Nagykőrös Város Településfejlesztési Koncepció

Nagykőrös Város Településfejlesztési Koncepció 2015. május

Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft. Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: +36-1-471-8955 Fax: +36-1-471-8975 E-mail: proregio@proregio.hu Honlap: www.kozpontiregio.hu Tervező Orosz György település- és térségfejlesztési szakértő, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök, egyetemi oktató Projektmenedzser Virág Attila okl. geográfus szakértők Máté Zsuzsanna építészmérnök, műemléki szakmérnök, műemléki szakértő (szakértői sz.: 21-0073) 2

TARTALOM 1. ELŐZMÉNYEK... 5 1.1 FEJLESZTÉSPOLITIKAI, JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR... 5 1.1.1 Az EU 2020-as céljai... 5 1.1.2 A kohéziós politika 11 tematikus célja:... 6 1.1.3 Jogszabályi és tervi háttér:... 6 1.1.4 A településfejlesztési koncepció elkészítésének módszertana... 7 2 JÖVŐKÉP... 10 2.1 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN... 10 2.2 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPKÖRÉRE VONATKOZÓAN.. 12 2.2.1 Nagykőrös a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK)... 14 2.2.2 Nagykőrös a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepcióban... 14 2.2.3 településfejlesztési elvek... 19 3 CÉLOK... 26 3.1.1 Aktív, bővülő, helyben maradó fiatalodó társadalom ÁTFOGÓ CÉL (A1)... 26 3.1.2 Versenyképes helyi gazdaság ÁTFOGÓ CÉL (A2)... 30 3.1.3 Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet ÁTFOGÓ CÉL (A3)... 33 3.2 A KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE... 36 3.3 NAGYKŐRÖS VÁROS FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ILLESZKEDÉSE AZ ORSZÁGOS TERVI SZINTBE... 37 3.4 NAGYKŐRÖS VÁROS FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ILLESZKEDÉSE A MEGYEI TERVI SZINTBE... 38 3.5 VÁROSRÉSZI CÉLOK (TERÜLETI CÉLOK)... 41 4 KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ - A TELEPÜLÉS ADOTTSÁGAINAK, LEHETŐSÉGEINEK ÉS FEJLESZTÉSI KORLÁTAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA... 42 4.1 A STRATÉGÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA... 42 4.1.1 Társadalom... 42 4.1.2 Gazdaság... 44 4.1.3 Táji és természeti adottságok... 46 4.1.4 közművek... 47 4.1.5 Közlekedés... 47

4.2 A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA... 49 4.2.1 Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkorház és Rendelőintézet... 49 4.2.2 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése... 50 4.2.3 Cegléd-Nyársapát-Nagykőrös kerékpárút megépítése... 50 4.2.4 A stratégia és a településszerkezeti terv összhangja... 50 4.2.5 A területfelhasználás módosítására vonatkozó javaslatok... 50 4.3 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSÉRE... 51 4.3.1 Régészeti védettségű területek... 53 4.3.2 Műemléki védettségű területek... 55 4.3.3 Helyi védett utcák, utcaképek és ingatlanok... 57 4

1. ELŐZMÉNYEK A 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet változást hozott a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) és a településrendezési eszközök, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények esetében. A rendelet szerint az ITS és településfejlesztési koncepció tartalmi követelményrendszere megváltozott, így szükségessé vált a jelenleg hatályos integrált városfejlesztési stratégia (IVS) és településfejlesztési koncepció felülvizsgálata. A koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat három fő része a helyzetfeltáró, a helyzetelemző és a helyzetértékelő munkarész a kormányrendeletnek megfelelően. A helyzetfeltáró munkarész megállapításaira támaszkodva készült el a helyzetelemző, helyzetértékelő munkarész. A megalapozó vizsgálat közös háttere a településfejlesztési koncepciónak és az ITS-nek is. A tervezési folyamat a rendeletben rögzítettek szerint, széleskörű partnerséggel valósul meg, bevonva a település szereplőit. Az államigazgatási szerveket, az önkormányzatokat, a társadalmi és gazdasági szervezeteket és a lakosságot is bevontuk a tervezés folyamatába, melynek rendjét az önkormányzat által elfogadott Partnerségi Terv tartalmazza. 2015 májusának elejére elkészült Nagykőrös Integrált Városfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatához szükséges Helyzetfeltáró és Helyzetelemző vizsgálatok munkarész. A megalapozó vizsgálat jelentik a hátterét a jelen Koncepciónak. 1.1 FEJLESZTÉSPOLITIKAI, JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR 1.1.1 AZ EU 2020-AS CÉLJAI - Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. - K+F/innováció Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. - Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. - Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni.

El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. - Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nagykőrös város stratégiájának a fenti EU stratégiai célokhoz a település adottságaihoz mérten alkalmazkodnia kell. Ezt az alkalmazkodást a saját célrendszere és az azt megvalósító fejlesztési projekteken keresztül tudja megvalósítani. 1.1.2 A KOHÉZIÓS POLITIKA 11 TEMATIKUS CÉLJA: - Kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése; - Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fejlesztés; - Kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, vízkultúrák támogatása; - Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatban; - A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése és kockázat-megelőzés és kezelés; - Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése; - A fenntartható közlekedés fejlesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása; - A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása - A társadalmi befogadás segítése és a szegénység elleni harc; - Befektetés az oktatásba, készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba - Intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás. 1.1.3 JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR: - 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet; - a Partnerségi Megállapodásban foglaltak mentén kidolgozott, következő támogatási időszak operatív programjai; - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (elfogadva az 1/2014 OGy. határozattal); - Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosítása; - Tematikus Fejlesztési Programok (TFP) - Gerje-Sztök Helyi Vidékfejlesztési Stratégia - Nagykőrös Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 - Nagykőrös Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2014-2019 - Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve, 2010-2015 - Nagykőrös Város Önkormányzat Idősügyi Stratégiája, 2010-6

- Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Nagykőrös Város Környezetvédelmi Program 2008- - Nagykőrös Város Önkormányzat Ifjúságsegítő Koncepciója, 2007- - Nagykőrös Város Önkormányzat Kulturális Stratégiája 2011-2015 1.1.4 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA A célrendszer hierarchiája 1. ábra: A célrendszer hierarchiája, forrás: Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 2020 elkészítéséhez A tervezés folyamatában (tervezés, kidolgozás, ellenőrzés, végrehajtás) kiemelten fontos szempont a partnerség és az együttműködés. A tervezési folyamat elindításakor az önkormányzat meghatározta: - a partnerségi együttműködés céljait, - tervezési folyamtok legfontosabb mérföldköveit, - a tervezési folyamatba bevonandók körét, - a partnerség szervezésének módját, - az egyeztetések módszereit, eszközeit, szervezeti keretét, - az egyeztetések folyamatát, módszerét, ütemezését, - a széles helyi nyilvánosságot biztosító eszközöket, eseményeket, - funkcionális várostérség i partnereket. 7

A partnerségi tervben meghatározott szereplőkkel kezdődött meg az együttműködés, megalakult a tervezés szempontjából legfontosabb partneri szervezet, a Stratégiai Munkacsoport (SMCS). A munkacsoport tagjai a nagykőrösi közélet fontosabb szereplői, véleményformálói, a helyi civil és szakmai szervezetek, fontosabb intézmények vezetői. Az SMCS tagjainak feladata a tervezési munka segítése volt, a tagok speciális nézőpontja, helyismerete segítségével. Az SMCS a tervezés fontosabb fázisainál (pl. SWOT analízis, célok kialakítása) ülésezett A közösen meghatározott erősségek, gyengesége, lehetőségek, veszélyek beazonosítását követően az ok-okozati összefüggések keresésével folytatódott a munka. A probléma hierarchia felállítása, után rajzolódott ki a célrendszer váza, a fejlesztési irány. A célok meghatározásakor a partnerek által tett javaslatok is beépültek a célrendszerbe. A koncepcióban meghatározott hosszú távú fejlesztési célok eléréséhez szükséges középtávú (7 év) beavatkozásokat az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmazza. Az integrált településfejlesztési stratégia a koncepcióra épülve fogja meghatározni a város középtávon megvalósítandó projektjeit. 8

2. ábra: Nagykőrös Városfejlesztési koncepciójának helye az EU és hazai tervezési hierarchiában

2 JÖVŐKÉP Nagykőrös a település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város, amelybe jó ellátogatni, mert környezeti sokszínűsége rekreációt biztosít, amelyben jó élni, mert helyben biztosít munkalehetőséget és tiszta, élhető lakókörnyezetet. A város fenntartja természeti és épített értékeit, ezekből nyeri sajátos hangulatát, arculatát. 2.1 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN Nagykőrös városa meg kívánja őrizni hagyományait, hagyományos városképét, a rá jellemző településszerkezetét, melyeket a történelmi múlt szervesen alakított ki és adott át a jelen nemzedékének. Ugyanakkor az elszigetelődést elkerülendő, szükség van a jelen világhoz való alkalmazkodásra is. Ezt a kettősséget fejezi ki a hagyományaira épülő, mégis modern város meghatározás a jövőképben. A település a megőrzésre és a kíméletes, környezeti (épített) és természeti értékeire fokozottan figyelemmel lévő fejlesztéseket helyezi előtérbe, akkor amikor: - a helyi lakosok számára a rekreáció, a pihenési feltételek megteremtésén fáradozik - a területén a vendégfogadásra alkalmas helyszíneket kialakítja, átalakítja, rendezi; - a nagykőrösiek helyben maradását elősegítendő, gazdasági tevékenységeket és ezzel értékes munkahelyeket teremt; TEMATIKA Társadalom Gazdaság A TÉMÁHOZ TARTOZÓ JÖVŐKÉP - Megállt a település lakosságszámának fogyása, melyet a fiatalok helyben maradása, letelepedése és a születések számának emelkedése együttesen okozott - A szegregátummal veszélyeztetett területeken a társadalmi beilleszkedés megtörtént, az esélyegyenlőség tovább erősödött. - A város híres a rekreációs helyeiről és számtalan lehetőségeiről, mely a helyieken kívül a nagyobb térség lakóit is vonzza a településre. - A városnak sikerült a mezőgazdasági hagyományaira építkezve helyi termékeket életre hívnia és bevezetnie a

hazai köztudatba. - A nagykőrösi termékek védjeggyel ellátottak, megbízhatóan magas minőségűek. - A város külterületén lévő tanyasi gazdaságok újból felvirágoztak, mert családok telepedtek le és a tanyákhoz tartozó földterületeken gazdálkodnak. A tanyasi térség példaértékű, energetikailag önfenntartó egységet képez, megújuló energiákra alapozottan. - A városban fellendült a feldolgozóipar, melynek alapanyagait nagyrészt a helyben megtermelt termények jelentik. - A mezőgazdaságon, feldolgozóiparon kívül jelentős munkaerőt foglalkoztat a turizmus, melynek húzó ágazata az egészségturizmus, a hozzá szervesen kapcsolódó sportturizmus és a természetjárás. Táj- és természeti állapot - A város regionális szinten is híres természeti állapotáról és annak fenntartásáért aktívan tesz önkormányzati, civil és vállalkozói összefogással. - A város számos nemzetközi partnerségi kapcsolattal a háta mögött sikeresen vett részt nemzetközi projektekben, melyek eredményeképpen jelentős forrásokhoz jutott természetvédelmi beruházások megvalósításához, és a programokon keresztül nemzetközi hírnevét is tudta növelni. - A táj arculatának fenntartásában a tanyák élővé válása segít. a tanyákon élőket partnerként kezeli a város a természeti környezet fenntartása és fejlesztése terén. - Nagykőrös belvárosa és azon kívüli belterületi részei védett műemlékekben gazdagok. Az eredeti állapotukban megóvott homlokzatok biztosítják a város híres arculatát. Ez a települési arculat megjelenik a helyi termékek Épített környezet védjegyében is. - A város vigyáz épített környezetének arculatára. A helyi építészeti szabályzata is biztosítja a Nagykőrösre oly jellemző stílusjegyek alkalmazását a helyi építészetben. 1. táblázat: Tematikus jövőképi elemek 11

2.2 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPKÖRÉRE VONATKOZÓAN Nagykőrös városa a Közép-Magyarországi Régió települése Pest megye délkeleti határán, Bács- Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye szomszédságában. Helyzete a megyén belül periférikus, Budapesttől 100 kilométerre található. Nagykőrös sajátos, megyeszéli fekvése miatt a Kecskemét irányú kapcsolatrendszer számos tekintetben szorosabb és nagyobb jelentőségű a fővárosinál. Nagykőrös ehhez mérten, s számos régiós településhez viszonyítva kisebb településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik. A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. Nagykőrös azonban Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyével is határos, így egyes funkciók tekintetében Pest megye határain túlnyúlóan, néhány közeli, e megyékhez tartozó település szintén a vonzáskörzetébe tartozik. A legintenzívebb kapcsolatok Kecskemét és Cegléd városaihoz kötik Nagykőröst, melyek a település munkavállalói számára - a helyi, munkalehetőség szempontjából rendkívül kedvezőtlen viszonyok miatt - a legfőbb célterületnek számítanak. Ezek a járás településeinek társadalmigazdasági fejlődését alapvetően meghatározzák, népességvonzó és térségszervező erejük jelentős. A kínált munkalehetőségek, valamint az elérhető szolgáltatások széles körén keresztül egyrészt kedvezően hatnak a térség lakónépességének foglalkoztatására, illetve az életminőségére, ugyanakkor a befektetések területén elszívó hatásuk érvényesül. A kedvező térségi kapcsolatoknak köszönhetően a városból sok ember veszi igénybe a főváros, illetve a már említett Cegléd és Kecskemét szolgáltatásait, mind az egészségügy, az oktatás, vagy akár a kultúra, s egyéb intézményrendszerek tekintetében is. Nagykőrös 2013 óta, a Nagykőrösi járás központja. A járást azonban három település alkotja, így nem releváns csupán járási viszonylatban vizsgálni a település szerepkörét. A város Cegléddel, Kecskeméttel és Budapesttel való szorosabb kapcsolata mellett, vonzáskörzetét tekintve elsősorban, a legtöbb funkciója szempontjából a szűkebb szomszédságában elhelyezkedő, kis lélekszámú településekre terjed ki. Ezek közé tartozik Csemő, Kocsér, Törtel, Nyársapát, ahonnan főként általános és középiskolás diákok, illetve kisebb mértékben az alacsonyabb végzettséget igénylő munkák ellátására, illetve hivatali feladatokat ellátó dolgozók ingáznak Nagykőrösre. A város tehát számos olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval rendelkezik, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Mivel a közelben több hasonló vagy nagyobb méretű város is található (Cegléd, illetve Kecskemét), a funkciók kevésbé koncentráltak. Kereskedelmi szempontból Cegléd és Kecskemét vonzereje nagyobb, így Nagykőrösről is sokan járnak vásárolni az ottani hipermarketekbe és szaküzletekbe. Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre levő Kecskeméthez, melyet a két város között lévő sűrű tömegközlekedési kapcsolat is bizonyít. A város az ivóvize egy részét Törteli kutakból nyeri. Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz, amely szerint a 2007-tól a hulladékot a Ceglédi Regionális Szilárdhulladék lerakóba szállítják, illetve Nagykőrösön egy 20 ezer t/év kapacitású komposztáló létesült. 12

Önkormányzati adatok szerint a Nagykőrösről ingázó munkavállalók döntő többsége Kecskeméten és Cegléden, kisebb részben Budapesten vállalt munkát 2011-ben. A város a foglalkoztatás terén korlátozott lehetőségekkel bír, sokan járnak be a környező falvakból dolgozni, de jelentős azoknak a száma is, akik a környező városokban találnak munkát. Nagykőrösre napi rendszerességgel munkavállalási céllal Kecskemétről, Ceglédről, Kocsérról, Törtelről, Nyársapátról és Tiszakécskéről járnak dolgozni. Nagykőrösről elsősorban Kecskemétre, Ceglédre és Budapestre utaznak a munkavállalók. Az oktatást tekintve a három középfokú intézmény jelent vonzerőt a környező települések lakossága számára, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara távolabbi régiókból is vonzza a diákokat. Az egészségügyi funkció terén a város kiterjedtebb vonzáskörzettel is rendelkezik a rehabilitációs szakkórház és a rendelőintézet révén, mely a környező települések ellátását is biztosítja. 3. ábra: Térségi kapcsolatok Nagykőrös város szempontjából nézve, forrás: saját szerkesztés A város a térségi kapcsolatok, térségi szerepkör terén a jelenleg meglévő funkcióit kell, hogy erősítse, melyek vonzzák a környező települések lakóit Ilyen az egészségügy, mely jelenleg is regionális hatású, de a fejlesztések terén, illetve új funkciók kialakítása terén (egészségturizmus) még bőven van lehetőség a további fejlesztésekre. Az oktatás, a munkahelyek és a szolgáltatások terén a funkciók erősítése és diverzifikálása szükséges a térségi szerepkör előremozdításához. 13

2.2.1 NAGYKŐRÖS A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 - ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓBAN (OFTK) A fővárost és a közép-magyarországi régiót egy olyan városgyűrű öleli körbe, amely amellett, hogy egyes elemei Budapestről legfeljebb egy órán belül elérhetőek, egyben figyelemre méltó dinamikus fejlődést felmutató gazdasági központoknak is tekinthetők. Ezen városok önmagukban is életképes, változó nagyságú és profilú önálló vonzáskörzetekkel rendelkező térségi központok, kedvező földrajzi helyzetüknek és meglevő infrastrukturális feltételeiknek köszönhetően. További elérhetőségi és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel valós hálózatba szerveződésük kölcsönösen erősíti Budapest és közvetlen térségének (főtengely) és a körülötte elhelyezkedő már ma is sokoldalú, de továbbfejleszthető kapcsolatokkal rendelkező és bővíthető városgyűrű kapcsolatát, együttműködéseit. A meghatározott prioritások és a meglevő gazdasági lehetőségek alapján városprofilokat kell kialakítani és megvalósulásukat támogatni. Az OFTK a Budapest körüli belső városgyűrű városainak lehetséges kitörési pontjai között Nagykőröst és Ceglédet az agrár-élelmiszeripari és közlekedési csomóponti potenciális logisztikai térségként jelöli meg. 2.2.2 NAGYKŐRÖS A PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓBAN A Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció Nagykőrös esetében célként jelöli meg a gazdasági szerkezet megújítását, amit a kecskeméti járműipari klaszterhez történő új, speciális beszállítói kapacitások kiépítésében jelöl meg. A koncepció a környezeti és ökológiai állapot fenntartható fejlesztését, a kulturális örökségi, épített környezeti értékek megóvását és ezek funkcionális fejlesztését tartja kiemelten kezelendő területeknek Nagykőrös (és Abony) esetében. Közlekedési és logisztikai szempontból a város az M8 térségéhez (gyorsforgalmi közúti, illetve nagysebességű és hagyományos vasúti csomóponti térség) tartozik és a koncepció együttműködő várospárként Kecskemétet állítja mellé. A Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció Nagykőröst, mint fejlődésben elakadt térség települését a vidékfejlesztés célterületei között tartja számon és térségi vállalkozási és foglalkoztatási központként tekint rá a jövőben. A fejlődésben elakadt térségekre a megyei koncepció külön célokat határoz meg: - Cél, a vállalkozások tudatos inkubációja, a vállalkozások közötti együttműködések szervezése; szorosabb, hosszan tartó és személyre szabott szolgáltatások fejlesztése. - A helyi gazdaság fejlesztése a térségi erőforrásokra építve. - A kistérségek márkaértékének és piaci pozíciójának indirekt erősítése (védjegy, minősítési rendszer stb.). 14

- A technológiák, módszerek, adaptálásának erősítése, az endogén innováció lehetőségeinek tudatosabb feltárása, a meglévő termelési kultúra nyomon követése, értékelése. - A térségek adottságainak megfelelő szakképzés fejlesztése; a képzési kínálat minőségének javítása; a munkaerőpiacra belépők szakmai gyakorlatának megszerzését szolgáló egyedi, innovatív konstrukciók, megállapodások rendszerének kialakítása. - A közoktatás rendszerének fejlesztése, az iskolavárosok megkülönböztető erejének, az innovatív kezdeményezések (tehetséggondozás) alkalmazásának erősítése. - A munkaerőpiac stabilizálása, a képzett szakmunkás, értelmiségi és menedzsment réteg megtartása, a munkahelyteremtés (nagyfoglalkoztatók) ösztönzése, valamint a diverzitás erősítése; a partnerség erősítése (például foglalkoztatási paktum). - A közúti és a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a fő és a ráhordó kapcsolati elemek megépítése (a térszerkezeti célokban megfogalmazottak szerint). - Az érintett kistérségek Szabad Vállalkozási Zónaként történő kijelölése, vagy közel azonos kedvezményrendszert biztosító státusz létrehozása, különös tekintettel a Budapesttel közös statisztikai/fejlesztési régió várható fennmaradására a 2014 2020 időszakban. - Fentiek értelmében Pest megye fejlesztésének kiemelt célja a hátrányos helyzetű, leszakadó Szobi, és Nagykátai, valamint a fejlődésében elakadt Ceglédi, Aszódi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatás növelése. 15

4. ábra: Kevésbé fejlett térségek fejlesztése, forrás: Pest Megye Területfejlesztési Koncepció (128. oldal) 16

A megyei területfejlesztési koncepció Dél-Pest megye területére operatív célokat fogalmaz meg a gazdaságra a környezeti állapotra, a települési infrastruktúrára és az emberi erőforrás fejlesztésére: Gazdasági szerkezet megújítása - A térség ökológiai rendszerhez igazodó, egyedi, versenyképes és fenntartható gazdasági és turisztikai struktúrák kialakítása. - Térségi adottságokra épülő ipari struktúra fejlesztése: vállalkozási övezet és ipari parkok fejlesztése; helyi termékvertikumok kialakítása; a környezetipar fejlesztése elsősorban a megújuló energiaforrások széles körű kihasználására és hasznosítására építve; új, speciális beszállítói kapacitások kiépítése a kecskeméti járműipari klaszterhez kapcsolódóan elsősorban Nagykőrös térségében; egészségipar fejlesztése a ceglédi kórház bázisán a kedvező gyógyvízi adottságok kihasználására; kis- és középvállalkozások szerepének növelése. - Integrált Területi Beruházási övezet (ITI) potenciális kialakítása Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyékkel. - Környezeti adottságoknak megfelelő tájgazdálkodás kialakítása a gödöllői Szent István Egyetem, illetve a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK) innovációs potenciáljára építve. - A piacképes, hagyományos termékstruktúrán túl a térség agro-öko potenciálja kihasználására alkalmas új, piacképes termékek előállításának ösztönzése, erre épülő feldolgozóipari kapacitások fejlesztése: a területi alkalmassághoz igazodó földhasználati struktúra kialakítása; földprogram megvalósítása; a fiatal gazdák (gazdálkodók) és vállalkozásaik kiemelt támogatása; az új korszerű termelési és a gazdálkodási ismeretek (SZIE) gyakorlatba ültetésének támogatása; a termékek piacra jutásának támogatása; Környezeti és ökológiai állapot fenntartható fejlesztése - A környezeti állapot javítása a vízkészlettel való ésszerű gazdálkodással, a vízminőség védelmével és fenntartható használatának megvalósításával. - Természeti értékek megóvása, fejlesztése, a táji és települési környezet védelme, fejlesztése. - Biodiverzitás megőrzése, a természeti értékek folyamatos felmérése és védelmének biztosítása. - Kulturális örökségi, épített környezeti értékek megóvása (kiemelten Nagykőrös, Cegléd és Abony vonatkozásában), ezek funkcionális fejlesztése. - Vonzó táj- és településkép kialakítása. - Területalkalmassághoz igazodó földhasználati struktúra kialakítása. 17

Térségi és települési infrastruktúra fejlesztése - A térség népességének kitörési esélyeit javító külső és a belső közlekedési kapcsolatok javítása: a térség külső elérhetőségének javítása a nemzetközi közúti közlekedési folyosók, a kapcsolódó országos közúti főhálózat, valamint a vasúti fővonalak fejlesztésével; a térség belső kapcsolatainak javítása az alsórendű közúthálózat fejlesztésével; a közösségi közlekedési létesítményei és szolgáltatásai színvonalának emelése. - Belvízvédelmi létesítmények fejlesztése, a rendszerek rekonstrukciójának és fenntarthatóságának biztosítása. - A kistérségi és települési infrastrukturális ellátó rendszerek megfelelő fejlesztése: szennyvízkezelés és szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése, korszerű egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények alkalmazása; nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kialakítása; települések, településrészek, ivóvíz-ellátottsági problémáinak kezelése, elavult ivóvíz-hálózat rekonstrukciója; infokommunikációs rendszerek kialakítása. - Turisztikai alap- és speciális infrastruktúra fejlesztése: a turizmust kiszolgáló létesítmények színvonalának és kapacitásának növelése; turisztikai marketing fejlesztése, információs rendszer kialakítása; turisztikai vonzerők és a települések elérhetőségének javítása a nemzetközi, országos, térségi és helyi kerékpáros nyomvonalak és létesítmények kiépítésével; Humánerőforrások fejlesztése - Alap- és középfokú oktatás, valamint szakképzés térség specifikus fejlesztése - Foglalkoztatást ösztönző programok kidolgozása és támogatása. - Stabil egészségügyi alapellátás biztosítása, az idősek szakellátásának és gondozásának fejlesztése. - Rekreációs és regenerációs lehetőségek feltételeinek fejlesztése. Szabadidős szolgáltatások fejlesztése. - Civil szervezetek működésének elősegítése. 18

2.2.3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK 2.2.3.1 ALAPELVEK A fenntarthatóság - Felelősséggel a jövő nemzedékei felé A fenntartható fejlődés célja az emberi élet (társadalmi, gazdasági és környezeti) minőségének javítása az ökoszisztémák és a rendelkezésre álló források eltartó-képességén belül. A fejlesztések tervezésénél fontos, hogy azokat úgy tervezzük meg, hogy minél szélesebb körben, rövid és hosszú távon is bizonyíthatóan a kiinduláshoz képest egy jobb életminőséget eredményezzenek. (Lukovich-Mogyorósi 2013) A környezeti fenntarthatóság szempontjából a természeti tőke, a gazdasági fenntarthatóság szempontjából az ember alkotta tőke, míg társadalmi fenntarthatóság szempontjából a társadalmi és humán tőke megőrzése, illetve növelése tűnhet elsődleges célnak. A fenntartható fejlődés három pillére valóban a környezeti-, társadalmi-kulturális- és gazdasági fejlődés, de ezek nem választhatóak mereven szét. A különféle tőkeformák kiegyensúlyozott figyelembe vétele lehet a cél, melyek egymás rovására hosszútávon nem áldozhatóak fel. Nem célszerű külön-külön fenntartható gazdaságról, fenntartható társadalomról, fenntartható környezetről beszélni, mert fenntartható környezet nélkül nem lehet a társadalmat fenntartani, és fordítva sem. A fenntartható fejlődés legfontosabb előfeltétele az integráció kell, hogy legyen, a környezeti és közgazdasági meggondolásoknak kell ötvöződni a döntéshozatalban. A fenntarthatóság 3 fő jellemzője: - Fenntartja az élet általános minőségét - Biztosítja a természetes erőforrások folyamatos elérhetőségét - Elkerüli a tartós környezeti károkat Környezeti fenntarthatóság: Lépések a fenntarthatóság felé: - Policentrikus városszerkezet, változatos területhasználat biztosítása - Környezetbarát, energiatakarékos közlekedési módok előtérbe helyezése - Épületek energiahatékonyságának javítása, új létesítmények energiatakarékos tervezése - Helyi gazdaság ösztönzése - Aktív energiagazdálkodás - Klímabarát hulladék- és vízgazdálkodás megteremtése A fenntartható városfejlődés elérése érdekében a fenntartható szintre kell csökkenteni az elsődleges források felhasználását, a termőföldek beépítését, a nyersanyagok fogyasztását; csökkenteni kell az emberi eredetű, üvegházhatást okozó gázok és a hulladékok kibocsátását, és védeni kell az emberi egészséget. Törekedni kell a kompakt város elveinek alkalmazására: 19

- A beruházásoknál elsődleges a felhagyott, meglévő létesítmények, rehabilitációs területek újrahasznosítása - A terek, épületek maximális, multifunkcionális kihasználása - A belső elhanyagolt városrészek revitalizációja, funkcióváltása, jó minőségű termőföldek védelme - Energiabarát, környezetbarát közlekedési eszközök előnyben részesítése - Az ivóvíz és termálvíz készletekkel való gazdálkodás a város fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése A fenntartható városfejlődéshez klímaváltozás évek óta már tapasztalható és kutatásokkal alátámasztott várható hatásainak kompenzálását egyre igényesebb infrastruktúra ellátással lehet kielégíteni. A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, a nagyobb csapadékesemények, az általános felmelegedés figyelembe vételével a fenntartható fejlődés a közműellátással szemben is új igényeket támaszt. Változó csapadék viszonyok: rövid idő alatt nagy intenzitású záporok veszélyeztetik az épített környezetet és a természeti környezetet is, a mezőgazdasági hasznosítású földterületeket, erdőterületeket. A kialakult vízelvezető rendszerek a nagy záporok levezetését nem tudják biztosítani, árhullámok alakulhatnak ki, s a kellő védelem hiányában elöntési károkat okoznak. Ennek kompenzálására fejleszteni kell a vízelvezetés hálózati rendszerét és növelni kell a vízvisszatartáshoz a tározó kapacitását mind a bel- mind a külterületeken. A változó csapadék viszonyoknak köszönhetően a csapadékesemények hiánya is megjelenik, amely nagy szárazságokat hoz, hatására a talajvízszint süllyedése jelentkezhet, a mezőgazdaságban, különösen a szőlő ültetvényeken, az erdőgazdaságban, mely kompenzáló koncepcionális fejlesztést igényel. A klímaváltozás okozta felmelegedés kezelése jelentős energiaellátási fejlesztést fog igényelni. A téli fűtési szezonban ugyan energia-megtakarítás várható, de a nyári hűtés energiaigénye meghaladja a téli megtakarítást. Az energiaigény növekedése hagyományos energiaellátási struktúrával, egyre költségesebb energiatermelő beruházással és üzemeltetéssel lenne kielégíthető, amely fékezné a fenntartható fejlődést. Ennek elkerülése érdekében teendő első lépés az általános energiatakarékosságra való nevelés, szemléletformálás, a fűtést (hűtést) szolgáló városi infrastruktúra fejlesztése, valamint az épület-energetikai hatékonyságra törekvő tervezés-beruházás, amelyekkel mérsékelhető az energiafogyasztás. Az üzemeltetés költségigénye csökkenthető a hatékonyabb energiagazdálkodással, hagyományos energiahordozók mellé a megújuló energiahordozók nagyobb részarányú bevonásával. A megújuló energiahordozó hasznosításához szükséges beruházás ugyan költségigényes, de idővel az üzemeltetési költségeiben megtérül. Társadalmi fenntarthatóság: A társadalmi fenntarthatóság: az emberek alapvető igényeinek a kielégítését, a jó kormányzást, (jogkövetés, fogékonyság a társadalmi szükségletek iránt, esélyegyenlőség, átláthatóság) az 20

egészségmegőrzést, egészségtudatosságot, a szolidaritást, közösségi kapcsolatok erősítését érthetjük. Lépések a fenntarthatóság felé: - A demokratikus döntéshozatal (szubszidiaritás) - A közösséget összetartó szolidaritás - A szegregáció elleni küzdelem - Közösségépítés különböző szinteken és formákban Gazdasági fenntarthatóság: A fenntartható városfejlődés gazdasági szempontból olyan diverzifikált, a válságoknak ellenálló helyi gazdaságot jelent, melynek magas a termelékenysége és az innovációs szintje. Az innováció előfeltétele a minőségi oktatás, a kutatás és fejlesztés, az erős kis- és középvállalkozások, valamint a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség. Lépések a fenntarthatóság felé: - Több lábon álló (diverzifikált) helyi gazdaság - Magas termelékenység és innovációs szint - A helyi kis és középvállalkozások támogatása - A kutatás-fejlesztés támogatása Partnerség és együttműködés: A településfejlesztési koncepció megalapozó vizsgálatokat tartalmazó munkarészében meghatároztuk Eger szerepét a regionális településhálózatban, a megyében, a kistérségben, bemutattuk a vonzáskörzetet különböző aspektusokból. Összefoglalva elmondható, hogy Eger nem csak a megyének, de tágabb térségének is központja, számos közigazgatási funkciót is ellát. A város körül szuburbanizációs gyűrű alakult ki, melynek határa egyre bővül. A város, térségének gazdasági, közösségi, szolgáltató központja. Az Egerből elvándorlók egy része Eger környéki településekre költözik, de munkavégzése és a tanulmányai miatt továbbra is a megyeszékhelyhez kötődik. A megyeszékhelyről a környező településekre kiköltöző lakosság, jelentős változást jelentett és jelent a környező települések életében. A város vonzására alapozva a térségi települések egy része gyors fejlődésnek indult (termál turizmus, ipar, borászat). Eger és térségének együttműködése létkérdés, hiszen az csak az összehangolt fejlesztések érhetik el a kívánt célt, az együttműködések hiányában egymás fejlesztéseit is gátolhatják. A megyei területfejlesztési koncepció helyzetelemzése, helyzetértékelése a megye kistérségeinek fókuszcsoportos felmérése alapján megállapította, hogy valamennyi, a felmérésben résztvevő civil, vállalati és oktatási szereplő egységesen úgy ítéli meg, hogy a jövőben akár a járások vezetésével - nélkülözhetetlen az alulról szerveződő kistérségi gazdasági társadalmi együttműködések valamilyen formában történő fenntartása, támogatása. 21

Általános cél a kölcsönös előnyök, a munkamegosztáson alapuló együttműködés minél magasabb szintjének elérése. Az együttműködés lehetséges pontjai: - a térség gazdasági struktúrájának kiegyensúlyozottságára való törekvés, megfelelő szerves kapcsolat kialakítása az egri gazdasági szerkezettel, - kölcsönös és gyors elérhetőség megteremtése, - szakképzett humán erőforrás potenciál összehangolása, - a lakosság általános életkörülményeinek javítása, - a tömegközlekedés rendszerének megújítása, - közös és összehangolt pályázati tevékenység, - közös turizmusfejlesztés és marketingpolitika - egyes közszolgáltatások közös fejlesztése és működtetése. 2.2.3.2 AZ ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓBAN MEGFOGALMAZOTT, A VÁROS ÉS TÉRSÉGE SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS ELVEK Horizontális fejlesztési elvek: - Befogadás társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség megteremtése - Fenntartható fejlődés fenntartható növekedés - Értékmegőrzés és intelligens növekedés Alapelvek a források felhasználására vonatkozóan: - Nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése - A közpénz felhasználása közhasznot eredményezzen - Partnerség és közösségi részvétel - Foglalkoztatáshoz való hozzájárulás - A természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése, javítása - A megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára A hatékonyabb, a hazai sajátosságokra épülő fejlődést szolgáló térszerkezet kialakításának fő elvei: - Makroregionális térkapcsolatok feltárása - Többközpontú fejlődés - Város-vidék együttműködés - Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet - Beruházásösztönző térszerkezet - Periférikus térségek becsatolása az ország társadalmi-gazdaság - vérkeringésébe 22

- Autonóm térségek - Új középszint: új megyei szerepek - Város és vonzáskörzete, mint funkcionális alapegység A Homokhátság komplex fejlesztésének alapelvei: - A 2001-2008 között működő Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása, kiemelten a szárazságtűrő és alternatív növények termesztésbe vonása, az erre vonatkozó termesztési és fajtakísérletek, modellértékű tájgazdálkodási projektek megvalósítása, a vízgazdálkodás, a tájhasználat és a gazdálkodás összhangját megteremtő gazdálkodási rendszerek, agrotechnikai módszerek terjesztése. - A megváltozott éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodási formák elterjesztése. - A Duna és a Tisza vízgazdálkodási jellegű programjaihoz, beavatkozásaihoz illeszkedve a Homokhátság vízgazdálkodási problémáinak átfogó rendezése, a táj és környezetgazdálkodási szempontokkal összhangban. - A belvízrendszerek felülvizsgálata, belvízelvezetés, a táji fenntarthatóságot veszélyeztető mértékben vízigényes kultúrák és ipari tevékenységek visszaszorítása. - A területhasználat, a gazdálkodás és a vízgazdálkodás összehangolása, szükséges esetekben a terület- és gazdálkodási forma váltásának elősegítése. - A népességmegtartást és a tájfenntartást biztosító agrár- és élelmiszergazdaság működésének biztosítása, bővítése, a speciális táji körülményeknek megfelelő korszerű technológiák használatának elősegítése. - A tanyai gazdaságok fennmaradásának, piacra jutásának segítése, annak érdekében, hogy tájfenntartó és megélhetést biztosító szerepüket betölthessék 2.2.3.3 A PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ OPERATÍV SZINTŰ CÉLJAIBÓL SZÁRMAZTATOTT ELVEK 2.2.3.3.1 TERÜLETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ELVEK - A városok indokolatlan szétterülésének elkerülése, a tagolt és kompakt városszerkezet kialakítása. A vidékies jellegű területek környezeti, a természeti és a kulturális értékek védelme. - A fejlesztések a természet-és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével valósuljanak meg. - A fejlesztések megvalósítása ne növelje a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területek állandó lakónépességét, a területen áthaladó tranzit forgalom mennyiségét. Törekedni kell arra, hogy a növekvő tranzitforgalom kiszolgálása elsősorban a meglévő kötöttpályás nyomvonalak fejlesztésével történjen. - Barnamezős területek priorizálása, a beruházások tervezésénél központilag segített helykiválasztással olyan területeken, amely elhelyezkedése egyaránt szolgálja a társadalom érdekeit és a környezet védelmét. - Zöldmezős beruházásoknál a takarékos helykiválasztás előtérbe helyezése. 23

- Az infrastruktúra tervezések során kerülni kell a talajpusztulást és visszafordíthatatlan talajvízcsökkenést okozó tevékenységeket. - A tervezési folyamatok során előtérbe kell helyezni a klímaváltozás hatásait csökkentő megoldásokat. - A fejlesztendő területek, illetve a fejlesztések összehangolásával olyan ipari ökoszisztéma megvalósulása célzott, amely minél jobb arányban valósítja meg az egymás mellett lévő technológiák "hulladék alapanyag" hasznosítását. - Szükséges a területrendezés, területfejlesztés és ágazati politikák megelőző együttműködése a klímaváltozás kapcsán. - A fejlesztések (kivéve a kombinált közlekedésre irányuló fejlesztések) megvalósítása nem növelheti többszörösére a lakott területeken, természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező térségekben a koncentrált parkolási igényeket. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. - A fejlesztések megvalósítása nem eredményezhet ugrásszerű, és a helyi lakónépességet sokszorosan meghaladó üdülőnépesség megjelenését a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken. - Kedvező táji adottságok megőrzése, a tájszerkezet és tájkarakter kedvezőtlen irányú változásának lassítása, megállítása. Táji örökség (egyedi tájértékek és kedvező tájkarakter elemek) megőrzése. Kedvező tájkaraktert őrző termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése. Építmények és létesítmények tájba illesztése. Tájsebek rehabilitálása, rekultivációja. - Természetes és természet közeli élőhelyek megőrzése. Működőképes ökológiai rendszerek, zöld infrastruktúrák fennmaradásának és fejlesztésének biztosítása - Az országos közutak melletti sugárirányú különösen a féloldalas terjeszkedés és a közúti szakaszok lakott területbe vonásának megakadályozása. 2.2.3.3.2 A KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKÁVAL KAPCSOLATOS FENNTARTHATÓSÁGI ELVEK - A rendelkezésre álló erőforrások és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése. - A környezet takarékosabb használata, az ökológiai lábnyom csökkentése. - Platformok köré szerveződő programok ( intelligens kisvárosok, fenntartható települések, autonóm tanyagazdaság stb.). - A megújuló erőforrások növekvő, és sokrétű felhasználása; a lokális, illetve egyedi megoldások, innovációk adaptív térnyerésének elősegítése. - Hulladékszegény illetve az újrahasznosításra épülő technológiák elterjesztése. - Beruházások és befektetések orientációja, az értékteremtés új lehetőségeinek feltárása, zöld marketing (márkaérték, védjegy, társadalmi felelősségvállalás) erősítése. - A szemléletváltás és a környezettudatosság növelésének elősegítése a társadalom széles rétegeiben. - Energiafelhasználás csökkentése 24

2.2.3.3.3 TÁRSADALMI KOHÉZIÓVAL KAPCSOLATOS ELVEK - Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban - A telepszerű lakókörzetek felszámolása, illetve azok elfogadható normák szerinti megújítása - térségi, települési identitás építése, védelme 2.2.3.3.4 ÉRTÉKMEGŐRZÉS, ÉRTÉKTEREMTÉS - A természeti értékek, nyersanyagok, energiaforrások hatékony és takarékos használata. - A kulturális értékek hasznosítása - A táji örökség védelme és fenntartható fejlesztése. - A műemléki örökség megóvása és hasznosítása. Nagykőrös város az országos és a megyei területfejlesztési elveket kell, hogy helyi szinten alkalmazza a területfejlesztési döntések előkészítése és a döntések meghozatala, valamint a döntések eredményeként létrejövő produktumok fenntartása során. 25

3 CÉLOK Nagykőrös jövőképének elérését három átfogó cél (A1-A3) együttes megvalósulása segíti. A három hosszútávra szóló átfogó célhoz 14 stratégiai cél (S1-S14) tartozik, melyek legtöbbje egy konkrét tematikára fókuszál, de van közöttük több cél is, amelyek több tématerületet is átfednek. A célrendszer tartalmaz egy horizontális célt, mely valamennyi tématerületet érinti. A stratégiai célok az átfogó célok elérését szolgáló középtávú (7-10 év) városi célok, amelyek az épített- és természeti környezet, a gazdaság, valamint a társadalom tématerületekhez kapcsolódóan kerültek meghatározásra. Az átfogó célok: a kívánt jövő elérését szolgáló, hosszú távra (15-20 évre) szóló célok ágazatonkénti csoportosításban. Mind a jövőkép, mind pedig az átfogó célok kijelölés a Koncepció feladata. A különböző szintű célok meghatározása a helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből leszűrt eredmények alapján lettek kiemelve és megfogalmazva a műhelymunkák során. A célok mindenesetben valamely meghatározott beavatkozást igénylő tématerületre kínál megoldást különböző időtávokon belül. 3.1.1 AKTÍV, BŐVÜLŐ, HELYBEN MARADÓ FIATALODÓ TÁRSADALOM ÁTFOGÓ CÉL (A1) Az ország demográfiai folyamatait az elmúlt évtizedekben a lakosságszám folyamatos csökkenése határozta meg. Az országos trendhez illeszkedik Nagykőrös lakosságszámának folyamatos apadása is, de az elmúlt évtizedekben a város népességcsökkenésének dinamikája erősebb volt, mint az országos átlag. A központi régió gazdaságának vonzereje hozzájárult a megye és a járásszékhelyül szolgáló városok lakosságszámának emelkedéséhez, a város azonban központi régiós fekvése ellenére sem tudott profitálni a múlt század kilencvenes éveiben és az évezred első évtizedében zajló népességmozgásból. A város 2001-től az országos átlagnál is nagyobb arányban vesztette el lakosságát. A lakosságszám csökkenését főleg a fiatalabb, munkaképes generáció folyamatos elköltözése, illetve az a tény generálja, hogy a városban 2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások száma a születésekénél. A fiatalok a tanulmányaik elvégzése után, nem térnek vissza a településre, hanem munkahelyükhöz közel telepednek le. A város nem tud kellő mennyiségben és minőségben munkahelyeket kínálni a helyben lakók számára. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kumulálódása elkerülhetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését. Megfigyelhető ugyanakkor a településen belül egy népességszám területi átrendeződés. A kiterjedt tanyavilággal rendelkező település külterületére a belterületről történnek kiköltözések, így növekszik a tanyán lakók száma. A növekedés mögött a belterületről kiköltöző, jelentős részben elszegényedő családok, valamint más településekről beköltöző, peremhelyzetű csoportok (cigányok) térbeli mozgása húzódik meg. A nagykőrösi fiatal generáció akkor mard meg településén, ha ott megtalálja a boldogulásához szükséges feltételeket: munkát, élhető lakókörnyezetet, szórakozási és rekreációs helyszíneket, valamint könnyen hozzáfér a szolgáltatásokhoz.

Az Aktív, bővülő, helyben maradó, fiatalodó társadalom ÁTFOGÓ CÉL (A1) hoz tartozó stratégiai célok a következők: - S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok) - S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása) - S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései - S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében - S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével - S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása 3.1.1.1 NÉPESSÉGMEGTARTÓ TÁRSADALOM (FIATAL CSALÁDOKAT TÁMOGATÓ PROGRAMOK) STRATÉGIAI CÉL (S1) Nagykőrös lakosságszáma évről-évre csökken, amit főleg a fiatal, munkaképes generáció elköltözése, illetve az a tény generálja, hogy a városban 2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások száma a születésekénél. A fiatalok a tanulmányaik elvégzése után, nem térnek vissza a településre, hanem munkahelyükhöz közel telepednek le. A város nem tud kellő mennyiségben és minőségben munkahelyeket kínálni a helyben lakók számára. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kumulálódása elkerülhetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését. Ez a stratégiai cél szorosan összefügg a Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében stratégia céllal. Mindkét cél esetében a fiatal munkaképes generációk vannak megszólítva, csak a (S4) cél területileg a külterület tanyáira koncentrál. 3.1.1.2 ÖSSZETARTÓ, ERŐS IDENTITÁSÚ HELYI TÁRSADALOM (A TÁRSADALMI LESZAKADÁS MEGAKADÁLYOZÁSA) - STRATÉGIAI CÉL (S2) A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét településrész a Belvárosban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a 2008. évi antiszegregációs program készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve szegregációval veszélyeztetett területek között. - A Csípvár utca Lahner utca Kossuth Lajos út Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a térképen 1-es szegregátum), valamint a - Kálvin tér Ady Endre utca Eötvös Károly utca Puskás Tivadar utca Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület. Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH szegregációval veszélyeztetett területként: - Az Örkényi út Szegfű utca Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum), - Tompa utca Nádor utca Petőfi utca Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum), - Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum). 27

A tanyás külterületen, a kertségben a következő három szegregátum létezésére hívja fel a figyelmet a KSH besorolás: - Szegregált területként a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő, - Szegregációval veszélyeztetett: Esed-dülő, Pöcök-dűlő. A szegregált terület határos a belterülettel és járművel (bicikli) a különböző intézmények, szolgáltatások viszonylag könnyen elérhetők. Az óvodás gyerekeket a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Eötvös utcai óvodájába viszik a szülők, az iskolások a Kossuth Lajos Általános Iskolába járnak. A lakhatási integráció érdekében az önkormányzat tovább folytatja a bérlakás állományának műszaki felülvizsgálatát, az egészségre káros lakhatási körülmények felszámolását és a lakók jobb minőségű lakásokban elhelyezését. A foglalkoztatási integráció érdekében Nagykőrös Város és a Munkaügyi Központ között folyamatos az együttműködés. A város folyamatos együttműködése a Munkaügyi Központtal és a Türr István Képző és Kutatóintézettel lehetővé teszi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló családok olyan támogatott képzésekben vegyenek részt, szerezzenek képesítést, amely alkalmassá teszi őket a megváltozott munkaerő piaci körülményekhez való alkalmazkodásra, a jövőbeni sikeres munkavállalásra. Az oktatási integráció érdekében a város biztosítja az óvodás korú gyermekek teljes körének óvodai ellátását, melyre elegendő férőhellyel rendelkezik. A lakosság kor szerinti összetételében az elmúlt években végbement változások a külterületen élő, jelentős részben hátrányos helyzetű és/vagy roma gyerekek oktatási integrációjára irányítják a figyelmet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának jelentős emelkedése várható, szükséges az óvodák nevelési programjainak áttekintése, a fejlesztést, integrálást szolgáló eszközök erősítése. (Részletesebb kifejtést az ITS részét képező, Antiszegregációs program tartalmaz) 3.1.1.3 TANYÁS TÉRSÉG ALTERNATÍV ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEI -STRATÉGIAI CÉL (S3) Nagykőrös térségében 876 db tanyát tartanak nyilván, ebből 128-ban nincs villany. Önkormányzati fejlesztés keretében 2010-ben kisebb tanyavillamosítási programot hajtottak végre. Ez volt a tanyavillamosítási program I. üteme. A program következő üteme a források rendelkezésre állásától függ. A sok kilométer légvezeték kihúzása helyett szigetszerű alternatív energián alapuló megoldásokat alkalmaznának. Ez a stratégiai cél a következő (S4) stratégiai céllal szoros kapcsolatban áll. 3.1.1.4 PARTNERSÉGBEN A FIATAL GAZDÁKKAL: TANYÁS TÉRSÉGBEN FIATAL GAZDÁLKODÓK TALÁLNAK OTTHONRA, ÖNKORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN - STRATÉGIAI CÉL (S4) Ez a stratégiai cél a Népességmegtartó társadalom stratégiai célnak egy területileg koncentrált része. A tanyás területek kezelését, a fiatalok megtartását, letelepedésük segítését, munkához jutásukat és a lakhatást együttesen kísérli megoldani. 28