Talajelıkészítés A burgonya a lég járható, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. A talajelıkészítéskor a laza szerkezető, jól szellızött, rögmentes talaj kialakítására törekedjünk. A gumó növekedése csak az ilyen talajokon lesz megfelelı. A burgonyát általában a korán lekerülı kalászos gabonák után vetjük. A tarlóhántást és ápolást a már megismert módon végezzük. Alapvetı munka az ıszi mélyszántás, amely a burgonya esetében az átlagosnál mélyebb. A 35 cm mélyen megszántott talaj szellısebb, több nedvességet fogad be és könnyebbé teszi a betakarítást. Az istállótrágyát tarlóhántás után közép-mélyen szántsuk alá, majd az ıszi mélyszántással keverjük a talajba. Az ıszi mélyszántást a már korábban tanultak alapján munkáljuk el. Az elsı tavaszi munka a simítózás legyen. Ne simítózzuk a nedves talajt, mert elkenıdve és kiszáradva rögös lesz. Csak rögmentes talajból tudunk megfelelı bakhátakat készíteni. Az ültetés elıtti vetıágy készítéskor csak annyira lazítsuk fel a talajt, hogy az ültetıgép, omlós barázdákat készíthessen. A mővelés mélysége 15-20 cm legyen, amelyhez a kultivátor vagy az ásóborona a legalkalmasabb eszköz.
Tápanyagellátás A burgonyát a tápanyagigényes növények közé soroljuk. A trágyázás a terméshozamokon kívül a minıséget is nagymértékben befolyásolja. Kevés nitrogén esetén kevés lesz a gumó fehérjetartalma, a sok nitrogén rontja az eltarthatóságot és betegségekre hajlamosít. A foszfor és a kálium íz javítók, növelik a keményítı tartalmat, fokozzák az eltarthatóságot. Tápanyag utánpótlásra istállótrágyát is használhatunk. Nyáron a tarlóhántás után adhatunk teljes vagy féladagú istállótrágyát mőtrágyákkal kiegészítve. İsszel is istállótrágyázhatunk, de csak jól érett trágyával. Burgonya esetében az istállótrágya talaj-szerkezetjavító hatása kiemelendı. A mőtrágyákat általában ültetés elıtt alaptrágyaként szórjuk ki. Kivétel a nitrogén, könnyő kimosódása miatt. A 40%-os klór tartalmú kálium helyett 50%-os kénsavas káliumot adjunk. Az átlagos terméshozam tápanyagigénye 100 kg nitrogén, 40 kg foszfor és 180 kg kálium hatóanyag. (20-35 t/ha) MÉM NAK szerinti - fajlagos tápanyagigénye: 100 kg gumótermés és a hozzátartozó növényi részek biztosításához 0,5 kg N, 0,2 kg P2O5, 0,9 kg K2O vagyis 1,6 kg vegyes - NPK - hatóanyag, ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:1,8 körül van.
Ültetés Az ültetıgumót a tavaszi ültetés elıtt át kell válogatni. Csak a sérülésektıl mentes, 3-5 cm átmérıjő, 50-60 gramm súlyú gumókat ültessük el. A világos, áttetszı, megnyúlt pincehajtásokat le kell törni. A szomszédos rügyekbıl új hajtások fejlıdnek. El kell távolítani azokat a gumókat, amelyek cérnahajtásokat fejlesztettek, mert ez vírusbetegségre utal. Korai burgonya vagy ültetıgumó elıállításánál a gumókat elıhajtatjuk. Célja 1-1,5 cm-es zömök fényhajtások nevelése, amelyek elültetve gyorsabban fejlıdnek. Az elıhajtatáshoz 10-12 cm magas, hézagolt oldalú fa vagy mőanyagrekeszeket használhatunk. A rekeszbe 2-3 burgonyasort rakunk egymás fölé. A rekeszeket a hajtató helyiségben úgy helyezzük egymás fölé, hogy azok levegıhöz és fényhez juthassanak. Elıhajtatásra fóliasátrakat, üvegházat és egyéb üres helyiségeket használhatunk, olyanokat, amelyeket szükség esetén főthetünk és természetes vagy mesterséges fénnyel megvilágíthatók. A hajtató helyiség hımérséklete 12-18 C fok, páratartalma 80% körüli legyen. Körülbelül három hét alatt ültetésre alkalmas fényhajtásokat kapunk. Az ültetés akkor kezdhetı, amikor a talaj 10 C fokra felmelegedett. Ez általában április közepe. Korszerő ültetési mód a bakhátas ültetés, amelynél a gumó 3-4 cm-re kerül a föld felszíne alá. Az elsıdleges (10-12 cm-es) bakhátat az ültetıgép alakítja ki. Az ültetés sortávolsága 70-75 cm, a tıtávolság 30-32 cm, amely hektáronként 40-50 ezer tövet jelent. A gumószükséglet ennek megfelelıen 2-3 t hektáronként.
Ápolás Amikor a hajtások csúcsa 3-4 cm-re megközelíti a bakhátak felszínét, el kell készíteni a másodlagos bakhátakat. Ekkor töltögetı géppel 24-26 cm-es bakhátakat készítünk. Késıbb a burgonyát már nem töltögetjük. A jó minıségő bakhátak készítésének feltétele a rögmentes, porhanyós talaj. A szellıs bakhátban a gumók zavartalanul fejlıdhetnek. Betakarításkor a gépeknek is kevesebb földet kell megmozgatniuk. A burgonyában a gyomokat ültetés elıtti talajelıkészítéssel irthatjuk. A burgonya virágzás kezdetére-annyira beárnyékolja a talajt, hogy gyomokat elnyomja.
A burgonya gombabetegségei közül a burgonyavész okozza a legnagyobb károkat, amely meleg, párás nyári napokon jelentkezik. A leveleken látható barna foltok, majd azok leszáradása jelzik a betegséget. Ellene gombaölı szerekkel védekezhetünk. Veszedelmes állati kártevıje a burgonyabogár. A bogár rendkívül falánk lárvái teljesen letarolhatják a lombozatot. Évente két-három nemzedékük van. Védekezni az elsı lárvanemzedék pusztításával lehet. A kifejlett bogár nehezen írtható.
Betakarítás, tárolás Az újburgonya fogyasztására szánt gumókat akkor szedjük fel, amikor azt méretük már gazdaságossá teszi. A foszlós héjú burgonya hosszabb idın át nem tartható el, ezért csak annyit szedjünk fel, amennyit értékesítünk. Tárolásra csak az érett burgonya alkalmas. Az érés jelei: a lombozat leszárad, könnyen kihúzható, a gumók könnyen leválnak, a gumó héja már annyira parásodott, hogy nem dörzsölhetı le.
A burgonya betakarítását lehetıleg száraz idıjárásban végezzük, mert a gumóra tapadt föld nehezen távolítható el. Azon túl, hogy sáros talajon a munka is nehezebb, a gumók eltarthatósága is romlik. A burgonya gépi betakarítása megkönnyíthetı, ha elıtte 1-2 héttel az állományt szártalanítjuk. Erre a célra a szárzúzók a legalkalmasabbak. A betakarító gépek ásószerkezete a bakháttal együtt felemeli a burgonyát, majd a rázórostáin keresztül a mellette haladó pótkocsira továbbítja. Ügyelni kell a gumók sérülésének elkerülésére. Az éretlenül és nedvesen betakarított gumók sérülékenyebbek.
A tárolás célja a veszteségek csökkentése mellett a minıség megóvása. A tárolás hagyományos módja a prizmában való tárolás. A frissen kiszedett burgonyát elıször ideiglenes prizmába, rakjuk és vékony szalmaréteggel betakarjuk. A prizmában a gumók kissé megszikkadnak és lehőlnek. Kellı szikkadás után a gumókat átválogatjuk és végleges prizmába rakjuk. A prizma szélessége 1,5 m, magassága 60-70 cm legyen. A prizmát vastagabb szalmaréteggel takarjuk be, ha megázik, a szalmát Cseréljük ki. A fagyos idık beállta elıtt fokozatosan földeljük le úgy, hogy a 30-40 cm-es szalma-rétegre 20-25 cm vastagságú földet rakunk. A prizma alá szelıztetı rács helyezhetı el annak érdekében, hogy a bemelegedést elkerülhessük. Hidegebb napokon a szellıztetı nyílását a prizma két végén szalmával el kell zárni, mert a gumók már 0 C fok körül megfagyhatnak. A gumók fagymentes, sötét pincében is tárolhatók. Korszerő tárolás tároló házakban történik. Ezek az épületek hıszigeteltek és ventillátorral szellıztethetık. A burgonya átlagtermése 20-30 tonna hektáronként.