A magánhangzók artikulációs jellemzése

Magánhangzók és mássalhangzók átírása IPA szimbólumokkal és jellemzése artikulációs jegyekkel handout!!!

Az artikulációs szervek és működésük

Toldalékcső: a hangszalagoktól a száj- és orrnyílásig terjedő beszédképző terület

Toldalékcső: a hangszalagoktól a száj- és orrnyílásig terjedő beszédképző terület CAVUM NASI/NASALE PHARYNX CAVUM ORIS/ORALE

Az artikulációs szervek/terület Felső felszín Alsó felszín Általánosságban az artikulációt azzal jellemezzük, hogy leírjuk, mely aktív (mozgatható) artikulátorok (alsó f.) közelítenek mely nem akítv vagy passzív (felső f.) artikulátorokhoz (képzéshely!) és hogyan (képzésmód!). (kivétel pl. lágy szájpad mozgatása)

BESZÉDHANGOK RENDSZEREZÉSE: ARTIKULÁCIÓS CÉLKONFIGURÁCIÓ Képzési/artikulációs jegyek összessége(?) melyek egyértelműen meghatározzák. Nem független a nyelvi rendszertől! Lásd pl orális és zöngés a magyar magánhangzók esetében Nem mindegyik releváns a nyelvi rendszer szempontjából! l. pl. veláris + ajakréses képzés (nincs réses!). Célkonfiguráció (ideális, izolált beszédhang) vs. célalulmúlás (folyamatos beszéd)

A szájüreg 7. prepalatális 8. mediopalatális 9. posztpalatális 11. uvula uvuláris 16. radix (linguae) 7 10. palatum 7 9. palatum durum palatális 10. (palatum) velum / velum palatinum veláris 12 16. lingua 12. Két terület! apex ling. + corona linguae apikális, koronális 6. posztalveoláris 5. alveolus alveoláris, ~dentialveoláris 1 2. labium, -a labiális, illabiális, bilabiális 3 4. dentes dentális, interdentális, labiodentális 13 15. dorsum linguae dorzális 13. predorzális 14. mediodorzális 15. posztdorzális

Az artikulációs terület alsó felszíne: a nyelv

A magánhangzók A beszédhangok két nagy csoportra oszthatók: magánhangzók és mássalhangzók Vokálisok (vocalis) jelölése: V

Magánhangzók és mássalhangzók elkülönítése 1. Mit tanultunk középiskolában? A mássalhangzók önmagukban nem hangzósak Probléma: /s/ /ʃ/ /z/ /r/ /p/!!! Az elnevezés eredeti oka: csak a magánhangzó képezhet szótagmagot ( mással-hangzó ) Probléma: a magyarban igaz DE pl. angol: /l/, /m/, /n/ (Kindle, Google, rythm, button); cseh: /r/ Strč prst skrz krk! (dugd egy ujjad a torkodba!)!!! Ezek az elkülönítések nem jók!

Magánhangzók és mássalhangzók elkülönítése 2. Mássalhangzók: van akadály a szájüregben Probléma: /h/, /j/ de még mindig ez a legjobb megközelítés Valóság: a C-k és V-k csoportjának elkülönítése mesterséges, hiszen ugyanabban az artikulációs csatornában keletkeznek. Emiatt átmenetekkel is számolnunk kell közelítőhangok. Az elkülönítés sokszor inkább NYELVI ALAPÚ! Az akadály meglétére/hiányára vonatkozó meghatározás a leginkább tartható, emellett pedig fonológiai és morfológiai (együttesen morfofonológiai) érvekre hagyatkozunk.

Lehetséges nyelvi érvek a beszédhangok elválasztásában /j/ - közelítőhang (képzése közelít a magánhangzókéhoz) 1. Szó végi teszt: Tudjuk, hogy a magyarban a -val/-vel hasonul a megelőző C-hez, de V után változatlanul jelenik meg Faj fajjal a /j/ egyértelműen C 2. Szó eleji teszt: A magyarban az a/az névelő mutatja, hogy mássalhangzós vagy magánhangzós-e a szókezdet. a lyuk, a játék a /j/ egyértelműen C legalábbis nyelvi viselkedését tekintve! Fonetikai viselkedése az /i/-hez hasonló

Magánhangzók Nincs akadály a toldalékcsőben Akkor mi különbözteti meg az egyes magánhangzókat? Az üregek nagysága és alakja. A méret (nagyrészt) a testmérettől függ az alak változtatható az állkapocs, illetve a nyelv és az ajkak segítségével.

A magánhangzók képzése (MRI) i ü u é ö o Miben látunk eltérést? á

Elöl-hátul képzettség alsó nyelvállásúaknál: https://www.youtube.com/watch?v=g0xdockp9tu KÉPZÉSJEGYEK 1: a nyelv vízszintes helyzete: elöl és hátul képzett V-k ÉL Elöl képzett/palatális ÓL Hátul képzett/veláris

KÉPZÉSJEGYEK 2: nyelvállásfok itt felső (elöl) ott középső (hátul) eb alsó (elöl) ás legalsó (hátul) Nyelvállásfokok az elöl képzett V-knál: https://www.youtube.com/watch?v=vl2vrzkdhdc

Magánhangzók artikulációja: nyelvhelyzet

Artikulációs magánhangzótér i: u: ɑ: mély? magas? híd fúj

Kardinális magánhangzók A nyelv két legextrémebb helyzete (elöl fent képzett réses [i] és hátul lent képzett réses [ɑ]) között egyenletesen elhelyezett referencia-magánhangzók nem egy létező nyelv magánhangzói!!! A létező nyelvek létező magánhangzóit ezekhez képest helyezzük el a magánhangzótérben. Daniel Jones (1956) Jones: https://www.youtube.com/watch?v=6uiae4p2i74 Ladefoged: http://www.phonetics.ucla.edu/course/chapter9/cardinal/cardinal.html Kerekítésre váltunk!

Kardinális magánhangzók

KÉPZÉSJEGYEK 3: ajakállás/ajakműködés Ajakréses = illabiális svá /ə/ Semleges V: - Mediális - Középső nyelvállású - Ajakréses o Ajakkerekítéses = labiális

KÉPZÉSJEGYEK 3: ajakállás/ajakműködés labiális illabiális

KÉPZÉSJEGYEK +1: nyelvi hosszúság fizikai időtartam!

Hosszú veláris magánhangzók időtartama Adatok forrása: http://clara.nytud.hu/~mady/courses/statistics/2012tavasz/index.html

A nyelvi hosszúság, valamint a fonetikai időtartam és a hangszín összefüggése F2 F1 Csekély mértékben eltérő hangszín + elsősorban időtartam-különbség Jelentősen eltérő hangszín + időtartam-különbség

A magánhangzók artikulációs jellemzése Vízszintes nyelvhelyzet Elöl képzett = Palatális Középen képzett = Centrális Hátul képzett = Veláris Függőleges nyelvhelyzet Felső nyelvállású Középső nyelvállású Alsó nyelvállású Legalsó nyelvállású Az ajkak működése Ajakkerekítéses Ajakréses ~ az állkapocsnyitás mértéke Zárt Félig zárt Félig nyílt Nyílt + Nyelvi (fonológiai!!) hosszúság! rövid hosszú. fizikai időtartam (amit ms-ban mérünk)!!!

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses felső nyelvállású középső nyelvállású alsó nyelvállású legalsó nyelvállású

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses felső nyelvállású középső nyelvállású alsó nyelvállású legalsó nyelvállású

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása felső nyelvállású középső nyelvállású alsó nyelvállású Elölképzett ü ű y yː réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses legalsó nyelvállású

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása felső nyelvállású középső nyelvállású alsó nyelvállású Elölképzett ü ű y yː ö ő ø ø ː réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses legalsó nyelvállású

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses felső nyelvállású középső nyelvállású alsó nyelvállású ü ű y yː ö ő ø ø ː i í i i ː legalsó nyelvállású

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses felső nyelvállású középső nyelvállású alsó nyelvállású ü ű y yː ö ő ø ø ː i í i i ː é eː legalsó nyelvállású

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses felső nyelvállású középső nyelvállású alsó nyelvállású ü ű y yː ö ő ø ø ː i í i i ː é eː e ɛ legalsó nyelvállású

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses felső nyelvállású ü ű y yː i í i i ː u ú u uː középső nyelvállású ö ő ø ø ː é eː alsó nyelvállású e ɛ legalsó nyelvállású

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses felső nyelvállású ü ű y yː i í i i ː u ú u uː középső nyelvállású ö ő ø ø ː é eː o ó o oː alsó nyelvállású e ɛ legalsó nyelvállású

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses felső nyelvállású ü ű y yː i í i i ː u ú u uː középső nyelvállású ö ő ø ø ː é eː o ó o oː alsó nyelvállású e ɛ legalsó nyelvállású á aː

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses felső nyelvállású ü ű y yː i í i i ː u ú u uː középső nyelvállású ö ő ø ø ː é eː o ó o oː alsó nyelvállású e ɛ a ɔ legalsó nyelvállású a ɒ á aː

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett réses Hátulképzett kerekítéses kerekítéses réses felső nyelvállású ü ű y yː i í i i ː u ú u uː középső nyelvállású ö ő ø ø ː é eː o ó o oː Bolla 1995, Gósy 2004, Kassai 1998 alsó nyelvállású legalsó nyelvállású e ɛ a ɔ a ɒ Szende (IPA) (1999) Mády (2008) á aː

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK A nyelv vízszintes függőleges mozgása Elölképzett Ehhez hallgatgassák a kardinális alsó nyelvállású magánhangzókat (itt: http://www.yorku.ca/earmstro/ipa/vowels.html) legalsó nyelvállású e ɛ Hátulképzett kerekítéses réses Az a (alma) hang státusza és átírása vitatott kérdés a magyar fonetikai szakirodalomban! ü ű i í felső nyelvállású Feladat: ki-ki maga döntse el, melyik y yː átírást i i ː tanulja meg és alkalmazza, illetve melyik nyelvállásfokkal ö ő é középső nyelvállású jellemzi ezt a beszédhangot! ø ø ː eː kerekítéses u ú u uː o ó o oː a ɔ a ɒ réses Bolla 1995, Gósy 2004, Kassai 1998 Szende (IPA) (1999 Mády (2008) á aː

Az artikulációs konfiguráció stabilitása vs. változékonysága Az artikulációs konfiguráció állandó monoftongus magyar köznyelvben Az artikulációs konfiguráció változik egyszer: diftongus magyarban: területi nyelvváltozatokban, idegen nyelvekben kétszer: triftongus magyarban: területi nyelvváltozatokban, idegen nyelvekben

A diftongusok osztályozása a nyelv vízszintes mozgása: palatális, veláris; palatalizálódó, depalatalizálódó a nyelv függőleges mozgása: felső, középső, alsó, legalsó nyelváll.; nyitódó, záródó az ajakműködés: labiális, illabiális; labializálódó, delabializálódó Időtartam és hosszúság HELYETT nyomatékviszonyok: lebegő; gyengülő, erősödő

Példák magyar nyelvjárásokból diszno uk tekerö übak szë ipen nü önek Mi lehet a köznyelvi alak? Mi a közös tulajdonságuk a diftongus helyén álló beszédhangoknak?

A magyar magánhangzók fonetikai jeleit (IPA szimbólumok) meg kell tanulni! Online illusztrációk: artikuláció: http://sail.usc.edu/span/rtmri_ipa/j e_2015.html audió: http://www.yorku.ca/earmstro/ipa/

A magánhangzók akusztikai szerkezete Artikulációs különbségek különböző akusztikai szerkezet Miért?

Toldalékcső: a hangszalagoktól a száj- és orrnyílásig terjedő beszédképző terület

Forrás szűrő modell: gerjesztés + az üreg rezonanciái Minden (üreges) test egy rezonátor, azaz bizonyos frekvenciákon rezeg, és ez a rezgés rá jellemző. A toldalékcső is egy rezonátor Rezonátor vagyok! Hangszerek anyaga, felépítése (gitár vagy trombita) Hangszerek mérete (hegedű vagy bőgő) magánhangzók minősége Emberek egyéni hangjellemzői Hangszín Hangszínezet

Miért és hogyan rezeg egy rezonátor? 1. Állóhullámok húron: Visszaverődés és összeadódás: Milyen frekvenciájú állóhullámok jöhetnek létre a húron? Alapfrekvencia/ alaphang f0 Első felharmonikus 2f0 Második felharmonikus 3f0 Harmadik felharmonikus 4f0

Rezontárorüreg: állóhullámok egy két végén nyitott csőben 2. Állóhullámok csőben: A levegő mozgása egy két végén nyitott csőben: Milyen frekvenciájú állóhullámok jöhetnek létre a csőben? Az állóhullámú rezgés alapfrekvenciája első felharmonikusa második felharmonikusa Egy cső rezonanciája az a hullámfrekvencia, amivel gerjesztve a cső rezgésbe jön ez a cső akusztikus tulajdonsága.

Toldalékcső: egyik oldalán zárt cső 2. Állóhullámok csőben: A levegő mozgása egy egyik oldalán zárt csőben:

Rezonanciák a toldalékcsőben: formánsok A toldalékcső: az egyik végén (a hangszalagoknál) zárt cső. Felnőtt férfi beszélőknél kb. 17 cm. Semleges (ellazított) állapotban a rezonanciái: F1: ~ 500 Hz F2: ~ 1500 Hz F3: ~ 2500 Hz A csőre jellemző az a frekvencia, amivel ha gerjesztjük, rezgésbe jön sajátfrekvencia = rezonancia = formáns. Azt a hangot, ami gerjeszti, a cső felerősíti bizonyos összetevők (felharmonikusok) erősítése.

Az adott peremfeltételek mellett megjelenő rezonanciák Két végén nyitott csőben: https://www.youtube.com/watch?v=bhquw9s-r8m Egyik végén nyitott csőben (alapfrekvencia): https://www.youtube.com/watch?v=pqynsafjof0 Egyik végén nyitott csőben (alapfrekvencia és felharmonikusok): https://www.youtube.com/watch?v=1s4dtumy88i

Mitől függ a formánsfrekvenciák értéke? 1. A rezonanciák frekvenciája megváltozik, ha a cső hossza megváltozik: hosszabb cső alacsonyabb frekvenciák. A toldalékcső esetében? Mitől függ a toldalékcső hossza? Testméretek Artikuláció (ajak, gége!)

Mitől függ a formánsfrekvenciák értéke? 2. A rezonanciák frekvenciája megváltozik, ha a cső alakja megváltozik. A toldalékcső (beszédképzés) tekintetében: Artikuláció Testméretek (morfológiai különbségek)

Frekvencia Forrás szűrő modell Oszcillogram Spektrum F 1 F 2 F 3 KIMENET: Beszéd (itt: magánhangzó) F 1 SZŰRŐ: Toldalékcső (mert rezonátor) F 2 F 3 Alapfrekvencia (f0) FORRÁS: Zönge

Frekvencia Forrás szűrő modell Felharmonikus: Oszcillogram KIMENET: Beszéd (itt: magánhangzó) SZŰRŐ: Toldalékcső (mert rezonátor) FORRÁS: Zönge F 1 Spektrum a zönge egy több komponensből (f0 + F 1 F 2 F 3 felharmonikusok) álló hang, a ~-ok ennek a hangnak az összetevői. Formáns: F 2 F 3 a toldalékcső akusztikus tulajdonsága csak akkor mérhető, érzékelhető, ha gerjesztjük a csövet. Formáns felharmonikus!!! Alapfrekvencia (f0)

A hang megjelenítése (ism.) Hullámforma Oszcillogram Spektrum Hangszínkép Spektrogram Idő

A magyar magánhangzók akusztikai szerkezete MAGÁNHANGZÓK HANGSZÍNKÉPE 1. MAGÁNHANGZÓK HANGSZÍNKÉPE 2. á a o u e é í ő ű F 1 F 2

Az artikuláció és a formánsok összefüggései A formánsok (különösen az F1 és F2) a toldalékcső alakját, azaz a magánhangzót jellemzik! Összefüggés az artikulációval: Függőleges nyelvállás (~állkapocs helyzete) F1 Minél magasabb a nyelvállás/zártabb az állkapocs, annál alacsonyabb. Vízszintes nyelvállás F2 Elöl képzetteknél magasabb, hátul képzetteknél alacsonyabb. Ajakműködés F2 A kerekített F2 értéke alacsonyabb, mint az ajakréseseké (az ajakkerekítéstől meghosszabbodik a cső csökken a F-ok értéke).

Artikuláció és formánsok (szűrő) i: u: F2 F1 ɑ: Melyik magyar magánhangzónak a legalacsonyabb az F1 és F2 formánsa? Melyik magyar magánhangzónak a legmagasabb az F1 formánsa? Melyik magyar magánhangzónak a legmagasabb az F2 formánsa?

A formánsok frekvenciája Hogyan függ össze a formánsok frekvenciája a testmérettel? Hosszabb toldalékcső alacsonyabb frekvencia Általánosan (F frekvenciák értéke): Gyermekek > Felnőtt nők > Felnőtt férfiak Akusztikus magánhangzótér Hangszínkép = spektrogram http://www.phon.ucl.ac.uk/courses/spsci/ish/isslect7.pdf

A formánsok összefüggése az életkorral Gyerekek > felnőttek /i/ Férfiak /i/ Nők /æ/ /æ/ /ɑ/ /ɑ/ /u/ /u/ De elsősorban szintén csak a testméretek miatt!

A formánsok (különösen az F1 és F2) jelentősége Meghatározzák a hangszínt (V minőségét), utalnak a magánhangzó képzésére/artikulációjára, kinyerhetők a spektrumból (azaz elemezhetők).