SÜRGETŐ PROBLÉMÁK A TÜZÉRSÉG HARCÁSZATI-HADMŰVELETI ALKALMAZÁSA TERÜLETÉN

A KONFERENCIA VITAANYAGA Dr. FURJÁN ATTILA alezredes SÜRGETŐ PROBLÉMÁK A TÜZÉRSÉG HARCÁSZATI-HADMŰVELETI ALKALMAZÁSA TERÜLETÉN "A tüzérség a felderítéssel megteremti a tűzharc alapjait és jelentősen hozzájárul a katonai szervezet vezetőjének a helyzetmegítéléséhez" [1] A NATO-hoz történő csatlakozással az Magyar Honvédség történetében is lezárult egy korszak. Az átszervezés célja egy kisebb, de ütőképesebb Honvédség létrehozása. A megkövetelt átalakítás a megoldásra váró problémák egész sorát veti fel a Magyar Honvédség egészére, így annak egyik alapvető fegyvernemére, a tüzérségre vonatkozóan is. Tudományos megalapozottságot kíván annak eldöntése, hogy milyen szervezeti, technikai fejlesztési döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy létszámában kisebb, ugyanakkor fegyverzeti és technikai eszközeit tekintve korszerűbb, az összfegyvernemi harc tűztámogatásában alapvető szerepet vállalni képes tüzérfegyvernem jöhessen létre, amely minden vonatkozásában megfelel a NATO tagságunkból adódó követelményeknek is. Klaus-Michael Schmidt a Soldat und Technik 1996. számában a tüzérség feladatait és fejlesztésének irányait vizsgálta a "tüzérségi rendszer" megközelítésének filozófiájából kiindulva. Rendszerszemléletének lényege, hogy a tüzérségi rendszer tagozódását feladatuk szerint analizálva osztályozta és a következő alrendszereket emelte ki: vezetés-tűzvezetés; felderítés-célmeghatározás; fegyverrendszer-lőszer (hatás); és harctámogatás. Úgy gondolom, hogy ezzel a rendszerszemlélettel teljes egészében egyet lehet érteni, és a tüzérség fejlesztési lehetőségének kapcsán mindegyik terület kutatására szükség van. Dolgozatomban a tüzérségi rendszer néhány megoldásra váró fontos

problémáira kívánok rávilágítani, hangsúlyozottan a felderítés-célmeghatározás témakörére vonatkozóan. "A tüzérség az ellenség ellen tűzzel, más csapatok tűztámogatásával valamint felderítéssel harcol.. A tüzérség a felderítéssel megteremti a tűzharc alapjait és jelentősen hozzájárul a katonai szervezet vezetőjének a helyzetmegítéléséhez." [2] - írta cikkében Klaus-Michael Schmidt. A hatásos tűzharc vezetésének lényeges előfeltétele a folyamatos, átfogó és nagykiterjedésű célfelderítés, amelynek túl kell terjednie a tüzérség maximális lőtávolságán. A tüzérfelderítés szervezeti felépítésének megváltoztatása, a felderítő eszközök korszerűsítése, egy integrált felderítő rendszeren belüli számítógépes céladatgyűjtés és feldolgozás lehetőségének megteremtése szükségszerű feladattá vált. A HADTEST SZINTŰ TÜZÉRSÉG ÁTSZERVEZÉS UTÁNI HELYZETE A szárazföldi haderő harctámogató csapatai közül az egyik meghatározó elemként a tüzércsapatok jönnek számításba. A tüzérség a szárazföldi haderőnem legnagyobb tűzerejű fegyverneme, az ellenség pusztításának egyik alapvető eszköze. Más fegyvernemekkel és szakcsapatokkal együttműködve képes megakadályozni az ellenség tűzfölényének kialakulását, folyamatos és hatásos tűzzel támogatni a csapatok hadműveletét, harctevékenységét. Képes tűzcsapásokat nagy pontossággal, rövid idő alatt előkészíteni és kiváltani, nagy távolságokra manővereket végrehajtani. A tüzérség alapvető feladatai: együttműködve más fegyvernemekkel és szakcsapatokkal az ellenség nagyfontosságú céljainak (High Value Target - HPT) felderítése, különböző objektumainak, céljainak megsemmisítése, semlegesítése, lefogása különböző tűznemek alkalmazásával, az ellenséges terület megvilágítása a kitűzött hadműveleti (harcászati) cél elérése érdekében. A szárazföldi haderőnem egyetlen tüzérszervezete a vegyes tüzér dandár, amely az átszervezést követően négy azonos szervezetű ágyútarackos tüzér- és két sorozatvető osztályból áll. Egy ágyútarackos tüzérosztály áll: egy törzsütegből; három azonos szervezetű tüzérütegből, ütegenként két tűzszakaszból, tűzszakaszonként 4-4 db 152 mm-es ágyútarackkal; Így egy ágyútarackos osztályban 24 db löveg található.

A sorozatvető osztály összetétele: törzsüteg; két azonos szervezetű sorozatvető üteg, ütegenként két tűzszakasz, tűzszakaszonként 4-4 db BM-21 sorozatvető harci gép. Így egy sorozatvető osztályban összesen 16 db sorozatvető harci gép van rendszeresítve. A dandár alapvető fegyverzete tehát a következő: ágyútarackos ütegenként 8-8 db 152 mm-es D-20-as ágyútarack, ami osztályonként 24-24 db, a dandárnál pedig összesen 96 db tűzeszközt jelent; sorozatvető ütegenként 8-8 db BM-21 sorozatvető, ez osztályonként 16-16 db, a dandárnál pedig összesen 32 db tűzeszközt testesít meg; A vegyes tüzérdandár képes az elsőlépcső gépesített lövészdandárok önjáró tüzérosztályai megerősítését teljes egészében végrehajtani, ugyanakkor a hadtest érdekű általános támogatás és általános támogatás megerősítés szabvány harcászati feladatok végrehajtását csak korlátozottan tudja megvalósítani. A tüzérdandár parancsnokság képes egyidőben a hadtest tűztámogató állományának kiegészítésére és a tábori tüzér vezetési pont működtetésére, ezzel a tűztámogatás összfegyvernemi harcba történő integrálására. A felderítő ütegbe szervezett rádiólokátor szakasz 2 db SZNÁR-10 rádiólokátor állomással rendelkezik. A szakasz rendeltetése elsősorban a mozgó földi (vízi) célok - különösképpen a menetoszlopok - felderítése és a tüzérségi tűzvezetés kiszolgálása. A hangfelderítő üteg rendeltetése az ellenség tüzér és aknavetőütegeinek felderítése, koordinátáinak meghatározása a lövegek (aknavetők) torkolatdöreje alapján, illetve a saját, általános támogató tüzérség tűzvezetésének kiszolgálása. A hadtest tüzérség alapvető feladata az ellenség tüzérütegeinek pusztítása. Mivel ezen célok vizuálisan többnyire nem megfigyelhetőek, ezért jelenleg a Magyar Honvédség-ben az egyetlen felderítési mód a hangfelderítés, amelyik ezen célokat képes felderíteni és a szükséges felderítési adatokat tudja biztosítani. A hadtestszintű tüzérfelderítés aktuális problémái A rádiólokátor szakasz szervezetében levő 2db SZNÁR-10 rádiólokátor állomás még szükségszerűen néhány évig megfelel a követelményeknek, korszerűségük tekintetében közepes szintre tehetők. Képesek kiszolgálni mind a sorozatvető, mind az ágyútarackos egységeket a maximális lőtávolságig.

Jól kiképzett kezelői állomány és kifogástalan technikai állapot mellett még mindig megbízhatóan alkalmazhatóak mind a mozgó célok - különösképpen a menetoszlopok - felderítésére, mind a tűzvezetés kiszolgálására. Hiányosságuk közé tartozik, hogy nem rendelkeznek digitális adattovábbítási lehetőséggel. Ezeket az eszközöket - véleményem szerint - digitális adatátviteli berendezésekkel felszerelni, illetve korszerűsíteni nem érdemes. Új, korszerű mozgócél-felderítő lokátor állomások beszerzése 5-6 éven belül szükséges. A hangfelderítő szakaszok szervezetében levő AZK-5 komplexum teljesen elavult, megbízhatatlan, amit a gyakorlatok sorozata is igazolt. Felújítása nem kifizetődő, ezért szükségtelen. A tűzvezetés kiszolgálásánál a hangfelderítő alegységek alkalmazása szükségszerű és indokolt továbbra is. Előnyeihez tartozik, hogy passzív rendszerű, így az elektronikai hadviselésnek (harcnak) nincs kitéve, nehezen felderíthető, ugyanakkor a rossz látási viszonyok között is képes felderíteni az ellenség tüzér- és aknavető eszközeit. Az ellentűz alkalmazásánál nélkülözhetetlen. Az AZK-5 hangfelderítő komplexumot két orosz fejlesztésű modernebb rendszer is követett, az AZK-7 és az AZK-10. Az AZK-10 már nemzetközi viszonylatban is korszerű hangfelderítő komplexumnak számít. A NATO tagállamokban az USA hadosztály-tüzérség célfelderítő ütegébe szervezett hangfelderítő szakasz az AN/TNS-10 hangfelderítő eszközzel, OL 274 típusú számítógéppel, digitális adatátviteli lehetőséggel a NATO-n belül is a technikai élvonalba tartozik. Az AZK-5 komplexum azonnali lecserélése és új, korszerű digitális adatátviteli lehetőséggel rendelkező hangfelderítő komplexum beszerzése szükséges. A zászlóalj szintű lézeres felderítő csoportok számára szükséges új, nagyobb teljesítményű lézertávmérők beszerzése, amelyek saját giroszkóppal rendelkeznek a tájolóirány meghatározásához, GPS és éjszakai figyelőműszer csatlakozási lehetőségük van és a digitális adatátvitel is megoldott. Ilyen korszerű eszköz pl. a német TZG-90 lézertávmérő. Korszerű éjjellátó optikai felderítő műszerek beszerzése és rendszeresítése is szükségessé vált, pl. ORT-T4 izraeli passzív rendszerű éjszakai felderítő műszer. Hiányosságként értékelem, hogy az ellenség tüzérségének és aknavetőinek felderítéséhez kizárólag az elavult hangfelderítő üteg "képes" adatokat szolgáltatni (még jelenleg is), a tüzérfelderítő rendszerből hiányoznak a tüzérfelderítő lokátorok. Szintén szükséges lenne a hadtest tüzérség megbízható célfelderítésének biztosítása érdekében a harcászati mélységben (30-40 km) alkalmazható pilótanélküli felderítő repülőeszközkomplexum rendszerbe állítása is. A felderítési adatok gyűjtése és feldolgozása teljes egészében manuálisan történik, ami rendkívül lassú, nehézkes és fárasztó tevékenység sok hibalehetőséggel. A feldolgozás lassúsága következtében a felderítési adatok gyorsan időszerűtlenné válnak. A számítógépes feldolgozás megvalósítása sürgető feladattá vált.

A tűzvezető rendszer kizárólag a tüzérfelderítő erők által jelentett felderítési adatokra támaszkodott, amelyek korlátozott mélységből származtak, alig vagy el sem érték a tüzérségi eszközök maximális lőtávolságát. Más felderítési nemek - pl. csapatfelderítés, mélységi felderítés - adatait nem igényelte és nem használta fel. DANDÁR SZINTŰ TÜZÉRSÉG HELYZETE, AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A dandár tüzérsége egy közvetlen támogató önjáró tüzérosztályból áll, amelynek szervezetében három azonos szervezetű önjáró tüzérüteg található. Az önjáró tüzérüteg kettő azonos szervezetű tűzszakaszból áll, amelyben 4-4 db 2SZ1 típusú önjáró 122 mm-es tarack ("Gvozgyika") található. Így, ütegenként 8 db, a tüzérosztályban 24 db önjáró löveg lett szervezve. Az önjáró lövegek lőtávolságuknál fogva (15 km) biztosítják a dandár közvetlen tűztámogatását. A gépesített lövészdandár önjáró tüzérosztálya a tábori tüzérség harcászati feladatai közül a közvetlen támogatás feladatot hajtja végre a dandár érdekében, ami közvetlen és folyamatos tűztámogatást biztosít az összfegyvernemi dandár részére. A tüzérosztály az osztályparancsnok alárendeltségében marad, aki egyben a dandár tűzkoordinátora. "A közvetlen tűztámogatás a tábori tüzérség harcászati feladatainak egyike. A közvetlen támogató tüzéralegység folyamatos közvetlen tüzérségi tüzet biztosít a támogatott manővererő számára, összhangban annak harctevékenységi terveivel." [3] A dandár szintű tüzérfelderítés jellemzői Ahhoz, hogy a dandár tábori tüzérsége a közvetlen támogatását sikeresen teljesítse a felderítési adatokat pontosan és időszerűen biztosítani kell a tűzzel való pusztításhoz. A tüzérfelderítő erők gerincét a század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoportok alkotják. A dandár valamennyi százada - a harckocsiszázadok is - együttműködnek a harc folyamán ezen csoportokkal. "A század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoport rendeltetése a század felelősségi zónájában a tűztámogató eszközök alkalmazásának tervezése és koordinálása. A század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoport felelős a század felelősségi zónájában a célok kiválasztásáért, a célpont listában szereplő század vagy harccsoport érdekű célokra a tűzkiváltásáért, a tüzérségi tűz megfigyeléséért. A század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoport a felderítő rendszer része." [4]

A század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoport fő feladata a célok felderítése, jellegének, tevékenységének, pontos helyének, fontosságának és fedettségi fokának meghatározása, a tüzérségi tűz hatásosságának megfigyelése. Ezen kívül a századparancsnok felé javaslatokat dolgoz ki a század tűztámogatására vonatkozóan. Attól függően, hogy melyik dandár állományába tartozik, a század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoport BMP-vel, vagy BTR-80-al, illetve 1V14 önjáró mozgó figyelőponttal rendelkezik. Minden eszközben egy beépített és egy kihelyezhető lézertávmérő van tervezve. A BTR-80 és a BMP harcjárművekből kialakítandó mozgó figyelőpontokat szükséges felszerelni lézertávmérővel, éjszakai és nappali figyelésre alkalmas műszerekkel, navigációs berendezéssel és korszerű, a digitális adatátvitelt lehetővé tevő kommunikációs berendezéssel. Mozgó figyelőpontonként egy kihelyezhető lézertávmérő, a kitelepített figyelőponton folytatandó célfelderítés biztosítása miatt szükséges. Az 1V14 önjáró mozgó figyelőpont rendelkezik navigációs berendezéssel, lézertávmérővel, giroteodolittal és kombinált parancsnoki figyelő műszerrel, amelynek segítségével az éjszakai felderítés kb. 2 km-ig biztosítva van. A tüzérfelderítés rendszerén belül szintén új elemnek számít a lézeres felderítő csoport, amely tűztámogató és tűzmegfigyelő elem is. Végrehajthat dandár-, illetve zászlóalj érdekű felderítési és tűzmegfigyelési feladatokat. Képesnek kell lennie a célok jellegének, tevékenységének, pontos helyének, fontosságának a meghatározására, a tüzérségi tűz hatásosságának megfigyelésére, a tűz helyesbítésére. A jövő alkalmazását tekintve speciális lézer eszközei révén képes lesz arra, hogy az ún. "intelligens" lézervezérlésű lőszereket a célra vezérelje. Feladatai általában hasonlítanak a század tűztámogató csoport feladataihoz. Ismerniük kell a dandár, illetve zászlóalj harci alkalmazásának elveit, a tűztámogatás szabályait. "Tűzmegfigyeléseket végeznek, megfigyelés alatt tartanak nagy fontosságú dandár (zászlóalj) érdekű célokat, különös figyelmet érdemlő körleteket, utakat. Állandó összeköttetést tartanak a dandár tűztámogató tiszttel (zászlóalj tűztámogató tiszttel), jelentik a felderítési adatokat és a tűzmegfigyelés eredményét az önjáró tüzérosztály felderítő adatfeldolgozó részlegének." [5] A lézeres felderítőcsoport létszáma 6 fő, így felváltva folyamatosan képesek a felderítést végezni. Az állománytábla szerint BTR 80 vagy BMP-vel rendelkeznek. Legfontosabb eszközei közé tartozik a lézertávmérő. A tervezett szállítóeszközöket szükséges felszerelni navigációs berendezésekkel, giroteodolittal, kombinált figyelő műszerrel, amelyik éjszakai felderítésre is alkalmas. A lézeres felderítő csoportot alkalmazhatják dandár irányítás alatt, ilyenkor közvetlenül a dandár tűztámogató tisztnek van alárendelve, ő határozza meg a

települési helyüket és a dandár harcálláspontra a dandár tűztámogató részlegnek jelentik a felderítési és tűzmegfigyelési adatokat. Amennyiben zászlóalj irányítás alatt történik az alkalmazása, abban az esetben a zászlóalj tűztámogató tisztnek lesz közvetlenül alárendelve, ő határozza meg a települési helyét, feladatait és neki (a zászlóalj harcálláspontra) köteles jelenteni a felderítési és tűzmegfigyelési adatokat. A dandár így 9 század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoporttal és 3 lézeres felderítő csoporttal rendelkezik. Ezen alegységek az optikai felderítéshez tartoznak. Feltételezve, hogy az állománytáblában rögzített lézertávmérővel mindegyik csoport rendelkezni fog, képesek lesznek 2 km széles felderítési sávban a felderítést végrehajtani kb. 10 km mélységig. Dandár szinten így az optikai tüzérfelderítés képes lesz 24 km szélességig és kb. 10 km mélységig felderítést folytatni. A felderítőképesség növelésének egyik módja tehát a NATO struktúrájához hasonló tűztámogató és tűzmegfigyelő rendszer létrehozását követően, korszerű felderítő és adatátviteli eszközök rendszerbe állítása. A zászlóalj szintű tüzérség jellemzői A zászlóaljtüzérség egy 122 mm-es önjáró tarackos ütegből áll (8 db "Gvozgyika" önjáró löveg) és alapvető feladata a zászlóalj harcának közvetlen tűztámogatása. Ebből adódóan a század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoportok egyik fő feladata az üteg tüzérségi tűztámogatásához szükséges felderítési adatok biztosítása az ellenségről és a terepről, valamint az üteg tűzvezetésének kiszolgálása. Hiányoságként jelentkezik a felderítő eszközök korszerűtlensége, az automatizált tűzvezető rendszer hiánya. A dandár és zászlóalj szintű tüzérfelderítés aktuális problémái A század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoportok felderítő eszközei korszerűtlenek, elavultak, különösen lecserélésre szorul az OEM-2 sztereotávmérő. Az éjszakai felderítés feltételei hiányoznak. A dandár szintű felderítési rendszerből hiányoznak a mozgó célok (menetoszlopok) felderítésére és előremetszésére szolgáló mozgócélfelderítő lokátorok. Ugyancsak hiányoznak az aknavetők felderítésére szolgáló hangfelderítő alegységek, illetve a korszerű tűzeszközfelderítő lokátorok. KÖVETKEZTETÉSEK Ugyancsak lényeges hibának tartom, hogy az elmúlt években a felderítési adatok gyűjtése és feldolgozása nem egy integrált felderítési rendszer keretén belül valósult meg, hanem a tüzérfelderítés a szervezetében lévő korlátozott mennyiségű és minőségű eszközeivel igyekezett a tüzérségi pusztításhoz szükséges felderítési adatokat prezentálni és a tűzvezetés

kiszolgálását biztosítani. A tűzvezetés hatékonysága érdekében nem használták fel más felderítési nemek által megszerezhető felderítési adatokat (pl. csapatfelderítés, mélységi felderítés). A felderítési adatok gyűjtését és feldolgozását teljesen manuális módon végezték, ami rendkívül lassú volt, és a felderítési adatok időszerűtlenségét vonta maga után. A tüzérfelderítés fejlesztésének lehetséges iránya A hadtest szintű tüzérfelderítés elvi és gyakorlati kérdései "A tűztámogatás (fire support) a megosztott irányzású tűzeszközök, harci repülőeszközök és más pusztító és nem pusztító erők és eszközök (műszaki, vegyivédelmi, ehc. stb.) összpontosítását és alkalmazásának koordinálását jelenti, az adott harci alkalmazási terv tűztámogatásában. A tűztámogatás magában foglalja a tábori tüzérséget, a légvédelmi tüzérséget - annak másodlagos feladataként - és a légi csapásmérő eszközöket." [6] -A nem pusztító eszközöket az elektronikai harceszközök, a katonai hírszerző szervezetek, valamint a világító és ködképző anyagok jelentik. Ezekből egyértelműen kitűnik, hogy a NATO elvek szerint a tűzpusztító eszközök alkalmazását az összfegyvernemi célok elérése érdekében egy integrált rendszeren belül tervezik. Az Magyar Honvédségben a tűztámogatás erőforrásai közé tartoznak: a tábori tüzérség tűzeszközei (lövegek és sorozatvetők), a harcászati légierő, a harci helikopterek, valamint ez elektronikai hadviselés eszközei. A tűztámogatás erőforrásainak hatékony koordinálása az erőforrások együttműködésének megvalósításán keresztül segíti a manővererők parancsnokát a maximális harci erő elérésében. Valamennyi harctevékenységi fajta során végrehajtandó feladatok közé tartozik a célok felderítése, azok helyének megállapítása, az összes rendelkezésre álló tűztámogatás integrálása (összehangolása), az ellenség közvetlen és megosztott irányzású tűzeszközeinek megsemmisítése, semlegesítése vagy lefogása, világítási és ködösítési feladatok biztosítása, harci helikopter bevetésénél az ellenség légvédelmének semlegesítése, a saját tüzérségi tűz hatásosságának a megfigyelése, helyesbítése. A felderítőképesség növelésének lehetősége és szükségessége Az összfegyvernemi célok elérése érdekében a tűztámogatásban részt vevő tűzpusztító eszközöket integrálják, ebből következik, hogy a különböző felderítési nemeket is egy integrált felderítési rendszeren belül kell feldolgozni és biztosítani a hozzáférhetőséget a döntést előkészítő törzsek és döntést hozó személyek részére.

A tábori tüzérség harcászati feladatai részletesen meghatározzák a tüzéralegységek tűztámogatási feladataik során végrehajtandó tevékenységeit, és egyben rögzítik viszonyukat a támogatott összfegyvernemi vagy megerősített tüzéralegységekkel. Hadtest szinten a tüzérség általános támogatás és megerősítés, valamint általános támogatási feladatokat kell, hogy végrehajtson. Hadtest szinten a tüzérfelderítő eszközök mennyiségi és minőségi követelményekben nem felelnek meg a NATO elvárásainak. A követelmény az, hogy a hadtest teljes sávjában a tüzérségi eszközök maximális határán túlmenően is biztosítani kell a felderítési adatokat a tűzzel való pusztításhoz. Ennek a követelménynek egyrészt úgy lehet eleget tenni, hogy fel kell használni más felderítési nemek (pl. csapatfelderítés, mélységi felderítés) által megszerezhető felderítési információkat, másrészt az általános támogatási feladat követelményeinek megfelelően új tüzérfelderítő szervezeti struktúrát kell kialakítani a szükséges felderítő eszközökkel. Új felderítő eszközök alkalmazásának szükségessége A vegyes tüzérdandár állományában a következő ábrán látható felderítő osztály létrehozását javaslom a feltüntetett felderítő alegységekkel és felderítő eszközökkel. 1.sz. ábra. A hadtest vegyes tüzérdandár felderítő osztálya

Az ARTHUR a felderítést 90 -os szektorban (16 alszektorral) 40 km mélységig folytatja. Lövedék észlelése esetén a lövedéket nyomon követi, pályáját azonnal kiszámítja és meghatározza az ellenséges üteg koordinátáit. A tüzérosztály tűzvezetési pontjával állandóan kapcsolatban levő lokátorállomás azonnal ellentűz csapását kezdeményezi. A tűzvezetés kiszolgálására képes. Kapacitása 100 célpont percenként. A célpontokat képes fontossági sorrendben tárolni és továbbítani, valamint digitális térképen megjeleníteni. Irányszögmeghatározási pontossága 1 vonás, az álláspontot 25 m-es pontosságon belül képes meghatározni. Az ARTHUR jelenleg teljes sorozatgyártás alatt áll. A német haderőben a hadosztály tüzérezredben a felderítés és a tűzvezetés kiszolgálása céljából pilóta nélküli felderítőeszköz (PNR) üteget szerveztek. Az USA hadosztálytüzérség célfelderítő ütegében nincs szervezve PNR, viszont a harcfeladat végrehajtása közben kap megerősítésül. A javasolt felderítő osztály szervezetébe feltétlenül szükséges lenne egy PNR üteget tervezni, a mélységben elhelyezkedő nagyfontosságú célok felderítése és a tűzvezetés kiszolgálása céljából. Pilóta nélküli felderítő eszközként a HM Haditechnikai Intézet által több éve fejlesztés alatt álló SZOJKA-III PNR-t, ennek fejlesztési sikertelensége esetén az izraeli-svájci fejlesztésű RANGER PNR-t vagy az ezekhez hasonló kategóriájú PNR-t tartanám alkalmasnak a rendszeresítéshez. A PNR alkalmazásának lehetősége a tüzérfelderítésben A pilóta nélküli repülőeszközök (a továbbiakban PNR-ek) alkalmazásának fő területe a felderítés, legfontosabb feladataik közé tartoznak a tűzzel való pusztításhoz szükséges felderítési adatok megszerzése az ellenségről és a terepről. A PNR-ek a felderítés területén reális alternatívát nyújtanak a hagyományos felderítő repülőgépekkel szemben. Hosszú ideig képesek az ellenséges terület felett tartózkodni, és sokkal jobb a túlélőképességük, mint a hagyományos repülőgépeké. Továbbá a PNR-ek nagy előnye, hogy pilóta nélküliek. Az emberi élet megkímélése pedig napjaink hadviselésében rendkívül fontos szemponttá lépett elő. Szojka III/TV többcélú, kis méretű pilóta nélküli repülőgép komplexum szektoros vagy körkörös TV kamerával felszerelt vizuális felderítő alapváltozat Az alapváltozat rendeltetése: a terep felderítése szektoros vagy körkörös TV kamera segítségével; a TV kamera valós idejű képének továbbítása a fedélzetről a földi irányító állomásra; a vett képek feldolgozása a földi irányító állomáson; a tüzérségi tűz helyesbítése a körkörös TV kamera alkalmazásának segítségével.

A számítógépes program lehetővé teszi négy pilóta nélküli repülőgép egyidejű irányítását. A repülőgépkomplexum összetétele: pilóta nélküli repülőgép; földi irányító állomás; indító állvány; szállító konténer; kutató gépkocsi. 2. sz. ábra. Szojka-III/TV PNR A harcoló csapatok célja, hogy manővereiket lehetőleg rejtetten hajtsák végre, és ennek legolcsóbb és leghatékonyabb módja az éjszaka történő manőverezés. Az előzőekben már említett optikai és elektrooptikai hasznos terhek viszont csak nappal és jó látási viszonyok között adnak kielégítő, értékelhető információt. Ezt a problémát azonban az infravörös technikára épülő eszközök (FLIR, IRLS) a PNRek fedélzetére történő telepítésével sikeresen megoldották, és így ezen eszközöket 24 órán keresztül bevethetővé tették. Ám ahol igazán jó minőségű képek szükségesek, ott továbbra is a hagyományos optikai eszközöket vagy a szintetizált apertúrájú radarokat kell alkalmazni. A felderítő PNR-eken alkalmazott előretekintő infravörös kamerák (FLIR) az elektromágneses spektrum emberi szem számára láthatatlan infravörös tartományában - jellemzően a 8-12 m hullámhosszon - működve lehetővé teszik a hőkép alapján történő éjszakai, illetve rossz látási viszonyok közötti felderítést, tűzvezetést és navigációt. A Szojka III/TV PNR komplexum harcászati jellemzői Az a minimális repülési távolság, ahol még megbízható híradó összeköttetés tartható 2000m-es repülési magasságon: 100 km.

A rendszer a pilóta nélküli repülőgép 600 méteren való repülése esetén lehetővé teszi a 2x4 méter nagyságú célok felismerését. A célok koordinátái meghatározásának pontossága GPS alkalmazásával 50 m, a földi navigációs rendszer alkalmazásával 100 m. Jelenleg komoly kísérleteket végeznek a pontosság további növelése érdekében. A leszállító ejtőernyő rendszer a PNR leszállását 0-180 km/h repülési sebesség mellett minimum 100 méteres repülési magasságból biztosítja. A komplexum előkészítését 6 főből álló kezelőszemélyzet végzi. Az első PNR előkészítése legfeljebb 30 percet vesz igénybe. A további felszállásokra való előkészítésre a kezelőszemélyzetnek legfeljebb 15 percre van szüksége. A PNR komplexum bontását a kezelőszemélyzet maximum 30 perc alatt végzi el. 3. ábra. A Szojka-III/TV PNR komplexum alkalmazási terve A komplexum műszaki jellemzői: Repülési idő Repülési távolság (2000 m-es magasságon) rádiótávirányítás üzemmódban) Repülési magasság Maximális sebesség Teljes súly Hasznos teher Hajtómű teljesítmény 7500 ford/percnél max. 3,5 óra max. 100km min. 50m max. 3000m 220 km/h 145 kg max. 20 kg 22.5 KW A PNR üteg szervezeti felépítését a következőképpen javaslom:

Légifénykép kiértékelő csoport létrehozását indokolja az is, hogy a PNR hasznos terheként légi fényképezőgép is elhelyezhető, illetve a NATO tagországokkal történő együttműködés keretén belül feldolgozásra is átadhatnak ilyen filmet. A felderítőképesség növelését jelentené még a javasolt hadtest szintű felderítő osztály tűzeszköz-felderítőlokátor szakaszából a közvetlen támogató tüzérosztály megerősítése egy aknavető felderítő lokátor részleggel. A tűzeszközfelderítőlokátorral a dandár sávjában jelentkező olyan nagy értékű célok, mint az aknavetők is felderíthetővé válnak, ezzel a dandár tüzérfelderítő képessége lényegesen megnőne. A dandár sávjában jelentkező mozgó célok felderítése céljából indokolt a közvetlen támogató tüzérosztály szervezetébe mozgócélfelderítő lokátort szervezni, alapvetően az előrevonási útvonalak figyelésére, menetoszlopok, szétbontakozó támadó csoportosítások, előrevonást végrehajtó aknavető alegységek, mozgó vezetési pontok felderítésére és a tűzvezetés kiszolgálására. A felderítő-képesség növelésének fontos módja a nem tüzérszervezetű felderítő források által megszerzett célfelderítéssel kapcsolatos információk felhasználása. Ide tartoznak a harcoló alegységek, amelyek közel helyezkednek el a harcérintkezés vonalához ezért megbízható forrásként szerepelnek. A dandár felderítő egységeitől is értékes felderítési információkat kaphatunk, mind a mozgó, mind más egyéb céladatokra vonatkozóan. Ezek a felderítési források a célfelderítési információkat a zászlóalj harcállásponton keresztül juttatnák el a dandár harcállásponton létrehozandó felderítő adatértékelő központnak, ahol azokat feldolgoznák. A felderítő-képesség növelésének fontos feltétele a helyes szervezeti struktúra kialakítása mellett a korszerű felderítőeszközök rendszerbeállítása és alkalmazása a harctevékenység folyamán. A lézeres felderítő csoportokhoz olyan korszerű lézertávmérő rendszerbeállítása szükséges, amellyel kb. 20 km-ig lehetséges a cél távolságát meghatározni, ezenkívül korszerű iránymeghatározási, álláspont bemérési és adattovábbítási lehetőséggel rendelkezik.

TZG-90 cél meghatározó, bemérő műszer A TZG-90 precíziós elektrooptikai műszer - a "TZG" Hordozható Célmeghatározó Bemérő eszközt jelent - a NATO legfejlettebb államaiban található: először Németországban, majd Franciaországban, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban kezdték el rendszeresítését. A többi NATO államban hadrendbe állítása folyamatban van. A korszerű műszer harcjárműre szerelve és három lábú állványon egyaránt alkalmazható. Alapvető rendeltetése az álláspont meghatározása, az ellenséges célok előremetszése és koordinátáinak megállapítása, valamint a tűzvezetés kiszolgálása, vagyis a saját tüzérségi robbanópontok koordinátáinak, illetve a céltól való távolság- és oldaleltérésének meghatározása. A TZG-90 célmeghatározó műszert személyesen is lehetőségem volt közelről tanulmányozni, és a gyakorlatban kipróbálni. A célok előremetszését ezzel a műszerrel sokkal gyorsabban és pontosabban végre lehet hajtani, mint jelenleg a tüzérfelderítő elegységeknél rendszeresített távmérőkkel. A műszerhez éjjellátó készülék is csatlakoztatható, amellyel 3000 m-ig lehet éjszakai körülmények között felderítést és célelőremetszést végezni. Csatlakoztatható hozzá egy rádió, amellyel a felderített és előremetszett célok koordinátáit lehet továbbítani az elöljáró adatfeldolgozó pontra, így a felderítési adatok gyűjtése és feldolgozása sokkal gyorsabb, pontosabb és szakszerűbb. 4. sz. ábra. TZG-90 lézertávmérő A század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoporthoz a TZG-90 lézertávmérő vagy kisebb teljesítményű (kb. 10 km-es mérési határral rendelkező) lézertávmérő felelne meg.

Több nyugati államban is rendszeresítették az LRF-A kisméretű lézertávmérőt, amelyet a tüzérfigyelőpontok alapvető eszközeként fejlesztették ki Ausztriában. A kisméretű lézertávmérő alkalmazható kézben, kis méretű állványon vagy járműre szerelve. A műszer éjjellátó teleszkóphoz kapcsolható. 5. sz. ábra. LRF-A lézertávmérő A távmérő legfontosabb technikai paraméterei: maximális mérési határ: 9995 méter, minimális mérési határ: 60 m, mérési pontossága: ±5 m, a műszer nagyítása: 7x, működési hőmérséklete: -40C - +65 C-ig. Az MT-18 típusú lézertávmérő hasonló méretadottságokkal rendelkezik, mint az LRF-A, azonban mérési képessége lényegesen jobb. Az izraeli hadseregben a felderítő alegységeknél és a tüzérfelderítő rajoknál alkalmazzák. Mérési távolsága 20 km-ig terjed, a mérési pontossága pedig ±10 m bármely távolságon. 7-8. sz. ábra. ORT-T4 éjszakai figyelőműszer és. MT-18 izraeli lézertávmérő Az éjszakai figyelőműszerekkel mind a század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoportokat, mind a lézeres felderítő csoportokat szükséges ellátni.

9. sz. ábra. RATAC-S mozgócél-felderítő rádiólokátor A RATAC-S hordozható, több célra felhasználható földi célfelderítő és célmeghatározó rádiólokátor állomás fejlesztését és gyártását a német ALCATEL SEL AG végzi. A RATAC-S koherens impulzusú, ikernyalábos monopulse rendszerű Doppler-lokátor, amely biztosítja az álló célok kiszűrését. A felderítési, célkövetési és tűzvezetési területet a kezelő a feladattól függően, 0 tól 360 ig és 0 km-től 38 km-ig több fokozatban állíthatja be. Lehetőség van szektoros kutatás beállítására is. Ebben az esetben az antennarendszer automatikusan keresi a mozgócélokat a legfeljebb 110 szélességű és 20 km mélységű szektorban. A kifinomult Doppler-technológiának köszönhetően a lokátor képes meghatározni a cél jellegét is. Így megkülönböztethető a gyalogos katona, a gumikerekes vagy lánctalpas harcjármű, a vonat, illetve a légcsavaros repülőeszköz mint követett cél. A RATAC-S képes felderítést folytatni a vizuális felderítést korlátozó természetes és mesterséges időjárási illetve légköri viszonyok között (pl. köd, sűrű eső, hóesés, éjszaka, füst, por). A lokátor felderítőképessége 90 -os felderítési szektor alkalmazása esetén: mozgó emberek 18 km-től,

könnyű, gumikerekes jármű 24 km-től, nehéz lánctalpas jármű 30km-től, helikopter 28 km-től, menetoszlop 38 km-től. Tüzérségi tűzvezetés esetén a robbanópontok ±10m-es pontossággal előremetszhetőek, így a tűzvezetés kiszolgálása is biztosítva van. A RATAC-S mozgócél-felderítőlokátor az ismertetett paraméterei és felderítőképessége alapján a gépesített lövészdandár közvetlen támogató tüzérosztály megbízható felderítő és tűzvezetés-kiszolgáló eszköze lehetne. Mivel aktív kisugárzása miatt az elektronikai hadviselésnek (harcnak) kitett eszköz, ezért harcjárműre szerelve - így a mobilitását fokozva - célszerű alkalmazni. Dandárszinten egy mozgócél-felderítő csoportot lenne célszerű létrehozni két lokátor állomással. Így - figyelembevéve a dandár felderítő századába szervezett 2 db. PSZNR-5 mozgócél-felderítőlokátort -, meg lenne oldva a dandár sávjában elhelyezkedő előrevonási utak figyelése és a mozgó célok felderítése. FELHASZNÁLT IRODALOM Katonai térképészeti ismeretek - I. (Tankönyv) ZMNE és az MH Térképészeti Hivatal kiadványa (1997) Az Egyesült Államok hadserege az Öböl-háborúban ZMNE kiadványa; Az Európában lévő fegyveres erők tüzérségi eszközei, azok jellemzői, azonosságok és eltérések tansegédlet. ZMNE kiadványa (1992) Magyar Hadtudományi Társaság, Hadtudományi lexikon, Budapest. (1995); Honvéd Vezérkar Katonai Felderítő Hivatal Felderítő szakkiképzési vázlatok (1995) MN Vezérkara Hadműveleti Csoportfőnökség kiadványa Helyi háborúk és fegyveres konfliktusok a 80-as évek elején (1984) Schwier, Cord.: A csúcstechnológia huszárai Truppenpraxis 1995. 5.szám.; V. E. Sulgin, J. N. Feszenko, A..M..Zelenkov: Az ütegek elleni harc kérdéséhez korszerű viszonyok között Voennaja Müszl. 1994. 1. szám.; Armed Forces Journal International. 1991. May. Christian Fromn: Das System artillerie, Report Verlag, 1998. A tüzérség rendszere, fordította Mlinárik László, 1998. Karl-Heinz Totz, Markus Hilbrecht: ABRA, das Artilleriebeobachtungs-radar heute. Whertechnische Report 1998. február. Mlinárik László: A német tüzérség tűztámogató rendszere, ZMNE Egyetemi Közlemények 1999. Raytheon Systems Company, Raytheon Battlefield Radar Sensors and Electronic Systems, California (USA). 1999.

Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai Intézet Pilóta nélküli felderítő repülőeszközök (Tanulmány) MH SZFVK Tüzérfőnökség kiadványa, A gépesített lövészdandár tűztámogatásának és a tüzéralegységek tűzvezetésének NATO elvek szerinti végrehajtása segédlet. Székesfehérvár. 1999. Voenno-Isztoricseszkij zsurnal 1981 N11. ZMNE Az ellenség tűzzel való pusztítása tervezésének elméleti alapjai I.rész. (Tansegédlet) Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa A felderítés doktrínája Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa FM 6-121. Tábori tüzérség célfelderítése Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa FM 6-20-2. A hadtesttüzérség, a hadosztálytüzérség és a tábori tüzérdandár parancsnokságok harcászata, módszerei és eljárásai -1996. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa NATO szakkifejezések és meghatározások szógyűjteménye; Marine Corhs Gazette. 1991. July. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa FM-30-4. A felderítési adatok értékelése Az MH térképész Szolgálatfőnökség kiadványa A NATO térképek használata Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa A hadszintér felderítő előkészítése Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa -Az 1. gyaloghadosztály tűztámogatási kézikönyve Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa FM 6-20-2. Hadosztálytüzérség, tábori tüzérdandár és tábori tüzérfőnökség (hadtest) (1996.) Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa -FM 100-15. A hadtest hadműveletei (1996) Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa -FM 6-20-1. A tábori tüzérség csöves tüzérosztályának harcászati elvei, alkalmazási módja Budapest.1997. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa FM-34-1. Felderítés és elektronikai hadviselés (1996) Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport kiadványa FM 63-1. Önálló dandárok és páncélos felderítő ezred ellátó zászlóaljai és osztályai Budapest (1996) [1] Klaus-Michael Schmidt, A tüzérség rendszere a Szárazföldi Haderő fegyverzete szempontjából, Soldat und Technik, 1996/5. szám. p. 309. Fordította Varga László. [2] Klaus-Michael Schmidt, A tüzérség rendszere a Szárazföldi Haderő fegyverzete szempontjából, Soldat und Technik, 1996/5. szám. p. 309. Fordította Varga László. [3]MH SZFVK Tüzérfőnökség kiadványa, A gépesített lövészdandár tűztámogatásának és a tüzéralegységek tűzvezetésének NATO elvek szerinti végrehajtása - Segédlet, Székesfehérvár. 1999. p. 22. [4] MH SZFVK Tüzérfőnökség, A gépesített lövészdandár tűztámogatásának és a tüzéralegységek tűzvezetésének új elvek szerinti végrehajtása. Segédlet, Székesfehérvár. 1999. p. 41.

[5] MH SZFVK Tüzérfőnökség, A gépesített lövészdandár tűztámogatásának és a tüzéralegységek tűzvezetésének új elvek szerinti végrehajtása. Segédlet, Székesfehérvár. 1999. p. 57. [6] MH SZFVK Tüzérfőnökség kiadványa, A gépesített lövészdandár tűztámogatásának és a tüzéralegységek tűzvezetésének NATO elvek szerinti