Adatok néhány ritka alga hazai elıfordulásához

KITAIBELIA XVIII. évf. 1-2. szám pp.: 169 175. Debrecen 2013 Adatok néhány ritka alga hazai elıfordulásához T-KRASZNAI Enikı 1 B-BÉRES Viktória 1 BUCZKÓ Krisztina 2 (1) Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, 4025 Debrecen, Hatvan utca 16.; email: ekrasznai@gmail.com (2) Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40. Bevezetés Annak ellenére, hogy a magyarországi algakutatás hosszú múltra tekint vissza (pl. UHERKOVICH és KISS 1991), hazánk algaflórájáról alkotott ismereteink továbbra sem tekinthetık teljesnek, a hozzáférhetı adatok mind térben, mind idıben egyenetlenek. Ugyanakkor az utóbbi években a felszíni vizeinket vizsgáló monitorozó rendszerek felállásával, lehetıség nyílt arra, hogy az egyes taxonok megjelenésérıl, elıfordulásáról, ökológiájáról alkotott tudásunkat az elıírt rendszeres algológiai vizsgálatoknak köszönhetıen folyamatosan bıvítsük. Az 1990-as évek végéig számos florisztikai témájú közlemény jelent meg a hazai mikroflórával kapcsolatban. Ezek a vizsgálatok a legkülönbözıbb élıhelyeket fedték le, a teljesség igénye nélkül pl. lápokat (BORICS és mtsai 1998; PALIK 1940; SZABADOS 1952), tavakat (PALIK 1937; KOL 1938; TAMÁS 1959; TOMASKO 1979), holtágakat (HORTOBÁGYI 1941; KISS I. 1978; UHERKOVICH 1959a), forrásokat (KOL 1968, 1973; SZEMES 1931), folyókat (ÁCS és KISS 1991; KISS 1974; UHERKOVICH 1958, 1961A), patakokat (TAMÁS 1957), csakúgy mint a talajon élı közösségeket (FEHÉR 1948; P. KOMÁROMY 1975). Napjainkban azonban az alapkutatások szőkülésével párhuzamosan egyre kevesebb florisztikai témájú cikk jelenik meg, pedig a flóra változásainak folyamatos nyomon követése nélkül a vízminısítés sem lehet magas szintő. Különösen nagy jelentıségő a florisztikai feltárás az invazív fajok megjelenésének/terjedésének megismerésében. A ritka és veszélyeztetett fajokat tartalmazó vörös listák nemzetközi és hazai szinten is jelentısek. A vörös listák az élılények természetvédelmi státuszát foglalják magukba, és országos léptékben értékelik a fajokat. NÉMETH (2004, 2005) összefoglalta a hazai algológia florisztikai eredményeit és veszélyeztetettségi kategóriákba sorolta a természetvédelmi területeken élı ritka vagy veszélyeztetett fajokat. Jelen tanulmány a hazai algaflóra ismeretéhez kíván további adatokat nyújtani. Anyag és módszer A mintavételek a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Mérıállomás monitorozó programjának keretében történtek. Az elmúlt hét évben plankton és bevonat mintákat győjtöttünk különbözı mintavételi helyekrıl, elsısorban a Tisza vízgyőjtıjérıl. Élı illetve a helyszínen Lugol-oldattal rögzített mintákat is vizsgáltunk. A plankton mintákat LEICA DMIL fordított mikroszkóppal 400x illetve 630x nagyításon, míg a bevonat mintákat LEICA DMRB fénymikroszkóppal 400, illetve 1000 nagyításon dolgoztuk fel. A fajokról Canon digitális fényképezıgép segítségével fotók, illetve rajzok is készültek. A fajok kiválasztásakor a határozó irodalmakban elıforduló gyakoriságot és a vörös listát vettük alapul. A határozáshoz a következı irodalmakat használtuk: SCHMIDT és FEHÉR (1998, 1999), NÉMETH (1997), KOMÁREK és FOTT (1983), GRIGORSZKY és mtsai (1999). A fajok vörös listába sorolását NÉMETH (2005) alapján végeztük. A fajok korábbi elıfordulási helyeit az adott határozóból és a Catalogus et iconographia algarum Hungariae cédulakatalógus adatai alapján állítottuk össze (HORTOBÁGYI 1974; BUCZKÓ és RAJCZY 1998). Ez utóbbi 1975-ig bezárólag rögzíti a magyar vonatkozású algaadatokat. Eredmények és megbeszélésük Tanulmányunkban 10 ritka algafajt mutatunk be: Chlorococcales (5 faj), Euglenophyta (1 faj), Dinophyta (1 faj), Glaucophyta (1 faj), Raphidophyceae (2 faj), közülük kettı vörös listás (NÉMETH 2005), amelyeket *- gal jelöltük. 169

170 T-KRASZNAI E. B-BÉRES V. BUCZKÓ K.: Adatok néhány ritka alga hazai elıfordulásához 1. ábra. A közleményben tárgyalt fajok: a) Ceratium cornutum, b) Gonyostomum semen, c) Gonyostomum latum, d) Phacus similis, e-f) Gloeotaenium loitlesbergerianum, g) Micractinium bornhemiense, h) Sorastrum americanum, i) Euastropsis richteri, j) Tetrastrum triacanthum, k) Glaucocystis nostochinearum. A skála 10 µm-t jelöl. (Eredeti rajzok, T-Krasznai Enikı munkái).

KITAIBELIA 18(1-2): 169 175.; 2013 171 *Ceratium cornutum (EHRENBERG) CLAPARÈDE & J. LACHMANN (1a. ábra) Referencia: GRIGORSZKY és mtsai (1999): 169. oldal, 110. ábra Méret: 102 58 µm Korábbi elıfordulás: Balaton (ENTZ 1902; ENTZ-SEBESTYÉN 1940; KOL 1938); Duna (SZEMES 1964); Fekete-hegy, Kerek-tó, úszóláp felfakadó vize (UHERKOVICH 1982); Félhalmi-Holt-Körös (GRIGORSZKY és mtsai 1998); Gyomai-Holt-Körös (UHERKOVICH 1964); Hármas-Körös (GRIGORSZKY és mtsai 1998); Kecskédi tó (DADAY 1897); Nagyfai-Holt-Tisza (GRIGORSZKY 1999); Peresi-Holt-Körös (GRIGORSZKY 1999); Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös (GRIGORSZKY és mtsai 1998); Tisza (UHERKOVICH 1959b); Velencei tó (DADAY 1897); Zsombói erdı láp (UHERKOVICH 1962) Új elıfordulás: Morotvaközi holt meder, Egyek (2005. 08.); Csurgó-Alsóréhelyi csatorna, Dévaványa- Ecsegfalva között (2009. 09.) Melegebb vizeket kedvelı nyári szervezet (ÁCS és KISS 2004). A Morotvaközi holt mederben tömeges volt az elıfordulása, míg a Csurgó-Alsóréhelyi csatornában csak kis egyedszámban fordult elı. Gonyostomum semen (EHRENBERG) DIESING (1b. ábra) Referencia: KUSBER (2003): 471 oldal, 3A-D. ábra. Méret: 60 45 µm Korábbi elıfordulás: Nincs adat, új Magyarország flórájára. Új elıfordulás: Szamossályi tározó (2010. 08.); Tiszadob, Darab-Tisza holtág (2005. 08., 2009. 05.-07., 2009. 09.); Tiszadob, Falu-Tisza holtág (2005. 07.); Tiszadob, Felsı-Darab-Tisza holtág (2005. 07.); Tiszadob, Malom-Tisza holtág (2006. 09., 2009. 06., 2009. 09., 2010.06-08.); Tiszadob, Szőcs-Tisza holtág (2005. 08., 2009. 06.) Általánosan elterjedt, savanyú vizekbıl, fıleg lápokból ismert (KUSBER 2003). Elsısorban állóvizek, fıleg holtágak nyári fitopanktonjában találtuk meg (nehéz észrevenni és határozni, mert a sejt könnyen elveszti az alakját). Gonyostomum latum IWANOFF (1c. ábra) (=Gonyostomum depressum (LAUTERBORN 1896) LEMMERM.)) Referencia: KUSBER (2003): 471. oldal, 3F-G. ábra Méret: átmérı 40 µm Korábbi elıfordulás: Vén-Duna, Kamarás-Duna, Csertai mellékág, Sugovica, Socózugi-Holt-Körös, Ó- Berettyó, Körtvélyesi-Holt-Tisza, Duna menti ártéri kisvizek (SCHMIDT KUSEL-FETZMANN 1999) Új elıfordulás: Tiszadob, Szőcs-Tisza holtág (2009. 06.); Tiszadob, Malom-Tisza holtág (2009. 08., 2010. 08., 2012.09.) Alkalikus és meleg vizeket kedvelı faj, inkább állóvizekben fordul elı (SCHMIDT KUSEL-FETZMANN 1999) (nehéz észrevenni és határozni, mert a sejt könnyen elveszti az alakját). Phacus similis CHRISTEN (1d. ábra) Referencia: NÉMETH (1997): 214. oldal, 157. ábra Méret: 35 17 µm Korábbi elıfordulás: Paks Biritói-halastó (NÉMETH 1980; TOMASKO 1980); Kis-Balaton: Ingói-berek (NÉMETH személyes közlés) Új elıfordulás: Korhány-csatorna (2012. 05.). A Korhány-csatorna a mintavétel idejében gyenge ökológiai állapotú volt. Gloeotaenium loitlesbergerianum HANSGIRG (1e-f. ábra) Referencia: SCHMIDT és FEHÉR (1998): 175. oldal, 117. ábra Méret: telep 68 88 56 65 µm, oldala 20 µm Korábbi elıfordulás: Balaton (HORTOBÁGYI 1943; TAMÁS 1959); Gödöllı: hal (HAJDÚ 1974, 1976, 1977); Tivadar tó (PALIK 1952), Szeged, Kecskemét, Sopron, Miskolc: talaj (FEHÉR 1948) Új elıfordulás: Tiszadob, Malom-Tisza holtág - úszóláp (2012. 07.) Sekély vizekben fenéklakó, tichoplanktonikus elem (SCHMIDT és FEHÉR 1998). 2-4 sejtes telepeket találtunk.

172 T-KRASZNAI E. B-BÉRES V. BUCZKÓ K.: Adatok néhány ritka alga hazai elıfordulásához Micractinium bornhemiense (W. CONRAD) KORSHIKOV (1g. ábra) Referencia: KOMÁREK és FOTT (1983): 321. oldal, 3a-d. ábra Méret: sejt átmérı 5 µm Korábbi elıfordulás: Balaton (HORTOBÁGYI 1977); Duna (SCHMIDT 1976, SZEMES 1964); Keleti Fıcsatorna (UHERKOVICH 1966a); Szolnoki Holt Tisza (UHERKOVICH 1961b); Tisza (UHERKOVICH 1966b); Új elıfordulás: Tiszadob, Malom-Tisza holtág (2012. 09.) SCHMIDT és FEHÉR (1998) nem említi a fajt, azonban a Micractinium pusillum egyik rajzán felismerhetı a M. bornhemiense a fajra kizárólagosan jellemzı, hogy sejtenként egy tüskéje van, és a kolóniák piramisszerően állnak (HINDÁK 1984). Sorastrum americanum (BOHLIN) SCHMIDLE (1h. ábra) Referencia: SCHMIDT és FEHÉR (1998): 92. oldal, 58. ábra Sejt méret: 12 12 µm Korábbi elıfordulás: Tisza: Szolnok-Szeged (UHERKOVICH 1975) Új elıfordulás: Tiszadob, Malom-Tisza holtág (2009. 08.) Holtág nyári fitoplanktonjában találtuk, nem volt tömeges az elıfordulása. *Euastropsis richteri (SCHMIDLE) LAGERHEIM (1i. ábra) Referencia: SCHMIDT és FEHÉR (1998): 93. oldal, 59. ábra Méret: 18 17µm Korábbi elıfordulás: Kis-Balaton: Fenéki-tó (Zalavári-terület) (NÉMETH 1996) Új elıfordulás: Tiszadob, Malom-Tisza holtág (2009. 11.) Ritka elıfordulású. A holtág azon részén találtuk, ahol a vízi makrofita arány magasabb volt. Kis egyedszámban fordult elı. Tetrastrum triacanthum KORSHIKOV (1j. ábra) Referencia: SCHMIDT és FEHÉR (1999): 306. oldal, 224. ábra Méret: sejt átmérı 5 µm Korábbi elıfordulás: Tisza Szolnok-Szeged (UHERKOVICH 1975); Tiszaug: Holt-Tisza (KISS I. 1979); Tıserdı: Holt-Tisza (KISS I. 1978); Vadása-tó (UHERKOVICH és mtsai 1993) Új elıfordulás: Túr, Kishódos (2009. 09., 2011. 06.); Tiszadob, Felsı Darab-Tisza holtág (2006. 08.) Korábban fıleg holtágakból közölték. A mintáinkban csak kis egyedszámban találtuk meg. Glaucocystis nostochinearum ITZIGSOHN (1k. ábra) Referencia: SKUJA (1964) Méret: 18 11 µm Korábbi elıfordulás: Farkasfa: Fekete tó (KOL 1967); Grajka patak Sphagnum láp (KOL 1970); Igló (SCHERFFEL 1902) Új elıfordulás: Tiszadob, Malom-Tisza holtág (2009. 08.); Tiszadob, Malom-Tisza holtág - úszóláp (2012. 07.) Elıfordulása szórványos, kis, eutróf csatornákban, sekély tavakban, Sphagnum-os lápokban és szerves anyaggal terhelt savas vizekben találták meg (DRAGOS és mtsai 1997). Mi holtág fitoplanktonjában illetve ugyanazon holtág úszólápjának bevonatában találtuk meg. A Víz Keretirányelv magyarországi bevezetése kiemelten alkalmazza a kovaalgákat a vízminısítésben. Ezzel párhuzamosan, a többi algacsoportra kevesebb figyelem fordítódik. Az utóbbi évtizedben a szilárd vázzal nem rendelkezı algák elıfordulására vonatkozó adatok szórványosak a magyar algológiai irodalomban. A cikkben bemutatott 10 ritka és/vagy vörös listás algafaj elsısorban holtágakból került elı; alátámasztva a holtágak egyediségét, jelentısségét a hazai vízi ökoszisztémában. Azonban a környezeti változások, az élıhelyek degradálódása, beleértve a csapadékhiány miatti kiszáradást (a kisebb csatornák jelentıs része 2012-ben kiszáradt (nem publikált adat)) tovább csökkenthetik a ritka vagy veszélyeztetett algák élıhelyeit. Ezért is fontos vizes élıhelyek feltérképezése, megırzése, és lehetıség szerint helyreállítása.

KITAIBELIA 18(1-2): 169 175.; 2013 173 Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Prof. Dr. Frantisek Hindáknak és Dr. Borics Gábornak a határozásban nyújtott segítségért. Köszönjük Hüséné Magyar Katalin, Dr. Németh József és Dr. Török Péter segítségét. Munkánkat a TIKTVF támogatta. Összefoglalás A tanulmány 10 ritka algafaj hazai elterjedését mutatja be (Chlorococcales (5 faj), Euglenophyta (1 faj), Dinophyta (1 faj), Glaucophyta (1 faj), Raphidophyceae (2 faj)), melyek közül kettı vörös könyves. A Gonyostomum semen (EHRENBERG) DIESING új adat hazánk algaflórájára, míg a Phacus similis CHRISTEN; Sorastrum americanum (BOHLIN) SCHMIDLE illetve az Euastropsis richteri (SCHMIDLE) LAGERHEIM addig csak egy-egy lelıhelyrıl került elı, az itt közölt adatok második élıhelyüket ismertetik. Számos faj ritkaságát (ill. a terület alulkutatottságát) mutatja, hogy az 1900-as évek óta csak szórvány adatokkal rendelkezünk az elıfordulásukról. A bemutatott fajok elsısorban holtágakból kerültek elı; alátámasztva a holtágak egyediségét, jelentısségét a hazai vízi ökoszisztémában. Abstract Further data to the distribution of some rare algae in Hungary E. T-KRASZNAI V. B-BÉRES K. BUCZKÓ In the present paper the distribution of some rare algae in Hungarian are shown (Chlorococcales (5 species), Euglenophyta (1 species), Dinophyta (1 species), Glaucophyta (1 species), Raphidophyceae (2 species)), two of them can also be found on the Hungarian Red List. Gonyostomum semen (Ehrenberg) Diesing is a new data to the Hungarian flora, while Phacus similis Christen; Sorastrum americanum (Bohlin) Schmidle and Euastropsis richteri (Schmidle) Lagerheim have been known from single localities so far and these are their second observations. Most of the species were found only sporadically since 1900 s. The here presented algal taxa were mostly found in oxbow-lakes which underlines the importance and uniquity of natural-like oxbow-lakes in Hungarian water ecosystems. ÁCS É. KISS K.T. (1991): Investigation of periphytic algae in the Danube at Göd (1669 river km, Hungary). In: LHOTSKY, O.(ed.): Algological Studies 62. Arch. Hydrobiol. Suppl. 89: 47-67. ÁCS É. KISS K.T. (2004): Algológiai praktikum. ELTE Eötvös Kiadó, pp. 362. BORICS G. PADISÁK J. GRIGORSZKY I. OLDAL I. PÉTERFI L.I. MOMEU, L. (1998): Green algal flora of the acidic bog-lake, Baláta-tó SW Hungary. Biologia 53: 457 465. BUCZKÓ K. RAJCZY M. (1998): Flora et Iconographia Algarum Hungariae 1997 az algakatalógus múltja és jövıje. Hidrol. Közl. 78: 381 382. DADAY J. (1897): A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka. (A magyarországi tavak mikroszkópi állatvilága.) Kir. Magy. Természettud. Társulat, Budapest DRAGOS, N. PÉTERFI L.S. MOMEU, L. POPESCU, C. (1997): An introduction to the algae and the culture collection of algae at the Institute of Biological Research, Cluj-Napoca. Cluj University Press. 267 pp. ENTZ G. (1902): Adatok a Peridineák ismeretéhez - Math. természettud. értesítı 20: 115-159. ENTZ G. SEBESTYÉN O. (1940): A Balaton élete. Irodalom Magy. biol. kut. munk. Tihany 12: 1-169 FEHÉR D. (1948): Researches on the geographical distribution of soil microflora. II. The geographical distribution of soil algae. Mősz. Egy. növényt. Intéz. Közl. Sopron 21: 1 37. GRIGORSZKY I. (1999): A magyarországi Dinophyta fajok taxonómiájának, chorológiájának és ökológiájának vizsgálata. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. GRIGORSZKY I. KISS K.T. VASAS F. VASAS G. (1998): Data to knowledge of Hungarian Dinophyta species III. Contribution to the Dinophyta taxa of Körös area I. Tiscia 31: 99 106. GRIGORSZKY I. VASAS F. BORICS G. (1999): Vízi Természet- és Környezetvédelem 8. kötet: A páncélos-ostoros algák (Dinophyta) kishatározója. KGI, Budapest. HAJDÚ L. (1974): A comparison between the algaflorae of two fishponds. Acta bot. hung. 20: 249-253. HAJDÚ L. (1976): Angaben zur Algenflora Ungarns. II. - Textteil. Studia bot. hung. 11: 17 34 HAJDÚ L. (1977): Algal species diversity in two eutrophic fishponds. Part II. Other than speciesindividual levels. Acta bot. hung. 23: 333 351.

174 T-KRASZNAI E. B-BÉRES V. BUCZKÓ K.: Adatok néhány ritka alga hazai elıfordulásához HINDÁK, F. (1984): Studies on the Chlorococcal algae (Chlorophyceae) III. Biologické Práce 30: 1 310. HORTOBÁGYI T. (1941): Újabb adatok a Tisza Nagyfa-holtága fitoplanktonjának kvalitatív vizsgálatához. Bot. Közlem. 38: 151 170. HORTOBÁGYI T. (1943): Elızetes jelentés a Balaton öt boglári biotópjának mikrophytobiocoenosisvizsgálatáról. Bot. Közlem. 40: 243 278. HORTOBÁGYI T. (1974): Catalogus et Iconographia Algarum Hungariae. Acta Bot. Acad. Sci. Hung 20: 271 280. HORTOBÁGYI T. (1977): A Balatoni halpusztulás 1975-ben. Magy. Tud. Akad. Biol. Oszt. közlem. 20: 141 157. KISS I. (1978): Algological investigations in the dead-tisza at Lakitelek-Tıserdı. Tiscia (Szeged) 13: 27 47. KISS I. (1979): Algological investigations in the dead arms of the River Tisza at Tiszaalpár and Tiszaug. Tiscia (Szeged) 14: 41 61. KISS K.T. (1974): Vízvizsgálatok a Keleti Fıcsatornán. II. A planktonalgák mennyiségi változásai. Hidrol. Közl. 54: 406 417. KOL E. (1938): Die Algenvegetation des Balatonsees. A Nagy Balaton algavegetációja. Magy. biol. kut. munk. Tihany 10: 154-160. KOL E. (1967): Algologische und hydrobiologische Untersuchungen im Sphagnum-moor "Fekete-tó" bei Farkasfa. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 13: 113 131. KOL E. (1968): Algológiai és hidrobiológiai forrásvizsgálatok az Északi-Bakonyban. Veszprém Megyei Múzeumok Közl. 7: 131 145. KOL E. (1970): Algológiai és hydrobiológiai vizsgálatok a Grajka-patak forráslápjain Vas megyében. Savaria (Szombathely) 4: 9-29. KOL E. (1973): Az Északi (Öreg-) Bakony területén végzett algológiai és hidrobiológiai kutatások rövid ismertetése. A Veszprém Megyei Múzeumok Közl. 12: 153 163. KOMÁREK, J. FOTT, B. (1983): Das Phytoplankton des Süβwassers, Chlorophyceae (Grünalgen). Ordnung: Chlorococcales. E. Schweizerbartsche Verlagsbuchhandlung, Stuttgart. KUSBER, W.-H. (2003): Typification of the four European species of Gonyostomum (Raphidophyceae) and first records of G. depressum from NE Germany. Willdenowia 33: 467 474. NÉMETH J. (1980): Az ostoros algák (Euglenophyta) kishatározója 1. Vízügyi Hidrobiológia 8: 1 294, VÍZDOK, Budapest. NÉMETH J. (1996): A Kis-Balaton speciális vízterei algaflórájának feltárása. 2. Kis-Balaton Ankét. Összefoglaló értékelés a KBVR 1991 1994 közötti kutatási eredményeirıl. pp. 163 176. NÉMETH J. (1997): Az ostoros algák kishatározója 1. (Euglenophyta). KGI, Budapest. NÉMETH J. (2004): Magyarország természetvédelmi területeinek algaflórája I III. (Algal flora of protected landscape areas in Hungary, I III). Budapest, (kézirat). NÉMETH J. (2005): Red list of algae in Hungary. Acta Bot. Acad. Sci. Hung 7(3 4): 379 417. PALIK P. (1937): A pusztaszentjakabi tó algái. Budapest, Franklin Nyomda, Budapest. pp.: 593 610. PALIK P. (1940): A hazai tızeglápok algái. II. A tólaki tızeges láp Pomáz mellett. Index horti bot. Univ. Budapestiensis 4: 17-38. PALIK P. (1952): A Gloeotaenium Loitlesbergerianum Hansg. faj magyarországi elıfordulása. Acta Biol. Acad. Sci. Hung. 3: 269 279. P. KOMÁROMY ZS. (1975): Comparative algological studies in some soil types of the Mátra mountains. Acta Bot. Acad. Sci. hung. 21: 289 304. SCHERFFEL A. (1902): Néhány adat magyarhon növény- és állatvilágának ismeretéhez. - Növénytani Közlem. 1: 107 111. SCHMIDT A. (1976): Adatok a Duna Baja környéki mellékágainak limnológiájához I. A Kamarás-Duna (Sugovica) vízminıségi viszonyairól. Hidrol. közl. 56: 273 280. SCHMIDT A. FEHÉR G. (1998): A zöldalgák Chlorococcales rendjének kishatározója 1. KGI, Budapest. SCHMIDT A. FEHÉR G. (1999): A zöldalgák Chlorococcales rendjének kishatározója 2. KGI, Budapest. SCHMIDT A. KUSEL-FETZMANN, E. (1999): Weitere Daten zur Verbreitung von Gonyostomum latum Ivanov in Europa, Afrika und Zentral-amerika. Algol. Stud. 92: 87 94. SKUJA, H. (1964): Grundzüge der Algenflora und Algenvegetation der Fjeldgegenden um Abisko in Schwedisch-Lappland. Nova Acta Reg. Soc. Sci. Upsal. Ser. IV 18: 1 139. SZABADOS M. (1952): A kiskunhalasi ısláp algavegetációja. Ann. Biol. Univ. Hung. 2: 451-477. SZEMES G. (1931): A kádártai források Diatomáceái. Die Diatomaceen der Quellen von Kádárta. Magy. biol. kut. munk. Tihany 4: 320 341. SZEMES G. (1964): Untersuchungen über das Phytoplankton der ungarischen Donaustrecke in Sommermonaten. (Danubialia Hungarica 25.) Ann. univ. sci. Budapest. sect. biol. 7: 169 199. TAMÁS G. (1957): Az Aszófıi Séd kovamoszatai. Ann. biol. Tihany 24: 133 154.

KITAIBELIA 18(1-2): 169 175.; 2013 175 TAMÁS G. (1959): Algenflora des Balatonsees 1938-1958. A Balaton algaflórája 1938-1958. Ann. biol. Tihany 26: 349 392. TOMASKO, B. (1980): A paksi Biritói halastavak algái. Kézirat. UHERKOVICH G. (1958): Characteristics of the phytoplankton of the River Tisza during the autumn and winter 1957 1958, and the allied problem of the potamoplankton. Acta. Biol. Hung. Suppl. 2: 16 17. UHERKOVICH G. (1959a): Adatok a Tisza holtágainak mikrovegetációjához. I.: A szolnoki Tisza holtágainak algái 1957 ıszén. Bot. Közlem. 48: 30 40. UHERKOVICH G. (1959b): Das Leben der Tisza. VIII. Beiträge zur Typisierung der Algenvegetation von Erdgruben der Tisza. Acta biol. (Szeged) Nova Ser. 5: 49 59. UHERKOVICH G (1961a): Adatok a tiszai algavegetáció ismeretéhez. Bot. Közlem. 49: 73 83. UHERKOVICH G. (1961b): Das Leben der Tisza. XIV. Ergänzende Beiträge zur Kenntnis der Algenvegetation des Szolnoker Tisza-Altwassers. Acta biol. (Szeged) Nova Ser. 7: 89 94. UHERKOVICH G. (1962): Adatok a zsombói erdı lápjainak mikrovegetációjához. Bot. Közlem. 49: 238 245. UHERKOVICH G. (1964): Adatok folyóink limnológiai-szaprobiológiai viszonyainak ismeretéhez. I. A Körös Gyománál. Hidrol. Közl. 44: 80 87. UHERKOVICH G. (1966a): Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez. V. További adatok a Keleti Fıcsatorna fitoplanktonjához. - Hidrol. Közl. 46: 368 372. UHERKOVICH G. (1966b): Übersicht über das Potamophytoplankton der Tisza (Theiss) in Ungarn. Hydrobiologia 28: 252 280. UHERKOVICH G. (1975): Taxonomisch-ökologische Übersicht der Chlorophyten-, Rhodophyten-, Schizomycophyten-, und Mycophyten-Organismen der Theiss (Tisza) und ihrer Nebengewässer. - Tiscia (Szeged) 10: 15 37. UHERKOVICH G. (1982): A Fekete-hegy (Balatonfelvidék) Kerek-tava algavegetációja. Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1: 81 110. UHERKOVICH G. KISS K.T. (1991): A hazai algakutatás vázlatos története. Bot. Közlem. 78 (Suppl.): 37 39. UHERKOVICH G. SZILÁGYI L. VÍZKELETY É. (1993): Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewassern Westungrans: Vadása See und das Moor von Szıce. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (Pécs) 38: 5 17.