Középiskolások klímaváltozással kapcsolatos attitűdjei és klímabarát viselkedése

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Középiskolások klímaváltozással kapcsolatos attitűdjei és klímabarát viselkedése Készítette: Andacs Noémi szociológia szak (levelező tagozat) 2008. 03. 29. Konzulens: Takács-Sánta András PhD MTA Szociológiai Kutatóintézet Éghajlatváltozás Kutatóműhely

Tartalomjegyzék 1. Absztrakt 3 2. Bevezetés 3 3. Módszertan 8 4. A klímaváltozás megítélése más problémák között 11 4.1. Hazai és nemzetközi kitekintés 11 4.1.1. Fontosabb a mindennapi megélhetés 12 4.1.2. Helyi vagy globális probléma? 13 4.1.3. A klímaváltozás helye a környezeti problémák között 13 4.1.4. Mit hoz a klímaváltozás? 14 4.2. Eredmények 15 4.2.1. Helyi vagy globális probléma? 15 4.2.2. Mit hoz a klímaváltozás? 22 4.3. Diszkusszió 26 5. A klímaváltozás okai és felelősei 29 5.1. Hazai és nemzetközi kitekintés 29 5.2. Eredmények 30 5.3. Diszkusszió 32 6. Cselekvési alternatívák 34 6.1. Hazai és nemzetközi kitekintés 34 6.2. Eredmények 36 6.2.1. Mit lehet tenni a klímaváltozás ellen? 36 6.2.2. Mit teszek én? 40 6.2.2.2. Tömegközlekedés vagy autó? 43 6.2.2.3. Szelektív hulladékgyűjtés 44 6.2.2.4. Tudatos vásárlás 47 6.3. Diszkusszió 49 7. Zárszó 52 7.1. Összegzés 52 7.2. Ajánlás a tatabányai klímaprogramhoz 55 7.3. Köszönetnyilvánítás 58 Irodalomjegyzék 59 Függelék 62 2

1. Absztrakt Ma már egyöntetű a tudomány álláspontja a tekintetben, hogy a klímaváltozás elkezdődött, és egyre súlyosabbá váló jelenség, amelyet elsősorban az emberi tevékenységből származó üvegházgáz-kibocsátás növekedése okoz. A klímaváltozás hatásainak mérséklése nem várható csupán a nemzetek feletti szervezetek vagy a kormányok intézkedéseitől, hanem a települések önkormányzatainak és lakóinak is részt kell vállalniuk belőle. A megfelelő lépések megtétele viszont függ a klímaváltozással kapcsolatos attitűdöktől is. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a 16-18 éves korosztály milyen attitűdökkel rendelkezik a téma kapcsán, és mit tesz a klímaváltozás ellen. A vizsgálatra Tatabányán került sor, a város klímaprogramjához kapcsolódva, melynek keretében 120 középiskolással töltettem ki kérdőívet, majd két fókuszcsoportot tartottam. A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek döntő többsége világviszonylatban súlyos problémának tartja a klímaváltozást, viszont Magyarország és Tatabánya tekintetében már kevésbé. Habár nagy részük tisztában van azzal, hogy a lakosság jelentősen befolyásolja ezt a folyamatot, a klímaváltozás tényleges okait, és várható következményeit, valamint a klímaváltozás ellen tehető lépéseket már kevésbé látják át, az ezzel kapcsolatos tévhitekről nem is beszélve. A klímaváltozás elleni egyéni lépések terén nem sok konkrét cselekvési alternatívát ismernek. Saját lehetőségeiket leginkább a szelektív hulladékgyűjtésben, a nem szemetelésben és a villannyal való takarékoskodásban látják. A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a középiskolások körében nagy szükség van a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálásra. Ennek keretében legalább nagy vonalakban meg kell ismertetni ezzel a korosztállyal a jelenség ok-okozati összefüggéseit, és tényleges cselekvési alternatívákat kell felmutatni számukra. 2. Bevezetés Ma már a klímaváltozással kapcsolatos tudományos és köznapi vita elsősorban nem arról szól, hogy valóban létezik-e ez a jelenség, vagy hogy tényleg az emberi tevékenység áll-e a hátterében, hanem az éghajlatváltozás mértékéről, várható hatásairól, a folyamat mérsékléséhez szükséges lépésekről, valamint az alkalmazkodási lehetőségekről. Az éghajlatváltozás tényként való elfogadása, ha lassan is, de az elmúlt évekre a hazai társadalom széles rétegében megjelent. 3

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) 1990-ben adta ki az első átfogó jelentését a klímaváltozásról. A 2007- ig napvilágot látott további három jelentés mind egyértelműbben igazolta azt a tényt, hogy az éghajlatváltozás elsősorban az emberi tevékenységből származó növekvő üvegházgáz-kibocsátás következménye. Továbbá egyre részletesebben vették szemügyre az éghajlatváltozás várható kockázatait, és az ellene tehető lépéseket. Az első jelentés gyakorlati eredménye volt, hogy 1992-ben aláírták az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményt. Az ehhez kapcsolódó Kiotói Jegyzőkönyv végül, a további bizonyítékokkal szolgáló jelentések után, 2005-ben lépett hatályba (IPCC, 2007). A Jegyzőkönyv a 2008 és 2012 közötti időszakra átlagosan 5,2%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést írt elő a fejlett országok számára, az 1990-es szinthez képest (Faragó és mtsai, 2005). Bár nehéz pontosan megbecsülni, de talán a Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépésének időszaka jelentette a fordulópontot abban a tekintetben, hogy nem utolsósorban a számos média-megjelenés miatt, mára már nem csak a szűkebb értelemben vett tudományos és szakpolitikai élet szereplői, de a hazai társadalom széles rétege számára is ismert és elfogadott ténnyé vált a klímaváltozás. Míg 1996-ban a magyarországi felnőtt lakosság alig 10%-a sorolta a legsúlyosabb környezeti problémák közé a klímaváltozást, vagyis ezzel még a környezeti problémákon belül is csupán a legutolsó helyre került, 2006-ban már a megkérdezettek közel fele tartotta súlyos gondnak (Füzesi, Tistyán, 1998; Mosoniné és mtsai, 2006). Ez a jelenség viszont újabb kérdéseket vet fel. Ha elfogadjuk a nemzetközi felmérések is azt igazolják, hogy a klímaváltozás számos országban a társadalom döntő többsége számára ismert fogalom, joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy pontosan mit is takar számukra ez a jelenség, kit vagy mit okolnak érte, hogy jelenik meg a jövőképükben, milyen hatásokkal számolnak, és nem utolsósorban, hogy látják a saját szerepüket, felelősségüket ebben a kérdéskörben. A Kiotói Jegyzőkönyvben vállaltak teljesítése lassan halad. Sokan megkérdőjelezik, hogy egyáltalán teljesül-e a 2012. évi határidőig a vállalt üvegházgázkibocsátáscsökkentés, arról nem is beszélve, hogy az ezt követő időszakban megvalósíthatók lesznek-e a szükséges, ám a jelenleginél jóval drasztikusabb lépések. Magyarország esetében az első ütemben, vagyis 2012-ig vállaltak teljesítése nem okoz gondot, tekintve a nehézipar, mint az egyik legfőbb üvegházgáz-kibocsátó rendszerváltás utáni leépülését, valamint a gazdasági szerkezet átalakulását. Az ezt követő időszakra vonatkozó lépések viszont már komoly kihívást jelentenek az ország 4

számára. A 2008 márciusában a parlament által elfogadott, a 2008-2025 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kimondja, hogy az Európai Unió 2020-ra meghatározott célját (az EU-n kívüli országok vállalásaitól függően 20 vagy 30%-os üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést) figyelembe véve, Magyarországnak ebben az időszakban 16-25%-os vagy 27-34%-os üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést kell megvalósítania az 1990. évi szinthez képest (NÉS, 2008). Az ehhez szükséges lépések a társadalom egészére nagy felelősséget hárítanak, és nem valósíthatók meg pusztán felülről hozott intézkedésekkel anélkül, hogy a gazdasági, társadalmi szereplők jelentős része ne látná be a klímaváltozás elleni lépések szükségességét, és ne érezné (valamelyest) magáénak a feladatot. Az ok-okozati összefüggések és az egyéni cselekvés klímaváltozást befolyásoló szerepének bizonyos fokú megértetése a társadalom széles körével nélkülözhetetlen a vállalások teljesítéséhez, nem csak Magyarország, de a többi ország esetében is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a klímaváltozás hatásai különböző területeket különböző mértékben és formában érintenek, de ugyanígy a klímaváltozás elleni lépések is bizonyos mértékig területfüggők. Éppen ezért az országos intézkedések mellett, nagy szükség van a helyi szintű kezdeményezésekre is az üvegházgázkibocsátás csökkentése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és a szemléletformálás terén egyaránt. Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének Éghajlatváltozás Kutatóműhelye ezzel a gondolattal indította útjára 2007-ben a Klímabarát települések programot, három mintatelepüléssel. A jövőben Tatabánya, Pomáz és Hosszúhetény eredményei szolgálhatnak tanulsággal más helyi jellegű kezdeményezéseknél. Eddig (2008. márciusi állapot) összesen öt település csatlakozott a 2007 végén megalakult Klímabarát Települések Szövetséghez, de Tatabányán és Hosszúhetényben tart a legelőrehaladottabban a program. A program két fő cselekvési körre helyezi a hangsúlyt: a megelőzésre és az alkalmazkodásra. A megelőzés célja, hogy mérsékelje a klímaváltozás várható hatásait, egyrészt az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésével, valamint a már a légkörben lévő üvegházhatású gázok elnyelésének fokozásával. Az előbbi terén fontos szerepet kap a legfőbb üvegházhatású gázkibocsátó tevékenységek visszaszorítása, illetve klímabaráttá alakítása. Ide tartoznak az energia-megtakarítással és az alternatív energiahordozók arányának növelésével járó lépések; az autóhasználat mérséklése a tömegközlekedés és a kerékpározás feltételeinek javításával; a gazdaság lokalizálása, ami a kisebb szállítási 5

igény révén hozzájárul a szállításból adódó üvegházgáz-kibocsátás csökkentéséhez; valamint a hulladék-keletkezés csökkentése és a keletkezett hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása. A légkörben lévő üvegházhatású gázok elnyelésének legfőbb lépése a zöldterületek növelése, valamint a meglévők jó állapotban tartása. A program másik pillére, az alkalmazkodás azért fontos, mert a klímaváltozás jelen lévő folyamat, melynek bizonyos hatásai már nem küszöbölhetők ki, viszont a károk enyhítése érdekében feltétlenül szükség van az alkalmazkodásra. Ez utóbbi elsősorban az extrém időjárási eseményekre (pl. hőhullám, aszály, heves esőzés) való felkészülést jelenti. Mindezek mellett és nem utolsósorban a program nagy hangsúlyt helyez a szemléletformálásra. A klímaváltozás elleni lépések nem valósíthatók meg a társadalom széles körű bevonása nélkül, még inkább igaz ez, ha települési szintű lépésekről van szó. Azonban a helyi társadalmat többek között kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely alapján különböző mértékű tudás és hajlandóság jellemzi ezen a téren (is), ami nem hagyható figyelmen kívül a klímavédelmi programok tervezése és végrehajtása során. Kutatásomban a középiskolás korcsoportot, azon belül is a harmadik osztályosokat vizsgáltam. Célom az volt, hogy kiindulási képet kapjunk a középiskolások klímaváltozással kapcsolatos attitűdjeiről és klímabarát viselkedéséről. Hogyan gondolkodnak, és egyáltalán mit tudnak erről a jelenségről; hogy látják saját felelősségüket, illetve másokét ebben a kérdéskörben; valamint milyen klímabarát cselekvési alternatívákat ismernek, és mit tesznek a klímaváltozás ellen. Az így kapott eredmények alapján ajánlást fogalmaztam meg a (tatabányai) önkormányzat számára arról, hogy lehetne felkelteni a diákok érdeklődését a téma iránt, és a jövőben hogy lehetne bevonni őket a programba. Dolgozatomban három hipotézist fogalmaztam meg. A hangsúly az első és a harmadik hipotézisen volt, a kérdőívben szereplő kérdések száma és az elemzés terjedelme (ld. 4-6. fejezet) is tükrözi ezt. A klímaváltozás már annyira a közbeszéd tárgyává vált, hogy valószínűleg ezt a korosztályt is foglalkoztatja. Viszont kérdés, hogy ez a probléma mennyire törpül el a többi hétköznapi társadalmi, gazdasági gondhoz képest, amellyel közvetlenül, illetve családjuk, ismerőseik révén közvetetten nap mint nap találkoznak. Mivel a probléma megítélésnek súlya valószínűleg jelentősen befolyásolja viselkedésüket, ez fontos információt jelent a klímaprogramba történő bevonás szempontjából. Ezért első hipotézisként abból a feltételezésből indultam ki, 6

hogy habár önmagában véve valószínűleg többnyire súlyos gondnak ítélik meg a klímaváltozást, a többi mindennapi problémához képest háttérbe kerül. A klímaprogram sikere jelentős mértékben függ a társadalom felelősségvállalásától. Ezért a jövőbeni lépések hatékonysága érdekében nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy ebben a kérdéskörben egyáltalán felelősnek érzik-e magukat az egyes társadalmi csoportok, és ha igen, mennyire. A felelősség pedig szorosan összefügg azzal is, hogy kitől várják a megoldást, és egyáltalán milyen megoldást, lépéseket képzelnek el a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Ebből kiindulva, a második hipotézisem az volt, hogy valószínűleg a diákoknál erősen jelentkezik a felelősséghárítás, vagyis a klímaváltozás legfőbb okozójának nem az átlagembert, hanem elvont társadalmi csoportokat, például a vállalatokat vagy a politikusokat tartják. Harmadik hipotézisem szerint pedig, habár a diákok feltehetőleg azt gondolják, hogy lehet tenni a klímaváltozás ellen, a megoldást a felelősöktől, a politikusoktól és a vállalatoktól várják. Minimalizálják a saját felelősségüket, illetve általában a lakosság szerepét a klímaváltozás elleni harcban. Ebből kifolyólag valószínűleg nem is gondolkodnak el a megoldáson, így feltehetőleg nagyon hiányos elképzeléssel rendelkeznek arról, hogy milyen konkrét lépések szükségesek ezen a téren. Dolgozatomban először bemutatom, hogy milyen módszertant használtam. Majd az egyes hipotézisekhez kapcsolódva, a hazai és külföldi szakirodalom áttekintése után, rátérek a kérdőív valamint a fókuszcsoport alapján kapott eredmények elemzésére és a diszkusszióra. Írásomat az összegzéssel egybekötött politikai ajánlás zárja. 7

3. Módszertan A kérdőíves felmérést két gimnáziumi és két szakközépiskolai osztályban végeztem el Tatabányán. Ezt követően a kérdőívet kitöltő és egy-egy másik, a kérdőívet nem kitöltő osztályból toboroztam a fókuszcsoport résztvevőit. Habár felmérésem nem reprezentatív, az összesen 120 kérdőív eredményei mindenképp kijelölnek egyfajta tájékozódási irányt a jövőbeni kutatások és az önkormányzat számára. A kutatásban kizárólag harmadik évfolyamos osztályokkal dolgoztam. Azért választottam ezt a korosztályt, mert ezek a diákok még egy évig, mint iskolások mindenképp jelen lesznek Tatabányán, így amennyiben az önkormányzat részéről a közeljövőben megindul a fiatalok bevonására irányuló program, konkrétan a felmérésben részt vett diákok akár egyfajta kiindulási alapot is jelenthetnek ehhez. Hiszen a téma iránti aktivizálásuk, még ha csak egy kérdőív vagy fókuszcsoport erejéig is, de megindult. Célcsoportként való kiválasztásukat továbbá az is indokolta, hogy ez a korosztály hamarosan kilép a munkaerőpiacra, és munkájuk valamint keresetük révén a mostaninál jelentősebb szereplői lesznek Tatabánya vagy más települések gazdasági, társadalmi életének, ezért nem mindegy, hogy milyen világképpel, értékrenddel rendelkeznek. A kérdőívek lekérdezésére az iskolákban, tanórák keretében került sor. A kérdőív 27 kérdést tartalmazott (ld. Függelék). Ebből tíz nyitott, előstrukturálatlan kérdés volt, csak egynél volt korlátozott (öt) a megemlíthető válaszok száma. A nyitott kérdések egyfajta kontrollkérdésként is szolgáltak a zárt kérdésekkel szemben, ugyanis több esetben rákérdeztem ugyanarra először nyitott majd zárt kérdés formájában is. A nyitott kérdéseket azért tartottam szükségesnek, mert kíváncsi voltam, hogy az adott kérdéskörben milyen asszociatívan előhívható fogalmakkal, képekkel rendelkeznek a diákok. A szakirodalomban fellelhető, a társadalom környezetvédelemmel és klímaváltozással kapcsolatos véleményét vizsgáló felmérések jelentős része zárt kérdésekkel dolgozik, ami az adatok feldolgozása és összehasonlíthatósága szempontjából nyilvánvaló könnyebbséget jelent, viszont számos információtól fosztja meg a kutatót. Ezzel szemben az előstrukturálatlan, nyitott kérdésekkel sok új információhoz juthatunk. Így nem csak az derül ki, hogy az általunk felkínált válaszlehetőségeket hogyan értékelik, rangsorolják esetleg még akkor is, ha előtte sose gondolkodtak el azon a kérdésen, hanem hogy milyen problémaköröket, fogalmakat képesek önállóan felidézni az adott kérdéskörben, mennyire ismert 8

számukra, és milyen gyakran foglalkoztatja őket az adott probléma. A nyitott kérdések a zárt kérdésektől elkülönítve, külön oldalon szerepeltek. A kérdőív kitöltése előtt felhívtam a figyelmet arra, hogy nem lehet visszalapozni. A tanári felügyelet segítségével minimalizálható volt, hogy ezeket a kérdéseket a zárt kérdések alapján válaszolják meg. Összességében elmondható, hogy pozitív volt a diákok hozzáállása a felméréshez. A zárt kérdéseknél ugyanis csekély volt a nem válaszolók aránya, a nyitott kérdéseknél zömmel 2-3 választ is adtak, még ha azok sokszor csupán általános fogalmak voltak. A kérdőíves felmérés után két fókuszcsoportot tartottam. Az egyiken a kérdőívet kitöltött osztályokból kerültek ki a résztvevők, a másik pedig kontrollcsoport volt. A kiválasztás névsor alapján, sorszám szerint történt. Habár eredetileg nyolcfős csoportokat terveztem, mindkét esetben két-két fő nem jött el, így hatfős minicsoportokkal folyt a beszélgetés. Az első csoport négy lányból és két fiúból állt, a második vagyis kontrollcsoportban viszont minden résztvevő lány volt. Talán ez utóbbinak is köszönhető, hogy a kontrollcsoportban oldottabb volt a légkör, mint az elsőben, jó hangulatban folyt a beszélgetés, a résztvevők közül többen és gyakrabban hozzászóltak maguktól is. Mindkét csoportban volt egy-egy hangadó személy, akik gyakran magukhoz ragadták a szót, de a kontrollcsoportban sokkal kiegyenlítettebb volt a hozzászólások aránya. A téma nem váltott ki jelentősebb konfliktust vagy vitát a résztvevők között. Az elemzésben a fókuszcsoporton tapasztaltakat a megfelelő kérdéskörnél, a kérdőíves kérdések eredményeit mintegy kiegészítve tárgyalom. Az eredmények értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fókuszcsoport során jelentős csoportdinamikai folyamatok mennek végbe. A résztvevők gyakran a csoportnyomás hatására igyekeznek konformak lenni a többség vagy a csoportvezető (vélt) véleményéhez (Vicsek, 2007). A vizsgált esetben, amennyiben eltérő vélemény jelent meg, nem érte támadás a nyilatkozót, a résztvevők igyekeztek egymáshoz közelíteni, a még olykor eltérő véleményeiket is. Éppen ezért az elemzés során fontosnak tartottam, hogy ne egy-egy érdekesnek tűnő, ámbár a szövegkörnyezetből kiragadott, elszigetelt mondatot idézzek, hanem inkább hosszabb beszélgetésrészleteket, ahol látszik a résztvevők egymás kijelentésére adott reflektálása is. A fókuszcsoport célja az volt, hogy a kérdőív eredményeinek értelmezését segítse. 9

Összességében elmondható, hogy a fókuszcsoport több érdekes dologra rávilágított, amely önmagában véve a kérdőív alapján nem derült ki. Viszont az elemzésnél igyekeztem figyelembe venni, hogy a fókuszcsoportok eredményei nehezen általánosíthatók, éppen módszertanuk miatt, és legfeljebb csak egy lehetséges, ámde nem elhanyagolható magyarázatát adhatják egy-egy kérdésnek. 10

4. A klímaváltozás megítélése más problémák között 4.1. Hazai és nemzetközi kitekintés A klímaváltozás mára szinte mindennapi témává vált a hazai médiában és a természettudományos szakmai publikációkban, ami alapján feltételezhetjük, hogy széles körben ismert (vagy legalábbis valamilyen formában hallott) kérdéskörről van szó. Mégis keveset tudunk arról, hogy a magyarországi társadalom hogyan viszonyul ehhez a problémához, és egyáltalán milyen ismeretei vannak ezzel kapcsolatban. A klímaváltozással a hazai szociológiai vizsgálatok eddig többnyire legfeljebb egy-egy kérdés erejéig foglalkoztak. Ezek leginkább olyan esetenként nemzetközi felmérések részét képezték, amelyek a társadalom általában vett környezeti attitűdjét, vagy világproblémákkal kapcsolatos véleményét vizsgálták (Mészáros, 1996; Füzesi, Tistyán, 1998; Székely, 2002). Ezzel szemben a nemzetközi szakirodalomban számos, kizárólag éghajlatváltozással kapcsolatos felmérésről olvashatunk. Elsősorban az Egyesült Államokban, az 1990-es években vált a társadalomtudományi kutatóműhelyek kedvelt témájává a globális klímaváltozás. A német zöld tárca 2000 óta kétévente országos felmérést készíttet a társadalom környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdjéről. A számos kérdéskörre kiterjedő vizsgálat kiemelten foglalkozik a klímaváltozással is. Szakirodalom-gyűjtésem során magyarországi viszonylatban mindössze két, kizárólag az éghajlatváltozással kapcsolatos országos szintű vizsgálatot találtam. A felnőtt lakosság körében végzett egyik reprezentatív felmérésre 2006 őszén a KLIMAKKT program 1 keretében került sor, a másikat a TÁRKI készítette 2007-ben. Ez utóbbi, bár sokkal szűkebben vizsgálta a lakosság véleményét, azzal is foglalkozott, hogyan jelenik meg ez a téma a hazai pártok, politikusok és vezető vállalatok kommunikációjában, valamint a médiában. Mindkét felmérés eredményei azt mutatják, hogy a hazai lakosság döntő többsége szerint a klímaváltozás rövid vagy hosszú távon, bizonyos mértékben mindenképp befolyásolja hazánk éghajlatát, valamint veszélyezteti a Föld népességét (Mosoniné és mtsai, 2006; TÁRKI, Image Factory, 2007). 1 A KLIMAKKT program (Felkészülés a klímaváltozásra: környezet-kockázat-társadalom) az MTA-KvVM által koordinált, klímaváltozással foglalkozó VAHAVA (Változás, Hatás, Válaszadás) projekt kutatási, innovációs továbbvitelét jelenti. 11

4.1.1. Fontosabb a mindennapi megélhetés Érdemes különbséget tennünk a klímaváltozás és a környezeti problémák megítélése szempontjából aszerint, hogy önmagukban vagy más társadalmi, gazdasági kérdésekhez viszonyítva vizsgáljuk-e. Ugyanis a hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy bár vannak ezeknél jelentősebbnek vélt gondok az emberek életében, a problémakört önmagában véve súlyosnak ítélik. Egy 2002-ben végzett európai felmérésben a magyarországi válaszadók 43%-a mondta, hogy aggódik a klímaváltozás miatt. Ez meghaladta a 10 új EU-tagállam átlagát, a 34%-ot, és csupán kevéssel maradt el az EU15 47%-os átlagától (Lorenzoni, Pidgeon, 2006). Magyarországon 2006-ban a megkérdezettek közel fele sorolta a legfontosabb problémák közé a klímaváltozást (Mosoniné és mtsai, 2006). 2007-ben a megkérdezettek 98%-a szerint a klímaváltozás hosszabb-rövidebb időn belül, de mindenképp veszélyt jelent a Föld népességére (TÁRKI, Image Factory, 2007). Az Egyesült Államokban az elmúlt mintegy két évtized során egyre súlyosabb megítélés alá esett a klímaváltozás. 1982-ben a megkérdezetteknek még csak 12%-a tartotta ezt nagyon súlyos problémának, és 36% nem tudott válaszolni, 1988-ban az előbbi aránya már 39% volt, az utóbbié pedig 15%-ra csökkent. 2002-ben viszont már 58%, 2006-ban 62% tartotta súlyos gondnak a klímaváltozást (Dunlap, 1998; Leiserowitz, 2005; Saad, 2006). Míg Nagy-Britanniában 2005-ben a megkérdezettek csupán 54%-a említette a legfontosabb környezeti problémák között az éghajlatváltozást, egy másik kérdésnél már 82% állította, hogy nagyon aggódik a jelenség miatt (Poortinga és mtsai, 2006). Úgy tűnik, hogy az embereket foglalkoztatják a környezeti problémák és a klímaváltozás kérdése. Az abszolút megítélésen túl viszont az is fontos szempont, hogy más problémákhoz képest hogyan rangsorolják ezt a kérdéskört. Több kutatás is rámutatott arra, hogy amennyiben közvetlen környezetükről van szó, az embereknél a környezeti problémák háttérbe szorulnak a mindennapi gondokhoz képest. A környezettudatosságáról híres német társadalomban is megfigyelhető ez a jelenség. Habár 2006-ban egy nyitott kérdésben a tíz leggyakrabban említett országos probléma között a második helyen szerepelt a környezetszennyezés (ezen belül nagy arányban fordult elő klímaváltozással kapcsolatos fogalom), az első helyen álló munkanélküliséghez képest, amelyet 63% említett, a környezetszennyezést csupán a megkérdezettek 25%-a sorolta a legsúlyosabb problémák közé. Hozzá kell tenni, hogy 12

2002 óta javuló trend figyelhető meg, ugyanis akkor a környezetszennyezés a negyedik helyen állt 14%-os említéssel. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy 2006-ban a tíz legfontosabbnak tartott politikai intézkedés terén a gazdasági és szociális problémák mögött, a környezetvédelem csak a 7. helyen állt, a korábbi évekhez képest viszont itt is javulás mutatkozik (Kuckartz, Grunenberg, 2002; Kuckartz és mtsai, 2004, 2006). Egy 2000-ben, a hazai felnőtt lakosság körében végzett országos felmérésben a megkérdezettek 20%-a nevezte meg (zárt kérdésben) a legjelentősebb világproblémák között a környezetszennyezést. Ezzel a szegénység és társadalmi egyenlőtlenség után a második helyre került. Habár Magyarországra vonatkoztatva a környezetszennyezés említési gyakorisága már jóval több, 77% volt, ennek ellenére csak a harmadik helyen állt a rangsorban. Olyan problémakörök előzték meg, mint az alkohol-cigarettakábítószer, valamint a szegénység és egyenlőtlenség. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Magyarország esetében a jóval nagyobb említési arány azzal is magyarázható, hogy ennél a kérdésnél nagyobb volt a válaszadási hajlandóság, és a megkérdezettek több választ jelöltek meg, mint a globális problémáknál (Székely, 2002). 4.1.2. Helyi vagy globális probléma? Több külföldi vizsgálat is rámutatott arra, hogy a társadalomban egyfajta inverz problémaérzékelés figyelhető meg a környezeti kérdésekkel kapcsolatban. Az érintett tér tágulásával, vagyis a közvetlen, személyes érintettség csökkenésével, nő a klímaváltozás és egyéb környezeti problémák iránti érzékenység, valamint a probléma megítélésének súlya. Az Egyesült Államokban 2002-ben a megkérdezettek mindössze 13% gondolta azt, hogy a klímaváltozás az ő települését, családját és őt magát is érintheti, holott a világ népessége iránt már 72% aggódott (Leiserowitz, 2005). A németországi társadalom is jóval pozitívabban ítéli meg lakóhelye valamint hazája környezeti állapotát, mint a világét. 2006-ban, míg csupán a megkérdezettek 16%-a tartotta rossznak saját településének és közvetlen környékének környezeti állapotát, az országról már 34%, Európáról 71%, a világról pedig 91% vélekedett így (Kuckartz és mtsai, 2006). Egy Ausztráliában, Írországban, Szlovákiában és Nagy-Britanniában végzett nemzetközi felmérésben a megkérdezettek szintén aggasztóbbnak vélték a világ környezeti helyzetét, mint a saját országukét vagy településükét. Ugyanakkor a környezeti problémákért érzett felelősség az érintett terület távolodásával csökkent. A 13

globális problémákért kevésbé érezték magukat felelősnek, ezért itt erősen érvényesült a felelősséghárítás, amit elsősorban a kormányokra és a nemzetközi szervezetekre toltak át (Uzzell, 2000). 4.1.3. A klímaváltozás helye a környezeti problémák között Fontos kérdés az is, hogy a környezeti problémákon belül, a társadalom hogy ítéli meg a klímaváltozás jelentőségét. Külföldi felmérések arról tanúskodnak, hogy az emberek kevésbé tartják fontosnak a klímaváltozást más környezeti problémákhoz képest. Az amerikai társadalomban a klímaváltozást olyan környezeti problémák előzték meg 1997-ben, mint a levegő- és vízszennyezés, valamint az ipari balesetek (Bord és mtsai, 1998). Még 2006-ban is csupán a 8. helyen állt a legsúlyosabbnak vélt környezeti problémák között (Saad, 2006). Valamivel jobb a helyzet Németországban. Ott ugyanis már több éve megfigyelhető, hogy a fontosnak tartott környezetvédelmi feladatokon belül a levegő- és vízminőség-védelem valamint az energiahordozókkal való takarékoskodás után a harmadik helyen a klímaváltozás áll (Kuckartz, Grunenberg 2002, Kuckartz és mtsai, 2004, 2006). Ehhez hasonlóan 2005-ben Nagy-Britanniában is, a klímaváltozás szintén a harmadik helyre került a környezeti problémák között. A listát a vízszennyezés és a levegőszennyezés vezette (Poortinga és mtsai, 2006). 4.1.4. Mit hoz a klímaváltozás? Az általános vélemények mellett érdemes röviden azt is megnézni, hogy milyen kutatási eredmények születtek a klímaváltozás várható hatásait illetően. 2006-ban Magyarországon a lakosság 33%-a gondolta azt, hogy az árvíz és a belvíz lesz a legjelentősebb klímaváltozással összefüggő probléma Magyarországon. Ezt követte a légszennyezés 18%-kal, az egészségügyi problémák és a viharkárok 12-12%-kal, valamint az aszály 11%-kal (Mosoniné és mtsai, 2006). Az Egyesült Államokban 2002-ben végzett felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek 90%-a aggódott amiatt, hogy a klímaváltozás komoly hatással jár a természetre, a világ népessége iránt már csak 72% aggódott, de még ennél is kevesebben (13%) gondolták azt, hogy a folyamat az ő településüket, családjukat sőt őket magukat is érintheti. A klímaváltozás várható hatásai között első helyen a sarkvidéki jégolvadás állt, majd ezt követte a hőmérséklet-emelkedés, az ökológiai 14

egyensúly felbomlása és az ózonréteg vékonyodása. A felmérés egyik legérdekesebb eredménye, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem említették a klímaváltozás okozta várható egészségügyi problémákat (Leiserowitz, 2005). 2006-ban is az amerikaiaknak alig egyharmada gondolta azt, hogy a jelenség hatással lesz az életére, igaz ez némi fejlődést jelent az 1997. évi értékhez képest, akkor ugyanis csupán a megkérdezettek negyede vélekedett így (Saad, 2006, 2007). A britek is elsősorban nem a társadalmi vagy gazdasági vonatkozású, hanem a természetre gyakorolt hatásoktól tartanak leginkább: a listát itt az időjárás-változás, a felmelegedés, a tengerszint emelkedése és az áradás vezeti, de szintén a vezető következmények között van az ózonréteg elvékonyodása is (Lorenzoni, 2006). 4.2. Eredmények 4.2.1. Helyi vagy globális probléma? Kutatásomban nem csak arra voltam kíváncsi, hogy a diákok mennyire tartják komoly gondnak önmagában véve az éghajlatváltozást, hanem arra is, hogy világképükben, az egyéb társadalmi problémákhoz viszonyítva hol helyezkedik el ez a kérdés. Ezért a kiindulási hipotézisem az volt, hogy bár valószínűleg aggasztónak tartják ezt a jelenséget, más társadalmi, gazdasági vagy környezeti problémákhoz képest, amelyekkel a mindennapok során szembesülnek, viszonylag háttérbe szorul. Ezért a felmérésben először strukturálatlan, nyitott kérdések formájában kérdeztem rá a Földön és Magyarországon várható legjelentősebb problémákra, amikor még nem tudhatták pontosan, hogy miről szól a kérdőív. Ezt követően zárt kérdésekkel közelítettem meg a témát úgy, hogy a diákoknak 9-9 felkínált válaszlehetőséget kellett értékelniük aszerint, hogy mennyire tartják súlyosnak az adott problémát a jövőben világviszonylatban és Magyarországon. A nyitott kérdésre adott válaszok jelentős része a későbbi zárt kérdésben felajánlott válaszlehetőségek között visszaköszönt. A jövőben várható globális problémákra vonatkozó nyitott kérdésnél nagy volt a válaszadási hajlandóság: a megkérdezettek csupán 2,5%-a nem válaszolt, 33%-a egy, 37%-a két választ is adott, a három választ adók aránya pedig 19% volt. Mint az 1. ábrán is látható, a válaszadók fele a legjelentősebb problémák között a globális klímaváltozást és az ehhez kapcsolódó fogalmakat említette (pl. üvegházhatás, globális felmelegedés, elsivatagosodás, szélsőséges időjárási viszonyok). Közel hasonló arányban, második leggyakrabban említett kategória a környezetszennyezés volt (ide 15

olyan fogalmakat csoportosítottam, mint környezetszennyezés, szemetelés, levegő- és talajszennyezés, környezeti katasztrófa). Láthatjuk, hogy a megkérdezettek 15%-a említette a fajok kihalását és tizede az ózonlyukat. 1. ábra Melyek lesznek a legjelentősebb problémák a Földön? (%) betegségek, járványok 6,7 éhezés 7,5 túlnépesedés 9,2 ózonlyuk 10 egyéb 10,8 háború, terrorizmus 10,8 szegénység 12,5 fajok kihalása, erdőirtás 15 kevés nyersanyag és energiahordozó 20,8 környezetszennyezés, szemetelés 43,3 klímaváltozás, globális felmelegedés 50 0 10 20 30 40 50 60 A fenti jelenségek igen bonyolult ok-okozati összefüggésben állnak egymással, ezért nem szerencsés külön-külön társadalmi, gazdasági vagy környezeti problémáról beszélni. Viszont tekintve, hogy a hétköznapi kommunikációból úgy tűnik, az emberek fejében ezek bizony nagyon is különválnak, érdemes e szerint is csoportosítani a kapott válaszokat, ugyanis így jelentős különbség tapasztalható a világviszonylatban és hazai viszonylatban súlyosnak vélt problémák között. Amennyiben környezeti változások címszó alatt összevonjuk a klímaváltozás, környezetszennyezés, fajok kihalása, erdőirtás, ózonlyuk változókat láthatjuk, hogy a megkérdezettek több mint fele két problémát is említett ezek közül, negyede pedig hármat. A környezeti problémák között pedig vezető helyen a klímaváltozás áll. Ehhez képest jóval kisebb arányban említik a Föld népességének egészét sújtó gazdasági, társadalmi nehézségeket. A megkérdezettek 51%-a csak egy társadalmi, gazdasági problémát említett, és csak harmada kettőt. A legnagyobb arányban a nyersanyagok és energiahordozók csökkenése szerepel, de ez is kevesebb mint fele a klímaváltozást említőknek. 16

2. ábra Melyek lesznek a legjelentősebb problémák Magyarországon? (%) bűnözés 0,8 kevés nyersanyag és energiahordozó egészségügy 5 5,8 elmaradottság más országokhoz képest 7,5 bevándorlók, romák 7,5 egyéb 8,3 túlnépesedés, népesség csökkenés 10 klímavált., szélsőséges időjárás 14,2 környezetszennyezés, természetpusztítás 20 politika 23,3 szegénység, gazdasági problémák 42,5 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 Szembetűnő, hogy míg világviszonylatban vezető helyen a környezeti problémákat említették a diákok, magyarországi vonatkozásban már a társadalmi és gazdasági gondok kerülnek előtérbe (2. ábra). A világproblémák között vezető helyen álló klímaváltozáshoz képest közel tíz százalékponttal kisebb arányban, de a magyarországi problémák között első helyen (42%) a szegénység és a gazdasági nehézségek szerepelnek (itt említett fogalmak: szegénység, munkanélküliség, eladósodás, társadalmi különbségek növekedése, drágaság, éhezés). Ezt követik a politikai problémák (leggyakoribb fogalmak: államirányítás csődje, politikai konfliktusok, pártok, botrányok, kommunisták), amelyet a megkérdezettek negyede említett. Míg a megkérdezettek fele tartotta a legfontosabb világproblémának a klímaváltozást, Magyarország esetében (2. ábra) ez csak a 4. helyen szerepel mindössze 14%-kal, még a szintén hátrasorolt környezetszennyezés is megelőzi. A megkérdezetteknek csupán 12%-a említette globális és magyarországi viszonylatban egyaránt a klímaváltozást. A klímaváltozáshoz olyan fogalmak kerültek, mint: szélsőséges időjárás, felmelegedés, hőség, vízhiány, szárazság, hirtelen erős szelek és 17

esők, mediterrán éghajlat, forró nyár, kevés eső. A környezetszennyezés, természetpusztítás problémakörbe pedig olyan fogalmakat soroltam, mint levegő- és vízszennyezés, környezetszennyezés, szemetelés, szmog, környezetbe jutó vegyszerek, ózonlyuk valamint erdőirtás. Figyelemre méltó, hogy míg e két utóbbi fogalmat a globális problémák között olyan nagy arányban említették, hogy külön változót kellett létrehozni ezekre, hazai viszonylatban elenyésző arányban fordultak elő, ezért kerültek összevonásra a többi változóval. A felmérésben a nyitott kérdéseket követően zárt kérdések formájában 9-9 válaszlehetőséget kellett értékelniük a megkérdezetteknek 1-től 4-ig terjedő skálán, aszerint, hogy mennyire ítélik súlyosnak az adott problémát világviszonylatban és Magyarország tekintetében (3-4. ábra). Míg a nyitott kérdésben a leggyakrabban említett súlyos világproblémák aránya 50% volt, a zárt kérdésben mindegyik problémát a megkérdezettek több mint 80%-a legalább kis mértékben súlyosnak tartotta a jövőre nézve. Az első helyen álló levegőszennyezést mindenki említette. Ezt követi 99-97%- kal az erdőirtás, a klímaváltozás valamint a vízszennyezés. A nagyon súlyos megítélés alá a megkérdezettek több mint fele legnagyobb arányban a klímaváltozást, a levegőszennyezést valamint az erdőirtást sorolta. Meglepő, hogy míg a klímaváltozást, mint általános, tág problémakört a megkérdezettek döntő többsége említette nagyon súlyos és mintegy ötöde eléggé súlyos gondként, ezzel szemben a vízhiányt, amely a klímaváltozás egyik fontos velejárója mindössze 35% gondolja nagyon súlyos jövőbeni problémának, és csak további 18% eléggé súlyosnak. A skála másik végén, a háború valamint a betegségek, járványok sem a nyitott sem pedig a zárt kérdésben nem tartoztak a legsúlyosabbnak vélt gondok közé. 18

3. ábra Mennyire fenyegetik a Föld lakosságát ezek a problémák? 80 % 70 60 50 40 nem tudom egyáltalán nem kicsit eléggé nagyon 30 20 10 0 háború járványok éhezés szegénység klímaváltozás vízhiány vízszennyezés levegőszennyezés erdőirtás Mint a 4. ábrán is látható, Magyarország vonatkozásában a fentiektől jelentősen eltérő eredményeket kaptunk. Itt nagyobb (3-10%) a bizonytalanok, vagyis azok aránya, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre. Ugyanakkor a válaszolók körében meglepően magas azok aránya, akik szerint egyáltalán nem lesz probléma az itt felsorolt kilenc jelenség valamelyike. Ezek legmagasabb értékei a 10-15%-ot is elérik az éhezés, az erdőtűz valamint a vihar, jégeső, a közlekedési baleset és a hőség okozta megbetegedés esetében. Az eléggé vagy nagyon súlyos problémák között a szegénység vezet 72,5%-kal. A daganatos megbetegedéseket, a közlekedési balesetek valamint, a hőség okozta megbetegedéseket és halálozást szintén a megkérdezettek több mint fele tartja legalább eléggé súlyosnak. Amennyiben leszűkítjük a kört a klímaváltozás kérdésére, láthatjuk, hogy a három felsorolt lehetséges probléma közül a diákok leginkább a hőség okozta megbetegedésektől tartanak, és jóval kevésbé vélik veszélyesnek a szélsőséges időjárással együtt járó heves viharokat, valamint a gyakoribbá váló szárazság okozta erdőtüzet. 19

4. ábra Mennyire fenyegetik Magyarország lakosságát ezek a problémák? 60 50 40 Nem tudom Egyáltalán nem Kicsit Eléggé Nagyon % 30 20 10 0 bűncselekmény éhezés szegénység közlekedési baleset dagnatos megbetegedés hőség okozta betegség, halál ipari beleset okozta környezetszennyezés vihar, jégeső erdőtűz Érdemes megnéznünk, hogy a megkérdezettek hogyan vélekednek egyszerre a klímaváltozásról világviszonylatban és a klímaváltozás hazánkban is várható konkrét hatásairól. Az 1. táblázat (ld. Függelék) mutatja, hogy a megkérdezettek ötöde véli azt, hogy a klímaváltozás világviszonylatban eléggé vagy nagyon súlyos problémát jelent a jövőben, miközben a hazánkat fenyegető heves viharokról és jégesőről nincs véleményük vagy nem tartják súlyosnak, ami meglepően magas érték. Mindössze a megkérdezettek 31%-a tartja egyformán súlyosnak mindkét problémát. Ez szintén meglepően alacsony érték ahhoz képest, hogy - mint azt alább látni fogjuk - egy másik, nyitott kérdésben a diákok a klímaváltozás várható magyarországi hatásai között legnagyobb arányban (65,8%) a szélsőséges időjárást említették (ebbe a kategóriába többek között a heves esők, viharok is bekerültek). Ha ugyanezt az összehasonlítást elvégezzük a klímaváltozás és az erdőtűz esetében, azt tapasztaljuk, hogy csak a megkérdezettek negyede tartja mindkét problémát egyformán (eléggé vagy nagyon) súlyosnak tartják (2. táblázat). Viszont közel fele gondolja úgy, hogy míg a klímaváltozás súlyos probléma lesz a világban nálunk csak kevés gondot okoznak a szárazság miatt gyakoribbá váló erdőtüzek. Itt meg kell említenünk, hogy a későbbi nyitott kérdésben szintén nagyon kevesen, mindössze 5% említette magától az erdőtüzet a klímaváltozás Magyarországon várható következményeként. 20

Láthattuk, hogy a klímaváltozás magyarországi hatásai között súlyosság tekintetében az egészségügyi problémák, pontosabban a hőség okozta megbetegedés áll az első helyen. Ennél a kérdéskörnél a legmagasabb azok aránya, akik a helyi hatást és a klímaváltozást mint globális problémát egyaránt súlyosnak vélik. (3. táblázat) Míg a fenti esetekben ezek aránya csak 31% és 25% volt, itt már 55%. Itt is érdemes megemlítenünk, hogy a klímaváltozás magyarországi hatásainál a hőség okozta megbetegedést és a halálozást mindössze 11,5% említette magától a későbbi nyitott kérdésben. A személyes érintettség növekedésével fokozódó bizonytalanságot jelzi az is, hogy. Míg Magyarország esetében a megkérdezettek 86%-a véli úgy, hogy eléggé vagy nagyon érinti, Tatabányánál ez az érték már csak 63% (5. ábra). 5. ábra Érinti-e Magyarországot és Tatabányát a klímaváltozás? Magyarország Tatabánya 60 55,8 50 42,5 40 % 30 31,6 30,8 20 20,8 11,6 10 1,6 5 0 Nem tudom Kicsit Eléggé Igen, komoly változás várható nálunk is A megkérdezettek döntő többsége (80%) véli azt, hogy a klímaváltozás már elkezdődött, ma is jelen lévő folyamat. További 8,3% gondolja azt, hogy bár még nem kezdődött el, de az ő életében már várható jelenségről van szó. A megkérdezettek 6,6%- a szerint csak gyerekeik, unokáik életében, 1,7% szerint pedig még ennél is később következik be. A diákok 3,3%-a nem tudott válaszolni a kérdésre, viszont senki nem mondta azt, hogy szerinte soha nem várható a klímaváltozás. 21

4.2.2. Mit hoz a klímaváltozás? A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek már jelenlévő, és többékevésbé súlyos problémának tartják a klímaváltozást, valamint döntő többségük szerint Magyarországot és Tatabányát is érinti (bár ez utóbbit kevésbé). Ezek után joggal lehetünk kíváncsiak, hogy szerintük milyen változásokat eredményez ez a folyamat. A kérdőívben három nyitott kérdésben kérdeztem rá erre. Mindhárom esetben a leggyakrabban a megkérdezettek több mint fele - az időjárás-változást említették következményként. Ide olyan fogalmakat soroltam, mint hőingadozás, felmelegedés, heves esők, viharok, lehűlés, felborul a természet rendje. Magyarország és Tatabánya esetében ezen kívül még főleg az átmeneti évszakok eltűnését, a klímaberendezések számának növekedését, az enyhe, hó nélküli telet és a hűvös nyarat említették. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy míg Magyarországnál 65%, Tatabánya esetében már csak 53% tart a szélsőséges időjárástól (6-8. ábra). A kérdőívben világviszonylatban a második leggyakrabban említett változás a jégtakaró olvadása volt, ezt követte a tengerek vízszintjének emelkedése, a szárazföldek elöntése. Mindkét fókuszcsoportban szintén ezek a fogalmak merültek fel elsőként. A klímaváltozás szempontjából többen is a sarkvidéki területek sérülékenységét hangsúlyozták, egyrészt a jégtakaró olvadása valamint az ózonréteg elvékonyodása miatt. Amikor rátértünk a kevésbé érintett területekre és Magyarországra, érdekes volt, hogy mindkét csoportban megjelent olyan vélemény, miszerint Magyarország úgymond védett helyen van a tengeri elöntéssel szemben, és ezért jelent kisebb problémát ránk nézve a klímaváltozás, ugyanis itt csak a szélsőségessé váló időjárással kell számolni. Úgy tűnt, hogy ez utóbbit bár súlyosnak tartják, mégsem érzik olyan aggasztónak, mint a tengeri elöntést. Moderátor: Elhangzott, hogy hol lesz a legnagyobb probléma. És hol lesz a legkisebb? Mely területeket érinti legkevésbé?. 2 Éva: A kontinensek belseje, ami távolabb van az óceánoktól. Hogyha emelkedik a vízszint elöntés lesz. De lehet, hogy hülyeség. Katalin: Igen, de ha nagyobb lesz az óceánok területe, több víz fog párologni és több eső lesz szerintem. Én így gondoltam ezt az áradást. 2 Első fókuszcsoport, akik a korábbi kérdőíves felmérésben is részt vettek. 22

Moderátor: Ha világviszonylatban nézzük mennyire lesz súlyos Magyarország helyzete a többi területhez képest? Katalin: Viszonylag védett helyen vagyunk, szerintem így a Kárpátok, Alpokalja, Földközi-tenger, ez is olyan védettebb hely. Moderátor: Mit jelent az, hogy védett? Mitől védett? Éva: Szerintem nem fogunk eltűnni. Hollandiának nagyobb esélye van. Moderátor: És esetleg tudtok olyan területeket mondani, amelyeket kevésbé érint vagy esetleg egyáltalán nem fog érinteni? 3 Anna: Szerintem azért mindenre kihatása lesz. Zsuzsa: Ha a klíma megváltozik, mindenhol hatással van. Krisztina: Szerintem is. Szerintem annyiban nem fogja érinteni Közép- Európát, hogy így a víz nem önti el, és igazából ennyi. Moderátor: Másban érintheti? Ágnes: Hát persze. A klímaváltozással a hőmérséklet változik. Ennek ellenére, abban a csoportban, amelyikben korábban a kérdőívet is lekérdeztem három részvevő is hallani vélt olyan téves elméletről (itt valószínűleg érvényesült a csoporthatás), amely szerint Magyarország egy részét is elönti majd a tenger, így nálunk is komoly kérdés lesz, hogy hova meneküljenek az emberek. A kérdőívben az aszályt és az elsivatagosodást világviszonylatban és Tatabányánál csak 15, illetve 11 % említette, ezzel szemben Magyarország esetében már a megkérdezettek negyede. Figyelemre méltó, hogy Magyarország esetében az aszály és az árvíz után, harmadik helyen szerepelnek a klímaváltozás okozta mezőgazdasági problémák (itt és Tatabánya esetében is elsősorban a termés kiesését, csökkenését, a gazdálkodók tönkremenetelét említették). Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország és Tatabánya esetében a megkérdezetek kevesebb mint tizede említette a gazdasági problémákat a klímaváltozás következményeként (energiafelhasználás növekedése, gazdasági termelékenység csökkenése, drágulás). A klímaváltozás okozta megbetegedést és halálozást mindhárom esetben a megkérdezettek kevesebb vagy alig tizede említette. Figyelemre méltó, hogy ezzel szemben a fent már bemutatott zárt kérdésnél (4. ábra) a hőség okozta megbetegedést, halálozást a megkérdezettek több mint fele tartotta eléggé vagy nagyon súlyos 3 Kontroll csoport, ők nem töltöttek ki kérdőívet. 23

problémának Magyarország esetében, a klímaváltozás következményei között ez volt a legsúlyosabb. Habár mindkét fókuszcsoportban előjöttek a kérdőívben is szereplő szélsőséges időjárás okozta egészségügyi problémák, úgy tűnt, hogy Magyarország esetében a legsúlyosabbnak a mezőgazdaság helyzetét, a szárazság okozta terméskiesést tartották. Viszont többen is hangsúlyozták, hogy ez Tatabányát nem érinti közvetlenül, legfeljebb az árakon keresztül. 6. ábra Milyen változások várhatók a Földön a klímaváltozás hatására? (%) ózonlyuk, UV sugárzás erdőtűz halálozás, betegség egyéb mezőgazdasági/gazdasági problémák 2,5 4,2 5,8 8,3 10 aszály, elsivatagosodás változás a növény- és állatvilágban 15,8 24,2 tengerek vízszintje emelkedik jégtakaró olvadása 29,2 33,3 időjárás-változás 57,5 0 10 20 30 40 50 60 70 Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a kérdőívben a növekvő UV-sugárzást és az ózonréteg vékonyodását bár nem sokan, de a megkérdezettek 2,5%-a tévesen a klímaváltozás globális következményeként említette, az ózonlyuk a fókuszcsoportban viszont már okként szerepelt. Az UV-sugárzás egy későbbi kérdésnél szintén felbukkant, de már szintén a klímaváltozás okaként. Az ózonlyukat, mint következményt Magyarország és Tatabánya esetében is megemlítették, de kisebb arányban, ezért ott az egyéb kategóriába került. Az egyéb kategóriába ezen kívül még a következő fogalmakat soroltam: földrengés, szökőár, természeti katasztrófa, területek elnéptelenedése, tengeráramlatok megszűnése, oxigénhiány, levegőszennyezés, életmódváltozás, savas esők, turizmus növekedése Magyarország és Tatabánya esetében. 24

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az érdekes adatot sem, hogy míg Magyarországnál 5,8%, Tatabánya esetében 8,3% említette, hogy a klímaváltozásnak nem lesznek következményei, vagy ha mégis, az szinte jelentéktelen lesz, világviszonylatban egyáltalán nem volt ilyen válasz. 7. ábra Milyen változás várható Magyarországon a klímaváltozás hatására? (%) szegénység, munkanélküliság erdőtűz semmi v nem jelentős egyéb gazdasági problémák változás a növény- és állatvilágban betegség, halál 1,7 5 5,8 7,5 7,5 10 11,7 mezőgazdasági problémák 15,8 aszály, elsivatagosodás, árvíz időjárás-változás 25,8 65,8 0 10 20 30 40 50 60 70 8. ábra 25

Milyen változások várhatók Tatabányán a klímaváltozás hatására? (%) szegénység, romló életkörülmények edőtűz gazdasági problémák 1,7 4,2 5 betegség, halálozás 6,2 mezőgazdasági problémák 6,7 változás a növény- és állatvilágban 7,5 semmi v nem jelentős 8,3 egyéb szárazság, vízhiány 10 11,7 időjárás-változás 53,3 0 10 20 30 40 50 60 26

4.3. Diszkusszió A fentiek alapján összességében elmondhatjuk, hogy a megkérdezett diákok döntő többsége hallott már a klímaváltozásról, és egyéb környezeti problémákkal együtt ezek a kérdések valamilyen szinten foglalkoztatják őket, hiszen a világproblémák tekintetében ezeket sorolják a legsúlyosabbak közé. Viszont míg a nyitott kérdésben a megkérdezetteknek a fele említette a klímaváltozást világviszonylatban jelentős problémának, Magyarország estében ez az érték mindössze 14% volt. Ehhez képest, amikor konkrétan rákérdeztem, hogy valós problémának tartják-e, a megkérdezettek döntő többsége (86%) igennel válaszolt. Látható, hogy a többség, még ha különböző mértékben is, de súlyos gondnak tartja a klímaváltozást, viszont kevesebbnek jut ez eszébe magától a többi világprobléma és magyarországi probléma mellett. A strukturálatlan nyitott kérdések eredményei arra engednek következtetni, hogy környezeti problémák a szabadon legkönnyebben előhívható fogalmak közé tartoznak. Viszont, ahogy leszűkítjük a kört az érintettekhez közelebb álló területre, vagyis Magyarországra, egyrészt jelentősen nő a bizonytalanság a megkérdezettek körében, másrészt érzékenyebbé válnak a szociális, gazdasági problémák iránt, és ezáltal a környezeti kérdések háttérbe szorulnak. A bizonytalanságot jelzi, hogy míg a klímaváltozás várható következményeinél a globális hatásokat tekintve csupán 1,6% nem válaszolt, Magyarország és Tatabánya esetében ez az érték már 8,3 illetve 19,3% volt, és szintén magas arányban szerepelt az egyéb változó, amelybe általános fogalmak és tévhitek kerültek. A fentiekből azt is láthatjuk, hogy bár a diákok a klímaváltozás számos következményével tisztában vannak, nehezen tudják szétválasztani a környezetszennyezéssel és a klímaváltozással kapcsolatos fogalmakat. Gyakran felcserélik a klímaváltozás hatásait és következményeit, valamint nagyon sok a következményként említett általános hívószó. A fentiek alapján az alábbi főbb megállapításokat érdemes kiemelni, amelyek egybecsengenek a korábban bemutatott szakirodalmi adatokkal is: A személyes érintettség növekedésével csökken a klímaváltozással és egyéb környezeti problémával kapcsolatos veszélyérzet. Vagyis globális szinten sokkal súlyosabbnak tartják ezeket a problémákat, mint saját országuk, vagy közvetlen lakóhelyük esetében. Ahogy közeledünk a helyi szinthez, úgy nő a bizonytalanság és a tudáshiány a 27

klímaváltozás várható hatásaival kapcsolatban. (Itt érdemes megemlíteni, hogy a tudományos modelleknél is megfigyelhető ez a jelenség.) A megkérdezettek települési és országos szinten kevesebb konkrét következményt tudtak felsorolni, mint világviszonylatban. Továbbá a két előbbi esetben igen nagy volt az általános fogalmak illetve tévhitek aránya. A kérdéses térléptéktől függetlenül, jellemzően a természeti problémák vannak túlsúlyban a várható következmények között. A klímaváltozás megítélésének súlya helyi szinten nem csak a társadalmi, és gazdasági kérdésekhez viszonyítva enyhébb, hanem más környezeti problémákhoz képest is. Habár az itt kiemelt megállapítások nagyrészt összecsengnek az előző fejezetben bemutatott szakirodalmi adatokkal, a tanulmányok ebben a tekintetben többnyire csak az adatok bemutatására szorítkoznak, kevésbé foglalkoznak a jelenség hátterében álló okokkal. Az alábbiakban, Dunlap állításából kiindulva megpróbálok néhány ok-okozati összefüggésre rámutatni a fenti jelenségek kapcsán. Dunlap szerint az emberek hajlamosak természeti problémaként tekinteni a klímaváltozásra, amely legfeljebb csak kis mértékben hat a társadalomra (Dunlap, 1998). A kérdőív eredményei alapján láthattuk, hogy a diákok is elsősorban természetben végbemenő változásokat neveztek meg a klímaváltozás következményeiként. A társadalmi, gazdasági hatások legfeljebb a középmezőnybe kerültek. Viszont ha mindezek mellett, azt is figyelembe vesszük, hogy mint a kérdőív elején kiderült, általában véve a helyi problémák között nagyobb figyelem fordul a gazdasági, szociális gondokra, érthető, hogy a klímaváltozás hatását helyi szinten minimalizálják, hiszen az szerintük elsősorban a természetre hat. A fókuszcsoporton elhangzottak is arra engednek következtetni, hogy az egyik súlyosan érintett területnek tartott mezőgazdasági szektorban végbemenő változások, csak közvetve jelennek meg az életükben, elsősorban a vásárláskor tapasztalható áremelkedés formájában. Ez pedig, úgy tűnik, nem elég ahhoz, hogy elbillentse a kérdést a természetről a gazdaság és a társadalom javára (vagy legalább kiegyenlítse a mérleg nyelvét). Holott a klímaváltozás a következményei a gazdaság jelentős részében szétgyűrűznek, tehát nem elszigetelt mezőgazdasági, és főleg nem természeti problémáról van szó. Talán ugyanezzel magyarázható az is, hogy országos vagy helyi viszonylatban miért nő a bizonytalanság és a tudáshiány a kérdéskörrel kapcsolatban. Mivel ezen a szinten 28