Az új Ptk. szabályai - a gyermek, a szülő és a pedagógus szempontjából dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály
A 2013. évi V. törvény felépítése Első Könyv: Bevezető rendelkezések, Második Könyv: Az ember mint jogalany Harmadik Könyv: Jogi személy Negyedik Könyv: Családjog Ötödik Könyv: Dologi jog Hatodik Könyv: Kötelmi jog Hetedik Könyv: Öröklési jog Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések
A Második Könyv néhány fontos rendelkezése
A jogszabályi háttér A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) Második Könyve A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.)
Az érintett jogintézmények Cselekvőképesség Gondnokság Támogatott döntéshozatal
Cselekvőképesség I. A cselekvőképességi szabályok jelentősen változtak! nem ad lehetőséget nagykorú személyek cselekvőképességének általános korlátozására, a cselekvőképesség a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható, a cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet: részleges és teljes korlátozás, részleges korlátozás esetén lényeges az ügycsoport meghatározása, minden esetben kötelező a felülvizsgálat!
Cselekvőképesség II. A cselekvőképesség teljes korlátozása csak akkor, ha a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges, vagyis az élet valamennyi területén igazolhatóan szükséges a helyettes döntéshozatal. A bíróságnak a cselekvőképesség ügycsoportonkénti korlátozásáról személyre szabottan, a gondnokság alá helyezendő személy életkörülményeit vizsgálva kell döntenie, szükséges a családi és társas kapcsolatok feltérképezése is Változás: a bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után helyezheti cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá, hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik!
A gondnokság alá helyezés kezdeményezése a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére, a kiskorú törvényes képviselője, a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámja a gyámhatóság (tudomást szerzést követő 60 napon belül meg kell indítania, ha más jogosult nem tesz meg! Járási gyámhivatali hatáskör!), az ügyész.
Ptké. rendelkezési szerint: Felülvizsgálat I. minden gondnokság alatt álló személyt az új szabályok szerint felül kell vizsgálni, legkésőbb 5 éven belül a kötelező felülvizsgálat öt éven belül való kezdeményezése, perindítási kötelezettség - a gyámhatóság feladata a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig meg kell szüntetni A gyámhatóságnak ismét per kell indítani a 17. életév betöltését követően!
Felülvizsgálat II. A gyámhatóság keresete irányulhat (Pp.) a gondnokság alá helyezés fenntartására, megszüntetésére, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítására, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítására, a választójogból való kizárásra, valamint a választójogból való kizárás megszüntetésére.
Új jogintézmények a cselekvőképességi szabályok körében Az előzetes jognyilatkozat A támogatott döntéshozatal, melynek célja: - a cselekvőképesség korlátozása nélküli - döntési segítség, - a belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló, - nagykorú személy számára. A támogató és a gondnok jogai és kötelezettségei jelentősen eltérőek! A támogató nem hoz döntést a támogatottja helyett, de eljárási cselekményeknél jelen lehet.
A Családjogi Könyv néhány fontos rendelkezése
A jogszabályi háttér A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) IV. könyve: Családjog 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.)
Az érintett jogintézmények Házasság felbontása Leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat Örökbefogadás Szülői felügyeleti jog Kapcsolattartás Közvetítői eljárás (gyermekvédelmi és támogatott közvetítői eljárás) Gyámság Családbafogadás
Alapelvek a családjogban- összhangban az Alaptörvénnyel, a Gyermekjogi Egyezménnyel A házasság és a család védelme (házasság, leszármazás, örökbefogadás, gyámság) A gyermek érdekének és jogainak fokozott védelme - családban, családi környezetben nevelkedés joga, - mindig lennie kell a gyermekért felelős felnőtt személynek, - ítélőképes gyermek véleményének figyelembe vétele, - a tényleges családi kapcsolatok jelentősége, - a jogok korlátozása a gyermek érdekében (szülői felügyelet, kapcsolattartás) A házastársak egyenjogúságának elve A méltányosság és a gyengébb fél védelme
A házasság felbontása A bontás két fajtája a vétkességen alapuló bontás okok, körülmények feltárása- teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott : életközösség megszűnése, helyreállításra nincs kilátás (bírói gyakorlat alapján) a megegyezéses bontás - végleges elhatározás, befolyásmentes megegyezés, - járulékos kérdések: vagyoni kérdésekben nem kell megállapodni, közös szülői felügyelet esetén kapcsolattartásban sem, de a gyermek lakóhelyében igen! gyermekelhelyezés helyett: szülői felügyelet gyakorlása Bontóper előtt vagy alatt közvetítő igénybe vétele
Rokonság keletkezése leszármazással Az apasági vélelem emberi reprodukciós eljárás beillesztése, bírói ítélet - megdönthetetlen vélelem Egységes apai elismerő nyilatkozat Apasági perek: anya félként, gyermek képviselőjeként eljárhat Apaság vélelmének megdöntése új okok: elismerésnél akarathiba (tévedés, megtévesztés, fenyegetés) vélelmezett apa, jogszabály megkerülése a cél gyámhatóság, ügyész A gyermek vérségi származása kiderítéséhez fűződő joga - a perindítási jog idejének korlátozása, de nagykorú gyermek önálló perindítása Apaság vélelmének megdöntése új nemperes eljárásban: közös kérelem és egyidejű elismerés A volt vélelmezett apa kapcsolattartási joga Képzelt szülő bejegyzése csak részben szabályozza, az anya kérelme feltétele képzelt apa bejegyzésének Anyai jogállás a gyermek anyja az a nő, aki megszülte
Változások az örökbefogadás feltételeiben Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni. Az örökbefogadásra való alkalmasságot - jogszabályban meghatározott előzetes eljárás és felkészítés lefolytatását követően - a gyámhatóság állapítja meg. Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, és az, akinek gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette. Gyermekvédelmi nevelőszülő: egy eljárásban dönt a gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről és az alkalmasság megállapításáról.
A gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása A gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása legfeljebb két évre történik, és indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható. Az örökbefogadhatónak nyilvánítás feltételei nem változnak. A gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti.
Változások a nyílt örökbefogadások tekintetében Nyílt az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő meghatározott, általa ismert örökbefogadó tekintetében járul hozzá az örökbefogadáshoz. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat héten belül - a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében visszavonhatja - erre a szülőt figyelmeztetni kell. Az örökbefogadáshoz történt hozzájárulás esetén a szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével megszűnik - ezt a gyámhatóság állapítja meg. Nyílt örökbefogadás - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - szülői hozzájárulás esetén is a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet létre.
Változás titkos örökbefogadáshoz hozzájárulás esetében A szülő az örökbefogadáshoz tett hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat héten belül a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében visszavonhatja.
Változás az örökbefogadás joghatásaiban Egyedülálló általi örökbefogadás esetén a képzelt szülő bejegyzése kérelemre történik (kivéve- egyedülálló apa általi örökbefogadás) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását.
Az örökbefogadás öröklési szabályainak változása Az örökbefogadással kapcsolatos öröklésjogi szabályokban változás: A kettős öröklésre kizárólag a rokoni örökbefogadások egy részénél lesz lehetőség: csak akkor lesz kettős öröklés, ha a gyermeket egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója fogadta örökbe. [Ptk.: 7:72.-73. ]
Az örökbefogadás utánkövetése I Új jogintézmény a Ptk-ban: az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását jogszabályban meghatározott szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt évig figyelemmel kíséri és segíti. Gyvt: 2 hó, 1 év - kötelező utánkövetés, további négy év - önkéntes utánkövetés
Az örökbefogadás utánkövetése II A Gyvt. 62. (4) bekezdésében meghatározottak szerinti tartalma: személyes tanácsadással segíti a gyermek családjába történő beilleszkedését, a családdá válás folyamatát, az örökbefogadással kapcsolatos kommunikációt a gyermek identitásának egészséges fejlődését, a gyermek óvodai, iskolai beilleszkedése kapcsán a problémák megelőzését vagy azok megoldását, az utánkövetésről és annak tapasztalatairól a utánkövetési jelentés készül
Elvek: Szülői felügyeleti jog I. Szülők közös felelősségének, együttműködésének erősítése A szülői döntések előkészítése során is figyelembe kell venni az ítélő képessége birtokában lévő gyermek véleményét és azt megfelelő súllyal figyelembe kell venni Állami beavatkozás csökkenése
Szülői felügyeleti jog II. Főszabály a Ptk.-ban : a szülői felügyeleti jog közös gyakorlása, a különélő szülők esetén is, két korlát: gyermek kiegyensúlyozott életvitele, (bíróság megtagadhatja az egyezség jóváhagyását) azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal is dönthet Különélő szülők közti megállapodás: a felügyeleti jogok közös gyakorlása, megoszthatják egymás között a szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket vagy megállapodhatnak abban, hogy azokat teljes körűen csak az egyikük gyakorolja (gyermekelhelyezés helyett)
Szülői felügyeleti jog III. Gyámhatósági hatáskör bővülése: a közösen gyakorolt szülői felügyelet körében vitás kérdésekben való döntés együtt élő és külön élő szülők esetén is (a gyermek nevének meghatározása, megváltoztatása, iskolájának, életpályájának megválasztása, szülői házon kívüli, illetve külföldi tartózkodási helyének kijelölése) Bírósági hatáskör : a szülői felügyeleti jogok általános jellegű (nem konkrét ügyre vonatkozó) korlátozása és megvonása.
Szülői felügyeleti jog szünetelése és feléledése A szülői felügyelet szünetelésének eseteit részletesebben határozza meg a Ptk. 4:186.. Szülői felügyeleti jog szünetelése esetén a gyámhatóság feladata Gyer. 19 : - A másik szülő szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítása vagy - gyámrendelés.
Szülői felügyeleti jog szünetelése új eset A Csjt. rendelkezése szerint a bíróságnak mérlegelési joga volt: megszünteti-e a szülői felügyeleti jogát annak a szülőnek, aki együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel. A Ptk. 4:186. (2) bekezdése alapján azonban a törvény alapján szünetel a szülői felügyeleti joga ugyanennek a szülőnek. A Ptké. előírja, hogy a gyámhatóság gyámrendelés iránti intézkedéséig fennmarad a szülő szülői felügyeleti joga, ezért a gyámhatóságnak hat hónapon belül minden ilyen esetben intézkednie kell (gyámrendelés, perindítás)
Szülői felügyeleti jog szünetelése Korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülő esetén - a gyámhivatalnak minden esetben meg kell hallgatnia, és véleményét megfelelő súllyal figyelembe kell venni. - gyermekét csak a gyermek érdekében szabad elválasztani, - a gyámrendelés és a gyámság felügyelete során elő kell segíteni, hogy a 16. életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú a gondozási, nevelési jogát gyakorolja, kivéve, ha a gyermek érdekével ellentétes Cselekvőképtelen kiskorú esetén is törekedni kell a gyermekével együttes nevelésükre.
Szülői felügyeleti jog szünetelése Mindkét szülő szülői felügyeleti jogának szünetelését eredményezi, ha - a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult, - a szülők hathetes életkoránál fiatalabb gyermekük örökbefogadásához járultak hozzá, - a gyermeket a gyámhivatal nevelésbe vette, - a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el. Ezekben az esetekben nem kell vizsgálnia a gyámhivatalnak a szülői felügyeleti jog feléledését.
A szülői felügyeleti jog bíróság általi megszüntetése I. A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; vagy a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és a szülő a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat.
Szülői felügyeleti jog bíróság általi megszüntetése II. Ptk. 4:191. (2) Változás: ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői felügyeletet a szülő valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti. A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is. A gyámhivatalnak ilyenkor meg kell vizsgálnia, hogy - a másik szülő tudja-e a jövőben gyakorolni a szülői felügyeleti jogát, - a gyermek nevelésbe vételének, örökbefogadásának feltételei fennállnak-e.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések A szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, akkor is, ha külön élnek, kivéve, ha bíróság megvonta, korlátozta: - a gyermek nevének meghatározás és megváltoztatása, - a gyermek szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodásának (új: külföldi is) kijelölése, - Új: a gyermek állampolgárságának megváltoztatása, - a gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása.
A gyermek tartózkodási helyének kijelölése - 16. életévét betöltött gyermek esetében a szülői ház elhagyásának szabályai lényegében nem változnak, Ptk. 4:152. - A Ptk. 4:175. pontosította és bővítette a lényeges kérdések körét a gyermek - huzamos időtartamú vagy - letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölésével, Lényeges változás a Csjt.-hez képest: nem szükséges a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó szülői nyilatkozat jóváhagyása Ptké. 35. szerint a folyamatban lévő gyámhivatali eljárásokat meg kell szüntetni.
Vagyonkezelés Ptk. 4:155. A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a Ptk. alapján nincs kivéve a kezelésük alól. - Megszűnik a szülők beszolgáltatási és számadási kötelezettsége a gyermek vagyona tekintetében. - Erre csak szankciós jelleggel kerülhet sor, ha a szülők a gyermek érdekét súlyosan sértő módon megszegik kötelezettségüket. A szankciós jelleg nélkül korábban beszolgáltatott vagyont a szülőnek ki kell adni a Ptk. hatálybalépését követő hat hónapon belül. Ptké. 36.
Vagyonkezelés korlátozása Ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott vagyont, hogy azt szülei nem kezelhetik, a vagyonkezelő gyám kirendelése előtt a gyámhivatal megvizsgálja a vagyont juttató személy javaslatát. Ha a vagyonkezelés kizárása a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőt érinti, a vagyonkezelő gyám kirendelésének feltétele, hogy a másik szülő - a vagyonkezelésre bármilyen okból ne legyen jogosult, vagy - vagyonkezelése a gyermek érdekével ellentétes.
Törvényes képviselet I. A kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való szülői jognyilatkozathoz [Ptk. 2:15. d) pont] értékhatártól függetlenül szükséges a gyámhivatal hozzájárulása. A kiskorú gyámhatóságnak át nem adott vagyonáról való rendelkezéshez [Ptk. 2:15. (1) bekezdés e) pont] ha a vagyon értéke meghaladja az önym. (28.500 Ft/hó) hétszeresét.
Törvényes képviselet II. A gyermek ingatlanával való rendelkezés - a törvényes képviselői jognyilatkozat gyámhatósági jóváhagyása szükséges. A Ptk. 4:159. a) pontja szerinti esetben rendelhető el a vételár gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezése, egyéb esetben a szülő kezelésébe kerül a vagyon, de, felhasználása gyámhatósági jóváhagyással érvényes, ha a vagyon értéke meghaladja az önym. hétszeresét.!
Közvetítői eljárás kötelező elrendelése A bíróság, a gyámhatóság kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból rendeli el a közvetítői eljárás igénybe vételét gyermek érdeke! A gyámhivatali elrendelés célja: a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a gyermekkel való kapcsolattartás biztosítása [Ptk. 4:177. ]. Előnye: elősegíti a gyermekek fejlődését, a szülők hosszú távú együttműködését, csökkenti az elhúzódó, elmérgesedő esetek számát, mert a szülők által elfogadottabb, betartható döntések születnek.
Támogatott közvetítői eljárás (Gyermekvédelmi törvény) Szervezeti háttere: a gyermek érdekében elrendelt közvetítés esetén, vagy ha a szülők kérik, a területi gyermekvédelmi szolgáltatásnál foglalkoztatott mediátor igénybe vehető alacsony költségtérítés ellenében Támogatott közvetítői eljárás díja: alkalmanként a minimálbér 3%-a; ez alól azonban lehet költségmentességet kérni Ingyenes: az rgyk-ra jogosult gyermeket nevelő szülő számára és a nevelésbe vett gyermek szülőjének
Gyámnevezés, gyámságból kizárás Nincs érdemi változás, a szülői felügyeleti jogát gyakorló szülő jogosult rendelkezni róla Pontosan felvett gyámhatósági jegyzőkönyv, végrendelet Előzetes jognyilatkozatba is foglalható
Bejelentési kötelezettség gyámrendelés érdekében A Ptk. alapján [4:225. ] - a kiskorú gyermek közeli hozzátartozója, - a gyermeket gondozó személy köteles a gyámhatóságnak késedelem nélkül bejelenteni, ha a kiskorú részére gyám kirendelése szükséges. A bíróság vagy más hatóság is köteles értesíteni a gyámhatóságot, ha tudomást szerez arról, hogy valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni. A gyámrendelés szükségességét bárki bejelentheti. A gyámhatóság hivatalból rendel gyámot.
Családbafogadás A családbafogadás mint a szülő akaratából történő, szülői gondoskodást pótló magánjogi jogintézmény az új Ptk.-ban került szabályozásra [4:187. ], ezért a Gyvt.-ből a családbafogadásra vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték. A nevelésbe vétel megszüntetésénél a Gyvt. szabályozza azt a speciális esetet, mikor a gyermek családbafogadással kerülhet ki a nevelésbe vételből.
Gyámrendelés I. Nevezett gyám [4:226. ] - a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végintézkedésben gyámul megnevezett egy arra alkalmasnak tartott személyt. Rendelt gyám [4:227. ], ha nincs nevezett gyám. Elsősorban a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozó, ha ilyen nincs, más hozzátartozót vagy arra alkalmas személyt, elsősorban a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vevő személyek közül. Együtt nevelkedő testvérek részére gyámul ugyanazt a személyt kell kirendelni. Az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek véleményét korára, érettségére tekintettel megfelelő súllyal figyelembe kell venni A tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául nem rendelhető ki az a személy, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik. Kötelező gyámként kirendelnie a gyámhatóságnak [4:229. ] azt a személyt - akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte; - akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte; vagy - aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta.
Gyámrendelés II. Gyermekvédelmi gyám [4:230. ], [Gyvt. 84. ] ha a gyermeket nevelésbe vették, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indult; ha a gyermek szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához, a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek kísérő nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, Cél: a gyermek érdekének következetes, a gondozási helytől független képviselete és állandóság a gyám személyében, aki a gyermek sorsának alakításában fontos szereplő.
Gyámrendelés III. Több gyámot [4:231. ], ha a gyermeket nevelő házastársak közösen vállalják a gyámságot (például a keresztszülei); a kiskorú két közeli hozzátartozója vállalja együttesen a gyámságot (például nagyszülei); a gyermek vagyonának kezelése és egyes más ügyeinek intézése különös szakértelmet igényel (például szüleitől üzletrészt vagy más jelentős vagyont örökölt); a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermeknek ez az érdeke.
Gyermekvédelmi nevelőszülő gyámként történő kirendelése A többes gyámrendelés egyik esete: gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, meghatározott gyámi feladatok ellátására kirendelheti gyámként a nevelőszülőt, feltéve hogy - a nevelőszülő a gyámságot vállalja és - legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket, - nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, hiszen ebben az esetben csak elhúzódna az eljárás, ami nem érdeke a gyermeknek.[gyvt. 84.-85. ]
Kizáró okok az alkalmasság érdekében Nem rendelhető ki gyámként, aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll; gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette, vagy örökbefogadhatónak nyilvánította, hiszen ezzel szülői alkalmassága is megkérdőjeleződött; a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárta, nem látta biztosítottnak gyermeke nevelkedését a gondozásában, - a szülői döntést tiszteletben kell tartani.
Összeférhetetlenség a törvényes képviselet maradéktalan ellátása érdekében Nem lehet gyermekvédelmi gyám a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője, a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat vezetője vagy foglalkoztatottja, a gyermek nevelőszülője.
A gyermekeknek ahhoz, hogy egyszer teljes értékű és érett felnőttekké váljanak, szükségük van teljes értékű anyákra és - akiben a leggyakrabban szenvednek hiányt - teljes értékű apákra. A szülői szeretet hiánya azzal a következménnyel jár a gyermeknél, hogy önmagukat sem tudják szeretni igazán és bizalmatlanok lesznek az élettel szemben. A nem szeretett gyermek sebe igen sok esetben az élet végéig fáj, sőt a következő nemzedékek is szenvednek tőle. /Carl G. Jung/
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kérdések esetén állok szíves rendelkezésükre. Tel.: 06-1-795-3130; 795-3120; E-mail: csilla.lantai@emmi.gov.hu