TELEVÍZIÓ KÉSZÜLÉKEK JAVÍTÁSA (VIII)

. GYURKOVICS ATTILA TELEVÍZIÓ KÉSZÜLÉKEK JAVÍTÁSA (VIII) (AT 602-603) MAGYAR HONVtDELMI SPORTSZOVETStC 1963

\ ELOSZO McagJ~C~rmazcigon több tfzeur 44nab AT 102--603-o.a készülik került forqgiombca. A.út1 lumdaúlvoztujc. hogv M CIQIIcarorazGo<m, mert igen ao Jccat uportáltunk ebbesi ca közkedvelt tipwb6l. Bi.umJidrca mb&denkinek feltílnt, hogv err61 ca tfpunól 4Ucaldbcan leeveubbet enk uó, mint mú, huonló mern1/blgben el4d4nca kerillt kú%üukekrisl. A mc~gvgf'ózcit kézentekv6: caz AT 802--603 ilzembiztoa m~ljc&:létiwl, kiv416 kép- l ~ngmfft&lglvel a vdt4rl6k eugedatelc. Merl valljuk be duita~ ftcijunk általdbcan ca hfbcb ké1züukekt6i beazllnek ú 'mcak aok4t - cami jó, cazt tnmluete nek ve1zik. Ez Íf111 vcan f'mdjln. Mt cazonbcan JWteleu~nlmek tcn1ottuk, hogv hel több mg tcanó fáradldgo munk4vcal ü, de ÖIIUIIS/Últrik ca htbcajelemégeket 11 ca T'Vatrl4t6rlSk rendelkezime bocwiuk. Mtután ezt meqtetti.ik, f'efbiljük, h0fltlf41'cidozáunk nem volt hiábca VGió il a jci17udai QVGkoTiat lorcin tan4escaink telhclunálhcatók lennek. Budcapeat, J962 neptember. A SZERZO 3

l. H l b a J e l e n s é c l. NINCS ARAMFEL V nel Nillea AramfelvéteL A hibát rögtön megtaláljuk: a hálózati biztosítékok vannak kiégve. A hiba oka Néba a biztosítékok mlnden kolönösebb ok nélkol kiégnek. Például akkor~ ha meleg állapotban. közvetlenül a kikapcsolás után visszakapcsolják a készüléket... Elh,rit' A kiégett biztodték camje, eiu414ban 0,8 A-eaet albdmgzzunk. Ha a hálózati feazüluég (J normált.nál MQ110bb lenne, (J biztosíték éf'uiút enkét tized A-1"el emelhetitlk (pl. 0,8 A-ea helllf!tt 1 A-eaet alk4lmazzunkj. Figvelemt Biztontékcsere elótt drommh&sel mindig ~llen6rizzük a kéuüléket. MúköfUae alc1cor nonntilis,. ha 220 V-MI az Áramfelvétele kb. 0,.6-0,1 A. Amennt/iben nem ennjii, valahol záf"lat van, amit vilzont meg kell keremi. t. mbajelen&61 NIDea Ú'&Dlfelv6&eL Feszültségmél'ésoél azt tapasztaljuk, hogy a hálózati biztositékon van feszültség. Mivel a biztositélt után a kapcsolás potméter van, rögtön tudunk a hiba okára következtetni. A b l ba oka A kapcsojós potméter kapcsolója hibás. El biritás A potmétert eaerézjuk ki (1. ábra). o o 4 1. sz. ábra

FiQvelem! Amenn.,tben cltlk a lc4pc oló e(1j/ík mntuzóp4rj4 romlott el, akkot um czj6nlaws azt 4tkötni. A CG~ UQtiGnú azt mutat'm. h0{1ji rövid id6 múlvca a mci&tk. e{111elih'e méq hibátlan lrintkez6ptír is hamarosan tönkremeuji. 3. Hlbajelea 'c Nloa úamfelv~l A csövek fűtése nem izzik, rendszerint a hálózati biztosíték kiég. A biztoefték me~je után, ha a fűtökörben levő szakadást keressük, azt a PY 83-as (XVI.) csónél találjuk meg. A cső cserejével a készülék ideiglenesen rendbejön, azonban kis idő múlva ugyanaz a jelenség megismétlődik. A blba oka l A PL 36-os cső (XV.) időszakosan fűtés-katód zárlatos. A készülék féluniverzális jellegű; ez többek között azt jelenti, hogy a csövek fűtései BOrba vannak kötve. A sorban az els6 két cső a PY 83 és PL 36, tehát ezeknek a csöveknek van a fűtószála és a katódja között a legnagyobb potencl61különbség. Ha a PL 36-os katód-fűtés zárlatos lesz. akkor az előtte levő PY 83-as fűtését zárja a földre, ami a rájutó, közel 220 V-os feszültség hatására kiég. Mivel a zárjat csak id&zakosan lép fel, előfordulhat, hogy ésupán a PY 83 cs6 cseréjével a hibajelenség mepzúnlk. Mesnehezfti a hiba elharitását az is, hogy néha csak a PY 83..as válik zilrlatoesá, ilyenkor a felesleges PL 36-ost kicserélni. Billiritil A z4rlatoa ca6wk c~éje. Ajdnlatoa mindkét caöwt kicaerélfti éa a PL JG-ot V4Z4mt czlkglmc. beffndezéabftl meqvizagdlni, 1aotn1 nem jelentbzik-c id6nként ca zárlat. t. Hlbajele~aa6c ' oka Nlaa úamlelvmel. (Esetleg td&zakosan szúnik meg.) A halózatl blztosfték a szoritórugóval hibásan érintkezik. El6fc>rdul, hogy az érintkezési hiba csak időszakosan áll fenn. Elbáritja A azoritórugót ca biztosíték kivitele utcin 6vatoaan hajlitsuk meg. ViD1/ciznftk azonban arra. nehogv t1u er6.en JMQh4jUtmk, VGQ11 megnvomjuk. mnt eltörik o rugó, thlqji a bakelit ÓQII. S. HlbaJelen ' 'l n 11 i 1 h a n Q (4 r o m l e l " é t e l) i d 6 n k é n t m i n d e n k ü la 6 b e o " ca t k o z ci a n ll Je i l e l t t1 n i k. Meglehet6un neheun t elfedez laet6, de "éqa&oron igen etn~auri hiba a követtem. Mind a fénv, mind c lulng, tehát caz 4ramtelvétel id6nlcht meguúnik. A kázüuk oldgidftcik fltlentie ütögetét~z eaedeg G hibca~lemég elóicuzhet6. 3.

A lll ba oka A hálózati csatlakozó a konnektorban rosszul érintkezik, V8IY.s konnektor bekötése hibás, esetleg a vtjjásdugóban a leszoritócsavarok lazák és nem fogják bele erőteljesen a huzalt az érintkez6 nyflúába. A hibakeresést megnehezíti, hogy mechanikus behatásra néha egyáltalán nem jelent~ kezik, azonban időnként magétól beáll El báritás A hibás érintkezút uünteuük meg. 8. HibajeleDtél Nlna fáy. baq jó. A sormeghajtó és sorvégfokozat táp- és előfeszültségei rendben vannak. A DY 86-os cső (XVII) nem tot, anódján nincs számottevő nagyfeszültség és boosterfeszültség sem mérhetó. A sorfrekvencia jellegzetes tütytyét is csak alig. vagy egyéltalán nem halljuk. A hiba oka A PY 83-as boosterdióda (XVl) gyenge. Ezen keresztül kap a sorvég - fokozat tápfeszültséget, s6t ez a dióda végzi a feszilltségvisszatápláléat is. Ha emittálóko#pc égét részben, vagy eeéazben elveszti, feladatait nem. tudja ellátni, a sorvégfokozat működése megszfinik. (2. ábra) ElbárUáa A hibci.t PY 83-tJt aeriljük ki. '7. H i b a J e l e n s é 1 Nilles féa),. han& jó. Könnyen felfedemetó hiba 8 következő : a hátlap és 8 naayfeszültségt! védőháztető levétele után rögtön szembetűnik. hogy 8 PL 36-os sorvégcsó nem fűt. A PL 36 (XV) fútószála zárlatos. Ebben az esetben nem a katóddal, hanem önmagával. BlbárUis A hibcb csövet curiljük ki. (2. óbro..) 6

DY86 XV/l PYIJJ XVl 2. az. ábra 8. H ib J e 1 e a é r Nlnca l&iy, bad&' jó. A képcső elektródáin a feszültségek rendben vannak, nagyfeszülbég azonban nincs. A DY l'6-os (XVII) f6tós?ála nem izztk. A nagyfeszült ség rnérésének van egy jól bevált amatőr m6dszere. Ezt azonban csak az alkalmazza, akinek már nagyobb gyakorlata van rádió- ~ televiziókészülékek javftásában. Fogunk egy jól szigetelt csavarhúzót, és a DY 86-oa cső anódkivezetéséhez közelftjük, de közben vigyázunk arra, hogy a másik kezünkkel ne érjünk sehová (legjobb, ba Debredugjuk!). Ha a nagyfeszültségű rész rendben múködik, a csavarhúzó ~ a cs6sapka között 1-2 cm-es szikra húzódik. Amennyiben valami hiba van, ez a 8Zlkra elenyészően kicsi. VíWdzzunk: a aavcaf'húzót caok udf'az kézul fogjuk mttq! A nagyfeszültségű tekercs (malomkerék) zárlatos. Ez a tekercs vé&za a nagyfeszültség el6á1utását. Kb. 10 ezer volt keletkezik rajta. tehát előfordu~ hogy valamilyen küls6 körülmény hatására, vagy szigetelési hiba m.latt átüt. Ilyenkor megsziinik a nagyfeszültség, tehát a képcső nem fog világítani. Ha a PL 36 (XV), vagy a PY 83-as CXVn c:só sapkáihoz köze1ftjük a csavarhúzót, ott kb. akkora szikrát kapunk, mlnt a DY 86-os (XVII) anódkivezetésén, tehát nyilvánvaló, hogy nem keletkezik nagyfeszült8ég.. Elb,rU' A ZÓf'lato JWillllfeszültM(IÜ tekef'cht ki uu camlni. (2. ólma.) 7

Ftgvelem! A kinülikben a keletkezett fuj{ijifenúluég kb. 15 kv. A nagvteszültsigü genncitot anfl11ira tnhelhet6, hof11l ez könnven életve zélvea lehet. Ebben a köt'be11. ~ett munkákncil a le(17ujgvobb óvatoss4qgal jór;unk el. Javítá közben ajánlato gumitglpú cipőt mul~ VG01I gumiazőflve gen cillni. Kttúnóen irzékelhet6 a flelgtlfe zültség fózúke,.ea6vel. EUQ aak a ftciqii/euiutaigú teketc közelébe vinni, tnám jelez, ha a tokout ;ól múkiklik. Hiba eaetén semmiféle sorfrekveneiá.s teuült ég nem iszlelhet6 (cao.k a h4lómti feszüitaéget ;elzi). t. Hlbajeleas~c NIDa fáay, a hane J6. A képcső elektródáin a feszültségek rendben vannak. nagyfeszültség azonban nincs. a DY 86-os cs6 (XVII) fütószála nem izzik! Ha levesszuk a DY 86-&.; cs6 sapkéjé~ azon megjelenik a nagyfeszültség és rendszerint a cs6 fútése is felizzi.k. A nagyfeszültségű kábel kihúzása után. a fűtés szintén felizzik és megjelenik a nagyfeszültség. A blba oka - A DY 86-os cső (XVII) anód-katód zárlatos. Igy a képcső anódjára a sorfrekvencia ütemében ingadozó váltófeszültség kerül. Ez még önma.. gában nem okozné a fény megazúnését, mert hiszen a váltó-nagyfeszillt 4 ségnek is van gyorsító hatása. Azonban az egyenirányitott nagyfeszült Béget a képcs6 anód-árnyékolás kapacitása szúri, ami zárlat esetén pár.. huzamos terhelésként lép fel, és nagymértékben terhell a sorkimen6t. Ha ennek a kapacitásnak a terhelé&ét megszüntetjük (pl. a kabel kihúzáséval), a sorkimen6n keletkezett nagyfeszültség megjelenik a zárlatos csövön keresztül a nagyfeszültségfi kábelen. Ez az aránylag kis kapad 4 tás azért terhel ilyen nagymértékben, mert zárlat esetén a sorfrekveóciás váltófeszültség (15 825 HZ) jut ré~ melyre a kapacitás váltóáramú ellenéliása már elég kicsi. Elb,rUia A Z47'14t01 DY 86~ caövet ki lull canéhd. (2. ábra.) ll. Hlbajeleas,, Nlna ''117 a badc ton. A sorvégfokozat tápfeszültségei rendben vannak, de a DY 88 cső (XVU) f\itőszála nem izzik. nagyfeszültbég nincs. További méréssel arra a következtetés~ jutunk, hogy a boosterkondenzátor mindkét v~ uayananynyi feszültség van. Ha a PY 83-as boosterdióda katódsapkáját leves zük. a DY 86 fútéae halványan izzani kezd. sót némi nagyfeszültség ls meajelenik. Dyenkor előfordulhat, hogy a képernyőn halvány, torz kép je. lenik meg_ 8 '

A boosterkondenzátor zárlatos (C 83). A boosterkondenzátoron tároló~ dtk a boosterdióda által Visszatáplált (visszanyert) feszültség. Ez bozzáadódik az anódpótló feszültségéhez és a kettő együttesen szolgáltatja a sorvégfok tápf~zilltaégét. A kondenzátor zárlata esetén a boosterdióda terbeli a sorkimenő egy részét (ami veszteséget jelent). és amellett a zárlatos kondenzátoron nem keletkezik feszültség. Következésképpen: a sorvégfok nagyobb veszteséggel és kisebb tápfeszültséggel nem tud jól múködnl. Blh,rU's A zárlatos boosterkondenútort aeréljük ki. FtQJielem! Erre ca hel1/f'e caak jómin&égú kondenzcitort calkcalmcauunk. (2. ábra.) 11. H l b a J e l e n s é If Nlna fény, badc Jó. eseuec torz. A sormeghajtó és sorvégfokozat minden elő- és tápfeszültsége rendben van. Boosterfeszültség azonban nincs és az egész nagyf.eszültség(i fokozat szokatlanul csendes. AUg halljuk a sorfrekvencia jellegzetes füttyét. A DY 8'6-os cső (XVII) nem fűt, nagyfeszültség nincs. ADY 86 anódján nincs számottevő nagyfeszültség. Esetleg a PL 38 (XV) anódja gyengén lzz.lk. A lllba oka A sorkimen~transzfonnátor menetzárlato&. Ilyenkor megsziinik az egész sorvégfokozat mgködése, nincs vfzszintes eltérítés és nagyteszültség, a DY 86,tútése sem izzik. Elh,rU's A hibda aorkhnen6t aeréljük ki. (2. ábro.) 12. H l b a J e. l e D ~r l'iidci fén)', baq jó, Mdiq ton. A sormegbajtó és sorvégfokozat táp- és előfeszültségei rendben vannak. A DY 86-os (XVII) nem fút. boosterfeszültség alig van, a nagyfeszültségű tekercsen számottevő nagyfeszültség nincs, a PL 38 (XV) anódlerne?.e halványan izzik. A hiba oka A PY 83-as (XVI) boosterdióda gáz.os. llyenkor feladatait nem tudja ellátni, sőt a gázos cső a visszafutási periódus mindkét felében terheli a sorkimenőt. Ennek eredményeképpen nagyfeszültség nem keletkezik, sőt a fokozott terhelés miatt a sorvégeső anódja izzúba jön. Elb,rf'' A (14zos csövet c.nll;ük ki. (2. ábra.) 9

- -13. H l b a J e l e n s é 1 Nincs fén~. a ban&' esetlee ton. A PY 83 (XVl) anódja halványan izzik. A képcső elektródéin a feszültségek rendben vannak. de nagyfeszültség és booster feszültség nincs. A PL 36 (XV) vezérlő és segédrács-feszültsége rendben van. Ha az eltérítőtekercs csatlakozóját kivesszük a foglalatból, a PY 83 anódjának izzása megszúnik és ha az 1---8. pontot rövidrezárjuk, a fény egy pont alakjában megjelenik a képcső középtáján. (Miközben ezt a műveletet végezzük, a fényerőt vegyük le, mert ellenkező esetben a képcsó közepe a pontszerü fény hatására kiég. Miután rövidrezártuk az 1-8. pontot, óvatosan adjunk rá fényerőt és így gyözödjünk meg arról. hogy megjelenik-e a világító pont!) A soreltérítő tekercs testzárlatos, vagy a képeltérftő tekerecsel került zárlatba. Ilyenkor a zárlatos tekercsen keresztol a boosterdióda katódja közvetlenül a földre került, a nagy áram hatására az anódlemez izzik. A sorvégfokozat nem kap anódfeszoltséget, tehát nem is működhet. Ha a képeltéríttj tekerecsel kerül zárlatba, szintén az előbbi jelenség játszódik le, mert a képkimenő transzfonnátor szekunderje földelt. Elhárít's A zárlatos eltérft6tekercset esnéljük kí, esetu!g kúérletezhetünk a zeirlat megszüntetéséwl. könnven zárla Fig11elem! A PY 83 onód;dt ne ha(11jjuk sok6.ig izz4ni, m~rt a ~16 tossá válik! 14. H i b a J e l e n s é a- Nines fény, esetle, a halla- torz. A sorvégfokozat és meghajtófokozat tápfeszültségei rendben vannak, azonban boosterfeszültség nincs. Ha nem túl nagy belső ellenállású műszerrel rálépünk a PL 36 (XV) rácsa és a föld közé, a fény megjön, de ha a múszert elvesszük, a fény néhány másodperc alatt ismét fokozatosan eltűnik. Ha egy csaval"húzót.a rieskirvezetésre érlntünk,.a fény akkor is megjön, de ha elvesszük onnan, ismét elmegy. A biba oka A PL 36-os cső 470 kohmos rácslevezető ellenállása (R 89) szakadt. Múszerrel, vagy a kezünkkel pótoltuk a rácslevezetö ellenállást, mire a fény megjött. A szakadt ellenállás miatt a rácskondenzátor túl nagy negatív előfeszültségre töltődik fel, melynek hatására a csó zár, anódárama és így a sorvégfok múködése megszúnik. El báritás - A szakadt ellejuillál cserije. (2. ábra.) 10

15. H i b a j e l e n s é c Nincs tény. esetleg a bang torz. A PL :i6 (XV) anódja gyengén izzik. A sorvégfokozat és meghajtófokozat táp- és előfeszültségei rendben vannak. kivéve a PL 36 rácselőfeszült ségél, mely a hiba mértékétól függöen O, vagy néhány volt negativ, vaa lnmint a boosterfeszültség is zérus. A PL 36-os sorvégcsó gázos. A gázos csó rács-katód diódája nem tudja csúcsegyenirányítani a rájutó vezérlójelet, fgy nem keletkezik negativ előfeszültség, a csó nem lesz vezérelhető. Ebben az esetben az egész sorvégfok nem múködik. A PL 36 anódját az elöfeszü1tség hiánya következtét>en megnö~edett anódáram izzítja fel. El bárhis A szakadt ellenállás cset'éje. (2. ábta.) UJ. Hibajelenség Nincs tény. a hang torz. A PL 36-os (XV) sorvégcső anódlemeze izzik, boosterfeszültség és nagyfeszültség nincs. A PL 36 5egédrácsfeszültsége csökken. Vezérlőráesán ~_ néhány volt pozitfv feszültséget mérhetünk. A sorfrekvenciagenerátor nagyon alacsony frekvenciát állít elő, vagy egyáltalán nem rezeg. A2 ECC 82-es (XIV) multivibrátor anódjain az anódfeszültségek csökkentek. A PL 36 4,7 nf-o,s rácskondenzátora (C 91) zárlatos. Ennek a kondenzátornak hármas szerepe van: a sorvégcső vezérlőrácsától elválasztja az előtte levő cső anódfeszültségét és ráviszi a vezérlójelet, valamint feltöltődik - a rács-katód diódán keletkezett elófeszültségre és azt két ve ~rlő impulrus között st:abilizá1lja. A zárlat eseten ezeket a feladatait nem tudja ellátni, a sorvégcsó rácsára pozitív feszültség kerül, az anódára mot ez nagymértékben emeli, az anódlemez felizzik. Ugyanakkor a vezető rács-katód dióda nagymértékben terheli a sorfrekvenciagenerátort. Elhárl&ás A zát'latos 4,1 nf-os kondenzátor cset'éje. (2. ábt'a.) FiQ11elem! A PL 36 anódját ne hagyjuk sokáig izzani, met't ez a csövet nagyon hamar tönkt'eteszi. 1'7. H t b a j e l e o s é 1 Nincs fény. a hane &orz. A PL 36 (XV) és esetleg a PY 83 (XVI) anódja halványan izzik. A sorvégfokozat tápfeszültségei csökkentek, boosterfeszültség és a PL 36 ráesán negativ előfeszültség nincs. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy 11

a sorvégcső nem kap vezérlöfeszültséget. A hibakeresést a meghajtófokoutban, az ECC 1!'2-es (XIV) körében keressük tovább. Ott azt tapasztaljuk, hogy az anódfeszültmgek nagymértékben csökken~ a jobboldali csófél ricsán a jellegzetes negatív feszültségnek pedig a nyomát sem tapasztaljuk. A blba oka.az ECC 82 cs6 zárlatos. A zárlatos cső nem rezeg, igy a sorvégfokozat nem kap vezér16feszültséget. A PL 36 anódja, az előfeszültség hiánya következtében nagymértékben megnövekedett anódáram núatt izzik. Elbári&áa A z4rl4toa caövet cserél;;lk ki. (3. cílwa.) Fig11elem! mtordv.l. hof11l a,)aibajeleméq''-nél feuorole jelenségek közill nem mmde(1jiik jelentkezik. Ez aúrt van. mert a multfvilwátor múködéae nemcsak teljea zárltjtntil azúnik meg. Amenntllben a zárlat caak réazlegea volna, az ECC 82 körlben végzett fetzültaégméréa eletleg ftwb eredmiaut ad. Tennúufeten ilvenkor u a ca6 hiw.. 11. Hlbajelea éc NIDa 1&17, a PL 38-cMJ aorvéceal (XV) an6dlemeze oeacén IDik. A sorvégfok alkatrészei l'elldben vannak, zárlatot egyikben sem tudunk kimutatni. A PL 36 vezér16rácsán azonban nem észleljük a szokásos 30 volt negativ elófeszültséget. Ebb61 következik, hogy a csó nem kap vezérlést. A hibakeresést a multivibrátorban folytatjuk, s feszoltségeket mérünk az ECC 82-es cs6 (XIV> elektródáin. Itt azt tapasztaljuk, hogy az anódfeszültségek lecsökkentek, a jobboldali cs6fél rácsán pedig semiféle, az oszcillációra jellemző negatív feszültség nincs. A 100 pf-os csatolókondenzátor (C '17) szakadt. Ilyenkor nem jut vissza jel a jobboldali csőfél ricsllra, az oszcilláció rnegszünik. A sorvégcsó anódlernezét pedig az elólesz(iltséghiány következtében nagymértékben megnövekedett anódáram izzítja fel. Elbári&' A lúbú kondenzdtort cseréljük ki. (3. ábra.) FigtJeleml Vf11fCJRilven hibát okoz a caatolókondenzátor z4rl4ta u! 19. Blbajeleaaé1 Nlna lény. a PL 36 aa6cl1emae oeaaéd Izzik. A sorvégfokozatban hibát nem észlelünk, boosterfeszültség azonban nincs. A PL 38 rflcsán nem tudjuk a szokásos, kb. 30 volt negatfv fe- 12

Et:en XN. J. az. 4bnl szültséget mérnl, tehát a cső nem kap vezérlést. A multivibrátort vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az nem működik (oszcillál), mert a jobboldali csőfél anódján nincs feszültség. A 33 kohmos (R 82) anódmunkaellenállás szakadt. A jobboldali csőfél anódja nem kap pozitiv feszültséget, az oszcilláció megsziinik. A PL 36 anódlemeze az előfeszültség hiánya következtében túlzottan megnövelt~ dett anódáram miatt izzik..el birhis A azakadt euen4114bt Clfl'éljük ki. (3. cibra.) Ffflllelemi Huonló hibcit okoz a beijoldali ca6fil 22 kohmo anódmuftkoellm4ucitcinak (R81) &Z4kadcisa ta. ZI. HibaJeleasia NIDal fáy. A PL 38 anódja (XV) gyengén izzik, vezérlőráesán nincs meg a szokásos 30 volt körüli negativ előfeszültség. A multivlbn\torcsó anódjain (kü Jönösen a jobboldali cs6fél anódjén) a feszültség lecsökkent. A multivibritor nem oszclllal, rácbán nincs negatív feszültség. l A blba oka A jobboldali csőfél anódkörl 500 pf-os (C80) töltőkondenzátora zárlatos, vagy szakadt. Mtndkét esetben rnegsziinik a multivibrátor múködése. El birhis A hibcu koftdenzátort canél;ilk ki! (3. ábn~.) 13

!1. H l b a J e l e n s é f Nines fény. A képcső elektródáin a feszültségeket megmérve azt tapasztaljuk, hogy segéd- és fókuszrácsfeszültség, valamint nagyfeszültség nincs. A sorvégfokozat sem kap tápfeszültséget. [A PL 36 anódján (XV), segédrá esán, valamint a PY 83 anódján nincs feszültség.) A booster-biztosíték kiégett. Ezen a biztosítékon keresztül kap a sorvégfokozat tápfeszültséget. Ha kiég, megszűnik a fokozat múködése. Tudni kell azonban. hogy néha akkor is kiég, ha a sorvégfokozatban semmiféle zárlat sincs. (Pl. rneleg állapotban történő ismételt visszakapcsolásnál.) Rendszerint azonban a kiégés zárlat esetén szokott bekövetkezni. Dyenkor ideiglenesen nagyobb értékúvel pótoljuk és úgy vé- gezzük a hibakeresést; zárlatos lehet pl. a PY 83, a sorkimenő. a PL 36. az eltérítő tekercs, a DY 86 stb. El báritás Ha zárlatot nem észlelünk, a hibás biztosítékot csef'éljük ki. Zárlat esetén a hibás alkatrészt cseréljük ki. Fig11elem! A záf'latot Ú{1ll tudjuk legkönn'jiebben megállapítani, hofj'ii a boostef' bíztoaiték hel11éf'e áromméf'őt teszünk és mérjük a tof'végfokozat áramfelvételéti 2!. HlbaJelensés Nines fény, han& jó. A képcső elektródáin a feszültségek rendben vannak, kivéve a segéd- ~ fókuszáló rácsot, ahol nincs semmiféle feszültség. A segédrácsfeszültséget szúrő 10 nf-os kondenzátor (C39) zárlatos, vagy a 220 kohmos segédrácsellenállás (R47) szakadt. Ennek az az eredmé, nye, hogy a képcső nem kap segédrácsfeszültséget, a sugáráram megszúnik. A hiba rendszerint úgy szokott bekövetkezni, hogy a kondenzátor zárlatossá válik és az ellenállást a megnövekedett áram megsza- 14 4. sz. ábra '

kftja. Elöfordul azonban az is, hogy az ellenállás a kondenzátor zárlata nélkül is megszakad. 1-:&háritás A zórlatos kondenzátmt é~ a szakadt ellenállást cseréljük ki. (4. ábra.) Figyelem! A kmtdenzátort mindenképpen ajánlatos kicserélni., mert lehet idöszaka- 3an is zárlatos. 23. HibaJelenség Nincs fény és hadi'. (Hang esetleg van, de gyenge.) A sorvégfokozat tápfeszültségei viszonylag nagyon kicsik (kb. 100 V). A vizsgálatot tovább folytatva mérjük a szeléncella által leadott feszültséget, azt is csak kb. 100 V-nak találjuk. szürökondenzátor 50 + 50 JJ,F (C87) szakadt, vagy lazán van fel Ilyenkor a szelén a fojtón keresztül csak kisebb feszültségre tudja feltölteni a szürőlánc kondenzátorait. Az első erősítve. El báritás A hibás kondenzátort cseréljük ki, vaw húzzuk meg a felerösító csavart. ' 24. H l b a J e l e n s é 1 A fény Időszakosan eltűnik. Ha o doboz oldalát ütögetjük, a hibát esetleg elő tudjuk idézni. A készülék oldalra fordítása után gyengén ütögessük meg az elkókat. Azt tapasztaljuk, hogy legjobban az első szúrőkondenzátor reagál az ütésre. Ha ütögctésre nem je)entkezne a hiba, mozgassuk meg az elkó kivezetését. Ekkor szikrázást látunk a szegecs és a forrasztófül között. Az első szürökondenzátor (50 + 50 p,f, C87) kivezetése a szegecs és a forrasztófül között kontakthibás. Elbárftás Az alumíniumszegecset húzzuk meg, Figyelem! Az ütögeté&t gumi, vagy gumit,égú kalapáccsal végezzük! 25. Hlbajelensér A fény idónként megszűnlk, & ban Jó. Alapjában véve egyszerű, de gyakorlat nélkül nehezen megtalálható hiba a következő : a fény idöszakosan mt"gszünik, majd minden külső beavat- l 15

ko7.ás nélkül magától visszajön. A hiba bekövetke~ teljesen rapszódikus. Elóford~ hogy néha egy-két hétig sem jelentkeuk, máskor meg egy este többször is. A hibakeresést megnehezíti. hogy az éppen bekövetkezett hibát a legkisebb külső mechanikus behatás is megszünteti egy időre. A blba oka A DY 86-os (XVII) nagyfeszültség egyenirányítócsó a foglalatban kontakthibásan érintkezik. Zavarszűrös nagyfesz.ültségú transzformátornál a hibát a fiítésburok rossz formsztása szokta okozni. Elb,ri&'s A foglalat c.néje, vocn~ a fútéahurok forraaztás6.mk javítá&a. Figvelem! Un. pohclrgj (1UJVIIfeariltaigú védópohát"} aorkimen6knél a /ogf4lat tartó múcmvag caa.pokat ~ melegftrik Jel., mert mcbkülönben tönkremennek. 26. Hlbajelenaéc A fmyer& aem W aölrkenieni, a visaafusásl an'kok l6&nauk. A fényerőszabályozó gombot forgatva a fényerő egészen kis mértékben megváltozik. Ha a képcsó elektródáin a feszültségeket vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a katódon és a vezérlőrácson ugyanannyi a feszültség, a segéd- és fókuszálórica feszultsége l'elldben van. Ha a fényerőszabályozó potméteren mérünk közvetlenül feszültséget (a 470 kohm, R46 és a potméter csúszókárjának összekötési pontján), ott a feszültség váltoml fog, a 470 kohm után azonban (közvetlenül a rácson) már csak egészen kevés változást tapasztalunk. A blba oka A képcsó katód-rács zárlatos. A fényerot a képcső katódja és vezérlórácsa között levő feszültség változtatásával szabályozzuk. Ugyanennek a poteneiéinak változtatásával vezérli a képesövet a videójel is. Zárlat 16 l. kép

eselén a két elektróda között megszonik a potenciálkülönbség, a fényerőt változtabu nem lehet. bdekes, hogy a kép nagy fényerővel a zárlat eljenére is látszik. Ez azért van, mert ilyenkor a vezérlőrács szerepét a segédrács veszi át. a katód szerepét pedig a zárlatos vezérlőrácskatód. A vezérlés tehát ilyenkor is megtörténik, csak rosszabb hatásfokkal. A képirányú visszafutás kioltása a vezérlőrácsra adott "kioltó Impulzusok segitségével történik. Mlkor az elektronsugár visszafut a kép aljáról a tetejére. a vezérlőrács feszültségét negatívabbá változtatják, tehát tulajdonképpen a fényerőt szabályozzák le a visszafutás idejére. Ha a rács és katód zárlatba kerül, ezek a kioltóimpulzusok hatástalanak maradnak, mivel a rács-katód potenciált nem tudják megváltoztatnj, igy a csíkok látszanak. Elb.ri&' A htbcb képcaövet ki keu caerélni. Megp1'6bálhatjuk a z41'l4tot leégetni: 400-500 uf-nvt, ezekt1'outkmadenz4tot't összekötünk. il G fűtött képcl6 r4uo il ktjtódja közi ktjpaoljuk úgv, hotnl a pozitiv vige a ktjtód1'a, negatt" vige a 1'Cicl1'a kerüljön. Ez G mód.lzn niha eredmén11f'e vezet, CIZOftban nem ad viqlegea is megbízható e1'edméftvt. Fig11elem! V'wcízzunk az elkó polaritábcí1'a_ men máakülönben Wg a k4t6d1"6l GZ emtttálmiteg: (+) G ka.tódf'g, (-J G Fáa1'a keriljön. Eletlege képes6- canémi G legnagvobb óvel~ jdt'junk el, mnt k41'colá, iub, nvomcú hatcbd1'a, a6t aniikül ú felrobbanhat. A Jdemeliat b uet"elát a Zegnaguobb 6vGtouctggal t1ionzük. Ha.IZMIJunk WdM14t"CCt. Hcl6lálclt. b61' kcazl1/llt ú b6f'jdjtba1/f. A 'lcépaimet a ft11c1kánál fogva fof'(llltm vagv Jeiemelm tiloa!!'1. R l b a J e l e D 6 A fén~fri nem nebilyozható, a kép ideje JIIUi, lefelé a:aonban follouao.ea klvll6ptlodllr. Ilyen esetben első dolgunk feszültséget mémi a képcs6 elektródáin. Itt rnindent rendben találunk, kivéve a vezérlőrácsfesz.ültséget, ami a képcső gazosságától foggően beáll valamilyen értékre és nem szabályozható. Nem a vezérlőrácson mérhető feszültségérték a lényeg, hanem az, hogy 5. J%. Gbf'G 2. kép 2 AT-102 17

nem szabályozható. Ha a lényerószabályzó potméter cst'jszókarján mérünk feszültséget, azt változtatni lehet a normális határok (6-120 V) között. A képcső Vezérlőrácsát a fényerószabályzópotméter csúszókarjával öszszekötő 470 kohmos ellenállás (R46) szakadt. Ilyenkor a képcső vezérlő rácspotenciálja, tehát a fényerő nem lesz szabályozható, viszont az ugyanerre a pontra futó függőleges visszafutást k;oltó impulzusok fokozottabban érvényesülnek a levegőben lógó rácson. Ezért lesz a kép teteje sötétebb, mint az alja. Elhárítás A szakadt ellenállást cser~ljűk ki. (5. ábm.) 28. Hibajelenség A fényerést nem lehet szabályozni, a hang gyenge és esetleg búg. Első dolgunk ilyenkor ellenőrizni a képcső tápfeszültségeit. Minden feszültséget rendben találunk, kivéve a katódfeszültséget, ami nagyon ki- ECH8f... 6. sz. ábra esi, néhány volt, vagy O feszültséget mérünk rajta Rögtön a 4,7 kohlnos rnunkaellenállásra (R3) gyanakszunk, de a vizsgálatnál kiderül, hogy nem szakadt.. Utána másik videó csővel próbátkozunk (hátha a bennelevő zárlatos!j, de eredménytelenül, mivel nincs más hátra, kicsípjük a 4,7 pf-os hangszlvókondenzátort (C47), mire a fényerő ismét szabályozhatóvá válik. A 4,7 pf-os kondenzátor zárlatos, amely a videócső anódfeszültségét zárja a hangszívótekercsen keresztül a földre. Mivel a képcső katódpotenciálja nagyon kicsi, a rácson hiába változik a feszültség, a fényerőt nem fogja befolyásolni. ElbárBás A zárlatos kondenzátor cseréje. (6. ábf'a.) 18.

l 29. H l b a J e l e n s é 1 Klkapesolás után a képcaövön vlláci&ó pon& marad. Sok készüléknél előfordul, hogy még akkor is marad fénypont a képernyőn, ha teljes fényerővel kapcsolják ki. Ez már csak azért is kellemetlen, mert a képcső a fénypont helyén idővel kiég. A képcsövek anód-árnyékolás kapacitása viszonylag igen sokáig tartja a nagy-feszültséget. Kikapcsolás után az eltérítés rnegszúnik, de az elektronsugár továbbra is fennmarad. Elb,rH's A fi'nypont meg1züntetéaére számtalan módszert dozqoztak ki. Legew.zerllbb a következ6: addig kell az ioncaapdát áwtgatni, amíg teljel fén11e-r6nél történt kikapaol4u után már nem jelenik meg válágftó pont. Ez a módazer az esetek többlégében cézravezet6, azonban megma7'ad az a Mtránv, ho(jji a készüléket teljes fénveróvel kell kikapcsozni. Ulf. h '7lM... +fi'iót!leszú/i$ígi '711 ptllft 7. sz. ábra A legtökéletesebbnek a 7. ábrán látható módsze-r bizonvuzt. amit már az újabb tipusokban alkalmaznak. Múködésének oz a lén11ege, hot:iji a képc 6 aegédrcicakörében vbzon1114q 114011 idöállandó van. Jw még cz eltéritéa megazúnte el6tt kisül a képcsó anód-árnvékolá& kapacitása, nem mared anódfeazültség, ami az elektronáramot tenntg~ tehát fén'ijpo'rt nem jelentkezik. H. Hlbajelensia Nines kép & ban«. 3. Ke!' IB HANG NJNQ; Az adóáilomás közvetlen közelében múködő készülékeknél esetleg gyenge kép és valamivej jobb hang jelentkezik. A videó és IÖ' erósftó jól mq-. 19

ködik, a keverőcsö is hibátlan. A PCC 88-u (1.) el6er&ft6csó feszültségeiben rendellenesség mutatkozik. A jobboldali cs6fél rllcsán levő feszültség kicsi, a katódfeszültség viszont a normálisnál nagyobb. A 150 ohmos (R 3) katódellenájjás szakadt..ilyenkor megszakad az előerősítés anódéramköre, a cs6 mfiködése megsz(lnlk. A szakadt katódellenállás a katódot nem földel.i,.fgy azon a teszültség nagymértékben meenö. ElhárUás A hibda ellendlldat csniliük ki. (8. ábro.) Fi(ltlelemt A canealkatráz ne legven negvedwattomdl nt~gv<>bb b a lehet6 legrovidebb IMfTell fojttuazuk be. EUenkez6 esetben (lerjedút okozh4t. PC C 88 l llfl Cll Z2tJic I'n 31. B l b a J e l e n s é 8. sz. ábra Kép & halla nines. A bátlap és a csatornaváltón levő cs6:foglalatok árnyékoló sedegelnek levétele után rögtön llltjuk, hogy a PCC 88-as (1.) el6erősít6cs6 teteje lehér, a cs6 tehát levegős. A porcelánfoglalat elrepesztette a cső foglalatát. Ez akkor szokott bekövetkezni, ha a porcelánfoglalat érintkez6i nagyon kemény anyagból készültek, vagy hibásan vannak elhelyezve a nyflásban. Elhárf*á A f0(1'1414tot ki keu aerilni, txi(11i vikon11 tűvel elhelve.zett irintkezót. (8. cun-e~.) Ml1/f'eho:mi Cl htbcban 20

2!. HlbaJelensé Hane & Up DIDa. Miután meggyőződtünk amsi, hogy a videó és középfrekvenclás er&sft6 jól mfiködik, vegyük vlzs&'lat alá az el6er6sft6 kaszkód fokozatot. Azelőerósítést PCC 88-as (l) végzi.. Nagy belső ellenállású mtlszerrel IDérjünk a cső elektródain feszültségeket. 'Ogy találjuk, hogy a második trióda rácsan viszonylag nagyon kevés feszültség van. A hiba mértékét61 függően o-30 V-ig, A hl ba oka A második trióda rácsfeszültségét beállító osztó 220 kohmos (R4) tagja szakadt. A két rácskört ellenállás állftja be a második csófél ricsfeszültségét. Ha ez megszakad, a trióda rácsa gyakorlatilag földpotenciálúvá vilik. Dthez képest az összekötött anód-katódon kb. 100 V-os feszült Bég van, amely ebben az esetben negativ elófeszültségként zárja a ~ vet. Nem minden eset~n szakad meg az ellenállás teljesen. Előfordulhat, hogy csak megnövekszik az értéke. Ilyenkor tennészetesen a rácson nem o feszültséget mérünk. Elb6rU6s A hibcb ellenállást c&eréljük ki. (8. cibf'a.) 13. Hlbajelenlél' Haac & kép nines. A hibajelenség teljesen azonos az elóbbtvel. Sót. még a vizsgálati módszer és eredmény is azonos. A hibát a kaszkód elő&.ósft6nél találjuk meg, A második csőfél rácsan a földhöz képest nincs feszültség. Ebben az esetben azonban az osztóellenállások nem szakadtak. Miután leválasztottuk az 1 nf-os kondenzátort (ClO), a rácson megjelenik a feszült- ~ - A blba oka Az 1 nf-os kondenzátor (ClO) zárlatos. A zárlatos kondenzátor a rácsot földeli és a csó múködését megbénftja. Az ok ugyanaz, mint az előbbi jelenségnél: az összekötött anód-katódon levő fe$z(lltség előfeszültségként kerül a második cs6félre. Elb,rftis A zótlgto.s 1 nf -os ~tott c.néltük ki á vizlgciljuk meg a 220 kohmos. elleneillcin (R4). hogu nem ftimelte-e meg eu éttiket. (8. 4bN.J 21

~ f.7k + 9. sz. ábra 34. Bibajeleasér H&D és kép nines. A videó, középfrekvenciás és nagyfrekvenciás erősftó jól működik, melyról a cs6elektródákon végzett feszültségrnéréssel. vagy egyéb módon gy6- ződhetünk meg. A PCF 82-es keverőcsó is jónak látszik, elektródáin a feszültségek rendben vannak. Ha ennek ellenére kicseréljük a keverőcsövet, a hiba megszúnik. A PCF 82-es (II) keverócsó nem múködik. A hibakeresést megneheziti az, hogy látszólag normalisak az elektródákon mérhet6 feszültségek. El ba\rita\s - A hibcib aövet esnéljük ki. (9. álwa.) 35. BibaJelenséc A kép és bancldónkint el&finik, eseuec bekapesolás uün nebezen jla k A hibakeresést megnehezíti, hogy az éppen fennálló hiba a legkisebb külsó mechanikus hatásra megsziinik. A jelenséget esetleg el6 tudjuk idézni a PCF f.2 (Il) keverócs6 ütögetésével. A blba oka is jelentkez A PCF 82-es keverócs6 kontakthibás. A hiba időszakosan het, oly módon, hogy néha megszúnik rnúködni. El bárhis A hibáa csöt>et cseréljük ki. (9. ábra.) 22.

Fig11elem! Nem minden. esetben ;elentkezik a hiba ütögetésre. Ezért akkor i! gyafl4kodhatunk a cs6re. ha az nem áll le ilt~enfajta behatás1'a. 36. Hibajelenséc Haq és kép nincs. Erre a hibára is könnyen rájöhetünk egyszerű feszültségméréssel. Végigmérjük az összes feszültségértékeket és gyorsan rájövünk, hogy a PCF 82-es keverőcső (Il.) segédrácsán nincs feszültség. Kétféle lehet. Vagy a segédrács ellenállás szakadt, vagy a segédrácshidegitö kondenzátor zárlatos. A keverőcső nem kap segédrács feszült. séget, nyilvánvalóan nem működik. A hiba rendszerint úgy szekott elő fordulni, hogy a kondenzátor zárlatossá válik, és a túlterhelt ellenállás leég. Elbáritás A szakadt ellenállást, illetve a zárlatos kondenzátort cserézjük ki. Fíg11elem! Ha csak az ellenállci8t találnánk szakadtnak, akkor is ajánlatos a kondenzátort kiaerélni, me,.t elófordul, h0f111 idósmkolan zárlatos. 3'7. H i b a j e't e n s é Hang & kép nincs. A nagyfrekvenciás, középfrekvenciás és videórész rendben működik. egyedül a PCF 8'2-es keverőcső (Il) trióda anódján nincs meg a normális tfeszült..~ (Kevesebb, vagy ~tleg negatív érték van.) A hiba oka Két eset lehetséges, vagy a tritídarész zárlatos, vagy a 10 kohmos munknellenállás (R9) szakadt. A kettő rendszerint együtt szokott jelentkezni. Zárlatossá válik a trióda, melynek hatására leég a munkaellenállás. Előfordul azonban, hogy az ellenállás magától megszakad, anélkül, hogy a trióda zárlatos lenne. ElhárH's A zárlatos csó, illetve a szakadt munkaellenállás cseréje. (9. ábra.) Fig11elem! Ha csak az ellenállást cseréljük, vizsgáljuk meg, houu nem zárlatos-e a CBÖ. 38. Hl bajelenséc Kép és bang nincs. A középfrekvenciás erösítő re.ndben müködik, melyről a csöelektródáin végzett feszültségmél-éssel győződhetünk meg. Ugyancsak jónak bizonyul r - "

az előerösftó : rninden táp- és elöfeszültségét rendben találjuk. A PCF 82-es (ll) kever6csövön is mlnden feszültség rendben van, kivéve a pentóda anódfeszültségét, mel,y zérus ~ esetleg néhány volt negatív. J, A Jaiba oka Az I. KF.-et a pentóda anódjával összekötó vékony vezeték szakadt. A szakadás rendszelint a csöfoglala~ vagy a tekercstesnél szokott bee következni. Elllárf&ás A szaktldcbt uüftte.uük meg. 39. HlbaJeleuséc Haac & kép DIDe8. valamelyik 1 kobmos (Bl'J., Kft. RZ5) vhóeuenállás leéaeü. Elég gyakori, de nagyon könnyen megtalálható hiba a következő. A készülék egyik csatornán sem mííködik. Ha alulról belenézünk rögtön látjuk, hogy a középfrekvenciás részben valamelyik l kohmos védőellenállás leégett. A középfrekvenciás EF 80-as csöveket ne cseréljük fel. mert egy másik védőellenál1as is rögtön leég! A blba oka Valamelyik EF 80-as középfrekvenciaerösftöcsó zárlatos. Zárlat legtöbbször az anód és G3 között szokott keletkezni. Természetes, hogy ilyenkor leég az l kohmos ellenállás. hiszen a zárlatos csövön keresztül a földre kerül az anód felőli vége. Elllárftás A zárlatos EF BtHu CIÖ'Oet csfféljük ki. F~g11elem! Huonló hibát okoz val&meljiík 1 nf-o1 hidegít61condmz4tor (ClB, C2Z, CZS) zcirl4t4 u. A hilhj elhórit4b közben erre mindig legvünk tekintettel. 4I. Hlbajeleuséc Nlna kép & balla'. A hibakeresést feszültségméréssel kezdjük. Feszültséget mérilnk a PCL 84 es (VII) videócsövön. Rögtön azt tapasztaljuk, hogy a videócső anódjé,n nincs feszültség, esetleg negatív értéket mérünk. A lllba oka A:z. L., vagy L, jelzésű kompenzálótekercs szakadt. Ebben az esetben nem jut anódfeszültség a pentóda anódjára, a csó nem erosft. 24.

_.J:"n 10. sz. ábf'a ElbirUAs A uakgdt tekereset c.erélfiik Jei, vagv a szakadást azünte11ük meg. (10. ábf'a.) Ftgvelemt A rácsköti kompenzál6teker~ek szakadása u hcuonló hibát okoz! n. Hlbajelenséc Nlna kép és baac-. A képcs6 tápfeszültségei rendben vannak, kivéve a katódfeszilltsége~ mely a normáltsnm nagyobb. Ugyancsak nagyobb a feszültség a videócső anódján~ a katódjén viszont kisebb. A segédrácson viszont alig mérünk valami kis feszültséget. Ez a kontrasztszabályozópotméter állésatól függetlenül mindig ugyanannyi. A blba oka Az 50 koh.nos (P2) kontrasztpotméter smkadt. Elófordul, hogy leég, ha valamelyik segédrácskörl kondenzátor zárlatossá válik (vagy átvezet!). Segédricsfeszültség nélkül viszont a videócs6 rnilködésképtelen. ElbirUis A ld~ poteftciómitert cseriljük ki. (10. 4bro.) Ftuvelem! Potmiterhiba esetha mindfg vtuq4ijvk meg 4 zeitorokat él a videócs6vet, nem záf'icjtoaak-e? segédrácaköri konden U. HlbaJelenséa Raaa és kép Dlnea. A hibát könny(i felismerni a következő jelenségből. Ha a PL 38-os (XV} cs6 anódsapkáját levesszük a csóról, a fény tennészetesen megszűnik, 25

de a hang megjön. Az anódsapka visszatétele után a hang ismét elmegy. de a fény megjelenik. Az AGC feszültséget v1zsiálva azt tapaaztaljuk, hogy az nagymértékben emelkedett, a sorvégcső sapkáját levéve azonban a no1'11lális értékre csökken. A b l ba ok a A 4'10 pf-os (C 33) AGC csatolókoodedzátor zirlatos. Ez a kondenzátor vezeti a sorkimenőröl az AGC feszültséget el6állitó PCL 84 es (Vll) cs6 trióda anódjára az anódfeszültséget szolgáltató impnlmsokat. A 4'10 pf-os kondenzátor zártata esetén a teljes impulzusfeszül~ rájut az an6dra. Dyenkor természetesen igen nagy AGC feszültség keletkezik. ElbirUi A zárlatos lcmaden.zátor CHTi;e. (10. ábraj Figvelem! Ezn a hel.,m cstjjc jómin61igú (sttlf'ofle%, ol4j, vaw epozigvcjntáa) Jcon: detaz4tort alkcdmcazzutdc. a. Hibajeleasia A kép~~. buuú, a IliatUa,,., &RkeUea. A videó, KF és el6er6sít6 erösitése látszólag megfelel6. A kever6cs6 ls jól múködik. A bejöv6 jel nagyságának változtatásával az AGC feszült Rg nagysága is változik. Ezzel arányosan módosul az elóer6sitó cs6 el6- feszültsége is. Az els6 és második KF csövön azonban nem tudunk sza. bál.yozófeszültséget méjni. A blba oka 11. sz. ábra A 2,2 nf-cs (Cll) AGC azilr6kondenzátor zárlatos, vagy az ugyancsalt erre a tekercstartóra forrasztott árnyékolt huzal árnyékolása hozzáér a forrasztócsúcshoz. Mindkét eset előfordulhat, ilyenkor az AGC lánc zár- 28

latba kerül, a KF csövek semmiféle előfeszültséget nem kapnak, munkapontjuk nem a megfeleló helyre áll be. ElbirUis A h bá kmldenzcitort CM?J"éljük ki, VGQt1 a zci1"l4tot uüfttnriuc meg. (11. 4lwa.J tc. B l bajele ' A kfp Qdlm, re~ baapás. lumlr'asdaecéq. Esetleg a hang is eltorzul néha. Ez a hiba csak szobaantennával. vagy szakadt tet6antennával múköd6 készülékeknél fordul elő. A. lllba oka 3. kép A szobaantenna helytelen beállitása (esetleg elégtelen volna)~ vagy a tetőantenna szakadása Különösen vasbeton házakban, vagy összefüggően beépftett területen a házak alsó emeletein (földsziotjén), esetleg különösen kedvezőtlen vétell viszonyok között előfordul, hogy a szobaantenna minden beállítási kisérlet ellenére sem ad megfelelő vételt. Ilyenkor nincs más megoldás, rnint tetőantenna készftése, vagy a smbaantenna padláson történó elhelyezése.. Elb,rUis A ualcgdt tet&natenna javftáaa, vcagv ~ftft4 készitise. Ftovelem! PadldSGtatenftcit legcélazenlbb (ú iegolelóbb) az "" m~l4gkdbelclntenft4- b6l kiuitmi. Kit t>éoh'e.uineget lcötünk ia a pcjdlci.toft, a megfelel6 fninvba culitcia uun két Qef'enda köú kifeuitjük. ts. Blbajelea ' A Upea a lloatrant. a f6a)'er6 és a reflexió mladea ldil8ó beava&llosú IIHkül...Ptól rilto.lll. Ez a hibajelenség csak szobaantennával múködő készülékeknél jelentkedk. A jelenség annyira fokozódhat, hogy néha a szlnkronizacló ls meg- 27

bomlik. A készülékben azonban a leggondosabb vizsgálattal sem tudunk semmiféle hibát fehedezni. A szabaantenna a rossz vételi körülmények miatt nem megfelelő. Vasbeton épületekben, vagy összefüggően beépftett területen levő házak alsó emeletein (földszinten) azokott a hiba jelentkezni. Ezekben az esetekben hiába állitjuk a szobaantennát akármilyen irányba. a hiba nem szllntk meg. Elh.ri&á Tet6-. txl{11l pgdldaanteftfui kéazftáe. A kép kon~6q. hauoás. a k&zlléll. n~mllec &zéketlen. A vide6, KF á e16er&ít6, valamint a keverőfokozat jól múködik. Az AGC lánc nem szakadt, a szabályzott csövek rácsán az előfeszültség a bejövő jel függvényében rendesen változik. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a PCC l'b szabályozása pontosan egyidőben indul meg a többi csövekével. Az 1 Mohmos AGC előfeszítő potmétert (P 5) csavargatva, a képen semilli változást nem észlelünk. ' --1-------o l 11 12. sz. ábra A 4, 7 Mohmos (R53) AGC késleltető ellenállás szakadt. A PCC 88-as el6- er&ftőcsó szabályozása késleltetve van, a kedvező zajviszonyok elérése miatt. (Ha a szabályzás túl korán indul meg, az erősftés nagyon zajossi válik.) A késleltetést a P ABC 80-as cs6 egyik diódéja végzi. A diódát pozitív feszültség feszfti el6, amit a 4,? Mohm vezet a rácsra és amelyet az 1 Mohmos (P5) potméterrel lehet beállítani. Az el6er6sftó szabályozása akkor indul meg, amikor a negativ AGC feszültség túllépte a diódét zárva tartó pozitiv előfeszültség nagyságát. A 4,7 Mohm szakadása esetén a késleltetés mepzllnik, az előerősft6 szabályzás& túl hamar megindul, fgy kedvezőtlen zajviszonyok keletkeznek. 28

Elb6ri&ás A uok4dt ellen4llát auél;ük ki. (12. cib:f'g.) FiDJielem! A kétleltetés általdban okkot' ;ó. ho AZ 1 Mohmo. potmitn criuólcorjci» is Volt o beálutott feszf.utség. 41. Hlbajeleaséc. A kép " J'Wea, koll~y. homilyos. A fényer6 növelésekor a világosabb részeken a fólruszált sorok elmosódnak. A videóerósft6 jól m1lk()dik. A k()zép- és nagytrekvenclú er6- sfto is jól míiködik, átvitelük megfelelő. A képcső elek:tródáin a feszült ségek rendben vannak. A képcsó gyenge. A képernyőn a viügosság szintváltozás nem lesz arányban a videójelszintekkel. A kép kontrasztszegénnyé és homilyossá válik. Elhárl&áe A htbds k~sövet esnéljük ki. ti. Hlbaj'eleaséJ A kép életlea. A finomhangológombot hiába állitjuk akárhova, az élesség javulni fog ugyan egy keveset, de jó nem lesz. Alkalmas berendezéssel vizsgálva, a nagy- és középfrekvenciás er6sft6 hangolása jónak bizonyul. A blba oka Az oszcillátor hangolása helytelen, vagy a hangolhatósága (átfogása) kicsi. l ElbárUás Az oszdlicitort ú(/11 hangoljuk be, h0f111 o maztm4limn éles, de még j6 kontf'c:uztos kép o mechaniku$ középállci&bo ebien..' 11111, ho ~. Vf1C1V bell6 körülmmv hotúdf'o f7'ekvenci4jo megvciltozno, azt könnvtiszenel konigálni tudjuk o /itwmhongológomb segítsé~j. Ho AZ átfog/u Jeicai leftne, etnj 2 pf-o. kondenzciton'ol kölrijc öuu Cl% oazdllcit01'a6 f'ács4t 4 keve'r6 pentóda vezhi6tácscival Mfvel ez elhongolóddst nedmmve.me, ' minden csatomcin legjobb, ho o ho.lzftált csotomo tekercmrt6 sávjclnok 1DN"a.utá.ai aúcsoiro fonc:uztjuk f'á. 1(111 caak oz Ulet6 csatornán lesz na QVObb oz átfogóa és az esetleges elhongoló<u1t is könnyen utdm tudjuk óuítoni.. 29

G. Ribajeleneia A kénülék ~a k ba&raü&saecéaj'. A videó és középfrekvenciás er6slt6 feszültségei rendbeo vannak. A nagyfrekvenciás fokozat is jól múködik. A kever6cs6 feszültségei is normálisak, kivéve az anódfeszültséget, mely lényegesen kisebb a rendes értéknél. A lllba oka Az L KF primerje szakadt A keveróes6 a% an6dfenfiltséget a% I. KF primerjén keresztül kapja. A primert azonban egy 47 kohmos ellenállás (Rl) csillapltja. Ha a primer ~ az anódfeszültség a 4 '7 kohmos ellenáljáson keresztül jut rá az anódra. A primer és csatolótekercs közötti kapacitá&on azonban átjut némi középfrekvenciás jel. amit a KF erósító tovább tud erósiteni. A keverőcső is fog némiképp erősíteni, még Ilyen kis anódfeszültség mellett is, csak természetesen sokkal kevesebbet ElbárUás A KF-et eaer-éljük ki. 04{IV a IZCikcJd4st szünteuük rn.eg. 5I. Ribajelens~.r A kép kod&natn~éaj', ak&dil& énékeuflil A nagyfrekvenciás és középfrekvenclás fokozatban levő csövek tápfeszültségei rendben vannak. A videófokozat feszültségei is jók, a pikkelótekercse~ nem szakadtak. Az AGC feszültség azonban nagymértékben megnőtt. (Az AGe feszültség mérését nagy ellenállasú múszeitel, lehet6leg cs6voltmérovel végezzük.) Ha az AGC feszültséget rövidrezárjuk és csak annyi jelet adunk a bemenetre, hogy az ne vezérelje túl a készüléket, a hiba megszainlk Az adóállomástól távoleső helyeken (ahol az antennáról bejövő jel kicsi) az AGC feszültséget csak egyszerűen rövidrezárjuk és így győz6dünk meg aitól, hogy megszúnik-e a hiba. A blba oka A PCL 84-es videóerósítócs6 (VU) gáros. A csó triódarésze illlitja elő a kapumtt AGC feszültséget. A keletkezett feszültség nagysága attól függ, hogy mennyi a triódának a belső ellenállása. (A bels6 ellenállás pedig a rács és katód között levő potencwkülönbségt61 függ.) Erősen megváltoztatja a belső ellenállást a csó eázossá, vagy rácsemisszióala válása. A gá:ros csó belső ellenállása csökken, Igy a keletkezett AGC feszültség n6.. A megnőtt feszültség pedig a nagyfrekvenciás és középfrekvenclás erósftést csökkenti. A hiba természetesen nem mindig egyforma eróvel jelentkezik. nagysága függ a gázosság mértékét6l Elllári&ás A ~ PCL H-es alivet eaetiljük ki. 30

SL Blbajeleaaé A Upmaó baloldala aöwt. de jobbeldala,..._... klviüpeedik. a 1er & képfrekvellda. valamint a alakrod bl~ a &ávoll aa&lüosásl poat. bad Wva&l6dlk. a kheiiimja Uettee & esdlee aep&iv k~ jeledik mea. Nem biztos, hogy mindegyik hibajelenség egyidőben jelentkezik. Lehet, hogy néhány. vagy csak egy ezek közül. A legjellemzóbb azonban a szinkron- és frekvenciahiba és az. hogy a kép baloldala sötétebb, jobboldala világosabb. A nagyfrekvenciás, középfrekvenciás és videórész a vizsgálatnal jónak bizonyul. Ha az.' antamát a.közeli csatlakozóba dugaszoljuk és az AGC feszültséget rövidrezárjuk, a hibajelenség megszüpik, a kép megjelenik, esetleg a készüléket túlvezérli az antennáról bejö"ő jel. (Ezt a vidgálatot termé;zetesen csak ott tudjuk elvégezni, ahol elegend6 térer6 van. Kis térer6nél (az adótól távolabb es6 helyeken) a vizsgalatot úgy vég~ hogy az AGC feszültséget egyszerűen rövidrezárjuk. A rövidrezárást a 2 uf-os elkónál (C3-7) végezzük. Az AGC feszültséget szú.ró 2 ~-os elkó (C31) kapacitá.sszegény, vagy szakadt. A kapuzott AGC feszültséget előállító fokozat a sorfrekvencia ütemében vé.ltozó impulzusfeszültséget szolgáltat. Az impulzusok nagysága jellemz() a szabályzófeszültség nagyságára. A 2 u,f-os kondenzátor feltöltődik az impulzusok csúcsára és a feszültséget tartja két impulzus között. Ha a kondenzátor elveszti a kapacitását, a szabályozott csövek rilcsúa az impulzusfeszültség kerül, mely a felsorolt hibákat okozza. Elb,riti A hibá ~tor anije. Ftgvelemt Az elkó teljes azoktuiása eutin a SO'f'jf'ekvmcia ~kben megváltozik. 5%. Hlbajeleaaé A képea erjedés J4tntk Ha az antenna hüvelyből az antenna csatlakozóját kiht'az:zuk, a gerjedés megsziinik. Amennyiben a készülék elég közel van az adóállo~ az antenna csatlakozó egyik hüvelyébe egy darab huzalt dugva a kép megjelenik, gerjedést azonban nem látunk. A hibát lelkönnyebben ellenállás rnéréssel tudjuk behatárolni. Miután levettük a dobváltó tetejét, az antennatekercs mindhárom pontján ellenállást m&ünk. Normális körülmények között mindhárom pont földelt, tehát a múszer O ohrnot fog mutatni. Ebben az esetben azonban az ohm mér6 végtelen nagy ellen éllást mutat, tehát nyilvánvaló, hogy A Iba olla az antennatekercs közepét földel6 érintkező rugó (3) rosszul érintkezik, vagy a földelés valaboj mashol szakadt. Ilyenkor az antennakör gerjed. ani a képen a mir jól ifiiluert függőleges huljárnos vonalak alakjában jelentkezik. Ha az antennilt kihúzzuk, a gerjedés megszúnik. 31

13. sz. ábra 4. kép Elb6ritás A szakadt földelés j&vftása. (13. ábra) 53. Blbajelensé A k*n eu wu tibb. fünóleces, az alapféayer&lél llliétebb eaik lá&lztlr. A szobaantenna elfordításéval, vagy a tetőantenna levezet6kábelének mo7gatásával a cafk (vagy cafkok) erőssége változik. Esetleg el tudunk érni egy olyan helyzetet, ahol a zavarójelenség egészen eltűnik. Az ún.,)jarkhausen oszcilláció,., mely a sorvégfokozatban keletkezik. Innen kisugé.rzódik és többek között réjut az antennakábelre is. Szabaantennánál a jelenség rnindig erősebb, mert a kisugárzott jelet az egész antenna felveszi. El báritás A hibc& mtndtm eaetben megszúftik 4 PL 36-oa (XV) aorvégca6 cae1'éjével. Olclóbb de kevéab# célre&wzee6 meqoidáa a azobae&ntenna elf0f'q4tlwr, ma. heivzetbe. Megpróbólh4tjuk e1111aurilen CJZt, ho1111 leveut6k4bellel ldkneuilk 4 leqz4vannente ebb helvet. 5f. Blbajelensé A képen 58 periodusá,.j)i qmm" látszik. Helyzete változik, ha a hálózati dugót megfordítjuk a konektorban. Ha a,.brumm nagyon er6s, előfordul, hogy a képet szinkronlzálja. A képszinkronjel középen látszik, a kép alja felül, a teteje pedig alul. A PCL 84 es (VII) videócsó rácsát a katódra zárva a hibajelenség nem szúnik meg, tehát az elótte levő fokozatok minden bizonnyal jók. 32.

A biba. oka. A videócső fütés es rácsbe-" ezetése között atvezetés van. A ~övet nem ~ csak a videójel vezérli, hanem a fűtés és katód között levő feszültség is. Ez elég nagy ahhoz, hogy a képen jól látható jelet hozzon létre. Ha az átvezelés nagy, a.. brumm" teljesen eltorzítja a videójelet és szinkronizálja a képet. Elh,rHis A hibás csővet cseréljük ki. 55. Hlbajelenaé«A képben vízszloies brumm lábzik. A PCL 82-es csó (XIII) feszültségei rendben vannak. Ha a hálózati dugót megfordítjuk a konektorban. a brumm helyzete a képen megváltozik. Előfordulhat. hogy a hálózati dugó megfordftása után a kép úgy lill meg, hogy alsó része felül van, a felső része alul és középen a kioltást lehet látni. Ezt népszerűen úgy mondják. hogy a kép. középen szinkronizálódik''. A hiba olla A PCL 82 cső brummos. A cső brum.mosságát két dolog okozhatja: vagy a levált emittálóréteg csapódik le a lábak közé és így átvezetés keletkezik a f(itésláb és a többi láb közöt~ vaey a katód és fűtőszál között lev6 szlgetelés átvezet. Mindkét esetben a csövet a hálózatból bekerülő brumm is vezérli és ez látszik a képen is. Ha a brummosság elég erős, megtörténhet az is. hogy szinkronizálja a blockingoszcillátort. Elh,rUáa A brummoa PCL 82 cső c~éje. 56. Hlbajelenaé1 A ll&zflihl túlvezérl6dlk. Első dolgunk, hogy AGC feszültséget mérjünk. A középfrek.vencia oerösitő EF 80-as csövek rácsán a feszültség rendben van, de az előerősító PCC f8 (1.) első csőfelének rácsan csak nagyon keveset mériink. A 100 kohmos (R6) rácslevezető ellenállás két végén mérjünk feszültséget. a rács felóli végén nagyon keveset, a másik végén a normálls feszültséget mérbetjük. Az adótól távolabb es6 helyeken a hiba csak kis méctékben Jelentkezik. A hiba oka A 100 kohmos (R6) rácslevezető ellenállás szakadt. Nem jut előfeszültség az előerősítő első csőfelének rácsára, a munkapont eltolódik, a cső el- 3 AT-t02 33