Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda
Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közreműködésével készül a PM; A dokumentum azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait; Kitűzi hazánk fő fejlesztési prioritásait; A fejlesztési irányok részleteit operatív programok rögzítik: ágazati és területi operatív programok; vidékfejlesztési program; halgazdálkodási operatív program. A PM és az operatív programok tervezése két szakasz keretében zajlott, illetve zajlik: 1 felülről vezérelt, ágazati szakminisztériumok által rögzített fejlesztési törekvésekre, valamint EU Bizottság által kidolgozott tervezési irányelvekre, útmutatókra épült; 2 széleskörű szakmai egyeztetések, majd átfogó partnerség keretében véglegesedik a PM, valamint az OP-k tervezése. - jelen fázis
1113/2013. (III. 8.) Korm. Határozat a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról, prioritásairól és menetrendjéről Tervezési lépés Dátum Tervezési tartalom Partnerségi Megállapodás 2013. 09. A nyilvánosság és tájékoztatás elvének is megfelelve a PM tervezetének bemutatása fórumokon. Partnerségi Megállapodás 2013.06.30. PM 1.0 teljes verzió Partnerségi Megállapodás 0.2. verzió 2013.03.15. Fő irányok, célok, előzetes tartalom Bizottsági informális egyeztetés 2013.02.25-26. OP témakörök a PM kapcsán Partnerségi Megállapodás 0.1. verzió 2013.01.31 Fő irányok, célok
Operatív Programok Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 5 prioritás; Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 8 prioritás; Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) 5 prioritás; Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) 7 prioritás; Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 4 prioritás; Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7 prioritás; Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 7 prioritás; Végrehajtási Koordinációs Operatív Program 2 prioritás; Vidékfejlesztési Program (VP) 6 prioritás.
Operatív programok javasolt indikatív forrásallokációja OPERATÍV PROGRAM Javasolt forrásallokáció (a rendelkezésre álló források %-ában) Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP) ERFA, ESZA 39,40 % Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) ERFA, ESZA 16,15 % Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) ERFA, ESZA 3,55 % Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen = 59,10 % Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) ESZA, ERFA 10,94 % Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Kohéziós Alap, ERFA 14,77 % Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) Kohéziós Alap, ERFA Végrehajtási Koordinációs Operatív Program Kohéziós Alap Vidékfejlesztési Program EMVA Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) ETHA 13,69 % 1,50 % Összesen = 100, 00 %
Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások 1114/2013 (III.8.) Korm. Határozat Átfogó cél: Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása; 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre); 3. Energia- és erőforrás hatékonyság növelése; 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam; 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.
Európai Unió által meghatározott 11 tematikus célkitűzés (KSK) 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása. 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA estében) versenyképességének javítása. 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 5. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés- és kezelés előmozdítása. 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrában. 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
Vidékfejlesztési Program (EMVA) prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; 2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; 3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén; 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.
Magyarország 2014-2020-as uniós forrásfelhasználásnak célrendszere: a nemzeti és a közösségi célkitűzések kapcsolata, valamint az operatív programok struktúrája
A vidékfejlesztési és halászati tartalom megjelenése a PM-ben Tematikus célonként önálló alpontban tartalmazza: Vidékfejlesztési vonatkozású hiányok és potenciálok Agrár- és élelmiszeripari szektor hiányai és potenciáljai, valamint a halgazdálkodási szektor hiányai és potenciáljai 2007-2013 támogatási időszak tapasztalatai Vidékfejlesztési és agrár- és élelmiszeripari fejlesztési szükségletek Fejlesztések és elvárt eredmények (PM szintű EMVA és ETHA vállalások) EMVA, ETHA és többi alap (OP) koordinációja, együttműködése Nevesített vidékfejlesztési hozzájárulás Területi és helyi fejlesztési programokban
Területi alapú fejlesztések A következő programozási időszakban a NUTS3 szintű megyék jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb platformját. - megyei fejlesztési koncepciók és programok A területi alapú fejlesztések területi logikájú integrált operatív programokban, valamint ágazati operatív programokban kapnak helyet.
Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Az eszköz segítségével: helyi szinten, közösségvezérelt megközelítésben kezelhető a területi problémák orvoslása; a területi fejlődési potenciálok kihasználása támogatható. Az eszköz az alábbi hazai gazdaság és társadalomfejlesztési célokat segítheti: vidéki térségek fejlesztése: Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek; Vidéki helyi gazdaság megerősítése, A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés; várostérségek és városrészek integrált és fenntartható fejlesztése.
Integrált Területi Beruházások (ITI) Az eszköz segítségével: Magyarország a területi problémáinak kezelését és a területi fejlődési potenciáljainak kihasználását támogatja; lehetővé válik, hogy több alap, akár több operatív program is szolgáljon egy-egy integrált térségi beavatkozás-csomagot támogatható mind a decentralizált területi fejlesztéseket (megyék, nagyvárosok), mind az országosan kiemelt, központilag tervezett és végrehajtott vagy koordinált jelentős területfejlesztési beavatkozások. a 2014-2020-as időszakban ITI-k kerülnek megvalósításra minden megye vonatkozásában, valamint minden megyei jogú város és közvetlen térsége tekintetében.
Intézményrendszer, eljárásrendek Központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszer: alapelv: hatékony központi koordináció mellett érvényesüljön az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák elsődleges tervező és irányító szerepe az operatív programokat az ágazati minisztériumok tervezik, az NGM aktív koordinálása mellett a 2014-2020 közötti operatív programok irányító hatóságai az ágazati minisztériumokhoz kerülnek (a 2007-2013 közötti NFÜ-s irányító hatóságok áthelyezésével) az NFÜ által ellátott központi koordinációs funkciók ellátásának szervezeti kereteiről későbbiekben születik döntés Eljárásrendek egyszerűsítése: kiemelt cél a 2014-2020 közötti EU-s források felhasználásához kapcsolódó eljárásrendek egyszerűsítése állami intézményi kedvezményezett esetében pályáztatás helyett egyszerűbb eljárások alkalmazása vissza nem térítendő támogatások mellett az ún. pénzügyi eszközök is szerephez jutnak
Partnerség Partnerség: a Bizottság elvárása a széles körű, formális, transzparens és dokumentált társadalmi partnerség lefolytatása a 2014-2020-as tervezést megalapozó stratégiai dokumentumokról (pl. OFTK, Innovációs Stratégia) széles körű társadalmi konzultáció folyt: erre lehet építeni a kifejezetten a 2014-2020-as tervdokumentumokhoz kapcsolódó informális konzultációk már folynak a formális konzultációs szakasz módjáról, időzítéséről szóló döntéseket a Miniszterelnökség készíti elő
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!