Mezőgazdasági Üzemtan I. Takácsné György Katalin CSc Szent István Egyetem Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet takacsne.gyorgy.katalin@gtk.szie.hu gtk.szie.hu 2007/2008
Mezőgazdas gazdasági gi Üzemtan I vállalatgazdasági alapok, döntési elvek, vállalati erőforrások, mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana és szervezése: növénytermesztés Mezőgazdas gazdasági gi Üzemtan II mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana és szervezése: állattenyésztési ágazatok, vállalatok irányítási, tervezési ismeretei
Vállalkozás maga a gazdasági tevékenység folytatása Gazdasági tevékenys kenység bevétel szerzés érdekében, rendszeresen folytatott értékesítés, függetlenül annak eredményétől Vállalat szervezeti keret, amelyben a vállalkozást folytatják Szervezet valamely gazdasági rendszerben működő emberek együttese, ahol a rendező elv a vállalati érdek
A vállalkozás során elsődleges cél a piacon létező, vagy ott megjelenni vélt fogyasztói igény kielégítése a vállalkozási érdek, az eredmény elérése A fogyasztói i igény valamely termék, vagy szolgáltat ltatás s iránt akkor minősül l tényleges t igénynek, ha fizetőképes kereslettel jár r együtt!
Vállalati rendszer rendező elve a vállalati érdek, amely a vállalati célban nyilvánul meg Vállalati célc eredményes működésm stabilitás s (tartós s fennmaradás s a piaci szereplők k között) k Vagyon növeln velés, vagyonérdekelts rdekeltség
Határozatlan időre létesített vállalat célja hosszabb időtáv átlagában az időegység alatt elérhető, vállalati célra felhasználható eredmény nagyságának a maximalizálása Határozott időre létesl tesített tett vállalat v céljac adott projekt elvégzése és a projekten elérhető eredmény maximalizálása
Vállalat Tőkebefektetés s céljac Vállalkozás s lényegel tőkebefektetés profit elérése (tőke értéknövekmény) jelenlegi értékben meglévő tőkéről kell lemondani elmaradó haszon kérdése jelentős kockázattal jár
A vállalkozások működőképességének feltételrendszere önállóság hosszú távú nyereséges működés kockázat vállalás valódi piaci megmérettetés
Rendszer elemek integrált egésze az elemek egymással valódi kölcsönhatásban vannak rendező elve révén új tulajdonság, eredmény, tárgyi jellegű objektum jön létre Gazdasági rendszer gazdasági tevékenység folytatására képes rendszer
Gazdasági rendszer input transzformáció output Gazdasági hatékonys konyság output érték intput érték > 1
Gazdasági rendszer alapeleme az a legkisebb rész, amelyik még rendelkezik a rendszer egészének általános tulajdonságaival, önmagában képes gazdasági tevékenységet folytatni (eredménye mérhető) Vállalat, mint gazdasági gi rendszer alapvető alrendszerei reál (anyagi) folyamatok alrendszere pénzügyi folyamatok alrendszere irányítási folyamatok alrendszere
A vállalkozv llalkozás s lényegi l elemei új és értékes dolog előállítása (fogyasztói igény kielégítésére) folyamat (egymásra épülő cselekvéssorozat) idő és erőfeszítés kifejtése kockázat vállalása megelégedettség A vállalkozv llalkozás s alapvető gazdasági gi szerepei fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén munkaalkalom teremtése a vállalkozónak, családjának és a munkavállalóknak adófizetés, társadalmi és egyéni jövedelem létrehozása hozzájárulás különböző szociális és kulturális feladatok ellátásához
Gazdasági rendszer működésének m folyamatai létesítési (és működtetési) pénz biztosítása tartós működési feltételek biztosítása, eszközök beszerzése folyamatos ráfordítások beszerzése, készletezése, előkészítése ráfordítás felhasználás működési feltételek fenntartása, karbantartása, ellenőrzése hozamok kezelése, érték megőrzése, készletezése hozamok értékesítése és az értékesítés pénzügyi realizálása
Vállalkozás s szüks kségessége egyén oldaláról: jövedelem - önmegvalósítás gazdaság oldaláról: élénkítés, hatékonyság növelés társadalom oldaláról: munkahely teremtés (önfoglalkoztatás is) Miért különösen k fontos a mezőgazdas gazdasági gi tevékenys kenységet folytató vállalkozó?
A vállalkozv llalkozás s létrejl trejöttének indítékai egyén szempontjából akkor jön létre, ha üzleti lehetőség felismerése életforma (stílus) váltási kényszer családi hagyomány kedvező környezeti feltételek a vállalkozóvá váláshoz piac oldaláról akkor jön létre, ha üzleti lehetőség megléte az ötletre (fizetőképes kereslet) elegendő vállalkozói tőke saját forrás (család) hitel felvétel lehetősége támogatás (mezőgazdaság: fiatal gazdák speciális támogatása) jövedelmezőségi kilátás és a vállalkozó befektetései közötti arányosság
A piac lényegi l elemei kereslet kínálat ár jövedelem Értékesítési ár (Ft/db) Kereslet-kínálati függvény KERESLET Többlet KÍNÁLAT Egyensúlyi ár Hiány Egyensúlyi mennyiség Mennyiség (db)
A vállalkozv llalkozások működését m t befolyásol soló tényezők a társadalom megítélése a helyi lakosság megítélése a kormányintézkedések a tulajdonosok a versenytársak a vásárlók a szállítók az új vállalkozás belépése a helyettesítők az alkalmazottak a bankok
Rendszer környezetk külső környezet makrokörnyezet politikai környezet gazdasági környezet (állam) társadalmi és szociális környezet tudományos, technikai környezet természeti, ökológiai környezet mikrokörnyezet vállalkozás működésének érintettjei fogyasztók szállítók versenytársak szövetségesek belső tényezők vállalkozás belső érintettjei (stakeholders) tulajdonosok munkavállalók menedzserek tőkejövedelem munkajövedelem stabilitás
Vállalati belső érintettek érdekellentéte tulajdonosok tőkejövedelem (képződött eredmény felosztása, felélése) menedzserek munkajövedelem tőkejövedelem hosszú távú stabilitás munkavállalók munkajövedelem (költség, csökkenti az eredményt)
A mezőgazdasági rendszerek struktúrája és jellemzői (a termelés erőforrás rendszere és a befolyásoló környezeti kapcsolatok) Biológiai erőforrások alrendszerének komplexuma Növényökológiai környezet Növényi szervezetek alrendszere Társadalmi, gazdasági környezet A termelés és irányítás emberi tényezői Állati szervezetek alrendszere Állatökológiai környezet Természetföldrajzi környezet Természeti erőforrások alrendszere Termelő eszközök alrendszere Ipari és műszaki környezet
Ráfordítás hozam kapcsolatok input transzformáció output ráfordítás költség transzformáció transzformáció hozam termelési érték kiadás transzformáció bevétel
Alapfogalmak Input (hasznos dolog) Output (minden, ami kikerül a rendszerből) Ráfordítás (gazdasági érték; döntéshozó befolyásolja; természetes mértékegység) Költség (felhasznált ráfordítás pénzben kifejezett értéke) Kiadás (a szükséges inputokért és a működési feltételek biztosításáért kifizetett pénz) Hozam (gazdasági érték; természetes mértékegység) Termelési érték (pénzben kifejezett hozam; teljesítmény érték) Bevétel (gazdasági és nem gazdasági szervezettől kapott pénzösszeg)
Eredmény mérés alapja a vállalati mérleg + Pénzbevételek kiadások ± eszköz (készlet) növekmény/csökkenés + nyereség vagy veszteség
Eredmény mérésre szolgáló kategóriák (1) Tervezési folyamatban (általában): Fedezeti hozzájárulás FH = TÉ K v = Termelési érték változó költség Nettó jövedelem = Termelési érték összes költség NJ Bruttó jövedelem BJ = TÉ K ö = Nettó jövedelem + munkabér = TÉ K ö + munkabér
Eredmény mérésre szolgáló kategóriák (2) Lezárt gazdasági (év) ciklus után: Üzemi tevékenység eredménye ± Pénzügyi műveletek eredménye = Szokásos vállalkozói eredmény ± rendkívüli eredmény = Adózás előtti eredmény -adó = Adózás utáni eredmény -osztalék = Mérleg szerinti eredmény
A mezőgazdasági rendszerek sajátosságai (1) specifikus alrendszerei is vannak természeti erőforrások alrendszer növényi szervezetek állati szervezetek vertikális (időbeli) struktúra, amely az egyes részfolyamatok meghatározott időbeli sorrendjét jelenti nagyobb kötöttség (megszakíthatatlanság) nagyobb kockázat
A mezőgazdasági rendszerek sajátosságai (2) idényszerűség időszakos maga a termék előállítás (készletezés, tartósítás; ez kockázatot növel és veszteséggel jár) az egyes erőforrások működése is időszakos a termékértékesítés is időszakos (bevétel keletkezés) szemben a folyamatos ráfordításokkal finanszírozás kapcsolódó feldolgozó tevékenységek is időszakosak munka- és folyamatszervezési nehézségek az idő előrehaladtával egyre csökken a folyamat megváltoztathatóságára vonatkozó döntés lehetősége termelési szerkezet, rotáció kialakítás
Multifunkcionális lis mezőgazdas gazdasági gi vállalat v jellemzői i (1) termelési funkciók (élelmiszer és élelmiszeripari alapanyagok; egyéb nyersanyag termelés; energia termelés; elsődleges élelmiszer feldolgozás, csomagolás, tárolás, értékesítés) térségi vagy regionális funkciók népesség megtartás és foglalkoztatás munkaerő kiegyenlítés infrastruktúra fenntartás és fejlesztés falusi turizmus elősegítése
Multifunkcionális mezőgazdasági vállalat jellemzői (2) földdel kapcsolatos és ökológiai funkciók tájfenntartás földvédelem természetgazdálkodás biodiverzitás megőrzés szociális és s kulturális lis funkciók vidéki életmód, hagyományok és kultúra őrzése rekreációs feltételek biztosítása vidéki életközösségek életképességének fenntartása
Regisztrált vállalkozások száma összesen 1996 2000 2006 Regisztrált vállalkozás 1.067.900 1.049.196 1.309.883 -ebből működő 698.000 744.346 ~870.000 (KSH szerint nem működő: az adóbevallást be nem nyújtó vállalkozás) A regisztrált vállalkozások 96%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztat!
Vállalkozások csoportosítása sa profit orientáltság profit orientált non-profit orientált tulajdonforma magán állami és önkormányzati - szövetkezeti tevékenység jellege termelő - szolgáltató méret nagy közép kis - mikro működés jogi kerete egyéni vállalkozás társas vállalkozás gazdasági társaság szövetkezet
Vállalkozás s formák k (2006. 6. 30.) egyéni vállalkozás (710.547; 53,9%) társas vállalkozás (508.087; 38,5%) gazdasági társaságok jogi személyiség nélküli (259.344; 19,6%) közkereseti társaság (7.371; 0,6%) betéti társaság (221.731; 17,0%) jogi személyiséggel rendelkező (248.743; 16,8%) közös vállalat (73; 0,1%) korlátolt felelősségű társaság (232.506; 17,6%) részvénytársaság (4.332; 0.3%) szövetkezet (6.026; 0,5%) költségvetési szervezet (15.130; 1,2%) non-profit szervezet (73.484; 5,7%) egyéb (5.663 0,1%)
Vállalkozás s jellemzők k (1) egyéni vállalkozás egy személy adja a tőkét egy személy a döntéshozó és végrehajtó egy személy, a tulajdonos dönt az eredményről felelőssége korlátlan kockázatot vállal létesítése, megszüntetése a legegyszerűbb
Egyéni vállalkozv llalkozás ELŐNYÖK -a szervezet egyszerűsége -nincs kötött tőkeigény -a vállalkozó egymaga tartja kézben az egész vállalkozást -változatos foglalkoztatási lehetőségek -a könyvelést nem kell felülvizsgáltatni -könnyen megszüntethető -rövidtávon előnyösen adózik -az özvegy, az örökös vagy a törvényes képviselő által folytatható HÁTRÁNYOK -a vállalkozó képességeinek, gyakorlatának hiánya -nehézségek a tőke növelésénél -a vállalkozás eladása nem lehetséges -a vállalkozó teljes és korlátlan felelőssége
Vállalkozás s jellemzők k (2) gazdasági társaságok több személy adja a tőkét elkülönülhet a tulajdonos és menedzsment más személy a döntéshozó és végrehajtó elsődlegesen a tulajdonos dönt az eredményről felelőssége korlátlan (bt, kkt) vagy a társaság vagyonának erejéig korlátozott (kft, rt) kockázatot vállal létesítése, megszüntetése jogilag szabályozott, bonyolult
Vállalkozás s jellemzők k (3) szövetkezet non profit orientáltság (cél: a tagok egyéni érdek érvényesítése) tőkéje több személy tulajdonát képezi a döntést közösen, a tagok együttesen hozzák az eredményt nem oszthatják fel a vezetési feladatokat is (általában) a szövetkezet tagjai végzik a tagok személyesen közreműködnek (nem tőkehasznosítás a cél)
Különböző vállalkozás s formák összehasonlításának nak kérdk rdései Milyen tevékenységet tervezünk végezni? Ki bocsátja rendelkezésre a szükséges tőkét? Ki és milyen mértékben viseli a kockázatot? Ki és milyen mértékben viseli a felelősséget? Ki jogosult a döntéshozatalra? Több személy esetén hogyan oszlanak meg a döntési jogosítványok (hatáskörök)? Kit és milyen mértékben illet meg a vállalkozás eredménye? Milyen mértékű közreműködést igényel a vállalkozás működtetése a vállalkozótól?
Működő mezőgazdasági vállalkozások száma (2005. 3. 31.) kft 6.478 Rt 332 szövetkezet 1.640 kkt 138 bt 4.332 egyéni vállalkozás (igazolvány) 20.572 őstermelő ~900-950.000
Döntés jövőre vonatkozóan alternatív cselekvési lehetőségek közötti választás valamilyen kritérium szerint Gazdasági döntd ntés gazdasági tevékenységként megvalósuló alternatív cselekvési lehetőségek közötti választás gazdasági kritérium szerint fedezeti hozzájárulás maximalizálás költség minimalizálás (változó)
Döntési probléma elemei alternatív cselekvési lehetőségek események az események valószínűségei a döntési kritérium a döntés várható következményei
Döntési folyamat információ gyűjtés, elemzés, probléma felismerés és megfogalmazás alternatívák kidolgozása és elemzése döntési kritérium meghatározása döntéshozatal (a döntéshozó számára optimális alternatíva kiválasztása) a döntés végrehajtási utasításokba foglalása végrehajtás ellenőrzés (következmények mérése) elemzés
Normatív döntési szabályok milyen módon és hogyan kellene dönteni, ha a döntés minden körülménye pontosan olyan lenne, mint az elméleti szabályok kidolgozásakor volt
Egyszerűsítő feltételek minden alternatíva és azok eredménye előre ismert racionális viselkedést várunk el a döntéshozótól a múltbeli ismeretek, tapasztalatok befolyásolják a döntéshozót döntés során valamilyen cél optimalizálása történik egy problémában csak egyféle döntés hozható a döntést befolyásoló tényezők, környezeti hatások folytonosak és csak lassan változnak a döntéshozók ezekre a változásokra reagálnak a változásokra azonnal, időbeli eltolódás nélkül történik a reagálás a döntés meghozatala, végrehajtása a rendszer szempontjából külön gazdasági áldozattal (költséggel) nem jár a döntést nem befolyásolja az adott vállalkozás szervezeti struktúrája
Gazdasági döntések típusai Célszerű-e a tevékenység/vállalat létesítése NJ 0 = FH 0 B 0 >0 (gazdasági hatékonyság) Működő tevékenység/vállalat fenntartása FH = TÉ K V >0 Tevékenység/vállalat megszüntetése FH = TÉ K V kivonható tőke elmaradó haszna < 0 Döntési problémák működő vállalatoknál Meddig érdemes valamely ráfordítást növelni? Mi az erőforrások optimális összetétele? Mi a korlátozott erőforrás optimális szétosztása? Meddig tartson (időben) egy gazdasági folyamat?
Ökonómia alapelve azt kell megvizsgálni, hogy a döntés milyen változás(oka)t eredményez egy korábbi állapothoz képest gazdasági előny: termelési érték növekedés gazdasági hátrány: termelési költség növekedés fedezeti hozzájárulás
A termelési függvény Output időegység alatt Potenciális output Az elégtelen technikai hatékonyság következménye Tényleges output Input időegység alatt
Ráfordítás nagyságának nak meghatároz rozása Döntési probléma Meddig érdemes növelni egy vagy több, de fix arányban adagolt ráfordítást? Ráfordítás (R) átalakító rendszer Hozam (H) H = f(r) vagy H = f(r 1, R 2, R n )
Ráfordítás s nagyságának nak meghatároz rozása Döntési kritérium: rium: FH max FH = TÉ K v, azaz FH = H Á H R Á R maximális egy függvény szélsőértéke ott van, ahol az első deriváltja zérus (R szerinti) dfh dr = dh dr dr ÁH Á R = dr 0
Ráfordítás s nagyságának nak meghatároz rozása (hozam függvény: a hozam ráfordítás nagyságától függő változását írja le) H H = f(r) R
Ráfordítás s nagyság g optimalizálása (R opt a ráfordítás felhasználás optimuma MTÉ = MK?) opt?) addig szabad növelni a ráfordítást, amíg a ráfordítás növelés többletköltsége (MK) még nem haladja meg a vele előállított értéktöbbletet (MTÉ) MTÉ MK; MTÉ Á R
Költség fedezeti diagram nyereség Termelési érték (árbevétel) összköltség Fedezeti pont veszteség változó költség állandó költség Fedezeti méret
Gazdálkodás mindazon megfontolások, tevékenységek és intézkedések, amelyek a szükségletek kielégítéséhez szükséges erőforrások beszerzésére és felhasználására irányulnak. hogy a vállalkozás meglévő erőforrásainak működtetetésével, tevékenysége maximális eredményt hozzon, vagy meghatározott eredményt (feladatot vagy tevékenységet) a legkisebb erőforrás felhasználás mellett igyekszik teljesíteni
Gazdálkodási feladatok beszerzés (javak és erőforrások biztosítása) kezelés (működtetés, használat, alkalmazás, felhasználás) óvás (állag és értékmegőrzés, vagyonvédelem, karbantartás) átalakítás (kisebb fejlesztéssel alkalmasabbá tétel) helyettesítés (más javak, erőforrások igénybevétele) kiegészítés (új képességekkel történő felruházás) kibocsátás, leépítés (kivonás a gazdálkodási körből) a gazdálkodás keretében a vállalkozás megtervezi, végrehajtja, ellenőrzi, méri és értékeli az erőforrások felhasználását és vizsgálja a felhasználással elért eredményt, valamint a felhasználás hatékonyságát
ERŐFORRÁS = input ESZKÖZ = vagyon FORRÁS = tőke tárgyiasult és dologi formát nem öltő erőforrások elsődleges és támogató tevékenységek vállalati érintettek eltérő érdekeltsége (stakeholders)
Vállalati erőforr források (1) Tárgyiasult, dologi formát öltő erőforrások tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek) TARTÓS ERŐFORRÁSOK készletek (anyagok, félkész és késztermékek, áruk) követelések pénzeszközök (befektetett pénzeszközök is!) természeti erőforrások (föld, víz, ásványi anyagok stb.)
Vállalati erőforr források (2) Dologi formát nem öltő erőforrások immateriális javak (szellemi termékek, goodwill) emberi erőforrás információ innováció
Vállalati tevékenys kenységek (1) Elsődleges tevékenységek (termelési folyamat és realizálása) logisztika termelés marketing és értékesítés értékesítés utáni szolgáltatások
Vállalati tevékenys kenységek (2) Támogató tevékenységek tervezés (termelési folyamatok, műszaki fejlesztés stb.) pénzügyek (pénz- és hitelgazdálkodás) emberi erőforrás gazdálkodás innováció információ gazdálkodás beszerző tevékenység termelés és értékesítés irányítása elszámolás, nyilvántartás (számvitel)
Porter-féle értéklánc modell Támogató tevékenységek és tényezők A vállalkozás infrastruktúrája Emberi erőforrás menedzsment Befelé irányuló logisztika Technológia (termék) fejlesztés Erőforrás ellátás (beszerzés) Termel és (átalakítás) Kifelé irányul ó logiszti ka Marketi ng és értékesít és Elsődleges tevékenységek Értékesí -tést követő szolgáltatások Profit
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 1. Korlátozotts tozottság a szükséglet meghaladja a kapacitást az erőforrásoknak ára van a szűkösség megjelenési formái fizikai szűkösség ökonómiai szűkösség
A korlátozottságot mérsékli technológiai újítás új készletek feltárása erőforrás kinyerés hatékonyság növelése helyettesítők kifejlesztése fogyasztói helyettesíthetőség hulladék újra hasznosítása korlátozottság növekedés
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 2. Színvonal milyen hatékonyan lát el az adott erőforrás egy funkciót (a magasabb színvonal jobban lehetővé teszik a hatékony (jövedelmező) termék előállítást) a természeti erőforrások általában alacsony színvonalúak (gazdasági értelemben) (helyhez kötöttség, szállíthatóság, fizikai érzékenység) (azonosak közötti rangsor komparatív előny)
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 3. Bonyolultság hány feladat (funkció) elvégzésére alkalmas az erőforrás (a bonyolult és egyben magas színvonalú erőforrás a kedvezőbb ) (alacsony színvonalú erőforrás esetén általában az egyszerűbb erőforrás a kedvezőbb) egyszerű erőforrások specializáció
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 4. helyettesíthet thetőség azonos feladat ellátásra alkalmasak egymást teljesen vagy meghatározott mértékben kiválthatják A természeti erőforrások nem vagy csak korlátozottan helyettesíthetők mesterséges erőforrásokkal!
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 5. tartóss sság mennyi ideig, hány ciklusban létezik és szolgálja a termelést tartós erőforrások (durable assets; tőkejavak) forgóeszközök (working capital; működő tőke)
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 6. mobilitás mennyi idő alatt és milyen gazdasági áldozattal tehető pénzzé az erőforrás mobilitás és termelésben való lekötés kapcsolata mobilitás és piacképesség kapcsolata (Pénz Eszköz Pénz körfogás; árbevétel)
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 7. tárgyi jelleg megjelenési forma anyagi erőforrás nem anyagi jellegű erőforrás természeti erőforrások tárgyi jellege abban nyilvánul meg, hogy többségében fizikai mivoltukban megfoghatók, részei a környezetnek gazdálkodás kezdeti szakaszában van szerepük, illetve a gazdálkodás keretét adják meg
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 8. hasznosság g időbeli jellege időhöz kötött hasznosság erőforrások időbeli hasznossága készletjellegű erőforrások folyamatosan használt erőforrások megújuló megújítható
Termőföld - mint erőforrás - sajátosságai közgazdasági értelemben a mesterséges erőforrások pótlólagos befektetésének tere multifunkcionális erőforrás élet- és gazdaságtér természeti környezet alapja termelési tényező (tárgyi alap és eszköz) fogyasztási javak egyike (lakóhely, kirándulóhely) a gazdasági és társadalmi tevékenységek egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározója (regionális különbségek) tulajdon tárgya tőkefelhalmozási, kincsképző, vagyongyarapítási szerepe van
Föld, mint sajátos befektetett eszköz tartós eszköz, amely több termelési cikluson, hosszú időn keresztül vesz részt a gazdasági tevékenységben megújuló és egyben megújítható erőforrás okszerű használat Ráfordítást igényel (termelési költség) a mezőgazdasági vállalat köteles megfelelő állapotban tartani (művelési kötelezettség) nincs értékcsökkenése (értéke az okszerű használat révén nő) termőképessége meliorációval, földterület fejlesztéssel megváltoztatható
Föld gazdasági értéke föld bérleti díj tőkésítése Földérték = évi bérletidíj i összege i = kamatláb/100 adás-vételek összehasonlítása értékmegosztás módszer (ingatlan esetén) levezetéses módszer (beépített telek ára nettó fejlesztések értéke) parcellázás-fejlesztés módszere földre maradó érték módszere
A föld magas árától függ vagyonmegőrző, kincsképző szerep beáll a földpiac bérleti díj növekedése magasabb termelési költségek az intenzívebb földhasználat szükségessége technológia használat (kemikália)
Termelési szerkezet, termék k pálya p Termelési szerkezet a termelési alrendszer szerkezete, amely leírja a vállalati tevékenységeket (ágazatok) és a köztük lévő kapcsolatrendszert (a tevékenységek egymáshoz viszonyított aránya és kölcsönös összefüggésük rendszere) Termék szerkezet a vállalat által kibocsátott végtermékek és szolgáltatások szerkezete (a vállalati végtermékek szerkezete)
Termékpálya vertikum a termelési folyamat egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó tevékenységeinek sora (nyersanyagtermelés feldolgozás eljuttatás a fogyasztóhoz) a mezőgazdasági vállalat általában nem tartalmazza a teljes vertikumot működési zavarok (szinkronizáltság hiánya) vállalati csoport érdekek termékpálya működési optimum
Teljes vertikum előnye lenne gazdasági előny hatékonyság növekedés könnyebb irányítás tranzakciós költségek csökkenése Teljes vertikum kialakításának hátránya, gondja tőke igénye nagyon nagy nincs elegendő vállalati tőke (megfelelő mennyiségű és minőségű erőforrások hiánya) a szükséges alapanyagok csak igen nagy területen lennének megtermelhetők (növénytermelés területhez kötöttsége, vetésváltási kritériumok) megnövekvő vállalati egyoldalúság és kockázat
Termék k pálya p rendszer nemesítés, vetőmag termesztés cukorrépa termesztés cukoripar fajta nemesítés tehén tartás borjúnevelés üszőnevelés hízlalás húsipar, feldolgozás vállalat határa termékpályák
Termelési szerkezet jellemzői több ágazatból áll, azok nagy számú tevékenységből tevődnek össze szerkezet optimalizálás FH max vállalati jövedelemhez való hozzájárulás fedezeti hozzájárulás változó költség (negatív FH) termelési érték illetve bevétel beruházási költséghányad
Kérdés: Hogyan lehet kialakítani az optimális termelési szerkezetet? minél kisebb tevékenységekre vonatkoznak a döntések, annál jobban lehet megközelíteni az elméleti optimumot kialakításkor csak a változó költségeket szabad figyelembe venni a vállalati közvetett és általános költségeket nem szabad felosztani (nincs még vetítési alap)
Termelési szerkezet változás oka az állandóan változó környezet specializáció szerkezet egyszerűbbé válik, tevékenység szám csökken diverzifikáció funkció szám és bonyolultsági fok nő
Specializáció gazdasági előny szűkös erőforrás kapacitás jobb kihasználása munkaműveletek optimális időbeni elvégzése szaktudás és szervezés jobb színvonal és hatékonyság növekedés gazdasági hátrány túl specializált, monokultúrás szerkezet (környezeti károk) egyes erőforrások idényszerűség miatti alacsony kihasználása kockázat növekedése rendszer rugalmatlanabbá válik
Diverzifikáció új tevékenység bevonása ágazatok száma nő profilváltás (újat alakít ki, de meg is szüntet) formái vertikális diverzifikáció teljes termékskála típusú diverzifikáció termékpálya mentén nagy a tőkeigény meglévő erőforrásrendszeren vagy technológián alapul valamely fogyasztói kör eltérő szükségleteinek kielégítése oldalirányú vagy körkörös (új erőforrást, technológiát igényel, nem kötődik korábbi fogyasztóhoz) legkockázatosabb, tőkeigényes
Diverzifikáció gazdasági előny nő a biztonság, stabilitás (pénzügyi is!) javul az átlagos eszközkihasználás egyes tevékenységek pozitív hatásúak (komplementer termékek) növekvő vállalatok piaci alkalmazkodásának fő eszköze gazdasági hátrány erőforrás elaprózódás (túlzott diverzifikáció) nehezen alakítható ki optimális termelési szerkezet és méret (tevékenységeké) tranzakciós költségek növekedése (sokirányú szakmai és irányítási feladatok nem mindig oldhatók meg rendszeren belül)
Termelési szerkezet optimalizálás kiindulási alap: modellezhetőség teljesülése gond: linearitás nem linearitás erőforrások relatív korlátozottsága erőforrás hatékonyság erőforrások / termékek helyettesíthetősége (hiánya) erőforrások és tevékenységek oszthatósága (hiánya) időtényező figyelembe vételének problémája Cél: FH max
Termelési szerkezet kialakítás s befolyásol soló tényezők k (1) kiindulási alap a piaci igény (információ, alternatív lehetőségek, adaptív szemlélet) agrártámogatási rendszer és várható változása rendelkezésre álló földterület nagysága (vétel, bérlet, bérleti díj) nagyobb föld: gépkihasználás növelés kisebb föld: élőmunka igényes tevékenységek elhelyezkedése (agroökopotenciál, infrastruktúra) tagoltsága, minősége lehetőség alternatív gazdálkodásra
Termelési szerkezet kialakítás s befolyásol soló tényezők k (2) rendelkezésre álló munkaerő nagysága, kora, képzettsége (rész idejű gazdaságok: tevékenység társítás) (nagy méretű, tőkeerős vállalatok: munkaerő nem korlátozó) tevékenységek, ágazatok közötti kapcsolatok (erőforrás saját előállítása; pozitív termék-termék kapcsolatok) cél meghatározás árutermelés/fenntarthatóság/alternatív gazdálkodás lokális preferenciák és versenytársak, partnerek meglévő eszközkapacitás, műszaki fejlettség, fejleszthetőség lehetősége (beszerzési alternatívák; tőkeigény stb.)
A fontosabb mezőgazdasági erőforrások csoportosítása Termőföld Művelési ágak szerinti felosztás: Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő Nádas Halastó Művelés alól kivett terület Befektetett eszközök Számviteli törvény alapján: Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzeszközök Tárgyi jelleg szerint: Földterület, telkesítések Ültetvények Épületek és építmények Gépek, eszközök és felszerelések Munkaerő Funkció szerint: Tulajdonos Irányító Munkavégző További csoportosítási szempontok: Szakképzettség Végzettség Kor Nem
Megnevezés Földterület használat művelési áganként Terület ezer hektár Százalékos megoszlás (%) 1990 2002 2006 1990 2002 2006 Szántó 4.712,8 4.515,5 4.509,6 50,7 48,5 48,5 Kert 35,3 98,5 96,0 0,4 1,1 1,0 Gyümölcsös 95,1 97,3 102,8 1,0 1,0 1,1 Szőlő 138,5 92,8 94,3 1,5 1,0 1,0 Gyep 1.185,6 1.063,1 1.014,5 12,7 11,4 10,9 Mezőgazdasági terület: 6.473,1 5.867,3 5.817,2 69,6 63,1 62,5 Erdő 1.695,4 1.771,7 1.776,7 18,2 19,0 19,1 Nádas 40,3 60,5 61,1 0,4 0,7 0,7 Halastó 26,9 33,0 34,2 0,3 0,4 0,4 Termőterület: 8.235,7 7.732,4 7.689,2 88,5 83,1 82,6 Művelés alól kivett terület 1.075,7 1.571,0 1614,2 11,6 16,9 17,4 Összes földterület: 9.303,4 9.303,4 9.303,4 100,0 100,0 100,0
Vetésszerkezet alakulása Megnevezés 2001 2002 2003 2005 Gabonafélék 73,5% 70,4% 68,7% 65% - búza 29,9% 27,5% 27,5% 25,2% - kukorica 30,5% 29,3% 27,9% 26,7% - árpa 8,85 8,9% 8,3% 7,1% Hüvelyesek 0,7% 0,6% 0,6% Ipari növények 10,9% 13,8% 14,9% - napraforgó 7,65% 10,0% 12,1% 11,5% Cukorrépa 1,6% 1,3% 1,3% 1,4% Silókukorica 2,5% 2,5% 2,5% 2,1% Lucerna 3,7% 3,8% 3,6% 3,5% Zöldségfélék 2,1% 2,5% 2,5% 1,9% Egyéb növények 4,7% 4,8% 5,5%
Termelési szerkezet a termelési alrendszer szerkezete, amely leírja a vállalati tevékenységeket (ágazatok) és a köztük lévő kapcsolatrendszert Termékszerkezet a vállalat által kibocsátott végtermékek és szolgáltatások szerkezete (a vállalati végtermékek szerkezete)
Ágazat a termelési szerkezet azon eleme, amely önálló jövedelem előállító folyamatot képvisel, vagyis a vállalati jövedelemhez való hozzájárulása mérhető (FH; Kv) Ágazati elem eszközök és emberek tovább már nem bontható egysége, amely még rendelkezik azzal a képességgel, hogy a vállalati célnak megfelelő, annak részét képező tevékenységet folytasson (meghatározott erőforrás és időigény, elkülöníthető munkafázis jellemzi)
Tevékenys kenység egy vagy több elem meghatározott termék előállítása érdekében történő, szabályozott összekapcsolása Ágazati szakasz több tevékenység egységbe kapcsolása (biológiai, technológiai vagy ökonómiai okokból)
Az ágazatok csoportosítása A tevékenység célja szerint Termék előállító Árutermék Belső felhasználásra Szolgáltató Belső szükségletre Külső szükségletre A tevékenység jellege szerint Mezőgazdasági termelés és szolgáltatás Növénytermelés Állattenyésztés Szolgáltatás Erdőgazdasági termelés és szolgáltatás Egyéb termelés és szolgáltatás A tevékenységek kapcsolata szerint Egymástól független tevékenységek Kapcsolódó tevékenységek Egymás termelését elősegítő termékek Egymással versenyző termékek
Ágazati jellemzők önálló jövedelem előállító folyamatot alkot önszabályozó rendszerként működik egyidejűleg zárt és nyitott rendszer relatíve izolált és önálló, a környezeti hatásokra reagálva változik a rendszer rugalmas és érzékeny a rendszer, belső stabilitásának megőrzésére törekszik a rendszer belső stabilitása, egyensúlya közel állandó dinamikus rendszer