ~tor zcirlatonci vcilik, a azinkt"onjelek levál4szt4sc& teljeten meguúnik. 'JC. HibajeleDBéC 20. sz. ábra Pflalóleca á vtuaatea sztntrroa ~a kit» &lrlk. A hibát nagyon könnyú felismerni és elbúitani. Feszültséget mérünk a szlnkronleválasztó ECH 81-es cs6 (XII) elektródáin. Azt tapasztaljuk. 44

hogy ott a feszültségek a kapcsolási rajzon megadott értéktal lényegesen nem ~mek el. Mégis feltdnő azonban az, begy a segédnicson semmi feszültséget nem tudunk méini. A blba oka Az ECH 81~ szinkronleválasztócsó ~es7illtségét beállitó 220 kohmos (R4S') ellenállás szakadt. Az ellenállás a segédrácsfeszültséget úgy állftja be, hogy a cső a szinkronjelek leválasztásán kívül limitáljon is. Ezt csak nagyon alacsony feszültségnél tudja teljesíteni. Ha az ellenállás megszakad. a cs6 működése bizonytalanná válik. ElhárHiH A szakadt elltoftállá.! cse.-éje. (20. ábra.) 15. H l b a J e l ~ n s é a A viuzln&ea á flio61~ea szlnkrod blzony&alan. Ez a hiba rendszerint a készülék szállitása után szokott jelentkezni. Az adótól távolesö helyeken a szinkromzació bizonytalansága mellett még a képen ís tapasztalunk zavarokat. & A DY 86-os csó (XVIl) anódsapkája lecsúszott. A sapka és az anódkivezetés között kontaktus hibás az érintkezés, fv keletkezik, s csak ezen keresztül folyik az egyenirányított áram. Az iv által k.isugárzódik a sorfrekvencia. mely az antennabemenetre visszajutva zavarja a bejövő nagyfrekvenciás jelet. El bárhál A lecsúazou aapk4t nvomjuk vissza az anódkivezetésre. 16. H l b a J e l e n a e a. A viuzln&es szlnkron bizoaytalan, a sorfrekvencia ldödkén& D~~~Wváltozik. A hálózati feszültségváltozás hatására, de anélkül is a sorfrekvencia megváltozik. Kamera, vagy stúdióváltáskor a sorfrekvencia kiesik a szinkronból. Pl. a délután beállf~ott sorfrekvencia estére annyira megváltozik, hogy be sem tudjuk szinkronizálni. Ha este újra beállitjuk, másnap délután nem lesz megfelelő értékű stb. A blba oka A multivibrátor ECC 82-es csó (XIV) emisszi6ja bizonytalan. Ez a cs6 végzi a sorvégtok vezérléséhez szükséges impulzusok elöállitását. A ca6 multivíbrátor kapcsolásban van. Ez azt jelenti, hogy a trekveneiét nemcsak a cső rács- és anódkörében levő RC tagok befolyásolják, hanem maga a cs6 is.. 45

ZI. sz. ábra Ellairilis A hi~ ECC 82~ ca6 curile. (21. álwa.) FiQtlel~mt Hcucm16 hibát okoz a 410 Jcohmoa (R84) nicdevezdcs elleúuú heib41- toz4aa u. A aorfre'lct1endlú. ilietl'e Cl sorazinkrmüzádót fazi frizot~vtal4ta114 Cl roazu1 hitatlcez6 470 kohmoa (Pl4) aor/rejcwad4 dtn'n8%gw IVOZ6 potmétn'. A vl lntes ainkrod Wsoa7ialaa. Ez a hiba az adótól távolabb rnég intenzivebben jelentkezik, azonban közelebb az adóhoz inkább csak a képet tes7j,.bangyássá'. Kisebb ther6nél a hiba hatása annyira n6het, hogy a SOl frekvencián kívül ~ a képvételt is zavarja. A oka A nagyfeszültségű riszben kismértékú áthúzás van. A sorfrekvendés szikra kisugárzódik. a készülék bemenetére jutva erősödik & az AGC feszültséget emeli. Az AGC feszültség tehát jobban emelkedik, mlnt azt a bejöv6 viv6frekveodik sziikqe ssé tennék. Mlvel a zavarok az amplltudómodulált vivőfrekvencia sre.jén helyer.kednek el, ahol a szinkronjelek is ~ els&lorban a szinkrontzációt zavar}ák. 46

Blháritáa Az áthúzist ker(!arik tmq. Athúzd.s ~cabban ca aorlcimftl6betl, CLZ eltérit6teketubm, NgV ca f141111feazültaégú kdbel és ca tm között azqkotc keletkezni. '18. HlbaJeleaaé A kfp ~es voaalal.-~ a lich"- és k~dkroa bbodytalaa, a U.söleces vonajal meawil tidk. Vizsgálatnál minden feszültségértéket jónak tawunk. Ha a készülék szobaantenná.val mt1ködik. megpróbálhatjuk azt elmozdítani eredett belyzetéból Ilyenkor a képtörés jellege változik. esetleg bizonyos antenna~ ájiásoknál meg is szúniic és a szikronizáció is helyreáll némileg. Az ECH 81-es (XII) szinkronleválasztócső gyenge vagy gázos. A heptóda rács-katód diódáján egyenirányitott feszültség nem lesz arányos a modulác:iós százalékkal. El háru ás A hibcis cs6 CUf'éje. 19. Hlbajeleaaé A kfp fllnólepaen bullúnoa. Nehezen behatárolható hiba a következő: a kép tüggöleges vonalal hullámosak, ha változik a képtartalom, a hullámosság is másképpen jelentkezik.. A készülék fokozatait vizsgálva sehol sem talalunk semmi hibát. l)gy néz ki, mintha mlnden a legnagyobb rendben volna. Ha a 2 uf-os a hul (C37) AGe kondenzátor mellé teszünk még egy hasonló értékűt, lámosság csökken, de nem sziinik meg. zz. sz. ábra. 47

A blba oka Az l nf-os kondenzátor (Cl25) kapacitásszegény. Ez a kondenzátor végzi az anódra jutó impulzwiok osztását. Ezenkivül még az impulzusok túlságosan hegyes részeit is letompftja, hogy ne zavarjanak bele a videórészbe a szórt és cs6kapacitáson keresztül Ha a kondenzátor elveszti a kapacitását, illetve megszakad, ezek a hegyes impulzusriszek belezavarnak a videórészbe. El biritás A hibá kondenzcitor cseréje. (22. ábra.) 80. Hibajelensé A kép &e&eje bajiadozik Jobbra, Illetve balra, fii«r61eaesea buuimos. A szinkronlevajasztó jól múködik, ha ellenőrizzük az ECH 81-es csó (XII) feszültségeit, azokat rendben találiuk. A hibát tehát a szlnkrorúzáló fokozatban keressük tovább, azonban az ECC 82-es (XIV) cső feszültségei szintén rendben vannak, a sorfrekvencia jól szabályozható. A blba oka Az ECC 1!12-es csó rácskörében levő 22 kohm (R80) smkadt, vagy a vele sorbakapcsolt 5 uf-os elkő (C74) elvesztette kapacitását Az összehasonlftóhid végzi a multlvibrátor szinkronizálását. Kétféle jel jut rá, a sorkimen6r61, a multivibrátor által előállitott frekvencia. a azlnkronlevalasztóról pedig a szinkronjelek. Ezek együttesen vezérlik és a kiadott hibafeszültség mindkét jel függvénye lesz. A blbafeszültség feltölu a rácskörben lev6 kondenzátorokat. Ez a feszültség rájut a bajoldali csőfél rácsára és beálutja a helyes munkapontw:>t. Ha az 5 uf-os elveszti a kapacitását, a 2,2 nf a körben levő ellenállásokkal viszonylag kjs Idő~ állandót képvisel A képszinkronjel tartama alatt jövő sorszinkronjelek valamivel szélesebbek.. Ezek nagyobb feszüilségre töltik fel a 2,2 nf-ot. ami a kép tetején még tartja a nagyobb feszültséget és multivlbrátor frekvenciaját némileg megváltoztatja Ezért görbül a kép teteje. A jó 5 uf nagyobb időállandó képvisel és a szélesebb képszinkronjelek nem tudjék feltölteni. tehát nem lesz nagyobb a szabályzófeszültaég a kép tetején. Elhári&'s A szakadt 22 kohmos euencíucin, vagv az 5 uf-os elkót csetéljük kt. (21. d bm.) n. Blbajelensé A kép teteje törik. jobbra, V81)' balra dbajuk. a sonziokron és a aorfrekvenela biaonyu~aa. vao a I!IOI'bloekla ep"általin nem ezlnkrodiúlba&ó. Az ECC 82-es csó (XII) feszültségei rendben vannak, a szinkronleválasztóban nem találunk hibát. 48.

A sorstabilizáló tekercs (lenditökör) beál1ftása helytelen. vagy a tekercs menetzárlatos. Sorfrekvenciás 08ZCillátoroknál mindig alkalmaznak valamilyen lendítókört. Ez a sorfrekvencián szinuszosan rezeg és elősegíti a sorgenerátor sz.inkronlzációját. Helyes beállítás esetén a stabilitás olyan jó. hogy a frekvencia eltérés 50-60 Hz-nél nem több. Elbirí&ás A l.endítókör hangolása, VGf111 a zátiatos tekercs cseréje. A hangou. elvégzéae aa;nos elég nehéz dolog. Qvárilag oazcilloszkóp segítsigével végzik. Elvégezhet6 azonb4n múuerek nélkül il, caak Íf11l elég sok időt veu iqénvbe éa 114QJI türelmet ldvón. Az a cél, hogv a lendit6kört Ú{l1l h4ft{loljuk be, hogv a MW/1'ekvencia&zabál11zóval minél ;obban el tudjuk vinnt a képet ;obbf'e~-balr4 4 kéj>emvón. anélkül, hogv az ösazetör;ön, tehát kieuen a szinlcj'onból. Tovcibbá CJTTCI u vigyázzunk, hofni a sorfrekvenciaszabáljiz6 csavargatá.ta közben oz egész kép megváztoztuaa a helvzetét a képem116n, tehát a tete;e JW tör;ön össze és ne hajoljon ez jobbta-balra. Ha a tekereset nem tudnánk belumgolni Úf111, hogy ezeket a Jcövetelménueket tel;eaítse, akkor menetzárlatos~ vagv a vele párhuzámosan kötött JO nf-oa (C76) kondenzátot cítüti>.tt, VCifill elvesztette a k4pacitását. A hangolás elvégúúnél a következ6képpen ;árjunk el: 1. A szinkronlevcilcuztó múlc&usét megszüntetjük. 2. A lendít6kört TÖVid1'ezcir;u~. 3. A a01'ff'ekvenci.4 :finomnabcílvzó mech4trikua közipálláscíbcin, 4 du1'vg- 8Z4bcilvzóval igfjekszünk megcillítani 4 kipet. (Un. lebeg6 kép álljon be.) 4. A Tövielzárt feloldjuk ~~ 4 lendit6kör vcumag;cival il, az előbbi lebeg6 Icipet állítjuk be. 5. A azinkroflleváluztó múködéaét i8mét meginditjuk. He~ eu6 PTóbálkozána nem sikeri.ilne c beálutált helvesm elvégezni, caz egész múveletet umételjük meg néhánt~szor. 82. Hibajelensé A sorfrekveacla bizonyfalu (21. ábta.j Nebezen megtalálható és igen rejtett hibát ismertetünk a következők-... ben. A hálózati feszültség hatására, ütögetésre, de néha minden külső behatás nélkill a sorfrekvencia rnegválto~k, a kép helyzete a képernyőn eltolódik. vagy a sors~nkron megbomlik. Sőt néha a hibajelenség annyira intenzívvé válik. hogy a fény teljesen eltűnik. A blba oka A sorfrekvenciaszabályzó ECC 82-es (XII) cső rácskörében levő 470 kohmos sorfrekvencia durvaszabályozó trirnmerpotméter (P14) kontakthibás. Ha a potm~r csúszókarja nem jól érintkezne, a rácskörl ellenállas nagysága állandóan változik, ami a sorfrekvenciát is folyton megváltoztatja. Attól függóen, hogy az érintkezési hiba mennylre intenziv, fog a sorfrekvencia jobban, vagy kevésbé megváltozni. Kevésbé rossz érintkezésnél csak a kép helyzete válto~k meg a késle:'myön. azonban ha 4 AT--4502 49

a hiba már erősebben jelntkezi~ a sorfrekvencia teljesen kiesik a szinkronból, sót mechanikus behatáara a fény is eltúnhet. ElbárUás A hibda 410 kohmos trimmerpotmétert c~ljük ki. (21. ábra.) IS. Hibajelensic A legkisebb zavar hatására a kép szaladni kezd és csak nehezen lehet ismét megállitani. A blockingfrekvencia legkisebb változása is megbontja a szinkront, ark"iyet visszaájulani megint csak nehézkes. A hiba oka A függ6leges szinkronimpulrust a blocking rácsára csatoló 500 pf-os. vagy l nf-os kondenzátor értéke kicsi. A készülékek egy része 500 pf-al, a másik része pedig l nf;&i készült Mindkét értéket (különöeen az 500 pf-ot) feltétlenül ki kell legalább 1,5-2 nf-ra cserélni. El báritás A kondenzcítot"t a tmqfldott énékúre cberél;ilk kl. (23. cibrcl.) Figvelem! lc;pm wenge térn6, VGf711 lcülöftöseft sok mvar esetin atkczlmozh(jcó akcir 3 nf i&. PCU'l XII. 14. Bibajeleasic 23. sz. 4bro A flinél-.es alllkna oeaae. nu DIDa. A képfrekvencjaszabályozó tárcsával a kép meg;ulftható, azonban a legkisebb zavar hatására rnegugrik. Szinte látni lehet, hogy a szinkron nem fogja a képet rendesen, a képfrekvenciaszabályozógomb legitisebb elrnoz- 50 :

dítására is Itiugrik a szinkronbói. A szinkronleválasztó ECH 81-es (XII) csó feszültségei rendben vannak. A soreltérftógenerátor szinkronizálása teljesen jó, a sorfrekvenciaszabályzógombbal jól el lehet tolni a képet a képernyőn jobbra vagy balra. Az ecyik integrálótag 3,3 nf-()s (C40) kondenzátora átvezet, vagy zárlatos. Az integrálótagok végzik a képszinkronjelek kiválasztását. Idóállandójuk olyan, hogy az.ok hosszabb ideig tartó képszinkronimpulzusok hatására tudnak a kondenz.átorok feltöltódni. Ha valamelyik kondenzátora zárlatossá válik. megszúnik a képszinkron, azonban nem szünik meg teljesen, ha csak átvezet. Ez a leggyakoribb eset. ilyenkor válik a függőleges szinkron bizonytalanná ElbárUás A hibás kondenzátor cseréje. (24. ábra.) ECH8I XI. 24. sz. cibra 6. kép 85. Hl bajeleasé~r A kép id6aakosaa lefelé szalad. A hiba nem mindig jelentkezik. Altalában akkor, ha a hálózati feszültség kisebb a normálisnál. Az is előfordul, hogy a képváltási kioltőszint a kép közepén áll meg, ah~nnan csak lefelé lehet elvinni. A hiba oka A PCL 82-es csó (XIII) gyengülése miatt a képfrekvencia megváltozott. Ilyenkor elég, egyszerüen csak a képfrekvencia durvaszabályzóval az utánaállftást elv~ezni, mert tulajdonképpen a némileg gyenge csó még nem hibás. Elltáritás A lúpfrekwftdát a képfrekvendg dvrvuzabálvzóval '(P9J cíllitauk be. (23. cibf'a.)... 51

86. Hlbajelenséc A képfrek:.-e:nda ld6nvoean meaválmzlk. V8p' ld6sukosau lokoutoan mepi. A hiba kétféleképpen szokott jelel)tkezni. Els6 esetben a képfrekvencia ugrásszerűen megváltozik, de a képfrekvencia durvaszabályozó trimmerpotméterrel utána lehet állitani. Ebben a beállftásban aztán néhány napig. vagy még tovább ls jó marad a képfrekvencia. azután. ugrilsszer-űen visszaáll az eredeti értékre, amit a trimmerpotméterrel megint utána tudunk állítani Ez a jelenség aztán ' súrún ismétlódlk. próbira téve a tulajdonos idegeit. A második esetben a képfrekvencia fokozatosan megnő. tehát "' kép lefelé kezd vándorolni. Előbb lassabban. majd mind gyorsabban. A trlmmérpotméterrel utána lehet állitani. azonban kb. l órai üzem után már ez nem segít, akárhová állítjuk a képfrekvencia durva- és finomszabélyzót.- a képet nem tudjuk megá~tani. Kikapcsolás után. miután a készü Jék lehúlt, a képfrekvencia visszaáll az eredeti értékre és az egész játék kezdődik elölről. A képblocking transzformátor menetzárlatos. Mint tudjuk. blocking oszcillátornál a képfrekvenciát a visszacsatolás mértéke is meghatározza, erősebb csatolásnál a frekvencia kisebb, kisebb csatolásnál a frekvencia nagyobb lesz. Kisebb zárlat a frekvenciát megnöveli, azonban a transzfonnatort lényegesen nem melegfti fel, mert az anódkörben viszonylag kis áram folyik. Az első esetben ez a jelenség áll fenn. A második esetben azonban mar több menet zárlatos. tehát a blockingtranszformátor jobban melegszlk. Ahogy a transzformátor melegszik, úgy csökken a szekunder és primer közötti csatolás, tehát emelkedik a középfrekvencia. El báritás A zeí1'latoa blockingtramztonndtor csef'ije. A tekef'csez~mll 4 jó &ZigeteUuc. (23. ábf'ci.) viqllázzunk 11. H l b a J e l e D 1 fc 1. A K2PM2RET NEM MEGFELELO Bekapesolás után a kéj) vizoldtes mérete esak lasaaa éri d a DOI'IIlila Jl8CYÁCO&. (Vú.szintesen keskeny kép jelenik meg, ami csak fokozatosan tölti be a képmez6t.) Miután a kép beállt a normális méretre, tovább semmiféle változást nem tapasztalunk. A PY 83-as (XVI) boosterdióda gyenge. Bekapcsolás után anódárama csak lassan emelkedik az üzemi értékre. A lassan csökkenő bels6 ellenállású cső a sorvégfokozatban, csak lassan fejti ki a hatását. 52.

Ellaáritá1 A f1jjefllle aöwt canéljük Jei. 8I. HlbaJelen 'l A k'p IMrete almeirlkuaaa lealkkeot. Esetleg előfordul, hogy fény nincs és a PL 36-os (XV) cs6 anódja halványan izzik. A multivibrátor fokozat elegendő feszültséget szolgáltat a PL 36 vezériéséhez, histam a rácaán lllérhetjük a -20, -30 V feazilltséget. A booster kondenzétoron mérbető megemelt feszültség (booster feszültség) csökkent, a hiba mértékét61 függóen 200-300 voltra. A blba oka A soreltérítő tekercspár menetzárlatos. Ez a tekercspár végzi az elektronsugár vízszintes eltérftését. Feszültséget a sorkimenőről kap. Ha menetzérlatossá válik, terheh a sorkimed6t, igy csökkenti annak hatásfokát Mivel az anódkörl impedancia csökken, a kisebb munkaellenállés miatt a PL 36 anódja izzani kezd, a booster feszültség csökken. Elhárítás A menetzá1'latos tekercs caet'ije. Ha a zárlat nem igette nac7110n meg a tekercset 1 p1'óbólkozh4tunk a zárlatos 7ftenetek szitválalztálc:ivcd éa ellzigetelésevel. Ha nincs kéznél múik eltérlt6tekerca, a hibcit a következőképpen cillapuh4t;uk könj111en meg: a fénver6t teljeaen leveiazük la az eitint6- tekercs oatlakozóját kihúzzuk a foglalat/iból. Ha a csatlakozó foglalatának az 1-es is B-as pontját rövidrezárjuk, anódfeszültléget adunk a aorvigfokozatra, tehát annak m'llködéae megindul, a DY 86 (XVII) fút6- azála izzani kezd. Ezt o múveletet csak levett fénver6nél végezzük, mert mákülönben kiég a kipca6 1Wz~. 89. R l b a J e l e n s '1 Bemelegedés khben a k~ vizszin&es és fo.clleaea mére&e szlmmetrlkusan eaökk.en. BekapcsolAs után kb. l órával a csökkenés megszúnik és a csökkent méreto kép állandósul. Ha a készüléket kikapcsoljuk, megvárjuk amig kihoi, majd bekapcsoljuk, ismét a normális képméret jelentkezik és a csökkenés kezdődik elölről. A hibajelenséget feszültségméréssel a következőképpen tudjuk konstawni: feszültséget mérünk az anódpóu~ közveuenül a szeléncella után. ~pcsoláskor ez normfills, de néhány perc múlva fokozatosan csökkenni kezd A hiba mértékét61 függ6en a feszültség egészen 150-180 voltig is csökkenhet. A blba oka A szeléncella belső ellenállása a bemelegedés alatt fokozatosan nő. Igy egyre rosszabb hatásfokkal egyenirinyft, az anódpótló által szolgáltatott feszültség csökken. 53

ElbárUás 25. sz. dlwa A hifhb azeléftceuát cseréljük ki. (25. cilwa.) ll. Hlbajeleaaé~r A f&7eri Divelésével a kép IDiDdeD lria7baa ~ a f~fll'6 ldeai.. A képcs6 elektródálo a feszliltségeket rendben találjuk, s6t a nagyfeszílllség is látszólag elegeod6. A DY ~ (XVII) cső fűtőszala rendesen izzik Ha a nagyfeszültséget valamilyen módszerrel mémi tudjuk, azt tapasztaljuk, hogy az igen nagymértékben ingadozik. Kis fényerőnél megvan a teljes (kb. 15 kv), azonban nagy fényerőnél a felére-negyedére esik. A blba oka A DY 86-os cs6 gyenge. Ez a csó végzi a sorkimerloo keletkezett nagyfeszültség egyenirányításat. Ha legyengült, megn6 a belső ellenállása. a nagy fényer6dél jelentk&() nagyobb terhelés hatására. nagy feszültség esik rajta. A csökkent DaQ'feszültség a képcsőbeo nem gyorsftja fel megfelelő mértékben az elektronsugarat, az eltérit6rendszemek. a betolyása lényegesen intendvebbé válik. Ahogy csökken a nagyfeszültség, úgy növekszik az eltérítés hatása, tehát a képméret. El báritás A gvm.ge DY 86-oa ~éje. Mielótt a aooet kic.terélfténk, a képa6 anód-árfttlékol48 kapcldtcbát süuük ki, mert külöftbeft árcamütiat kapluatuftk! Me Je,. ' Kellemetlen jelemég, hogv a DY 86-oa fuj{nfeazűltú{lú e{ltleftir4ftji{tócl6 eut~g mcir néhéiftjf hh alatt elve.tzti az emttt4l6képeaéqh. HicibCI.kúhletezünk újobb éa tíjabb cshef. leülföldini VCI91I ftigqiiflr Wcirtmcit"IVGI. mitaeüqiiik ftciq1ioft hamar felmotldja a aolgcilatot. A lllba eka ADY e6-os cs6 fűtőszája tjílizzik. A csó katalógusszerinti fút6feszültsége 1,45 V. El6fordul azonban, hogy külsó. vagy bels6 köiillmény hatásúa ennél nagyobb feszültséget kap. Ez nyilrinval6an a c:sövet hamar tönkreteszi.

or xw. 26..sz. ábra ~- kép El bárilis A DY 86-o$ C$6 fút&ével ew kb. 1,6 ohmoa ellencillút kell S01'bok4~ csolni. A aotos eue11ciu4s fe~zti c föl6s fűt6fenü1ui~t h megvédi a ciövf?t. (26. áfwa.) 91. B i b a l e l e D é El& p6ma&oniüs 16trrik. amit a koi'ftlld68 JÚCHMlÜel Dem tacl1uak kiküzibiidl Akárhogy állitgatjuk a mágneseket, a kép ~ vagy az oldala nem válik egyenessé. A:z. eredeti korrekciós mágnesek ereje nem elég a tonftás kiküszöbölésére. Párnatorzítás azért jön létre, mert az emy6 különböz6 pontjai nem egyenlö távolságra vannak a katódtól, a közepe közelebb, szélei távolabb vannak. Nyilvénvalóan gyorsabban halad az elektronsugár a távolabb eső széleken, mint a középen. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a képcsó közepe világosabb, mint a S2élei, hanem abban is, hogy a széleken az eltérftótekercs hatása nagyobb és fgy jellegzetes párnatorzftás keletkezik. Ennek kiküszöbölésére szolgálnak a korrekció& mágne8ek. Eróterük olyan, hogy ezt a torzfüst kiegyenlitsék. A.mennyiben a mágnesek gyengék lennének. a torzftas túlzott mérték\ívé válik, a kép nem lesz lineáris. ElbirUie Er~bb mcígneaek alktllmaz4ta, vaw Jeit tnádu amb41capc.solú4. Fig11elem! A mdgmsek tutett ~ ~ ircmvbg nh~k! 55

A kllp vfuzl tea 6I fln6jelee m&ete klcil A függőleges képrnéretet a képamplltudószabályzóval szlnte teljesen vissza lehet állitani a normális mérettlre. A vfzszintes méretet azonban a sorméretszabályozóval nem lehet jól beál1ftani A PL 36 anódlemeze esetleg nagyon halványan izzik. A sorvégfokozat tápfeszültségei rendben vanna)t. azonban a PL 36 vezérlőráesán a negatív előfeszültség a normáijsnál kisebb. A blba oka A PL 36 4, 7 nf-os ricskondenzátora (C91) átvezet. llyenkor a vezet6 kondenzátoron ~er&sztül némi pozitív feszültség kerül a vezérlőrácsra. mely a munkapontot eltolja, igy a vezérlőjel nem tud rnegfelelően hatni a esőre. Pl. 36 XV. Elb,rftAs 27. IZ. ábf'a A hibó kondenzátm't C$ef'éljük ki. (27. ábf'a.j 93. Hlbajeleasi 8. A FUGGOLEGES ELHRIT2s RIBAI N~ fil11ó1eses el&érhés. A PCL 82-es (XIII) függőleges eltérftőcsó trióda anódján nincs pozitív feszültség. Ugyanezt tapasztaljuk a 2,2 Mohmos (RIOO) munkaellenállás másik végpontján is. Az R99 jelzésíi l Mohmoa ellenállás feltúnően melegszik. Ha a 47 nf-os szúrókondenzátort (ClOl) eltávolftjuk, a hibajelenség megszúnik.' A 47 nfooqs kondenzátor (ClOl) zárlatoa. A képblocking esőre nem jut. anódfeszültség, fgy nem fog mfiködni. Zárlat esetén az l Mohrnon olyan nagy áram folyik, hogy az könnyen megszakad, ~ nem bírja a megnövekedett terhelést. 56

1!!1 A. ':l l ~ /31c PCL82 D RtfJ6 -l311 28. sz. ábra 8. kép Elhárít' A zárlatos kondenzátort és a megviiezt ellenállá# cseréljük ki. (28. ábra) ~ Fi g 11 e l em! El~fordul, hdg'ji esz 1 Mohmoa euenciuá$ a 47 nf-oa kofl~ denzeitor záricjto nilleül b megszak4d. Minden il11en esetben vizagáljuk meg a kondenzátort u, mert idószaka. zclrlat is leh~t benne. 57

94. H J b a j e J e n s é c Nincs fiiagóle,es euérí&és. A PCL 82-es képblockingcsö (Xlll) trióda anódján a feszültség szokallanul emelkedett, a katódfeszültség viszont csökkent. A blacking oszcillátor nem rezeg, a trióda rácsán sem mérünk negatív feszültséget. A PCL 82-es- (XIII) cső emisszióvesztett vagy levegős. Ez a cső végzi a függőleges eltérítő feszültség, illetve áram előállítását. Ha elveszti emittálóképességét, megszúnik a függőleges eltérítés. A katódellenálláson ü csökkent anódáram nem hoz elegendő nagyságú feszültségesést létre, sőt teljes emisszióvesztés, vagy levegösödés esetén egyáltalában nem mérünk rajta feszültséget. A 2.2 Mohmos (RlOO) ellenálláson egyáltalán nem esik feszültség, így a trióda anódjára a teljes boosterfeszültség kerül. Elhárítás A gyenge, vagy levegős PCL 82-es csó cseréje. (28. ábra.) Fi g 11 e l em! Függőleges eltérítés nélkül a fényerőt ne növeljük mcu túlzott méttékben, me~t kiég a képernjiő. 95. Hi bajelenség Nincs függöleges eltérítés. Rendszerint a PCL 82-es (XIII) levegössé válik, foglalata elreped. Csőcsere után a foglalata szikrázni kezd és az új csővet is elrepeszti, ha nem kapcsoljuk gyorsan k.i. A cső kihúzása után a foglalat tovább szikrázik. A cső foglalatán levő nagyfeszültség (képirányú visszafutáskor keletkező nagy impulzusfeszültség) könnyen átü~ rendszerint az anód és seg&lrács között. Ennek hatására a bakelitfoglalat elszenesedik és izzani kezd. Az izzó foglalat melegíti a csövet, majd idővel elrepeszti, és a fogjalal tovább ég. Jól lehet érezni a jellegzetes égésszagot. Elhárítás Az égett foglalat c.eréje. Ajánlatos a további hiba megakadáll/ozása végett a visszacacltol6láncban levő 22 nf-os kondenzátort (C107) a földpontról átkötni anódfeszültségi pontra, Í(/1/ kisebb lesz az áthúzós veszélye. (28. cíbra.) 96. Hibajelenség Nincs tüttóleges eltérítés. A képeltérítő PCL 82 cső (XIII) segédrácsa halványan izzik. Katódfeszültsége csökkent, a pentóda anódon nincs feszültség. A képkimenö- 58

transz.fornnát01 LSegédrács il'elöli végén azonban már a teljes <-kb. 230 V) anódpótlóf&zültséget mérhetjük. A képkimenőtranszformátor primerje szakadt. A képkimenőtranszformátor jlleszti a pentóda viszonylag nagy belső elleoájjását az eltérítőtekercspár kisebb ellenállásához. Primerjén keresztül kap a pentóda anódfeszültséget. Szakadás esetén az anódfeszültség nem jut el az anódra, az anódáram megszúnik. Elbári&ás A hibás transzformátor cseréje, vagy áttekncselése. (28. ábra.) 9'7. H i b a J e l e n ség Nincs fügcölqes euérités. Esetleg előfordul,- hogy a képen színuszvonalhoz hasonló fényes csík látszik. A képeltérítő fokozat táp- és előfeszültségei rendben vannak, a PCL f!2-es cső (Xm) is jónak bizonyul. A képkimenőtranszformátor azonban gyanúsan csendben van, alig halljuk a képfrekvencia jellegzetes pattogását. A képkimenőtranszformátor szekunder körében valahol szakadás van. Leggyakrabban maga a transzformátor szekunder tekercse szokott gyantásan beforrasztva lenni. Előfordul még az is, hogy az eltérítőtekercs csatlakoz.qja érintkezik rosszul. llyenkor, ha ezt megmozgatjuk, a hiba rnegszúnik. A hiba azért jelentkezik kétféleképpen, mert nem mindegy, hogy a szekunderkör földelt, vagy földeletlen ága szakad meg. Elbári&ás A szakadás, vagy a zárlat megszüntetése. (28. ábra.) 98. Blbajelenséc Nines fügeöleres ellériiés. A PCL 82 cső (XIII) elektródáin a feszültségek rendben vannak, kivéve a trióda anódját, ahol nincs feszültség. A 2,2 Mohmos (RlOO) ellenállas booster feszültség felé eső végén azonban, már teljes feszültséget mérhetünk. Ha jó amatórszokás szerint végignyálazzuk a 2,2 Mohmos ellenállást. néhány pillanatra megjön a képeltérftés. A biba oka A 2,2 Mohmos ellenállás szakadt. A megfelelő nagyságú és alakú képeltérítőfeszültség előállitása miatt a biociting oszcillátor a boosterpontról kap anódfeszültséget. fgy elérhetó hogy a viszonylag nagy 2,2 Mohmos 59

ellenallás dacára az dnódt a kb. no-180 V feszültség jut. Az. euenéijú negyedwartos és nem núndig bírja a terhelést hosszú ideig, mert kb. 400-500 v esi-k rajta Elb6rUá8 A szakgdt 2,2 Mohmos elleneilleia csnije. Ajánlatos 2-3 W-os elletuilujt betenni a IZ4kcldt hel11ett, Ífltl megakadáijiozhatjuk a tovcíbbi hibcik ke 'letkeziait. (28. ábr11.) Fi g 11 e l e m! HcuonJó jeleméget okoz a 33 nf-os (CI04) integf'álókondenz4to,o Záf'lata is. Mielótt kiesniltahak a szak4dt elleftdlld.at, vizsgáljuk meg, nem a kmaden.zdtor időszakos zárz4ta okozta-e a hibát. 99. H i b a J e l e n 8 é A fqpleres el&éri&és DaC)'On ldesi. vacy e&')-általán nines. A PCL 82-es (XIII) cső pentódarészének anód- és segédrácsfeszültsége rendben van. A triódarész anódfeszültsége nagymértékben emelkedett. (Majdnem annyj, mint a booster feszültség.) A trióda rácsén nem mé~ rünk negatív feszültséget. A katódon levő feszültség igen nagy, 100 V-nyi nagyságrendű. Néha a katódkondenzátor.felrobban. A biba oka A katódellenaj.j.ás szakadt. A csövön keresztül a katódeikóra nagy feszültség kerül és néha felrobbantja. Ha a csó katódköre teljesen szakadt, megáll a blocki~oszoillátor és a pentódarész múködése is megbénul. Elbáriti8 A szakgdt katódellenálleia caerije. Vigvdzzunk az euendlw terhelhet6-.séghe. 1 W-nál kisebbet ne tei11/üflk bele, men leég. (28. ábra.) Fi g 11 e l em 1 A k4t6delleftálláat re-nd.uerint a zárlatos PCL 82-es (XIII) aó itleti ez. Mielótt kicserélnénk, viuqáljuk meg a caövet, hol11l úrlatos-e! 180. H i b a J e l e D 8 ~ A kfp ftin6leces mfrete lúesl. A függőleges képméretszabályozóval a képméret nem növelhető, csak egy bizonyos határig. Azonban még a legszélső állásban sem tölti be a kép a függőleges képemy6t. A képeltérítő fokozatban minden táp- és előfeszültség rendben van, sót még az eltérítőtekercs cseréj-e sem eredményez semmi változást. Ha a képklmenőtranszformétor meneteit kfvülrol editeljesen megnyomjuk, előfordul, hogy' a hiba megszűnik és vissza- AU a normális képmqret. A képkimenőtranszformátor nagyobb IDértékben menetzárlatos. A zllrlatos transzformátor hibásan illeszti a pentódát az eltérftótekercshez, a 60

függőleges képméret csökken. Előfordul, hogy nyomogatúra a zarlat megszúnik és a jó eltérftés helyreáll, Elbári&ás A zórlcj~ tra:n.1zform4tor csmje, t7c1q'11 4tteket-cteléU. (28. ábra.) 181. R l b a j e l e a 11 ~ a A IBIJOltea eliérilés t-6 cm. a képfrüvedcia ~ aaep6tt. Az eitéritett részen csak néhány vastag sort tudunk észle~ melyben a video tartalom telismerhetetlenül összekeveredve jelentkezik Ha er6sed figyelünk, halljuk. hogy a képkimenótranszformátor s:mbéjyt~danul és egészen magas hangon pattog. A PCL 82 cs6 (XIII) feszültségeit ellenőrizve úgy találjuk, hogy a blocking trióda anódfeszültsége és a rács negatív feszültsége csökkent. A blba oka A blockingtranszformátor nagymértékben meoetzárlatos. Kevés menet csak kis csatolást biztosft, a primer és szekunde!' között a keletkező frekvencia nő, amplitudója pedig csökken, A zárlatos menetek egy része rendszerint egymás között is áthúz, ami a hibás frekvenciát még szabálytalanná is teszi. Elhárítás A hibcb blockingtran.uformátor aeréje va.w óttekercaelúe. (28. óbro.) 102. H l b a J e l e o s é c A filnóleces el&éri&és kb. l órai üzem után killebb-aauobb m&tékbeal ee6kken. A PCL 82-es cső (XIII) feszültségei rendben vannak. Miután az eltérítés már jelentős mértékben csökken~ sem 5zlelünk változást a feszültségekben. Kellemetlen, hogy az eltérítés fokozatosan csökken és.(gy a függ6- leges arnplitudót folyton utána kell állftani. A jelenség annyira foko- zódhat, hogy az amplitudó szabályozóval már nem tudjuk utánaállitani a csökkent eltérítést. A képkimenótranszformátor menetzárlatos. A képkimenő illeszti az eltérftótekercs kis impedanciaját a pentóda nagyobb ellenállásához. Menetzárlat esetén a transzformátor melegedni kezd. A meleg vasmag permeabilitása csökken, tehát megnő a veszteség, esökkéd a kölesönös indukciós tényező. E z azt jelenti: ahogy melegszlk a vasmag, úgy csökken a szekunderre átindukált feszültsés. Mivel a vasmag fokozatosan melegszik, az amplitudó is fokozatosan csökken. 61

Elhárí&' A zátlc:atoa ~kimenő csetéje. P1"óbálkozhatunk óttekncseléssez is, azonban naqlion VÍQlláZZ'Unk a ;ó szigeteléste, mnt az impulzv.sfeszült:jég könn11en ótiltút okozhat. (28. ábra.) Fi g 11 e l e m! Ha a képkimen6 nem zátlato~: akk.ot u csökken a képeltérius néluín11 ótai üzem után. Ez természetes, mett hi8zen a képkimenő akkot ú meleguik ef/11 kicsit~ ha nincs menetzátlc:at. U;abb gépeknéz. ezet& Úf11l segítenek, h0f111 NTK ellenállást kötnek sotbo az eztérit6- teketccsel. (Az NTK ellenál~ érdeke~ tulajdomág(l4l Tendelkezik, hd hatáaáta nem nő, hanem csökken az ellenállá&a. Ezt a tula;domc{gát a neve is szemlélteti: NTK - negatív tempe1"atúta koefficiem.) Ahof111an csökken a feszüluég a melegedó képkimenő ~zekundetén, uguanúf111 aökken a szekundettel sorbákötött NTK eueoollás naf111bá(l4, tehát az eltérítéa állc:andó matad. Mivel az eltérítóteketccsel ohmoa tagot kötöttünk sotba, ez némileg a linearitást is megváltoztat;a. Ez a változás azonban a megengedett tú1"é~en belül van. Ezt a kompen.záióa módot különösen 900-os éa 1100-os eltéríté~nél a;ánlatos alkalmazni, mnt itt a c~ökkenis mát naf/1/obb mértékú, mint pl. a 700 -osnál. 183. B l b a J e l e n 8 é c BekapesoláskM a kép fiiggéileaes mérete normális, de a melegedés folyamán fokoza&olan caökken. Ha ilyenkor a függőleges méretszabályozóval utánaállítunk, a linearitás eltorzu~ a kép alja visszahajlik A hiba bekövetkezése után mérjünk feszültségeket. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a PCL 82 cső (XIII) tápfeszültségei rendben vannak, a katódfeszültség azonban csökkent. A PCL cső gyenge. Előfordul az az érdekes jelenség, hogy a gyenge cső a készülék bekapcsolása után egy darabig aránylag még normájisan emittál. A bemelegedés alatt azonban menthetetlenül bekövetkezik a fenti hibajelenség, ~ Elbári&ás A {ltlenge csó c&e1"éje. (28. áfwa.) lm~ H 1 b a J e l e n 8 é g Bekapesolás után a kép ffiggőleges mérete lassao néi meg az eredeu méretre. A készülék öregedésével a jelenség még fokozottabban ]elentkezlk. Előfordul, hogy a vége felé már néha hosszú percekig kell várni, a megfeleló képméretre. A hl ba oka. A PCL 82-es képeltédt6 esó (Xill) gyenge. Bekapcsolás után az anódáram viszonylag hosszú idő múlva áll be az eredeti értékre.

Elhárítás A ~n~enae cső cseréje. (28. cibta.} Fig11elem! A a6 még jónak teki1tthetó, ha a guá.rilag meci(jdott 3 pe1'c bemelege dési idő alatt beáll a nonnázis függőleges képméf'et. 105. H i b a~ e l e n s i l' A függőlea-es eltérí&és kicsi. a kép alja visszahajlik. Ha a függöleges képnagyságszabályozóval a képrnéretet csökkentjük, az alsó részen jelentkező visszahajlás megszűnik. A szükségesnél kisebb képméretnél, tehát a függőleges linearitás viszonylag normális a visszahajlás, és esetleg egyéb linearitáshibák csak a függőleges méret növelésekor jelentkeznek. A képeltérítő PCL 82 cső (XID) minden tápfeszültsége normális, csak a katódfeszültségben találynk némi csökkenést. A biba oka A PCL 82 cső gyenge. A pentódarész vezérlőfeszültségének növelésekor túlvezérlés lép fel, ami a kép alján visszagyűrődést eredményez. Kis vezérlófeszültség esetén, túlvezérlés és így linearitástorzulás nem jön létre. Elbáritás A wenge csó csef'éje. (28. ábf'a.) 106. H i b a J e l e n s é l' A kép alja nyomott, a képeltérítés kicsi. A PCL 82-es (XIII) csó feszültségei rendben vannak, csak a blocking rácsfeszültsége csökkent és az anódfeszültsége emelkedett egy kicsit. Ha a képamplitudót szabályozzuk, a linearitás is megváltozik. A PCL 82-es csó 100 ttf-os katódkondenzátora (C 110) szakadt. A katód ellenálláson eső feszültség a pentódarész munkapontját állftja be, a ka- ' l 9. kép 63

tódkondenzátor a negatív visszacsatolás létrejöttét akadályozza meg.!&) az ellenájjáson nem keletkezik negativ visszacsatolás a blockingoszclllátor is jól tud rezegni. Ha a kondenzátor megszakad. a katódellenallá 10n er6s neptív visszacsatolás keletkezik. ami a felerósftett jel nagy &ágát csökkenti, és a blocking oszcillálort is ga tolja múködésében. El báritás A azok4dt kat6dkoftdenzátor cse-réje. (28. ólwa.) 1&'1. B i It a j e l e n s é l' A kép alja DyoiDOÜ. A PCL 82-es (Xlll) cs6 feszültségei rendben vannak. A szabályozószer vek rendben szabályo~ kivéve a linearitásszabályozót; mába csavar gatjuk. a kép aljából a torzftást nem tudjuk kivenni. A blba eka A PCL P2 cs6 gázos. A csó mint ellenállás benne van a linearitast bf>. állitó negativ visazacsatolásban. Ha gázossá válik. megváltozik az ellen állása és másképpen terbeli a visszacsatolóláncot. A gázos csó rácsa él katódja között az ellenálláa csökken és a 3.3 Mohmos ellenállással (R 105) osztja a rá.csra jutó feszültséget. Mivel a 3.3 Mohmos ellenállás utan frekvenciafüggö tagok vanna)(. megváltozik a visszacsatolt frekvencia spektrum összetétele is. A kép alja általában alacsonyftekvenciás össze tevöket tarta1tnaz. tehát akkor válik nyomottá, ha ezek túlzott mértékbell 'V'iss?aCSatolódnak. A JdSf!l}j) euenájjás pedig az időállandót aökkenti. igy u ajacsonyfrekvendm összetev6k fokozottabban vlsszacsatolódnak. El báritás A Q6.zo PCL 82-es cs6 cse-réje. (28. álwa.) uaa: BlbajeleDB~. A k~ ideje vissnb-jiik. Hiába állitgatjuk a függőleges képméretszabályozóval a képet kicsire. vagy nagyra, a visszahajlás nem változik. Kompromisszumra hajlamos egyének úgy segitenek a dolgon, hogy annyira megnyújtják a képet, hogy a visszahajlott rész kiessen a képmezőből Ez természetesen nem helyes. Sokkal célravezet6bb a hiba okát megkeresn~ még ha több tá radsággal jár is. Az elhárítással járó nehézség ott van. hogy a függ6- leges-eltérít6részben még a Jeggondosabb vizsgálat sem mutat ki semmi rendellenességet. A képkimenőtranszformátor enyhén menetzárlatos. A rövidzáros menetek levágják a kép tetejének eltérltését végző impulzus hegyeket. A hi-

bát azért nehéz megtalá1ni, mert amatőreszközökkel ilyen jelleg(i zárlatot nein lehet kimutatni. Elbirit's A hibcis képkimenő aeré;e. VCJ011 óttekercseléu. (28. ábra.) 189. H l b a J e l e D é l' A kép &e&eje vlsu:ahajiiil A PCL 82-es cs6 (XDI) feszültségei rendben vannak, a szabá.lyzószervek rendesen múködnek, azonban a kép tetején lev6 vlsszagyúrődést még a linearitásszabályozóval sem lehet kivenni. Akár kicsire, akár nagyra állítjuk a függőleges eltéritést, a VisszagyOródés megmarad. A negativ visszacsatolásláncban levő 22 nf-os (C 107) kondenzátor kapacitásszegény. Ha csökken a kondenzátor kapacitása, megszúnik a magasabb visszacsatolófrekvenciák. csökken~ az egész rendszer kevésbé fogja ezeket a frekvenciákat erősíteni. Mi vel a kép teteje tartalmazza a magasabb frekvenciás összetevőket, nyilvánvaló, hogy csökkenésük a kép tetejét torzítja. Elb,rUás A hibá.s kondenzátot cseté;e. (28. ábra.) - 110. H l b a J e l e D é l' A képunearltás rossz. a képmére& m~n6vekedeü és az eitériuli nap.. úp illand6an vál&ot:lk. Ha elfordítjuk a készüléket, alul erős pattogás hallatszik, a képlineari. tást szabál.yzó 47 kohmos (P 10) trimmerpotrnéter erósen szikrázik. Potméter csere nem vezet -eredményre, a szikrázás megmarad, majd idővel a PCL 82 (XIII) cső foglalata is szikrázni kezd és elég. A blba oka A visszacsatolóláncban levő 22 nf-os (C 86) kondenzátor zárlatos. A PCL 82-es csó anódkörében levő frekvenclafügg6 negativ visszacsatolólánc állitja be a képlinearitást. A képfrekvencia harmonikusainak olyan tartományát juttatja vissza a rácsra, hogy ott a linearos eltéritéshez szükséges feszültség kialakuljon. A 22 nf-os kondenzátor az anódón levő egyenfeszültséget ú elválasztja a földtől.~ Megakadályozza, hogy a csatolóláncon egyenáram folyjon keresztül. Zárlat esetén a csatolól.áncon keresztül jelentős egyenáram folyik és a trimmerpotmétert elégeti, az égett részen pedig a váltófeszültség átível. Ez a negatív visszacsatolás ájutja be a pentódarész egyensúlyát, visszafutáskor erős negatív viaszacsatolás keletkezik, és megakadályozza a nagy impulzusfeszültség keletkezését. Ha a vismcsatolás megszúnik. visszafutáskor az anódon olyan nagy leszoltség keletkezik. ami átütést okoz. A függöleges amplitudó a?.ért nó meg, mert megszűnik a negatív visszatsatolás. 5 AT-Io2 65

Elh,rft's A zárlat~ 22 nf-os kondenzátort aeréljiik ki. és a végét kössük át földpontról an6dfeszflltségi pontra. Igy kisebb lesz a két fegyverzet közötti. potenciálkülönbség és kisebb a zárlat lehet6sége. (28. ábf'a.) lll. H l b a J e l e n s é A kép fiinójeges mérete Igen nagy, a linearitás hibás. Az amplitudó szabályzó a linearitást erőteljesen szabályozza, az elté-rés nagyságát viszont alig. A képkimenő erőteljesen pattog. A pattogás erösségét szintén szabályozni lehet az amplitudószabályzóval. A képeltérfus PCL 82-es cső (XIII) tápegyenfeszültségei rendben vannak, azonban a pentóda anódján a fűrészfogkomponens feltúnően nagy (több ezer volt) feszültséggel jelentkezik. Előfordul. hogy ez aztán átüt valamelyik cső lábra. A hiba oka A pentóda anódkörében levő negativ visszacsatolólánc 15 kohmos (R 103) vagy 3,3 Mohmos (R 105) tagja szakadt. Ilyenkor megszúnik a negativ visszacsatolás, mire a pentóda igen nagymértékben erősíti a vezérlője let. A több ezer voltos impulzuscsúcs a viszonylag rövid képvisszafulil~ alatt keletkezik. A visszacsatolólánc szakadásakor természetesen a linm ritásszabályzó potméter sem fog működni, mivel ebben a láncban van benne. EJ hárítás A szak4dt ellenállást ki kell cserélni. (28. ábra.) ' 112. H l b a J e l e n s é r A fén) er6szabályozó potméter a képamplitudót is szabályozza. A fényerőszabályozó potrnétert forgatva a. képcső rácsán a feszültsé 1~ változni fog ugyan, de teljesen levenni nem lehet. A fényerószabályol'il potméter teljesen úgy viselkedik, mintha képatnplitudószabályzó lenne, a fényerőt alig szabályozza. Ha- megmérjük a képblocking oszcillátor tápfeszültségét [a 2,2 Mohm (R 100) és a képblocking transzformátor qsszekötési pontjában), azt találjuk., hogy az a fényerő szabályozásával változik. Ezen a ponton a normális feszültség kb. 17o-lf'O V. A függőleges kioltást végző 500 pf-os (C 102) kondenzátor zárlatos. Amí" az elektronsugár visszaért a kép aljtlról a tetejére, a vízszintes eltérítés rendesen müködik, tehát néhány sor Játszódik a visszafutás időtartama alatt is. Ezek a sorok nagyon zavarják a képet, ezért a képcsó fényerejét a visszafutás idótartama alatt csökkentjük annyira, hogy ezek a sorok ne látszódjanak. Az 500 pf-os kondenzátoron keresztül a képblockingról olyan impulzusokat vezetünk a képcső rácsára, amely negatívvá teszi a visszafutás időtartamára. Ha a kondenzátor zárlatossá válik, a kép- blocking anódköre közvetlen galvanikus.összeköttetésbe kerül a képcsl5 rácsával, a 470 kohmos (R 46) ellenálláson keresztül pedig a fényerö- 66

szabájyozó potméterrel Igy tehát osztó keletkezik, mely a blocking anódfeszültségét osztja le. Ahogy szabályozzuk a fényerő potmétert, úgy változik az osztás mértéke, tehát a blocking anódfeszültsége, vagyis a képamplitudó. ElhárUás A.záTlat~ 500 pf~ kmulenzcitort ki ke U csetéhri. Hel11ette ajánlatos ;6- minóségú kondenzátort alkalmazni. mert impulzusüzemben a konden zátotok könntiebben citütnek. (28. cibta.).. 113. H i b a J e l oe n s é g Nincs hang. 9. HANGBIBAK A hibakeresést feszültségméréssel végezzük A hangfrekvenciás fokozat rendben múködik. A P ABC 80 tn ódajának rácsára téve ujjun~at, jól halljuk a jellegzetes rácsbúgást. Az EF oo-as hang KF erősítőcső segédrácsán nincs pozitiv feszültség. (Esetleg negatív értéket mérünk.) Az ECH 81 hangkeverőcsó feszültségei rendben vannak. A 100 kohmos (R 67) segédrácsellenállás szakadt.. Ilyenkor az EF 80-as csó nem kap segédrácsfeszültsége~ mire rnegszűnik limitálni és erősíteni. Elóforduijlat esetleg, hogy a 4,7 nf-os CC 59) segédrácskondenzátor zárlatos. EF 80 IX. lll 29. sz. ábra. 67

El birilis A &ZC~kGdt ellmcwást caeriljülc Ici. (29. ábrcj.).. Fi1111elem1 A segidnla~ mincleftlcéppen vizsgóljuk meg, mert id61mko 14ft ü lehet zci,.lcltos. ll t. H l b a j e l e n s é c A h-.ldódkéllt b6c. Különösen a filmek feliratainál El6ford~ hogy er&en viiagos képtartalom is búgást eredményez, melynek eróssége és szfnezete változik Cl képtartalommal A zúgás er6saégét rendszerint az oszcillátor finomhangolóval is lehet változtatol.a hangszlvókör nem a megfelel6 helyen hangol. A kétnormás hangcsatorna mlatt a leszivás széles savban történik. A szivót kb. 6 MHz-re han goljá)c. fgy egyaránt szfvja a 6,5 & 5,5 MHz-et. Ha kémilékünket olyan helyen használjuk, ahol csak OIRT, illetve CCIR rendszerű vételre van rnód, ajánlatos a sz.fvókört a fenti két frekvencia valamelyikére pontosan rá hangolni. ElhárUis Ké.&zftrink új mt)óköri teketcut, és h4fl(ioljuk pontoaan a leizivm ki- 114m frek"enciáf'a. OJ.RT-renc:Uzenl vételnil ajánleatos az J MHz-es oszdllcitort kikötni. (29. álma.) (A hangojút lci&d a Mftll h4jaqoiá6val fogl4lkozó fejezetben.) 115. Hlbajelenséc A hane OIBT-rendaerl v~l bq-ree~. A hiba különösen. feliratos filmeknél & vilagosabb képtartalomnál jelentkezik eroteljesen. Az oszcljlátor finomhangolóval a búgás er6saégét és szlnezetét változtatni lehet. A hiba egyaránt jelentkezik kis és nagy térer6nél. Az l MHz-es hangoszcillátor zavarja a limiter működését. Flz a jelenség _ természetesen csak OIRT vételnél állhat fenn, hiszen CCIR-nél az oszcillátor kever, & fgy nem zavarhat. A zavarás oka az, hogy az oszcillátor túlságosan nagy amplitudóval rezeg. Elhirltá Az oazcillátor anódmuftk4ellmállcisát (R 63) aeril;ük ki lsd-220 Jcol&tnona. (29. cibfb.) Fig11elem! C.ICik OIRT "ételbe Jwuznált kénüuk11il a;ánlato. az l MHz-es OIZcillát<w múk&uait megazüntetfri éa f,s MHz-es azfvókört beépfum! 68

116. H l b a j e l e n s é 1 CCJB rendneró vé&elnél a baq nem tökéletes. A képtartalomtól és az oszcillátor finomhangoló éliásától függő észlelhető benne. zúgás Az 1 MHz-es hangoszcillátor nem a szükséges frekvenciá~ rezeg. Ez az oszcillátor keveri ki CCIR rendszerű vételnél azt a 6,5 MHz-et. amit a hangcsatorna már tovább tud er6sfterú. Elbangolódása esetén nem pon ~n a szükséges 6,5 MHz keveredik ki, fgy a limlte.r és az aránydetektor nem tudja jól kifejteni határolótulajdonságait. ElhárUáa Az oszcillátort hangozjuk ponto.an l MHz-re. (29. ábro.) A h a n g o Z á.s t a k ö v e t k e z 6 k é p p e n v é g e z z ü k : l. A kéazüléket áuítauk be CCIR adóta. (Ezt tetmészetesen csak ott tudjuk megtenni, ahol tl11en vételi Zehet&ég van..) 2. Feazült.ségmhóvel Up;űnk rá az arát~l/defektor 10 uf-os (C 63) kondenzátonit'uik kit véghe. 3. Az l MHz-e.s o.szciuátorban o. va&magot o.ddiq csava,.ga.ssuk, anúq a mú.tze,. ma.rlmumot jelez. Fig11elem! A hangoz.bt aak kifogáatolo.nul múködó éa 6,5 MHz-re jól hangolt hangcaotomcinál végezzük! 11'1. H l b a J e l e n a é g A hane nem tökéletes, a képtanalom&ól és téreróaöl. valamin& u oa. ru.lá&or nnomb&d«ol6 állás,&ól ro..ő erő8hiö élt szioezetli zqás zavarja. rnüködó csövek feszültségei rendben van A kép és ha ng KF erősítőben nak. A hang KF erösítö körei: szívó, KF és aránydetektor hangolatlanok. Elhárítás A hang KF er6ntöt be kell hangolni. (29. ábra.) A hangolci.&t a következ6k~n v égezzük: G) A sz í v ó é s K F h a n g o l á.s G l. Az oszcillátor /inomharqolóvaz állfuuk be a Zegjobb képet. 2. Fe.szü.Zt.séQmé1'6vel lépjünk rá a limiteresli rác.sköri RC tagjaímk (R 65, C 56) két v~gpont;á,-a. 3. Ezu.tán a hang KF primér;ét. ma;d szekunde,-jét 'haflqol;uk szintén maztmdlí.s [-'.szült~gf"e. 69

b) A z a. r á n 11 d e t e k t o r h a n g o l ci s a. 1. A feszültségmérőt hel11ezzük át az a.ránl/(fetektor 10 uf--os (C 63) kondenzátoráro. 2. Az aránydetektor primerjét maximumra hangoljuk. 3. Az o.szdllátor firomhangolóval ol11an állást keresünk, ahol a hangba némi zúgás ;ön bele. 4. Az a.rán1/(letektor szekunderjét addig hangoljuk, amíg a fenti zúgó.! a legkevésbé lesz énékelhetó. 5. Az összes tekercsben leragasztjuk a vasmagokat viasszal. 118. H i b a j e 1-e n é g Hang nincs. A PL 82-es hangvégcsó (XI) -rácsához hiába érintjük hozzá a csavarhúzót, vagy csipeszünket, a jól ismert rácsbúgást nem halljuk. Tehá' nyilvánvalóan hangfrekvenciás hiba áll fenn. A csó tápfeszültségei-rendben vannak, kivéve a katódfeszültséget, mely a normálisnál jobban megnövekedett. Előfordul, hogy a katódellenállás erősen megpörkölődik. A PL 82-es 220 ohmos (R 75) katódellenállás a szakadt. Elhárítás A szakadt elleneilleist cseréljük ki. Fia11eZem! A katódellenállást igen sokszor a zárlatos PL 82-es csó égeti el, illetve szakit;a meg. Minden illlen esetben a csövet is vizsgáljuk meg! 119. H l b a J e l e ~ s é g Nincs hang. A készülékből égett szag és esetleg füst jön ki. A hangkimenő nagyon meleg. Bizonyos idő után a hangkimenő melegedése megszűnik és a PL. 82~ hangvégcső (XI) is majdnem teljesen kihűl Ilyenkor a hangvégcsövön semmiféle feszültséget nem mérünk. A hangkimenőtranszformátor zárlatos. vagy szakadt. A két hiba l endszerint egymás után szokott jelentkezni. Először zárlat keletkezik, melynek hatására a kimenő melegedni kezd (esetleg leég). Majd a zárlat helyén megszakad Ebben az esetben természetesen a hangvégcsó nem kap semmiféle feszültséget. Előfordulhat, 'hogy a szakadás a segédrács és anód közötti részen keletkezik. Ilyenkor természetesen a segédrács izzani kezd, mert az egész anódáram a segédrácson folyik. Elhárítás A hibás transzformátor cseréje, vaw áttekercselése. (30. ábra.) 70 - - - - - - - - - - -

PA8C80 X. IIJIJp. 30. sz. ábra IZO. Hibajelenség Hane nincs, vagy idhzakosan eltűnik. Ha a hiba bekövetkezése után végzünk feszültségmérést, a következőket tapasztaljuk: a hangközépfrekvenciaerósitő feszültségei rendben vannak, ugyaníg, a hangfrekvenciás PL 82-es csövön (XI) is minden feszültségérték jó. A PABC 80 trióda anódján nincs pozitiv feszültség, előfordul, hogy itt néhány volt negatfvot mérünk. A trióda 100 kohmos (R 7fl) anódmunkaellenállása szakadt Ezért megszúnik e hangfrekvenciás erősítés, nem kap a végcső vezérlést, tehát nem lesz hang. Előfordul, hogy az ellenállás csak időszakosan szakad meg. llyenkor a hanghiba is időszakosan jelentkezik. Elhárítás A hibcis ellenállást cserél;iik ki. (30. ábta.) tzi. Hibajelenséc A bang torz, esetlee eyeqe. A PL fl2-es hangfrekvenciaerósítőcsó (XI) feszültségei rendben vannak, esetleg a katódfeszültség a normálisnál nagyobb. A hiba mértékétől függően előfordulhat, hogy a cső anódja izzik. A blba oka A PL 82-es cső (XI) gázos. A gázosság miatt az anódáram nagymértékben emelkedik. melynek következtében az anódlemez izzásba jöhet. A 71

nem kö gázos csó vezérelhetösége is annyita rossz, hogy a vezérlőjelet veti az anódáram változása, az erősített hang torz lesz. ElbárUás A hibci& csövet aeriljük ki. (30. ábra..) IZZ. B l b a j e l e n ~ c Ab&Dibág. A búgás akkor is megmarad, ba a bangerószabályzót a minimumra állítjuk. Ha a hangvégerősítő erósftő PL 82-es (XI) cs6 rácsát a földre zárjuk, a búgás csökken, de nem szúnik meg egészen. A hangvégerősítő PL 82-es cső (XI) "brummos" fútése és rácsa (illetőleg katódja) között átvezérlés van. Ezért a csövet az ily módon bejutó jel ls vezérli, ami a hangszóróban búgás fonnajában jelentkezik. ElbárUás A hibcis csövet Caef'éljük ki. (30. ábra.) lz3. B l b l e l e n ~ 1 A képkimenő és kfpfrekvenda itemében erólen pahoc. Ha a képamlitudót növe}jük, a pattogás még intenzívebbé válik, ha csökkentjük, halkul, majdnem teljesen megszúnik. A blba oka A képvisszafutásnál keletkező erős áramlökés hatására a képkimenli menetei és vasmagja pattogó hangot ad Minél kisebb az amplitudó, tehát a kimen6n átfolyó áram, annál halkabb a transzformátor pattogása 700-os eltérítésnél ez a jelenség megvan ugyan, de nem annyira zavaró, mert ott a kimen6n átfolyó áram lényegesen kisebb. ElbárUás Mivel o jeleruéget o visua.futá.mcil keletkez6 hinelen áromvcutozcb, VCJ.C111b a. kép tete;it eltéritő hegvel 'impulzuaok okozzák, a. videlcezéa mód;a caz, hogv ezeket caökkefttrik, iuetve levógjuk. Ennek o módjg o következ6: o PCL 82-ea csó (J!lll) pmtódcl r4cao é o föld közé eltij l,s-2 nf~. VGl11J G képkimen6 primerjével párhuzamoson ew l0--20 nf-os kondenzcitort IWIJflnk. Ezek CJÖkkentilc o vüszafutlukor keletkez6 impulzusok ft4d113áddt é iw o pattogcb eróué{}ét. Figvelem! A aöntölókondetjzcitor értékét ne növeljük MVfiO"'.. mert o kép teteje 11Í8SZG114jlik 72.

124. H i b a J e l e n i It. A HANG BEI.EZAV-AR A KÜBE A képbe a ban vizszlnks esikok alakjában belezavar.. A kép kontrasztszegény,,.túllövéses". a magasabb frekvenciás képössz.e.. tevók erőteljesebben látszanak a normálisnál A finomhangológombot to.rgatva a jelenség csökken ugyan némileg. de nem szúnik meg teljesen. Az oszcillátor hangolása helytelen. vagy hangolhatósága (átfogása) kicsi. ElbirHás Az oszcilláto1't ÚQ'll hafi.{ioijuk be, h0{11i a ma:rimálíb4n éles, de még mea telelóen kontrasztos kép a finomhanqoló mechanikus középcil~ába essejt 1(111, ho. az oszcillát<w külsó, VCJD11 beb6 körillmhl11 hatá.tcif'a frek ~nciáját változtatncí. azt a finomhangológombbal IconigeUni tudjuk. HA az átfogtil kicsi lenne, ef111 2 pf-os kondenzáton'al köuük öasze az oszciuátot trióda rácscit a kevef'ó pentód4 vezéf'l6f'cícsával. Mivel ez elhangolá.st nedmén11ezn.e, mtnden sávon legjobb, ha a haazncilt uatoma tekercstartójcbwak fon-auttui csúc$4if'a fot"nuztjuk ni. 1(111 caak az illet6 aatonuín lesz MgJ~obb az citfogda és az esetleges elhangolóddn JcönnveJt vtáflq tudjuk cillítani. 1~. H l b a J e l e n s é A hane a képbe víaszin&a eaikok alakjában belezavu, a k&zülék erösen mikrofónlás. Azonban a középfrekvenciaerösitócsövek nem mikrofóniásak. A mikro fónia akkor jelentkezik. ha a dobváltót ütögetjük. A PCC 88-as előerösítőcsó mikrofóniás, vagy az oszcillátor I() kohmo$ munkaellenállását (R 9) hosszú szárral forrasztották be. Ha a csó mik.rofóniás, az elektródák helyzete. vagyis a csőjellemzők változnak mechanikus behatásra. Ha az oszcillátor munkaellenállását forasztották be' hosszú szárral. a külsö hatás az oszcillátorfrekvenciát változtatja meg. Ahogy mozog az ellenállás. úgy változik szerelési kapacitása a panelhez képest. Mivel az oszcillátorba a szerelési kapacitásokat is belehangolták. nyilvánvaló. hogy ezek megváltozásával a frekvencia is megváltozik. Elbiritáa A mikrofónilu PCC 88-as csövet CJef'éljiik Ici, illetve a 10 kohmos munkaellt>nallást lorrauzuk be rövidebb szcírral. 73

. 111.. Hl baj el en ség A bau«a képbe vfzszlntes csikok alakjábad beleuvar. A bang magasságától függően több vagy kevesebb vi73zintes csfkot látunk a képben. Aho~ növeljük a bangeröt, úgy nő, ahogy csökkentjük, úgy csökken a vízszintes csfkok erőssége. Ha levesszük a hangerőt a mini ~ mumra, a zavarás teljesen megszilnik. Súlyosabb esetekben a hiba any nyira erősen jelentkezhet, hogy megbontja a szinkronizációt. A blba oka Az EF 80-as középfrekvencia erősítőcsövek mikrofóniásak. A hang bath sára a csövekben az elektródák egymáshoz képest elmozdulnak és ez.z. megváltoztatják a cs6 elektromos jellemzőit. Magasabb hang többs.c. löki meg a csövet, tehát sűrűbb vízszintes csíkok keletkeznek, mélyebb hang kevesebbszer, tehát a vízszintes csfkok ritkábbak lesznek. Elhári,ás A mfkro/óf&u$ csővet cseréljük ki. Figuelem! Ha valamelyik csó kevésbé mikrof6niás, azt tel11fu.k előte, lll-tu er6sit6- nek. lflll fiéha elhárithat6 a hiba csócsere nilkal ú. Esetleg pr6bdlkozhatunk cuzal ú, h0f111 valamelyik mikt'ofóniás cs6 helvb'e a hang KF et6sít6 EF BO-at teuzilk. A hangrész nem NlfliiOn kifl11e1 mikrofónútra. 128. HlbaJelen 'c A bang titemében a klpben vfuzln&es csíkolt zavarnak bele. Könnyen megtalálható, de kicsit költségesen elhárltható hiba a következő : a hang ütemében a képbe vfzszintes csíkok zavarnak bele, ha a hangot növeljük, erősebb, ha csökkentjük, gyengébb lesz a zavarás mértéke. A képcső nyakát gyengén megütögetve, az előbbiekhez hasonló csíkokat látunk. A képcs6 mi.krofóniás. A képcsó nya kánál levó elektronágyú és nyaláboló, valamint fókuszáló elektródák felerősítése laza. A hang ütemében _ rezegnek és ez jelentkezik a képben. ElbárUás A hibái képcbövet cseriljük ki. Fig11elem! Képcsőcserénél a legnafliiobb óvatossággal jitf'junk el. 129. H l b a J e J e n ' 1 A képbe víznin&es batározou esíkok zavarnak Időszakosan tetóantennánál). bele (csak '14.

A készülék minden fokozata hibátlannak bizonyul, az antennát kihúzva a jelenség megszfinik. Ha kis értékeket is mutató ellenállásmérővel az antennakábel végpontján az antenna ellenállását rnérjíik, a múszer mutatója nem áll meg egy helyben, hanem folytonosan mozogni fog. A biba oka Pü. antennakábelben rossz kötés, időszakosan érintkező szakadás, vagy kontakthiba van. A2. érintkezési hibák nagy része a kábel és az antennacsó összekötési pontjaiban szokott keletkezni. A réz és alunúnium a kötésre jutó elektrolittal mikroelemet alkot és érintkezési pontjukon az átmeneti ellenállás megnövekszik. Elbárí&ás Az antenna kontaktmhibáját javitsuk meg.. Fig1Jeleml A hiba -na.gvszenien étzékelhet6 zseblámpa segitségével. A nvttott lámpa kapcsoló;ával párhuzamosa:n kötjük az antennát. (Az áramkör tehát a2 antenna.kábelen ét az antennacsövön keresztill zcir6dtk. Kantakthiba ese Un oz izzó pisiálcolva fofl világttant. 130. Hlbajelensé1 A zavaró vonalak vastagsága és görbültsége a hang ütemében változik. A jelenség erősségét az oszcillátor finomszabályozóval változtatni lehet. A képcsó katódjában levő hangzavargátolótekercsek hangolása jó. A limiter túlvezérlódik és fgy, az interkerier hangközépfrekvenciát kisugározza. Ami aztán visszajut a videóerósitóre, ahol újból erősödik és. a képesövet vezérli. Az ilyen nagymértékben erősödő jelre mar a képcsö katódjában levő szúrótagok szinte teljesen hatástalanok. ElbárUás A hangcsatorna erősítését valamilven módon csökkenteni kell, pl. a. kever6cs6 segédrácsfeszültségének aökkentésévez. tx1q1j a hang KF csiuapitá&ával. (A növekedő sávszélesség nem.zavar. hiszen FM Jel erősíté ahól van szó.) 131. H l b a J e l e n s é 1 Az interkerlet' 8,5 MHz-es bangközépfrekvenda a k~pen látszik. Ha közelről nézzük a képet, rögtön a szemünkbe ötlik a jelenség. Képmoduláció nélkül a sorok nem egyenletesen fényesek, hanem súrú kis sötétebb részek szakftják meg. (Hasonlít a jelenség az ún.,.hangyássághoz".) Mikor az adóállomás hangmodujációt is sugároz, ezek a sötétebb sávok elmozdulnak. és a hang ütemében rezgést végeznek. Az oszcillá- - 75

tor finomhangolóva1 ezek eltüntethetök. de csak abban a helyzetbetl. ahol a kép már nem éles. Az L, jelzésű tekercs hangolása helytelen. A tekercs a 68 pf-os (C 117) kondenzátorral párhuzamos rezgőkört alk.pt és mint ilyennek, rezonanciafrekvencián nagy az impedanciája. E?.ért 6,5 MHz-re hangolják, fgy nagy impedanciával megakadályozza, hogy ez a frekvencia rijusson 8 képcső katódjára. Helytelen hangolása esetén nem a kivánt frekvencián fejti ki hatását. Ellairitás - 31. IZ. Óbf'CJ A kört Aan.goljuk be helveun.. HataQOI4.mál cél az, ho{11l o. /ef'&.t uirt ~len Nt~ minél kewaw legven éazrevehet6 o. lcipaövön. (31. ábra..) l'ig11eleml CCIR adódllom4b vételénél az L,-C 1, t4gokb61 cilzó köt azivja l~ az 5,5 MHz-fl. llven ehtben tennéneteaera ezt kell hangolni. 13%. Hibajelenatc A kti'dapác a h npr6 titemében viltowlk. A hangvégcsó feszültségei rendben vannak, a csatolókondenzátor nem vezet át. Az anódfeszültség mégis változik a hangerő ütemében. Igen érdekes, hogy a bejövő jel nagysága is befolyásolja a kép nagyságot. Hat bedugjuk az antennát, a képméret n6, ha kihúzzuk, csökken. A szeléncella belsö ellenállá.4ia túlzott mértékben megnőtt. Viszonylag nagy belsó ellenállásán a változó anódárarn, elég nagy változó feszültségesést hoz létre, amely levonódik az anódfeszültségból A bejövó jel 76

nagysága megváltoztatja az AGC feszültségét. ezen keresztül néhány cső anódáramának nagyságát. Nagy bejövő jelnél a2 AGC feszültség nagy negatív értéket vesz fel, csökken a szabályozott csövek anódárama. terhelésük szintén csökken, az anódfeszültség megnő és megnöveli a kép nagyságát is. Kis bejövő jelnél a jelenség az előbbinek a fordíto"ttja. IHhárUás A hibcu szeléncellát cse~l;ük ki. (25. áb7'a.) 133. H l b a J e l e D é & ll. EGYM HIBAK Haq-kép nines. vap bizonytalan. A készülék konh'an&azea~ny. szlnkronhlbás. vqy Ha a dobváltó gombját megütögetjük, a felsorolt hibák még intenzivebben jelentkeznek. A gombot mozgatva, a bang, vagy a kép (esetleg míndkettő) elmegy, vagy csak akkor jön vissza, ha a gombot mozgatjuk. Előfordul az is. hogy egy erosebb hang hatására jelentkezik a hiba. A hl ba oka A dobváltó leszedőrugói rosszul érintke?.nek. A bizonytalan kontaktus igen sokfajta hibát tud okozni. Azonban ezeket könnyű felfedezni, mert minden hiba jelentkezik a ~atornaváltó ütögetésére. ElbárUás Szedjünk ki a foj'gódobból... néhánji sávot és /OJ'fiCUSUk a kiszedett sávok helvét a leszed.óf'u{iók elé. CsavaJ'húzóval óvatojan minden rugót nvomjunk meg ef111 Idesit elölről. Vigyázznuk ajta, hovji a. 7'ugó ne görbüljön se fel, se le, hanem eg11enletesen mindkét oldala megha;ol;on. Utána benrinbe m4rtott 7'onggval VGf111 ecsettel tisztitsuk le az érintkezőrugókat és a sávoleon leoo érintkez6cricaokat. 134. H i b a J e l e n s é e A képet nem lebe& a képernyőn középre álu&ani, mer1 a sarkokban a fény mepzúnik. Aakfu"h()gyan állítgatjuk az ioncsapdát és a centirmágnest, a sarkokban a "takarás'' sohasem szünik meg teljesen. A korrekciós párnamágnesek állítgatása sem vezet eredményre. A hl ba oka Az ioncsapda mágnese gyenge. A csökkent mágneses tér nem tudja az elektronsugarat teljes nagyságban visszahúzni a képcső nyakával párhuzamosan. Igy annak egy része beleütközik valamelyik gyorsítóelektródába, ami az ern1ftett "takarási" jelenséget okozza. El báritás Az egész ioncsapda kicsej'élése. Lehet ugvan felmcignesezéssel kisé,.let.ezni. de ez MfiiiOJl körülménves... 77

135. H i b a J e l e n s é 1 A készülék múk6d&e Jd6szakÖsan mqszünik. A délutáni ipari adásnál rendszerint núndig jó a kép és a hang, sót az esti adás kezdetekor is. Később azonban a kép vízszintes és függőleges mérete csökkenni kezd, majd fénytelenné válik és lassan eltűnik. A hang rendszerint még egy darabig megmara<l de azután az is eltünik. Ebben az állapotban a készülék ismételt bekapcsolásakor sem szúnik meg a hiba. Azonban ~l és 22 óra között minden külső beavatkozás nélkül a készülék ismét működni kezd. A hiba később már nem jelentkezik. A blba oka A hálózati feszültség a csúcsfogyasztási időszakban nagymértékben csök ken. A csökkenéssei összhangban először a kép. majd a hang szúnlk meg, majd a leszültség növekedésével mindkettő visszajön. ElbárHás A készülékhez alkalmazzunk sta.bilizátort. ts&. H l b a J e l e n a é r A nanfeszüliséa Mbú a DY 86 (XVII) forl.sla&a ú a nqyfrekvendafentllw.ü védibura (kutyabáz) közöti. Párás, nedves lakásban, vagy időben előfordul, h_ogy minden igyekezet ellenére sem tudjuk megakadályozni a nagyfeszültség áthúzását. Ez már csak azért is kellemetlen, mert súlyosabb esetekben a képet ls zavarja, arról nem is beszélve, hogy idővel elszenesui a foglalat szigetelőrészelt é9 az áthúzást még intenzívebbé teszi. Az adótól távolabb eső helyeken a képet gyengíti, úgy néz ki, mintha a térerő csökkenne. vagy az ontenna hibás lenne. A hiba oka A levegőben levő pára hatására a nagyfeszültség átivel. lonlzálja a levegőt, vagyi& még jobb vezetövé teszi. Az ionizált levegőn azután az áthúzás vidáman fenn tud maradni.. ' 78. 10. kép

Elhárítás A DY 86 fogi414tát hel11ezzük bele egu szi{letel6anya(ij)ohtirba, amí megakadál]iozza a további áthúzci.tt. Ezt a megoldást az újabban Qtlártott készülékeknél már alkal~zzák, -remélht>tóleg a kereskedelemth is miha marabb kerül belőle. 137. H l b a J e l e n s é A naptemu~ &úbo&ian nap, ld&lként áthúz. szlluázlk, a naofeszültsép tekera (malomkerék) gyakrad zárlúoesá válik, a DY 8&-CNI es6 (XVU.) ld6 előtt elvealu u emitáuók~pesaéc~t. Az anódfeszültség túlzottan nagy, 250-280 V. Ezt a felhasznált szeléncellák tűrése okozza. Kis belső ellenállás esetén az anódfeszültség anynyira megnőhet, hogy elérheti m~ a 280 V-ot is. A rendellenesen megnövekedett anódfeszültség pedig a sorvégfokozatot úgy meghajtja, hogy a nagyfeszültség megemelkedik néha 20 kv-ra is.' Elbáritás A legeqjjszerűbb elhdritcbi m6d az, hof1ll az 5 ohmos (R 92) védőellenállás helijére 33 ohmot teszünk. 11111 csökken az o:nódfeszüuség. Ajánlatosabb ozonbtln az 5 ohm helvére evji caúukával rendelkező 68 ohrrnn elleflállcbt tenni, melluel anódfeszültséget pontoban 220 V -1'4 be tudjuic 41 U taní. Fig11elem1 Ha 4 bostet"feszültség naq'iiobb, mtnt a hálózati feszii.lt8ég háronuzoro a + ZO V (tehát kb. 680 V), c&ökkenteni kell eflll 6 W -o1 huzolellenállcissaz, amit a sorvégfokozat a n 6 d á r a m k ö r é b e kell.smbajcapcsolni. A sorbtlkapcaolást a következőképpen v~euük: amenn11iben a forrlecefl üre~ forrcricm>t nem találunk, nekünk kell valameljlik üres helvre betenni egyet. A sorvégfokozat feu menc5 vezetéket ótforrautjuk az üres tonc&úcsra, a kit fotrc6úcm>t (amel1fikr61 levettük é amelvfkre rőtettüle ca vezetéket) &sukötjük a teazüluégejtó ellencillduaz. Az előtétellenállás értékét a következőképpen számith4tjuk ki: l. Feszültséget mérünk a PL 36-<Ja aorvégc~6 aegédrcícsán. Ha itt többet mérnéflk, mánt a hálózati feazültség fele + 10 V (kb. 120 V), akkot aök kenteni kell a sorvégfok an6dfeszültségit. A többletfeszültséget megszorozzuk 10-zel és fqll megkapjuk az el6tétellenáll4b. értékét ohmokban (pl.: luj 130 V feszültséget rnérnénk, a többlet JO V, azt megszorozzuk ld-zel, 10 X 10 = 100, tehát az ezótétellenállás nagv~ 100 ohm). Az ellenálláa bekötéae uton umét ellenőrizzük a booster feazültaéget. 2. AmennJiiben a boosterfeszültaég 1UJQ11obb lenne, mint a hálózatt feszültség háronuzorosa + 20 V (kb. 680 V), 4 többletfeszültséget megszorozzuk kett6vel, igy megkapjuk az el6téteuencill4.s értékét ohmokban (pl.: a mht feszültség 730 V, a többlet 50 V, 2 X 50= 100, tehát 100 ohmos elótétellenállóst kössünk sorba az anód4ramkörbe). Fig1Jeleml A boosterfeazültség méréaét kis fén11er6 mellett végezzük! A boosterfeazilltség caökkenéaével néha a aotamplitudó (a vízszintes kitéritéa) ia. 79

csökken. lljienkor a svtamplitu.dótekercsben leoo vasmag álutá.acívc:d t.'ciqii n rekercs átkötését.'lf!l ez a csökkenés minden.esetben korrigdlh4tó. 138. H t b a j e l e D s é c Inter- v-ey Earóvízi6s (killföldl) múaorátvéklnél a kép baljúná A hullámok haladhatnak felülről lefelé, vagy alulról felfelé. Altalában kétfajta hullámzásról beszélhetünk. l. A hullám egy kb. félképszéles, a kép alapfényességénél sötétebb csfk alakjában jelent~ezik. A felfelé vagy lefelé vándorló hullám a képen semmiféle torzukist nem okoz, csak tartózkodási helyén a fényerőt csökkenti. 2. Ebben az esetben a hullám tartózkodási,helyén nemcsak a fényeról csökkenti, hanem a képlinearitást is nagymértékben elrontja. Olyan jelenség. mintha a linearitáshiba vándoroina a képen. L Az első esetben a videóerósftő, vagy az elötte levő fokozatok, esetleg az ezekhez tartozó anódpótló hibás. 2. A második esetben a függőleges eltérítőfokozat linearitáshibás: vagy a PCL 82-es cső (XJII),.brumrnos". Elbiri&is A hibás alkatrészr keressük meg és eaerézjük ki. Fig'Jielem!, Ebben az esetben azért nem neveztünk meg konkrét htbcit, mert nem. tartottuk érdemesnek az ide tartozó kb. 30 aleaetet feborolnt, már csak azért Jem, mert ezeknek nc&g'l/f'észe a konkrét ltnearitcb, VGW "brumm' hibákkal fogltjikozó fejezetben megtalálh4tók. Azonban ott raem ílllt'" megvilógítúban táf'011altuk a dolgot. tn. H l b a J e l e n s é c A k&zilék a környeseuben lev6 rádiók&& zavarja. A zavarást különösen a külföldi adók vételénél észleljük. Súlyosabb esetben azonban még a budapestí adó vételét is zavarja A blba oka A sorfrekvencia kisugárzódik. A sorfrekvencia 15 625 Hz, ami viszonylag magas frekvenciának szárnft. A készillékben több ezer volt nagyságrendben van jelen. Elöfordul, hogy hibás árnyékolás következtében, vagy d hálózaton keresztül kisugárzódik. Ezt rendszerint az okozza, hogy a képcsó árnyékolása vagy a fáziskondenzátor szakadt. El bárhis A képcsó SZ4k4dt árnvékolúának meg;aviuua, V40J1 a hibás fáziskondenzátor caeré;e. Ha a hiba nem szúnne meg. a fázilko'rdenztitort ~"' Téljü.k ki ft4c1110bb értikúre. Figflelem! A mve~r~ elhárítására kidozqozott módszereket a 36-os szómú.,rádióamat6r füzet" iqen riszletesen Umet-tett. 80

MAGYAR HONVEDELMI SPORTSZOVETSf;G RADIOAMATOR FOZETEI 51. SZAM Szerkeszti: KUN JÓZSEF ad078/t - Kia~Ja : Magyar HonvMelnu Sportszövetú~ Ré.kóczl Kiadó Felel ös: Kadár Albert Masukt ve.z.et.6: Sirnon ZOlt*n 1119 péwny, u 6bra + toldal meuéldet Ter'Jedelem: 5 tv (A/6) Zrtnyt Nyomda. Budapest. F elel& vezet6; Solair Imre.a~azsatö

TARTALOMJEGYZÉK 1. Nincs áramfelvétel 1-4. Nincs áramfelvétel 4-5 5. Az áramfelvétel időszakosan megszünik - - - - 5 2. Fényhibák 52. A képen gerjedés látszik - - 53. A képen függöleges csíkok látszanak - - - - - - - 54. A k épen 50 pc:'ri<'ldusú " brumm" látszik - - - - - - - 55. A k épb:?n VI:t.s:úntcs brumm látszik - - - - - - 55. A k észuu k túlvc;.-;ér;ödik - - ~ 33 33 6-9. Nincs fény, a hang jó- 10. Nincs fény, a hang torz - 11.- 17. Nincs fény, a hang torz- 18-21. Nincs fény - - - - 22. Nincs fény, hang jó - - - 23. Nincs fény és h ang (hang esetleg van, de gyenge\ - - - 24. A fény időszakosan e:tűnik 25. A fény időnként megszünik, a hang jó - - - - - - - 26. A fényerő t nem lehet csökkenteni - - - - - - - - 27-28. A fényerő nem szabályozható - - - - - - 29. Kikapc so ás után a képcsövön világító pont marad - - - 3. Kép és hang nincs 6-8 8-9 9-12 12-14 14 15-15 lg 17-18 30---31. Nincs kép és hang- - - 19-2l 35. A kép és hang időnként eltűnik 22 36-42. Hang és kép nincs - - 23-26 4. Képminőséghibák 43. A kép kontrasztszegény, hangyás - - - - - - - 26 44. A kép életlen, reflexios, hangyás, kontrasztszegény - - 27 45. A képen a kontraszt, a fényerő és a reflexió minden kül ső beavatkozás nélkül magától változik - - - - - - - 27 46. A kép kontrasztszegény, hangyás, a készülék érzéketlen- 28 47. A kép fénytelen, kont.rasztszegény, homályos - - 29 48. A kép életlen - - - - 29 49-50. A készülék érzéketlen, a kép kontrasztszegény - - - 30 51. A képmező ba~oldala sötét, de job boldala fokozatosan kivilágosodik, a sor és kép frekvencia, valamint szinkronhib ás, a távoli csatlakozási p~mt ban túlvezérlódik, a közeljb:.!n gyenge és esetleg negatív kl; j) jelenik meg - - - - 31 19!i. /\ hankolásjrlzö hibái 57-5JS. A vanazsszcm nt'm jelez - 59. A vurm:s:-:zem n t m a Jegjobb kcpnl"l jel e. :~. maximumot- 60. A \'arazsst.crn nem j<'lez, de zöldt u vil;igit - - - - - G. Szinkron hibá k 61-ti i. Ninl's vit.szint<'s és függőlcgl's st.lnl<a on - - - - 67. A surfn Jn l'lll'ja alacsony- - 68. A surfrekvencia bizonytalan - 69. A sorfrl'l{vt nciu idöszakosan változile - - - - - - 70. A k1 p tl'lks magasságban nem l"j..!yt'llkh st n s:linkronizálódik 71. A surfi ckvcnciaszabályozó átfo.~ asa kic. si - - - - - 72. A l<pp tt!t<'je clft rdül - - - 73. A fü~göjcgcs és vízszintes st: nkron gyt nge, vagy nincs, o k1 p n Iüggölcges vonalak lllt'jjii'ii türik - - - - - 71. l\ r ~~~goll gt s és vízszintes 34 35 36 36-39 40 4o-41 4] 41-42 42 42-43 44 44-45 45-46 46 47 47-48 szinkron bizunytalan, a kép tüdk - - - - - 75-7&. l\ nzszint t s t;s függőleges szlnluon bit.onytalan - - - 77. A vízszintes :-::t.inkron bizonytalan - - - - - - - 78. A k é p függölcl{cs vonalat görbék. a sor és k épszinkron bizonytalan - - - - - - 79. A kép függőlegesen hullámos 80. A kép teteje h ajlad ozik jobbra, balra, függőlegesen hullámos --- - - -- 81. A k é p teteje törik, jobbra, vagy balra elhajlik, a sorszinkron és a sorfrekvencia bizonytalan, vagy a sorblocking egyáltalán nem szlnkronizcílható - - - - - - 48-49!!2. A sorfrekvencia bizonytalan 83. A függőleges szinkron bi2onytalan - - - - - - - 50 48 (A hibajegyzék folytatása a B-III. oldalon)

8,. A függőleges szinkron gyenge, vagy nincs - - - - - - 50-51 85. A kép időszakosa n lefelé szalad - - - - - - - - 51 86. A képfrekv<>ncia időszakosan megváltozik - - - 52 i. l\ ki pméret nem megfelelő 87. nekapcsolas u tán a kép vizsz in tes mérete csak lassan éri cl a normális nagyságot - - 52-53 83. A kép mérete szimmetrikusan le~sökkent - - - - - - 53 8íl. Bemelegedés közben a kép vízszintes és függőleges mérete szimmetríkusan csökken - 53--54 90. A fényerő növelésével a képméret nő - - - - - - 54-55 91. Erős párnatorzítás látszik 55 92. A kép vízszintes és függöleges mérete kicsi - - - - 56 8. A függöleges eltérítés hibái 93-98. Nincs függöleges cltérités 56-60 99. A függólegcs ellé rilés nagyon kicsi, vagy egyáltalán nincs 100. A kép fü ggőleges m érete kicsi 60-61 101 A függőleges eltérítés 4-5 cm, a képfrekvencia nagymértékben megnőtt - - - - - 61 102. A függőleges eltérítés kb. 1 órai üzem után kisebb-na- gyobb mértékben csökken - 61-62 103. Bekapcsaláskor a kép függöleges mérete normális, de a melcgcdés folyamán fokozatosan csökken - - - - - - 104. Bekapc.c:;olás után a kép függől eges mé t ct( lassan nő meg az ercdti méretrc - - - 62-63 105. A fuggöh'ges Cllérités kicsi, a kép alja visszahajlik 106. A kép alja nyomott, a képeltérítés kicsi - - - - - 107. A kép alja nyomott - - - 10.8-109. A kép teteje visszahajuk 110. A k éplínearitás rossz, a képméret megnövekedett, és az elt rítés nagysága állandóan 62 63 63-64 64 64-65 változik - - - - - - 6~6 111. A kép függőleges mérete igen nagy, a linearitás hibás ~ - 66 112. A fényerőszabályozó potméter a k épamplítudót is szabályazza 66-67 9. Hanghibák 113. Nines hang - - - 114. A hang időnként búg 115. A hang OIRT rendszerű vételn é l b úg-recseg 116. CCIR rendszerű vételnél a hang nem tökéletes - - - 117. A hang búg-recseg - - - 118-119. Hang nincs - - - - 120. Hang túncs, vagy időszakosan eltünik - - - - - - - 121. A hang torz, esetle_g gyenge - 122. A hang búg ~ - 123. A képkimenő pattog - - - 10. A hang belezavar a képbt' 67-68 68 124-129. A hang a k épbe vizszintes csíkok a!akjában belezavar - 73-75 130. A hang függőleges vonalak alakjában zavar a képbe - - 75 131. Az interkerier 6,5 MHz-es hangközépfrekvencia a képen látszik - - - - - - - 75-76 1J2. A k épnagyság a hangerő ütem ében változik - - - - 76-88 ll. Egyéb hibák 68 69 69-70 70 71 71-72 72 72 133. Hang-kép nincs vagy bizonytalan - - - - - - - 77 134. A képet nem lehet a képernyőn k özépre állítani 77-78 135. A készülék működése időszak osan megszűnik - - - - 78 136. A nagyfeszültség áthúz - - 78-79 137. A nagyfeszültség túlzottan nagy - - - - - - - 79-80 138. Kiilföldi műsorátvételnél a kép hullámzik - - - - - - 80 139. A készülé k a környezetében levő rádiókat zavarja - - - 80

\-.. l ot... ~ l '.#'...,...... t. '... ~. ~ -' -,,.... -.... ~ -...";...1. -~ -... -': " ll.. ' : r.. ;. "\-._..... Ara: 6,- Ft ~ lll Y E D E LM l SP O R TS Z 0 Y E TS t G.:: -'!\~~ MA G Y A R. H :Y l _,._.. j... -- r. :... ~ RátÍidam~fit~Ja~i./ti... ~:... -:.:: -.... ',,.,. - ~ A SOROZAT EDDIG MEG/ELB/tiT $ZÁMAI: -... ~ ; -: ""'ile,.".... ~.ji ~ - 31. sz. MILE-LENART: Marnewfonkéaii~f.k )avf~sa (Mambo) (1;-) ~\"'\. sz. sz. RÓZSA: Tranzisztoros azupecv~t~se (T,ZO).,.' ss. sz. HRABAL: Elektronikus 'rillanófeoy.'"l'tsawékek (t,m) ~ t 3f. sz. ERCZFALVI: Televiziókészülékek ~~úa V. (Tavaaz) (t,ll)... 35. szj. GÖBLÖS: Amit a rádió.a.jkatl'észekr5i tudni kell (Kondenzá- '. {1. &oro)q (1,-) : \; 36. sz. BONE: Rádiózavarelhárítás (4,80). ~ 75 ' :' ~-,i.,. 37. sz. VESZTROCZY: Amit á rádióalkatré~i tudni kell ll. t! (Ellenillások) (4,80) -.. t 1 38. sz. Az,.,AT ru TV késúuék adatat (t,ai) '\~ 39-40. sz. TöRONE-URBAN: TranzlsztorteCÍiillkal tanfolyam 1-U. 't,. _, t; u. sz. Gyakorlati tranzisztoros kapcsoláso~60) t2. sz. ERCZFALVI: Televíziókészülékek Jaiftaa (VI.) (Bencztlr. Kékes) (f,so) - '- 43. sz. KOVACS: Tranzisztoros szupert építünk (3,-) «.sz. BERECZKY: Rádióamatőrök elektro~hlij.kija (f,80) (6,- 7,20) -. ~ 45. sz. HRABAL: A.a:Azarcú varázsszem (UO) 46. sz. GONDA: Koruerü er&ít6elemek (5,40) 41. sz. RADVANYI: Hogyan készltslln.k Jó nia1netofon felvételt (f,80) ;. 68. sz. GYURKOVICS: Televlzlókészfilékek javíusa (VII.) (AT W. ':,. ~ 505,. Tisza. Duna) (7,20) - - "'. i~ 49. sz. FUVESI: A szuperkészülék épftése és milködése (4,20) -t: so. sz. Mlt hol talalok? (6,60) - - " 5r. sz. GYURKOVICS: Televiziókészülékek jav{tása (VIli,. ~ (602-603) (6,00)... "..,.. ~...... -~ ~.; 1 ~. t.... -l.. EL(JKt.SZOLETBEN: -. ~ y..... - :.:. fl \lagnetofonkészülékek korszertisftése A tüzetsorozat megjeleat súmal beszerezhet6k a KISZ rádióamatőr és ezermester boltjalban és a könyvesboltokban. vagy. postán megrendelhetők az amatőrbolt eimén: Budapest, VI., Lenin körút '2. t,.