Rendszer megoldások a hidegburkolás területén

Átírás

1 Rendszer megoldások a hidegburkolás területén

2 Helyes döntés, tökéletes megoldás Építsen a minôségre Amikor a burkoló meggyôzôdik a fogadó felület burkolhatóságáról, annak megfelelô teherbíró képességérôl, vagy éppen a kerámia lapok ragasztását és a burkolat fugázását végzi, egy sor olyan feladatot kell elvégeznie, amelyek nélkül nincs tökéletesen elkészített hidegburkolat. Azért, hogy a burkolók meg tudjanak felelni a mai kor elvárásainak, önmagában nem elegendô az alapos szakmai felkészültség, hanem szükség van komoly szakmai tapasztalatra, az újdonságok ismeretére és nem utolsósorban az adott munkához leginkább megfelelô segédanyagok kiválasztására és helyes alkalmazására is. A Ceresit mindezeket biztosítja az Önök részére! Nem csak egyedi termékeket kínál, sokkal inkább rendszer megoldásokat, valamint átfogó termékskálát, melynek elemei tökéletesen illeszkednek egymáshoz. A kiadvány írásos formában tartalmazza a Ceresit mesterkurzus anyagát. Feladata az, hogy hasznos információkat nyújtson a burkolással kapcsolatos követelményekrôl és szabványokról, megoldási javaslatokkal szolgáljon a különbözô hidegburkolással kapcsolatos feladatok elvégzéséhez, ezzel együtt segítséget adjon a megfelelô Ceresit termékek kiválasztásában. Rendszer megoldások a Ceresittôl

3 Tartalomjegyzék Amit az aljzat elôkészítésrôl tudni kell Bevezetô Az aljzat Aljzatbeton Az esztrich Az aljzattal szemben támasztott követelmények A burkolási munkák peremfeltételei Alapozás, elôkenés Aljzatkiegyenlítés, réskitöltés Vakolat Alapozó felhasználási útmutató Burkolólapok, ragasztók Hidegburkolat Hidegburkolat ragasztók Ragasztók felosztása A burkolatra és a ragasztóra ható erôk és hatások Amit az MSZ EN harmonizált szabványról tudni kell Ragasztó felhordási módok Milyen erô szükséges a burkolólapok ragasztóba ágyazásához A burkolólapok felfekvése A ragasztóválasztást befolyásoló tényezôk Ceresit csemperagasztók alkalmazási területe A hidegburkolat ékessége a tökéletes fuga A fugázás A fugázó anyagok Fontos tudnivalók a fugázó anyagok alkalmazásakor. 18 Kenhetô szigetelôfólia, vízzáró habarcs Megbizható védelem a hidegburkolat alá Hogyan lehet megvédeni a felületeket a pára behatolás ellen Rétegrend javaslatok, csomóponti rajzok Fürdôszoba, zuhanyzó és konyha Üzemi konyha, mûhely, autómosó Biztonságos szigetelés: csomópont részletek Úszómedence családi házban Uszodai medence Termálvizes medence Biztonságos szigetelés Terasz és erkély Rendszermegoldások a Ceresittôl Bevezetés Rétegrend javaslatok Burkolás meglévô kerámia lapokra Gipszesztrich aljaz burkolása Burkolás szárazépítô lapokra Burkolás Cotto lapokkal Burkolás elektromos padlófûtés esetén Kôporcelán (gres) lap ragasztása Gipszkarton lapok és gipszvakolat burkolása Burkolás öntött aszfalt esztrichtre / ragasztómaradvánnyal szennyezett felületre Burkolás faforgács- és OSB lapra Burkolás hagyományos- és mészkôhomok téglafalazatra, pórusbetonra Burkolás fémfelületre (alumínium, acél) Cementesztrich aljzat burkolása Márvány és természetes kôlapok ragasztása Bevezetés Az új, élenjáró easy" technológia Rétegrend javaslatok Márvány- és áttetszô, természetes kô burkolólapok ragasztása Nagyméretû lapok és természetes kô burkolólapok ragasztása Mindig válassza a megfelelô termékeket Kínálatunk a burkolók részére Ragasztóanyagok Fugázóanyagok Speciális termékek Alapozók Az aljzatkiegyenlítés anyagai Alternatív vízszigetelés anyagai Tömítôanyagok és alapozók Ceresit fugázóanyagok alkalmazási területe Epoxi alapú termékek vegyszerállósága Rendszer megoldások a Ceresittôl

4 Az aljzat Amit az aljzat elôkészítésérôl tudni kell Még a legesztétikusabb kerámia burkolólapok is csak a megfelelôen elôkészített felületre ragasztva mutatják meg igazi szépségüket. Nem véletlenül írja elô a szabvány, hogy az aljzat legyen szilárd, tiszta, tartósan száraz, repedéstôl- valamint tapadást gátló anyagoktól mentes. Ezáltal elkerülhetôk ugyanis a váratlan és kellemetlen meglepetések. A burkolat hosszú élettartamát csak a megbízható munkavégzés és szakértelem garantálhatja, ami magában foglalja a megelôzô aljzatvizsgálatokat és a szükséges elôkészítési munkákat is. Ebben a fejezetben részletesen beszélünk ezekrôl a fontos kérdésekrôl. A burkolás az aljzattal kezdôdik

5 Az aljzat Az aljzat Az aljzat olyan merev hordozó szerkezet, amelyre a padlóburkolat kerül. Feladata a terhelés eloszlatása és közvetítése a teherhordó szerkezet felé (talaj vagy födém). Ebben az értelemben az aljzathoz tartozik a szerelôbeton vagy födémszerkezet és a közbülsô rétegek, mint például a különbözô szigetelések, aljzatbeton vagy esztrich, az aljzatkiegyenlítô stb., vagyis mindaz, ami a burkolat alatt található. Az aljzat része a meglévô burkolat is, ha arra újabb burkolat kerül. Az aljzat egyik legfontosabb tulajdonsága a szilárdsága mellett a szívóképessége, amit mindig az aljzat legfelsô rétege (esztrich vagy aljzatbeton) határoz meg. Az aljzat szívóképességének döntô szerepe van a ragasztó, az aljzatkiegyenlítô és az alapozó kiválasztásában. E tulajdonság alapján nedvszívó, valamint tömör, nem nedvszívó aljzatot különböztetünk meg. Aljzatbeton Az aljzatbeton portlandcement (kötôanyag), homokos kavics (sóder) és víz keverékébôl készül. Az alkotórészek keverési aránya befolyásolja a beton bedolgozhatóságát és a szilárdságát. Jó nedvszívó képességgel rendelkezik. Az aljzatbeton minôségét és vastagságát a várható igénybevétel nagysága határozza meg. Vastagsága általában 5 6 cm, mivel ennél vékonyabb réteg nem biztosít elég szilárdságot: terhelés hatására eltörhet, megsüllyedhet. Lépéshangszigetelés alkalmazása esetén úsztatott beton készül szükség esetén acélháló betéttel erôsítve amelynek minimális vastagsága 4 cm. Az aljzatbeton felülete vízszintes vagy lejtéssel kialakított, pl. terasz, fürdôszobák aljzata. A beton minôsítése a 28 napos nyomószilárdsági érték alapján történik. Ehhez 150 mm átmérôjû és 300 mm magasságú henger alakú próbatestet használnak. Jelzése: C (cylinder angol szó, jelentése: henger) és egy szám, ami a nyomószilárdsági értéket jelenti (N/mm 2 ). A beton jele C 4 C 8 C 8 C 14 C 16 Alkalmazási terület Alaptest, úsztatott kôbeton, kitöltô beton, egyéb alárendelt, vasalatlan szerkezet Koszorú, födém, kiváltó, lépcsô, mellvéd, fedlap, pillér, aljzatbeton, egyéb egyszerû vasbeton szerkezetek Nagy fesztávolságú kiváltó, födémlemezek és lépcsôkar, konzol, erkélylemezek, erôs koptatásnak kitett beton, vízzáró és fagyálló beton, egyéb nagy teherbírású, karcsú szerkezetek Hideg- és melegburkolatok alá legalább C 12 nyomószilárdságú aljzatbetont (cementesztrich) kell készíteni, ami képes az aljzatkiegyenlítô száradásakor bekövetkezô a zsugorodásból eredô tépô-nyíró erôknek ellenállni és a használatkor jelentkezô különbözô terheléseket elviselni. Az esztrich Kötôanyag és különbözô, finomszemcséjû adalékanyagok, folyékony adalékszerek és töltôanyagok keverékébôl elôállított, plasztikus állapotban felhordott és késôbb megszilárduló réteg, amely a burkolat alá kerül. Az esztrich felülete sima, képes a terhelés felvételére és elosztására, ezen kívül hô- és hangszigetelô tulajdonságokkal is rendelkezik. Az adalékanyag (pl. kvarchomok) szemszerkezete (általában 0 8 mm) határozza meg az esztrich rétegvastagságát és a kötôanyaggal együtt biztosítja az elôírt szilárdsági értékeket. Az adalékszerek javítják a bedolgozhatósági és felhasználási tulajdonságokat. Az esztrich a nevét a kötôanyagáról kapta. E szerint megkülönböztetünk: cementesztrichet (CE), gipsz (anhidrit) esztrichet (AE), magnezit esztrichet (ME) és bitumen (aszfalt) esztrichet (BE). Cementesztrich Kötôanyaga a portlandcement, adalékanyaga homokos, apró kavics (szabályozott szemszerkezettel), amely vízzel keverve megszilárdul. Ez a folyamat hetekig, hónapokig tarthat, miközben a szilárdsága fokozatosan nô és az esztrich zsugorodik. A végsô szilárdságát kb. 28 nap múlva éri el. Mivel a cement hidraulikus kötôanyag, tartós nedvesség esetén sem veszíti el a szilárdságát. A zsugorodás következményeként repedések keletkezhetnek. Hogy a repedések kialakulását elkerüljük, a még képlékeny esztrichet 6 méterenként (25 30 m 2 -es önálló felületek kialakításával) dilatálni szükséges (vakfuga). A vakfuga kialakítása történhet úgy, hogy a simítókanál élével a még képlékeny esztrichet rétegvastagsága feléig bemetsszük. A burkolás az aljzattal kezdôdik

6 Az aljzat Gipszesztrich A gipszesztrich vagy más néven anhidrit esztrich összetétele kalcium-szulfát (gipsz), víz és kvarchomok. Színe fehér, kötésideje 3 4 hét. Tartós nedvesség hatására kristályszerkezete megnyílik, az esztrich tönkremegy. Alapozását vizes-diszperziós elôkenôvel végezhetjük ugyan, de csak megfelelô száradási idô után (1 2 nap) amikor a kristályszerkezet újra kialakul lehet az aljzatkiegyenlítést megkezdeni. Az aljzat-elôkészítés során a gipszesztrich felületérôl a puha, adalékanyag nélküli terítôréteget csiszológéppel el kell távolítani. A csiszolást addig kell folytatni, amíg az esztrich felületén az adalékanyag szemcsék láthatóvá nem válnak. Keménysége kisebb, mint a cementesztriché, ezért kisebb igénybevételnek kitett helyiségeknél alkalmazzák. Mivel a nedvesség károsítja, vizes blokkok aljzataként nem jöhet szóba. Elônye a cementesztrich-kel szemben, hogy nem zsugorodik, nincs szükség a felület dilatálására. esztrich aljzatot, de a felújítási munkák során nagyon gyakran találkozhatunk vele, különösen iskolákban és közintézményekben. Bitumen (aszfalt) esztrich Kötôanyaga a bitumen. Két fajtáját különböztetjük meg: öntött aszfalt, valamint hidegen hengerelt aszfalt. Mivel a megkeményedett bitumen felülete síkos, a jó tapadás érdekében bôségesen meg kell szórni homokkal, ami vagy beleragad a meleg aszfaltba (öntött bitumen esztrich) vagy hengerrel belepréselik a felületbe (hengerelt bitumen esztrich). Az esztrich felülete tömör, nem nedvszívó, hô hatására lágyuló. Elsôsorban ipari csarnokok aljzataként találkozhatunk vele. Nem zsugorodik, nincs szükség a felület dilatálására. Az esztrich fajtái A gipszesztrich felületét addig kell csiszolni, amíg az adalékanyag szemcsék láthatóvá nem válnak. Magnezit esztrich Kötôanyaga a magnéziumoxid (MgO), köznyelven magnezit és a magnézium-klorid (MgCl 2 6H 2 O). Töltôanyagát tekintve lehet szerves eredetû (fûrészpor, len és kender pozdorja stb.) vagy szervetlen (kvarchomok, talkum stb.). Laza, rostos szerkezete miatt könnyû, jó hô- és hangszigetelô képességgel rendelkezik. Színe sárgás-vörös, vastagsága: mm. Nagyobb vastagság eléréséhez több rétegben kell felhordani. Száradáskor zsugorodik ugyan, de a cementesztrichnél kisebb mértékben. Mivel a víz a magnéziumoxid és a magnéziumklorid közötti kötést elbontja, a magnezit esztrich nedvesség hatására elveszti szilárdságát, meglágyul. Ezért elôkezeléséhez nem használható diszperziós elôkenô, csak vízmentes, kétkomponensû epoxigyanta alapozó. Gyakran önálló járófelületként is alkalmazzák, burkolat nélkül (pl. magnezit esztrich koptatóréteggel ellátva vagy döngölt padló). Magyarországon már nem készítenek magnezit Az aljzathoz történô kapcsolódása szerint: Kötött esztrich: alapozó segítségével szilárdan kapcsolódik az aljzatbetonhoz. Nagy várható igénybevétel esetén alkalmazzák. Mivel a nedvesség képes átdiffundálni az alapozón, fontos az aljzat megfelelô szigetelése. Esztrich elválasztó rétegen: ha az aljzat zsírral, olajjal vagy viasszal szennyezett, az esztrich nem tud megfelelôen az aljzathoz tapadni. Az olaj képes felszivárogni, ami a késôbbi burkolatot is tönkreteheti. Ilyenkor pl. polietilén fóliával lehet megelôzni, hogy a ragasztást akadályozó szennyezôdés felszivárogjon a felületre. Ebben az esetben azonban az esztrich minimális rétegvastagsága 3,5 4 cm. Úsztatott esztrich: a megfelelô hô- és hangszigetelés érdekében az aljzatbeton és az elválasztó réteg (pl. polietilén fólia) közé szigetelô elem is beépítésre kerül. A szigetelôanyag elôírásszerû elhelyezésével ügyelni kell arra, hogy a falcsatlakozásoknál ne keletkezhessen hôvagy hanghíd. Burkolat Esztrich Elválasztó réteg Szigetelô réteg Elválasztó réteg Aljzatbeton A burkolás az aljzattal kezdôdik

7 Az aljzat Az aljzattal szemben támasztott követelmények Az aljzat legyen sima, tartósan száraz, repedés-, valamint tapadást gátló anyagoktól mentes, megfelelô húzó- és nyomószilárdságú. Errôl a megfelelô vizsgálatok elvégzésével meg kell gyôzôdni. A vizsgálati eredményeket célszerû jegyzôkönyvben vagy az építési naplóban rögzíteni! Az aljzat megengedett nedvességtartalma A burkolatok fektetésekor az egyik legnagyobb veszély az aljzatban lévô úgynevezett visszamaradó nedvesség (a nedves állapotban felhordott esztrich vagy aljzatbeton még nem száradt ki megfelelôen). Ez a nedvesség a páradiffúzió következtében fölfelé törekszik, s ha elér egy kritikus értéket, képes a burkolólapokat felnyomni. A felesleges többletvíz lelassítja a ragasztó kiszáradását, a fugázó anyag megrepedezhet, elszínezôdhet vagy éppen a benne lévô szabad mész vándorlása miatt a fugák kifehéredhetnek. Hogy elkerüljük ezeket a kellemetlen problémákat, a szabvány szigorúan rögzíti az aljzat megengedett nedvességtartalmát. A nedvességtartalom mérésének két módját ismerjük: az úgynevezett karbidos módszert vagy az elektromos módszert (cementesztrich vagy betonpadló esetében). A szabvány az aljzat visszamaradó nedvességtartalmát úgynevezett CM%-ban adja meg, ami karbidos mérômûszerrel mért értéket jelent. Ez az egyedüli és hiteles mérési módszer a tényleges nedvességi értékek megállapítására. Az üvegampullában lévô karbid rendkívül érzékeny módon reagál az aljzatból roncsolással eltávolított és összeporított mintában lévô nedvességre. Az így keletkezett gáz nyomását méri a nyomásmérô, amely egyben az acéltartály záró fedele is. A megengedett értékek hidegburkolat készítése esetén a következôk: Az esztrich típusa Megengedett visszamaradó nedvesség (CM%) Cementesztrich 2,5 Gipszesztrich 0,5 Magnezit esztrich 3 12 Bitumen (aszfalt) esztrich Nincs visszamaradó nedvesség A felületre helyezhetô elektromos nedvességmérô Az elektromos módszer azon az elven alapszik, hogy a cementes anyagok bizonyos mértékben vezetik az elektromosságot. Minél magasabb bennük a nedvességtartalom, annál jobban vezetik azt. A beütôs mûszerek (az elektromos érintkezôket a kifúrt lyukakba beütött acélszögekhez erôsítik) pontosabbak, hiszen mélységben mérnek, míg a felületre helyezhetô készülékek (az elektromos érintkezôk egybe vannak építve a mûszerrel) csak a felületen vagy annak közvetlen közelében mérnek. Egyszerû alkalmazhatóságuk mellett hátrányuk, hogy csak megközelítô eredményt mutatnak, ráadásul becsaphatók: víz jelenlétét érzékelik akkor is, ha az aljzatba vezetôképes anyag került vagy éppen salétromos a felület. Ezért elsôsorban arra használhatók, hogy megállapítható legyen az aljzat legnedvesebb pontja a CM-méréshez. Az aljzat megengedett egyenetlensége Az aljzatbeton egyenetlenségeinek mérésére az esztrich ék és -léc szolgál, amelyek segítségével egyszerûen megtalálhatók az egyenetlenségek, megállapítható azok mélysége és az, hogy milyen rétegvastagságban szükséges felhordani a felületre a megfelelô Ceresit aljzatkiegyenlítôt. Fontos tudni, hogy az egyenetlenségeket hitelesen csak két feltámasztási (érintkezési) pont között lehet megmérni. Természetesen egyenes léc (vízmérték stb.) és mérôszalag segítségével is elvégezhetô a vizsgálat. A burkolás az aljzattal kezdôdik

8 Az aljzat Az aljzat funkciója Esztrich, mint burkolati aljzat Megengedett egyenetlenség mm-ben, a fesztávolság függvényében 0,1 m 1 m 4 m 10 m 15 m Repedések az aljzatban A repedéseket a sebhez hasonlóan össze kell varrni, különben azok átvezetôdhetnek az aljzatkiegyenlítôn és burkolati törésekhez is vezethetnek. Sarokcsiszolóval a repedéseket ki kell szélesíteni és keresztirányba bevágni, cm távolságra egymástól. Hullámos fém összekötô elemeket kell a keresztvágásokban elhelyezni és epoxi kiöntô gyantával a hézagokat kitölteni. A gyantás felületet azonnal meg kell szórni homokkal, a jó tapadás érdekében. Az aljzat keménységének ellenôrzése Az aljzat keménységének ellenôrzéséhez speciális karcoló tût és sablont használjunk. A várható igénybevételnek megfelelôen állítsuk be a belsô acéltûre ható erôt (10 N lakóhelyiségek aljzata, 20 N intézmények, iskola épületek aljzata és 30 N ipari létesítmények aljzata) és karcolja meg vele a felületet a sablon segítségével: párhuzamosan és keresztirányban. A karcolatok mélységébôl és a metszési pontoknál elôforduló esetleges kiszakadásokból az anyag keménysége objektíven megállapítható. Ha nincs kéznél keménységmérô, ellenôrizzük a keménységet kalapáccsal, karcoljuk meg a felületet drótkefével, szöggel vagy éppen egy spaklival. Sókivirágzás a felületen A talajból felszivárgó víz nagy mennyiségben tartalmaz oldható sókat (pl. nitrátok, kloridok, szulfátok). A víz elpárolgásakor a sók kicsapódnak és kikristályosodnak. Mivel ez a folyamat jelentôs térfogat növekedéssel jár, ezek a kristályok képesek lehetnek a felületrôl lefeszíteni a burkolólapokat. Ha meg akarunk szabadulni ettôl a kellemetlen jelenségtôl, a kiváltó okot kell megszüntetni (pl. szigetelés, injektálás), majd pórusos, páraáteresztô vakolattal kell a felületet ellátni. Egyéb ellenôrzések és vizsgálatok Fontos, hogy megmérjük a levegô hômérsékletét és relatív páratartalmát. A mûszaki adatokban feltüntetett idôintervallumok ugyanis 23 C-ra és 55% levegô páratartalomra vonatkoznak. Az ettôl eltérô klimatikus viszonyok esetén a bedolgozhatósági- és a kötési idôk jelentôsen megnôhetnek (magas páratartalom, alacsony hômérséklet) vagy lecsökkenhetnek (alacsony páratartalom, magas Elektromos hô- és páratartalom mérô hômérséklet). Ellenôrizni kell a dilatációs hézagok és mozgási fugák meglétét és szakszerû lezárását. A burkolás az aljzattal kezdôdik

9 Az aljzat A mozgási fugákat és hézagokat csak speciális profilokkal vagy elasztikus, poliuretán tömítô anyaggal szabad lezárni. Ellenôrizni kell a megfelelô szintmagasság meglétét, igazodva a csatlakozó helyiségek szintjéhez. Padlófûtés esetén meg kell gyôzôdni arról, hogy a szabályos (lassú) felfûtés megtörtént-e (jegyzôkönyv). A burkolási munkák peremfeltételei massza kikristályosodását, ami a nagy szilárdság kialakulásának elôfeltétele. Az így kapott felület tömör, sima lesz és csökken a ragasztó felhasználás. por megkötése szívóképesség csökkentése felület szilárdítás tapadóhíd képzés Nem javasolt aljzat-elôkészítési és burkolási munkák végzése, ha: az aljzat hômérséklete < 10 C, a levegô hômérséklete < 10 C, a levegô relatív páratartalma > 75%. A burkolási munkák megkezdése elôtt Aljzatkiegyenlítés, réskitöltés Az aljzatkiegyenlítés célja: sima, nagy igénybevételt kibíró felület kialakítása, amely az egyre vékonyabbra gyártott burkolólapok ragasztását is kiváló minôségben teszi lehetôvé. A kiegyenlített felület csökkenti a ragasztó felhasználását, könnyebb és gyorsabb munkavégzést tesz lehetôvé. Az aljzatról a meglévô ragasztó- és festékmaradványokat el kell távolítani, az esetleges repedéseket meg kell szüntetni. A betonaljzat (cementesztrich) felületén lévô laza, puha részeket (cementmaradványok, cementtej stb.) csiszolással kell eltávolítani. Porelszívás után az aljzatot a megfelelô Ceresit alapozóval kell elôkezelni a jobb tapadás érdekében. Alapozás, elôkenés A visszamaradt port megköti, az aljzatban lévô pórusokat és kapilláris ereket lezárja, kiváló tapadást biztosít a kiegyenlítô anyag számára. Kiegyenlítéskor meggátolja a víz gyors elszivárgását, elôsegítve ezzel a kiegyenlítô A kiegyenlítô anyag kiválasztásának szempontjai: az aljzat szívóképessége, a várható igénybevétel nagysága (szilárdsági értékek), a járhatóság és burkolhatóság elérésének ideje, egy rétegben felhordható maximális vastagság, zsugorodás (belsô feszültség kialakulása), flexibilitás (alkalmasság padlófûtés esetén stb.). Gyakorlati tanácsok az aljzatkiegyenlítés elvégzéséhez: Ne gletteljünk +15 C alatti padlóhômérséklet esetén. Mindig a vízhez öntjük a port és nem fordítva. A vízmennyiséget adagoljuk pontosan az elôírtak szerint. A víz túladagolása elrontja a víz-cement tényezôt (alacsony szilárdsági érték); a homok kiül az edény aljára (ülepedés); a felhordott kiegyenlítô anyag szétülepedik A burkolás az aljzattal kezdôdik

10 Az aljzat (nehezebb anyag alul, a könnyebb és puhább felúszik); lassabb a száradás; nagyobb a zsugorodás, ami pókháló-szerû repedezésekhez és a kiegyenlítô anyag felválásához vezethet. Fontos: az önterülô aljzatkiegyenlítô jó terülését nem a többletvíz, hanem a benne lévô speciális folyósító szer okozza. Kivitelezési problémák az aljzatkiegyenlítés során: Nem megfelelô szilárdságú aljzat, Az aljzat nem lett jól megtisztítva (ragasztómaradvány, cementtej, laza részek), Ha az aljzatkiegyenlítô a piszokhoz tapad, ez az eredmény A nehezebb, szilárdságot biztosító töltôanyag alul, a könnyebb és puhább felül a szilárdság lecsökken Akkora keverô edényt használjunk, amekkorában 1 teljes zsák poranyagot egyszerre, kényelmesen be lehet keverni. Alapozás hiánya, Helytelen alapozó választás, Helytelen kiegyenlítô választás, Víztúladagolás, szétülepedés, Túl alacsony vagy túl magas hômérséklet, A kiegyenlítô anyag több rétegben lett felhordva, Direkt napsütés és huzat éri a felületet száradáskor. A vakolat Az elektromos keverôgép fordulatszáma nem haladhatja meg a 600 ford./percet. A terítéshez simítókanalat vagy nagyfelületû fogas lehúzót használjunk. A levegôbuborékokat tüskés légtelenítô görgôvel távolítsuk el. Padlókiegyenlítô választás: az egyenetlenségeket egy réteg felhordásával meg kell tudni szüntetni. A többrétegû felhordás jégtáblaszerû felválásokhoz vezethet. Az aljzatkiegyenlítôhöz ne keverjünk homokot. A nedves felületet óvjuk a direkt napsugárzástól és a huzattól. A vakolat (vakolóhabarcs) belsô falra, mennyezetre, illetve külsô felületre a durva egyenetlenségek megszüntetésére, a szerkezet állagvédelmére és egyéb felületképzési célból felhordott, friss állapotban képlékeny, késôbb megszilárduló keverék, amely kötôanyagból, finomszemcséjû (legfeljebb 4 mm szemnagyságú) adalékanyagból, adalékszerbôl és segédanyagokból áll. A vakolatokkal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a tapadószilárdság. A vakolat kötôanyaga olyan egy- vagy kétkomponensû, fizikai vagy kémiai úton szilárduló anyag lehet, amely a vakolat-adalékanyag szemcséinek megkötéséhez és a habarcs megfelelô tapadásának biztosításához szükségesek. A vakolatokat csoportosíthatjuk a bennük lévô kötôanyag vagy felhasználási területük szerint. A burkolás az aljzattal kezdôdik

11 Az aljzat A vakolóhabarcsok csoportosítása kötôanyaguk szerint: mészhabarcs, cementes mészhabarcs, cementhabarcs, meszes cementhabarcs, gipszhabarcs, gipszes mészhabarcs stb. A vakolóhabarcsok csoportosítása felhasználási területük szerint: Belsô vakolóhabarcs, amelyet épületek belsejében alkalmaznak. Általában a könnyebb bedolgozhatóság a cél, ami kisebb szilárdsági értékeket eredményez. Homlokzati vakolóhabarcs, amelyet idôjárásnak kitett külsô vakolatként használnak fel. Fontos a nagyobb tömörség és tapadószilárdság elérése. A megkötött vakolat tapadószilárdsága hidegburkolat fogadása esetén nem lehet alacsonyabb, mint 0,1 N/mm 2. Ez az érték azt jelenti, hogy egy 10 x 10 cm-es kerámialap alatti vakolat akár 100 kg-os terhelést is képes elviselni anélkül, hogy a csempével együtt leszakadna. Fontos tudni, hogy a burkolatragasztók tapadó- és nyomószilárdsága többszöröse a vakolatokénak. Sajnos gyakori reklamációs problémát jelent a gyenge minôségû, a falazathoz nem megfelelôen tapadó vakolat. Ebben az esetben ugyanis a burkolólapok a ragasztóval együtt úgy válnak le a falazatról, hogy letépik a vakolt felületrôl a puha vakolatot. A burkolás az aljzattal kezdôdik

12 Alapozó felhasználási útmutató Fogadó felület Követelmények Munkamûveletek alapozás elôtt Gipszesztrich Visszamaradó nedvességtartalom 0,5 CM% (padlófûtés esetén 0,3 CM%) Padlopon Diszperziós Alapozók Padlopon Turoprén Új Ceresit Univerzális Csiszolás az adalékszemcsékig, porszívás 1:1 1:1 Aljzatbeton Legalább C 12 minôség, kora min. 28 nap Csiszolás, porszívás 1:3 1:3 Cementesztrich Visszamaradó nedvességtartalom 2,0 CM% (padlófûtés esetén 2 CM%) Csiszolás, porszívás 1:3 1:3 Aljzatkiegyenlítô Pormentes Általában nem szükséges Diszperziós festék Csak beltérben, jó tapadás Tisztítás, érdesítés, porszívás Mûgyanta festék Csak beltérben, jó tapadás Tisztítás, alapos csiszolás, érdesítés, porszívás Ragasztóval szennyezett és bitumenes felület Meglévô kerámia burkolat, kültérben Meglévô kerámia burkolat, beltérben Cementkötésû faforgács (betonyp) lap Gipsztartalmú vakolat Gipszkarton Szabványos bitumen esztrich Faforgács- és OSB-lap Mész-cement- és cementes vakolat Magnezit esztrich Pórusbeton (Ytong) falazat Fagyálló, ép, jól tapad a felülethez, lejtés > 2,5% Ép, jól tapad a felülethez Meghajlástól, deformációtól védett Visszamaradó nedvességtartalom 1,0 CM%, kora min. 28 nap Meghajlástól, deformációtól védett Homokkal érdesített felület. Kora min. 7 nap Aljzatként: min. 22 mm vastag, nút- és csappal ellátott, ledûbelezve, rögzítési távolság 62,5 cmenként, alászigetelt. Falfelületként: 19 cm vastag, meghajlástól, deformációtól védett. Kora min. 28 nap, megfelelô szilárdságú Nedveségtartalom 3 12 CM%, megfelelô szilárdság Megfelelô szilárdság A puha, gyengén tapadó ragasztó- és bitumen maradványok mechanikus eltávolítása A tapadást gátló anyagok eltávolítása (kosz, olaj, zsír stb.) A tapadást gátló anyagok eltávolítása (kosz, olaj, zsír stb.) Vizes helyiségben kenhetô szigeteléssel védeni, utána nem kell alapozni 1:3 1:3 Száraz kefével átdörzsölni 1:3 1:3 Vizes helyiségben kenhetô szigeteléssel védeni, utána nem kell alapozni 1:3 1:1 A tapadást gátló anyagok eltávolítása (kosz, olaj, zsír stb.), szükség esetén marás Nem kell alapozni 1:3 1:3 Kérdezze szaktanácsadónkat Alapos portalanítás, min. 2x alapozni. Vizes helyiségekben kenhetô szigeteléssel védeni, utána már nem kell alapozni. 1:3 1:3 Száraz esztrich lapok A gyártó utasítása szerint lerakva 1:3 1:3 Kenhetô vízszigetelés, vízzáró cementhabarcs Az elôírt száradási idôt be kell tartani! Nem kell alapozni elsôsorban ajánlott Ceresit alapozó lehetséges Ceresit alapozó 10 A burkolás az aljzattal kezdôdik

13 A hidegburkolat Hidegburkolat Lapokból fektetett burkolat, amelyben a burkolatot alkotó lapok anyaga ásványi eredetû: természetes vagy mesterségesen elôállított kôzetbôl vagy égetett agyagból készülhet. Hidegburkoló lapok felosztása Kerámia lapok (MSZ EN 87:1993 szerint) I. vízfelvétel E 3% (A kôporcelán más néven gres lapok vízfelvétele 0,5% alatt van) II.a vízfelvétel 3% < E 6% II.b. vízfelvétel 6% < E 10% III. vízfelvétel E > 10% A burkolatragasztók szempontjából csak a burkolólapok vízfelvétele és mérete a fontos és nem befolyásoló tényezô az alkalmazott gyártástechnológia. A magas vízfelvételû kerámia lap hátoldala porózus, a cementkristályok könnyedén meg tudnak kapaszkodni a pórusokban. Természetes kôlapok A természetben megtalálható kôzetekbôl mechanikai megmunkálással elôállított burkolólapok (pl. márvány, gránit stb.). Mûkôlapok Ásványi kötôanyaggal (cement) elôállított burkolólapok. Hidegburkolat ragasztók A greslap tömör hátoldala elektromikroszkópos felvételen. A cementkristályok nem képesek megkapaszkodni rajta. A hidegburkolat ragasztók általában tartalmaznak: kötôanyagot (a ragasztó teste), töltôanyagot (a ragasztó gerince), polimert (pordiszperzió vagy folyékony diszperzió formájában), különbözô adalékszereket és segédanyagokat. Hogy mibôl és mennyit, azt befolyásolja a várható igénybevétel nagysága és fajtája, valamint az adott feladat elvégzéséhez szükséges fizikai jellemzôk. Kiváló tapadás, tökéletes biztonság 11

14 A hidegburkolat A ragasztók felosztása Kötôanyaguk alapján: Cementtartalmú habarcsok Hidraulikus kötôanyagok, adalékanyagok és szerves kiegészítôk keveréke. A ragasztót közvetlenül a felhasználás elôtt vízzel és szükség szerint folyékony adalékszerrel kell összekeverni. Diszperziós ragasztók Szerves kötôanyag, szerves kiegészítôk és ásványi töltôanyagok keveréke vizes polimerdiszperzióban. A keverék felhasználásra kész. Reaktív (epoxi- vagy poliuretán bázisú) mûgyanta ragasztók Szintetikus gyanta, ásványi töltôanyagok és szerves kiegészítôk keveréke, amelynél a kikeményedés kémiai reakció következtében jön létre. A reaktív mûgyanta ragasztók egy- vagy több komponensûek lehetnek. cementkristályok közé beépülve, a megszilárdult habarcs ellenálló képességét javítják a nedvesség behatolással szemben. A pordiszperzió vízzel történô elkeverésével ismét az eredeti, vizes polimer diszperzióhoz juthatunk, annak minden elônyével és jellemzô tulajdonságával. A diszperzió megfelelô mennyiségben adagolva kiváló tapadást biztosít a ragasztónak a nem szívóképes felületekhez is (adhézió), javítja rugalmasságát, tartósságát, vízmegtartó képességét (hosszabb nyitott idô) és csökkenti a ragasztóban lévô belsô feszültséget (csökken a repedezés veszélye). A cementtartalmú ragasztók felosztása Alapragasztók, diszperzió tartalom nélkül. A cement kötése (hidratáció) során kialakuló cementkristályok segítségével alakul ki tapadás a porózus felületeken. A diszperzió elasztikus, jól tapadó, hosszú szálakat képez a flexibilis ragasztóban (az elektromikroszkópos képen sárgával jelölve) A cementkristályok képesek megkapaszkodni a porózus felületeken (elektromikroszkópos felvétel) Emelt minôségû ragasztók, alacsony mûgyanta pordiszperzió tartalommal. Gres lap (flexibilis) ragasztók, közepes mûgyanta pordiszperzió tartalommal. Extra flexibilis ragasztók, magas mûanyag pordiszperzió tartalommal. A pordiszperzió Speciális, hosszú polimer molekulákat és egyéb segédanyagokat magába foglaló száraz keverék. A vizes polimer diszperzió porlasztásával és egyidejû szárításával állítják elô. Tartalmaz védôkolloidot, amely megakadályozza a száraz polimer részecskék összetapadását, valamint hidrofóbizáló adalékszereket, amelyek a A diszperzió tartalom hatása a ragasztó tapadószilárdságára A magas diszperzió tartalom lehetôvé teszi a kiváló tapadást a nem szívóképes felületekhez is. A ragasztó a greslap esetében is gyakorlatilag a teljes felületen feltapad a hátoldalra, biztosítva ezzel a ragasztó kiváló tapadószilárdságát. kôporcelán lap hátoldala megszilárdult ragasztóágy Az elektromikroszkópos felvételen jól látható a tökéletes, teljes felületû tapadás a greslap hátoldalához Ha csökken a diszperzió tartalom a ragasztó csak foltokban képes a greslap felületéhez hozzátapadni. Ez természetesen csökkenti a tapadószilárdságot. 12 Kiváló tapadás, tökéletes biztonság

15 A hidegburkolat kôporcelán lap hátoldala megszilárdult ragasztóágy Az elektromikroszkópos felvétel 50% körüli feltapadást mutat Ha nem vagy csak minimális mennyiségû diszperziót tartalmaz az alapragasztó, nem alkalmas 3% alatti vízfelvételû (pl. gres) lapok ragasztására, sem padlófûtéshez, sem terasz burkolásához. Ez jól látszik a felvételen, a ragasztó gyakorlatilag nem tapad a kôporcelán lap hátoldalához. kôporcelán lap hátoldala Vízterhelés A víz hatásának kitett felületeket meg kell védeni az átázástól. A fürdôszoba, zuhanyozó és konyha esetében általában csapó víz ellen védekezünk, míg az úszómedencéket és víztartályokat a tartós víznyomás és a vízelszivárgás ellen is védjük. Erkély és terasz esetében, idôszakos vízterheléssel kell számolni (záporesô, zivatar, havazás). Hôterhelés Az átlagos hômérsékleti változások kevésbé viselik meg a burkolatot, mint a szélsôséges hôingadozások (padlófûtés, hûtôkamra, terasz stb.). megszilárdult ragasztóágy A csekély diszperzió tartalom miatt a tapadószilárdság nem megfelelô A burkolatra és a ragasztóra ható erôk és hatások Extrém igénybevétel lakóépületek burkolatai esetében: úszómedence (1), padlófûtés (2), vizes helyiségek (3), terasz (4) Mechanikai igénybevétel Meghatározó a ragasztó és a burkolat kiválasztása szempontjából. Más erôhatást kell elviselnie a kész burkolatnak (és természetesen a ragasztónak is) kisebb vagy nagyobb gyalogos forgalom esetén és mást az emelôtargoncák és más önjáró gépek mozgása során. A súlyterhelés mellet meghatározó a gépek és jármûvek mozgásának gyakorisága vagy éppen a kerekek mérete és anyaga stb. 4 Hômérsékleti különbségek hatására feszültségek keletkezhetnek a burkolatban egy helyiségen belül is Vegyi igénybevétel A savak, lúgok, olajok, nitrátok, kloridok, szulfátok, oldószerek, a különbözô fertôtlenítô- és tisztítószerek stb. megtámadhatják a hagyományos, cementtartalmú ragasztóhabarcsot és fugázó anyagot. A megoldás ezekben az esetekben, a vegyszerálló anyagok (epoxi, poliuretán) alkalmazása. Fagyhatás A víznek az a különleges tulajdonsága, hogy fagyáskor növekszik a térfogata. A jég képes lefeszíteni a felületrôl a burkolatot és szétroncsolni azokat. Ezért fontos a fagyálló burkolatok, fugázók és ragasztók használata kültérben. Ez önmagában azonban nem jelent tökéletes megoldást, csak akkor, ha betartják a kültéri fektetés szabályait, amirôl a késôbbiekben még lesz szó. Alakváltozás és vibráció Bizonyos épületi szerkezeti elemek (galéria, függôfolyosó, álpadló, rögzített lépcsôfeljáró stb.) és építôlapok (gipszkarton, cementkötésû és hagyományos faforgácslapok, OSB-lapok, rétegelt lemez stb.) esetében mozgásból származó feszültségek, térfogat változás, elhajlás és vibráció következhet be, ami fokozott követelményt támaszt a ragasztókkal, fugázó anyagokkal és a burkolatokkal szemben. Kiváló tapadás, tökéletes biztonság 13

16 A hidegburkolat Amit az MSZ EN harmonizált szabványról tudni kell Új megközelítés az EU szabványosítás folyamatában Az építési termékekre vonatkozó Új megközelítésû EU irányelv (89/106/EGK) és a bevezetô magyar rendelet, a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet csak az alapvetô, lényeges követelményeket tartalmazza, ellentétben a korábbi, mélyen mûszaki és részletes direktívával. A konkrét szabályozást az irányelvhez tartozó több mint 100 nemzeti szabványként is bevezetett honosított, harmonizált európai szabvány tartalmazza. Ezek egyike a Magyarországon 2002-ben elfogadott MSZ EN számú harmonizált szabvány (Habarcsok és ragasztók kerámia burkolólapokhoz. Fogalom meghatározások és követelmények). Honosított, harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, melyet a magyar eljárási rendnek megfelelôen honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek. Építési terméket építménybe betervezni csak akkor szabad, ha arra jóváhagyott mûszaki specifikáció van. Jóváhagyott mûszaki specifikáció: " valamely arra jogosult szervezet által jóváhagyott és közzétett mûszaki dokumentáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó mûszaki követelményeket és rendszerint az alkalmazási feltételeket, továbbá a termék megfelelôség igazolásának a módozatait is." A mûszaki specifikáció lehet: honosított, harmonizált szabvány nemzeti szabvány Európai Mûszaki Engedély (ETA) Építôipari Mûszaki Engedély (ÉME) Fontos: Forgalomba hozni vagy beépíteni csak megfelelôségi igazolással rendelkezô, építési célra alkalmas építési terméket szabad! A hidegburkolat ragasztók osztályozása és megnevezése C cementtartalmú habarcsok D diszperziós ragasztók R reaktív mûgyanta ragasztók Minden típusnál különbözô alosztályok lehetségesek, amelyek különbözô, választható jellemzô mértékekre vonatkoznak. Ezeket az alosztályokat a következô rövidítésekkel lehet megkülönböztetni: 1 habarcsok és ragasztók normál (átlagos) igénybevételre, 2 diszperziós habarcsok és ragasztók fokozott igénybevételre, F gyorsan kötô habarcsok, T csökkentett lecsúszási hajlamú habarcsok vagy ragasztók: az MSZ EN 1308:1999 európai szabvány szerint a lecsúszás max. 0,5 mm lehet 200±10 g tömegû, max. 0,2% vízfelvételû kôporcelán lap esetén, E hosszú elengedési idejû habarcsok vagy ragasztók (csak a fokozott követelményeknek is megfelelô cementtartalmú habarcsok és diszperziós ragasztók esetében): az MSZ EN 1346:1999 európai szabvány szerint a tapadószilárdság min. 0,5 N/mm 2, 30 perc után, 15±3% vízfelvételû, porózus kerámia burkolólap esetén. A CE megfelelôségi jelölés alkalmazása Építési termékekre CE megfelelôségi jelölés csak akkor helyezhetô el, ha a megfelelôségi igazolás honosított harmonizált szabvány vagy európai mûszaki engedély alapján történt és a termék megfelel valamennyi rá vonatkozó jogszabályban meghatározott alapvetô követelménynek. A terméket a megfelelôségi igazolás mellett a szállítónak megfelelôségi jelöléssel is el kell látnia. Henkel Magyarország Kft. H-111 Budapest, Dávid Ferenc utca. CM17 MSZ EN Cementtartalmú habarcs fokozott követelményekre padló- és falburkoláshoz, kültéri és beltéri használatra C2tE Ragasztó felhordási módok Felhordás fogazott glettvassal (floating eljárás) Egyoldalas felhordást jelent, csak a fogadó felületet kell bekenni a megfelelô kenôlapáttal. Beltérben alkalmazzák és kisméretû lapok ragasztása esetén (max 35 x 35 cm). Kombinált (floating-buttering) eljárás Kétoldalas felhordást jelent. A ragasztót a fogadó felületre a megfelelô fogazású kenôlapáttal hordjuk fel, majd a lapok hátoldalát is meg kell kenni ragasztóval. Kültérben, üregmentes ragasztásra, valamint nagyméretû lapok ragasztásánál feltétlenül ezzel a módszerrel dolgozzunk Kiváló tapadás, tökéletes biztonság

17 A hidegburkolat Folyékonyágyas ragasztási eljárás Nagyméretû kerámia burkolatok és természetes kôlapok teljes felületû, üregmentes ragasztásához ajánlott vízszintes felületre. A speciális, folyékonyágyas ragasztót csak az aljzatra kell felhordani, fogazott kenôlappal. A ragasztó már kisebb nyomás hatására folyósodik, ezért gyors, üregmentes ragasztást tesz lehetôvé pl. teraszon és nagyméretû lapok esetében is. Ebben az esetben ugyanis nincs szükség a lapok hátoldalának lekenésére. A ragasztó hígabb konzisztenciája miatt viszont csak sima, kiegyenlített felületen lehet alkalmazni, nincs lehetôség a lapok szintezésére a ragasztó segítségével. A burkolólapok felfekvése A tökéletes felfekvés csak jól megválasztott kenôlapáttal történô ragasztófelhordással, a nyitott idô betartásával és a megfelelô erô alkalmazásával érhetô el. Beltérben a lapok hátoldalának legalább 70%-a ragasztóba kell hogy érjen. Mivel kültérben (teraszon) a követelmény a 100%-os (üregmentes) tapadás, ajánlott a lapok hátoldalának megkenése is vagy folyékonyágyas ragasztó alkalmazása. Milyen erô szükséges a burkolólapok ragasztóba ágyazásához? Minél nagyobbak a burkolólapok, annál nagyobb erôre van szükség azok ragasztóágyba préseléséhez, hogy elérhetô legyen a szabványos felfekvés. Az alábbi rajz mutatja, hogy a különbözô méretû 6 mm vastag lapok esetében milyen erô szükséges a lapok ragasztóba ágyazásához. beltérben teraszon A ragasztóválasztást befolyásoló tényezôk 5 x 5 cm 30 x 30 cm 60 x 60 cm Melyik kenôlapot válasszam? A kenôlapát fogazata függ a burkolólap méretétôl és vastagságától. Az alábbi táblázat tartalmazza a javasolt kenôlapát típusát az oldalhossz függvényében. A lap oldalának hossza (cm) A fogazat mélysége (mm) 10 cm-ig 4 mm 20 cm-ig 6 mm 25 cm-ig 8 mm 35 cm felett 10 mm A felület szívóképessége anyaga (pl. gipszkarton) alakváltozási képesség (szárazépítô lapok) vízszintes vagy függôleges alkalmazás Hôterhelés kül- és beltéri alkalmazás padlófûtés fedett vagy nyitott terasz A burkolólapok mérete vízfelvétele különleges tulajdonságai A várható igénybevétel nagysága úszómedence ipari felhasználás nagy forgalmú közterület hûtôház vegyi igénybevétel stb. Határidô fugázhatóság ideje lépcsôház járhatósága stb. Kiváló tapadás, tökéletes biztonság 15

18 Ceresit csemperagasztók alkalmazási területe nedvszívó felület Beltéri alkalmazás nem szívó felület vízszintes felület függôleges felület vízszintes felület függôleges felület cement- és gipsztartalmú aljzat nedvszívó vakolat gipszkarton szárazépítô lapok cementes faforgács lap faforgács lap OSB-lap meglévô kerámia burkolat kenhetô mûanyag szigetelés vagy vízzáró cementhabarcs ragasztóval szennyezett aljzat meglévô kerámia burkolat kenhetô mûanyag szigetelés vagy vízzáró cementhabarcs festett falazat CM 9 CM 11 CM 12 CM 14 CM 16 CM 17 CM 19 CM 24 CM 25 CU 22 alkalmazás a burkolólapok mérete és típusa szerint 20 x 20 cm-ig közepes és magas vízfelvételû kerámia lapok (>3%) 30 x 30 cm-ig 40 x 40 cm-ig 40 x 40 cm felett alacsony vízfelvételû kerámia lapok (>3%) 10 x 10 cm-ig 20 x 20 cm-ig 30 x 30 cm-ig 40 x 40 cm-ig 40 x 40 cm felett 35 x 35 cm-ig greslap 35 x 35 cm felett üvegmozaik természetes kôlapok ipari lapok gránit márvány CM 9 CM 11 CM 12 1 CM 14 CM 16 CM 17 CM 19 CM 24 CM 25 CU 22 1 csak beltérben 16 Kiváló tapadás, tökéletes biztonság

19 Ceresit csemperagasztók alkalmazási területe kültérben és különleges igénybevétel esetén Kültérben Alkalmazhatóság különleges igénybevétel esetén nedvszívó felületre nem szívó felületre vízszintes felület cementtartalmú aljzat függôleges felület nedvszívó aljzat meglévô kerámia burkolat vízszintes felület kenhetô mûanyag vízszigetelés vagy vízzáró cementhabarcs meglévô kerámia burkolat függôleges felület kenhetô mûanyag vízszigetelés vagy vízzáró cementhabarcs festett fal polisztirol hôszigetelô habarcs kerti medence úszómedence (epoxi fugázóval) ipari igénybevételre hûtôházban (epoxi fugázóval) vegyszerállósági követelmény (epoxi fugázóval) padlófûtés CM 9 CM 11 CM 12 CM 14 CM 16 CM 17 CM CM 24 CM 25 CU 22 1 csak vízszintes felületen Kiváló tapadás, tökéletes biztonság 17

20 A hidegburkolat ékessége a tökéletes fuga A fugázás A hidegburkoló lapok közötti, speciálisan kialakított hézagok (fugák) tömítése, a mozgási (dilatációs) rések kivételével. Fugázó anyagnak nevezünk valamennyi, erre a célra alkalmas és felhasznált anyagot. A fugázó anyagok felosztása Cementtartalmú fugázó anyag (CG) Hidraulikus kötôanyagok, töltôanyagok és szerves vagy szervetlen adalékszerek száraz keveréke. Vízzel (és szükség esetén folyékony adalékszerrel) közvetlenül a felhasználás elôtt kell bekeverni. A speciális, polimer diszperziót tartalmazó adalékszerrel javítható a cementes fugázó anyag rugalmassága és tapadó képessége. Reaktív gyanta tartalmú fugázó anyag (RG) Mûgyanta, töltôanyagok és szerves adalékszerek keveréke, amelyben a kötés (szilárdulás) vegyi reakció útján jön létre. A reaktív fugázó anyagok lehetnek egy- vagy több komponensûek. A fugázó anyagok legfontosabb tulajdonsága Az alábbi tulajdonságok határozzák meg a fugázó anyagok felhasználási területeit: a nyomó- és hajlító szilárdsága, vízfelvevô képessége, zsugorodása, vegyi- és mechanikai ellenálló képessége, deformáció állósága. A fugázó anyagok osztályozása és megnevezése A fugázó anyagok osztályozását és megnevezését a Magyarországon 2003-ban elfogadott MSZ EN számú honosított szabvány tartalmazza. Mivel a végrehajtási utasítás még nem jelent meg, a CE jelölés alkalmazásának feltételei nem ismeretesek, a jogszabály nem mûködik harmonizált szabványként. CG Cementtartalmú fugázó anyag (Cementitious Grout) RG Reaktív gyanta tartalmú fugázó anyag (Reaction resin Grout) A cementtartalmú fugázó anyagok esetében a szabvány két osztályt különböztet meg: 1 átlagos igénybevételre alkalmas 2 emelt minôségû (nagy mechanikai ellenálló képességgel és csökkentett vízfelvevô képességgel) Fontos tudnivalók a fugázó anyag alkalmazásakor A fugázást csak a ragasztó teljes száradása után lehet megkezdeni. A korai fugázás valamint a kifugázott burkolat korai és/vagy bôséges vízzel történô átmosása foltosodást és a fugázó színének kifakulását okozhatja (fugafátyol bedörzsölése a még nedves fugába). A víz túladagolása repedésekhez, a fuga vízállóságának csökkenéséhez, foltosodásához és kifehéredéséhez vezethet (a magas szabad mésztartalom miatt). A kész fugát a teljes száradásig nem érheti esô, páralecsapódás és a hômérséklet nem csökkenhet +5 C alá. Porózus, matt burkolólapok esetében célszerû próbafugázást végezni. Csak azonos gyártási számú termékek alkalmazása garantálja a tökéletesen azonos színárnyalatot. Nyomdatechnikai okokból a csomagoláson lévô színminta csak tájékoztató jellegû. A dilatációs réseket, a fal- és padló csatlakozásokat valamint a gépészeti csôáttörések hézagait célszerû a Ceresit CS 25 szaniter szilikonnal kitölteni. Fugamennyiség számítási táblázat (kg/m 2 ) Ceresit CS 25 Szaniter szilikon fajlagos anyagfelhasználása Lapméret (cm) 5 x 5 10 x x x x x x x x x x x 46 Fugahosszúság (fm/m 2 ) , ,7 Fugaméret: szélesség x mélység (mm) 2 x 5 0,6 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 3 x 5 0,5 0,3 0,3 0,3 0,2 3 x 7 0,3 0,3 0,2 4 x 5 0,4 0,3 0,3 4 x 7 0,3 0,2 0,2 5 x 7 0,4 0,3 0,3 8 x 7 0,7 0,5 0,4 10 x 8 0,9 0,6 0,6 Sarok, falcsatlakozások tömítése A kartus tartalma elegendô (fm / kartus*) Dilatációs hézagok tömítése A kartus tartalma elegendô (fm / kartus*) Fugaméret mm-ben (szélesség x mélység) 5 x 5 7 x 7 10 x Fugaméret mm-ben (szélesség x mélység) 5 x 5 7 x 7 10 x ,5 3 * A kartus 280 ml elasztikus fugázó anyagot tartalmaz 18 Hogy a fuga a burkolat éke legyen