LX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1575 Ft 2. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2012. február 29. Tartalom Oldal Utasítások 8/2012. (II. 16.) LÜ utasítás az Adatkezelési Szabályzat kiadásáról... 90 9/2012. (II. 16.) LÜ utasítás a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról... 101 Személyi hírek Kinevezések... 109 Áthelyezések és kinevezések... 109 Áthelyezések... 110 Kinevezések módosítása... 110 Megbízások... 110 Szolgálati viszony megszûnések... 111 Halálozás... 111 Igazolványok érvénytelenítése... 111 Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére... 112 Pályázati felhívás alügyészi állások betöltésére... 114
90 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám Utasítások A legfõbb ügyész 8/2012. (II. 16.) LÜ utasítása az Adatkezelési Szabályzat kiadásáról Az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki: Az utasítás hatálya 1. (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 24. -a (3) bekezdésében foglaltak szerinti Adatkezelési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed Magyarország ügyészi szerveire [25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 1. (1) bekezdés a) d) pont] és az Országos Kriminológiai Intézetre (OKRI). (2) A Szabályzat célja, hogy biztosítsa az ügyészi szervezet tevékenysége során a személyes adatok védelméhez fûzõdõ alkotmányos információs önrendelkezési jog érvényesülését, továbbá, hogy az ügyészi szervezet által kezelt személyes adatok jogosulatlan felhasználásának megakadályozása érdekében meghatározza a személyes és különleges adatok kezelése során irányadó adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokat. Értelmezõ rendelkezések 2. A Szabályzat alkalmazása során az Infotv.-ben és az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvényben (a továbbiakban: Ütv.) meghatározottakon túl a) adatvédelem: a személyes és különleges adatok kezelésének normatív szabályozása az adatalany információs önrendelkezési jogának érvényesítése érdekében; b) információs önrendelkezési jog: az Alaptörvény VI. cikkében biztosított személyes adatok védelméhez való jognak az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról; c) adatbiztonság: a személyes adatok jogosulatlan kezelése, így különösen megszerzése, feldolgozása, megváltoztatása és megsemmisítése elleni szervezési, technikai megoldások és eljárási szabályok összessége; az adatkezelésnek az az állapota, amelyben a kockázati tényezõket és ezzel a fenyegetettséget a szervezési, mûszaki megoldások és intézkedések a legkisebb mértékûre csökkentik; d) adatgazda: az adatkezelõ szerv vezetõje, aki az adott adatkezelésre vonatkozó döntési jogosultsággal rendelkezik; e) betekintési és megismerési jogosultság: az a jogkör, amelynek birtokában a jogosult számára elérhetõvé, megismerhetõvé válnak az adott adatállományban kezelt személyes és különleges adatok; f) közvetlen megismerési jogosultság: adott adatállomány informatikai alkalmazás igénybevételével kezelt adatainak megismeréséhez adott olyan jogkör, amely a jogosult számára lehetõséget biztosít arra, hogy az ott kezelt adatokhoz az általa megválasztott idõpontban közvetlen lekérdezéssel hozzáférjen; g) közvetlen lekérdezés: adott adatállományban kezelt adatokban az adatkezelõ által elõzetesen rendelkezésre bocsátott általános lekérdezési jogosultság felhasználásával elõre meghatározatlan idõpontban és alkalommal, naplózott formában történõ betekintés, illetve az így megismerhetõvé vált információ kinyomtatása, vagy más módon történõ rögzítése; h) adathordozó: bármely alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármilyen eljárással elõállított, személyes vagy különleges adatot tartalmazó anyag; i) hardver eszköz: valamennyi olyan eszköz, amelynek feladata az informatikai rendszer folyamatos mûködésének biztosítása, vagy amely biztonsági adatmentésre, avagy másolatok készítésére szolgál, valamint amely elektronikus vagy egyéb módon a számítógép külsõ behatás elleni védelmét szolgálja; j) hírközlõ eszköz: bármilyen technikai eszköz, technológiai eljárás, amely egy vagy több fogadó személy számára jelzések, adatok és információk továbbítására vagy fogadására alkalmas.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám 91 Az adatvédelem alapelvei 3. (1) Az ügyészi szervezet által, illetve az ügyészi szervezetben a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig csak olyan személyes és különleges adat kezelhetõ, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas. (2) Az ügyészségi adatkezelõk szolgálati feladataik ellátása körében személyes és különleges adatot csak a vonatkozó jogszabályok elõírásainak betartásával kezelhetnek. 4. A személyes adatok védelméhez való jog a természetes személyek Alaptörvényben biztosított alapjoga, amely garantálja az adatalanyok információs önrendelkezési jogát. Az információs önrendelkezési jog az érintettek beleegyezésének hiányában kizárólag törvényi felhatalmazás alapján korlátozható. Az információs önrendelkezési jog tiszteletben tartása érdekében az ügyészségi alkalmazott személyes adatot csak a törvényben írt esetekben, illetve akkor kezelhet, ha a törvény felhatalmazása alapján a legfõbb ügyész azt elrendeli, vagy ahhoz az adatalany kifejezetten különleges adat esetén írásban hozzájárult. 5. Az ügyészségi adatkezelõ fegyelmi, kártérítési, szabálysértési és büntetõjogi felelõsséggel tartozik a feladat- és hatáskörének gyakorlása során tudomására jutott személyes adatok jogszerû kezeléséért, az ügyészi szervezet nyilvántartásaihoz rendelkezésére álló hozzáférési jogosultságok jogszerû gyakorlásáért. 6. Személyes adat kezelésére csak az ügyészi szervezet jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges célból, jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében van lehetõség. Törvényben elrendelt adatkezelés esetén kizárólag a felhatalmazást adó törvényben meghatározott célból valósulhat meg adatkezelés. Az ügyészi szervezet által kezelt vagy az ügyészség feladatainak ellátásához más adatkezelõ által rendelkezésre bocsátott személyes adatok magáncélra való felhasználása tilos. Az adatkezelésnek mindenkor meg kell felelnie a célhoz kötöttség alapelvének. 7. Ha az adatkezelõ tudomást szerez arról, hogy az általa kezelt személyes adat hibás, hiányos, vagy idõszerûtlen, köteles azt kijavítani. Az érintett jogainak érvényesítése, a tiltakozási jog gyakorlása és az azokkal összefüggõ feladatok 8. (1) Az adatkezelõ szerv vezetõje köteles biztosítani, hogy az érintett az adatkezelõ szerv által kezelt adataihoz hozzáférjen. (2) Az érintett tájékoztatást kérhet az ügyészségtõl személyes adatainak kezelésérõl, és kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével azok törlését, valamint ha arra törvény felhatalmazza tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. (3) A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérõ az adott naptári évben azonos adatkezelésre vonatkozó tájékoztatási kérelmet még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítést kell megállapítani, amelynek fedeznie kell a tájékoztatással kapcsolatban felmerült közvetlen és közvetett költségeket. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy ha a tájékoztatás kérése a személyes adat helyesbítését eredményezte. (4) Az Infotv. 5. -a (4) bekezdése szerinti, a büntetõeljárás körébe tartozó adathelyesbítés kérése esetén a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.) a jegyzõkönyv és a határozat kijavítására vonatkozó rendelkezései [166. (7) bekezdés és 169. (5) bekezdés] szerint kell eljárni. Adattörlésre irányuló kérelem elbírálásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a büntetõeljárás során rögzített adatok csak akkor törölhetõk, ha a Be. valamely rendelkezése ezt megengedi [Be. 63. (3) bekezdés]. Ilyen megengedõ rendelkezés a Be. 71. -ának (4) bekezdése és a 204. (4) bekezdése is. (5) Amennyiben törvény alapján az érintett tájékoztatása nem tagadható meg, az kiterjed a kezelt adatok megjelölésére, az adatkezelés céljára, jogalapjára, idõtartamára, az adatfeldolgozó nevére, címére és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységére, továbbá arra, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat [Infotv. 15. (1) bekezdés]. A tájékoztatás másolati példányát az adatkezelõ ügyészi szerv megküldi az ügyészi szervezet belsõ adatvédelmi felelõsének.
92 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám (6) Az elutasított tájékoztatás iránti kérelmekrõl a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) a tárgyévet követõ január 31-éig tájékoztatni kell. A tájékoztatást a belsõ adatvédelmi felelõs továbbítja a Hatóság felé. (7) A valóságnak nem megfelelõ adatot az adatkezelõ amennyiben a szükséges adatok rendelkezésre állnak köteles helyesbíteni. (8) A kezelt adatot törölni kell, ha: a) az adat kezelése jogellenes; b) az érintett azt törvényben elõírt kötelezõ adatkezelést kivéve kéri; c) az adat hiányos vagy téves, és ez az állapot jogszerûen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki; d) az adatkezelés célja megszûnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte. (9) Az adat helyesbítésérõl vagy törlésérõl az érintetten kívül mindazokat tájékoztatni kell, akiknek az adatot továbbították, kivéve, ha a tájékoztatás elmaradása az adatkezelés céljára tekintettel az érintett jogos érdekeit nem sérti. 9. (1) Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelõ vagy az adatátvevõ jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását törvény lehetõvé teszi. (2) Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelõ köteles az adatkezelést (további adatfelvételt, adattovábbítást) megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, és az annak alapján tett intézkedésekrõl értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította. Az érintettek kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. (3) Ha az érintett nem ért egyet a tiltakozásának elbírálása eredményeként hozott adatkezelõi döntéssel, a döntés ellen a közléstõl számított harminc napon belül az Infotv. 22. -ában foglalt módon bírósághoz fordulhat. Az ügyészi szervezet adatvédelmi intézményrendszere 10. (1) Az adatvédelmi elõírások alkalmazása szempontjából adatkezelõ szerv vezetõjének kell tekinteni a legfõbb ügyészt, a fellebbviteli fõügyészt, a fõügyészt, a járási és járási szintû ügyészség vezetõjét és az OKRI igazgatóját. (2) Az Infotv. 24. -a (1) bekezdése szerinti belsõ adatvédelmi felelõs a Legfõbb Ügyészségen a fellebbviteli fõügyészségekre, a fõügyészségekre, a járási és járási szintû ügyészségekre, továbbá az OKRI-ra is kiterjedõ hatáskörrel az adatvédelmi feladatok végrehajtásának irányításával és ellenõrzésével megbízott, a legfõbb ügyész közvetlen felügyelete alatt mûködõ vezetõ beosztású ügyész. (3) A belsõ adatvédelmi felelõs ellátja az ügyészség adatvédelmi tevékenységének irányítását. Ennek keretében: a) közremûködik az adatvédelmet érintõ jogszabálytervezetek véleményezésében, és részt vesz az ügyészség álláspontjának kidolgozásában; b) elkészíti az adatvédelem tárgyában kiadandó irányító intézkedések tervezetét, közremûködik az egyes ügyészségi szakágak irányító intézkedéseinek adatvédelmi szabályai elkészítésében; c) az egyes ügyészségi adatkezelõ szervek megkeresése alapján közremûködik a felsõfokú jogi képesítéssel nem rendelkezõ ügyészségi alkalmazottak oktatásában és vizsgáztatásában; d) egyedi ügyekben kidolgozott állásfoglalásával segíti az ügyészségi adatkezelõ szervek adatvédelmi tevékenységét, az egységes gyakorlat kialakítását; e) az ügyészség adatkezelési tevékenységét érintõ ügyekben javaslatot tesz az ügyészség álláspontjának kialakítására, kapcsolatot tart a Hatósággal, az országos bûnügyi adatállományt kezelõ egyéb hatóságokkal, különösen az Országos Rendõr-fõkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Honvédség, továbbá a Belügyminisztérium belsõ adatvédelmi felelõseivel, továbbá szükség szerint az EUROJUST adatvédelmi tisztviselõjével és az EUROPOL adatvédelmi felelõsével; f) közremûködik a Hatóság ügyészséget érintõ vizsgálatainak lefolytatásában és az ezekkel kapcsolatos megkeresések megválaszolásában;
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám 93 g) ellenõrzi a Legfõbb Ügyészségen, a fellebbviteli fõügyészségeknél, a fõügyészségeknél, a járási és járási szintû ügyészségeknél és az OKRI-nál az adatvédelmi jogszabályokban és az ilyen tárgyú legfõbb ügyészi utasításokban írt követelmények megtartását; h) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket és jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelõt vagy az adatfeldolgozót; indokolt esetben vizsgálat lefolytatását kezdeményezi az érintett adatkezelõ ügyészi szerv vezetõjénél; i) elbírálja a személyes adatának kezelése ellen az érintett által elõterjesztett tiltakozást; j) elkészíti az ügyészség adatvédelmi helyzetérõl szóló éves jelentést. (4) A fellebbviteli fõügyészek, a fõügyészek, az OKRI igazgatója az adott adatkezelõ ügyészi szervnél az adatvédelmi tevékenység irányítása, felügyelete és ellenõrzése érdekében írásban jogi, közigazgatási, vagy informatikai felsõfokú végzettséggel rendelkezõ adatvédelmi megbízottat jelölnek ki. Az adatvédelmi megbízott eljár a részére átruházott és munkaköri leírásában rögzített adatvédelemmel összefüggõ feladatkörökben. A fõügyészségek adatvédelmi megbízottainak hatásköre a járási és járási szintû ügyészségekre is kiterjed. (5) Az adatkezelõ ügyészi szerv vezetõje felelõs az adatkezelés jogszerûsége érdekében hatáskörébe tartozó intézkedések megtételéért. Az adatvédelmi megbízott adatvédelmi feladatainak gyakorlása során az õt kijelölõ vezetõ közvetlen alárendeltségébe tartozik. (6) Az adatkezelõ ügyészi szerv adatvédelmi megbízottja: a) segíti az adatkezelõ ügyészi szerv vezetõjét az ügyészségi adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és legfõbb ügyészi utasítások végrehajtásában, figyelemmel kíséri az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályváltozásokat, elõkészíti az adatkezelõ ügyészi szerv vezetõjének adatvédelmi tárgyú döntéseit; b) kivizsgálja a szerv adatkezelésével összefüggésben érkezett kérelmeket és kifogásokat, közremûködik, és segítséget nyújt az érintettek jogainak gyakorlásában; c) az adatkezelõ ügyészi szerv vezetõjének megbízásából ellenõrzi az adatkezelõ szervnél az adatvédelmi követelmények megtartását. Az elõírások megsértésének észlelése esetén felhív a jogszerû állapot haladéktalan helyreállítására, a hiányosságokat jelzi az ügyészi szerv vezetõjének és az ügyészség belsõ adatvédelmi felelõsének; indokolt esetben kezdeményezi a felelõsség megállapításához szükséges vizsgálat lefolytatását; d) nyomon követi az adatkezelõ ügyészi szerv adatszolgáltatási tevékenységét, különös tekintettel a nemzetközi bûnügyi jogsegély-együttmûködés keretében továbbítandó személyes adatokra, felkérésre adatvédelmi szempontból állást foglal az adatok továbbításának jogszerûségérõl; e) elbírálja a személyes adatok kezelése ellen az érintett által bejelentett tiltakozást, és errõl egyidejûleg értesíti a belsõ adatvédelmi felelõst; f) feladatának ellátása során szükség szerint együttmûködik az informatikai rendszergazdával és a szervezeti egység minõsített adatkezelésének vezetõjével; g) évenként február 15-ig a fellebbviteli fõügyészi és fõügyészi beszámolók részeként értékeli az adatkezelõ ügyészi szerv adatvédelmi és adatbiztonsági helyzetét, s az általa készített értékelést megküldi az ügyészség belsõ adatvédelmi felelõsének. Adatállományok (nyilvántartások) létrehozása, ügyviteli és nyilvántartási célú adatkezelés 11. (1) Az ügyészség az Ütv. 31. (1) bekezdése alapján, törvényben szabályozott büntetõjogi, közérdekvédelmi, valamint ügyviteli, statisztikai és tudományos kutatási célú feladatainak ellátásához az ügyészi szervezetben kijelölt központi, területi és helyi adatkezelõ szervein keresztül személyes és különleges adatokat kezelhet. (2) Törvényi felhatalmazás hiányában az adatkezelés alapjául kizárólag az érintett megfelelõ tájékoztatásán alapuló, önkéntes és határozott különleges adat esetén írásbeli hozzájárulása szolgálhat, amelyben félreérthetetlen beleegyezését adja a megfelelõ személyes adatok meghatározott célból és körben történõ kezeléséhez. A hozzájárulás megszerzése során az érintettet kifejezetten figyelmeztetni kell a beleegyezés önkéntességére. A hozzájárulást a késõbbi igazolhatósága érdekében különleges adatnak nem minõsülõ személyes adatok esetén is célszerû írásban rögzíteni. (3) Az ügyészi szervek az adatkezelés eltérõ célja alapján ügyviteli és nyilvántartási célú (adatállomány kialakítására irányuló) adatkezeléseket végeznek. E körben: a) az ügyvitelhez kapcsolódó adatkezelés az ügy feldolgozásához kapcsolódik. Alapvetõ célja az adott ügyhöz tartozó eljárás lefolytatásához, az eljárás szereplõinek azonosításához és az ügy befejezéséhez szükséges adatok
94 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám biztosítása. Az ügyviteli célú adatkezelés során a személyes adatok kizárólag az adott ügy irataiban és az ügyviteli segédletekben szerepelnek; kezelésük ebbõl a célból csak az alapul szolgáló irat selejtezéséig lehetséges; b) a nyilvántartási célú adatkezelés az elõre meghatározott szempontok alapján gyûjtött személyes adatfajtákból adott szempontok szerint rendszerezett adatállományt hoz létre, az adatkezelés idõtartama alatt biztosítva az adatok különbözõ jellemzõk alapján történõ visszakereshetõségét, automatizált nyilvántartások esetében a lekérdezhetõségét. Az egyes ügyekkel összefüggésben gyûjtött adatok kezelése ebben az esetben elválik az alapeljárástól, az adatok kezelésének idõtartamát az adatok kezelésére felhatalmazást adó törvény, vagy az érintett beleegyezésében foglaltak határozzák meg; c) nyilvántartási célú adatállomány kialakítását a legfõbb ügyész a belsõ adatvédelmi felelõs állásfoglalása elkészítése alapján, írásban rendeli el. Az adatkezelés megkezdése elõtt a nyilvántartási célú adatállomány létrehozását adatlap kitöltésével a belsõ adatvédelmi felelõsnek dokumentálnia kell. Belsõ adatvédelmi nyilvántartás 12. (1) A nyilvántartási célú adatállományt kezelõ ügyészi szervek új adatállomány kialakítását a tevékenység megkezdése elõtt 15 nappal bejelentik a belsõ adatvédelmi felelõsnek, aki azt a belsõ adatvédelmi nyilvántartásba bejegyzi. (2) Az új adatállomány feldolgozására vagy az új feldolgozási technológia alkalmazására irányuló szándékot az Infotv. 68. -a (5) bekezdésének a) pontja szerinti adatállományok tekintetében a tevékenység megkezdését megelõzõen 45 nappal a belsõ adatvédelmi felelõs elé kell terjeszteni. (3) A belsõ adatvédelmi felelõs a törvényen alapuló adatállományok esetén a bejelentésre irányuló elõterjesztést a Hatóságnak történõ bejelentés érdekében a legfõbb ügyésznek mutatja be. A legfõbb ügyész által kezelni elrendelt adatállományokat az ügyészi szervezet belsõ adatvédelmi felelõse jelenti be a Hatóságnak. (4) Az adatkezelésnek a Hatóság általi nyilvántartásba vételekor adott nyilvántartási számot a belsõ adatvédelmi felelõs közli az érintett adatkezelõkkel. A nyilvántartási számot az adatok harmadik személy részére történõ továbbításánál, nyilvánosságra hozatalánál és az érintettnek történõ kiadásánál fel kell tüntetni. (5) Az adatkezelõnek nem kell bejelentenie többek között azt az adatkezelést, amely a) az adatkezelõvel ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek adatait tartalmazza; b) a foglalkozás-egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, gyógykezelés, vagy az egészség megõrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából; c) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatása céljából nyilvántartott személyes adatokra vonatkozik; d) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adataira, vagy a büntetés-végrehajtás során azzal összefüggésben kezelt személyes adatokra vonatkozik (ügyviteli célú adatkezelés); e) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve, hogy törvényben meghatározottak szerint az adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik; f) tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra; g) levéltári õrzésre átadott iratokkal összefüggésben valósul meg. (6) Az Infotv. 65. -a (3) bekezdésének a) i) pontjaiban felsorolt bejelentési mentességek értelmezése során irányadó, hogy nem kell bejelenteni az olyan adatkezeléseket, amelyeknél az adatkezelõ közvetlenül az érintettõl veszi fel az adatokat és abból saját szervezetén kívüli intézmény vagy személy részére nem teljesít adatszolgáltatást; nem kell továbbá bejelenteni az egyedi közigazgatási, hatósági, peres és peren kívüli eljárások lefolytatásával kapcsolatos adatkezeléseket. (7) A belsõ adatvédelmi nyilvántartásba bejelentett adatok változását, vagy az adatkezelés megszûnését a bejelentésre kötelezett köteles nyolc napon belül bejelenteni az ügyészség belsõ adatvédelmi felelõsének, aki ennek megfelelõen módosítja az ügyészség belsõ adatvédelmi nyilvántartásának adatait, és adott esetben tájékoztatja a Hatóságot a változásokról.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám 95 Az ügyészség büntetõjogi tevékenysége körében alkalmazandó speciális adatkezelési szabályok 13. (1) Az ügyészség a törvényben meghatározott nyomozási, nyomozás felügyeleti és vádelõkészítõ tevékenysége, valamint a büntetõbíróságok elõtti tevékenysége során, illetve a törvényekben meghatározott joghátrányok végrehajtása törvényességének felügyelete körében az erre rendszeresített ügykönyvek, segédkönyvek, valamint számítógépes adattárak segítségével kezeli, illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveszi a) a természetes személyek egyedi azonosító adatait (név, születési név, korábbi név, leánykori név, születési hely, év, hó, nap, anyja neve, személyazonosító okmány száma, lakcíme, büntetett elõéleti adatai, állampolgársága, fényképe és számítógépre vitt saját kezû aláírás-mintája); b) az eljáró ügyészségre és az ügyre vonatkozó ügyészségi azonosítókat; c) az érintett bûncselekményéhez kapcsolódó kriminalisztikai, kriminológiai, valamint büntetõjogi adatokat és következtetéseket; d) az ügyészi feladatok ellátására vonatkozó utasításokat, amennyiben azok meghatározott személyre vonatkoznak; e) az eljárás célja szempontjából különleges adatokat [Infotv. 3. 3. pont b) alpont]; f) az ügyészség törvényben elõírt feladatai ellátása szempontjából szükséges egyéb adatokat. (2) Az ügyészség büntetõjogi tevékenysége során a büntetõeljárásban részt vevõ személyek adatainak kezelésére a Be. szabályai irányadók. A büntetõeljárásban keletkezett egyes személyes adatok kezelésére az érintettek védelme érdekében a Be. különös adatkezelési szabályait kell alkalmazni. (3) 15 év után selejtezhetõk a számítógépes büntetõ ügyviteli nyilvántartásba iktatott ügyek számítástechnikai adathordozón kezelt adatállományai. A maradandó értékû, levéltárnak átadandó iratok körét az ügyészség Iratkezelési Szabályzatának mellékletét képezõ Irattári terv határozza meg. A segédkönyvek 5 év után selejtezhetõk. Az ügykönyvek nem selejtezhetõk, azokat 25 év után a levéltárnak kell átadni. (4) Az ügyészség a büntetõjogi tevékenysége során a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/E. -a (3) bekezdésének b) pontja, a büntetõeljárásban részt vevõk, az igazságszolgáltatást segítõk védelmi programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 38. -ának (2) bekezdése, a bûnügyi nyilvántartási rendszerrõl, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bûnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. -a (1) bekezdésének b) pontja, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. -a (2) bekezdésének b) pontja alapján az általuk kezelt személyes adatokat a felhasználás céljának megjelölésével a hivatkozott törvényekben megjelölt szervektõl átveheti. (5) A (4) bekezdés szerinti adatátadás (adatátvétel) tényét az ügyészi szervezetnél úgy kell dokumentálni, hogy az tartalmazza: a) az adatátadást vagy adatszolgáltatást kezdeményezõ szerv vagy személy megnevezését, postacímét, telefonszámát; b) az adatátadás vagy adatszolgáltatás célját, rendeltetését; c) az adatátadás vagy adatszolgáltatás jogszabályi alapját, vagy az érintett nyilatkozatát; d) az adatátadásra vagy adatszolgáltatásra irányuló kérelem kézhezvételének idõpontját; e) az adatátadás vagy adatszolgáltatás alapjául szolgáló adatkezelés megnevezését; f) az adatátadást vagy adatszolgáltatást teljesítõ szervezeti egység megnevezését; g) az érintettek nevét; h) a kért személyes adatok körét, valamint i) az adattovábbítás módját. (6) A megkeresés egy példányát az adatkezelõ ügyészi szervnél a személyes adatra vonatkozó adatkezelési jogosultság idõtartamára meg kell õrizni. (7) Az ügyészség általi adatátvétel és az adat felhasználásának jogszerûségéért az átvevõ ügyészi szerv vezetõje felelõs. (8) Az ügyészség a büntetõjogi tevékenysége során keletkezõ és az általa kezelt személyes adatot az Ütv. 32. -ának (6) bekezdése alapján, az ott meghatározott szerveknek a törvényben megjelölt célból átadhatja. Az adatátadást és adatátvételt az (5) bekezdés szerint dokumentálni kell. (9) Az adattovábbítás iránti külföldi megkeresés teljesítésekor [Infotv. 8. ; Ütv. 32. (9) (10) bekezdés] meg kell jelölni azt a nemzetközi szerzõdést vagy belsõ jogszabályt, amely a személyes adat külföldre történõ továbbítását lehetõvé teszi.
96 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám Az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége körében végzett adatkezelések speciális szabályai 14. (1) Az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége során az ügyészségrõl szóló törvényben, valamint más törvényben meghatározott feladatai ellátásához az adattakarékosság elvét szem elõtt tartva kezeli az eljárásának célja szempontjából lényeges személyes adatokat, illetve az arra vonatkozó törvényi feltételek fennállása esetén a különleges adatokat is. Az adatkezelés minden adatfajta tekintetében törvényi rendelkezés alapján, a törvényi felhatalmazás keretein belül maradva történhet. (2) Az ügyészség közérdekvédelmi eljárásának célja szempontjából lényeges személyes adatok: különösen az eljárással érintett természetes személyek azonosítását szolgáló adatok (név, születési, leánykori név, születési hely, idõ, anyja neve, lakóhely, tartózkodási hely, állampolgárság); a büntetõjogi tevékenység során keletkezett, onnan átvett adatok; a bíróságtól, az eljárással érintett szervtõl vagy személytõl, valamint az egyéb olyan szervtõl, személytõl átvett személyes adat, amelyet törvény arra kötelez, hogy az ügyész megkeresésére adatot szolgáltasson; a közérdekvédelmi eljárás során (például személyes meghallgatás során, szakértõ kirendelése esetén stb.) keletkezett adat. (3) Az Ütv. 5. (2) bekezdésében meghatározott kérelem elbírálása során az eljárással érintett kérelmezõ személyes adatainak átvételére, kezelésére, valamint a bíróság vagy hatóság részére történõ továbbítására az Ütv. 34. (3) bekezdésében foglaltak irányadók. (4) Amennyiben a kérelem jogi személy mûködése törvényességének ellenõrzésére irányul [Ütv. 28. (2) bekezdés] a kérelmezõ személyes adatai a kérelmezõ egyértelmû hozzájárulásával továbbíthatók az ellenõrzéssel érintett jogi személy részére. (5) Az ügyészség az erre rendszeresített lajstromok, ügykönyvek, segédkönyvek és segédkönyv jellegû gyûjtõk, valamint számítógépes ügyviteli adattárak segítségével tartja nyilván: a) a közérdekvédelmi eljárással érintett természetes személyek azonosítását szolgáló adatokat (név, születési, leánykori név, születési hely, idõ, anyja neve, lakóhely, tartózkodási hely, állampolgárság); b) az ügyészségi azonosítókat; c) a büntetõjogi tevékenység során keletkezett, onnan átvett adatokat; d) az ügyészi feladatok ellátására vonatkozó utasításokat. (6) Az ügyészség az iratokban rögzített személyes adatokat az ügyészségi iratok selejtezésére, illetve a nem selejtezhetõ iratok levéltárba adására az ügyészség Iratkezelési Szabályzatának függelékét képezõ Irattári tervben elõírt ideig az adatkezelés célhoz kötöttségére vonatkozó elõírások megtartásával kezeli. Az ügyészségi alkalmazottak és a pályázók személyi adatainak kezelése 15. (1) Az ügyészségi személyügyi nyilvántartásokat az Infotv. 65. -a (3) bekezdésének a) pontjára figyelemmel nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. (2) A személyügyi nyilvántartások vezetéséhez az érintett személy (saját magára vonatkozóan), valamint az adattal rendelkezõ szerv köteles adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében (a legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 3. melléklete) beállt változást az érintett köteles a munkáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A személyügyi adatot kezelõ szerv vezetõje gondoskodik arról, hogy az adatot a változás bejelentése után a személyügyi nyilvántartásban haladéktalanul átvezessék, indokolt esetben az errõl szóló okiratot elkészítsék, vagy módosítsák. (3) A szakszervezeti vagy érdek-képviseleti szervezeti tagságra utaló az Infotv. 3. -ának 3. pontja a) alpontja szerint különleges adatnak minõsülõ adatok kezelésére az ügyészség külön törvényi felhatalmazással nem rendelkezik. Erre tekintettel a munkáltató ügyészi szerv a szakszervezeti, vagy az érdek-képviseleti tagdíj átutalásához szükséges intézkedéseket csak abban az esetben teheti meg, ha a személyes adatok kezeléséhez a szakszervezet vagy az érdek-képviseleti szervezet az érintett tagok önkéntes és írásbeli beleegyezését beszerzi, és egy példányát a munkáltató ügyészi szerv pénzügyi egységének megküldi. (4) Az érdek-képviseleti szerv tisztségviselõi személyes adatainak e minõségükre tekintettel történõ kezelése végett be kell szerezni írásos nyilatkozatukat.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám 97 (5) Az ügyészségi alkalmazottak személyi adatait kezelõ szerv köteles biztosítani, hogy az érintett a róla a személyi iratgyûjtõjében tárolt adatokat megismerhesse, a kezelt adatokat tartalmazó iratokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. Az ügyészségi alkalmazott: a) kérheti adatai helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet megalapozott kérelem esetén az adatkezelõ szerv köteles teljesíteni; b) jogosult megismerni, hogy a személyi nyilvántartásokban kezelt adatait kinek, milyen célból és milyen adatkört érintõen továbbították. (6) A személyügyi nyilvántartás adatait kezelõ ügyészi szerv köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek kizárják az adatok illetéktelen személy általi megismerését. A személyügyi nyilvántartásba és az alapul szolgáló iratokba (személyi iratgyûjtõbe, személyügyi iratba, személyi anyagba) történõ betekintést manuális adatkezelés esetén az ebbõl a célból rendszeresített betekintõ lapon, számítógépes adatkezelés esetén pedig a betekintés naplózásával írásban dokumentálni kell. (7) A személyi iratgyûjtõ dokumentumaiba vagy a személyügyi nyilvántartásba az érintett egyidejû tájékoztatásával bejegyzést tenni csak közokirat, az érintett írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, okirata, bíróság vagy más hatóság döntése, illetve jogszabályi rendelkezés alapján lehet. Amennyiben a személyi iratgyûjtõt és a személyügyi nyilvántartást kezelõ személy azt észleli, hogy a kezelt adat a valóságnak nem felel meg, köteles az adat helyesbítése vagy törlése érdekében a szükséges intézkedéseket kezdeményezni az arra jogosult, vagy kötelezett személynél. (8) Az ügyészi szervezet által kiírt pályázatokra beküldött jelentkezésekhez mellékelni kell a pályázóknak a személyes adatok kezeléséhez a pályázati anyaggal együtt megadott személyes hozzájárulását. A pályázat elbírálása után az eredménytelen pályázók személyes adatait tartalmazó adathordozókat a pályázónak kérésére 90 napon belül vissza kell küldeni, vagy a pályázónak a személyes adatai további pályázatok során történõ felhasználására vonatkozó hozzájárulása hiányában meg kell semmisíteni. A megsemmisítésrõl (törlésrõl) jegyzõkönyvet kell felvenni. (9) Az ügyészi szervezethez bármilyen formában álláskeresési céllal (hirdetésre, spontán módon) eljuttatott önéletrajzokban lévõ személyes adatok kezeléséhez az érintett hozzájárulását vélelmezni kell. Alkalmazás hiányában a személyes adatokat a (8) bekezdésben írt módon meg kell semmisíteni. (10) A munkáltató az ügyészre vonatkozó adatok közül az utóbbi hozzájárulása nélkül közérdekbõl adhat tájékoztatást az ügyész nevérõl, szolgálati helyérõl és beosztásáról, valamint ha azt törvény megengedi egyéb adatairól. (11) Az ügyészségi alkalmazott elhalálozása esetén az ügyészi szervezet gyászközleményének megjelentetéséhez ha az elhalálozásról az elektronikus vagy az írott sajtóban közlemény nem jelenik meg a közvetlen hozzátartozók nyilatkozatát kell kérni. A személyes adatokat tartalmazó ügyészségi igazgatási és gazdasági ügyek adatkezelése 16. (1) Az ügyészi szervezet igazgatási tevékenysége keretében az alábbi ügycsoportokban kezelhet személyes adatokat: a) Sajtóügyek: aa) legfõbb ügyész által tartott sajtótájékoztatók; ab) egyéb sajtótájékoztatók. b) Nemzetközi ügyek: ba) magyar ügyészi delegációk utazásai; bb) külföldi ügyészi delegációk programjai; bc) egyéni célú utazások; bd) nemzetközi konferenciák; be) felsõszintû protokolláris levelezések; bf) szakmai szempontból releváns európai és nemzetközi kontaktponti hálózatok mûködése; bg) európai és más nemzetközi pályázatok, projektek; bh) útlevél- és vízumügyek. c) Vegyes ügyek: ca) tanfolyamok és szakmai konferenciák; cb) vezetõi ügykör átadás; cc) elfogultsági bejelentések; cd) titoktartási kötelezettség alóli felmentés;
98 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám ce) szakértõi ügyek; cf) panaszirodai ügyek; cg) üdülési ügyek; ch) az ügyészség mûködésére vonatkozó panaszok és közérdekû bejelentések; ci) az ügyészi szervek által kötött szerzõdések; cj) ideiglenes belépési engedély az ügyészi szervek helyiségeibe; ck) parkolási engedély az ügyészi szervek által kizárólagosan használható parkolóhelyekre; cl) ügyészségi rendezvények szervezése. d) A nyomozó ügyészségekhez érkezõ, feljelentésnek nem minõsülõ iratok (bejelentés, panasz, beadvány). (2) az (1) bekezdésben írt adatokat tartalmazó iratokat 15 év után lehet selejtezni. (3) Az igazgatási ügyekbe az ügy elõadója és a szolgálati felettes tekinthetnek be. Az érintett tájékoztatását kérelmére a szolgálati felettes engedélyezheti. (4) Az ügyészségi gazdasági nyilvántartások közül az alábbiak kezelnek személyes adatokat: a) személyi anyagok, egészségbiztosítási ellátások nyilvántartása, magán-nyugdíjpénztári nyilvántartás, fizetési jegyzékek, járulék-nyilvántartások, melyek nem selejtezhetõk; b) számfejtési anyagok, bérfeladások, bérátutalások, statisztikai jelentések, szerszámlapok (lejárat után), munkaruha-nyilvántartások, melyek 10 év után selejtezhetõk; c) személyi jövedelemadó nyilvántartások, OEP elszámolások, adó- és járulékbevallások, kiküldetési rendelvények nyilvántartása, hivatali célra saját gépkocsihasználat nyilvántartása, melyek 5 év után selejtezhetõk. (5) Az elõzõ bekezdésben írt ügyiratok adattartalmáról az érintettet a rendszeresen ismétlõdõ adatszolgáltatásokon kívül, kérelmére teljeskörûen tájékoztatni kell. Az OKRI empirikus kutatótevékenységének adataira vonatkozó különös adatkezelési szabályok 17. (1) Az OKRI törvényben meghatározott kutatási tevékenysége ellátása körében, az erre rendszeresített nyilvántartási eszközök és számítógépes alkalmazások segítségével kezeli az intézeti munkatervekben foglalt kutatások keretében lefolytatott felmérések, vagy a bûnügyi (nyomozási, ügyészségi, bírósági, büntetés-végrehajtási), közigazgatási (illetékes igazgatási szervek, ügyészségi felügyeleti, valamint a bíróság eljárásaiban keletkezett) ügyek iratainak, továbbá média hírek megfigyelése során keletkezett a) természetes személyeknek a kutatási tervben meghatározott körben gyûjtött egyedi azonosító, illetve személyes és különleges adatait (például születési év, lakcím, büntetett elõéleti adatok, állampolgárság stb.); b) az eljáró szervezetekre és az ügyre vonatkozó azonosítókat; c) az érintett személyek bûncselekményéhez kapcsolódó kriminalisztikai, kriminológiai, valamint büntetõjogi adatokat és következtetéseket; d) az érintett személyek közigazgatási eljáráshoz kapcsolódó egyedi (szociológiai, pszichológiai, mentális stb.) jellemzõit, valamint alap-, és közigazgatási jogi adatokat és következtetéseket; e) a kutatás célja szempontjából lényeges egyéb, és különleges adatokat, valamint f) az utánkövetéses (longitudinális) és validálási vizsgálatokban keletkezett adatokat. (2) A személyes adatok érintettekkel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné kell tenni, amint azt a kutatási cél megengedi. Ennek megtörténtéig azokat elkülönítetten kell tárolni. [Infotv. 12. (2) bekezdés]. (3) A személyes adatokat a vizsgálat lezárását követõen törölni kell. E szabály alól kivételt képeznek az utánkövetési és a validálási vizsgálatokban keletkezett adatok, amelyek esetében kutatási érdek az adatok folyamatos kezelése lehetõségének megteremtése. Ezeknél a vizsgálatoknál az adatok az érintett személy írásba foglalt hozzájárulása alapján, és kizárólag kutatási célból az adatkezelésre vonatkozó törvényes határidõ lejártát követõen is kezelhetõk. A kutatási beszámolók nem semmisíthetõek meg, azok levéltári elhelyezésérõl kell gondoskodni a keletkezésük éve után számított 15 esztendõ elteltével.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám 99 Az ügyészségi alkalmazottak vagyonnyilatkozataival kapcsolatos adatok kezelése 18. Az ügyészségi alkalmazottak és velük közös háztartásban élõ hozzátartozóik vagyonnyilatkozataiban foglalt személyes adatok kezelésére a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adatvédelmi vizsgálatban való közremûködés szabályai 19. (1) Ha az adatkezelõ ügyészi szervhez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétõl az adatkérés és a tájékoztatás kivételével megkeresés érkezik, arról a megkeresés és a válasz egy példányának megküldésével három munkanapon belül tájékoztatni kell a belsõ adatvédelmi felelõst. (2) Ha a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke jogellenes adatkezelés észlelése esetén az adatkezelõt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel, az adatkezelõ ügyészi szerv vezetõje haladéktalanul megteszi az általa szükségesnek vélt intézkedéseket, és errõl harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóság elnökét és a belsõ adatvédelmi felelõst. Adatbiztonsági elõírások 20. (1) Az informatikai adatbiztonsági elõírások részletes meghatározását külön legfõbb ügyészi utasítás, míg az ügyészségi iratok adatkezelési szabályait az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. (2) Az adatbiztonsági intézkedések meghatározása érdekében az ügyészi szerv kezelésében lévõ minden egyes adatállományt az adatkezelõ szerv vezetõje a védelmi igény szempontjából értékeli, és a megfelelõ biztonsági fokozatba sorolja. (3) Az egyes adatkezelések biztonsági fokozatának megállapításához az adatok minõsítésének figyelembevételén kívül elemezni kell: a) az adatkezelésnek az adatkezelõ szerv jogszabályban meghatározott feladatai végrehajtásában betöltött szerepét; b) a kezelt személyes adatok jogosulatlan megismerésével, megváltoztatásával, törlésével, a hardver- és szoftvereszközök megrongálásával járó kockázatot és a várható kárt, figyelemmel arra, hogy az adatkezelés hiánya vagy az abban bekövetkezett sérülés milyen mértékben akadályozza az ügyészi szerv feladatainak teljesítését, ideértve a nemzetközi kapcsolatokból eredõ kötelezettségek teljesítését is; c) azt, hogy helyreállítható-e a sérült adatállomány, valamint az esetleges helyreállítás ráfordításait, a személyes adatok reprodukálásához szükséges adatforrások rendelkezésre állását, a manuális háttérnyilvántartásból az elveszített adatok pótlásának lehetõségét; d) azt, hogy a kezelt személyes adatok jellegére tekintettel indokolt-e megkülönböztetett biztonsági elõírásokat alkalmazni; e) az adatbiztonságot veszélyeztetõ más kockázati elemeket; f) azt, hogy a védelemhez szükséges feltételrendszer megteremtéséhez és fenntartásához biztosítottak-e a szükséges erõforrások. Ellenõrzés 21. (1) A belsõ adatvédelmi felelõs ellenõrizheti az adatkezelési rendelkezések megtartását. Ennek keretében minden olyan helyiségbe beléphet, ahol adatkezelést folytatnak, az adatkezelést végzõktõl az adatkezelési tevékenységgel összefüggõ bármely felvilágosítást kérhet. (2) Az ellenõrzés során feltárt hiányosságokról, vagy esetleges jogellenes gyakorlatról a belsõ adatvédelmi felelõs az ellenõrzés befejezését követõen írásban tájékoztatja az adatkezelõ ügyészi szerv vezetõjét, aki haladéktalanul megteszi a jogszerû állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket.
100 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám Oktatás, vizsgáztatás 22. (1) Azokat a felsõfokú jogi képesítéssel nem rendelkezõ ügyészségi alkalmazottakat, akik személyes adatokat kezelnek, vagy feldolgoznak, a belsõ adatvédelmi felelõs az adatkezelõ ügyészi szerv vezetõjével történõ egyeztetés alapján, az adatvédelmi megbízottak közremûködésével adatvédelmi oktatásban részesíti, és a szükséges jogszabályok, irányító intézkedések szövegét és egyéb tananyagokat rendelkezésre bocsátja. Az oktatást követõen az érintett ügyészségi alkalmazott az adatvédelmi ismeretekbõl vizsgát tesz. Az errõl szóló igazolást az érintett személyi anyagában kell elhelyezni. Eredménytelen vizsga esetén az érintett személyt megfelelõ határidõ kitûzésével pótvizsgára kell bocsátani. A pótvizsga sikertelensége esetén a vizsga letételéig az ügyészségi alkalmazottat személyes adatok kezelésével nem járó munkakörbe kell helyezni. (2) A belsõ adatvédelmi felelõs az adatvédelmi megbízottak útján tájékoztatja a személyes adatok kezelésével járó munkakört betöltõ ügyészségi alkalmazottakat az adatvédelmi tárgyú jogszabályok és irányító intézkedések változásairól. Közérdekû bejelentõ adatainak védelme 23. Az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 143. (3) (4) bekezdésében elõírtakat kell alkalmazni a közérdekû bejelentést tevõ, illetve panaszos személyes adatainak átadására, továbbítására, valamint nyilvánosságra hozatalára. A bejelentés elbírálása érdekében végzett irat- és adatbeszerzés, illetve személyes konzultáció során a bejelentõi (panaszosi) minõségre vonatkozó vagy azzal egyébként kapcsolatba hozható személyes adatok a bejelentéssel (panasszal) érintett hatóság, vagy más szerv részére akkor továbbíthatók, ha ahhoz a bejelentõ (panaszos) egyértelmûen hozzájárult. 24. (1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. (2) Ahol az utasítás járási, járási szintû ügyészségrõl tesz említést, azon 2013. január 1-jéig helyi ügyészséget kell érteni. (3) Hatályát veszti az Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 18/2005. (ÜK. 11.) LÜ utasítás. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám 101 A legfõbb ügyész 9/2012. (II. 16.) LÜ utasítása a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról Az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi feladatok hatékony ellátása érdekében a következõ utasítást adom ki: I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatokat ellátó ügyész (a továbbiakban: fiatalkorúak ügyésze) tevékenységét a hatályos legfõbb ügyészi szakági alaputasítások szerint a jelen utasításban foglalt kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel végzi. 2. (1) A fiatalkorúak ügyésze a szakfeladatok ellátása során a fiatalkorúak jövõbeni helyes fejlõdését szem elõtt tartva, ellátja törvényben meghatározott feladatait a fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések és bûncselekmények miatt indult eljárásokban, törvényben meghatározott esetekben közremûködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljár a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében. A hatáskörébe tartozó ügyekben: a) ellátja a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel, a vádemeléssel kapcsolatos feladatot; b) közremûködik a büntetõbírósági eljárásban (a rendkívüli perorvoslati, valamint a különleges eljárásokban, illetve a külön eljárás törvényben meghatározott eseteiben); c) törvényben meghatározott joghátrányokat tartalmazó jogerõs döntések végrehajtása törvényességének felügyeletével kapcsolatos feladatokat lát el; d) ellátja a javítóintézetek mûködésének és a javítóintézeti nevelés törvényességével összefüggõ feladatokat; e) intézkedik az egyes büntetõ jogszabályok büntetõeljáráson kívüli végrehajtása érdekében, különösen a pártfogó felügyelet, valamint a gyámhatósági gyermekvédelmi intézkedések alkalmazása körében; f) ellát közérdekvédelmi feladatokat; g) szükség szerint együttmûködik a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt állami és társadalmi szervekkel. (2) A gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatokat a Legfõbb Ügyészségen a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály, a fellebbviteli fõügyészségeken, a fõügyészségeken, a helyi ügyészségeken (a fõvárosban a kijelölt kerületi ügyészségen), valamint a nyomozó ügyészségeken az adott szervezeti egység vezetõjének közvetlenül alárendelten az ilyen elnevezésû szervezeti egységek vagy e feladattal megbízott ügyészek látják el. (3) A Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a legfõbb ügyész vagy a büntetõjogi legfõbb ügyész helyettes a hatáskörébe utal, vagy az önálló osztály vezetõje a hatáskörébe von. II. Fejezet A VÁDELÕKÉSZÍTÉS, A NYOMOZÁS TÖRVÉNYESSÉGE FELETTI FELÜGYELET, A VÁDEMELÉS Hatásköri és illetékességi szabályok 3. (1) A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartoznak: a) a fiatalkorúak által elkövetett bûncselekmények miatt indított büntetõügyek; b) a fiatalkorúak és a felnõtt korúak összefüggõ büntetõügyei (vegyes büntetõügyek); c) a gyermekkorúak ügyei kivéve, ha azok kizárólag felnõtt korú ügyével állnak összefüggésben. (2) E fejezetben meghatározott feladatok ellátása során a) a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 30. -ának (3) bekezdése alapján a jelen utasítással kijelölt ügyészségként a fõügyészség székhelyén lévõ helyi ügyészség, a Fõvárosi Fõügyészség illetékességi területén a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség, illetve a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyésze; b) a fiatalkorúak megyei (fõvárosi) bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a megyei (fõvárosi) fõügyészség, illetve a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyésze;
102 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám c) a fõügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség, illetve a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyészének felettes ügyészeként a megyei (fõvárosi) fõügyészség fiatalkorúak ügyésze; d) a megyei (fõvárosi) fõügyészség fiatalkorúak ügyészének felettes ügyészségeként a Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya jár el. (3) A fõügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség, a kijelölt kerületi ügyészség, valamint a nyomozó ügyészség illetékessége a megye, illetve a fõváros területére terjed ki. A külön eljárási szabályok megtartásának vizsgálata 4. (1) A fiatalkorúak ügyésze körültekintõen vizsgálja meg, hogy a nyomozó hatóság beszerezte-e a) a környezettanulmányt; b) a nevelõi (intézeti, büntetés-végrehajtási intézeti) jellemzést; c) az erkölcsi bizonyítványt; d) az esetleges korábbi gyámhatósági gyermekvédelmi intézkedésekre, illetõleg pártfogó felügyeletre vonatkozó információkat, továbbá az elõzõ elítéléssel összefüggõ iratokat, illetve bírósági határozatot; e) a szülõi felügyeleti jog megszüntetésének indokoltsága esetén, a szülõi felügyelet fennállására vonatkozó adatokat; f) amennyiben a fiatalkorú fa) személyi igazolvánnyal, illetve úti okmánnyal nem rendelkezik, vagy fb) személyi igazolványába, illetve úti okmányába bejegyzett adatok helyessége iránt kétség merül fel, vagy fc) elõzetes fogva tartásban van, az életkort bizonyító közokiratot, vagy annak fotómásolatát. (2) A fiatalkorúak ügyésze az (1) bekezdésben foglaltakon túl azt is vizsgálja, hogy a nyomozó hatóság a) a védõt a megalapozott gyanú közlésével egyidejûleg kirendelte-e, ha a fiatalkorú terheltnek nincs meghatalmazott védõje; b) a törvényes képviselõt (eseti gondnokot) és a védõt értesítette-e azokról az eljárási cselekményekrõl, amelyeknél jelen lehetnek, valamint az eljárásban hozott határozatokat velük, illetve a törvényben elõírt esetekben a gondozóval közölte-e; c) a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorú gyámrendelésérõl szóló határozatot, továbbá a szülõ házasságának felbontása esetén a fiatalkorú elhelyezésérõl rendelkezõ ítéletet beszerezte-e. (3) A fiatalkorúak ügyésze vizsgálja meg, hogy a környezettanulmány tartalmazza-e a fiatalkorúról a közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján az intézmény által nyilvántartott és kezelt adatokat vagy a munkahely által adott tájékoztatást. Az ügyészi eljárás sajátos szabályai 5. (1) A környezettanulmányt, a nevelõi jellemzést és a szükséges esetekben a fiatalkorú személyiségének vizsgálatára vonatkozó szakértõi véleményt 3 példányban kell elkészíteni, illetõleg beszerezni, és a harmadik példányt az eredeti nyomozási iratok mellékleteként kell kezelni. (2) Az iratok külön kezelt harmadik példányát a vádirattal, illetõleg a bíróság elé állításról készített feljegyzéssel a bírósághoz, a kizárólag szabálysértési eljárásra tartozó cselekmény esetén az illetékes szabálysértési hatósághoz, más esetekben, amennyiben a fiatalkorú érdekében gyermekvédelmi intézkedés szükséges, az illetékes gyámhatóságnak kell megküldeni a nyomozást megszüntetõ határozattal együtt. (3) A fiatalkorú gyanúsított ügyészi kihallgatásának idõpontjáról a védõt, a törvényes képviselõt, illetve az eseti gondnokot megfelelõ idõben értesíteni kell. Ennek megtörténtét rövid úton történõ értesítés esetén feljegyzésben, megjelenésük vagy távolmaradásuk tényét pedig jegyzõkönyvben kell rögzíteni. (4) A fiatalkorúak ügyésze az általa foganatosított mindazon eljárási cselekményekrõl megfelelõ idõben értesíti a fiatalkorú védõjét, valamint a törvényes képviselõt (eseti gondnokot), amelyeknél jelen lehetnek. A felvett jegyzõkönyv megtekintésének lehetõségét biztosítani, továbbá megjelenésük vagy távolmaradásuk tényét, észrevételeiket vagy indítványaikat jegyzõkönyvben rögzíteni kell.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám 103 (5) Amennyiben a nyomozó hatóság a vádirat benyújtásáig az ügyésznél kezdeményezi a gyámhatóság megkeresését eseti gondnok kirendelése iránt, a fiatalkorúak ügyésze a szükséges intézkedést a Be. 452. -ában foglaltak vizsgálatát követõen teszi meg. (6) Ha a szakértõi vélemény szerint a fiatalkorú gyengeelméjû amennyiben személyiségállapotának felderítéséhez szükséges gyógypedagógus vagy pszichológus szakértõi véleményt is be kell szerezni. Kényszerintézkedések 6. (1) Fiatalkorúnak az ügyész által elrendelt õrizetbe vételérõl a védõt, a törvényes képviselõt (eseti gondnokot) és a gondozót is késedelem nélkül értesíteni kell. (2) Fiatalkorú elõzetes letartóztatásának indítványozása elõtt az ügyész köteles minden esetben körültekintõen megvizsgálni, hogy az általános törvényi okokon kívül a bûncselekmény különös tárgyi súlya, mint külön feltétel, megállapítható-e. (3) Az elõzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására, illetve fenntartására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell azt is, hogy: a) a bûncselekmény különös tárgyi súlya milyen tények alapján állapítható meg; b) a fiatalkorú elõzetes letartóztatását javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben indokolt-e végrehajtani. (4) A fiatalkorú személyi szabadságát elvonó, vagy korlátozó kényszerintézkedés indítványozásánál az ügyész a nyomozási bíró ülésére a meghatalmazott vagy kirendelt védõt a nyomozó hatóság útján az ülés helyének és idõpontjának megjelölésével idézi, a törvényes képviselõt és a gondozót pedig ugyanerrõl értesíti. (5) Amennyiben a fiatalkorúak ügyésze az elõzetes letartóztatás javítóintézetben történõ végrehajtását indítványozza, ha indokolt a Be. 454. -ának (5) bekezdése szerinti ideiglenes elhelyezésre is indítványt tesz. (6) Az elõzetes letartóztatás tartama alatt az ügyész a fiatalkorú körülményeinek, valamint a megalapozott gyanú tárgyának módosulására figyelemmel indítványozhatja az elõzetes letartóztatás végrehajtása helyének megváltoztatását. (7) Az elõzetes letartóztatás javítóintézeti végrehajtása esetén a nyomozás során az ügyész akkor indítványozhatja a fiatalkorúnak kivételesen büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendõrségi fogdában legfeljebb öt napra történõ ideiglenes elhelyezését, ha egymást szorosan követõ rendõrségi vagy ügyészségi kihallgatások, szembesítések vagy más nyomozási cselekmények terjedelme ezt indokolja. (8) A fiatalkorúak ügyésze a viszonylag kisebb terjedelmû nyomozási cselekmények szükségessége esetén rendelkezhet saját hatáskörében a huszonnégy órát meg nem haladó ideiglenes elhelyezésrõl. (9) A büntetés-végrehajtási intézetben történõ ideiglenes elhelyezés végrehajtására a tárgyalás elõkészítése során hozott határozatig a fiatalkorúak ügyésze rendelvényt ad a befogadó intézetnek. A rendelvényben rendelkezni kell az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól való elkülönítésrõl, valamint indokolt esetben a levelezési és látogatási jog korlátozásáról, illetõleg szükség szerint egyéb kérdésekrõl. (10) Az elõzetes letartóztatás elrendelésérõl a fiatalkorúak ügyésze haladéktalanul értesíti a javítóintézet igazgatóját, amennyiben a fiatalkorú javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll. (11) Az õrizet és az elõzetes letartóztatás ügyészi megszüntetésekor a fiatalkorú a megfelelõ idõben értesített törvényes képviselõjének, illetve gondozójának adható át, de meg nem jelenésük a szabadításnak nem akadálya. Állami intézmény növendékét az illetékes intézmény megbízottjának, meg nem jelenése esetén az eljárás helye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak kell átadni. (12) A fiatalkorú házi õrizetének indítványozása csak olyan korlátozásokkal indokolt, amelyek az iskolai tanulmányok folytatását, illetõleg a rendszeres munkavégzést nem akadályozzák. (13) A fiatalkorúak ügyésze a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedések tartamának meghosszabbítására irányuló indítványát a fiatalkorú gyanúsítottal, a védõjével és a törvényes képviselõjével is egyidejûleg közli.
104 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám A fokozott felügyelet 7. A fiatalkorúak ügyésze a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett minden olyan esetben fokozott felügyeletet gyakorol, amikor a fiatalkorú gyanúsított elõzetes letartóztatásának vagy ideiglenes kényszer-gyógykezelésének elrendelésére kerül sor. Megrovás alkalmazása 8. (1) A fiatalkorúak ügyésze által a Be. 190. -a (1) bekezdésének j) pontja alapján hozott határozatban alkalmazott megrovást a fiatalkorúak ügyésze hirdeti ki. (2) A fiatalkorúak ügyésze a határozat (1) bekezdése szerinti kihirdetése végett megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik vagy tartózkodik. (3) A kihirdetés idõpontjáról a fiatalkorú védõjét és törvényes képviselõjét (gondozóját) megfelelõ idõben értesíteni kell. (4) Amennyiben a fiatalkorú az idézés ellenére nem jelenik meg, a fiatalkorúak ügyésze a megrovást a határozat kézbesítésével foganatosítja, s errõl a (3) bekezdésben foglaltakat értesíti. A vádemelés elhalasztása 9. (1) A Be. 222. -ának (1) bekezdése alapján a vádemelés elhalasztása a törvényi feltételek fennállása esetén általában akkor alkalmazható, ha a fiatalkorú helyes irányú fejlõdése a személyi körülményekre és a bûncselekmény jellegére figyelemmel bírósági eljárás mellõzésével is elérhetõ. (2) A vádemelés elhalasztásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell különösen: a) a vádemelés elhalasztásának tényét a Be. 459. -a (1) bekezdésének felhívásával; b) a vádemelés elhalasztásának idõtartamát; c) annak megállapítását, hogy a fiatalkorú az elhalasztás tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll; d) az ügyész által a Be. 459. -ának (2) bekezdése alapján elõírt magatartási szabályt vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezést; e) a panaszjogról való tájékoztatást; f) azoknak a cselekményeknek a rövid leírását és a Büntetõ Törvénykönyv szerinti minõsítését, amelyek miatt a vádemelés elhalasztására sor került; g) a fiatalkorú felhívását, hogy panaszának bejelentése esetén amennyiben a nyomozás megszüntetésének feltételei nincsenek meg vádemelésnek van helye [Be. 227. (1) bekezdés a) pont]; h) a fiatalkorú figyelmeztetését, hogy a Be. 227. -a (1) bekezdésének b), valamint c) pontjaiban, továbbá a 227. (4) bekezdésének a) pontjában foglaltak bekövetkezése esetén vádemelésre kerül sor. (3) A vádemelés elhalasztása elõtt a fiatalkorúak ügyésze elrendeli a pártfogó felügyelõi vélemény beszerzését, ennek elkészülte után a fiatalkorú terheltet meghallgatja, a pártfogó felügyelõt meghallgathatja. (4) A fiatalkorúak ügyésze a határozatot általában szóban kihirdetéssel közli a fiatalkorú gyanúsítottal, amelynek helyérõl és idõpontjáról a védõt és a törvényes képviselõt értesíti. Indokolt esetben (pl. a terhelt betegsége vagy más méltányolható körülmény fennállásakor) a határozat közlése kézbesítéssel is történhet. (5) A fiatalkorúak ügyésze a terheltnek a (3) bekezdés szerinti meghallgatása, valamint a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat kihirdetése végett megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik vagy tartózkodik. (6) A fiatalkorúak ügyésze a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatot a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az illetékes megyei (fõvárosi) igazságügyi szolgálatnak kézbesíti. (7) A vádemelés elhalasztása tartamának leteltekor a pártfogó felügyelet egészére kiterjedõ pártfogói tájékoztatás, a büntetõeljárás alatt állók nyilvántartásából beszerzett és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján kell dönteni az eljárás megszüntetésérõl, illetõleg a vádemelésrõl. A fiatalkorúak ügyésze szükség esetén meghallgatja a fiatalkorú terheltet. (8) A vádemelés elhalasztásának eredményes eltelte után meghozott eljárást megszüntetõ határozatot meg kell küldeni a feljelentõ, a sértett és a magánindítványt elõterjesztõ részére, illetõleg a fiatalkorúnak, védõjének, törvényes képviselõjének és pártfogó felügyelõjének, valamint a gondozónak.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám 105 A vádemelés 10. (1) A fiatalkorúak ügyésze a nyomozás iratainak hozzá érkezését követõen az ügy vádemelésre alkalmasságának ellenõrzése során az 5. -ban foglaltakat körültekintõen megvizsgálja. (2) A vádiratban a fiatalkorú törvényes képviselõjének (eseti gondnokának) és pártfogójának értesítését is indítványozni kell. (3) A tárgyalás mellõzését (Be. 543. ) a fiatalkorúak ügyésze akkor indítványozza, ha a bûncselekmény jellegére és a fiatalkorú személyi körülményeire figyelemmel az eljárás nevelõ hatása tárgyalás tartása nélkül is elérhetõ. (4) A szülõ által a gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bûncselekmény esetén, ha a szülõi felügyeleti jog megszüntetésének a családjogi törvényben meghatározott feltétele fennáll, a vádiratban indítványozni kell, hogy a bíróság a vádlott szülõi felügyeleti jogát a Be. 336. -ának (1) bekezdése alapján szüntesse meg. (5) Ha a fiatalkorú gyanúsított bíróság elé állításának a feltételei fennállnak, a fiatalkorúak ügyésze a Be. 518. -ának (1) bekezdésében meghatározottak közlése érdekében megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek az illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik, vagy tartózkodik. (6) A vádemelésrõl a fiatalkorú vádlottat fogva tartó intézetet értesíteni kell. (7) Magánvádas ügyben ha fiatalkorú és felnõtt korú ellen együttes bûnelkövetés miatt tesznek feljelentést a fiatalkorúak ügyésze a felnõtt korú tekintetében a vád képviseletét csak közérdek és szoros összefüggés esetében vegye át. (8) A fiatalkorúak ügyésze a 12. (6) bekezdésében foglalt kivételes esettõl eltekintve a vádiratot és a nyomozati iratokat megküldi a vádképviseletet ellátó ügyészséghez, továbbá szükség szerint intézkedik a tárgyi bizonyítási eszközökrõl. (9) A bíróságot, amennyiben a vádirat kiadmányozója nem a vádképviseletet ellátó ügyészség ügyésze, a vádiratban tájékoztatni kell arról, hogy az elsõ fokú bírósági eljárásban melyik ügyészség jár el. Gyermekvédelmi intézkedések 11. (1) A kiskorú veszélyeztetettségére utaló körülmények esetében a fiatalkorúak ügyésze a vádelõkészítés során késedelem nélkül megteszi a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben elõírt intézkedést. (2) A fiatalkorúak ügyésze, ha a vádelõkészítõ eljárás befejezése után tartja indokoltnak az (1) bekezdésben megjelölt intézkedést, ahhoz mellékeli a vádiratot, a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntetõ határozatot, és a gyermek veszélyeztetettségének alapjául szolgáló adatokat. (3) A fiatalkorúak ügyésze a vádelõkészítés során ellenõrzi, hogy a nyomozó hatóság teljesíti-e a jogszabályban elõírt gyermekvédelmi intézkedést kezdeményezõ értesítési kötelezettségét, mulasztás esetén annak megszüntetése érdekében a szükséges intézkedést megteszi. (4) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, ideiglenesen elhelyezett fiatalkorú ügyében a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntetõ határozatot, illetõleg a vádiratot meg kell küldeni a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gondozó intézmény igazgatójának, javítóintézeti növendék esetében pedig a javítóintézetnek is. (5) A gyermekkorú elkövetõ ügyében az (1) (4) bekezdés értelemszerû alkalmazásával kell eljárni. (6) A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító és a nyomozást megszüntetõ határozatának felügyelete során vizsgálni kell a gyermekkorú elkövetõkkel szemben alkalmazott rendõri intézkedések megalapozottságát és törvényességét. III. Fejezet ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG A BÜNTETÕELJÁRÁS BÍRÓSÁGI SZAKÁBAN Hatásköri és illetékességi szabályok 12. (1) A fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében, ha a fõügyész kivételesen másként nem rendelkezik, az elsõ fokú bírósági eljárás során a helyi ügyészség fiatalkorúak ügyésze, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a megyei (fõvárosi) fõügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a hatáskörébe tartozó ügyekben ha a fõügyész esetenként kivételesen másként nem rendelkezik a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyésze látja el.
106 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám (3) A Fõvárosi Fõügyészség illetékességi területén a Be. 30. -ának (3) bekezdése alapján a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Budai Központi Kerületi Bíróság elõtt képviseli a vádat. (4) A másodfokú eljárás során a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a megyei (fõvárosi) fõügyészség fiatalkorúak ügyésze, a törvényszékek hatáskörébe tartozó ügyben a fellebbviteli fõügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el. A harmadfokú eljárás során a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a fellebbviteli fõügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el. (5) A Kúria elõtti eljárásokban az ügyészi feladatokat a Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya látja el. (6) Az ügyész a legfõbb ügyész utasítása alapján az ország egész területén, a fõügyész rendelkezése szerint pedig a fõügyészség illetékességi területén mûködõ bármely bíróság elõtt eljárhat. Az ügyészi tevékenység sajátos szabályai 13. (1) A fiatalkorúak ügyésze közremûködik abban, hogy a bíróság a tényállást a fiatalkorú egyéniségének, környezetének megismerése szempontjából lényeges körülmények tekintetében is felderítse. (2) A tárgyalás adatai alapján mérlegelni kell, hogy a fiatalkorú jövõbeni helyes fejlõdése érdekében milyen intézkedés vagy büntetés felel meg leginkább a törvény céljainak. A végindítványt ezeknek megfelelõen kell megtenni. (3) A vádképviseletet ellátó helyi ügyészség kijelölt fiatalkorú ügyésze a vádiratban foglalt állásponttól akkor térhet el, ha utóbb merülnek fel korábban nem ismert, a tényállást, a jogi minõsítést, valamint az indítványozott joghátrányt lényegesen befolyásoló körülmények. A vádtól való eltérésre a tárgyalás megkezdése elõtt, valamint amennyiben arra lehetõség van a tárgyalás során egyaránt a vádiratot kiadmányozó ügyész engedélyével kerülhet sor. A vádképviseletet ellátó ügyész elõzetes engedély hiányában a vádtól való eltérésrõl felettes vezetõ ügyészén kívül a vádiratot kiadmányozó ügyésznek tesz jelentést. (4) A tárgyalás idõpontjában tizennegyedik életévét be nem töltött a nyomozás során a bíróság által tanúként ki nem hallgatott személy tanúkénti kihallgatásának szükségessége esetén a fiatalkorúak ügyésze indítványozza az érintettnek kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján történõ kihallgatását. IV. Fejezet A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS TÖRVÉNYESSÉGÉNEK ÜGYÉSZI FELÜGYELETE 14. (1) A fiatalkorúak ügyésze az illetékességi területén mûködõ javítóintézetben havonta legalább kétszer ellenõrzi a javítóintézeti nevelés, valamint az elõzetes letartóztatás végrehajtásának törvényességét, különösen a befogadás alapjául szolgáló iratok szabályszerûségét, a fogva tartási határidõ megtartását, a fogva tartás körülményeit, a bánásmódot, a fiatalkorú fogva tartottak jogainak biztosítását. Az ellenõrzésrõl készített feljegyzést intézkedés indokoltsága esetén annak kezdeményezésével meg kell küldeni a javítóintézet igazgatójának. (2) A fiatalkorúak ügyésze a rendõrségi fogdában és a büntetés-végrehajtási intézetben negyedévente (a fõvárosban félévente) legalább egyszer ellenõrzi a fiatalkorú elõzetesen letartóztatottakra vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülését. A vizsgálatot és szükség esetén az intézkedés kezdeményezését egyeztetni kell a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeletet ellátó ügyésszel. (3) A fiatalkorúak ügyésze a büntetés-végrehajtási intézetekben negyedévenként ellenõrzi a fiatalkorú elítéltekre vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülését. (4) Az (1) (3) bekezdések szerinti ellenõrzésekrõl készült feljegyzéseket és az ellenõrzések eredményeként esetleg szükségessé váló intézkedéseket fel kell terjeszteni a Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályára. (5) A Nemzeti Erõforrás Minisztérium Aszódi Javítóintézetében az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat közvetlenül a Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya látja el. 15. (1) A fiatalkorúak ügyésze a fõügyészség illetékességi területén lévõ javítóintézetben foganatosított javítóintézeti nevelés és elõzetes letartóztatás végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli eseményrõl jelentést tesz a Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályának. (2) A fiatalkorúak ügyésze a javítóintézetek rendtartásáról szóló rendeletben meghatározott rendkívüli eseményeket telefax útján nyomban jelenti a Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályának.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám 107 (3) A rendkívüli eseményrõl szóló jelentés tartalmazza: a) a rendkívüli eseményben szereplõ személy adatait és a büntetés-végrehajtási adatokat; b) az esemény bekövetkezésének pontos idõpontját; c) a rendkívüli esemény rövid leírását. (4) Amennyiben a fiatalkorú által okozott rendkívüli esemény egyben bûncselekmény is, illetve a bûncselekmény elkövetésének gyanúját keltette, fel kell terjeszteni a Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályára a fiatalkorú ellen benyújtott vádirat másodpéldányát, a bíróság elé állításról készített feljegyzést, illetve a feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntetõ határozatot. 16. Ha a fiatalkorúak ügyésze a javítóintézetben fogva tartott fiatalkorú súlyos balesetérõl vagy haláláról értesül, a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletérõl szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás 24. -a szerint jár el. 17. (1) Amennyiben a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyész a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletérõl szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás 5. -a szerinti ellenõrzése során megállapítja, hogy az ellenõrzött intézményben fiatalkorúval szemben is foganatosítanak személyes szabadságkorlátozás végrehajtást és e körben a vizsgálatot nem maga folytatja le, e tényrõl tájékoztatja a fiatalkorúak ügyészét. (2) A fiatalkorúak ügyésze szükség szerint elvégzi az ellenõrzést, illetõleg amennyiben a tájékoztatás törvénysértésre utaló megállapítást tartalmaz, úgy az ellenõrzést le kell folytatnia. 18. (1) A pártfogó felügyelet szabályainak megszegése esetében, amennyiben a pártfogó felügyelõ a fiatalkorúak ügyészének tesz jelentést, a szükséges intézkedést a fiatalkorúak ügyésze teszi meg. (2) A fiatalkorú feltételes szabadságának megszüntetésére, valamint a javítóintézeti nevelés folytatásának elrendelésére a fiatalkorúak ügyésze tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak. (3) Amennyiben az elítélt a hatóság elõl elrejtõzött, vagy elrejtõzésétõl alaposan tartani kell, az ügyész elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét. V. Fejezet KÖZÉRDEKVÉDELMI FELADATOK 19. A fiatalkorúak ügyésze a közérdekvédelmi feladatait a törvénysértések kiküszöbölése érdekében az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló szakági alaputasítás és az abban meghatározott módszerek alapján végzi. 20. (1) A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartoznak: a) gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó közigazgatási hatóságokkal, valamint bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervekkel összefüggõ, törvényen alapuló ügyészi közérdekvédelmi tevékenység; b) gyermekvédelmi szolgáltatótevékenységet folytató intézmények mûködésével kapcsolatos feladatok; c) szabálysértési hatóságok kiskorúak által elkövetett cselekmények miatt indult eljárásaival kapcsolatos ügyészi feladatok; d) gyermekkel koldulás és a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt indult szabálysértési eljárásokkal összefüggõ ügyészi feladatok; e) jogellenesen külföldre vitt vagy külföldrõl Magyarországra hozott kiskorúakkal összefüggõ ügyészi feladatok ellátása; f) jogszabálytervezetek észrevételezése, amennyiben az kizárólag vagy döntõ mértékben gyermek- és ifjúságvédelmet érintõ kérdést szabályoz; g) eljár a legfõbb ügyész vagy legfõbb ügyész helyettese által a szakág hatáskörébe utalt ügyekben. (2) Minisztérium által fenntartott gyermekotthonok törvényességi ellenõrzése és az (1) bekezdés e) g) pontjai szerinti feladatok ellátása a Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályának a hatáskörébe tartozik. 21. (1) A fiatalkorúak ügyésze, a kiskorúak érdekei szem elõtt tartásával, elbírálja a 20. a) pontjában meghatározott eljárásokkal kapcsolatban a hozzá intézett kérelmeket, közérdekû bejelentéseket, panaszokat és jogsértésre utaló jelzéseket, valamint a tudomására jutott jogsértés vagy jogsértõ mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.
108 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. évi 2. szám (2) A fiatalkorúak ügyésze a részére megküldött határozatok vizsgálatával, folyamatosan figyelemmel kíséri a gyámhivatalok gyermektartásdíj állam általi megelõlegezése tárgyában hozott határozatainak törvényességét, továbbá megvizsgálja abból a szempontból, hogy fennáll-e bûncselekmény gyanúja, amennyiben igen, büntetõeljárás megindítása iránt intézkedik. (3) Amennyiben a fiatalkorúak ügyésze büntetõ, fegyelmi, szabálysértési, illetve hatósági eljárás kezdeményezése iránt intézkedett, annak eredményét figyelemmel kíséri. 22. (1) A gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátások közül a speciális gyermekotthonokban a fiatalkorúak ügyésze évente ellenõrzést tart. Az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 14. -ának elsõ mondatában foglaltak esetén a fiatalkorúak ügyésze az ellenõrzést soron kívül végzi el. (2) A fiatalkorúak ügyésze a gyermekvédelmi szolgáltatótevékenységet folytató más intézményekben ellenõrzést végez, ha kiskorú jogainak sérelmével járó jogsértés vagy jogsértõ mulasztás jut a tudomására. (3) Törvénysértés esetén a fiatalkorúak ügyésze az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény 29. -ának (7) bekezdése szerint jár el. (4) A (3) bekezdésben megjelölt esetben az ügyész illetékességét az intézmény helye alapozza meg. 23. (1) A szabálysértési tényállást megvalósító fiatalkorúak és gyermekkorúak ügyében, valamint a gyermekkel koldulás és a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt indult szabálysértési eljárásokban a fiatalkorúak ügyésze különös gonddal vizsgálja a speciális szabályok érvényesülését, valamint azt, hogy a szabálysértési hatóság indokolt esetben kezdeményezte-e az eljárás alá vont védelembe vételét, vagy az annak érdekében szükséges egyéb intézkedést. (2) A fiatalkorúak ellen indult szabálysértési eljárásokban a nemzetközi jogsegély ügyintézése a Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályának a hatáskörébe tartozik. (3) Fiatalkorúak ellen indult szabálysértési ügyekben általános állásfoglalás, iránymutatás kiadása elõtt be kell szerezni a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztályának a véleményét. 24. A Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályához kell felterjeszteni az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás szerint felterjesztendõ intézkedéseket, amennyiben azt a fiatalkorúak ügyésze hozta meg, továbbá a jelen utasítás 22. -a szerinti ellenõrzésrõl készült feljegyzést és az ellenõrzés alapján tett intézkedést. 25. A fiatalkorúak ügyésze együttmûködik a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt szervekkel. Az együttmûködés keretében a bûnüldözési és vizsgálati tapasztalataival, sajátos ügyészi eszközeivel elõsegíti a kiskorúak veszélyeztetettségének és bûnözésének megelõzését, valamint törvényes jogaik érvényesítését. VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. Ügyésznek a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi feladatokkal történõ megbízása elõtt a Legfõbb Ügyészség Gyermekés Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya vezetõjének hozzájárulását be kell szerezni. 27. (1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. (2) Ahol az utasítás helyi ügyészségrõl, vagy helyi bíróságról tesz említést, azon 2013. január 1-jétõl járási ügyészséget vagy járási szintû ügyészséget, illetve járásbíróságot kell érteni. (3) Ahol az utasítás a közoktatásról szóló törvényrõl tesz említést, azon 2012. szeptember 1-jétõl a nemzeti köznevelésrõl szóló törvényt kell érteni. (4) A gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 14/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás hatályát veszti. Dr. Belovics Ervin s. k., legfõbb ügyész helyettes