Beszámoló a Sólyom László által adományozott ösztöndíj (Tehetség-ösztöndíj) felhasználásáról készítette: Szilágyi Artúr 2012. évi Tehetség-ösztöndíjas 2014. március
TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen beszámoló a Sólyom László volt köztársasági elnök által adományozott Tehetség-ösztöndíj segítségével e sorok írója által végzett szakmai tevékenységeket és tanulmányokat dokumentálja. A 12 hónap időtartamra, havonta 2000 euró összegű ösztöndíj felhasználása három, témájában és helyszínében is jól elkülönülő szakaszra bontható. 2012 augusztusát az erdélyi Kászonban töltöttem, ahol rövid időre csatlakoztam a helyi ökofalu kezdeményezés mindennapi életéhez. Ezután - ugyanazon év szeptemberétől- egy tanulmányi félévet töltöttem a Dán Műszaki Egyetemen, ahol az életciklus-vizsgálat (angolul Life-Cycle Assessment LCA) elméleti hátterével és gyakorlati vonatkozásaival ismerkedtem meg az ott elvégzett kurzus keretében. 2013 januárjátől szüneteltettem az ösztöndíj folyósítását, és itthon befejeztem mindkét MSc képzésemet a Miskolci Egyetemen. A fennmaradó ösztöndíjas időszakot szakmai tapasztalatszerzésre fordítottam, amelyet a holland Fairphone okostelefon-gyártó cég gyakornokaként és LCA-szakértőjeként töltöttem 2013 júniusától decemberéig. A beszámolóban kitérek az ösztöndíjasként végzett munkám részleteire és azokra a szakmai vagy más képességekre, amelyek létrejöttét vagy fejlődését a szóban forgó projekteknek köszönhetem. E dokumentum szerkezete ennek megfelelően tehát a következőképpen alakul: Bevezető... 3 1. projekt: Tanulmányút Kászonszék Ökofaluba (2012 augusztus, Kászon, Románia)...4 2. projekt: LCA tanulmányok a Dán Műszaki Egyetemen (2012 szeptember- 2013 január, Koppenhága, Dánia)...5 3. projekt: Szakmai gyakorlat a Fairphone-nál (2013 június-december, Amszterdam, Hollandia)...8 További tervek, szakmai lehetőségek...9 Mellékletek listája... 11 2
BEVEZETŐ A ma már népszerű nevén Sólyom-ösztöndíjnak nevezett Tehetség-ösztöndíj (hivatalos nevén Sólyom László által adományozott ösztöndíj), amelynek segítségével immár harmadik éve képezhetik tovább magukat ifjú tehetségeink külföldön, hogy hazatérve itthon kamatoztassák tovább tudásukat. Sólyom László volt köztársasági elnök, a Magyar Géniusz Program Tehetségnagykövete 2011-ben alapított Tehetség-ösztöndíjat kimagasló képességű és teljesítményű határon túli és hazai fiatalok külföldi továbbképzésének, tehetségük kibontakoztatásának támogatására a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 27. -ának (3) és (4) bekezdése alapján, a volt köztársasági elnökök számára biztosított pénzügyi keret terhére. Az ösztöndíjat minden évben négy-négy fiatal kaphatja meg, akik egy éven át nagy összegű, havi 2000 eurós (mintegy 600.000 forintos) támogatásban részesülnek. Az ösztöndíjat Sólyom László volt köztársasági elnök, Tehetségnagykövet gimnáziumi éveik végén lévő, vagy egyetemi tanulmányaikat folytató pályázat vagy ajánlás útján kijelölt és végül elnök úr által kiválasztott diákoknak ajánlja föl külföldi képzésre. A jelöltnek a külhoni tanulmányra részletes munkatervet kell készítenie, és a tanulmányútnak megfelelő nyelvből magas fokú ismeretekkel kell rendelkeznie. Sólyom László a hazai és határon túli tehetségsegítő szervezetektől, valamint saját ismeretségi köréből főként kutatóktól, tehetségsegítő szakemberektől, professzoroktól és tanároktól kér javaslatokat olyan fiatalok személyére, akik már eddigi eredményeikkel is kitűntek társaik közül, s fejlődésüket továbbsegítené, ha ösztöndíjjal külföldön tanulhatnának. Az ösztöndíjat tehát nem nyílt pályázat útján lehet elnyerni, a tehetségsegítők ajánlása a döntő tényező, akik motivációs levél és a tervezett kutatói program alapján jelölik ki a támogatásra javasolt tehetséges és már eredményeket elért fiatalt. A legesélyesebb jelöltekről Sólyom László tájékozódik, és személyes benyomásai alapján hoz döntést. A Sólyom László volt köztársasági elnök által alapított Tehetség-ösztöndíjat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége kezeli. /részlet a Tehetség-ösztöndíjat bemutató honlapról http://tehetseg.hu/solyom-laszlo-altal-adomanyozott-osztondij/ 3
Két évvel ezelőtt óriási megtiszteltetésként ért, amikor a Bolyai Műhely résztvevőjeként megtudtam, hogy Sólyom László elnök úr kitüntetett bizalmával és az azévi Tehetség-ösztöndíjasok közé kerülhettem. Azóta eltelt két, igen sűrűre sikerült évben rengeteg élménnyel lettem gazdagabb. Természetesen ez a rövid beszámoló nem képes összefoglalni azt a sokféle tapasztalatot, amit egy holland cég, egy dán egyetem vagy éppen egy székely ökofalu nyújthat, legfeljebb a szakmai tevékenységek rövid bemutatására vállalkozhat. Az ösztöndíj formai és adminisztrációs lebonyolításában nyújtott értékes segítségükért hálás köszönettel tartozom Dr. Landi Balázsnak, Sólyom László volt köztársasági elnök úr titkárságvezetőjének és Szilágyi Zsuzsannának, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége koordinátorának. 1. PROJEKT: TANULMÁNYÚT KÁSZONSZÉK ÖKOFALUBA (2012 AUGUSZTUS, KÁSZON, ROMÁNIA) A Kászonszék Ökofalu törekvés a helyi hagyományok és az ökológiai tudás ötvözésével, a közösségre támaszkodva az önellátáson keresztül szeretné a fenntartható életmódot megvalósítani. A 2008-ban Kovács Áron, hagyományos házakkal foglalkozó építész által elindított kezdeményezés emellett együttműködésre törekszik más, a regionális környezetében lévő egyéb székelyföldi, fenntarthatóságra törekvő vidéki és városi közösségekkel is, továbbá kapcsolatot ápol más országokban lévő ökofalvakkal is. Kovács Áron vezetésével rendszerezett módon megkezdődött a természeti erőforrások feltérképezése, a népi tudás feldolgozása, annak beépítése a javasolt teendők, programok közé. Tevékenység Rövid, háromhetes kinttartózkodásom alatt több gyakorlati műhelymunkán és közösségi programon vettem részt, így Kászon hagyományos parasztházainak állagfelmérésében, jurtaépítésben, egy régi épület felújítási munkálataiban továbbá terepszemlét tartottunk a környék természeti és mezőgazdasági területeit bejárva. Ezen kívül a mindennapi kászoni élettel is ismerkedtem a Művelődési ház által szervezett programokon (például a táncházban), míg a könyvtárban a helyi történelem, néprajz és földrajz témáit feldolgozó dokumentumokba nyertem betekintést. Tapasztalatok Egy kibontakozóban lévő ökofalu kezdeményezés számos lehetőséggel, de sok nehézséggel is együtt jár. A kintlétem alatt megtapasztalhattam a mindennapi élet örömeit és bosszúságait is, továbbá valamennyire beleláthattam mind a jelen állapotokat befolyásoló múltbéli eseményekbe, mind a Kászon előtt álló lehetőségekbe is. Véleményem szerint Kászonszék esetében az az érdekes helyzet állt elő, hogy időben egymásra tolódott a vidék megkésett infrastrukturális modernizációja a posztindusztriális kor, természettel mélyebb kapcsolatot kereső, zömében városi, értelmiségi fiataljainak fenntarthatóságot kereső, zöld türekvéseivel. Ez a feszültség jelenik meg a fogyasztó társadalom és tömeggyártás vívmányait még nem megtapasztalók és a már abból kiábrandult már nem akarók álláspontja közt. A tapasztalatokat előnyök-hátrányok és esélyek-veszélyek szerint csoportosítva a Kászon Ökofalu kezdeményezés helyzetének értékelése a következők szerint foglalható össze: Erősségek még mindig élő helyi hagyományok, népi mesterségek (állattartás, tejfeldolgozás, 4
gyümölcstermesztés stb.) megléte; történelmi elszigeteltségből fakadó nagyfokú önellátás; viszonylag rendezett, kiegyensúlyozott földtulajdonosi viszonyok (közbirtokosság); Jó eltartóképességű, természetközeli táj, tiszta természeti környezet. Gyengeségek A helyiek bevonása, ismertetése nehéz feladat, nagy a közösség tehetetlensége, és újításokkal szembeni fenntartások; az elszigeteltségből fakadó alapvető infrastrukturális hiányok, például az ivóvíz-, és szennyvízhálózat kiépítetlensége; elöregedést mutató demográfia. Sok fiatalt a munkalehetőség és a komfortosabb élet reménye a városokba csábít. Lehetőségek hagyományok felújítása, megőrzése, továbbadása. Számos példa bizonyítja, hogy lehetséges a gyümölcsöző együttműködés a helyi hagyományos tapasztalat és a zöld mozgalmak ökologikus tudása között. kapcsolatteremtés más hasonló székelyföldi kezdeményezésekkel, tapasztalatcsere; környezetbarát életformára vágyó fiatalok odavonzása, a tisztességes megélhetés reményével; helyiek környezettudatosságának növelése például népi iskola kialakításával, fenntartható tájhasználat kialakítása. Veszélyek A fiatalok arányának további csökkenése; hagyományok elfelejtődése; érdekellentét a betelepülők és a helyiek közt; Európai uniós és országos politikai környezet kedvezőtlen megváltozása; természeti környezet leromlása az erőforrások kizsigerelése, a túlzott fakitermelés, legeltetés vagy egyéb helytelen mezőgazdasági módszerek miatt. A jövő dönti el, hogy kialakul-e egy egészséges együttműködés a két vélemény képviselői között és a letűnni látszó hagyományok talaján meg tud-e erősödni Kászonban az ökologikus életforma. Megfigyeléseim szerint mindazonáltal az ökofalu kezdeményezés még nem lépett át azon a holtponton, ahonnan öngerjesztővé tudna válni a mozgalom. 2. PROJEKT: LCA TANULMÁNYOK A DÁN MŰSZAKI EGYETEMEN (2012 SZEPTEMBER- 2013 JANUÁR, KOPPENHÁGA, DÁNIA) A kutatási tervemben eredetileg a Leideni Egyetemet jelöltem meg az LCA tanulmányok folytatásának helyeként. Ide adminisztratív jellegű okok miatt nem tudtam bekerülni (csak mester- vagy doktori képzés keretében vehettem volna fel az ő képzésüket, és az ezekre való jelentkezés már addigra lezárult). Ezért a hasonlóan színvonalas, életciklus-vizsgálattal foglalkozó intézmény, a Dán Műszaki Egyetem (Danish Technical University DTU) Life Cycle Assessment of Products and Systems című, angol nyelvű képzésére jelentkeztem. Itt sikerrel be is tudtam iratkozni, mivel az Open University programjuk lehetőséget biztosít saját tanrend összeállítására. 5
Tevékenység A képzés az életciklus fogalmának bevezetésével és az LCA történetének bemutatásával indult. A későbbiekben a kurzus során a következő témák kerültek sorra: az LCA alkalmazása az iparban és a közigazgatásban; az LCA intézményesültségének szintjei egy szervezetben; az életciklus perspektíva alkalmazásának célja az ipari termelésben és vállalatvezetésben; az LCA elméleti megalapozása a cél és hatáskör meghatározásától a leltárelemzésen és környezeti hatáselemzésen át az értelmezésig és érzékenységvizsgálatig; a természeti- és munkahelyi környezet, és az erőforráshasználat leírására használt változók; bevezetés az LCA gyakorlati alkalmazásaiba (ökocímkék, környezeti környezetirányítás, termékfejlesztés, jogalkotás stb.); bevezetés az LCA gyakorlatát segítő szoftverekbe. Az elméleti oktatással párhuzamosan a résztvevőknek 3-4 fős csapatokban egy-egy konkrét LCA esettanulmányt kellett elkészíteni egy külső partnercéggel együttműködve. A csoportmunka aktuális állapotáról a félév során három alkalommal kellett előadás keretében beszámolni. A kurzus a saját LCA esettanulmány (2. melléklet) eredményeinek prezentálásával és egy másik csoport munkájának kritikai felülvizsgálatával zárult. Az LCA képzés mellett sikerült bekapcsolódni a tárgyat jegyző Kvantitatív Fenntarthatóság Vizsgálati Tanszék (Department of Quantitative Sustainability Assessment) egyik kutatásába, amelynek eredményeképp a Miskolci Egyetem geográfus mesterképzésen elkészítendő diplomamunkámat a Dán Műszaki Egyetemmel közösen, az ő kutatásukhoz kapcsolódóan írtam meg, angol nyelven (3. melléklet). A dolgozat címe magyarul: A szálló por réztartalom összehasonlító toxicitási potenciáljának térbeli változása a talajban és értékelése az életciklus-vizsgálatban való felhasználás céljából. A dolgozat összefoglalója: A különböző légszennyező szálló porokat bocsátó pontforrások nagy mennyiségű szilárd anyaghoz kötöt fémet, köztük rezet is bocsátanak ki. Ezek ülepedése a pontforrás környezetében lévő talajok rézkoncentrációját növeli. Az életciklus vizsgálat során a különböző kibocsátott toxikus anyagokhoz ún. összehasonlító toxicitási potenciált rendelnek, annak érdekében, hogy a teljes toxicitást fel lehessen mérni és össze lehessen hasonlítani, akár különböző anyagok esetén is. Egy adott talajban, annak tulajdonságaitól nagy mértékben függ, hogy a mérgező anyag végül is valóben ki tudja-e fejteni hatását, vagy kötött, inaktív állapotban marad. Ezek a talajtulajdonságok nagymértékű változékonyságot mutatnak a földrajzi térben, ezért az életciklus vizsgálat szempontjából lényeges, hogy figyelembe vegyük ezeket a térbeli mintákat. Nem mindegy, hogy 1 kg szálló porhoz kötött rezet a földgolyó mely pontján eresszük szélnek, ugyanis az ülepedő porból a talajba kerülve igen eltérő módon fejtheti ki hatását függően a fogadó közeg érzékenységétől. Az életciklus-vizsgálatban eddig ezeket a térbeli változásokat nagyrészt figyelmen kívűl hagyó modelleket használtak a különböző fémek toxicitási 6
potenciáljának kifejezésére. Jelen dolgozatban ezért egy olyan módszert mutatok be, amely légköri terjedési és ülepedési modellek segítségével figyelembe veszi az említett térbeli különbségeket, és 1 egység réz toxicitási potenciálját aszerint súlyozza, hogy melyik érzékenységű talajra mennyi egység ülepedik ki. Mindehhez a magyar széntüzelésű erőművek esetét dolgoztam ki, így végül egy országra vetített átlagos toxicitási potenciált is kidolgoztam, amely kifejezi, hogy 1 egység magyar hőerőművekből kibocsátott réznek mekkora átlagos toxicitási potenciálja lehet. Elsajátított szakmai készségek A kurzust során alapos ismeretekre tettem szert az LCA-nak, mint a termékek és technológiák környezetre gyakorolt hatásainak elemzésére szolgáló eszköznek a módszertanából, beleértve az LCA fő erősségeit és gyengeségeit is. Megtanultam az LCA leggyakoribb alkalmazásait az iparban és a jogi szabályozásban. A képzés segítségével megtanultam alkalmazni az elméleti módszereket és eszközöket valós LCA tanulmányok lefolytatására, továbbá felhasználni a mások által végzett LCA-k eredményeit is. Részletesebben, a képzés révén elsajátítottam a következő szakmai készségeket: életciklus-gondolkodásmód a technológiai rendszerek elemzésében és irányításában; életciklus-vizsgálat lefolytatásának megtervezése cégekkel vagy más szervezetekkel együttűködve beleértve: a termék vagy rendszer funkcionális egységének meghatározása; összehasonlíthatóság biztosítása rendszer-kiterjesztéssel és allokációval; az életciklus leltár felállítása a megfelelő LCA eszközök (szoftverek, adatbázisok) kiválasztásával; karakterizáció, normalizáció és súlyozás; érzékenységvizsgálat, eredmények helyes kiértékelése; jelentések összeállítása a megrendelővel és az LCA céljával összhangban; további javaslatok és alkalmazási lehetőségek vázolása az LCA eredményeire alapozva; elmagyarázni az elemzés paramétereit, amelyek leírják a természeti- és munkakörnyezetre gyakorolt hatásokat; értelmezni mások által lefolytatott LCA-k eredményeit és azokat kritikai felülvizsgálat alá vetni; elmagyarázni az LCA legfontosabb ipari és jogszabályi alkalmazásait és az integrált termékpolitika eszközeit (Integrated Product Policy, IPP). Egyéb tapasztalatok Az egyetemi élet minden, általam megismert szintjén nagy különbségeket fedeztem fel a magyar felsőoktatási intézményekhez képest. Talán nem szükséges kihangsúlyozni, hogy ezen különbségek túlnyomó többsége a hazai egyetemekhez viszonyítva pozitív előjelű eltérést takar. Néhány példa: minden egyetemi hallgató hozzáfér a legnagyobb tudományos publikációs adatbázisokhoz (Elsevier, ScienceDirect stb.) és a legtöbb licenszköteles szoftverkez is; a tanterv alapján a diákoknak csak 3-4 tárgyuk van egy félévben, viszont ezek a tárgyak nagyobb terjedelmű, világosan felépített szerkezetű kurzusok, amelyekben helyet kap az elméleti anyagon kívül a hallottak megvitatása, egyéni és csoportos 7
feladatok, kiselőadások és gyakorlati munka is. egy tárgy keretében több különböző tanszék oktatója is órát ad (sőt gyakran külső partnerek, cégek, állami intézmények, NGO-k képviselői), így a diákoknak lehetőségük van ugyanazt a témát különböző szemszögből is látni. nagyon komolyan vett hallgatói véleményezés a tárgy tematikájával, követelményeivel, előadóival kapcsolatban. Erre az utolsó előadás keretében egy teljes délelőttöt szánnak. A tanulmányokhoz köthető infrastruktúra (beléptető rendszerek, könyvtár, informatikai rendszer) első osztályú; a diákok számára lehetőség van pályázni saját projektötleteikkel egy inkubátor -programba, amelynek keretében térítésmentesen három évig irodát, jogi és gazdasági tanácsadást kaphatnak saját vállalkozásuk beindításához. A mesterképzések szinte kivétel nélkül angol nyelven indulnak, ezzel is segítve a nemzetközi munkakörnyezet kialakulását az intézményben; Arányaiban sokkal nagyobb számú PhD hallgatójuk van, mint a magyar intézményeknek; a közösségi élet az egyetemen sokkal kiegyensúlyozottabb, a campus-on nincs éjszakai szórakozóhely, viszont számos délutáni sport, közéleti és kulturális klub áll az egyetemi polgárok rendelkezésére. Úgy gondolom, hogy a kint tapasztalt jobb szakmai, adminisztratív vagy éppen szociális viszonyok csak részben magyarázhatók a dán társadalom, skandináv országokra jellemző társadalmi kiegyensúlyozottságával és érettebb politikai kultúrájával, hiszen a diákok és tanárok jórésze - utóbbiak esetében több mint fele (!) - külföldi. 3. PROJEKT: SZAKMAI GYAKORLAT A FAIRPHONE-NÁL (2013 JÚNIUS-DECEMBER, AMSZTERDAM, HOLLANDIA) A Fairphone egy holland alapítású közösségi vállalkozás, azaz a profit helyett a társadalmi haszon maximalizálására törekedik. Célja okostelefonok méltányos módon történő előállítása. Alapítói így kívánnak reagálni az utóbbi évek nagy nemzetközi figyelmet kiváltó visszaéléseire, amelyeket közvetve vagy közvetlenül az elektronikai iparág szereplői okoznak, mint például afrikai polgárháborús zónákból származó ritkafémek, rabszolgaként dolgozó összeszerelő munkások Kelet-Ázsiában vagy a ritkafémek rendkívül környezetszennyező módon történő feldolgozása Kínában. Az első modelljük közösségi finanszírozásban valósult meg 2013-ban, tehát a gyártás beindításához 5000-en kellett, hogy előre megrendeljék és kifizessék a telefon árát. 2012 őszén vettem fel a kapcsolatot a céggel, majd miután jelezték, hogy szükségük lenne egy környezetvédelmi szakemberre, 2013 májusában utaztam ki Amszterdamba és csatlakoztam a projekthez (4. melléklet). Tevékenység A Fairphone-nál a legfőbb feladatom az első termékük (Fairphone 1) környezeti életciklus-vizsgálatának megalapozása, előkészítése volt, különös tekintettel az alábbi tennivalókra: az LCA céljának és hatáskörének meghatározása (5. melléklet); rendszerhatárok és technológiai sor felvázolása (6. melléklet); SQL adatbázis létrehozása a cég szerverén a nyílt forráskódú openlca szoftver használatához; az LCA aktuális állapotának rendszeres bemutatása a munkatársaknak, továbbá erről a cég honlapján tájékoztatni a nyilvánosságot; 8
a környezeti életciklus-vizsgálatot szakmai tanácsokkal segítő, külső szakértőkből álló csoport felállítása és koordinációja. Ez a következő szakértőkből áll: Karsten Schischke, Fraunhofer Institute, Berlin Matthias Stucki, Zürichi Egyetem, Judl Jachym, Finn Környezetvédelmi Intézet. A társadalmi hatásokkal foglalkozó LCA munkacsoport megalakítása és a velük való kapcsolattartás. Ez a csoport az alábbi személyek részvételével alakult meg: Joseph Schoeggl, Grazi Egyetem Morgan Fritz, Grazi Egyetem Andreas Walter, Centre of Sustainability Management, Lüneburg. Emellett egy ilyen kis létszámú, 10-12 fős csapatban teljesen érthető módon -- időről-időre változatos, a környezetvédelemhez kapcsolódó teendőm is akadt, mint például: emailben és telefonon válaszolni az érdeklődőknek a gyártással kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekre; a termék szempontjából releváns környezetvédelmi tanúsítványok, ökocímkék tartalmi értékelése; kritériumok kidolgozása elektronikai hulladékfeldolgozó partner kiválasztásához; néhány esetben a készülék egyes alkatrészeinek kiválasztásában kellett közreműködnöm, a döntéshozás folyamatában a környezeti szempontokat képviselve. Szakmai készségek Nagyon sokat profitáltam a cég életciklus-vizsgálattal kapcsolatos tevékenységeiből, hiszen azonnal szembesülnöm kellett az LCA alkalmazásának gyakorlati problémáival egy teljesen globális, szövevényes beszállítói lánccal jellemezhető termék esetére, amelyet ráadásul egy viszonylag szűk financiális mozgástérrel jellemezhető cég forgalmaz. Az alábbi tapasztalatok voltak különösen hasznosak: a világ minden tájáról származó anyagokat és alkatrészeket tartalmazó, igen komplex termékrendszer modellezése és kezelése az LCA-ban; adatok, információk gyűjtése egy olyan technológiai rendszerről, amelynek részleteit rengeteg szabadalom és üzleti érdek próbál titokban tartani, és még a legnagyobb szereplőknek (nagyvállalatoknak vagy hatóságoknak) is csak korlátozott információik vannak; a legfontosabb akadémiai- és közintézmények, kutatóintézetek, civil szervezetek megismerése az elektronikai termékek életciklus-vizsgálatával kapcsolatban; az egyébként igen költséges LCA-t egy forráshiányos, feltörekvő kis cég keretei közt elindítani; az openlca alkalmazás és az ehhez szükséges adatbázis telepítése és használata. Az életciklus-vizsgálattal kapcsolatos tevékenységen kívül megismertem az elektronikai iparágat jellemző ökocímkéket, környezetvédelmi tanúsítványokat, azok alkalmazási területeit, kritériumrendszerét is. További tapasztalatként pedig betekintést nyerhettem a környezetközpontú tervezés folyamatába és lehetőségeibe az okostelefonok esetén, mint például a felhasználható anyagok, alkatrészek és a formatervezés előnyeire és hátrányaira az ökodizájn szempontjából. 9
Egyéb készségek A Fairphone-nál természetesen egyéb, nem szigorúan szakmai jellegű készségeim fejlődésére is lehetőség nyílt. Kifejezetten hasznos volt megtapasztalni a nemzetközi környezetben történő munkavégzést és a kapcsolattartást a különböző nemzetiségű külső szakértőkkel és kollégákkal. Nagy hatással volt rám a pragmatikus és eredményorientált munkakultúra, amelyből jószerével teljesen hiányzik a tekintélyelvűség és a külső formalitások tiszteletben tartása. Megtudtam, hogy mit jelent egy közgazdasági értelemben érdekes zónának számító - közösségi vállalkozás részese lenni, amely kinyilvánított módon a nyereség elé helyezi a kitűzött társadalmi cél elérésének igényét, de mégsem nonprofit civil szervezet. Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre szert tevő, internetes közösségi finanszírozás ( crowdsourcing ) világába is sikerült belelátnom. TOVÁBBI TERVEK, SZAKMAI LEHETŐSÉGEK Az életciklus-vizsgálat hazai alkalmazását tekintve jelenleg Magyarországon a BAY-LOGI (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Környezetmenedzsment és Logisztika Osztálya) a legkomolyabb szereplő. Előzetes egyeztetést követően jó esély van arra, hogy sikerül bekapcsolódnom a munkájukba és már olyan, lehetséges kutatási projektek is körvonalazódtak, amelyeket további partnerek (egyetemek, cégek) bevonásával lehetne megvalósítani. Az alábbiakban néhány ilyen kutatásra érdemes téma rövid áttekintése és lehetséges céljainak bemutatása következik. Biomassza logisztika A megújulók energiaforrások közül Magyarországon kiemelt fontossággal bír a biomassza hasznosítása. Ennek gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságát az alábbi tényezők nagy mértékben befolyásolják: a talaj adottságaitól és klimatikus körülményektől függően változó minőségű és mennyiségű biomassza állítható elő egy területen; a hasznosításra alkalmas erőművek földrajzi távolsága és a szállítás módja, útvonalai. A projekt célja: Feltárni a biomassza hasznosítás logisztikáját, optimalizálni a költségeket földrajzi információs rendszer (GIS) segítségével; Életciklus-vizsgálat segítségével megvizsgálni és minimalizálni a környezetre gyakorolt hatásokat. Hazai energiamix LCA-ja A magyar energiaszektor villamosenergia-termelésének életciklus-elemzése és LCA adatbázisokba történő beépítése 2004-2005-ben valósult meg. Azóta szükségessé válhatott az adatok frissítése, továbbá a jövőbeli szektoriális átalakulás előrejelzése konzekvenciális típusú LCA-khoz. A projekt célja: a hazai energiamix LCA adatainak frissítése; különböző tervezett energetikai beruházások és technológiai fejlesztések lehetséges hatása a magyar villamos energiamix környezeti hatásaira. Ökodizájn és LCA lehetőségei az építészeti tervezésben A szabványos anyagokkal, építőelemekkel dolgozó építőipar az egyik legjobb lehetőség a környezettudatos tervezés (ökodizájn) alkalmazására. A szintén szabványos 10
adatokat tartalmazó LCA adatbázisok intergrációja a tervezőszoftverekbe pedig felhasználóbarát módon tenné lehetővé a várt könyezeti hatások becslését már a tervezés során. A projekt célja: megvizsgálni az LCA alkalmazásának lehetőségeit a hazai építészeti tervezésben; LCA modul tervezése a magyar fejlesztésű GRAPHISOFT ArchiCAD szoftvercsaládhoz, amely lehetővé teszi a teljes életciklusra vetített környezeti hatások becslését már a tervezés alatt. Lakossági hulladékgyűjtés logisztika LCA-ja A települési szilárd hulladék (TSZH) begyűjtésének (pl. házhoz menő szelektív zsákos, gyűjtőszigetes stb.) és kezelésének (pl. lerakás, MBH, anyagában történő hasznosítás stb.) módja alapvetően befolyásolja a hulladékok képződéséhez kötődő környezeti hatásokat. A projekt célja: a TSZH begyűjtésére és kezelésére hazai forgatókönyvek felállítása és környezeti hatások szerinti összehasonlítása az életciklus-vizsgálat segítségével. MELLÉKLETEK LISTÁJA 1. melléklet: Igazolás a Dán Műszaki Egyetemen elvégzett tanulmányokról (Grade transcript) 2. melléklet: Esettanulmány: Plastic Waste Management in India, Final Report Group 9, 2012 3. melléklet: Szilágyi Artúr (2013): Evaluation of spatial variability in comparative toxicity potential of copper in soils for application in life cycle assessment, diplomamunka, Miskolci Egyetem, 2013 4. melléklet: Fairphone gyakornoki szerződés 5. melléklet: Introduction, goal and scope definition (Fairphone LCA) 6. melléklet: Okostelefon-gyártás technológiai vázlata 11