I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap Második forduló 4. feladat 2012. február. 24. 1
Kedves Versenyzık! Fontos információk a feladat végrehajtásához: A megoldásra rendelkezésetekre álló idı összesen 60 perc, 2012. február 24-én A feladatsor összpontszáma 28 pont, az egyes feladatoknál feltüntettük a maximálisan elérhetı pontszámot. Egy csapatnak egy feladatlapot kell megoldania. A megoldáshoz a laborban rendelkezésre bocsátott eszközöket lehet használni. Más segédeszköz használata nem megengedett. A feladatlapon javítást nem fogadunk el, ellenkezı esetben a javított választ nem vesszük figyelembe! Piszkozatpapírt minden csapatnak biztosítunk. A megadott helyeken tüntessétek fel a csapatnevet, a csapattagok nevét, valamint az iskola nevét! Figyelmesen olvassatok el minden kérdést és a megadott instrukciók alapján oldjátok meg a feladatokat! A kísérletek végrehajtásához minden szükséges eszközt elıkészítettünk a munkaasztalokra. Ügyeljetek az idıbeosztásra! Bizonyos kísérletek idıigényesek ezért célszerő lehet a csoporttársaknak akár párhuzamosan is dolgozni, ill. amíg az egyik kísérlet zajlik, egy másikat elıkészíteni, elindítani. Kérünk benneteket óvatosan dolgozzatok, a laboratóriumi eszközök törékenyek, így némi balesetveszélyt rejtenek magukban! Bármely felmerülı probléma esetén forduljatok a laboratóriumban tartózkodó segítıhöz, felügyelıhöz! 2
Földrajzi ismeretek alkalmazása a laboratóriumban A talaj vízáteresztı/víztartó és szőrı képessége 1. A talajok fizikai minıségüktıl függıen (homok, vályog, agyag) más - más vízáteresztı ill. vízmegkötı tulajdonsággal rendelkeznek. Ez befolyással van a talaj számos tulajdonságára, mint pl. a víz-, hı- és tápanyag gazdálkodására. Anyagszükséglet: 3 db tölcsér, 3 db fızıpohár, szőrıpapír vagy vatta, 3x10 g talajminta (különbözı fizikai féleségő), 3x20 cm 3 víz, mérıhenger v. mérıkémcsı Állítsuk a tölcsért a lombikba és helyezzük bele a szőrıpapírt vagy a vattát. Tegyük bele a 10 g talajt, majd lassan töltsük rá a 20 cm 3 vizet. 15 perc elteltével az átcsepegett vizet töltsük mérıhengerbe/mérıkémcsövekbe, s olvassuk le az átfolyt víz mennyiségét. Írd le a megfigyelteket! Melyik mintánál jelent meg az elsı vízcsepp a minta alján? Hány ml víz csepegett át az 1. sz. minta esetében: ml 0,5 pont 2. sz. minta esetében: ml 0,5 pont 3. sz. minta esetében: ml 0,5 pont Melyik talajtípus (homok, vályog, agyag) rendelkezik a legnagyobb vízmegkötı képességgel?.. Melyik talajtípuson végzett növénytermesztés lesz a leginkább aszály-érzékeny?. 3
2. A talaj számos funkciója közül igen fontos a talaj szennyezés megkötı képessége. Ennek bizonyítására végezzük el az alábbi egyszerő kísérletet. Anyagszükséglet: 1 db fızıpohár, tölcsér, vattacsomó, kb. 10 g talaj, 20-25 ml víz, tinta. Helyezzük a vattacsomót a tölcsér aljába, majd tegyük rá a talajmintát. A vízbe keverjünk tintát, majd a színes oldatot öntsük a talajra. Írd le a megfigyelteket!... Mit gondolsz, milyen környezetvédelmi vonatkozásai vannak e jelenségnek? Miért kedvezı a talaj általad is megfigyelt tulajdonsága? 2 pont Milyen szempontból lehet káros, kedvezıtlen a talaj ezen tulajdonsága? 2 pont 4
A természetes vizek keménysége és a karsztosodás 1. A természetes vizek keménységét a kalcium-hidrogén-karbonát, ill. a magnézium-hidrogénkarbonát vegyületek (változó keménység), és más oldott Ca- és Mg- vegyületek (állandó keménység) okozzák. Anyagszükséglet: 3 db kémcsı, bennük különbözı keménységő oldatok (kalcium és magnézium-sókat tartalmazó oldat, desztillált víz, csapvíz), szappanreszelék. A 3 kémcsı egyikébe kalcium és magnézium-sókat tartalmazó oldatot, a másikba csapvizet, a harmadikba pedig desztillált vizet öntöttünk. Mindegyik kémcsıbe szórjunk egyforma mennyiségő késhegynyi szappanforgácsot, majd rázzuk jól össze a kémcsövek tartalmát. Írd le megfigyelésed, mit tapasztalsz a különbözı számozású vizek/oldatok esetében?. Kösd össze megfigyeléseid alapján az oldatokat a megfelelı, kémcsöveken olvasható sorszámmal: kalcium és magnézium-sókat tartalmazó oldat 2 0,5 pont desztillált víz 3 0,5 pont csapvíz 1 0,5 pont Állítsd sorrendbe a kapott oldatokat keménységük szerint a szappanreszelék segítségével! Megoldás:.<..< 1,5 pont Melyik víznek nagyobb a keménysége? Kezdd a leglágyabbal!!!! Használd a reláció jeleket (<, >, =) tengervíz, desztillált víz, csapvíz, ivóvíz, felforralt víz............ 2,5 pont 5
2. A víz keménységét leggyakrabban német keménységi fokban (nk o ) mérik. Az alábbi térkép a magyarországi felszín alatti vizek keménységét mutatja be. Nevezz meg olyan tájegységeket (legalább 2-2 tájat), amelyek területén: 1. A víz magas keménységi fokú, a kicsapódó vízkı károsíthatja az ipari berendezéseket és a háztartási gépeket:.. 2. A víz keménységi foka optimális, a német keménységi fok alapján közepesen kemény: 3. A víz igen lágy, benne a mosószer erısen habzik:.. 6
3. A természetes vizek különféle oldott anyagokat tartalmaznak. A szén-dioxid és a víz kölcsönhatása során keletkezı szénsav (szódavíz) a mészkövet, valamint a talaj mésztartalmát képes oldani. A szénsav kémiai reakcióba lép a mészkıvel. Oldjunk fel kis mészport 10 ml szénsavban (szódavízben), majd forraljuk fel és párologtassuk el a kapott oldatot. Anyagszükséglet: fızıpohár, elektromos melegítı, szénsav (szódavíz), késhegynyi mészpor Írd ide a karsztos oldódás reakció egyenletét:.. Írd le a forralás következtében megfigyelteket:... Írd le a forralás közben lejátszódó folyamat reakció egyenletét:.. Mely fontos tényezı különbözteti meg a mészkı oldódását más kızetek mállási folyamataitól? 7
A kísérletben tapasztaltak és korábbi tanulmányaid alapján egészítsd ki az alábbi, a CO 2 körforgását és a karsztosodásban betöltött szerepét feldolgozó ábrát a következı tartalmakkal: H 2 O, H 2 O, H 2 O, Ca(HCO 3 ) 2, CO 2, CO 2, H 2 CO 3, CaCO 3, CaCO 3, CaCO 3 Esı Talaj Folyó Tenger Felszín alatti víz Üledékképzıdés, majd új hegyek keletkezése 5 pont Elérhetı összes pont: 28 pont Elért összes pont:.. 8