Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Hasonló dokumentumok
Karsztvidékek felszínformái

Tanítási tervezet. Iskola, osztály: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, 9.c

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

Geom Ge orf om ológia oló el e őa ő d a á d s á KARSZTGEOMORFOLÓGIA

- talajtakaró további funkciói: szőr és tompít - biológiai aktivitás, élıvilág, erdık szerepe

Recens karsztosodás Magyarországon

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

Barlangföldtan. Barlang fogalma Föld szerkezete, ásványok, kőzetek Földtörténeti korbeosztás Karbonátos kőzetek

I. rész Feladatsor

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

A karszt fogalma Minden olyan formát

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

Dél- és Délkelet-Európa

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Válasz Veress Márton válaszára

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

A SZÉN ÉS VEGYÜLETEI

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Vízszállító rendszerek a földkéregben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, pp.. CHOLNOKY KARSZTMORFOLÓGIAI MUNKÁSSÁGA A NEM- ZETKÖZI IRODALOM TÜKRÉBEN TÓTH GÁBOR

Földtani alapismeretek III.

2011. Március 26. Raisz Péter

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ. Javítási-értékelési útmutató

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei

AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI

Az Északi-középhegység természeti földrajza

BARLANGFÖLDTAN (Molnár Péter)

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

óra C

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

XVI. A SZÉNCSOPORT ELEMEI ÉS VEGYÜLETEIK

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

Kémiai reakciók 2 H 2 + O 2 = 2 H 2 O. Molekuláris szinten molekulamodellekkel:

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

az Aggteleki-karszt karsztformáinak, karsztjelenségelnekmeglsmeréséhez : IDO I IDOSZAK KOR 1 I Paleocén I : Középidíí : ( I millió évig)

A természetes vizek összetétele

Új barlangszakasz feltárásának bejelentése

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

Világörökségek a föld mélyében

ELMÉLETI TEMATIKA /a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra)

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Vízburok. Hidrológia: a vízburokkal foglalkozó tudomány

Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület

AZ AGGTELEKI CSEPPKŐBARLANG ÉS KÖRNYÉKE

A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA

Budapest felszíni és felszín alatti vízkészletei

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz május 10 Javítókulcs

Nyugat magyarországi peremvidék

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

SAVANYODÁSI FOLYAMATOK AZ ODORVÁRI TALAJOKBAN. MUCSI LÁSZLÓ JATE Természeti Földrajzi Tanszék

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

KIVIRÁGZÁSMENTES SZÁRAZHABARCS Bmstr.Dipl.HTL.Ing. Eduard LEICHTFRIED Wopfinger Baustoffindustrie GmbH Budapest, 2010 marc. 23.

IV.főcsoport. Széncsoport

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

5. TK. A víz és a kőzetek viszonya, porozitás, felszín alatti vizek nevezéktana

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

Kötőanyagok. Horák György

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból támogatott projekt

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Átírás:

Karsztosodás

Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik.

A karsztosodás folyamata Nyílt karsztokon: H 2 O+CaCO 3 CaO+H 2 CO 3 Fedett karsztokon: H 2 O+CO 2 H 2 CO 3 H 2 CO 3 +CaCO 3 Ca 2+ +2HCO - 3

A mészkővidékre hulló csapadékvíz átszivárog a mészkőfelszínt borító talajtakarón, amely a benne lévő élőlények anyagcsere-tevékenységei (pl. légzés) miatt igen gazdag szén-dioxidban. A talaj szén-dioxid-tartalma a légköri szén-dioxidkoncentrációnak sokszorosa. A csapadékvíz és a szén-dioxid molekulák reakcióba lépnek egymással és szénsav keletkezik: H2O + CO2 = H2CO3

Az így létrejövő szénsavas víz már hatékonyabban képes oldani a mészkövet, mint a tiszta víz. A kalcium-karbonát molekulákkal reakcióba lépve kalciumhidrokarbonát keletkezik belőle: H2CO3 + CaCO3 = Ca(HCO3)2

A kalcium-karbonát szilárd halmazállapotával ellentétben a kalcium-hidrokarbonát folyékony. A kalcium-hidrokarbonát nem más, mint az elmállott mész, amelyet a továbbiakban leszivárgó vizek egyre jobban kimosnak a kőzetből. A mészkőben levő repedések így egyre inkább kitágulnak, sőt újabb üregek, járatok jönnek létre. Ezek a repedések egyre inkább elnyelik a csapadékvizet, ez az oka annak, hogy a mészkőhegységek felszíne gyakran igen szegény felszíni vízfolyásokban.

A víz mészkőben és más, vízben oldódó kőzetekben (dolomit, kősó, gipsz) végzett munkájának sokféle karsztjelenség az eredménye.

Karsztos formák felszíni karr víznyelő dolina (töbör) polje felszín alatti barlang cseppkő

Ha a felszín másféle kőzetein (például homokkő, agyag, gránit stb.) folyó vízfolyások olyan területre érnek, ahol szénsavas vízben jól oldódó kőzetek vannak, víznyelők alakulnak ki. A víznyelők a kőzet belsejébe vezetik a vizet. A mészkőben áramló víz oldásával a repedéseket tágítja. Ha a mészkővidékre más kőzetből felépített területről érkezik felszíni vízfolyás, a víznyelőkön át hordalék kerülhet a mélybe. A patakká vagy folyóvá duzzadó felszín alatti vízfolyások hordalékukkal erős pusztító munkát végeznek. Ennek eredményeképpen kisebb-nagyobb, olykor hatalmas barlangok alakulnak ki.

A barlangok és üregek beszakadásával a felszínen mélyedések, szakadéktöbrök (dolinák) keletkeznek. Berogyások alakulhatnak ki amiatt is, hogy az oldódás következtében a mészkő szerkezete lyukacsossá válik (mészritkulás), így állékonysága nagy mértékben csökken (oldásos töbör keletkezése).

dolina dolinató

A karsztvíz nemcsak pusztít, hanem épít is. A barlang mennyezetéről és faláról lehulló vízcseppek szén-dioxid-tartalma elillan, ezért a benne oldott mész egy része kiválik és lerakódik. A lerakódó mészből a barlang mennyezetén és alján cseppkövek épülnek. A felülről épülő függőcseppkövek (sztalaktit)és az alulról növekedő állócseppkövek (sztalagnit) idővel cseppkőoszlopokká nőhetnek össze.

Magyarország karsztformákban leggazdagabb és legszebb területe az Aggteleki-hegység és a Bükk.

Hasonló folyamat játszódik le az oldott mészben gazdag felszín alatti vizek forrásainak környékén is, ahol a vízből forrásmészkő (édesvízi mészkő, mésztufa) válik ki. Így jöttek létre pl. a Bükkben a Szalajka-völgyi vízesés forrásmészkő lépcsői.

Krka-vízesés Fátyol-vízesés

Bükk fennsík Karsztformák és a Lipicai ménes

A mészkővidék erdőtakarója fokozott védelmet kíván, mert ha kiirtják az erdőt, a csapadék gyorsan lemossa az itt rendkívül lassan képződő talajt. Így vált csaknem teljesen terméketlenné a Dinárihegyvidék jelentős része.

A karsztosodás a meleg, nedves trópusi területeken a legerősebb. Ennek eredményeként akár 100$200 m magas, meredek, sokszor függőleges falú tornyok, kúpok jönnek létre (toronykarszt, kúpkarszt). E trópusi formák egy korábbi karsztsík maradványait, töredékeit jelzik.