A hidegburkolás Cimsec rendszerkatalógusa 2008
tartalomjegyzék Az aljzat Amit az aljzat elôkészítésérôl tudni kell 5 Az aljzat 6 Aljzatbeton 6 Az esztrich 6 Az aljzattal szemben támasztott követelmények 8 A burkolási munkák peremfeltételei 10 Alapozás, elôkenés 10 Aljzatkiegyenlítés, réskitöltés 10 Vakolat 11 Alapozó felhasználási útmutató 13 A hidegburkolat Hidegburkolat 14 Ragasztók felosztása 15 A burkolatra és a ragasztóra ható erôk és hatások 15 Amit az MSZ EN 12004 harmonizált szabványról tudni kell 17 Ragasztó felhordási módok 17 Milyen erô szükséges a burkolólapok ragasztóba ágyazásához? 18 A burkolólapok felfekvése 18 A ragasztóválasztást befolyásoló tényezôk 18 Cimsec csemperagasztók beltéri alkalmazása 19 Cimsec csemperagasztók kültéri alkalmazása 20 Cimsec csemperagasztók alkalmazása lapméret és típus szerint 21 A hidegburkolat ékessége a tökéletes fuga A fugázás 22 A fugázó anyagok 22 Fontos tudnivalók a fugázó anyagok alkalmazásakor 22 Kenhetô szigetelôfólia, vízzáró habarcs Megbizható védelem a hidegburkolat alá 23 Hogyan lehet megvédeni a felületeket a pára behatolás ellen? 24 Rétegrend Javaslatok Fürdôszoba, zuhanyzó és konyha 25 Úszómedence családi házban 26 Termálvizes medence 27 Terasz és erkély 28
tartalomjegyzék Rendszermegoldások a Cimsectôl Bevezetés 29 Rétegrend javaslatok Burkolás meglévô kerámia lapokra 30 Burkolás elektromos padlófûtés esetén 31 Kôporcelán (gres) lap ragasztása 32 Burkolás szárazépítô lapokra (gipszkartonra) 33 Burkolás faforgács- és OSB lapra 34 Beton és cementesztrich aljzat burkolása 35 Márvány és természetes kôlapok ragasztása Bevezetô 36 Az új, élenjáró "easy" technológia 37 Rétegrend javaslatok Márvány- és áttetszô, természetes kô burkolólapok ragasztása 38 Nagyméretû lapok és természetes kô burkolólapok ragasztása 39 Válassza a megfelelô Cimsec termékeket Kínálatunk a burkolók részére Alapozók 41 Kiegyenlítô anyagok 41 Kenhetô vízszigetelés anyagai 42 Kiegészítôk a kenhetô vízszigeteléshez 42 Alap- és emelt minôségû ragasztók 42 Flexibilis ragasztók 43 Speciális ragasztók 44 Cementkötésû rugalmas fugázók 45 Elasztikus fugázók 46 Epoxi fugázók 46 Adalékszerek és a fuga felújítás anyagai 47 Javító szilikon, vízszigeteléshez 47 Cimsec fugázóanyagok alkalmazási területe 48 Az epoxi ragasztó és fugázóanyag vegyszerállósága 48
Építsen a minőségre Helyes döntés, tökéletes megoldás Amikor a burkoló meggyôzôdik a fogadó felület burkolhatóságáról, annak megfelelô teherbíró képességérôl, vagy éppen a kerámia lapok ragasztását és a burkolat fugázását végzi, egy sor olyan feladatot kell elvégeznie, amelyek nélkül nincs tökéletesen elkészített hidegburkolat. Azért, hogy a burkolók meg tudjanak felelni a mai kor elvárásainak, önmagában nem elegendô az alapos szakmai felkészültség, hanem szükség van komoly szakmai tapasztalatra, az újdonságok ismeretére és nem utolsósorban az adott munkához leginkább megfelelô segédanyagok kiválasztására és helyes alkalmazására is. A Cimsec mindezeket biztosítja az Önök részére! Nem csak egyedi termékeket kínál, sokkal inkább rendszer megoldásokat, valamint átfogó termékskálát, melynek elemei tökéletesen illeszkednek egymáshoz. A kiadvány írásos formában tartalmazza a Cimsec mesterkurzus anyagát. Feladata az, hogy hasznos információkat nyújtson a burkolással kapcsolatos követelményekrôl és szabványokról, megoldási javaslatokkal szolgáljon a különbözô hidegburkolással kapcsolatos feladatok elvégzéséhez, ezzel együtt segítséget adjon a megfelelô Cimsec termékek kiválasztásában.
amit az aljzat előkészítéséről tudni kell Az aljzat Még a legesztétikusabb kerámia burkolólapok is csak a megfelelôen elôkészített felületre ragasztva mutatják meg igazi szépségüket. Nem véletlenül írja elô a szabvány, hogy az aljzat legyen szilárd, tiszta, tartósan száraz, repedéstôl- valamint tapadást gátló anyagoktól mentes. Ezáltal elkerülhetôk ugyanis a váratlan és kellemetlen meglepetések. A burkolat hosszú élettartamát csak a megbízható munkavégzés és szakértelem garantálhatja, ami magában foglalja a megelôzô aljzatvizsgálatokat és a szükséges elôkészítési munkákat is. Ebben a fejezetben részletesen beszélünk ezekrôl a fontos kérdésekrôl.
Az aljzat Az aljzat Az aljzat olyan merev hordozó szerkezet, amelyre a padlóburkolat kerül. Feladata a terhelés eloszlatása és közvetítése a teherhordó szerkezet felé (talaj vagy födém). Ebben az értelemben az aljzathoz tartozik a szerelôbeton vagy födémszerkezet és a közbülsô rétegek, mint például a különbözô szigetelések, aljzatbeton vagy esztrich, az aljzatkiegyenlítô stb., vagyis mindaz, ami a burkolat alatt található. Az aljzat része a meglévô burkolat is, ha arra újabb burkolat kerül. Az aljzat egyik legfontosabb tulajdonsága a szilárdsága mellett a szívóképessége, amit mindig az aljzat legfelsô rétege (esztrich vagy aljzatbeton) határoz meg. Az aljzat szívóképességének döntô szerepe van a ragasztó, az aljzatkiegyenlítô és az alapozó kiválasztásában. E tulajdonság alapján nedvszívó, valamint tömör, nem nedvszívó aljzatot különböztetünk meg. Aljzatbeton Az aljzatbeton portlandcement (kötôanyag), homokos kavics (sóder) és víz keverékébôl készül. Az alkotórészek keverési aránya befolyásolja a beton bedolgozhatóságát és a szilárdságát. Jó nedvszívó képességgel rendelkezik. Az aljzatbeton minôségét és vastagságát a várható igénybevétel nagysága határozza meg. Vastagsága általában 5 6 cm, mivel ennél vékonyabb réteg nem biztosít elég szilárdságot: terhelés hatására eltörhet, megsüllyedhet. Lépéshangszigetelés alkalmazása esetén úsztatott beton készül szükség esetén acélháló betéttel erôsítve amelynek minimális vastagsága 4 cm. Az aljzatbeton felülete vízszintes vagy lejtéssel kialakított, pl. terasz, fürdôszobák aljzata. A beton minôsítése a 28 napos nyomószilárdsági érték alapján történik. Ehhez 150 mm átmérôjû és 300 mm magasságú henger alakú próbatestet használnak. Jelzése: C (cylinder angol szó, jelentése: henger) és egy szám, ami a nyomószilárdsági értéket jelenti (N/mm 2 ). A beton jele C 4 C 8 C 8 C 14 C 16 Alkalmazási terület Alaptest, úsztatott kôbeton, kitöltô beton, egyéb alárendelt, vasalatlan szerkezet Koszorú, födém, kiváltó, lépcsô, mellvéd, fedlap, pillér, aljzatbeton, egyéb egyszerû vasbeton szerkezetek Nagy fesztávolságú kiváltó, födémlemezek és lépcsôkar, konzol, erkélylemezek, erôs koptatásnak kitett beton, vízzáró és fagyálló beton, egyéb nagy teherbírású, karcsú szerkezetek Hideg- és melegburkolatok alá legalább C 12 nyomószilárdságú aljzatbetont (cementesztrich) kell készíteni, ami képes az aljzatkiegyenlítô száradásakor bekövetkezô a zsugorodásból eredô tépô-nyíró erôknek ellenállni és a használatkor jelentkezô különbözô terheléseket elviselni. Az esztrich Kötôanyag és különbözô, finomszemcséjû adalékanyagok, folyékony adalékszerek és töltôanyagok keverékébôl elôállított, plasztikus állapotban felhordott és késôbb megszilárduló réteg, amely a burkolat alá kerül. Az esztrich felülete sima, képes a terhelés felvételére és elosztására, ezen kívül hô- és hangszigetelô tulajdonságokkal is rendelkezik. Az adalékanyag (pl. kvarchomok) szemszerkezete (általában 0 8 mm) határozza meg az esztrich rétegvastagságát és a kötôanyaggal együtt biztosítja az elôírt szilárdsági értékeket. Az adalékszerek javítják a bedolgozhatósági és felhasználási tulajdonságokat. Az esztrich a nevét a kötôanyagáról kapta. E szerint megkülönböztetünk: cementesztrichet (CE), gipsz (anhidrit) esztrichet (AE), magnezit esztrichet (ME) és bitumen (aszfalt) esztrichet (BE). Cementesztrich Kötôanyaga a portlandcement, adalékanyaga homokos, apró kavics (szabályozott szemszerkezettel), amely vízzel keverve megszilárdul. Ez a folyamat hetekig, hónapokig tarthat, miközben a szilárdsága fokozatosan nô és az esztrich zsugorodik. A végsô szilárdságát kb. 28 nap múlva éri el. Mivel a cement hidraulikus kötôanyag, tartós nedvesség esetén sem veszíti el a szilárdságát. A zsugorodás következményeként repedések keletkezhetnek. Hogy a repedések kialakulását elkerüljük, a még képlékeny esztrichet 6 méterenként (25 30 m 2 -es önálló felületek kialakításával) dilatálni szükséges (vakfuga). A vakfuga kialakítása történhet úgy, hogy a simítókanál élével a még képlékeny esztrichet rétegvastagsága feléig bemetsszük. 8
Az aljzat Gipszesztrich A gipszesztrich vagy más néven anhidrit esztrich összetétele kalcium-szulfát (gipsz), víz és kvarchomok. Színe fehér, kötésideje 3 4 hét. Tartós nedvesség hatására kristályszerkezete megnyílik, az esztrich tönkremegy. Alapozását vizes-diszperziós elôkenôvel végezhetjük ugyan, de csak megfelelô száradási idô után (1 2 nap) amikor a kristályszerkezet újra kialakul lehet az aljzatkiegyenlítést megkezdeni. Az aljzat-elôkészítés során a gipszesztrich felületérôl a puha, adalékanyag nélküli terítôréteget csiszológéppel el kell távolítani. A csiszolást addig kell folytatni, amíg az esztrich felületén az adalékanyag szemcsék láthatóvá nem válnak. Keménysége kisebb, mint a cementesztriché, ezért kisebb igénybevételnek kitett helyiségeknél alkalmazzák. Mivel a nedvesség károsítja, vizes blokkok aljzataként nem jöhet szóba. Elônye a cementesztrich-kel szemben, hogy nem zsugorodik, nincs szükség a felület dilatálására. A gipszesztrich felületét addig kell csiszolni, amíg az adalékanyag szemcsék láthatóvá nem válnak. Magnezit esztrich Kötôanyaga a magnéziumoxid (MgO), köznyelven magnezit és a magnézium-klorid (MgCl 2 6H 2 O). Töltôanyagát tekintve lehet szerves eredetû (fûrészpor, len és kender pozdorja stb.) vagy szervetlen (kvarchomok, talkum stb.). Laza, rostos szerkezete miatt könnyû, jó hô- és hangszigetelô képességgel rendelkezik. Színe sárgás-vörös, vastagsága: 10 15 mm. Nagyobb vastagság eléréséhez több rétegben kell felhordani. Száradáskor zsugorodik ugyan, de a cementesztrichnél kisebb mértékben. Mivel a víz a magnéziumoxid és a magnéziumklorid közötti kötést elbontja, a magnezit esztrich nedvesség hatására elveszti szilárdságát, meglágyul. Ezért elôkezeléséhez nem használható diszperziós elôkenô, csak vízmentes, kétkomponensû epoxigyanta alapozó. Gyakran önálló járófelületként is alkalmazzák, burkolat nélkül (pl. magnezit esztrich koptatóréteggel ellátva vagy döngölt padló). Magyarországon már nem készítenek magnezit esztrich aljzatot, de a felújítási munkák során nagyon gyakran találkozhatunk vele, különösen iskolákban és közintézményekben. Bitumen (aszfalt) esztrich Kötôanyaga a bitumen. Két fajtáját különböztetjük meg: öntött aszfalt, valamint hidegen hengerelt aszfalt. Mivel a megkeményedett bitumen felülete síkos, a jó tapadás érdekében bôségesen meg kell szórni homokkal, ami vagy beleragad a meleg aszfaltba (öntött bitumen esztrich) vagy hengerrel belepréselik a felületbe (hengerelt bitumen esztrich). Az esztrich felülete tömör, nem nedvszívó, hô hatására lágyuló. Elsôsorban ipari csarnokok aljzataként találkozhatunk vele. Nem zsugorodik, nincs szükség a felület dilatálására. Az esztrich fajtái Az aljzathoz történô kapcsolódása szerint: Kötött esztrich Alapozó segítségével szilárdan kapcsolódik az aljzatbetonhoz. Nagy várható igénybevétel esetén alkalmazzák. Mivel a nedvesség képes átdiffundálni az alapozón, fontos az aljzat megfelelô szigetelése. Esztrich elválasztó rétegen Ha az aljzat zsírral, olajjal vagy viasszal szennyezett, az esztrich nem tud megfelelôen az aljzathoz tapadni. Az olaj képes felszivárogni, ami a késôbbi burkolatot is tönkreteheti. Ilyenkor pl. polietilén fóliával lehet megelôzni, hogy a ragasztást akadályozó szennyezôdés felszivárogjon a felületre. Ebben az esetben azonban az esztrich minimális rétegvastagsága 3,5 4 cm. Úsztatott esztrich A megfelelô hô- és hangszigetelés érdekében az aljzatbeton és az elválasztó réteg (pl. polietilén fólia) közé szigetelô elem is beépítésre kerül. A szigetelôanyag elôírásszerû elhelyezésével ügyelni kell arra, hogy a falcsatlakozásoknál ne keletkezhessen hô- vagy hanghíd. Burkolat Esztrich Elválasztó réteg Szigetelô réteg Elválasztó réteg Aljzatbeton
Az aljzat Az aljzattal szemben támasztott követelmények Az aljzat legyen sima, tartósan száraz, repedés-, valamint tapadást gátló anyagoktól mentes, megfelelô húzó- és nyomószilárdságú. Errôl a megfelelô vizsgálatok elvégzésével meg kell gyôzôdni. A vizsgálati eredményeket célszerû jegyzôkönyvben vagy az építési naplóban rögzíteni! Az aljzat megengedett nedvességtartalma A burkolatok fektetésekor az egyik legnagyobb veszély az aljzatban lévô úgynevezett visszamaradó nedvesség (a nedves állapotban felhordott esztrich vagy aljzatbeton még nem száradt ki megfelelôen). Ez a nedvesség a páradiffúzió következtében fölfelé törekszik, s ha elér egy kritikus értéket, képes a burkolólapokat felnyomni. A felesleges többletvíz lelassítja a ragasztó kiszáradását, a fugázó anyag megrepedezhet, elszínezôdhet vagy éppen a benne lévô szabad mész vándorlása miatt a fugák kifehéredhetnek. Hogy elkerüljük ezeket a kellemetlen problémákat, a szabvány szigorúan rögzíti az aljzat megengedett nedvességtartalmát. A nedvességtartalom mérésének két módját ismerjük: az úgynevezett karbidos módszert vagy az elektromos módszert (cementesztrich vagy betonpadló esetében). A szabvány az aljzat visszamaradó nedvességtartalmát úgynevezett CM%-ban adja meg, ami karbidos mérômûszerrel mért értéket jelent. Ez az egyedüli és hiteles mérési módszer a tényleges nedvességi értékek megállapítására. Az üvegampullában lévô karbid rendkívül érzékeny módon reagál az aljzatból roncsolással eltávolított és összeporított mintában lévô nedvességre. Az így keletkezett gáz nyomását méri a nyomásmérô, amely egyben az acéltartály záró fedele is. A megengedett értékek hidegburkolat készítése esetén a következôk: Az esztrich típusa Megengedett visszamaradó nedvesség (CM%) Cementesztrich 2,5 Gipszesztrich 0,5 Magnezit esztrich 3 12 Bitumen (aszfalt) esztrich Nincs visszamaradó nedvesség A felületre helyezhetô elektromos nedvességmérô Az elektromos módszer azon az elven alapszik, hogy a cementes anyagok bizonyos mértékben vezetik az elektromosságot. Minél magasabb bennük a nedvességtartalom, annál jobban vezetik azt. A beütôs mûszerek (az elektromos érintkezôket a kifúrt lyukakba beütött acélszögekhez erôsítik) pontosabbak, hiszen mélységben mérnek, míg a felületre helyezhetô készülékek (az elektromos érintkezôk egybe vannak építve a mûszerrel) csak a felületen vagy annak közvetlen közelében. Egyszerû alkalmazhatóságuk mellett hátrányuk, hogy csak megközelítô eredményt mutatnak, ráadásul becsaphatók: víz jelenlétét érzékelik akkor is, ha az aljzatba vezetôképes anyag került vagy éppen salétromos a felület. Ezért elsôsorban arra használhatók, hogy megállapítható legyen az aljzat legnedvesebb pontja a CM-méréshez. Az aljzat megengedett egyenetlensége Az aljzatbeton egyenetlenségeinek mérésére az esztrich ék és -léc szolgál, amelyek segítségével egyszerûen megtalálhatók az egyenetlenségek, megállapítható azok mélysége és az, hogy milyen rétegvastagságban szükséges felhordani a felületre a megfelelô Cimsec aljzatkiegyenlítôt. Fontos tudni, hogy az egyenetlenségeket hitelesen csak két feltámasztási (érintkezési) pont között lehet megmérni. Természetesen egyenes léc (vízmérték stb.) és mérôszalag segítségével is elvégezhetô a vizsgálat. 10
Az aljzat Az aljzat funkciója Esztrich, mint burkolati aljzat Megengedett egyenetlenség mmben, a fesztávolság függvényében 0,1 m 1 m 4 m 10 m 15 m 2 4 10 12 15 Repedések az aljzatban A repedéseket a sebhez hasonlóan össze kell varrni, különben azok átvezetôdhetnek az aljzatkiegyenlítôn és burkolati törésekhez is vezethetnek. Sarokcsiszolóval a repedéseket ki kell szélesíteni és keresztirányba bevágni, 30 40 cm távolságra egymástól. Hullámos fém összekötô elemeket kell a keresztvágásokban elhelyezni és epoxi kiöntô gyantával a hézagokat kitölteni. A gyantás felületet azonnal meg kell szórni homokkal, a jó tapadás érdekében. Az aljzat keménységének ellenôrzése Az aljzat keménységének ellenôrzéséhez speciális karcoló tût és sablont használjunk. A várható igénybevételnek megfelelôen állítsuk be a belsô acéltûre ható erôt (10 N lakóhelyiségek aljzata, 20 N intézmények, iskola épületek aljzata és 30 N ipari létesítmények aljzata) és karcolja meg vele a felületet a sablon segítségével: párhuzamosan és keresztirányban. A karcolatok mélységébôl és a metszési pontoknál elôforduló esetleges kiszakadásokból az anyag keménysége objektíven megállapítható. Ha nincs kéznél keménységmérô, ellenôrizzük a keménységet kalapáccsal, karcoljuk meg a felületet drótkefével, szöggel vagy éppen egy spaklival. Sókivirágzás a felületen A talajból felszivárgó víz nagy mennyiségben tartalmaz oldható sókat (pl. nitrátok, kloridok, szulfátok). A víz elpárolgásakor a sók kicsapódnak és kikristályosodnak. Mivel ez a folyamat jelentôs térfogat növekedéssel jár, ezek a kristályok képesek lehetnek a felületrôl lefeszíteni a burkolólapokat. Ha meg akarunk szabadulni ettôl a kellemetlen jelenségtôl, a kiváltó okot kell megszüntetni (pl. szigetelés, injektálás), majd pórusos, páraáteresztô vakolattal kell a felületet ellátni. Egyéb ellenôrzések és vizsgálatok Fontos, hogy megmérjük a levegô hômérsékletét és relatív páratartalmát. A mûszaki adatokban feltüntetett idôintervallumok ugyanis 23 C-ra és 55% levegô páratartalomra vonatkoznak. Az ettôl eltérô klimatikus viszonyok esetén a bedolgozhatósági- és a kötési idôk jelentôsen megnôhetnek (magas páratartalom, alacsony hômérséklet) vagy lecsökkenhetnek (alacsony páratartalom, magas Elektromos hô- és páratartalom mérô hômérséklet). Ellenôrizni kell a dilatációs hézagok és mozgási fugák meglétét és szakszerû lezárását. 11
Az aljzat A mozgási fugákat és hézagokat csak speciális profilokkal vagy elasztikus, poliuretán tömítô anyaggal szabad lezárni. Ellenôrizni kell a megfelelô szintmagasság meglétét, igazodva a csatlakozó helyiségek szintjéhez. Padlófûtés esetén meg kell gyôzôdni arról, hogy a szabályos (lassú) felfûtés megtörtént-e (jegyzôkönyv). A burkolási munkák peremfeltételei Nem javasolt aljzat-elôkészítési és burkolási munkák végzése, ha: az aljzat hômérséklete < 10 C, a levegô hômérséklete < 10 C, a levegô relatív páratartalma > 75%. A burkolási munkák megkezdése elôtt a víz gyors elszivárgását, elôsegítve ezzel a kiegyenlítô massza kikristályosodását, ami a nagy szilárdság kialakulásának elôfeltétele. Az így kapott felület tömör, sima lesz és csökken a ragasztó felhasználás. por megkötése szívóképesség csökkentése felület szilárdítás Aljzatkiegyenlítés, réskitöltés tapadóhíd képzés Az aljzatkiegyenlítés célja: sima, nagy igénybevételt kibíró felület kialakítása, amely az egyre vékonyabbra gyártott burkolólapok ragasztását is kiváló minôségben teszi lehetôvé. A kiegyenlített felület csökkenti a ragasztó felhasználását, könnyebb és gyorsabb munkavégzést eredményez. Az aljzatról a meglévô ragasztó- és festékmaradványokat el kell távolítani, az esetleges repedéseket meg kell szüntetni. A betonaljzat (cementesztrich) felületén lévô laza, puha részeket (cementmaradványok, cementtej stb.) csiszolással kell eltávolítani. Porelszívás után az aljzatot a megfelelô Cimsec alapozóval kell elôkezelni a jobb tapadás érdekében. Alapozás, elôkenés A visszamaradt port megköti, az aljzatban lévô pórusokat és kapilláris ereket lezárja, kiváló tapadást biztosít a kiegyenlítô anyag számára. Kiegyenlítéskor meggátolja A kiegyenlítô anyag kiválasztásának szempontjai: az aljzat szívóképessége, a várható igénybevétel nagysága (szilárdsági értékek), a járhatóság és burkolhatóság elérésének ideje, egy rétegben felhordható maximális vastagság, zsugorodás (belsô feszültség kialakulása), flexibilitás (alkalmasság padlófûtés esetén stb.). Gyakorlati tanácsok az aljzatkiegyenlítés elvégzéséhez: Ne gletteljünk +15 C alatti padlóhômérséklet esetén. Mindig a vízhez öntjük a port és nem fordítva. A vízmennyiséget adagoljuk pontosan az elôírtak szerint. A víz túladagolása elrontja a víz-cement 12
Az aljzat tényezôt (alacsony szilárdsági érték); a homok kiül az edény aljára (ülepedés); a felhordott kiegyenlítô anyag szétülepedik (a nehezebb anyag alul, a könnyebb és puhább felúszik); lassabb a száradás; nagyobb a zsugorodás, ami pókhálószerû repedezésekhez és a kiegyenlítô anyag felválásához vezethet. Fontos: az önterülô aljzatkiegyenlítô jó terülését nem a többletvíz, hanem a benne lévô speciális folyósító szer okozza. Akkora keverô edényt használjunk, amekkorában 1 teljes zsák poranyagot egyszerre, kényelmesen be lehet keverni. Kivitelezési problémák az aljzatkiegyenlítés során: nem megfelelô szilárdságú aljzat, az aljzat nem lett jól megtisztítva (ragasztómaradvány, cementtej, laza részek), Ha az aljzatkiegyenlítô a piszokhoz tapad, ez az eredmény A nehezebb, szilárdságot biztosító töltôanyag alul, a könnyebb és puhább felül a szilárdság lecsökken Az elektromos keverôgép fordulatszáma nem haladhatja meg a 600 ford./percet. A terítéshez simítókanalat vagy nagyfelületû fogas lehúzót használjunk. A levegôbuborékokat tüskés légtelenítô görgôvel távolítsuk el. Padlókiegyenlítô választás: az egyenetlenségeket egy réteg felhordásával meg kell tudni szüntetni. A többrétegû felhordás jégtáblaszerû felválásokhoz vezethet. alapozás hiánya, helytelen alapozó választás, helytelen kiegyenlítô választás, víztúladagolás, szétülepedés, túl alacsony vagy túl magas hômérséklet, a kiegyenlítô anyag több rétegben lett felhordva, direkt napsütés és huzat éri a felületet száradáskor. A vakolat A vakolat (vakolóhabarcs) belsô falra, mennyezetre, illetve külsô felületre a durva egyenetlenségek megszüntetésére, a szerkezet állagvédelmére és egyéb felületképzési célból felhordott, friss állapotban képlékeny, késôbb megszilárduló keverék, amely kötôanyagból, finomszemcséjû (legfeljebb 4 mm szemnagyságú) adalékanyagból, adalékszerbôl és segédanyagokból áll. A vakolatokkal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a tapadószilárdság. A vakolat kötôanyaga olyan egy- vagy kétkomponensû, fizikai vagy kémiai úton szilárduló anyag lehet, amely a vakolat-adalékanyag szemcséinek megkötéséhez és a habarcs megfelelô tapadásának biztosításához szükségesek. A vakolatokat csoportosíthatjuk a bennük lévô kötôanyag vagy felhasználási területük szerint. Az aljzatkiegyenlítôhöz ne keverjünk homokot. A nedves felületet óvjuk a direkt napsugárzástól és a huzattól. 13
Az aljzat A vakolóhabarcsok csoportosítása kötôanyaguk szerint: mészhabarcs, cementes mészhabarcs, cementhabarcs, meszes cementhabarcs, gipszhabarcs, gipszes mészhabarcs stb. A vakolóhabarcsok csoportosítása felhasználási területük szerint: Belsô vakolóhabarcs, amelyet épületek belsejében alkalmaznak. Általában a könnyebb bedolgozhatóság a cél, ami kisebb szilárdsági értékeket eredményez. Homlokzati vakolóhabarcs, amelyet idôjárásnak kitett külsô vakolatként használnak fel. Fontos a nagyobb tömörség és tapadószilárdság elérése. A megkötött vakolat tapadószilárdsága hidegburkolat fogadása esetén nem lehet alacsonyabb, mint 0,1 N/mm 2. Ez az érték azt jelenti, hogy egy 10 x 10 cmes kerámialap alatti vakolat akár 100 kg-os terhelést is képes elviselni anélkül, hogy a csempével együtt leszakadna. Fontos tudni, hogy a burkolatragasztók tapadóés nyomószilárdsága többszöröse a vakolatokénak. Sajnos gyakori reklamációs problémát jelent a gyenge minôségû, a falazathoz nem megfelelôen tapadó vakolat. Ebben az esetben ugyanis a burkolólapok a ragasztóval együtt úgy válnak le a falazatról, hogy letépik a vakolt felületrôl a puha vakolatot. 14
Alapozó felhasználási útmutató Fogadó felület Követelmények Munkamûveletek alapozás elôtt Alapozók Cimsec Cimsec Gipszalapozó Tapadóhid Cimsec Emulzió Gipszesztrich Visszamaradó nedvességtartalom 0,5 CM% (padlófûtés esetén 0,3 CM%) Csiszolás az adalékszemcsékig, porszívás 1:1 Aljzatbeton Legalább C 12 minôség, kora min. 28 nap Csiszolás, porszívás 1:1 Cementesztrich Visszamaradó nedvességtartalom 2,0 CM% (padlófûtés esetén 1,8 CM%) Csiszolás, porszívás 1:1 Aljzatkiegyenlítô Pormentes Általában nem szükséges Diszperziós festék Csak beltérben, jó tapadás Tisztítás, érdesítés, porszívás 1:1 Mûgyanta festék Ragasztóval szennyezett és bitumenes felület Meglévô kerámia burkolat, kültérben Meglévô kerámia burkolat, beltérben Cementkötésû faforgács (betonyp) lap Gipsztartalmú vakolat Gipszkarton Csak beltérben, jó tapadás Fagyálló, ép, jól tapad a felülethez, lejtés > 2,5% Ép, jól tapad a felülethez Meghajlástól, deformációtól védett Visszamaradó nedvességtartalom 1,0 CM%, kora min. 28 nap Meghajlástól, deformációtól védett Tisztítás, alapos csiszolás, érdesítés, porszívás 1:1 A puha, gyengén tapadó ragasztó- és bitumen maradványok mechanikus eltávolítása 1:1 A tapadást gátló anyagok eltávolítása (kosz, olaj, zsír stb.) 1:1 A tapadást gátló anyagok eltávolítása (kosz, olaj, zsír stb.) 1:1 Vizes helyiségben kenhetô szigeteléssel védeni, utána már nem kell alapozni 1:3 Száraz kefével átdörzsölni 1:1 Vizes helyiségben kenhetô szigeteléssel védeni, utána már nem kell alapozni 1:1 Szabványos bitumen esztrich Homokkal érdesített felület. Kora min. 7 nap Nem kell alapozni Faforgács- és OSB-lap Aljzatként: min. 22 mm vastag, nút- és csappal ellátott, ledûbelezve, rögzítési távolság 62,5 cm-enként, alászigetelt. Falfelületként: 19 cm vastag, meghajlástól, deformációtól védett. 1:1 Mész-cement- és cementes vakolat Kora min. 28 nap, megfelelô szilárdságú 1:1 Magnezit esztrich Nedveségtartalom 3 12 CM%, megfelelô szilárdság A tapadást gátló anyagok eltávolítása (kosz, olaj, zsír stb.), szükség esetén marás Kérdezze szaktanácsadónkat Pórusbeton (Ytong) falazat Megfelelô szilárdság Alapos portalanítás, min. 2x alapozni. Vizes helyiségekben kenhetô szigeteléssel védeni, utána már nem kell alapozni 1:1 Száraz esztrich lapok A gyártó utasítása szerint lerakva 1:1 Kenhetô vízszigetelés, vízzáró cementhabarcs Az elôírt száradási idôt be kell tartani! Nem kell alapozni elsôsorban ajánlott Cimsec alapozó lehetséges Cimsec alapozó 15
A hidegburkolat Hidegburkolat Lapokból fektetett burkolat, amelyben a burkolatot alkotó lapok anyaga ásványi eredetû: természetes vagy mesterségesen elôállított kôzetbôl vagy égetett agyagból készülhet. Hidegburkoló lapok felosztása Kerámia lapok (MSZ EN 87:1993 szerint) I. vízfelvétel E <_ 3% (A kôporcelán más néven gres lapok vízfelvétele 0,5% alatt van) II. a. vízfelvétel 3% < E 6% II. b. vízfelvétel 6% < E 10% III. vízfelvétel E > 10% A burkolatragasztók szempontjából csak a burkolólapok vízfelvétele és mérete a fontos és nem befolyásoló tényezô az alkalmazott gyártástechnológia. A magas vízfelvételû kerámia lap hátoldala porózus, a cementkristályok könnyedén meg tudnak kapaszkodni a pórusokban. Természetes kôlapok A természetben megtalálható kôzetekbôl mechanikai megmunkálással elôállított burkolólapok (pl. márvány, gránit stb.). Mûkôlapok Ásványi kötôanyaggal (cement) elôállított burkolólapok. Hidegburkolat ragasztók A greslap tömör hátoldala elektromikroszkópos felvételen. A cementkristályok nem képesek megkapaszkodni rajta. A hidegburkolat ragasztók általában tartalmaznak: kötôanyagot (a ragasztó teste), töltôanyagot (a ragasztó gerince), polimert (pordiszperzió vagy folyékony diszperzió formájában), különbözô adalékszereket és segédanyagokat. Hogy mibôl és mennyit, azt befolyásolja a várható igénybevétel nagysága és fajtája, valamint az adott feladat elvégzéséhez szükséges fizikai jellemzôk. 16
A hidegburkolat A ragasztók felosztása Kötôanyaguk alapján: Cementtartalmú habarcsok Hidraulikus kötôanyagok, adalékanyagok és szerves kiegészítôk keveréke. A ragasztót közvetlenül a felhasználás elôtt vízzel és szükség szerint folyékony adalékszerrel kell összekeverni. Diszperziós ragasztók Szerves kötôanyag, szerves kiegészítôk és ásványi töltôanyagok keveréke vizes polimerdiszperzióban. A keverék felhasználásra kész. Reaktív (epoxi- vagy poliuretán bázisú) mûgyanta ragasztók Szintetikus gyanta, ásványi töltôanyagok és szerves kiegészítôk keveréke, amelynél a kikeményedés kémiai reakció következtében jön létre. A reaktív mûgyanta ragasztók egy- vagy több komponensûek lehetnek. A pordiszperzió Speciális, hosszú polimer molekulákat és egyéb segédanyagokat magába foglaló száraz keverék. A vizes polimer diszperzió porlasztásával és egyidejû szárításával állítják elô. Tartalmaz védôkolloidot, amely megakadályozza a száraz polimer részecskék összetapadását, valamint hidrofóbizáló adalékszereket, amelyek a cementkristályok közé beépülve, a megszilárdult habarcs ellenálló képességét javítják a nedvesség behatolással szemben. A pordiszperzió vízzel történô elkeverésével ismét az eredeti, vizes polimer diszperzióhoz juthatunk, annak minden elônyével és jellemzô tulajdonságával. A diszperzió megfelelô mennyiségben adagolva kiváló tapadást biztosít a ragasztónak a nem szívóképes felületekhez is (adhézió), javítja rugalmasságát, tartósságát, vízmegtartó képességét (hosszabb nyitott idô) és csökkenti a ragasztóban lévô belsô feszültséget (csökken a repedezés veszélye). A cementtartalmú ragasztók felosztása Alapragasztók, diszperzió tartalom nélkül. A cement kötése (hidratáció) során kialakuló cementkristályok segítségével alakul ki tapadás a porózus felületeken. A diszperzió elasztikus, jól tapadó, hosszú szálakat képez a flexibilis ragasztóban (az elektromikroszkópos képen sárgával jelölve) A cementkristályok képesek megkapaszkodni a porózus felületeken (elektromikroszkópos felvétel) Emelt minôségû ragasztók, alacsony mûanyag pordiszperzió tartalommal. Gres lap (flexibilis) ragasztók, közepes mûanyag pordiszperzió tartalommal. Extra flexibilis ragasztók, magas mûanyag pordiszperzió tartalommal. A diszperzió tartalom hatása a ragasztó tapadószilárdságára A magas diszperzió tartalom lehetôvé teszi a kiváló tapadást a nem szívóképes felületekhez is. A ragasztó a gres lap esetében is gyakorlatilag a teljes felületen feltapad a hátoldalra, biztosítva ezzel a ragasztó kiváló tapadószilárdságát. kôporcelán lap hátoldala megszilárdult ragasztóágy Az elektromikroszkópos felvételen jól látható a tökéletes, teljes felületû tapadás a greslap hátoldalához Ha csökken a diszperzió tartalom a ragasztó csak foltokban képes a greslap felületéhez hozzátapadni. Ez természetesen csökkenti a tapadószilárdságot. 17
A hidegburkolat kôporcelán lap hátoldala megszilárdult ragasztóágy Az elektromikroszkópos felvétel 50% körüli feltapadást mutat Ha nem vagy csak minimális mennyiségû diszperziót tartalmaz az alapragasztó, nem alkalmas 3% alatti vízfelvételû (pl. gres) lapok ragasztására, sem padlófûtéshez, sem terasz burkolásához. Ez jól látszik a felvételen, a ragasztó gyakorlatilag nem tapad a kôporcelán lap hátoldalához. kôporcelán lap hátoldala Vízterhelés A víz hatásának kitett felületeket meg kell védeni az átázástól. A fürdôszoba, zuhanyozó és konyha esetében általában csapó víz ellen védekezünk, míg az úszómedencéket és víztartályokat a tartós víznyomás és a vízelszivárgás ellen is védjük. Erkély és terasz esetében, idôszakos vízterheléssel kell számolni (záporesô, zivatar, havazás). Hôterhelés Az átlagos hômérsékleti változások kevésbé viselik meg a burkolatot, mint a szélsôséges hôingadozások (padlófûtés, hûtôkamra, terasz stb.). megszilárdult ragasztóágy A csekély diszperzió tartalom miatt a tapadószilárdság nem megfelelô A burkolatra és a ragasztóra ható erôk és hatások 3 1 2 Extrém igénybevétel lakóépületek burkolatai esetében: úszómedence (1), padlófûtés (2), vizes helyiségek (3), terasz (4) Mechanikai igénybevétel Meghatározó a ragasztó és a burkolat kiválasztása szempontjából. Más erôhatást kel elviselnie a kész burkolatnak (és természetesen a ragasztónak is) kisebb vagy nagyobb gyalogos forgalom esetén és más az emelôtargoncák és más önjáró gépek mozgása során. A súlyterhelés mellet meghatározó a gépek és jármûvek mozgásának gyakorisága vagy éppen a kerekek mérete és anyaga stb. 4 Hômérsékleti különbségek hatására feszültségek keletkezhetnek a burkolatban egy helyiségen belül is Vegyi igénybevétel A savak, lúgok, olajok, nitrátok, kloridok, szulfátok, oldószerek, a különbözô fertôtlenítô és tisztítószerek stb. megtámadhatják a hagyományos, cementtartalmú ragasztóhabarcsot és fugázó anyagot. A megoldás ezekben az esetekben, a vegyszerálló anyagok (epoxi, poliuretán) alkalmazása. Fagyhatás A víznek az a különleges tulajdonsága, hogy fagyáskor növekszik a térfogata. A jég képes lefeszíteni a felületrôl a burkolatot és szétroncsolni azokat. Ezért fontos a fagyálló burkolatok, fugázók és ragasztók használata kültérben. Ez önmagában azonban nem jelent tökéletes megoldást, csak akkor, ha betartják a kültéri fektetés szabályait, amirôl a késôbbiekben még lesz szó. Alakváltozás és vibráció Bizonyos épületi szerkezeti elemek (galéria, függôfolyosó, álpadló, rögzített lépcsôfeljáró stb.) és építôlapok (gipszkarton, cementkötésû és hagyományos faforgács-lapok, OSB-lapok, rétegelt lemez stb.) esetében mozgásból származó feszültségek, térfogat változás, elhajlás és vibráció következhet be, ami fokozott követelményt támaszt a ragasztókkal, fugázó anyagokkal és a burkolatokkal szemben. 18
A hidegburkolat Amit az MSZ EN 12004 harmonizált szabványról tudni kell Új megközelítés az EU szabványosítás folyamatában Az építési termékekre vonatkozó Új megközelítésû EU irányelv (89/106/EGK) és a bevezetô magyar rendelet, a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet csak az alapvetô, lényeges követelményeket tartalmazza, ellentétben a korábbi, mélyen mûszaki és részletes direktívával. A konkrét szabályozást az irányelvhez tartozó több mint 100 nemzeti szabványként is bevezetett honosított, harmonizált európai szabvány tartalmazza. Ezek egyike a Magyarországon 2002-ben elfogadott MSZ EN 12004 számú harmonizált szabvány (Habarcsok és ragasztók kerámia burkolólapokhoz. Fogalom meghatározások és követelmények). Honosított, harmonizált szabvány: Az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, melyet a magyar eljárási rendnek megfelelôen honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek. Építési terméket építménybe betervezni csak akkor szabad, ha arra jóváhagyott mûszaki specifikáció van. Jóváhagyott mûszaki specifikáció: " valamely arra jogosult szervezet által jóváhagyott és közzétett mûszaki dokumentáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó mûszaki követelményeket és rendszerint az alkalmazási feltételeket, továbbá a termék megfelelôség igazolásának a módozatait is." A mûszaki specifikáció lehet: honosított, harmonizált szabvány nemzeti szabvány Európai Mûszaki Engedély (ETA) Építôipari Mûszaki Engedély (ÉME) Fontos: Forgalomba hozni vagy beépíteni csak megfelelôségi igazolással rendelkezô, építési célra alkalmas építési terméket szabad! A hidegburkolat ragasztók osztályozása és megnevezése C - cementtartalmú habarcsok D - diszperziós ragasztók R - reaktív mûgyanta ragasztók Minden típusnál különbözô alosztályok lehetségesek, amelyek különbözô, választható jellemzô mértékekre vonatkoznak. Ezeket az alosztályokat a következô rövidítésekkel lehet megkülönböztetni: 1 - habarcsok és ragasztók normál (átlagos) igénybevételre, 2 - diszperziós habarcsok és ragasztók fokozott igénybevételre, F - gyorsan kötô habarcsok, T - csökkentett lecsúszási hajlamú habarcsok vagy ragasztók: az MSZ EN 1308:1999 európai szabvány szerint a lecsúszás max. 0,5 mm lehet 200±10 g tömegû, max. 0,2% vízfelvételû kôporcelán lap esetén, E - hosszú elengedési idejû habarcsok vagy ragasztók (csak a fokozott követelményeknek is megfelelô cementtartalmú habarcsok és diszperziós ragasztók esetében): az MSZ EN 1346:1999 európai szabvány szerint a tapadószilárdság min. 0,5 N/mm 2, 30 perc után, 15±3% vízfelvételû, porózus kerámia burkolólap esetén. CE megfelelôségi jelölés alkalmazása Építési termékekre CE megfelelôségi jelölés csak akkor helyezhetô el, ha a megfelelôségi igazolás honosított harmonizált szabvány vagy európai mûszaki engedély alapján történt és a termék megfelel valamennyi rá vonatkozó jogszabályban meghatározott alapvetô követelménynek. A terméket a megfelelôségi igazolás mellett a szállítónak megfelelôségi jelöléssel is el kell látnia. CIMSEC FM Henkel Magyarország Kft. H-1113 Budapest, Dávid Ferenc utca 6. MSZ EN 12004 Cementtartalmú habarcs fokozott követelményekre padló- és falburkoláshoz, kültéri és beltéri használatra C2TE Ragasztó felhordási módok Felhordás fogazott glettvassal (floating eljárás) Egyoldalas felhordást jelent, csak a fogadó felületet kell bekenni a megfelelô kenôlapáttal. Beltérben alkalmazzák és kisméretû lapok ragasztása esetén (max 35 x 35 cm). Kombinált (floating-buttering) eljárás Kétoldalas felhordást jelent. A ragasztót a fogadó felületre a megfelelô fogazású kenôlapáttal hordjuk fel, majd a lapok hátoldalát is meg kell kenni ragasztóval. Kültérben, üregmentes ragasztásra, valamint nagyméretû lapok ragasztásánál feltétlenül ezzel a módszerrel dolgozzunk. 04 19
A hidegburkolat Folyékonyágyas ragasztási eljárás Nagyméretû kerámia burkolatok és természetes kôlapok teljes felületû, üregmentes ragasztásához ajánlott vízszintes felületre. A speciális, folyékonyágyas ragasztót csak az aljzatra kell felhordani, fogazott kenôlappal. A ragasztó már kisebb nyomás hatására folyósodik, ezért gyors, üregmentes ragasztást tesz lehetôvé pl. teraszon és nagyméretû lapok esetében is. Ebben az esetben ugyanis nincs szükség a lapok hátoldalának lekenésére. A ragasztó hígabb konzisztenciája miatt viszont csak sima, kiegyenlített felületen lehet alkalmazni, nincs lehetôség a lapok szintezésére a ragasztó segítségével. Milyen erô szükséges a burkolólapok ragasztóba ágyazásához? A kenôlapát fogazata függ a burkolólap méretétôl és vastagságától. A táblázat tartalmazza a javasolt kenôlapát típusát az oldalhossz függvényében. A burkolólapok felfekvése A tökéletes felfekvés csak jól megválasztott kenôlapáttal történô ragasztófelhordással, a nyitott idô betartásával és a megfelelô erô alkalmazásával érhetô el. Beltérben a lapok hátoldalának legalább 70%-a ragasztóba kell hogy érjen. Mivel kültérben (teraszon) a követelmény a 100%- os (üregmentes) tapadás, ajánlott a lapok hátoldalának megkenése is vagy folyékonyágyas ragasztó alkalmazása. Minél nagyobbak a burkolólapok, annál nagyobb erôre van szükség azok ragasztóágyba préseléséhez, hogy elérhetô legyen a szabványos felfekvés. Az alábbi rajz mutatja, hogy a különbözô méretû 6 mm vastag lapok esetében milyen erô szükséges a lapok ragasztóba ágyazásához. beltérben teraszon A ragasztóválasztást befolyásoló tényezôk 5 x 5 cm 30 x 30 cm 60 x 60 cm Melyik kenôlapot válasszam? A lap oldalának hossza (cm) A fogazat mélysége (mm) 10 cm-ig 4 mm 20 cm-ig 6 mm 25 cm-ig 8 mm 35 cm felett 10 mm A felület - szívóképessége - anyaga (pl. gipszkarton) - alakváltozási képesség (szárazépítô lapok) - vízszintes vagy függôleges alkalmazás Hôterhelés - kül- és beltéri alkalmazás - padlófûtés - fedett vagy nyitott terasz A burkolólapok - mérete - vízfelvétele - különleges tulajdonságai A várható igénybevétel nagysága - úszómedence - ipari felhasználás - nagy forgalmú közterület - hûtôház - vegyi igénybevétel stb. Határidô - fugázhatóság ideje - lépcsôház járhatósága stb. 20
Cimsec csemperagasztók alkalmazási területe 1. Beltéri alkalmazás nedvszívó felület nem szívó felület cement- és gipsztartalmú aljzat nedvszívó vakolat gipszkarton cementes faforgácslap faforgács lap szárazépítô lapok OSB-lap meglévô kerámia burkolat kenhetô mûanyag szigetelés ragasztóval telített aljzat meglévô kerámia burkolat kenhetô mûanyag szigetelés festett falazat vízszintes felület függôleges felület vízszintes felület függôleges felület Cimsec B Cimsec Standard Cimsec K* Cimsec Gres* Cimsec TOP** º º º º º º º Cimsec F** º º º º º º º Cimsec FM Cimsec W* Cimsec Márvány és gránit, gyorskötésû Cimsec Folyékonyágyas, gyorskötésû Cimsec diszperziós º º º º º Cimsec Epoxi ragasztó és fugázó elsôsorban ajánlott másodsorban ajánlott º Cimsec Emulzióval feljavítva* Megfelelô alapozás után** 21
Cimsec csemperagasztók alkalmazási területe 2. Kültérben és különleges igénybevétel esetén Kültérben Alkalmazhatóság különleges igénybevétel esetén cement tartalmú aljzat nedvszívó vakolat vízszintes felület (terasz) függôleges felület nedvszívó felületre meglévô kerámia burkolat kenhetô mûanyag vízszigetelés vízszintes felület meglévô kerámia burkolat kenhetô mûanyag vízszigetelés festett fal függôleges felület nem szívó felületre polisztirol hôszigetelô lap kerti medence úszómedence (epoxi fugázóval) ipari igénybevételre hûtôházban (epoxi fugázóval) vegyszerállósági követelmény (epoxi fugázóval) padlófûtés esetén Cimsec B Cimsec Standard º Cimsec K* º º º º Cimsec Gres* º º º º Cimsec TOP* º º º º Cimsec F º º º º º Cimsec FM Cimsec W* º º º º Cimsec Márvány és gránit, gyorskötésû º º º º º Cimsec Folyékonyágyas, gyorskötésû º Cimsec diszperziós Cimsec Epoxi ragasztó és fugázó elsôsorban ajánlott º másodsorban ajánlott Cimsec Emulzióval feljavítva* 22
Cimsec csemperagasztók alkalmazási területe 3. Alkalmazás a burkolólapok mérete és típusa szerint 20 x 20 cm-ig 30 x 30 cm-ig 40 x 40 cm-ig 40 x 40 cm felett 10 x 10 cm 20 x 20 cm-ig 33 x 33 cm-ig 40 x 40 cm-ig 40 x 40 cm felett 33 x 33 cm-ig 33 x 33 cm felett közepes és magas vízfelvételû kerámia lapok (> 3%) alacsony vízfelvételû kerámia lapok (< 3%) greslap üvegmozaik természetes kôlapok ipari lapok gránit márvány Cimsec B Cimsec Standard º º º º Cimsec K * º º º º º º º Cimsec Gres * º º º º º º º º Cimsec TOP Cimsec F Cimsec FM º Cimsec W* º º º º º º º Cimsec Márvány és gránit, gyorskötésû Cimsec Folyékonyágyas, gyorskötésû º Cimsec diszperziós, Cimsec Epoxi ragasztó és fugázó 1 1 elsôsorban ajánlott º másodsorban ajánlott Cimsec Emulzióval feljavítva* Cimsec Emulzió nélkül csak beltérben 1 * 23
A hidegburkolat ékessége a tökéletes fuga A fugázás A hidegburkoló lapok közötti, speciálisan kialakított hézagok (fugák) tömítése, a mozgási (dilatációs) rések kivételével. Fugázó anyagnak nevezünk valamennyi, erre a célra alkalmas és felhasznált anyagot. A fugázó anyagok felosztása Cementtartalmú fugázó anyag (CG) Hidraulikus kötôanyagok, töltôanyagok és szerves vagy szervetlen adalékszerek száraz keveréke. Vízzel (és szükség esetén folyékony adalékszerrel) közvetlenül a felhasználás elôtt kell bekeverni. A speciális, polimer diszperziót tartalmazó adalékszerrel javítható a cementes fugázó anyag rugalmassága és tapadó képessége. Reaktív gyanta tartalmú fugázó anyag (RG) Mûgyanta, töltôanyagok és szerves adalékszerek keveréke, amelyben a kötés (szilárdulás) vegyi reakció útján jön létre. A reaktív fugázó anyagok lehetnek egy- vagy több komponensûek. A fugázó anyagok legfontosabb tulajdonsága Az alábbi tulajdonságok határozzák meg a fugázó anyagok felhasználási területeit: a nyomó- és hajlító szilárdsága, vízfelvevô képessége, zsugorodása, vegyi- és mechanikai ellenálló képessége, deformáció állósága. A fugázó anyagok osztályozása és megnevezése A fugázó anyagok osztályozását és megnevezését a Magyarországon 2003-ban elfogadott MSZ EN 13888 számú honosított szabvány tartalmazza. Mivel a végrehajtási utasítás még nem jelent meg, a CE jelölés alkalmazásának feltételei nem ismeretesek, a jogszabály nem mûködik harmonizált szabványként. Fugamennyiség számítási táblázat (kg/m 2 ), anyagveszteség nélkül CG - Cementtartalmú fugázó anyag (Cementitious Grout) RG - Reaktív gyanta tartalmú fugázó anyag (Reaction resin Grout) A cementtartalmú fugázó anyagok esetében a szabvány két osztályt különböztet meg: 1 - átlagos igénybevételre alkalmas 2 - emelt minôségû (nagy mechanikai ellenálló képességgel és csökkentett vízfelvevô képességgel) Fontos tudnivalók a fugázó anyag alkalmazásakor A fugázást csak a ragasztó teljes száradása után lehet megkezdeni. A korai fugázás valamint a kifugázott burkolat korai és/vagy bôséges vízzel történô átmosása foltosodást és a fugázó színének kifakulását okozhatja (fugafátyol bedörzsölése a még nedves fugába). A víz túladagolása repedésekhez, a fuga vízállóságának csökkenéséhez, foltosodásához és kifehéredéséhez vezethet (a magas szabad mésztartalom miatt). A kész fugát a teljes száradásig nem érheti esô, páralecsapódás és a hômérséklet nem csökkenhet +5 C alá. Porózus, matt burkolólapok esetében célszerû próbafugázást végezni. Csak azonos gyártási számú termékek alkalmazása garantálja a tökéletesen azonos színárnyalatot. Nyomdatechnikai okokból a csomagoláson lévô színminta csak tájékoztató jellegû. A dilatációs réseket, a fal és padló csatlakozásokat valamint a gépészeti csôáttörések hézagait célszerû a Fugenflex SE rugalmas fugázóval kitölteni. Cimsec Fugenflex E elasztikus fugázó anyag fajlagos anyagfelhasználása Lapméret (cm) 5 x 5 10 x 10 Fugaméret: szélesség x mélység (mm) 15 x 15 25 x 25 30 x 30 15 x 20 20 x 20 40 x 40 40 x 46 10 x 20 20 x30 33 x 33 2 x 5 0,6 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 3 x 5 0,5 0,3 0,3 0,3 0,2 3 x 7 0,3 0,3 0,2 4 x 5 0,4 0,3 0,3 4 x 7 0,3 0,2 0,2 5 x 7 0,4 0,3 0,3 8 x 7 0,7 0,5 0,4 10 x 8 0,9 0,6 0,6 Sarok, falcsatlakozások tömítése A kartus tartalma elegendô (fm / kartus*) Dilatációs hézagok tömítése A kartus tartalma elegendô (fm / kartus*) Fugaméret mm-ben (szélesség x mélység) 5 x 5 7 x 7 10 x 10 25 11 7 Fugaméret mm-ben (szélesség x mélység) 5 x 5 7 x 7 10 x 10 11 5 3 24 Anyagveszteség 0,2-0,3 kg/m 2, amellyel növelni kell a táblázatban található mennyiségeket! * A kartus 310 ml elasztikus fugázó anyagot tartalmaz
megbizható védelem a hidegburkolat alá Kenhetô szigetelôfólia, vízzáró habarcs Vajon miért van szükség vizes helyiségekben, medencében, teraszon stb. a hidegburkolat alatti fogadó felület víz elleni védelmére? Mert nedves körülmények között, a hidegburkolat önmagában nem képes megakadályozni a víz behatolását a falfelületbe vagy éppen az aljzatba. Igaz, hogy a kerámia burkolólapok nem engedik át a nedvességet, de a pára képes áthatolni a lapok közötti réseken (fuga), ami hosszú távon komoly károkat okozhat. Nézzük meg, melyek azok a tipikus problémák, amelyekkel szembetalálkozunk, ha nem védjük meg a fogadó felületet a bejutó nedvességtôl: épületszerkezeti elemek átnedvesedése, sókivirágzás a felületen, a kötôanyag kimosódása a ragasztóból stb., összerepedezett fugák, fagykárosodások, penészedés kialakulása, a burkoló lapok felválása. 25
Hogyan lehet megvédeni a felületeket a pára behatolás ellen? A falazat és az aljzat nedvesség elleni védelmének legalapvetôbb szabálya az, hogy elôször a fogadó felületeket kell a vízbehatolás ellen szigetelni és csak ezután kezdôdhet a burkolás. A szigetelôfóliát vagy habarcsot mindig arra a felületre kell felhordani, ahonnét a vízterhelés várható! Fontos, hogy a felhordással ellentétes oldalról késôbb se kerülhessen nedvesség a falba vagy az aljzatba (A nedvességnek kitett épületszerkezeti elemet megfelelô talajnedvesség elleni védelemmel is el kell látni). A vízterhelés nagysága az épületrész vagy szerkezeti elem funkciójából következôen különbözô lehet, amit figyelembe kell venni a megfelelô kenhetô szigetelés vagy vízzáró habarcs kiválasztásakor. Kenhetô szigetelô fólia és vízzáró habarcs alkalmazhatósága* Felhasználási terület Cimsec szigetelôfólia Minimális rétegvastagság, száradás után Cimsec vízzáró habarcs Minimális anyagszükséglet Rövid idejû vagy átmeneti fröccsenô vízterhelésnek kitett helyiségek (fürdôszoba, zuhanykabin, konyha stb.) Cimsec egykomponensû kenhetô szigetelôfólia 0,5 mm Hosszantartó- vagy folyamatos fröccsenô víznek kitett helyiségek, állóvíz jellegû terhelés nélkül (pl. zuhanytálca nélküli zuhanyzók, üzemi mosdó, -konyha, -tusoló stb.) Nedvességnek kitett kültéri felületek (pl. erkély és terasz) Cimsec 2K szigetelôhabarcs 3,2 kg/m 2 Cimsec 2K szigetelôhabarcs 3,2 kg/m 2 Monolit víz- és ivóvíz tartály, tárazó, medence Cimsec 2K szigetelôhabarcs 4 kg/m 2 * A kenhetô fóliát és a vízzáró habarcsot nem lehet alkalmazni folyamatos hátoldali nedvesség esetén! A tökéletes vízzáróság érdekében fontos figyelembe venni, hogy hány rétegben és milyen minimális vastagságban kell a megfelelôen kiválasztott kenhetô szigetelést vagy vízzáró habarcsot a felületre felhordani. 26
Fürdôszoba, zuhanyzó és konyha Cimsec Tapadóhíd Cimsec Kenhetô szigetelôfólia Cimsec FM extra flexibilis ragasztó Cimsec Prémium színes fugázó Cimsec Fugenflex E Rétegrend javaslat Rövid idejû vagy átmeneti fröccsenô vízterhelésnek kitett helyiségek (fürdôszoba, zuhanykabin, konyha stb.) esetében a hidegburkolat alá alternatív szigetelésként kenhetô szigetelôfólia alkalmazása szükséges. A felület elôkészítése Az erôsen nedvszívó felületeket alapozzuk le a hígítatlan Cimsec Tapadóhíd segítségével. Kenhetô szigetelôfólia alkalmazása Az egykomponensû Cimsec Kenhetô szigetelôfóliát hengerrel, ecsettel vagy glettvassal hordjuk fel a felületre (Hosszantartó- vagy folyamatos fröccsenô víznek kitett helyiségekben a Cimsec 2K szigetelôhabarcs alkalmazása ajánlott). A dilatációs és csatlakozási hézagok lezárására a Cimsec Sarokszigetelô szalagot ágyazzuk a kenhetô szigetelésbe. Az elsô réteg száradása után (kb. 2-3 óra elteltével) hordjuk fel a második réteg szigetelôfóliát. Burkolás A burkolólapok ragasztását a Cimsec FM extra flexibilis ragasztóhabarccsal végezzük. Alternatíva: Cimsec F vagy a Cimsec TOP rugalmas ragasztóhabarcs, kisebb méretû lapok esetében. Fugázás A fugázáshoz a Cimsec Prémium vízlepergetô, flexibilis fugázó anyag a jó megoldás, hiszen szennyezôdés-taszító és fokozottan gombásodás- és penészálló (új Microprotect formula). Keskeny vagy zárt fugák hézagolására az ugyancsak vízlepergetô Cimsec Prémium extra finomságú fugázót ajánljuk. A dilatációs réseket, a fal- és padló csatlakozásokat valamint a gépészeti csôáttörések hézagait célszerû a Cimsec Fugenflex E flexibilis fugázó anyaggal kitölteni. 27
Úszómedence családi házban Monolit vasbeton Cimsec Gyorskötésû kiegyenlítô habarccsal simított felület Cimsec 2K szigetelôhabarcs (elsô réteg) Cimsec 2K szigetelôhabarcs (második réteg) Cimsec FM Extra flexibilis ragasztóhabarcs Cimsec Epoxi ragasztó és fugázóanyag Rétegrend javaslat A medence burkolása elôtt ellenôrizze a vasbeton szerkezetet (szilárdság, vízzárás stb.), a késôbbi tisztítás módját (vegyszerek)! Csak ezután történhet meg a megfelelô Cimsec anyagok kiválasztása, majd a szakszerû burkolás. A felület elôkészítése Az elkészített szerkezet függvényében: 1. Vízzáró betonból készült szerkezetek esetében nincs szükség további vízzáró réteg felvitelére, csak a felületen lévô laza, rosszul tapadó részek mechanikus úton történô eltávolítására. Szükség esetén, az aljzat és a falazat egyenetlenségeit szüntessük meg a Cimsec Gyorskötésû kiegyenlítô habarcs segítségével (kültéri alkalmazás esetén Cimsec Emulzióval feljavítva), a megfelô alapozást követôen. 2. Egyéb vasbeton szerkezetek esetében a vízzáró, rugalmas, Cimsec 2K szigetelôhabarcs alkalmazását javasoljuk két rétegben. A sarkokat legalább 4 cm sugarú ívet képezve kell kialakítani. Ha ez nem lehetséges, a falcsatlakozásoknál a Cimsec Sarokszigetelô szalagot kell a rétegek közé ágyazni. A szigetelôhabarcs felhordása elôtt célszerû a felületet a Cimsec Tapadóhíddal lealapozni. Burkolás A járólapok üregmentes ragasztására a Cimsec FM extra flexibilis ragasztóhabarcsot javasoljuk, a lapok hátoldalát is vékonyan lekenve. Intenzív vegyszeres (savas, lúgos) tisztítás-, valamint üvegmozaik ragasztása esetén a Cimsec Epoxi ragasztó és fugázóanyagot javasoljuk. Fugázás Fugázáshoz a Cimsec Epoxi ragasztó és fugázóanyag javasolt. A dilatációs réseket, a fal és padló csatlakozásokat valamint a gépészeti csôáttörések hézagait célszerû poliuretán tömítôanyaggal kitölteni. 28