Tüdő (pulmo) Leíró magyar hangtan A légzőrendszer 4. téma A hangképz pzés Tüdő 4.2. A hangképzés helye A hangképző szervek 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső Tüdő hörgő: bronchus, légcső: trachea 1
Légzésmódok 1. Hasi (rekesz-) légzés 2. Mellkasi légzés 3. Váll- (kulcscsonti) légzés 4. Kombinált légzés A beszédhangok típusai a levegőáram iránya szerint A tüdő használatával képzett (pulmonikus) hangok: 1. Belégzéses (inspirációs) hangok 2. Kilégzéses (exspirációs) hangok A légzés szakaszai Belégzés (inspiráció) Kilégzés (exspiráció) Szünet (pauza) A beszédhangok típusai a levegőáram iránya szerint 3. A tüdő használata nélkül képzett (nonpulmonikus) hangok: Csettintő hangok (avulzívák) Glottalizált (glottalikus) hangok Implozívák Ejektívák Egyéb hangtípusok velarikus kilégzett ajakhang bukkális hang nyelőcsövi hang stb. A légzés típusai Az implozívák képzése üteme A légzés néma légzés (respiratio muta) 1 : 1 : 1 / 2 beszédlégzés (respiratio fonatoria) 1 : 5 8 szaporasága kibocsátott levegő a levegőáramlás útja a működtető izmok aktivitása 16 20/perc 500 cm 3 orron át kisebb 8 10/perc 1000 1500 cm 3 szájon át jóval nagyobb A néma és a beszédlégzés (klip) 2
Az ejektívák képzése Busman (szan) nyelv(ek) [koiszan nyelvcsalád, Namíbia, Kalahári] https://youtu.be/w6wo5xabd-s (1:30) Csettintő hangok (avulzívák) Álcsettintő hangok labiális (ppp!) dentális (ccc!) laterális (cccs!) Valódi csettintő hangok 1. szívó tevékenység 2. elülső + veláris zár 3. zöngétlenek A tüdő használata nélkül képzett hangok jelölése az IPA átírásában Interactive IPA Chart (http://www.ipachart.com/) Nonpulmonikus mássalhangzók Csettintő hangok: Implozívák: Ejektívák: A csettintő hangok képzése A beszédképzés folyamata A csettintőhangok (Youtube, 9:33) Respirációs (légzési) szakasz Tüdő Fonációs (zöngeképzési) szakasz Gégefő Artikulációs (hangképzési) szakasz Toldalékcső 3
Gégefő larynx laringális A gégefő működése Pajzsporc Gégefő Kannaporcok gégefedő porc (1) kanna-porcok pajzsporc (4) gyűrűporc (6) 4. kannaporcok hátulnézet Gyűrűporc Gégefedő porc (epiglottisz) oldalnézet [ʡʢʜ] 4
Nyelvcsont Hangszalagok Hangszalagok Glottisz (hangrés) glottális laringális Hangszalagok Hangszalagok normál női hangszalag-működés videón (https://youtu.be/9tlpkdq8a8c) hangszalag-működés lassítva (https://youtu.be/drns_ev9wwg) 5
Hangszalagállások: 1. Zárállás Gégezárhang (laringális/glottális explozíva); jele: finnugor átírásban: % (régebben: ) IPA: ʔ A gégezárhang előfordulásai finn: Anna olla! [anna% olla] hadd legyen, Tule pian! [tule% pian] gyere mindjárt német: Dafür ist mir auch alle Freud entrissen [dafür %ist mir %auch %allefreud %entrissen] Emiatt tőlem is minden öröm elpártolt dán: den maler [maler] a festő : han maler [ma%ler] ő fest magyar: iá! [ʔiʔaː], a-a! [ʔɔʔɔ], leesett [lɛʔɛʃɛtː] Hangszalagállások Hangszalagállások: 2. Zöngeállás Gégepergőhang (laringális/glottális tremuláns) = zönge (fonáció). A hangszalagállások Jele a régebbi fonetikák szerint:. (valójában a. jelet nyelvtörténeti elsősorban finnugrisztikai rekonstrukciókban használták/használják bármilyen magánhangzó jelentésben.) 6
Hangszalagállások: 3. H-állás Gégeréshang (laringális/glottális spiráns/frikatíva); jele: h / ɦ Hangszalagállások: 5. Tág lélegzőállás Belégzés beszédlégzés során Létezik approximánsként számontartott változata is: laringális/glottális approximáns Hangszalagállások: 6. Suttogóállás Suttogó beszédben a zöngeállás helyett Rendes suttogás Gyenge suttogás Rekedt suttogás Hangszalagállások: 4. Fúvó állás Nincs hangképzés; zöngétlen mássalhangzók 7
Garatüreg (pharynx faringális) 1. Szupraglottális terület 2. Szubglottális terület Lágy szájpadlás Uvula (ínycsap; tévesen: ínyvitorla, nyelvcsap) uvuláris Orrüreg Szájüreg Garatüreg T o l d a l é k c s ő Garatüreg (pharynx faringális) [ʕ ħ] Az uvula a szájüreg felől nézve Orrüreg Szájüreg Garatüreg Az artikulációs csatorna 8
A levegő áramlása a garatüregben Nyitott (passzív) Zárt (aktív) A garat hangképző szerepe Az uvula zárt alkot: 1. Orális hangok (szájhangok, pl. b, g, s, z, í, a, ó) Az uvula nem alkot zárt: 2. Nazális hangok (orrhangok, pl. m, n, ny) A beszélőszervek működése MRIfelvételen (20 ms 25 mp-re lassítva) Levegőáramlás helye A tényleges hangképzés időtartama A képzés módja Hangzósság Nazális mássalhangzók (okkluzívák) orrüregen keresztül folyamatos nem felpattanó zár (okkluzíva) zengő Orális explozívák szájüregen keresztül pillanatnyi felpattanó zár (explozíva) nem zengő https://youtu.be/utohdqhckqs (Video: Max Planck Institute for Biophysical Chemistry, Göttingen) A garat hangképző szerepe Az uvula zárt alkot: 1. Orális hangok (szájhangok) Az uvula nem alkot zárt: 2. Nazális hangok (orrhangok) 3. Nazoorális hangok (orr-száj hangok) pl. Q [nqm], R [vr] van, K [tork] torony ; [vé re] vénre ; [he rik] Henrik Francia: Je chante [ʒə ʃãt] énekelek, bon [bo)] jó Lengyel: ą, ę 9
Orrüreg (cavum nasale/nasi nazális) Ajkak (nyílásképzés, magánhangzók) Az ajaknyílás milyensége: a nyílás formája: kerek (ajakerekítéses, labiális) semleges lapos (ajakréses, illabiális) az ajakcsücsörítés foka: csücsörített semleges szétfeszített kerek + csücsörített = labiális nem labiális (= lapos vagy semleges + szétfeszített vagy semleges) = illabiális Szájüreg (cavum oris orális) 8. nyelv (lingua lingvális) 9. állkapocs 1. ajkak (labia labiális) 2. pitvar 3. fogak (dentes dentális) 4. fogmeder (alveolus alveoláris) 5. kemény szájpadlás (palatum palatális) 6. lágy szájpadlás (velum veláris) 7. ínycsap (uvula uvuláris) Ajkak (akadályképzés, mássalhangzók) Az akadályképzés helye: bilabiális: b, p, m [b, p, m] labiodentális (dentilabiális): f, v, } [f, v, ɱ] labiolingvális Ajkak (labia labiális) Nyelv (lingua lingvális) (hagyományos felosztása) nyelvgyök: radix radikális A nyelv területei: 1. háta: dorsum (dorzális) hátsó része (posztdorzális) középső része (mediodorzális) elülső része (predorzális) 2. pereme (?csúcsa): corona (koronális) ennek része: 3. hegye: apex (apikális) vagy cacumen (kakuminális) 10
Nyelv (lingua lingvális) (hagyományos felosztása) A nyelv területei: 3. háta: dorsum (dorzális) hátsó része (posztdorzális) középső része (mediodorzális) elülső része (predorzális) 2. pereme (?csúcsa): corona (koronális) 3. hegye: apex (apikális) vagy cacumen (kakuminális) A koronális képzés Nyelv (modern felosztása) 1. nyelvhát (tongue body): dorsum (dorzális) hátsó része (poszterior dorzális) elülső része (anterior dorzális) 2. korona: corona (koronális) [a nyelv elülső mozgékony részei]: 2.1. nyelvpárkány (tongue blade): lamina (laminális) [csukott szájnál a fogmeder alatti rész] 2.2. nyelvhegy (tongue tip): apex (apikális) [a korona elülső-középső része] 2.3. korona alja: (szubapikális / szublaminális apikális apikális kakuminális / retroflex Magyar egyezm. hangj. t r ṭṛ IPA t r ʈɽ retroflexnek tekintik még: laminális posztalveoláris (lapos nyelvvel) apikális posztalveoláris (homorú nyelvvel) apikális alveoláris (homorú nyelvvel) kakuminális = retroflex (= cerebrális) az igazi retroflex: szubapikális palatális v. posztalveoláris Nyelv (modern felosztása) A nyelv mozgásai Fel * * Ritkán: szublaminális Hátra Előre 11
A nyelv mozgásai Fel nyelv hegye + fogmeder: apiko-alveoláris alveoláris nyelv hátának hátsó része + lágy szájpadlás: posztdorzo-veláris veláris Hátra Előre A nyelv mozgásai A nyelv szerepe a magánhangzók képzésében A nyelv vízszintes mozgása szerint: A nyelv függőleges mozgása szerint: Hátul képzett (veláris) Felső nyelvállású Középső nyelvállású Alsó nyelvállású Legalsó nyelvállású palatális (elöl képzett) magas veláris (hátul képzett) mély Középen képzett (mediális) Elöl képzett (palatális) Felső Felső-középső Középső Középső-alsó Alsó Állandó képzés: Egyeshangzók (monoftongusok) felső középső alsó legalsó 12
Változó képzés: Kettőshangzók (diftongusok: ang. hair haj [heə]), ném. neu új [nɔø]) Hármashangzók (triftongusok: ang. tower torony [tɑʊə]) Fogmeder (alveolus alveoláris) Elülső része: alveoláris (dentális, dentialveoláris, prealveoláris) Hátsó része: posztalveoláris (palatoalveoláris, alveoprepalatális, alveopalatális) retroflex Függőleges irányban elmozduló: nyitódó (%) záródó ($) Vízszintesen elmozduló: palatoveláris (") [ ] Fogmeder (alveolus alveoláris) u o a á ü ö i é e Fogak (dentes dentális) Dentális (interdentális) hangok az angolban: ϑ δ[θ ð] Fogmeder (alveolus alveoláris) thank [θæŋk], mother [mʌðə(r)] 13
Kemény szájpadlás: palatum durum, palatum, kemény íny Szájpadlás (íny, palatum palatális) Szájpadlás (Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Mediopalatális) Posztpalatális Mediopalatális Prepalatális Lágy szájpadlás: palatum molle, velum palatinum, velum, lágy íny, ínyvitorla Uvula Lágy szájpadlás Kemény szájpadlás Veláris Posztpalatális Mediopalatális Prepalatális (Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Palatoveláris) Szájpadlás Szájpadlás Palatális Prepalatális Mediopalatális Posztpalatális Palatoveláris Veláris Lágy szájpadlás (Velum) Kemény szájpadlás (Palatum) Veláris Posztpalatális Mediopalatális Prepalatális (Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Palatoveláris) Szájpadlás Szájpadlás (Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Mediopalatális) Szájpadlás (Palatum) Posztpalatális Mediopalatális Prepalatális 14
Uvula (ínycsap uvuláris) A képzés főbb helyei Helytelen elnevezéssel: nyelvcsap; problémás, de elterjedt elnevezéssel: ínyvitorla. Uvuláris zöngés tremuláns: ρ IPA: [ʀ] [ɴ q ɢ χ ʁ] Uvula A képzés főbb helyei A képzés főbb helyei 15
A képzés főbb helyei Film a Youtube-on a képzés helyéről ( köv. dia, 6:00) A képzés főbb helyei A képzés főbb helyei 16