Szerkesztők: Barta István Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Benkő Krisztián Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. Tóth Krisztina INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. Technikai szerkesztő: Nádasi Zoltán Kiadó: Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza Biomass Mobilisation BioMob FP7 245449 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ REGIONÁLIS BIOMASSZA AKCIÓTERVE HELYI ERŐFORRÁSOKRA ALAPOZOTT TÉRSÉGFEJLESZTÉS ISBN: 978-615-5097-29-4 Nyomda: Fodor Irodagép Bt., Nyíregyháza Példányszám: 160 db
TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 7 1. A BioMob projekt bemutatása... 8 2. Esettanulmányok, tapasztalatok... 9 3. Helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztés...13 3.1. Általános helyzetkép...14 3.2. Az Észak-Alföldi Régió energiafüggősége...16 3.3. Biomassza-potenciál a régióban...20 3.3.1. Másod-nyersanyagban rejlő potenciál...20 3.3.2. Energiaültetvények potenciálja...21 3.3.3. Összes elméleti biomassza-potenciál...22 3.4. Az Észak-Alföldi Régió regionális akcióterve...23 3.4.1. Energiahatékonyság növelése lakóházaknál, intézményeknél...23 3.4.2. Energiültetvények telepítése...25 3.4.3. Helyi fűtés-korszerűsítés...25 4. Összefoglalás...26 Helyi gazdaságélénkítő hatás...27 5. Summary...28 Regionális akcióterv készítői, elérhetőségek...30 Felhasznált irodalom...33
Előszó A globális gazdasági és környezetvédelmi válság okozta problémák megoldása határozott és következetes cselekvést igényel a folyamatokat befolyásolni tudó politikai döntéshozatal minden szintjén. A gazdasági világválsággal sújtott környezetben rendkívüli nehézséget jelent számunkra az elmúlt években felhalmozott adósságteher leküzdése. A külső körülmények befolyásolására nincs módunk. Elsősorban a szakemberek tudására, saját magunk jártasságára és a rendelkezésünkre álló helyi erőforrásainkra építhetünk. Az Európai Unió FP7-es keretprogramja által támogatott Biomass Mobilisation (röviden BioMob ) projekt példát mutat az EU különböző régióinak együttműködésére. A tudományos kutatók, a térségfejlesztők és a kisvállalkozók közös fellépése irányt ad az Észak- Alföldi Régió intelligens, fenntartható és lendületes fejlesztésére. A helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztési program merész stratégiai koncepciót vázol fel a régió vezetése számára: az energia-hatékonyság javítására, az energia importfüggőség csökkentésére, a helyi erőforrások kihasználására, a foglalkoztatás számottevő növelésére, az oktatás fejlesztésére, a kutatás, fejlesztés és innováció erősítésére, és a térségben élő lakosság életminőségének javítására. Feltehetjük bátran a kérdést, hogy van-e realitása a program megvalósításának? A BioMob projekt erre példaértékű választ ad számunkra. A közös munkában résztvevő dán partnereinknek alig több, mint egy évtizede ugyanezt a kérdést tették fel a kételkedők, amikor elhatározták, hogy Samsø szigetén megvalósítják az önálló, megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátást. Elhatározásuk sikert hozott! Olyan sikert, hogy ma a sziget energiát exportál az anyaország részére. Ez hitet és erőt ad nekünk ahhoz, hogy mi is nagyra törő programot alkossunk, a gazdasági és éghajlat-változási problémák legyőzésére és az Észak-Alföldi Régió fejlesztésére. Seszták Oszkár elnök Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés
1. A BioMob projekt bemutatása Az Európai Unió FP7-es kutatási keretprogramja, illetve az FP-7-regions-2009-01 alprogramja által támogatott Biomass Mobilisation (röviden BioMob ) 245449 sz. projekt 2009. decemberében indult és 2011. novemberében zárult. Közismert, hogy Magyarország energia-előállítás céljára felhasználható biomassza-potenciálja jelentős, annak hasznosításában azonban nem tartozunk az Európai Unió élvonalába. Energiafüggőségünket a biomasszára (növényi produktumokra) alapozott megújuló energiaforrások kiaknázása (pl. rövid vágásfordulójú energianövény-ültetvények létesítése a fatüzelésű erőművek ellátására, bioalkohol, biodízel vagy biogáz előállítása) mérsékelhetné. A Nyíregyházi Főiskola bemutató kertjében közel 3 hektáron termesztünk olyan energianövényeket, melyek igen gyorsan fejlődnek, és évente-kétévente betakaríthatóak jelentős mennyiségű fűtőanyagot biztosítva. Kosárfonó fűzzel, fehér akáccal, olasznáddal és amerikai bársonymályvával vannak itt beállítva tudományos kísérleteink. Azt tanulmányozzuk, hogy a fenti energianövények hozamára milyen hatást gyakorolnak a tápanyagokat biztosító műtrágyák, talajjavító szerek és különféle komposztok. A nyírbátori biogáz üzemmel közös kutatásokat folytatunk a biogáz-hozam optimalizálása és a biogáz kéntelenítése céljából. Ezért szolgált nagy örömünkre, hogy a Nyíregyházi Főiskola az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. és a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. mellett bekapcsolódhatott a BioMob projektbe, melyben bolgár (Ruse város önkormányzata, Ruse-i egyetem, kis és Közepes Vállalkozásokat Támogató Üzleti Központ Ruse), dán (Midtjylland Régió, Samsø Energia Vállalat, Aarhus-i egyetem,) és ír (Shannon Fejlesztő Vállalat Regionális Fejlesztési Ügynökség, Közép-nyugat Regionális Hatóság, Moher Technológiák Kft., Limerick-i egyetem) partnerekkel működtünk együtt. A projektben felsőoktatási intézmények, önkormányzatok, energiaügynökségek és biomassza-hasznosításban érdekelt kisvállalkozások kooperáltak, illetve részt vesz a pályázatban az Európai Biomassza ipari Egyesület is (European Biomass Industry Association) Brüsszelből. A négy együttműködő bolgár, ír, dán és magyar régió közös jellemzője, hogy fizikailag az Európai Unió külső határai mentén (perifériáin) helyezkednek el. Az ír és dán régióban a biomassza megújuló energiaforrásként történő hasznosítása előrehaladottabb állapotban van, mint Bulgáriában vagy az Észak-Alföldi Régióban. A projekt célja, hogy feltárja a biomassza forrásokat az adott régióban és kutatásvezérelt klasztereket alakítson ki, elősegítendő a biomassza energiatermelésre történő felhasználását. Első lépésként megtörtént az adott régió biomassza kutatásainak összeírása, majd nemzetközi összehasonlító elemzéseket készítettünk a biomassza-hasznosításban élenjáró külföldi és hazai vállalkozásokról (összehasonlítottuk pl. a német biogáz üzemeket a nyírbátorival), hogy a biomassza-hasznosítás külföldi tapasztalatainak hazai gyakorlatba történő átültetését elősegítsük. A projekt üzleti célkitűzéssel is rendelkezik, üzletfejlesztési modelleket alakítunk ki azon kis- és közepes vállalkozások, önkormányzatok számára, melyek hajlandóságot mutatnak megújuló energiaforrások használatára. A projekt végső célja a tudásalapú, biomasszát hasznosító vállalatok növekedésének elősegítése és a biomassza-felhasználás regionális serkentése. Az Észak-Alföldi Régióban jelentős földgázimportot lehetne kiváltani pl., ha a kisebb települések önkormányzatai a középületeiket (polgármesteri hivatal, óvoda, iskola, orvosi rendelő) fatüzelésű közösségi fűtőművekből látnák el energiával. A projekt keretein belül közös akcióterv került kialakításra, amelyben olyan tevékenységek szerepelnek, mint a kutatók és vállalkozások közötti interakció elősegítése, a kutatásfejlesztési infrastruktúra megosztása, közös kutatási projektek elnyerése, az üzleti szereplők és a kutatóintézetek közötti tudástranszfer erősítése, és a biomassza-hasznosítást elősegítő támogatásokhoz való hozzáférés elősegítése. A BioMob projektről bővebben a projekt angol nyelvű honlapján tájékozódhat: www.biomob.eu. 2. Esettanulmányok, tapasztalatok A Biomob EU FP-7 program 2. munkacsomagjának keretében hat esettanulmányt készítettünk a megújuló energia hasznosítás témakörében. Az esetek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy egy külföldi esetet, jó gyakorlatot egy magyar megfelelőjével állítsunk párba. A vizsgált eseteink a következők voltak: 1) Biogáz-termelési technológiák Németországban (Lengyel, Szilágyi és Simon, 2010a), 2) A nyírbátori biogáz üzem, Magyarország (Lengyel, Szilágyi és Simon, 2010b), 3) Fűz, mint energianövény termesztése Svédországban (Simon és Szabó, 2010), 4) Tisza Faaprítékot Termelők Termelői Csoportja Szövetkezet, Magyarország (Simon, Szabó és Vágvölgyi, 2010), 5) A güssingi (németújvári) fagázosító üzem, Ausztria (Barta és Benkő, 2010a), 6) Szakolyi biomassza erőmű, Magyarország (Barta és Benkő, 2010b). Ezeket az eseteket azért választottuk, mivel régiónkban egyre nagyobb az érdeklődés a biomassza alapú megújuló energiaforrások iránt (biogáz üzemek, fűz és egyéb rövid vágásfordulójú növények termesztése, faanyag gyűjtése és erőművi hasznosítása, fapellet és brikett előállítása). 1. Biogáz-termelési technológiák Németországban (Lengyel, Szilágyi és Simon, 2010a) A német biogáz előállítás nagy hagyományokkal rendelkezik. A legtöbb biogáz üzemük kapcsolt üzemű: elektromos áramot és a telep fűtését és meleg vízellátását biztosító hőt is előállít. A legtöbb telep kisebb kapacitású (<1MW e ). Zömmel az állattartó telepeken képződő szarvasmarha-hígtrágya, illetve sertéshígtrágya ártalmatlanítására, valamint a farmokon keletkező különféle mezőgazdasági hulladékok hasznosítására hozták őket létre. A némethez hasonló kisebb biogáz üzemek létesítése az Észak-Alföldi Régióban kérdéses. Ennek egyik oka az, hogy a hazai állattenyésztő telepek (sertéstelepek) tőkehiánnyal és likviditási gondokkal küszködnek napjainkban. Az állatlétszám folyamatosan csökken, így egyre keve-
sebb biogázzá alakítható trágya keletkezik. Kisebb biogáz tornyok létesítése inkább a szennyvíztisztító üzemekben képzelhető el, ahol a települési szennyvíziszapok kirothasztásával állíthatnak elő biogázt, energetikailag önfenntartóvá alakítva az adott szennyvíztelepet. 2. A nyírbátori biogáz üzem (Lengyel, Szilágyi és Simon, 2010b) A nyírbátori biogáz üzem (1. ábra) tevékenységeit elemezve megállapítottuk, hogy az európai léptékben is nagyméretű (3,6 MW e kapacitású, 100 000 tonna szerves hulladékot, illetve mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot hasznosít évente) üzemről van szó, ahol jelentős és előremutató kutatásfejlesztési tevékenység folyik. Az itt termelt biogázt gázmotorokban hasznosítják elektromos áram termelésére. Az üzemben istállótrágyából, baromfitelep és baromfifeldolgozó üzem melléktermékeiből, növénytermesztés melléktermékeiből, élelmiszeripari üzemek melléktermékeiből, nagykonyhák hulladékaiból, illetve szennyvíziszapból erjesztenek biogázt. 2. ábra: Energiafűz (Salix viminalis L.) ültetvény a Nyíregyházi Főiskola bemutatókertjében (fotó: dr. Simon László) 4. Tisza Faaprítékot Termelők Termelői Csoportja Szövetkezet, Magyarország (Simon, Szabó és Vágvölgyi, 2010) A rövid vágásfordulójú (SRC) ültetvények létesítése mellett egyre nagyobb jelentősége lesz az Észak-Alföldi Régióban az erdészeti melléktermékek, felszámolt gyümölcsültetvények, nyesedékek, az utak mentén kivágott fák biomasszája összegyűjtésének (3.ábra). E céljából jött létre a régióban tevékenykedő Tisza szövetkezet. Ez a szövetkezet látja el faaprítékkal a 2009-ben létesített, 20 MW teljesítményű szakolyi biomassza erőművet. 1. ábra: A nyírbátori biogáz üzem látképe 3. Fűz, mint energianövény termesztése Svédországban (Simon és Szabó, 2010) A 3. tanulmányunkban a svéd energiafűz programot elemeztük. Svédországban már a nyolcvanas évek végén is telepítettek energiafűz (Salix viminalis L.) ültetvényeket (2. ábra), amelyek legnagyobb kiterjedésüket (közel 16 000 hektárt) a 2000-es évek elejére érték el. Ez a terület azonban 2009-re jelentősen, 12 200 hektárra csökkent le. Jelenleg az Észak-Alföldi Régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 250-290 hektáron létesítettek eddig rövid vágásfordulójú energiafűz ültetvényeket, Magyarországon pedig a fás szárú energiaültetvények területe elérte a 2 200-2 400 hektárt. 3. ábra: Biomassza aprítása a szakolyi biomassza erőmű ellátására (fotó: dr. Simon László) 5. Güssingi fagázosító üzem, Ausztria (Barta és Benkő, 2010a) Ebben az erőműben (4. ábra) éves szinten mintegy 18 000 tonna biomasszát hasznosítanak ún. fluidágyas gázosítással. Az üzem 2 MW elektromos energiát, és 4,5 MW hőenergiát termel. Elektromos hatékonysága 25%, a hőtermelés hatékonysága 56,3%, azaz az üzem teljes hatékonysága 81,3%. Az üzem Güssing lakosságának teljes energiaellátását biztosítani tudja gázmotorok, gázturbinák segítségével. A technológia másik nagy előnye, hogy a gázosítás során előállított szintézisgáz töbféleképpen hasznosítható. Erre alapozva fontos, jövőbe mutató kutatásfejlesztéseket is végeznek a güssingi üzemben: gázosítási technológia 10 11
az adott település környékén található erdészeti és mezőgazdasági hulladékok (fanyesedék, gyümölcsfa és szőlőnyesedék, szalma) kerülnének hasznosításra. Az intenzív mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan területeken pedig energiaültetvények létesítése célszerű. Szárazabb területeken a rövid vágásfordulójú akác (6. ábra), vízjárta területeken pedig a rövid vágásfordulójú kosárfonó fűz (2. ábra) biztosíthatna továbbá faanyagot a helyi fűtőműveknek. 4. ábra: A güssing-i gázosító üzem és a faapríték optimalizációja, gáztisztítási technológiák fejlesztése, metán-előállítás, hidrogén-cellával kapcsolatos kutatások és Fischer-Tropsch eljárással dízelolaj előállítás. 6. Szakolyi biomassza erőmű, Magyarország (Barta és Benkő, 2010b) Ebben az erőműben (5. ábra), mely évente 8 500 órát üzemel, 160-170 000 tonna faaprítékot tüzeltek el évente. Sajnos az erőmű hatékonysága csak 30 %-os, mert a keletkező hulladékhő hasznosítása jelenleg még nincs megoldva. A tanulmány készítése után nem sokkal az erőmű gazdasági okok miatt bezárt. Az Észak-Alföldi Régióban ilyen nagy kapacitású biomassza erőmű helyett inkább több kisebb, 1-2 MW kapacitású törpeerőművet, települési fűtőművet kellene létesíteni. Erre láttunk jó példát az ötödik esettanulmányban, melyben a güssing-i (Ausztria, Burgenland) központi erőművet mutattuk be. A fenti három nemzetközi, illetve három hazai biomassza-hasznosítást bemutató példa elemzése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a legnagyobb realitása a güssingi-hez hasonló központi fűtőerőmű hazai gyakorlatba történő átültetésének van. Mivel a hő- és villamosenergia kapcsolt előállítására képes erőművek beruházási költsége magas, kezdetben célszerű lenne kisebb ún. falu-fűtőműveket létesíteni. Ezekben a fűtőművekben 5. ábra: A szakolyi biomassza erőmű 6. ábra: Fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) ültetvény a Nyíregyházi Főiskola bemutató kertjében (fotó: dr. Simon László) 3. Helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztés Az Magyar Országgyűlés 77/2011. (X.14.) határozatával elfogadta a 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energia Stratégiát. Nemzeti Energiastratégia alapvető célkitűzése Magyarország energiafüggetlenségének erősítése. Az ehhez vezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia. A célok megvalósításához csökkenteni kell az energia importfüggőséget - részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését. A BioMob projektben dolgozó partnerekkel való közös munka és kölcsönös tapasztalatcsere alapján, az Észak-Alföldi Régió igényeire és lehetőségeire alapozva, a Nemzeti Energiastratégiával összhangban készítettük el a helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztési koncepciónkat. 3.1. Általános helyzetkép Az ország gazdasági helyzetére jellemző a rendkívül magas, több mint 65%-os energiaimport, az ipari termékek nagyarányú importja, sőt a valamikor Európa éléskamrájának számító Magyarország ma már jelentős élelmiszerimportra szorul. 12 13
7. ábra: Magyarország tenyészállat állományának alakulása 1981-2009 között (KSH 2009) A további részletes szöveges elemzéssel szemben talán elegendő bizonyíték az is, ha hazánk tenyészállat létszámának alakulását vizsgáljuk. (7. ábra). Helyzetünket rontja, hogy állami támogatásokkal segítjük a multinacionális cégek biomassza-tüzelésű erőműfejlesztését, és a fogyasztók által fizetett többletenergia-költségből támogatjuk az így megtermelt zöld energiát. A vidéki településeken az állattartás gyakorlatilag megszűnt, a zöldség- és gyümölcstermelés visszaszorult, a valamikor élelmiszertermelő lakosság önellátóból fogyasztóvá vált. Élelmiszertermelő üzemeink jó része tönkrement, egy részét a szó szoros értelmében leromboltuk, így a nagy hagyományokkal rendelkező konzerviparunk és cukoriparunk a lehetőségek töredékének kapacitásával működik. A problémákat alapvetően két okra vezethetjük vissza. 1. A multinacionális nagytőke érdekérvényesítő képességének erőssége. 2. Hazánk politikai vezetésének érdekérvényesítő képességének gyengesége. Magyarországon az elmúlt évtizedekben kialakult ún. multinacionális gazdasági modellt mutatja be a 8. ábra. A multinacionális cégek magatartásán változtatni nem tudunk. Saját érdekérvényesítő képességünk erősítése azonban kizárólag rajtunk múlik! Újra kell gondolnunk a gazdaságfejlesztési modellt. Az állami forrásokból a helyi termelőket, kisbefektetőket kellene támogatni, hogy minél nagyobb arányban termeljük meg saját magunknak az élelmiszert, az energiát és az ipari termékeket, így megakadályozva a tőke kiáramlását a rendszerből. Ez nagyban hozzájárul a helyi munkanélküliség arányának csökkentéséhez és a helyi gazdaság fejlesztéséhez. Ez az ún. helyi erőforrásokra alapozott gazdaságfejlesztési modell (9. ábra). 8. ábra: Multinacionális gazdasági modell 9. ábra: Helyi erőforrásokra alapozott gazdaságfejlesztési modell 3.2. Az Észak-Alföldi Régió energiafüggősége Megvizsgáltuk az Észak-Alföldi Régió energiafelhasználásának sajátosságait Magyarország többi régiójához viszonyítva, másrészt megnéztük, hogy a régión belül milyen jellegzetességeket mutatnak az adatok (1. táblázat). 14 15
1. táblázat: Erőművek beépített teljesítménye az ország régióiban, 2008 [MW] Régiók Fosszilis Megújuló Nukleáris Összesen Dél-Alföld Régió 1 1 Dél-Dunántúl Régió 133 50 1910 2093 Észak-Alföld Régió 95 25 120 Észak-Magyarország Régió 2350 153 2503 Közép-Dunántúl Régió 531 115 646 Közép-Magyarország Régió 2471 29 2500 Nyugat-Dunántúl Régió 113 113 Összesen 5580 486 1910 7976 (forrás: Energia Központ Kht.(https://teir.vati.hu/Energiaterkep/main) A táblázat adataiból világosan látszik, hogy a magyarországi energiatermelésben a fosszilis energiahordozók használata dominál, arányuk közel 70%. A táblázatból az is látható, hogy a megújuló energiahordozók aránya még mindig igen alacsony. Az Észak Alföldi Régió fosszilis erőműveinek teljesítménye majdnem négyszerese a megújuló erőművek teljesítményének. A 95 MW teljesítményt néhány földgáz-üzemű, kapcsolt hő- és villamosenergiát termelő erőmű szolgáltatja. A 25 MW megújuló energiatermelő kapacitást a tiszalöki vízerőmű, a nyírbátori biogáz üzem valamint néhány kisebb szélerőmű és biogázüzem adta (10. ábra). Az Energia Központ Kht. 2008-as adatai alapján Magyarország összes energiafogyasztása 1 126 PJ. Az energiafogyasztás azonban nem egyenletes az ország területén. A régió energiafelhasználását nagyon sok tényező befolyásolja. Az akcióterv készítése során azt feltételeztük, hogy egy térség energiafogyasztása arányos a gazdaság helyzetével. A gazdasági helyzet pedig az 1 főre jutó GDP-vel jellemezhető, így a régió primer energiaigényét az alábbi adatok alapján határoztuk meg (2. táblázat). A régió teljes primer energiaigénye becslések alapján kb. 105 PJ. A régió energiafelhasználása struktúrájában nem tér el az országos átlagtól. A vezetékes földgáz jelenti a domináns primer energiát (3. táblázat). A régióban a legtöbb energiát a lakosság használja fel, kb. kétszer annyit, mint az ipar vagy a kommunális szektor. A magyarországi és a regionális energiafelhasználási szerkezet jelentősen eltolódott az importból származó földgáz felhasználásának irányába (11. ábra). Két területen a a lakossági hőhasznosítás-célú gázfelhasználásban, valamint a hazai villamosenergia-termelésben mutatható ki jelentős növekedés. Jelenleg a fűtési energiafelhasználás több, mint 60%-a import földgáz. Megvizsgáltuk a rendelkezésre álló KSH adatok alapján az Észak-Alföldi Régió gázfo- 10. ábra: Erőművek beépített teljesítménye az Észak-Alföldi Régióban (forrás: Energia Központ Kht.) 2. táblázat: Észak-Alföldi Régió primer energiaigényének becslése 2008-as adatok alapján MEGNEVEZÉS Egyéb Folyékony Földgáz Hőenergia Ipar 2231 521 5303 778 69 47 0 3601 12550 Kommunális szektor Megnevezés Mennyiség M.e. Magyarország összes energiafelhasználása* 1 126 PJ Magyarország lakosszáma** 10 030 975 fő Magyarország GDP-je ** 2 665 ezer Ft/fő Az Észak-Alföldi Régió lakosszáma** 1 502 409 fő Az Észak-Alföldi Régió GDP-je** 1 657 ezer Ft/fő Az Észak-Alföldi Régió összes energiafelhasználása 105 PJ PB-gáz forrás: *Energia Központ Kht. **KSH 2008 3. táblázat: Energiafelhasználás energiahordozók szerint az Észak-Alföldi Régióban, 2007 [TJ]* 0 0 10748 815 203 3 1 4229 15999 Lakosság 0 0 18204 3035 465 1321 2882 5713 31620 Mezőgazdaság 0 1987 1514 17 66 29 198 1174 4985 Összesen 2231 2508 35769 4645 803 1400 3081 14717 65154 Szilárd Tűzifa Villamos energia Összesen *A táblázat a közlekedés energiafelhasználását nem tartalmazza 16 17
gyasztásának adatait. Az adatokat a 4. táblázatban és a 12. ábrában foglaltuk össze. A táblázat és a diagram adataiból látható, hogy a régióban a gázzal fűtött lakások aránya a legmagasabb, eléri a 63%-ot. II. 50.000 és 100.000 lakos közötti település II. 1 település összesen 74 885 33 758 23 074 308 684 89 502 1 195 2 651 III. 20.000 és 50.000 lakos közötti település III. 5 település összesen 124 853 51 815 52 677 422 1 017 108 086 866 2 086 IV. 10.000 és 20.000 lakos közötti település IV. 16 település összesen 227 177 88 678 84 835 373 957 171 441 755 1 933 V. 5.000 és 10.000 lakos közötti település V. 33 település összesen 231 194 92 414 88 283 382 955 148 261 641 1 604 VI. 2.000 és 5.000 lakos közötti település VI. 92 település összesen 285 653 111 529 98 161 344 880 138 196 484 1 239 11. ábra: Energiafelhasználás energiahordozók szerint az Észak-Alföldi Régióban, 2007 (közlekedés nélkül) 3.3. Biomassza-potenciál a régióban 3.3.1. Másod-nyersanyagban rejlő potenciál Az Észak-Alföldi Régió erdei és mezőgazdasági melléktermékeiből, az élelmiszeripar hulladékaiból és a biológiai szennyvíztisztítókból származó biomassza-potenciálját az 5. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adataiból és a grafikonból (13. ábra) kitűnik, hogy az Észak-Alföldi Régióban a növénytermesztésből származó másodnyersanyagoknak van a legnagyobb energiapotenciálja. A csökkenő tenyészállat létszám miatt az állattenyésztésből származó másodnyers- 4.táblázat: Az Észak-Alföldi Régió 2008. évi földgáz-felhasználása lakos szám alapján csoportosítva [KSH 2008] Település száma Megnevezés/ Kategória I. 100.000 lakos fölötti település DEMOGRÁFIA Lakos szám (fő) Háztartásoknak szolgáltatott Lakásszám (db) Menny. (1000 m 3 ) 1 lakosra jutó (m 3 ) 1 lakásra jutó (m 3 ) GÁZ Összes szolgáltatott Menny. (1000 m 3 ) 1 lakosra jutó (m 3 ) 1 lakásra jutó (m 3 ) I. 2 település összesen 323 822 139 985 116 762 361 834 510 464 1 576 3 647 VII. 1.000-2.000 lakos közötti település VII. 104 település összesen 155 861 62 842 43 826 281 697 62 616 402 996 VIII. 500-1000 lakos közötti település VIII. 79 település összesen 58 415 24 944 16 871 289 676 25 804 442 1 034 IX. 500 lakos alatti település IX. 57 település összesen 20 549 9 752 5 566 271 571 8 961 436 919 Tsz.: 389 település összesen 1 502 409 615 717 530 055 353 861 1 263 330 841 2 052 A régió lakosságának 65 %-a (978.849 fő) a 20.000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú kistelepüléseken (381 db) él. Ez az országos átlagnál (52% - 5.238.138 fő) magasabb. Távfűtéses 12. ábra: Az Észak-Alföldi Régió fűtési rendszereinek megoszlása (Forrás: Energia Központ Kht.) 18 19
5. táblázat: Az Észak-Alföldi Régió másod-nyersanyagból származó biomassza-potenciálja MEGNEVEZÉS Energia potenciál PJ/év Erdőgazdálkodás 5,6 Mezőgazdasági biomassza 46,3 Állati eredetű biomassza 4,1 Növénytermesztés 42,1 Biohulladékok 4,0 Ipari hulladékok 1,5 vágóhidak 0,8 konzervgyárak 0,6 élelmiszeripari maradékok 0,1 Települési szilárd hulladék 2,0 Szennyvíziszap 0,4 Összesen 55,8 forrás: BioMob WP 1; KSH 2008 adatai alapján becsült anyagokban rejlő energiapotenciál a növénytermesztéshez képest csekélynek mondható. Összességében megállapítható, hogy az Észak-Alföldi Régió jelentős, energetikai célra használható biomassza-potenciállal rendelkezik. A 2008-as adatokra alapozott számításaink szerint a másod-nyersanyagokból körülbelül 56 PJ energia lenne előállítható. 3.3.2. Energiaültetvények potenciálja A régió mezőgazdasági művelésre alkalmas területe több mint 1,8 millió hektár. Ennek művelési ágak szerinti bontását a 6. táblázatban és a 14. ábrán foglaltuk össze. A régióban a parlagon hagyott területek nagysága kb. 100.000 hektár. Ezek intenzív mezőgazdasági termelésre nem, de energianövény termesztésre jól hasznosíthatók. 10 t/ha-os szárazanyag-hozammal és 14 GJ/t energiatartalommal számolva az energia-ültetvénnyekkel ellőállítható energiamennyiség 14 PJ lehet: 10 t/ha x 14 GJ/t 140 GJ/ha 100 000 ha x 140 GJ/ha 14 PJ 13. ábra: Észak-Alföldi Régió másod-nyersanyagból származó biomasszapotenciálja (Forrás: BioMob WP 1; KSH 2008 adatai alapján becsült) 6. táblázat: Az Észak-Alföldi Régió művelési ágainak megoszlása (KSH 2008) MEGNEVEZÉS Mennyiség (ha) % Szántó 967 381 53 Konyhakert 14 609 1 Gyümölcsös 41 086 2 Szőlő 3 657 0 Gyep 226 995 13 Erdő 218 100 12 Nádas 15 128 1 Halastó 8 042 0 Művelés alól kivont terület 316 834 17 Összes terület 1 811 832 100 20 21
erőforrásokra alapozott térségfejlesztés. Az akciótervnek három kulcseleme van: 1. Energiahatékonyság növelése lakóházaknál és intézményeknél; 2. Energiaültetvények telepítése; 3. Helyi fűtés-korszerűsítések. 3.4.1. Energiahatékonyság növelése lakóházaknál, intézményeknél Megvizsgáltuk a régió lakosságának földgázfogyasztását (7. táblázat). A táblázatból látható, hogy az Észak-Alföldi Régió családi házainak hőtechnikai tulajdonságai igen kedvezőtlenek: az egy m 2 -re jutó fajlagos energiafelhasználás 198 kwh/m 2 /év. 14. ábra: Az Észak-Alföldi Régió művelési ágainak megoszlása [%] (KSH 2008) 3.3.3. Összes elméleti biomassza-potenciál A régió összes elméleti biomassza-potenciálja a melléktermékek biomassza-potenciáljából és a művelés alól kivont területek energia-ültetvényként történő hasznosításából adódik: 56 PJ + 14 PJ = 70 PJ A régió elméleti biomassza-potenciálja mintegy 70%-a a régió teljes évi energiaigényének (105 PJ). A 3.2. fejezetben bemutattuk, hogy a régióban a legjelentősebb energiaforrás jelenleg a földgáz, melyet főleg hőenergia előállítására hasznosítanak. Ezért leghatékonyabban ezen energiaforrás kiváltásával érhető el a legnagyobb megtakarítás. A régióban szolgáltatott gázmennyiség 1 263 millió Nm 3, ebből a lakosságnak szolgáltatott földgáz mennyisége 530 millió Nm 3. Ebből kiszámítható, hogy földgázból mennyi energiát állítanak elő és hasznosítanak a régióban: régióban szolgáltatott gázmennyiség energiatartalma: 1 263 millió Nm 3 x 34 MJ/Nm 3 43 PJ ebből a régióban a lakosságnak szolgáltatott gázmennyiség energiatartalma: 530 millió Nm 3 x 34 MJ/Nm 3 18 PJ A fenti számításból látható, hogy a régió mintegy 70 PJ/év elméleti biomassza-potenciáljának alig több mint 50%-os gyakorlati kihasználásával akár a régió teljes gázfogyasztása is kiváltható lenne. A 18 PJ lakossági gázfogyasztás kiváltása energiahatékonysági és biomasszatermelési és biomassza-tüzelési intézkedésekkel reálisan megvalósítható célkitűzés. 7. táblázat: Az Észak-Alföldi Régió lakossági gázfogyasztása (KSH 2008) Megnevezés Mennyiség M.e. Arány (%) 1. A régió lakásszáma: 615 717 db 100,0 1.1. - gázbekötések száma 451 988 db 73,4 - távfűtéses lakások száma 62 988 db 10,2 - gázzal fűtött lakások száma 389 000 db 63,2 1.2. - egyéb fűtés 163 729 db 26,6 2. Háztartásoknak szolgáltatott gáz 530 055 enm 3 /év - 2.1-1 lakásra jutó gázfogyasztás 1 363 Nm 3 /év - - 1 lakásra jutó energia 46 342 MJ/év - - 1 lakásra jutó energia 12 873 kwh/év - 2.2-1 lakás átlagos alapterülete 65 m 2-2.3-1 m 2- re jutó fajlagos energia 198 kwh/m 2 /év - 3.4. Az Észak-Alföldi Régió regionális akcióterve Az előző fejezetekben leírtak alapján és helyi szakértőkkel folytatott konzultációk eredményeképpen dolgoztuk ki az Észak-Alföldi Regionális Akciótervet, melynek alapja a helyi 22 23
Célkitűzés Cél az önkormányzati és állami intézmények teljes körének és a családi házak mintegy 50%-a energiahatékonyságának javítása (15. ábra), és a fűtési célra felhasznált földgáz kiváltása biomassza termelésével és eltüzelésével. Ez közel egyenlő a teljes családiházállománnyal, így a továbbiakban ezzel számolunk. Az épületek fajlagos energiafogyasztásának csökkentése 100 kwh/m 2 /év értékre. Energiaimport megtakarítás 265 millió Nm 3 /év 3.4.2. Energiaültetvények telepítése Cél: Az energiaigény 50%-os helyi megtermelése Az energiahatékonysági projekt megvalósításának eredményeként az 530 millió Nm 3 /év gázfogyasztást 265 millió Nm 3 /évre csökkenthetjük. A 265 millió Nm 3 /év gázfelhasználás teljes egészében energianövénnyel történő kiváltása kb. 50-80 ezer hektár energiaerdő, illetve rövid vágásfordulójú energiaültetvény telepítését igényli. Az Észak-Alföldi Régió teljes területe 1.772.865 hektár. A 80 ezer hektár ennek mindössze 4,5 %-a. Az Észak-Alföldi Régióban meglévő parlagterületek nagysága 100 000 hektár, ami lényegesen több mint az energianövény termesztéséhez szükséges terület. Az energianövény telepítésének becsült beruházási költsége: 80 000 ha x 0,5 MFt/ha 40 Mrd. Ft. 15. ábra: Házak osztályba sorolása energiafogyasztásuk alapján A célkitűzés elérésének becsült bruttó fajlagos beruházási költsége 2,5 millió Ft/lakás. A célkitűzés becsült bruttó beruházási költsége: 389.000 lakás x 2,5 millió Ft. 973,0 Mrd Ft. Áfa (25 %) 243,5 Mrd Ft. Egyéb adók (25 %) 243,5 Mrd Ft. Önköltség 486,0 Mrd Ft. 1 lakásra jutó önköltség 1 250,0 E Ft. EREDMÉNY Az épületek fajlagos energiafogyasztásának csökkentése: a régi épületek átlagost megközelítő kategóriából G = 191-251 kwh/m 2 /év az új épületekre vonatkozó megfelelő kategóriára C = 95-100 kwh/m 2 /év. 50% hatékonyság javulás 100 kwh/m 2 /év 50% fogyasztás megtakarítás 680 Nm 3 /év/lakás Költségmegtakarítás: 680 Nm 3 /év x 150 Ft/Nm 3 100 eft/év/lakás EREDMÉNYEK 6 000 fő folyamatos foglalkoztatása 265 M m 3 /év földgáz import kiváltása parlagterületek hasznosítása 3.4.3. Helyi fűtés-korszerűsítés A helyi fűtés-korszerűsítés keretében a kazánok gyártásához, korszerűsítéséhez és az ehhez szükséges rekonstrukciós költségeket 130 Mrd. Ft-ra becsültük. Faapríték-tüzelés alapú hőtermelés Beépített kazán teljesítménye összesen: 1 300 MW Becsült beruházási költség egyéb költségekkel együtt: 130 Mrd Ft EREDMÉNYEK 4 000 fő 10 évi foglalkoztatása Helyi iparfejlesztés Helyi iparűzési adó 24 25
4. Összefoglalás Az energiahasznosítás Magyarországon és az Észak-Alföldi Régióban jelentősen eltolódott az import földgáz hasznosítása felé. A régió teljes energiaigényének több, mint 60%-a a közlekedési szektort nem beszámítva import földgázból származik. Ugyanakkor jelentős kihasználatlan biomassza eredetű energia-potenciálok vannak jelen a régióban: növényi maradványok, erdészeti melléktermékek, állati trágyák, élelmiszeripari hulladékok, települési szilárd hulladék, valamint szennyvíziszap. Továbbá jelentős. több mint 100 000 ha parlagon hagyott terület áll rendelkezésre, melyeket energiaültetvényként lehetne hasznosítani. A régió összes elméleti biomassza-potenciálja a melléktermékek biomassza potenciáljából és a művelés alól kivont területek energiaültetvényként történő hasznosításából adódik: 56 PJ + 14 PJ = 70 PJ A régió elméleti biomassza-potenciálja mintegy 70%-a a régió teljes évi energiaigényének (105 PJ). A kidolgozott regionális cselekvési terv célja egy új gazdasági modell megvalósítása, melynek alapja a helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztés. Ez magában foglalja a helyi gyártási kapacitások, a helyi munkaerő és a helyi biomasszapotenciál hasznosítását. Az Észak-Alföldi Regionális akcióterv legfontosabb elemei a következők: 1. Energiahatékonyság növelése lakóházaknál és intézményeknél Az önkormányzati és állami intézmények teljes körének és a családi házak mintegy 50%-a energiahatékonyságának javítása 2. Energiaültetvények telepítése A fűtési célra felhasznált földgáz kiváltása biomassza termelésével. 3. Fűtés-korszerűsítés A helyi biomassza hasznosítására épülő hőtermelés. Beépített kazánteljesítménye összesen 1 300 MW. 500 millió Nm 3 /év import földgáz felhasználás csökkentés; 50 Mrd Ft/év import költség csökkentés; 500 ezer tonna/év CO 2 kibocsátás csökkentés, Helyi gazdaságélénkítőtő hatás. A program költségigénye, különösen a mai gazdasági helyzetben nem kevés, viszont a helyi gazdaságélénkítő hatása igen jelentős. Helyi gazdaságélénkítő hatás Ha az állam 1/3-os támogatást ad egy ilyen gazdaságélénkítő projekthez, az állam hosszú távon nagyobb bevételre tesz szert a különböző adók, járulékok révén, mint amennyit kezdetben befektetett (Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár úr előadásából): Helyi gazdaságélénkítő hatás 1. Előkészítés, tervezés, projektirányítás 2. Fa nyílászáró gyártás 4,0 millió m2 3. Hőszigetelőüveg-gyártás 3,5 millió m2 4. Szigetelőanyag gyártás biomasszából 5,0 millió m3 - kender - mályva - fa 5. Kivitelezői szakipar 6. Kazángyártás 1 300,0 MW 7. Eszközkereskedelem 8. Növénytermesztés - energianövény 100 000,0 ha - ipari növény 100 000,0 ha Az alábbi táblázat összefoglalja az akcióterv a legfontosabb elemeit, a megvalósítás becsült beruházási költségeit és az eredményeket. Ssz. Megnevezés Beruházási költség Foglalkoztatottak száma 01. Energiahatékonyság 1.000 Mrd Ft. 38.000 Fő/10 év 02. Ültetvénytelepítés 35 Mrd Ft. 6.000 Fő/folyamatos 03. Fűtés-korszerűsítés 130 Mrd Ft. 4.000 Fő/10 év Összesen: 1.165 Mrd Ft. 48.000 Fő/10 év 26 27
5. Summary The energy utilization of Hungary and the NGPR has significantly shifted towards the import of natural gas. More than 60% of the region s total energy demand exluding traffic sector is satisfied by natural gas. The natural gas consumption was more than 1 billion m 3 during 2007 in the region. At the same time there are large energy potentials ( 56 PJ) in the region from crop residues, forestry by-products, animal manure, and waste from food industry, municipal solid waste as well as sewage sludge. Additionally more than 100 000 ha fallow area is available for energy plantation where 14 PJ energy could be produced. The total theoretical bio-mass potential (56PJ+14PJ=70PJ) of the region reaches app. 70% of the entire energy demand of the region (105 PJ). The developed Regional Action Plan s aim is to realize a new economic model based on the local resources of the region. It involves local manufacturing capacities, local labour and local biomass potentials. The key elements of the Regional Action Plan are as follows: Increase the energy efficiency of institutions and houses The improvement of energy efficiency with 50% in all the municipality and public buildings and also in half of the family houses. (200 kwh/m 2 >100 kwh/m 2 ). Establishing new energy plantations Establishing new energy plantations on 80 000 ha area. Utilization of biomass for heating instead of importing natural gas Building new district heating plants in the region. The total nominal capacity of plants in the NGPR should be app. 1 300 MW. The following table and listing summarize the key elements, estimated investment costs and results of the Regional Action Plan. The cost requirements of the Regional Action Plan are rather high, especially in current bad economic situation. But the stimulating effect on the local economy is significant. Stimulation effect on local economy 1. Preliminary works, planning, project management 2. Manufacturing doors and windows 4,0 million m 2 3. Manufacturing insulating glass 3,5 million m 2 4. Insulating material production from biomass 5,0 million m 3 - hemp - mallow - wood 5. Contractors 6. Manufacturing boilers 1 300,0 MW 7. Trading 8. Plant production - energy plantation 100 000,0 ha - industrial plants 100 000,0 ha János Bencsik, responsible for Energy and Climate Secretary, said if the state provides 1/3 of the investment costs, the state would have more revenue from the various taxes and contributions that they initially invested. No. DESCRIPTION Investment Cost No. of new employees 01. Energy efficiency 3.7 Billion EUR 38,000 ca/10 yr 02. Energy plantation 150 million EUR 6,000 ca 03. Development of district heating 490 million EUR 4,000 ca/10 yr Total: 4.4 Billion EUR 48,000 ca/10 yr Summary of the Regional Action Plan of the NGPR reduction of natural gas import with 500 million Nm 3 /yr; 50 Billion HUF/yr cost reduction; reduction of CO 2 emission app. 500 thousand t/yr; stimulating effects on local economy; decreasing the local unemployment rate. 28 29
Regionális akcióterv készítői, elérhetőségek Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. cím: H-4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. III. em. tel: +36 42 506 790 web: www.bio-genezis.hu kontakt személy: Barta István - ügyvezető igazgató Benkő Krisztián - projektmenedzser e-mail: bio.genezis@chello.hu A Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. 1996-ban alakult Nyíregyházán. Vízgazdálkodással, hulladékgazdálkodással, megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos mérnöki szolgáltató tevékenységet végzünk (engedélyes-, tender-, és kiviteli tervdokumentációk készítése), valamint környezetvédelemmel, megújuló energiákkal kapcsolatot pályázatok, tanulmányok, egyéb szakmai dokumentumok, (pl. Local Agenda 21, környezeti fenntarthatósági tervek, hatástanulmányok, felülvizsgálatok, hulladékgazdálkodási tervek stb.) készítésével és szaktanácsadással is foglalkozunk. Cégünk kiemelkedő referenciákkal rendelkezik regionális hulladékgazdálkodási projektek, hulladékhasznosító és lerakó létesítmények, meglévő hulladéklerakók rekultivációja valamint biogáz-üzemek tervezésének területén. A Bio-Genezis Kft. tervezete Európa egyik legnagyobb biogáz termelő üzemét Nyírbátorban, mely jelenleg 3,6 MW e kapacitással működik. Számos hulladékgazdálkodással és megújuló energiaforrással kapcsolatos hazai illetve nemzetközi (PERSPECTIVE, FP6, FP7) K+F projektben vettünk részt, valamint saját szabadalmakkal is rendelkezünk hulladékok energetikai hasznosításának területén. Jelentősebb K+F tevékenységi területeink: szervesanyag-tartalmú hulladékból történő metanol előállítása (hulladékból energia előállítása), száraz-biogáz technológia, tápanyag eltávolítása tisztított szennyvízből, trágyaléből. INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. cím: H-4031 Debrecen, Kürtös u. 4. tel.: +36 52 880-259 kontakt személy: Tóth Krisztina projektmenedzser e-mail: krisztina.toth@eszak-alfold.hu A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által Regionális Innovációs Ügynökségek létrehozására kiírt pályázatot az INNOVA 2004-ben nyerte el először. 2008-ban az NKTH az INNOVA tevékenységét sikeresnek és hasznosnak ítélte meg a régióban, így az ügynökség újabb pályázatot nyert, hogy munkáját folytathassa. Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2008. március 10-vel jött létre 6 regionális kulcsszereplő összefogásával, ezáltal is hangsúlyozva az INNOVA regionális szintű integrációs céljait. Tulajdonosok: Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (www.eszakalfold.hu) Debreceni Egyetem (www.unideb.hu) Nyíregyházi Főiskola (www.nyf.hu) Szolnoki Főiskola (www.szolf.hu) ÉRF Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. (www.erf.hu) Magyar Innovációs Szövetség (www.innovacio.hu) Az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. (INNOVA) a 2005-2007 között működő Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) által megkezdett szakmai tevékenységét folytatja. Ezen időszak alatt az INNOVA olyan operatív, innováció fejlesztésre szakosodott menedzsment szervezetté vált, amely szorosan kapcsolódik a regionális stratégia szereplőihez: területfejlesztési és gazdaságfejlesztési irányító szervezetekhez, felsőoktatási és kutató intézetekhez, kutatás-fejlesztésben érdekelt vállalatokhoz, kkv-khoz, kutatókhoz és feltalálókhoz. Küldetésünk, hogy az INNOVA az Észak-Alföldi régióban olyan innovációs központtá váljon, amely az innovatív ötleteket a régió innovációs stratégiája mentén, a hazai és nemzetközi szereplők összekapcsolásával piaci sikerig vezeti. Az INNOVA célul tűzte ki: a régió innovációs képességének erősítését a piacorientált K+F+I ösztönzését az innovációt támogató környezet kialakítását valamint az innovatív emberi erőforrás fejlesztését Ezen felül az INNOVA-nak kiemelt fontosságú szerepe van az Észak-alföldi innovációs stratégia megvalósításában. 2010-ben az ügynökség a régió szakértőivel közösen dolgozott a stratégia megújításán, melynek első lépéseként a 2006-ban elfogadott helyzetelemzés került frissítésre. A helyzetelemzés a www.innova.eszak-alfold.hu oldalról tölthető le. Szolgáltatásaink A fenti célkitűzések érdekében a következő szolgáltatásokat kínáljuk a régió szereplőinek: Hazai és külföldi partnerkeresés, projektgenerálás és projektfejlesztés Finanszírozási, pályázati, projekt menedzsment Klasztermenedzsment képzés és tanácsadás, klaszterfejlesztő műhely működtetése Szabadalmi tanácsadás, spin-off cégek alapításában tanácsadás, K+F+I jogi tanácsadás Innováció menedzsment és egyéb tematikus képzések szervezése Tematikus és pályázati rendezvények szervezése (FP7, hazai pályázatok) Forráskeresés, hazai pályázatok írása (ÉAOP, GOP, Innocsekk Plusz, Baross Gábor, az Innovációs Alap pályázatai) Nemzetközi (FP7, CIP, stb.) pályázatírás 30 31
Nyíregyházi Főiskola cím: H-4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b tel.: +36 42 599 400 web: http://www.nyf.hu/ kontakt személy: Prof. Dr. Simon László e-mail: simonl@nyf.hu munkatársak: Dr. Göőz Lajos, Dr Lengyel Antal, Szilágyi Attila, Dr. Simon lászló, Dr. Vágvölgyi Sándor A Nyíregyházi Főiskola jogelődei több mint négy évtizedes, országos és nemzetközi tekintélynek örvendő intézmények voltak. Értékeik megőrzése mellett a XXI. század követelményeihez folyamatosan alkalmazkodó stratégiát választva, 2000. január 1-jével jött létre a Nyíregyházi Főiskola. Az elmúlt évtizedben több infrasturkturális beruházás eredményeképpen új tanulmányi épületek valósultak meg, a régebbiek megújultak, az oktatók és a hallgatók világszínvonalú oktatási technológiát használhatnak, az intézmény campusa igazi várossá lett Nyíregyháza szívében. Mára az intézmény nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye oktatási, tudományos, de szellemi, kulturális és művészeti központja is lett. A Nyíregyházi Főiskola eredményeinek egyik sikertényezője a jól felépített szervezeti, kari struktúrában rejlik, ennek eredményeként a meghirdetett szakok, képzések tartalma rugalmasan változtatható, Európa-szerte elismert tudást ad, az itt végzettek megállják a helyüket a munkaerőpiac bármely szegmensében. Jelenleg 5 karon több mint harminc alapszakot, több mesterszakot, felsőfokú szakképzést és másoddiplomát adó továbbképzést kínál az intézmény. A főiskola karai: 1. Bölcsésztudományi és Művészeti Kar 2. Gazdasági és Társadalomtudományi Kar 3. Műszaki és Mezőgazdasági Kar 4. Pedagógusképző Kar 5. Természettudományi és Informatikai Kar Hangsúlyosan fejlesztjük a főiskola természet- és műszaki tudományos kutatási infrastruktúráját, valamint a fő K+F prioritásait és portfolióját. Ezáltal a főiskola még inkább alkalmas lesz a regionális igényekhez igazodva a vállalatok környezettudatos K+F igényeinek minél nagyobb részben történő kielégítésére, illetve a régió természeti adottságainak monitorozására és megőrzésére. A Nyíregyházi Főiskola bemutató kertjében közel 3 hektáron termesztünk olyan energianövényeket, melyek igen gyorsan fejlődnek, és évente-kétévente betakaríthatóak jelentős mennyiségű fűtőanyagot biztosítva. Kosárfonó fűzzel, fehér akáccal, olasznáddal és amerikai bársonymályvával vannak itt beállítva tudományos kísérleteink. Azt tanulmányozzuk, hogy a fenti energianövények hozamára milyen hatást gyakorolnak a tápanyagokat biztosító műtrágyák, talajjavító szerek és különféle komposztok. A nyírbátori biogáz üzemmel közös kutatásokat folytatunk a biogáz-hozam optimalizálása és a biogáz kéntelenítése céljából. Szak neve A Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Karának képzései (2011) Növénytermesztő és növényvédő technológus Gépipari mérnökasszisztens Mechatronikai mérnökasszisztens Hulladékgazdálkodási technológus Gépészmérnöki alapszak (B.Sc.) Közlekedésmérnöki alapszak (B.Sc.) Felsőfokú szakképzések Alapképzések Közlekedésmérnöki alapszak (B.Sc.) légiközlekedési hajózó szakirány (önálló szakképzettséget nyújtó szakirány) Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapszak (B.Sc.) Mezőgazdasági mérnöki alapszak (B.Sc.) Fizika alapszak (B.Sc.) Fizika tanári mesterszak (M.Sc.) Mérnöktanár (gépészmérnök) mesterszak (M.Sc.) Szakirányú továbbképzési szakok Agrár- és vidékfejlesztési szakmérnöki szak Élelmiszeripari minőségügyi szakmérnöki szak Gumiipari technológiai szakmérnöki szak Minőségirányítási szakmérnöki szak Műszaki logisztikai szakmérnöki szak Környezet- és vízgazdálkodási szakmérnöki szak Mesterképzések Szakfelelős (szakképzettség-felelős) Dr. Vágvölgyi Sándor, főiskolai tanár Ferenczi István, mérnök tanár Ferenczi István, mérnök tanár Dr. Kalmárné Dr. Vass Eszter főiskolai tanár Dr. Szigeti Ferenc, főiskolai tanár Dr. Szilágyi Dénes, főiskolai docens Dr. Szilágyi Dénes, főiskolai docens Prof. Dr. Kerekes Benedek, egyetemi tanár Dr. Vágvölgyi Sándor, főiskolai tanár Dr. Hadházy Tibor, főiskolai tanár Dr. Hadházy Tibor, főiskolai tanár Dr. Vágvölgyi Sándor, főiskolai tanár Dr. Kerekes Benedek, egyetemi tanár Dr. Kiss Zsolt Péter, főiskolai docens Dr. Szigeti Ferenc, főiskolai tanár Prof. Dr. Kerekes Benedek, egyetemi tanár Prof. Dr. Simon László, egyetemi tanár 32 33
Felhasznált irodalom Energia Központ Kht. : https://teir.vati.hu/energiaterkep/main Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu Bai, A., & Innova Észak-Alföld, 2010. Biomass-RTD deficits (Gap-analysis). European Union FP-7-regions-2009-01 programme, 245449 project Biomass Mobilization. Work Package 1., Task 1.3. Debrecen, Hungary, pp. 1-26. Barta, I. & K. Benkő, 2010a. Biomass CHP Plant in Güssing, Austria. European Union FP- 7-regions-2009-01 programme, 245449 project Biomass Mobilization. Work Package 2., Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in Bio-Genesis Ltd., Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-18. Barta, I. & K. Benkő, 2010b. Biomass Power Plant in Szakoly, Hungary. European Union FP-7-regions-2009-01 programme, 245449 project Biomass Mobilization. Work Package 2. Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in Bio-Genesis Ltd., Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-14. Lengyel, A. & A. Szilágyi, 2010a. The biogas production s technology in Germany. European Union FP-7-regions-2009-01 programme, 245449 project Biomass Mobilization. Work Package 2. Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in College of Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-14. Lengyel, A. & A. Szilágyi, 2010b. Biogas plant in Nyírbátor, Hungary. European Union FP-7- regions-2009-01 programme, 245449 project Biomass Mobilisation. Work Package 2. Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in College of Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-22. Simon, L. & B. Szabó, 2010. Willow growing as an energy crop in Sweden. European Union FP-7-regions-2009-01 programme, 245449 project Biomass Mobilization. Work Package 2. Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in College of Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-19. ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynöség és Fritz Péter: Az Észak-Alföldi Régió Energiastratégiája Debrecen 2010. Magyar Tudományos Akadémia: Köztestületi Stratégiai Programok Megújuló Energiák Hasznosítására, Budapest, 2010. Kondor, A. (szerk.): Biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei az önkormányzatoknál, Kelet Magyarország Regionális Biomassza Közhasznú Egyesület,NYÍREGYHÁZA 2010. EUROSTAT: Energy, transport and environment indicators http://epp.eurostat.ec.europa. eu/cache/ity_offpub/ks-dk-10-001/en/ks-dk-10-001-en.pdf Lukács, G.S.: Falufűtőmű Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010 Bohoczky,F: Magyarország vállalásai - helyzetünk és célkitűzéseink, Biomassza-energia: potenciál-hasznosítás-nemzetközi kooperáció, 2010. szeptember Nemzeti Intézkedési Terv: Tájékoztató az Európa 2020 Nemzeti Intézkedési Terv előkészítéséről, a nemzeti vállalások javasolt értekeiről és az azokat megalapozó intézkedési javaslatokról, 2010. www.civil.info.hu/.../1287244061europa_2020_nemzeti_intezkedesi_terv.doc Bükki, G., Lovas,R.: Köztestületi Stratégiai Programok. Megújuló energiák hasznosítása, Magyar Tudományos Akadémia, BUDAPEST, 2010 Energia klub: Magyarország és a megújuló energia http://energiaklub.hu/sites/default/files/ek_sajto_hatter megujulok.pdf Harsányi, E.: A területfejlesztés és a mezőgazdasági földhasználat összefüggései, területi monitoring, DATE, Debrecen 2004 Simon, L., B. Szabó & S. Vágvölgyi, 2010. Tisza Wood Chops Producers Productive Group Cooperative, Hungary. European Union FP-7-regions-2009-01 programme, 245449 project Biomass Mobilization. Work Package 2. Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in College of Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-16. Energiaklub Szakpolitikai Intézet módszertani központ: NEGAJOULE 2020 A magyar lakóépületekben rejlő energiamegtakarítási lehetőségek, 2011 március http://www.negajoule.hu/ sites/default/files/negajoule2020_pdf 34 35
36