Nyolcágú kereszt A M a g y a r M á l t a i S z e r e t e t s z o l g á l a t t á j é k o z t a t ó j a 22 év történelem Máltaiak menekültáradatban, forradalomban, háborúban 2. oldal Tartják egymásban a lelket Interjú Kozma Imre atyával 4 5. oldal Száz családnak adtunk fedelet Maratoni segélyakció Maradunk, amíg a segítségre szükség van 6. oldal Cigánytelep határok nélkül 10. oldal Ajánlja fel adója 1 százalékát a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, és ezzel máris: kallódó gyermekekre vigyázó intézményeknek ad esélyt, fogyatékkal élő családok helyzetén könnyít, magukra maradt idős embereket támogat, otthonról menekülni kényszerült gyermekes anyákon segít, hajléktalanokról gondoskodik, katasztrófák áldozatainak nyújt segédkezet. Adószám: 19025702-1-43
2 Nyolcágú kereszt Orvosaink tízezer utcán élô embert vizsgáltak meg Tüdôszûrô buszunk börtönöket és idôsotthonokat is felkeres Nyolcágú kereszt 3 22 év történelem Miért épp a Tartalomjegyzék Máltaiak menekültáradatban, forradalomban, háborúban A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot 1989 február 10-én tízes sorszámmal vette nyilvántartásba a Fôvárosi Bíróság. Az azóta eltelt huszonegy év alatt százezernél is több civil szervezet jött létre és szûnt meg. A Máltai Szeretetszolgálat viszont ma is az, ami egykor volt: az ország egyik legnagyobb, legismertebb karitatív szervezete. A nyolcvanas években az akkor zugligeti plébánosként szolgáló Kozma Imre atya köré szervezôdô fiatalokból álló csoport számos karitatív tettet hajtott végre, segítették a környék rászorulóit, hátizsákban gyógyszert és magyar nyelvû irodalmat vittek az elnyomás alatt álló erdélyi településekre. Tevékenységüket segítették a Nyugatra menekült magyarok, különösen a Németországban élô, az ottani máltai szervezettel kapcsolatban állók voltak aktívak. 1988-ban Csilla Freifrau von Boeselager (Fényes Csilla) vezetésével létrehozták a németországi magyar máltai szervezetet Ungarischer Malteser Caritas Dienst néven. Két hónappal késôbb Budapesten is hivatalosan megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. 1989 májusában az osztrák-magyar határon lebontották a Kelet és Nyugat közé emelt vasfüggönyt. A nyílt határszakasz elsôsorban az NDK polgárait vonzotta Magyarországra, a nyugatnémet képviseleten tömegek jelentek meg. A budapesti követség a máltai szervezettôl kért segítséget, a keletnémet menekültek elsô táborait a zugligeti templomkertben állították fel. 1989 augusztus 15 és november 14. (a berlini fal lebontása) között 48 600, sátortáborban élô német menekültrôl gondoskodtak, további negyenezren pedig a továbbutazásához kaptak segítséget. 1989 december 17-én Temesvárott magyarok és románok tízezrei próbálták megakadályozni, hogy a rendôrség elhurcolja lakásából Tôkés László református lelkészt. Az akcióból rendszerellenes tüntetés, majd nem egy településen véres összecsapásokba torkolló forradalom lett. A zavaros helyzetben elsôként a máltai teherautók és hátizsákos máltai önkéntesek nyújtottak segítséget a bajbajutottaknak. Az Európa számos országából érkezô élelmiszer, ruha és gyógyszerszállítmányok elosztását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálta, melynek ekkor már Békéscsabán, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán és Szegeden is mûködtek erdélyi menekülteket támogató központjaik. 1991 tavaszán a Jugoszlávia szétesését követô délszláv háborúban a máltai mentôautók és buszok konvoja több ezer idôs embert mentettek át Magyarországra a porig rombolt Eszékrôl és Vinkovciból. Kozma Imre atya személyes közbenjárására a szerb hadvezetés 4500 civil lakost engedett ki az ostromlott, majd porrá bombázott Vukovárból. A harcokban megsebesülteket közben máltai mentôkocsik szállították a határmenti magyar kórházakba. A háború befejezését ötvenezernél is több menekült várta a magyarországi máltai táborokban, ezek közül a legnagyobb Tiszaörsön mûködött, az emberek ellátásáról máltai önkéntesek és befogadó családok százai gondoskodtak. A háború után a Szeretetszolgálat a Menekültügyi Hivatal megbízásából szervezte meg a menekültek hazatérését. A történelmi eseményekben vállalt humanitárius szerepe Európa-szerte ismertté tette a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, amely rövid idô alatt államok és kormányzati szervek partnerévé tudott válni. Az önkéntesek tízezreit megmozgató, nagyszabású megmozdulásokat levezénylô szervezet ezt követôen a magyarországi szociális problémák kezelésében játszott szerepet, országos intézményrendszert és hálózatot épített ki. Célját a következôkben határozta meg: nyújtson Ha valaki hajléktalan lesz, a máltai szemléletmód már csak egyetlen kérdést enged meg: lehetőségeinkhez képest hogyan segíthetünk neki? Feltétel nélkül, ahogy Jézus tette, aki soha senkitől nem kérdezte, miért lett koldus, beteg, földönfutó. (Vecsei Miklós alelnök) segítséget a szükségben lévôknek, betegeknek, idôseknek, hátrányos helyzetûeknek, hajléktalanoknak, menekülteknek, háborúk és természeti katasztrófák áldozatainak, illetve minden rászorulónak, aki a szervezet segítségét kéri. A szervezet elnökének, Kozma Imre atyának szavait kölcsönözve: a Máltai Szeretetszolgálat a rendelkezésre álló források ésszerû felhasználásával, fajra, nemre, nemzetiségre, vallási, vagy bármely más politikai meggyôzôdésre tekintet nélkül, kizárólag a rászorultság alapján, és mértékéig nyújt támogatást. 22 év történelem 2. oldal Miért épp a máltaiak? 3. oldal Tartják egymásban a lelket 4. oldal Maratoni segélyakciók 6. oldal A remény magjai 7. oldal Aluljárófoglalás vödörrel 7. oldal Egy városra való máltais 8. oldal Jármûszervíz mozgás sérülteknek 9. oldal Cigánytelep határok nélkül 10. oldal Önkéntesek egy nagy csapatban 11. oldal Máltai kislexikon mert ôk mindig az emberre figyelnek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat huszonkét év óta segíti a bajbajutott embereket, minden helyzetben a rászorulók valódi problémájára koncentrálva és a számukra legjobb megoldást keresve. Egy konkrét példával bemutatva, 2010 októberében a vörösiszappal elöntött településeken otthonaikat veszített családoknak a Máltai Szeretetszolgálat ajánlotta fel, hogy albérletben helyezi el ôket, míg helyzetük megoldódik. Azóta is több mint száz kolontári és devecseri család él a máltaiaktól kapott fedél alatt. mert ôk valóban sokat tehetnek. A Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete, kétszáz szociális és egészségügyi intézményt tart fenn, sokrétû feladatait 840 alkalmazottja mellett ötezer önkéntesével látja el, de szükség esetén akár tizenötezer embert is képes mozgósítani. Hajléktalan emberek ezreirôl gondoskodnak, MMSZ. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos hálózata az Országos Központból és hét regionális szervezetbôl áll. A hét régió 142 városi és községi helyi csoport, illetve e szervezetek által mûködtetett több mint 200 intézmény (alap- és szakellátás), és különféle szolgálat tevékenységét irányítja. Az MMSz 5 000 rendszeresen tevékenykedô, 15 000 mozgósítható önkéntesével és 840 alkalmazott munkatársával szolgálja a rászorulókat. Alkalmazottakat csak azokban a munkakörökben foglalkoztat, amelyekben a pénzügyi, egészségügyi és szociális jogszabályok a munkavégzést szakirányú képesítéshez kötik. máltaiak? Azért, magukra maradt idôseket látogatnak, odafigyelnek a fogyatékkal élôkre és a kallódó gyerekekre, a leszakadókra és a kirekesztettekre. A nyolcvan százalékban víz alá került Felsôzsolcán hat hónapon át mûködô segélyközpontot tartottak fenn, ahol több száz segítô váltotta egymást, a Devecserben ma is várják a támogatásra szorulókat. mert ôk már bizonyítottak. 1989 február 10-én a Fôvárosi Bíróság tízes sorszám alatt vette nyilvántartásba a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületet (ma már hatszámjegyû nyilvántartási számot osztanak). Huszonkét év alatt a Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik meghatározó karitatív szervezetévé vált, amely egyszerre képes profeszszionális feladatokat ellátni (például rohammentôt üzemeltetni) és nagy létszámot igénylô akciókat lebonyolítani (például hétrôl hétre segélyt osztani ezerötszáz árvízkárosult családnak). Máltai játszótér. Máltai játszótér és játszóház modellkísérleti program keretében kidolgozott prevenciós létesítmények célja az unalom bûnözés megelôzése, közösség kialakítása a lakótelepeken, értelmes, értékközvetítô szabadidôs foglalkozások szervezése a gyermekek és fiatalok számára. A létesítmények száma 13 db (Budapesten 7 db, és Debrecen, Esztergom, Miskolc, Pápa, Szeged, Tatabánya városban 1-1 db). A játszóterek állami normatív finanszírozásban nem részesülnek. Máltai mentôk. Heti 4 napon, napi 24 órában az Országos Mentôszolgálat diszpécserközpontjának irányításával a legmagasabb felszereltségû rohammentô teljesít szolgálatot Budapesten. A jármûvön 150 önkéntes váltja egymást tizenkét órás szolgálatban, riasztásaik száma évi kétezer. A szolgálat állami finanszírozásban nem részesül. Hitel-S program. A banki hitelekkel eladósodott családok számára indított kísérleti program. A bajba jutott családoknak személyes megoldást kidolgozó mentorok nemcsak pénzügyi, hanem gazdasági, szociális, életviteli tanácsadást is nyújtanak, szükség esetén segítséget nyújtanak munkahely keresésben, a kiegyensúlyozott családi gazdálkodás kialakításában. Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés. Ingyenes szolgáltatás, a beteg hozzátartozóikat otthon ápoló családoknak nyújtott támogatás. Legnagyobb segítséget a kihelyezett elektromos, állítható kórházi ágyak jelentik. A tolókocsi mûhely térítésmentesen kerekes széket kölcsönöz és javítási lehetôséget is biztosít. Állami finanszírozásban nem részesül. Nyolcágú kereszt A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tájékoztató kiadványa Kiadja: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 58-60. Felelôs kiadó: Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Laptervezés, tipográfia: Brand Avenue. Megjelent: 5000 példányban. Nyomda: Folprint Kft. www.maltai.hu
4 Nyolcágú kereszt Karácsony elôtt 140 000 kg élelmiszert osztottunk ki Száz kórházi ágyat adtunk otthon ápolt fekvôbetegeknek Nyolcágú kereszt 5 Tartják egymásban a lelket Kozma Imre atya a katasztrófák utáni összefogás üzenetéről A vörösiszap áradat levonulását követôen több mint száz családnak biztosított albérletet új otthonaik elkészüléséig a Máltai Szeretetszolgálat. A karitatív szervezet októberben úgy nyitott irodát Devecserben, hogy még nem zárta be a június óta Felsôzsolcán mûködô kirendeltségét. Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke szerint a katasztrófák idején a magyar társadalom kiállta a próbát, a korábban sokak által betegnek hitt társadalom szövete erôsnek bizonyult, a károsultak nem maradtak magukra a bajban. Mikor merült fel a gondolat, hogy albérletet biztosítanak az iszapkatasztrófa károsultjainak? Az elsô pillanatban. A katasztrófa utáni napokban magam is többször jártam a helyszínen. Láttam, amit látni kellett. Kerestük a lehetôségét annak, miként lehetne a leghatékonyabban segíteni? Az otthonaikat elhagyni kényszerült családok biztonságos elhelyezését létfontosságúnak ítéltük. Egyeztettem a belügyminiszter úrral s beszéltem a környezetvédelmi államtitkár úrral is. Majd bejelentettük, hogy az otthonaikat elveszített családoknak albérletet biztosítunk a környezô településeken. Azért érdekes, mert a segélyszervezetek többnyire vizet, konzervet, ruhát szoktak a helyszínre szállítani, ehhez képest a Máltai Szeretetszolgálat felajánlása gyökeresen más volt. Sok családot rokonok, ismerôsök fogadtak be. Az embereknek azonban szükségük van arra a légkörre, amit a saját család jelent, hogy a maguk életét élhessék. Ez lehetetlen úgy, hogy egy családot befogadnak mondjuk - egy szobába. A tragédiát követôen ez a készség döntô volt, s bátorítást is jelentett. Csakhogy az idô múlásával a kedves vendég is terhessé válhat. Egymás idegeire mehetnek, különösen akkor, amikor nem tudni, mit hoz a holnap. Amikor kiderült, hogy az iszappal elöntött házakat eldózerolják, bebizonyosodott, hogy az önálló lakhatás megteremtése jó ötletnek bizonyult. Talán a legnagyobb segítség arra az idôre, amíg felépülnek az új otthonok. A borsodi településeket elöntô árvizek, köztük a Felsôzsolca nyolcvan százalékát elborító áradat rég nem látott társadalmi szolidaritást váltott ki az emberekbôl, öt hónappal késôbb a három településre zúduló vörösiszap nyomán pedig, ha lehet, még erôsebb összefogás bontakozott ki. Mintha levetkôztük volna a ránk sokszor jellemzô közönyt. A magyar társadalom kiállta a próbát. Jól vizsgázott, és bebizonyította, hogy a pesszimista vélekedésekkel szemben erôs a szövete. Kiderült, hogy a magyar társadalom egyáltalán nem olyan beteg, mint ahogyan sokan feltételezték. A bajban az emberek egymásra találtak, segítették egymást, az összefogás csodálatra méltó példáinak lehettünk tanúi. A Biblia a maga emelkedett stílusában ezt így fejezi ki: Tartják egymásban a lelket. A legszélesebb nyilvánosságot kell megteremteni a Máltai Szeretetszolgálat önkéntes és szakszerű munkájának (Réthelyi Miklós Számomra a szolidaritás legszebb megfogalmazása ez. Talán soha nem látott mennyiségû segély érkezett a bajba jutott településekre. A karitatív szervezetek együttesen körülbelül kétmilliárd forint értékû támogatást nyújtottak, ami eltörpül az államháztartás sok milliárdja mellett, amit a katasztrófák enyhítésére volt kénytelen fordítani. Most mégsem a számokra hívnám fel a figyelmet, hanem arra, hogy a lelkünk erôsebb volt az áradatnál. A természeti katasztrófák idején kénytelen belátni az ember, hogy mennyire tehetetlen és milyen gyenge. A 2010-es év eseményei viszont azt bizonyították, hogy a lelkünk volt az erôsebb, a bajban senki sem maradt magára, egyedül. Hogyan határozná meg a karitatív tevékenység lényegét? Mi máltaiak három fogalmat szoktunk használni ennek meghatározására: Befogadás, jelenlét, kísérés. A befogadás azt jelenti, hogy helyet adunk valakinek a szívünkben, lelki társává leszünk és ezzel kinyilvánítjuk, hogy közösséget vállalunk vele. A jelenlét valójában életforma. Mert nem elég kimondani csupán, hogy a bajba jutott ember hozzánk tartozik, hanem ezt a folyamatos jelenlétünkkel, a fizikai közelségünkkel is kifejezésre kell juttatni. A kísérés a legsajátosabb életépítés. Az a sajátos mag a t a r t á s f o r m a, amikor lépésrôllépésre kitaláljuk a legjobb megoldásokat, megtaláljuk, hogy mire nemzeti erőforrás miniszter) van szüksége az embernek problémái megoldásához. Ez minden ember esetében más és más, egyedi. Ezért nyitott irodát a Máltai Szeretetszolgálat Felsôzsolcán és Devecserben is? A segítségnyújtásnak többféle módja ismert, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat valamennyit gyakorolja. Az adományok összegyûjtése, helyszínre szállítása, azok kiosztása egyfajta segítség. Ezen túl a folyamatos jelenlét az adott helyszínen, sarkalatos kérdés. A bajba jutott ember javakat veszít el és lelki sebeket kap. Szükséges a javak pótlása, de az embernek valójában a másik emberre van szüksége. A máltai képviseletek Felsôzsolcán és Devecserben is sok mindent tettek, de a legfontosabb tettük az volt, hogy telefonon és személyesen elérhetôk voltak és segíteni tudtak a naponta felmerülô problémák megoldásában. Meddig maradtak Felsôzsolcán? Egy kicsi képviseletünk október végéig. A vörösiszap lavina mindent átrendezett. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat összekötötte Felsôzsolcát Devecserrel. Közvetítésünkkel jutott el mert csodák ma is vannak a Felsôzsolcai Önkormányzat adománya Devecserbe. A szállítmányt kísérô küldöttségben magam is ott voltam. Felejthetetlen pillanat volt a két polgármester találkozása. A felsôzsolcaiakat megrendítette a kolontári, devecseri látvány és lemondtak felsôzsolcai jelenlétünkrôl és átengedtek bennünket Devecserbe. Amikor az újjáépült lakások bebútorozása megkezdôdött Felsôzsolcán,átcsoportosítottuk erôink nagyobb részét Devecserbe, ahol a mai napig mûködik a máltai kirendeltség. Az árvíz és a vörösiszap utáni helyreállítás után a belügyi tárca a karitatív szervezetek munkájának összehangolását kezdeményezte. Hogyan fogadták? Örömmel és egyet értôen. A belügyminiszter úr azzal fordult a karitatív szervezetek felé, hogy pontosítsák felajánlásaikat, s adományaik ellenôrzötten jussanak el a rászorulókhoz. Én ettôl azt is várom, hogy legyen vége végre a karitatív szervezetek versengésének is. A ki tud nagyobbat mondani felajánlott adományokat illetôen, a ki látható többször a képernyôn stb., méltatlan hozzánk. Különben is fontosabbak nálunk az adományozók, akiknek nevét sajnos el kell hallgatni valami érthetetlen szabályozás miatt és a A máltai gondolat Az Adni öröm akció részeseiként a Spar csoport vásárlói közül évrôl évre több tízezren tapasztalhatják meg az akció nevében megfogalmazott érzést karácsony elôtt. Az ember életének célja mindig a másik ember (Vecsei Miklós alelnök) bajba jutottak, akik miatt van szükség ránk, jól szervezett szolgálatokra. Mi csak közvetítünk, ami elengedhetetlenül alázatot kíván tôlünk. Jutalmunk pedig azoknak az embereknek arca, szava, akik a mi kezünkbôl vehetik át az adományokat. Hogyan jellemezné a máltai gondolatot? Miben áll a máltaisága? A társadalom az a közeg, amelyben egymás társaként élünk. A baj akkor kezdôdik, amikor az ember bármilyen okból kikerül a társadalom rendezett világából, s társtalanná válik, magára marad. A segítségnyújtás a visszaút keresése. A gyógyulás a visszanyert hely biztonsága a társadalomban. Magyarországon a Máltai Szeretetszolgálat dolgozta ki a jel zô rendszeres házi gondo zás alapjait és próbálta ki elsôként a gyakorlatban. A tarnabodi befogadó falu program nagyvárosi hajléktalan családoknak ad esélyt az újrakezdésre, a máltai modellkísérlet eredményeit Európa-szerte nagy érdeklôdéssel figyelték. Az ország 142 máltai csoportjának ötezer tagja rendszeresen végez valamilyen fontos karitatív tevékenységet. Van, aki ruhát oszt, van, aki idôseket látogat, van, aki mentôautót vezet szabadidejében. Az önkéntes munka a közremûködök és a megsegítettek életében egyaránt fontos szerepet tölt be. Másodjára is lakottan újították fel a Szatmár utcai intézményt. 1991-ben az ott élôkkel együtt vették át az önkormányzattól a konfliktuskeresô roma családok lakta épületet, ahol a hírhedt nyomortanyából családok átmeneti otthonát alakítottak ki. A 2010-ben esedékessé vált beruházás hónapjaira a válságra való tekintettel nem ürítették ki az épületet. A máltai feladatvállalás adós ság keze lô program. Eldósodtunk egymás felé, legfôképpen a legkisebbek felé, akiket Isten bízott ránk. Szellemiségünket az határozza meg, hogy mindenekelôtt Istennek tartozunk számadással. Mi máltaiak kísérletezünk, keressük az új utakat. Modellprogramjaink közül csak néhányat említek: A hajléktalanság orvoslása három lépcsôs rendszerben, jelzôrendszeres házi idôsgondozás, játszva megelôzni játszótér program, mozgó játszótér, gyermekkórházi mesefal, orvosi segédeszköz kölcsönzés, kerekeszszék javító mûhely, tüdôszûrô busz, tarnabodi befogadó falu, cigánytelep rehabilitáció Ez az újító, megoldáskeresô szemlélet jellemzô a máltaiakra. Három évvel ezelôtt a Máltai Szeretetszolgálat indította az elsô nagyszabású akciót a hajléktalan emberek szemüveggel való ellátásáért. Folyamatos jelenléttel és a kör nyezet rendezésével ért el látványos eredményeket a máltai telepfelszámolási program Monoron, Pécsett és Vesz prémben is.
6 Nyolcágú kereszt Hétszázezer gyermek százforintos adományát továbbítottuk Tüdôszûrô buszunk börtönöket és idôsotthonokat is felkeres Nyolcágú kereszt 7 Öt hónappal az ár levonulása után a Máltai Szeretetszolgálat Felsôzsolcán nyitott képviseleti irodája még mindig mûködött, a Devecserben található segélyközpont ma is fogadja a segítségre szorulókat. A Máltai Szeretetszolgálat filozófiája, hogy a bajba jutottaknak abban segít, amire valóban szükségük van, és ezt addig teszi, amíg a rászorulók igénylik. Ennek jellemzô példája, hogy a segélyszervezet több mint száz iszapkárosult családnak bérelt lakást arra az idôre, amíg az új otthonuk elkészül. A Máltai Szeretetszolgálat munkatársai és önkéntesei több százan kapcsolódtak be az észak-magyarországi árvíz és a vörösiszap katasztrófa helyszínein zajló védekezési, majd kárfelszámolási munkálatokba. Adányi László katasztrófavédelmi programvezetô beszámolója szerint ott voltak Edelényben, ahol a Bódva átszakította a gátat, Szikszón, ahol a Vadász-patak több utcát öntött el, segítettek Ónodon is. (A védekezési munkálatokra jellemzô, hogy az áradások kritikus napjaiban egyidôben 23 ezer ember dolgozott a gátakon, köztük hétezer volt a civil önkéntes.) A Máltai Szeretetszolgálat élelmiszert szállított az vízzel elzárt településekre, élelmezte a gátakra kivezényelt egységeket, gondoskodott az otthonukat elhagyni kényszerülô idôsekrôl, gyerekekrôl, orvosi kezelésre szoruló betegekrôl. A víz levonulása után mintegy kétszáz speciális falszárító gép kihelyezésével segítette a bontásra nem szoruló épületek mielôbbi helyreállítását. Június hatodikán a Sajó váratlanul elöntötte Felsôzsolcát, ahol a kisváros utcáinak nyolcvan százaléka víz alá került. A minden korábbinál súlyosabb katasztrófa a máltaiak feladatait is átírta. Felsôzsolcán összesen 204 ház vált lakhatatlanná. A Máltai Szeretetszolgálat segélykoordinációs irodát nyitott a település központjában, amely csaknem fél éven át fogadta a bajbajutott családokat. Az itt tevékenykedô önkéntesek több százan voltak a hónapokon át felváltva jelenlévô Adányi László Maratoni segélyakciók Maradunk, amíg a segítségre szükség van katasztrófavédelmi programvezetô, vagy Lajkó Zsuzsa kirendeltségvezetô irányításával dolgoztak. A károk felszámolása és az újrakezdés megszervezése mellett a segélyosztás is óriási feladatnak bizonyult, az önkormányzat lakcímnyilvántartása alapján több mint hatezerkétszáz ember otthonába tört be víz. Azaz ennyi helyi lakos vált segélyre jogosulttá. Az adományosztás elsô napokban tapasztalt anomáliái nyomán a Máltai Szeretetszolgálat javaslatára nyilvántartás készült, 1500 vonalkódos segélykártya készült, azaz minden család egyet kapott. Ennek segítségével nyomon követhették, Rosszul segíteni bűn (Vecsei Miklós alelnök) hogy ki mikor mennyi segélyt vett fel, és a rendszerbôl az is egyértelmûen kiderült, hogy egy adott kártyához hány segélyre jogosult családtag tartozik. Ily módon sikerült áttekinthetôvé és igazságossá tenni az adományok kiosztását. A segélyadományok fogadására a városi sportcsarnok mellett iskolai termeket és egy használaton kívüli Tüzép-telepet is meg kellett nyitni. A településre érkezett segélyek mennyiségére jellemzô, hogy az adomány ruhákat harmincnégy önkéntes öt napon át válogatta és szortírozta osztás elôtt. Felsôzsolcán még javában tartott a máltaiak munkája tanévkezdésre például ezerötszáz alsó tagozatos kisdiáknak vittek ajándék iskolatáskát az árvíz sújtotta településeken, hogy a nyári traumán mielôbb túllépve az iskolára koncentrálhassanak amikor Kolontár határában átszakadt az Magyar Alumínium Zrt iszaptárolójának gátja. Becslések szerint mintegy egymilló köbméter erôsen lúgos vörösiszap és víz zúdult a Torna-patak völgyében fekvô Kolontárra, Devecserre és Somlóvásárhelyre. A katasztrófa tíz halálos áldozatot követelt, az iszap a három településen 365 házat károsított (ezek közül 284-et kellett lebontani), a vegyi anyaggal elborított mezôgazdasági terület nagysága 1014 hektár volt. A becsült kár 55 milliárd forint. A mentési munkálatokba már a katasztrófa másnapján bekapcsolódott a Máltai Szeretetszolgálat, mely Devecserben képviseleti irodát nyitott a bajbajutottak megsegítésére. Kozma Imre atya a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel egyeztetve felajánlotta, hogy valamennyi, az otthonát elhagyni kényszerült családnak legalább fél évre szóló albérletet biztosítanak, hogy a közösségi szállásokról kikerülve, viszonylagos nyugalomban kezdhessék újra életüket, és külsô kényszerek nélkül hozhassanak döntést életük folytatásáról. A lehetôséget száznál is több család vette igénybe. Október második felében a Nemzeti Erôforrás Minisztériummal közösen Százforintos gyûjtôakciót hirdetett a Máltai Szeretetszolgálat az ország kétezer iskolájában az iszapömléssel sújtott területen élô gyerekek családjainak megsegítésére. Több mint hétszázezren adakoztak, 73 millió forintot meghaladó összeg gyûlt össze, melynek egy részét karácsony elôtt kapták meg az érintett családok, a fennmaradó összeget pedig 2011-ben, új otthonaikba költözve használhatják fel. A 2010-ben megválasztott Or szággyûlés alakuló ülésén valamennyi képviselô levelet kapott a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól. A levelet aláíró Kozma Imre atya azt kérte a parlament tagjaitól, hogy a következô négy évben kivétel nélkül legyenek a gyermeki szegénység elleni küzdelem képviselôi is. Vajon törvényszerû-e, hogy a fôváros egyik legnagyobb forgalmú aluljárója Budapest talán legelhanyagoltabb közterülete legyen? A kérdést két évvel ezelôtt Vecsei Miklós alelnök tette fel, majd a Máltai Szeretetszolgálat a Hajléktalanokért Közalapítvánnyal közösen jelképes akciót hirdetett az aluljáró örökbefogadására. A remény magjai A civil szervezetek aktivistái elsô alkalommal 2009 szeptember 18- án nyilvánították ki nyilvánosan, hogy jelképesen örökbe fogadják a Nyugati téri aluljárót, s ebbôl az alkalomból nagyszabású takarító akciót szerveztek, hogy felhívják rá a figyelmet: a falak piszkosak, az üzleti viszonyok kaotikusak, a tömegben koldusok, prostituáltak, hittérítôk tevékenykednek. Az aluljáró területén számos tulajdonos osztozik, így a VI. kerületi önkormányzat, a fôváros, a MÁV, a BKV és a Csatornázási Mûvek egyaránt érdekeltek. A bonyolult viszonyok eredményeképpen éveken át nem volt olyan felelôs gazdája a területnek, aki (konkrét példa) heteken belül intézkedni tudna, ha mondjuk megsérül a kövezés a téren. De súlyosabb problémák esetében sem történt semmi, így fordulhatott elô, hogy balesetveszélyes vasak álltak ki hónapokon át a falból, hogy közvilágítás hálózatára rákötött árammal mûködött üzletek egész sora, ezért ivódott bele a kosz a falakba, mállott évek óta a vakolat és rozsdásodtak a szellôzôk. Csakhogy a sérült környezet problémás embereket vonz magához. Ezzel szemben a rendezett környezet rendezett viszonyokat eredményez. A terület helyreállítása, a régtôl esedékes karbantartási munkálatok elvégzése, és a rendszeres takarítása a rehabilitáció elsô érdemi lépései. A levelet széles körû adatgyûjtés alapozta meg, a Máltai Szeretetszolgálat egész országot behálózó intézményei és önkéntes csoportjain keresztül mind a 176 egyéni választókörzetben tájékozódott a gyermeki szegénységgel összefüggô helyi problémákról. Gyermekorvosok, tanárok, családgondozók, plébánosok és védônôk tapasztalatait gyûjtötték össze, hogy minden egyes képviselô figyelmét a saját környezetének egy-egy súlyos problémájára is ráirányíthassák. A 210 listáról bejutott képviselôtôl azt kérték: találjanak maguknak egy-egy olyan intézményt, civil közösséget vagy ügyet, amelyet a maga mindennapjaiban megismernek, és eközben már arra is tudni fogják a választ, hogy az adott területen mire lesz a legnagyobb szükség. A kezdeményezésrôl beszámoló sajtótájékoztatón Gyôri-Dani Lajos ügyvezetô alelnök azt hangsúlyozta, szándékosan nem könnyítették meg a képviselôk helyzetét azzal, hogy egyszeri intézkedéssel, vagy adományozással kipipálható kéréssel fordultak hozzájuk. Nem azt akartuk elérni, hogy valaki vegyen mondjuk tíz kerékpárt a tanyáról bejáró gyerekeknek, hanem azt gondolja végig, hogy a törvényhozás tagjaként mit tehet a mélyszegénységben élô gyermekekért. fogalmazott az ügyvezetô alelnök. Levelükben a máltaiak jelképes ajándékként balzsamfûmagot is küldtek, mivel az számos bajra gyógyírként használható, felnevelése pedig nem igényel szakértelmet, csak némi figyelmet. Errôl a gesztusról kapta akciójuk A remény magjai nevet. Októberben a Máltai Szeretetszolgálat újabb levélben emlékeztette a képviselôket arra, hogy a gyermeki szegénység súlyos jelei az ország minden részében, a nagyvárosokban és az aprófalvakban egyaránt megtalálhatóak. Ezek a gyermekek már megszülettek, itt élnek közöttünk. Mindannyiunk közös felelôssége, mi lesz belôlük, ha felnônek írta Kozma Imre atya. Aluljárófoglalás vödörrel A demonstráció folytatásaképpen a Máltai Szeretetszolgálat információs pontot nyitott a tér sarkában, virágokat ültetett, hangsúlyt fektetett a tisztaságra. A teret nap mint nap hajéktalan emberek tisztították meg egy adományba kapott önjáró takarítógéppel. És mivel az aluljáróban senkinek nem lehet otthona, a korábban ott alvó hajéktalan embereknek a szociális munkások ajánlottak személyre szabott megoldást, befogadó intézményt, tisztálkodási, étkezési lehetôséget, mert a Szeretetszolgálat meggyôzôdése szerint a közterületeken kialakult helyzetet adminisztratív döntésekkel nem, de az egyes embereknek nyújtott személyes segítséggel igenis meg lehet szüntetni.
8 Nyolcágú kereszt Tarnabodon játszóházzá alakítottuk a kocsmát Mosodát nyitottunk a hajléktalanoknak Nyolcágú kereszt 9 Egy városra való máltais A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete. Kétszáz szociális és egészségügyi intézményt tart fenn, napi feladatainak ellátásában több száz alkalmazott mellett ötezer rendszeresen segítô önkéntes is részt vállal. Ha minden ember és valamennyi intézmény egy helyre kerülne, megtöltenének egy kisebb várost. Az elsô máltais intézmény az 1990 októberében a budapesti Miklós utcában megnyitott férfi hajléktalanszálló volt, melyet az óbudai volt munkásôr laktanya épületében rendeztek be. Két évtized alatt a Máltai Szeretetszolgálat a fôvárosban egyedülálló hajléktalanellátó rendszert alakított ki. Négy nappali melegedôje és egy szociális centruma naponta nyolcszáz ember gondját viseli. Az intézményes haj lék talanellátás kialakulásának hôskorát idézi a Vonat néven ismert éjjeli menedékhely, amelyet 1993-ban elegendô épület híján afféle szükségmegoldásként nyitottak meg és amely ma is telt házzal mûködik. A kilenc vagonból álló szerelvény a Nyugati Pályaudvar és Rákosrendezô között egy holtvágányon áll. Az egykor NDK kórházvonatból kialakított intézményben 110 rászoruló töltheti az éjszakát, egyúttal vacsorát kap és tisztálkodási lehetôséghez is jut. A máltai szervezet problémaérzékenységét jelzi, hogy Hajléktalanok Szociális Otthona néven létrehoztak egy intézményt idôs beteg emberek részére, akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt már nem tudnak munkát vállalni. A 24 órás egészségügyi centrum az utcán élô, iratokkal, TAJ-kártyával nem rendelkezô emberek háziorvosi ellátását végzi, de krízis ágyakat is Mielőtt valaki magára öltené a máltai kabátot, arról is megkérdezzük, tudja-e képviselni azt a fajta szellemiséget, amit a nyolcágú keresztünk jelképez. Ha azt válaszolja, el tudom fogadni ezeket az elveket, azt szoktuk mondani, ez egy kicsit kevés. Itt képviselni kell ezeket. (Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök) fenntart fekvôbetegek ellátására. A centrum évente tizenkét-tizenháromezer beteget fogad. Sajátos megoldásként alakítottak át mozgó orvosi rendelôvé egy mentôautót, amely a hét minden napján felkeresi a hajléktalan emberek által gyakran látogatott területeket, hogy bekötözzék az utcán élôk sebeit, megvizsgálják a betegeket, gyógyszereket és vitamint adjanak a rászorulóknak. A négy keréken közlekedô rendelô betegforgalma évente hat-hétezer fô. Hasonló elvek alapján végzi munkáját a Mobil Tüdôszûrô Állomás, azzal a különbséggel, hogy a jármûben berendezett vizsgálati központ menetrendszerû útjain a büntetés-végrehajtási intézményekbe és a idôsotthonokba is ellátogat. Az utcai gondozó szolgálat miként a neve is mutatja, az intézményes ellátást különbözô okok miatt elutasító, a közterületeken éjszakázó embereket látogatja rendszeresen, heti egy-két alkalommal juttat nekik élelmiszert, gyógyszert, szükség esetén meleg takarót, gyertyát, stb. Ezt a munkát az összes budai kerületben (és Budaörsön) a Máltai Szeretetszolgálat látja el. A Szeretetszolgálat hajléktalanokat ellátó intézményeket tart fenn Miskolcon, Kalocsán, Pécsett, Mezôkövesden, Ajkán, Esztergomban, Sátoraljaújhelyen, Hatvanban, Mezôkövesden, Kecskeméten, és Szegeden is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a 90-es évek elejétôl kezdve kiemelt figyelmet fordít a magukra maradt, önellátásukban korlátozott idôs emberekre. Intézményei között bentlakásos otthonok, nappali ellátást nyújtó centrumok, házi segítségnyújtást végzô szolgálatok egyaránt megtalálhatók. Idôsgondozó máltai intézmények találhatók Pestlôrincen, Siófokon, Mátrafüreden, Pátyon, Fertôdön, Tatán, Esztergomban, Mosonmagyaróváron, és Budapesten az I. és a III. kerületben Egyedülálló szolgálatot vállaltak magukra a budapesti és székesfehérvári fürdetô csoportok önkéntesei, akik hétrôl hétre megmosdatják, megfürdetik egyes kórházak csaknem magatehetetlen fekvôbetegeit, eközben állandó kapcsolatot alakítanak ki a hozzátartozóik által már nem keresett idôs emberekkel. A soproni máltai csoport Hospice Szolgálatának önkéntesei 20-25 idôs ember életének utolsó szakaszát igyekszik gazdagabbá tenni. Az elsô fogyatékos személyeket ellátó máltai intézmény 1994-ben Gyôrben jött létre, ez egy napközi otthon volt. Hasonló intézményt nyitottak a következô évben Pécsett, majd a késôbbiekben Komáromban, Siófokon, Szolnokon, Keszthelyen és Tökölön is. Pécsett és Pátyon teljes ellátást nyújtó speciális lakóotthonok nyíltak, az ország különbözô térségeiben pedig összesen harminchárom támogató szolgálat jött létre, ezek a fogyatékkal élô személyek napi életvitelét segítik. A máltai jelnyelvi tolmácsszolgálat három megyében mintegy 800 siket és nagyothalló ember hivatalos érintkezéseit könnyíti meg. A családi és gyermekintézmények közül figyelemre méltó kezdeményezés a játszóházakkal egybeépült játszóterek kialakítása, ahol szakemberek szervezik a kicsiknek és nagyobbaknak szóló programokat. Az elsô ilyen intézményt unatkozó, kisebb bûnöket elkövetô lakótelepi gyermekeknek nyitották, majd a várakozáson felüli sikerre tekintettel további tizenhárom máltai játszótér létesült. A hátrányos helyzetû családok gyermekeinek szóló Hangyaboly gyermekfoglalkoztatási program az ország harminc helyszínén zajlik kétheti gyakorisággal. A Máltai Szeretetszolgálat intéz mény - rendszerérôl részletesebb információkat a www.maltai.hu honlapon talál. Tolókocsi mûhely hirdeti a tábla a Máltai Szeretetszolgálat zuglói, Szatmár utcai intézményének földszinjén. A szolgáltatás a maga nemében egyedülálló. Ugyan ki gondolna arra, hogy a kerekesszék is meghibásodhat? Pedig szokott. A laikus szemnek olyan ez a mûhely, mint egy kiismerhetetlen labirintus. Mindenhol dobozok, bennük több ezer kerekesszékhez használható lábtartó, rengeteg szobavécé, néhány tucatnyi gumikerék, betegemelôk, kádliftek. Gyógyászati segédeszközök, amelyekhez a rászorulók ingyen juthatnak hozzá. Az 1989 óta mûködô szervízben hivatalos nevén Gyógyászati segédeszköz, kórházi ágy kölcsönzô és szervízben több ezren megfordultak már, vitték is hozták is a használt kerekesszékeket. Mióta az Európai Unió tagjai vagyunk, jóval kevesebb adomány érkezik, régebben heti három kamion térült-fordult meséli a kilenc éve mûhelyvezetôként dolgozó Lutas Csaba. Tavaly csupán két kamionnyi adományt kaptunk, a tolószékek és egyéb gyógyászati segédeszközök mellett persze küldtek ruhákat és élelmiszereket is. Nagy a kereslet az elektromos kórházi ágyak iránt is, olyannyira, hogy sok rászoruló várólistára kényszerül és csak nehezen érti, hogy miért. Pedig Nekünk fontos Sikeres bemutatkozás után további fellépéseire készül hajléktalan emberekbôl álló zenekar, a Happy Street Boys. A Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálata által toborzott, korábban professzionális zenészekbôl álló együttes hetente többszöri próbával alakítja ki saját repertoárját. Jármûszerviz mozgássérülteknek egyszerû: kevés az ágy, sok a beteg. A mûhelyben anno még hatan dolgoztak, mára ketten maradtak. Ô és a fia, Lutas Richárd, javítják, olajozzák, fertôtlenítik, raktározzák és szállítják a kerekesszékeket, amelyeket gyakran törött kartámlával, esetleg hiányzó lábtartóval, porosan hoznak vissza. Csak olyan darabot adok ki a kezembôl, amelyet én is elfogadnék mondja Lutas Csaba. Minden igénylôhöz méltósággal fordulunk, így egy kicsit megkönnyítjük a helyzetüket. Nyílik az ajtó, egy középkorú nô érdeklôdik, betegemelôre volna szüksége. Amikor meglátja a látszólag bonyolultan mûködô szerkezetet, zavarba jön, nem tudja, hogyan is mûködik, biztonságos-e, kényelmes-e? Lutas Csaba bepattan a hevederbe, aztán fia segítségével demonstrálja, hogyan kell a magatehetetlen Francia Becsületrendet kapott Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. A legmagasabb szintû állami elismerést Franciaország budapesti nagykövete adta át 2010 január 25-én. Kozma atya tevékenységét az utóbbi években 31 jelentôs kitüntetéssel ismerték el. Uniós és más pályázati forrásokból három jelentôs nagyberuházás indult 2010-ben. Veszprémben 450 négyzetméteres komplex szociális centrum nyílt, amelyben az ország második, hajléktalan embereknek szóló mosodája is helyet kapott. Kecskeméten 103 férôhelyes hajléktalanszálló és rehabilitációs központ épült. Lakva újították fel és építették át a budapesti Szatmár utcai családsegítô központot, ahol egy év alatt 111 felnôtt 183 gyermek talált menedéket. beteget az emelôbe helyezni, betolni a fürdôszobába. A nô tekintete hirtelen a kerekesszékekre szegezôdik, és meglepôdik a válaszon, hogy, ha szükségük van rá, abból is vihet egyet. Új szûrôbuszt állított munkába 2010 májusában a Szeretetszolgálat, amely 1995 óta évente tízezer hajléktalan embert vizsgál meg mobil szûrôállomásával. Az utcán élôk egészségügyi szûrésére használt korábbi jármû már negyvenéves volt, ezt norvég pályázati forrásból sikerült egy modern, digitális mûszerekkel felszerelt buszra cserélni. Felnôttoktatási programmal bôvült a monori romatelep rehabilitációjáért indított máltai program, a gyermekek után a szülôket és nagyszülôket is sikerült iskolapadba ültetni, hogy pótolják az annak idején félbemaradt általános iskolai tanulmányaikat.
10 Nyolcágú kereszt Telepfelszámolási programjaink zajlanak Pécsett és Veszprémben is Nyolcszáz siket embert segítünk jeltolmáccsal Nyolcágú kereszt 11 Ez a történet hat éve kezdôdött. 2004- ben egy idôs pap azzal hívta fel Vecsei Miklóst, hogy Monor határában, lakókocsiban élô roma családok számára kérne téli tüzelôt. A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke beugrott megnézni a családot, és megdöbbenve látta, hogy kerekes alvázra szerelt deszkabódék állnak a Tabánnak nevezett településrész központjában, a hátteret pedig egy körülbelül négyszáz lelkes cigánytelep alkotja, nyomós kúttal, négy darab fából készült közösségi illemhellyel. Miután mindent látott, Vecsei Miklóst megkérdezték, számíthatnak-e egy kis támogatásra például az lakókocsik megjavításához. Az alelnök a fejét rázta: nem engedheti meg, hogy pénzt költsenek a nyomor konzerválására. Majd hozzátette: de nem tehetünk úgy, mintha nem látnánk ezt a tömény nyomorúságot. A Máltai Szeretetszolgálat programot dolgozott ki a monori cigánytelep felszámolására. Nem a korábbi, állami telepfelszámolási program lépéseiben gondolkodtak, mert a düledezô épületek elbontása és a beilleszkedni képtelen családok máshová költöztetésével valójában nem a bajt orvosolták volna, csupán a problémát telepítették volna máshová. A máltaiak a telepszerû körülmények helyben történô felszámolására tettek ígéretet, programjukat egy szóban így lehetett megfogalmazni: integráció. Így indult. A telepen felállítottak egy konténert, ez lett a szeretetszolgálat helyi képviselete, egyúttal Kiss Dávid programkoordinátor irodája. Kiss Dávid nehezen meghatározható munkaköre abban állt, hogy teremtsen hidat a saját szokásjoga alapján élô, a környéktôl éles határvonallal elkülönülô cigánytelep és a hétköznapi társadalom között. A telepfelszámolás elsô lépéseként lakókonténereket hoztak, majd betonalapra kisméretû faházakat építettek, hogy a lakókocsikat valamennyi család elhagyhassa. Elbontották a régi mellékhelyiségeket, és pályázaton Cigánytelep határok nélkül Mikor fél 12 re a telepre értem, már javában zajlott a játszóház. Az egyik srác Márió kérte, hogy emeljem fel. Megfogtam, felemeltem. Ez a fiú kb. 30 kg volt. Úgy emeltem a fejem fölé, mint egy súlyemelő. Meglepődtem, a gyerekek meg azt hitték, izompacsirta vagyok. Vajon mennyit eszik egy nap? Az unokaöcsém pont ennyi éves, 65 kg... (Részlet Kiss Dávid naplójából) nyert forrásokból központi vizesblokkot építettek zuhanyzókkal, illemhelyekkel, mosókonyhával. A vizesblokkot naponta többször is közmunkás takarítja, ô kezeli az automata mosógépeket is, amelyek használatára elôzetesen föl kell iratkozni. Az utcára konténer került és épült egy közösségi helyiség is. A családok egy része dolgozik és többre vágyna, de a piacon forgalomképtelen házaik foglyul ejtették ôket. A cigánytelep évtizedeken át zsákutcának bizonyult. A Máltai Szeretetszolgálat a mobilitás megteremtésére több ingatlant vett a telepen, így a dolgozó családok lehetôséget kaptak, hogy másutt kezdjék újra életüket. Helyben maradt otthonaikat rosszabb körülmények között élôk kapták meg, a legrosszabb állapotú putrikat pedig elbontották, nehogy újabb családok foglalják el. A program indulásához szükséges pénzt Kozma Imre atya bocsátotta a rendelkezésére, a Prima Primissima Díjjal kapott összeget ajánlotta fel erre a célra. Hat év után Kiss Dávid arról számolhatott be, hogy a fejlesztések eredményeképpen huszonöt család költözhetett emberi körülmények közé és rendezettebbé vált a környezet. Az önkormányzattal és más szervezetekkel összefogva a Nyílt Társadalom Intézetének támogatásával közösségi házat alakítottak ki, ahol a telep gyermekserege nap mint nap összegyûlhet és ahol pedagógusok foglalkoznak velük. Az épületet húsz számítógéppel is felszerelték, mindennek következtében lecsökkent az iskolai hiányzások száma, és javultak a tanulmányi eredmények is. Míg korábban a gyerekek nagy része az általános befejezése elôtt kimaradt az iskolából és családot alapított, ma egyre többen járnak középiskolába, sôt az egyik itt lakó kislány matematika versenyt is nyert. Múlt évben azt is sikerült elérni, hogy az iskolából annak idején kimaradt szülôk és nagyszülôk a gyermekek példáját követve újra iskolapadba üljenek. A program következô lépését már fordított integrációnak nevezik. Ennek az a lényege, hogy a környéken élô helybelieket különféle programokkal behívják a cigánytelepre. Az egykori cirkuszi kocsik helyére jól felszerelt játszótér épül, a telepen szenvedélybetegek rehabilitációs központja nyílik, a közösségi épületben pedig vonzó programokat szerveznek, hogy az egykori cigánytelepet övezô láthatatlan falak egyre könnyebben átjárhatók legyenek. Százötven mentôs egy autón: ez a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentôszolgálata. A jármû a hét négy napján rohamkocsiként szolgál a fôvárosban, évi kétezer bevetést teljesít. A személyzet tagjainak többsége havonta csupán egy szolgálatot ad, és alig várja, mikor jöhet legközelebb. A fôorvostól a szekundánsig mindenki önkéntes. Nem szeretek ilyen vékonnyal szívni, nehezebb lecsapolni a vért! mondja a rohamkocsiban mûszakváltáskor Járitz Orsolya szekundáns, közben intubáló csöveket, infúziós pumpákat, ragtapaszokat pakol a táskába, lelkiismeretesen ellenôriz mindent. Kovács Péter mentôtiszt pedig rádión keresztül szolgálatra jelentkezik az Országos Mentôszolgálat diszpécserközpontjánál. Megtörtént a mûszakváltás, várják a riasztást. Pontosabban az adrenalin löketet. Amikor megszólal a készülék, a mentôs gyomra összerándul egy pillantara, onnantól kezdve viszont csak a feladatra koncentrál: meg kell menteni egy ember életét. Elôfordul, hogy órákon át csak ülnek a váróban, máskor meg szusszanni sincs idejük. A gépkocsivezetôtôl kezdve az ápolón át az orvosig, mindenki önkéntesként dolgozik, nappali vagy éjszakai mûszakban, tizenkét órában. Egy rendezvényen beültem egy mentôautóba a máltais szolgálatvezetô mellé meséli a szekundásként dolgozó Járitz Orsolya, aki fôállásban utasbiztosítással foglalkozik. Ott ra gadtam, ki sem akartam szállni. A máltai mentôápolókat képzô tanfolyamról öt nappal lekéstem, így egy évet kellett várnom, hogy elkezdhessem tanulni a szakmát. Komoly a követelményrendszer, összeszedett a tananyag, és rengeteg a gyakorlati óra. A legjobb persze az, amikor élesben kipróbálhatom magam. A frissen kiképzett szekundánsnak két évet kell a mentôápoló aszisztenseként dolgozni, közben munka mellett tanul Önkéntesek egy nagy csapatban tovább és vizsgákat tesz, hogy önálló mentôápoló lehessen. A legelsô esetemre a mai napig emlékszem, egy fiatal lány túllôtte magát heroinnal mondja a csaknem tíz éve mentôápolóként mentôzô, egyébként hivatásos katona Kovács Péter. Éppen a Móricz Zsigmond körtérre mentünk hajléktalanokhoz és hatalmas tumultus alakult ki a téren. Odarohantunk és láttuk, hogy egy 17 éves lány fekszik eszméletlenül a földön, körülötte rengeteg ember álldogál tehetetlenül. Azonnal bevittük a legközelebbi ügyeletre, szerencsére az önkéntes orvos addiktológus volt, Amíg az idejükkel szolgáló, hozzánk forduló civileket értelmes és fontos feladatokkal tudjuk ellátni, és este, amikor hazamennek, azt érzik, hogy nem üresen múlt el a napjuk, van értelme annak, amit csinálunk. (Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök) a lány tulajdonképpen ennek köszönheti az életét. Mi ez ha nem deus ex machina (isteni beavatkozás). Mielôtt a mûszakváltás megtörténik a rohamkocsiban mindent gondosan ellenôriznek. Különbözô méretû infúziós- és intubáló csöveket raknak sorba, hogy v é s z h e l y z e t b e n csupán egy mozdulattal ránthassák elô a megfelelô eszközt. A máltais rohamkocsiban minden megtalálható, ami elôsegíti a lehetô legkorszerûbb betegellátást. Defibrillátor, pulzoximéter, váladékelszívó, vákumos ágy, rengeteg gyógyszer, injekciós tû, sôt még csontfúró is. Csontfúrót akkor használunk, ha nem tudjuk a beteg vénájába beadni az infúziót, így azt a sípcsontjába vezetjük az eszköz segítségével magyarázza az éppen ügyeletes orvos, Zilahi Gábor. Még csak fél éve dolgozom itt, és a szekundánsok sajnos havonta csak egy szolgálatot vállalhatnak mondja a közgazdász végzettségû Barna Erika, aki civilben irodavezetô. Annyira durva esettel még nem találkoztam, olyan persze elôfordult, hogy egy idôs néni elesett a lakásában, és miután nem tudott felállni, a tûzoltók segítsége kellett, hogy bejussunk hozzá.
Az 1% felajánlásának módja Ha Ön: 1 23 munkáltatói adó meg álla pítást kért (a munkáltatója számol el az Ön adójával): önadózó (számítógépes programmal vagy kézzel tölti ki adóbevallását) vagy az egy sze rû sített adóbevallást választotta: Töltse ki az adóbevallás megfelelô lapját! A Magyar Máltai Szeretetszolgálat adószáma: 19025702-1-43 Az egyházi 1%-ról is itt rendelkezhet a támogatni kívánt egyház négyjegyû technikai számának beírásával. Küldje be az adóbevallását a kitöltött lappal együtt! (Sem kettéválasztania, sem kisborítékba tennie nem kell a lapot, mert az szerves része az adóbevallásnak.) Vágja körbe a rendelkezô nyilatkozatot! Ha egyház javára is rendelkezik adójának másik 1%-áról, akkor írja be a támogatni kívánt egyház négyjegyû technikai számát az üres mezôbe. Tegye borítékba a nyilatkozatot! (Külön papíron is rendelkezhet az egyházi 1%-ról. Ha így tesz, akkor azt a nyilatkozatot is tegye a borítékba.) A borítékra írja rá adóazonosító jelét, majd zárja le a borítékot, és írja alá a ragasztáson átnyúlóan. Adja le a borítékot a munkahelyén minél hamarabb (legkésôbb május 10-ig)! már beküldte az adóbevallását, és elfelejtett rendelkezni az 1%-okról, vagy nem akarja/tudja leadni az 1%-os borítékot a munkahelyén: Vágja körbe a rendelkezô nyilatkozatot! Ha egyház javára is rendelkezik adójának másik 1%-áról, akkor írja be a támogatni kívánt egyház négyjegyû technikai számát az üres mezôbe. Tegye borítékba a nyilatkozatot! (Külön papíron is rendelkezhet az egyházi 1%-ról. Ha így tesz, akkor azt a nyilatkozatot is tegye a borítékba.) A borítékra írja rá adóazonosító jelét, majd zárja le a borítékot, és írja alá a ragasztáson átnyúlóan. A borítékot postán vagy személyesen juttassa el az adóhivatal bármelyik irodájához május 20-ig. Rendelkezése így, az adóbevallásától, illetve a munkáltatói adóelszámolástól függetlenül is érvényes.