MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2001 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS

Homoki len - Linum hirsutum Eszmei értéke: 5 000 Ft T a r t a l o m 3 4 5 6 9 16 20 24 25 26 34 40 43 44 Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése Az MVM Rt. környezeti politikája Az MVM Rt. helye és szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben Az alaphálózat Szekunder tartalék gázturbinás erõmûvek A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése az MVM Rt.-ben Kapcsolattartás, tájékoztatás, arculati feladatok Együttmûködés hazai és nemzetközi szervezetekkel A Paksi Atomerõmû Rt. A Vértesi Erõmû Rt. Az Országos Villamostávvezeték Rt. Az ERBE Energetika Kft. A VILLKESZ Kft. 2

T i s z t e l t O l v a s ó! A Magyar Villamos Mûvek Rt. ezen harmadik Környezetvédelmi Jelentésében immár hagyományosan a társaság-csoport legfontosabb eredményeirõl kívánja tájékoztatni Önt. Társaságunk alapvetõ feladatainak ellátása mellett, azaz a fogyasztók villamosenergia-igényeinek biztonságos és a legkisebb költség elvének megfelelõ kielégítése mellett különös súlyt fektet arra, hogy megfeleljen az Európai Unióhoz történõ csatlakozás és - ezen belül különösképpen - a fenntartható fejlõdés követelményeinek. Villamos energiát termelni, szállítani és felhasználni nem lehet anélkül, hogy a környezetet ne terhelnõk. A gazdasági érdekek és a környezet védelmének igénye között húzódó ellentmondást mindazonáltal minden tisztességes társaságnak kötelessége áthidalni és megkísérelni, hogy ezek összhangját mûködése közben is megteremtse. Ez volt a legfõbb hajtóereje annak, hogy 2001-ben bevezettük és - a minõségügyi rendszerrel integráltan - sikerrel tanúsíttattuk az MVM Rt. környezetközpontú irányítási rendszerét. A társaság korábbi, Katona Kálmán által irányított és 2002. júniusában megújult vezetése a környezetvédelem ügyét egyaránt kiemelten kezeli, és ezt kommunikációs tevékenységében is kifejezésre juttatja. Megalakítottuk az MVM Rt. Környezetvédelmi Klubját, amely nyitva áll minden érdekelt fél elõtt. Évente három-négy alkalommal találkoznak az iparág képviselõin kívül a hatóságok, a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek, a politikusok, valamint a többi érdekeltek, hogy megvitassák az MVM tevékenységéhez kapcsolódó legfontosabbnak ítélt környezetvédelmi kérdéseket - már a döntések elõkészítésének idõszakában. Az év során tovább folytattuk az alaphálózati környezetvédelmi programot, ennek keretében a talaj- és talajvíz-szennyezések elhárítására irányuló munkákat, újabb tizenegy transzformátornál zártuk ki a szennyezés lehetõségét és öt további alállomáson építettünk ki talajvíz megfigyelõ kutakat. Felülvizsgáltuk a szigetelõolajok PCB-tartalmát. Ezen erõfeszítéseinket segíti az Országos Villamostávvezeték Rt., társaság-csoportunk tagja, az alaphálózat üzemeltetõje. Az Ovit Rt. is megkezdte a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetését, ami a csoport legnagyobb társaságánál, a Paksi Atomerõmûben már korábban megkezdõdött. Társaság-csoportunk minden tagja adottságainak megfelelõen fokozott erõfeszítést tesz környezetvédelmi teljesítményének mérhetõ javításáért, ennek elismertetéséért. Reméljük, hogy Olvasóink is meggyõzõdnek errõl részben jelen kiadvány által, részben pedig azon rendezvényeinken és találkozásaink alkalmával, amelyek - egyebek mellett - ilyen irányú nyitottságunkat is igazolják. Lengyel Gyula az Igazgatóság elnöke Pál László vezérigazgató 3

Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek Rt. európai színvonalú, piacorientált, nemzeti villamos társaság. Létesítményeire, több évtizedes tapasztalatára és szakember gárdájára támaszkodva vezetõ szerepet tölt be a középeurópai régió energetikájában. Fõ célja ügyfelei és tulajdonosai elégedettségének kivívása és megtartása, biztonságos, jövedelmezõ és környezetbarát mûködésével. 4

Az MVM Rt. környezeti politikája Tartós szegfû - Dianthus diutinus Eszmei értéke: 100 000 Ft A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó szereplõjeként - mint alapvetõ értéket - elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentõségét. Tevékenységének minden területén - termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát átfogva - kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja. Az MVM Rt. hatékony, a társaság mûködési és fejlesztési stratégiájával egybehangolt, döntési rendszerének szerves részét képezõ környezetirányítási rendszert alakít ki és tart fenn. Környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítása érdekében vállalja, hogy: egyértelmûen meghatározza környezetvédelmi céljait és azokat integrálja a társaság stratégiai célkitûzéseibe; eleget tesz a jogszabályokban és más elõírásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, messzemenõen törekszik a jelenlegi és a jövõben várható környezetvédelmi elvárások kielégítésére, elébe megy a hazai és európai igényeknek; új technológiák, módszerek bevezetésével, valamint a meglévõk folyamatos jobbításával törekszik az energiatakarékosságra, a természeti erõforrások kihasználásának ésszerûsítésére és a környezet terhelésének mérséklésére; beruházásainak elõkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által megfelel a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak; rendszeres képzéssel és továbbképzéssel, a tapasztalatcsere-lehetõségek széleskörû biztosításával fokozza munkatársai szakmai felkészültségét, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés iránti elkötelezettségét; fokozott erõfeszítéseket tesz a korábban keletkezett talaj-, talajvíz és egyéb szennyezések felszámolására, a szennyezések jövõbeni elkerülésére; szoros kapcsolatot, párbeszédet tart fenn a szabályozó hatóságokkal, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint az érintett területek lakóival; figyelemmel kíséri az európai környezetvédelmi szabályozás alakulását, részt vesz a hazai jogszabályok kialakításában; támogatja a tevékenységéhez kapcsolódó, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés céljait szolgáló kutatási és fejlesztési munkákat; környezetvédelmi tevékenységérõl, termékeinek és szolgáltatásainak a környezeti hatásairól tájékoztatja a közvéleményt. Az MVM Rt. vezetésének meggyõzõdése, hogy a környezeti politikában megfogalmazott célok teljesítésével a társaság a korábbinál hatékonyabban járul hozzá környezetünk állapotának javulásához, a társaság gazdasági eredményességének fokozásához és - nem utolsósorban - jó hírnevének öregbítéséhez. 5

Az MVM Rt. helye és szerepe a magyar villamosenergiarendszerben Gyapjas gyûszûvirág - Digitalis lanata Eszmei értéke: 30 000 Ft Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer 1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdaságilag is egységesítve a termelõket (erõmûveket), a szállítót és rendszerirányítót, valamint az áramszolgáltatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben és azt követõen társaságokká alakították, egyes erõmûveket és az azokat kiszolgáló szénbányákat egybeolvasztottak, és az új társaságokat kétszintû szervezetként a Magyar Villamos Mûvek Rt. irányította. Az 1995-ben kezdõdött privatizáció során magán-, ill. külföldi tulajdonba került az összes áramszolgáltató társaság és az erõmûvek többsége. Az iparág meghatározó társaságai közül állami tulajdonban maradt maga az MVM Rt., a MAVIR Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt., a Paksi Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. Az ugyancsak az MVM Rt. (többségi) tulajdonában lévõ további társaságokkal (ERBE ENERGETIKA Kft., VILLKESZ Kft., GTER Kft.) együtt ezek alkotják az MVM társaság-csoportot. Az új villamosenergia-törvénynek (2001. évi CX. törvény) megfelelõen a MAVIR Rt. - jóllehet a szoros együttmûködés az MVM Rt.-vel szükségszerûen fennmaradt - 2002-tõl az MVM Rt.-tõl független rendszerirányító társaságként a Gazdasági Minisztérium tulajdonába került. A villamosenergia-törvény a rendszer mûködését az Európai Unió elõírásainak is megfelelõ alapokra helyezi. Ezek közül a legfontosabb a 96/92/EK irányelv a villamos energia belsõ piacának szabályairól. A 2003. január elsején részlegesen megnyíló magyar villamosenergia-piac az MVM Rt.-t is új helyzet elé állítja, amelyre folyamatosan készülünk. Társaságunk szervezete és mûködése az új törvény és az annak alapján 2002. év folyamán kidolgozandó alacsonyabb rendû jogszabályok, végrehajtási utasítások és szabályzatok alapján módosul. Az MVM Rt. mint közüzemi nagykereskedõ, a törvénybõl fakadó ellátási kötelezettségét változatlanul a legkisebb költség elvének megtartása mellett látja el. Ugyanakkor a társaság-csoport (holding) részt kíván vállalni a szabadpiaci kereskedelemben, a villamosenergia-termelésben és változatlanul tulajdonában tartja és üzemelteti a nagyfeszültségû átviteli hálózatot is. Új üzletágként jelentkezik a közeljövõben a távközlés és a távhõszolgáltatás. Jogszabályi környezet Az MVM-csoport és a villamosenergia-rendszer tulajdonosi szerkezete A környezet védelmét is érintõ új jogszabályok közül feltétlenül említést érdemel a 2001. évi LXXXI. törvény, amellyel az Országgyûlés az adat- és információszerzéshez való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott nemzetközi egyezményt hirdette ki ( A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrõl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl ). A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által létrehozott egyezmény a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szól. Ez utóbbit a LXXVI. törvénnyel ratifikálta az Országgyûlés. Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit alapozza meg a kormány 20/2001. sz. rendelete a környezeti hatásvizsgálatokról. Ezzel kapcsolatban már évekkel korábban született magyar jogszabály, amelyet - hasonlóan az 6

Aarhus-i egyezményben foglalt elvekkel - iparágunk hatályba lépése óta alkalmaz, legfõképpen a nagyobb energetikai beruházások elõkészítési folyamatában. Nem kevés ellenvélemény fogalmazódott meg ugyanakkor a 21/2001. sz. kormányrendelettel kapcsolatban, amely - számos magától értetõdõ szabály mellett - jelentõsen megnövelte a hagyományos erõmûvek bírságtételeit. Az érintett erõmûvek már 1998-ban megkezdték és azóta is folytatják az elõkészületeket arra, hogy a nagy tüzelõberendezések légköri kibocsátásainak határértékeit legkésõbb a moratóriumi határidõig (2004. december 31-ig) betartsák. Jóllehet a rendeletet az iparág képviselõinek javaslatát elfogadva módosították, a bírságterhek még így is jelentõsen csökkentik a modernizációra fordítható forrásokat. A 17/2001. KöM sz. rendelet a helyhez kötött légszennyezõ források kibocsátásának vizsgálatával, ellenõrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokat rögzíti. A 203/2001. (X. 26.) sz. kormányrendelet a felszíni vizek minõsége védelmének egyes szabályait határozza meg. A kiadását megelõzõ egyeztetések folyamán sikerült néhány olyan részletet tisztáznunk és pontosítanunk, amelyek az iparág nagy erõmûvei szempontjából elviselhetetlen terheket jelenthettek volna (pl. a hûtõvizek hõmérsékletének lehetséges emelkedése tekintetében). Az elõzõ évben elfogadott, a hulladékgazdálkodás elveit rögzítõ kerettörvény alapján módosult a veszélyes hulladékok kezelését szabályozó kormányrendelet (98/2001.) is. Ez a rendelet újraszabályozza a hulladékok és technológiák veszélyességének megállapítására érvényes elõírásokat, valamint a tárolással, gyûjtéssel és a szállítással kapcsolatos követelményeket. A hulladékok jegyzékérõl a környezetvédelmi miniszter 16/2001. KöM sz. rendelete rendelkezett; a 22/2001. KöM sz. rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályait határozza meg. Az 5/2001. KöM sz. rendelet a PCB-t tartalmazó berendezések és hulladékok kezelését érinti és speciális feladatokat jelent az alaphálózati környezetvédelem tekintetében. Igen nagy jelentõségûnek tekintjük a 193/2001. (X. 19.) sz. kormányrendeletet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól. Ez a rendelet voltaképpen az EU ún. IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control) jogszabályának (96/61/EK) magyar megfelelõje. Bár nem sikerült az ún. egy ablakos engedélyezési eljárást bevezetni, mégis úgy ítéljük meg, hogy a rendelet nagy elõrelépést jelent, miáltal a hazai engedélyezési joggyakorlatba is bevezeti a legjobb elérhetõ technika (BAT = Best Available Technique) fogalmát. A BAT alkalmazása a meghatározott ágazatokban az új és újonnan engedélyezendõ berendezések esetében kötelezõ. A meglévõ berendezések esetében legkésõbb 2007. októberéig kell megszerezni az új típusú engedélyt. A rendelet szabályozza az adatszolgáltatással kapcsolatos szabályokat is, egyik melléklete pedig tartalmazza a legjobb elérhetõ technika meghatározásának szempontjait. A villamosenergia-ipart érintõ legfontosabb technika tekintetében a nagy tüzelõberendezésekre vonatkozó BAT referencia dokumentum (BAT REF) kidolgozása az EU Sevilla-i intézetének irányításával várhatóan 2002 végéig befejezõdik. Jóllehet a legjobb technika idõben nem rögzíthetõ, hiszen a fejlõdés megállíthatatlan, az ún. BAT REF alapvetõ iránymutatásul szolgál majd a beruházók, üzemeltetõk és az engedélyezõk, valamint minden érdekelt fél számára. Elsõ változata 2001 márciusában készült el és az internet http://www.jrc.es/ honlapjáról tölthetõ le. A társaság feladatai Az MVM Rt. és az iparági társaságok között fennálló hosszú távú és éves kereskedelmi szerzõdések értelmében az MVM Rt. - mint nagykereskedõ - megvásárolja az erõmûvi társaságok által termelt villamos energiát, amiért (egyebek mellett) a rendelkezésre álló lekötött teljesítõképességért kapacitásdíjat, az átvett villamos energiáért energiadíjat fizet. A rendszertervezési feladatok elvégzése a fogyasztói szokások figyelemmel kísérésén, igényfelméréseken, elemzéseken alapul. E munka célja a legkisebb költség elvének betartása minden idõtávra vonatkozóan. Ez a tevékenység a Kereskedelmi Igazgatóság ügyköréhez tartozik. A rövidebb távú, operatív tervezés és üzemirányítás a Gazdasági Minisztérium alá rendelt független rendszerirányító, a MAVIR Rt. feladata. Az alaphálózat üzemeltetése, fenntartása, karbantartása, az üzemzavarok elhárítása, az országos és nemzetközi hálózatfejlesztés, továbbá az üzemirányítást szolgáló telekommunikáció rendszerszintû tervezése és fejlesztése: ezek az alaphálózati üzletág legfõbb feladatai. Az MVM Rt. és az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit Rt.) között e feladatok ellátására külön üzemeltetési szerzõdés van érvényben. A villamos energiát az Ovit Rt. a 750, 400 és 220 kv-os alaphálózaton szállítja és táplálja be az áramszolgáltató társaságok hálózataiba ugyancsak kapacitás- és áramdíj ellenében. A fogyasztókat az áramszolgáltatók látják el. A villamos energia külföldrõl történõ vásárlása és exportja szerzõdések alapján történik. A nemzetközi rendszereken belüli (UCTE) és egyéb külföldrõl történt vételezések, kisegítések elszámolását ugyancsak szerzõdések szabályozzák. Az MVM Rt. tulajdonában lévõ ún. szekunder tartalék erõmûvek (Litér, Sajószöged, Lõrinci) üzemeltetéséért az erõmûvi üzletág (fõmérnökség) felelõs. Az MVM Rt. és a tulajdonában lévõ, az erõmûvek kezeléséért felelõs GTER Kft. közötti munkamegosztást ugyancsak szerzõdés szabályozza. 7

Az MVM Rt. helye és szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben A piac megnyitására való felkészülés, a tevékenységek diverzifikációjának igénye hívta életre a Távközlési Fejlesztési Projektet, amelyet a Távközlési Fõmérnökség gondoz. Ennek keretében készül az MVM Rt. a távközlési üzletág kiépítésére a rendelkezésére álló hálózati infrastruktúra felhasználásával. Ígéretes lehetõség az MVM Rt. számára a belépés a távhõszolgáltatási piacra. A kapcsoltan, villamos energiával együtt termelt hõ lényegesen nagyobb hatásfok elérését teszi lehetõvé, ami önmagában környezetbarát megoldást kínál. Ilyen rendszerek fejlesztése elsõsorban akkor gazdaságos, ha a távhõ-infrastruktúra rendelkezésre áll. Az MVM Rt. 2001-ben megnyerte Miskolc város Önkormányzata által kiírt távhõszolgáltatási pályázatot. A tervek szerint 2002-ben és 2003-ban a Miskolci Hõszolgáltató Kft. három telephelyén gázmotoros egységek kerülnek üzembe. Ezeket - elképzeléseink szerint - egy kb. 100 MW teljesítményû, hõszolgáltató, kombinált ciklusú gázturbinás erõmû követheti majd. A Magyar Villamos Mûvek Rt. képviseli Magyarországot az UCTE, a CENTREL és az EURELECTRIC környezetvédelmi szervezeteiben. Az MVM Rt. környezetvédelmi tevékenységéért a Környezetvédelmi Osztály felelõs. Az osztály legfontosabb feladatai: a fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatok ellátása, hatástanulmányok készítésének irányítása, hatósági kapcsolatok, engedélyeztetés, az engedélyekben elõírt követelmények megvalósulásának ellenõrzése, az alaphálózati környezetvédelmi projekt irányítása, a nemzetközi és országos szervezetekkel való szakmai kapcsolattartás, adatszolgáltatások, jogszabályalkotásban való részvétel, a kutatás-fejlesztési programok koordinálása, a környezetközpontú irányítási rendszer kiépítése és mûködtetése (a Minõségügyi Osztállyal), valamint a környezetvédelmi kommunikáció (a Kommunikációs Osztállyal együttmûködve). A társaság tulajdonában lévõ, a rendszerszintû tartalékok fontos részét megtestesítõ, ún. szekunder tartalék gázturbinák üzemeltetésével összefüggõ környezetvédelmi feladatokat az Erõmûvi Fõmérnökségen az Erõmûvi Üzemviteli Osztály végzi. A társaságra háruló környezetvédelmi feladatok kifogástalan végrehajtásának a környezetközpontú irányítási rendszer ad keretet. Az MVM Rt. 2001 szeptemberében szerezte meg környezetközpontú irányítási rendszerének nemzetközi tanúsítványát, amelyet a Magyar Szabványügyi Testület Tanúsítási Titkársága és az IQ Net (International Certification Network) bocsátott ki. A rendszer a minõségügyi rendszerrel integráltan mûködik. Az ezzel kapcsolatos fontosabb eredményeinkrõl külön fejezetben adunk számot. 2001-ben megkezdõdtek az ún. környezetvédelmi információs rendszer kialakításának munkái. A rendszer elsõdleges feladata a környezetvédelem szempontjából fontosnak ítélt információk gyûjtése, majd ezek alapján vezetõi döntéselõkészítõ rendszer kialakítása. A rendszer kialakítását referenciaként a Paksi Atomerõmû Rt.-nél kezdtük el, az év végéig az alapváltozat elsõ ellenõrzése fejezõdött be. 8

Az alaphálózat Homoki len - Linum hirsutum Eszmei értéke: 5 000 Ft Általános környezetvédelmi feladatok A hálózati létesítmények sajátossága, hogy élettartamuk hosszú, általában 50 év. Miután élettartamuk során a szabályok és feltételek többször megváltozhatnak, folytonos mûszaki fejlesztés szükséges, hogy a változó mûszaki, és környezeti követelményeknek megfelelhessenek. Esetenként, pl. zajvédelmi intézkedések megtétele válhat szükségessé. Az MVM Rt. a hálózati létesítmények fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatban a következõ környezetvédelmi intézkedéseket tette: Természetvédelem, a termõföld védelme A hálózati létesítmények nagy területet foglalnak el. A mintegy 3300 km hosszú alaphálózati távvezetékek nyomvonala (3977 km hálózati vezetékhossz), az alaphálózati alállomások területe és a biztonsági övezetek jellemzõen mezõgazdasági területen helyezkednek el. A hálózati létesítmények karbantartásakor a Nemzeti Park Igazgatóságokkal megkötött (egyes esetekben elõkészítés alatt álló) önkéntes megállapodásoknak megfelelõen: a természetvédelem alatt álló területeken a munkák ütemezését egyeztetjük a helyi természetvédelmi hatósággal, és körültekintõen járunk el, hogy minél kisebb mértékben zavarjuk meg a természet nyugalmát; a taposási- és a zöldkárok csökkentése érdekében a munkálatok elvégzését lehetõleg a vegetációs idõszakot követõen tervezzük; lehetõség szerint nem változtatjuk meg az adott terület flóráját és faunáját, fenntartjuk, esetleg javítjuk az eredeti életkörülményeket; a nyiladékok és a nyomvonalak karbantartása során csak engedélyezett technológiákat alkalmazunk; a hatóságoktól, önkormányzatoktól, társadalmi szervezetektõl és a lakosságtól érkezõ észrevételeket, javaslatokat és panaszokat megválaszoljuk, megvizsgáljuk és, orvosoljuk; az általunk okozott és méltányolandó károkat megtérítjük. A létesítmények tájba illesztése Ezt a követelményt nemcsak az új létesítmények tervezése és építése során érvényesítjük, hanem figyelembe vesszük a karbantartási és a felújítási munkáknál is. Szigetelõ cseréknél például elõtérbe helyeztük a kisebb tömegû kompozit szigetelõk alkalmazását, és a korrózióvédelmi festések felújításánál a környezetbe illõ színek alkalmazását. A talaj és a talajvizek védelme A távvezetékek létesítése és üzemeltetése során talaj- vagy talajvízszennyezés nem fordul elõ. 9

Az alaphálózat Az alállomások esetében a transzformátorok és az akkumulátorok okozhatnak talaj vagy talajvíz szennyezõdést: a transzformátorokban szigetelési és hûtési célra nagyobb, a mérõtranszformátorokban kisebb mennyiségben alkalmazunk olajat. Az kis olajterû megszakítókban az olaj ívoltásra és szigetelési célra szolgál, az alállomások egyenáramú segédüzemének szünetmentes ellátását nagykapacitású savas ólomakkumulátorok biztosítják, amelyek esetében a kénsav, valamint az ólom jelenléte jelent potenciális veszélyforrást. A szigetelõolaj alkalmazásánál, a készülékeknél jelentkezõ olajcsepegés és olajfolyás, illetve meghibásodás esetén az olaj kiömlése, az akkumulátoroknál pedig az edények törése, vagy a telep üzembe helyezése, leszerelése közben véletlenül bekövetkezhetõ savkiömlés okozhat környezetszennyezést. Az említett veszélyforrások által okozható talaj- és talajvíz szennyezés hatásainak megszüntetése érdekében az alábbi intézkedéseket tettük és tesszük: A környezetvédelmi követelmények változásaival összhangban döntöttünk a korábban keletkezett környezetszennyezés fokozatos felszámolásáról (talajcsere, a talaj és talajvíz megtisztítása) és a nyitott alapok zárttá tételérõl, vízzáró szigeteléssel való ellátásáról. Új transzformátort zárt és védett alapozással létesítünk. A korábban keletkezett talajszennyezést és okainak felszámolását a területileg illetékes hatóságokkal egyeztetett módon és ütemterv szerint végezzük. Az olajtartalmú megszakítók lassan az élettartamuk vége felé közelednek. Új megszakítók beépítésénél - akár cserérõl, akár új létesítményrõl van szó - olajtöltet nélküli, ún. kén-hexafluorid (SF 6 ) oltóközegû megszakítókat építünk be. A régi típusú megszakítók olajszivárgása által korábban okozott talajszennyezés megszüntetését a nagy transzformátorok alapjainak átalakítási ütemével összhangban végezzük. Az olajtöltettel rendelkezõ készülékek által okozott további talajszennyezés megakadályozására - a végleges megoldás megvalósításáig - a szivárgó készülékek alá hordozható olajfelfogó tálcákat rendszeresítettünk. Az akkumulátoroknál elõtérbe helyeztük a kevésbé törékeny, mûanyagházas akkumulátor telepek alkalmazását, amelyek üzeme gyakorlatilag nem jelent környezeti kockázatot. Ezek helyiségeit saválló, hézagmentes burkolattal és zárt, ellenõrizhetõ savgyûjtõ rendszerrel láttuk el, amely a csapadékvíz-csatornával és a szennyvízcsatornával sehol nincsen összeköttetésben. A veszélyesnek minõsülõ hulladékokat (olajos készülékek és anyagok, akkumulátor telepek alkotórészei, olajos és savas szennyvíz stb.) ellenõrzött módon kezeljük és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezõ vállalkozók közremûködésével gondoskodunk azok ártalmatlanításáról. Az alállomások területén a területi környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetett számú és elhelyezkedésû talajvízfigyelõ kutakat létesítettünk, melyek vízminõségét az elõírt módon és rendszerességgel ellenõrizzük. A levegõ védelme Az alállomásokban a biztonsági tartalékellátásra szolgáló dízel gépegységek okozhatnak légszennyezést. Négy telephelyen üzemel ilyen berendezés, amelyek mérésekkel is alátámasztott módon teljesítik az elvárt (zajterhelés, légszennyezõanyag-kibocsátás) követelményeket. Üzemükre csak rendkívül ritkán, üzemzavari helyzetekben, valamint a szükségszerûen elvégzendõ biztonsági próbáknál, rövid ideig kerül sor. Zajvédelem A hálózati létesítmények és eszközök közül a transzformátorok üzeme okoz zajt. Ez egyrészt a hûtõventillátorok által keltett zaj, másrészt a transzformátor lemeztestének átmágnesezõdése által okozott, úgynevezett magnetostrikciós zaj. A zaj csökkentése végett egyrészt zajszegény gyártmányokat alkalmazunk másrészt pedig a készülékeket zajcsökkentõ eszközökkel látjuk el. A legcélszerûbb megoldás kiválasztása elõtt kikérjük az illetékes hatóságok véleményét. 2001-ben a városi környezetben elhelyezkedõ Zugló alállomásban új, zajszegény 220/120 kv-os transzformátort építettünk be, és a 220/120 kv-os transzformátorokat zajvédõ fallal vettük körül. A távvezetékek normál üzemi és idõjárási körülmények között nem keltenek hallható zajt. Ha ez valahol mégis elõfordul, azt egyedileg kivizsgáljuk, és ha szükséges, a megfelelõ intézkedést megtesszük. 10

Az elektromos és a mágneses tér környezeti hatásai A tudomány mai állása szerint kijelenthetõ, hogy a nemzetközi elõírások és a nemzeti rendelkezések betartása mellett az MVM Rt. üzemelõ létesítményei által a lakosság mindennapi lakókörnyezetében keltett ipari frekvenciájú elektromos és mágneses terek egészségkárosodást nem okoznak. Az alaphálózati létesítmények tervezése során a lehetõ legkisebbre csökkentjük az elektromágneses térerõsség hatásait és törekszünk a lakott területek elkerülésére. A tervezõ által számított elektromágneses térerõsség értékeket az üzembe helyezéskor az üzemeltetõ ellenõrzi. Bármely okból felmerülõ igény, lakossági panasz esetén ezeket a méréseket a szükséges helyen az üzemeltetõvel újra elvégeztetjük. Az eddig elvégzett mérések minden esetben igazolták az elõzetes számításokat, a lakosság környezetében ható ipari frekvenciájú elektromágneses terek az elõírt határérték alatt vannak, tehát nem tekinthetõk veszélyesnek az élõvilágra. A létesítmények által másoknak okozott zavarok elleni védelem A hálózati létesítmények üzeme bizonyos körülmények között zavarokat okozhat a távközlõ és informatikai berendezések, hálózatok üzemében, valamint a közeli környezetben zavart okozhatnak a rádió és televízió vételben. A zavarok felléphetnek a távvezetékek ún. távolbahatása, zárlatok következtében, a földben folyó hibaáramok, valamint a sugárzás okozta, szélessávú zavaró frekvenciák fellépése miatt. A zavarok keletkezésének okát és a zavarás módját ismerjük és kiforrott módszereket alkalmazunk azok hatásainak csökkentése és/vagy megszüntetése érdekében. Részt veszünk olyan jellegû K+F munkákban és azok finanszírozásában, amelyek a sugárzási helyek egyszerûbb és pontosabb felderítését teszik lehetõvé. Rendszeres mérésekkel és próbákkal ellenõrizzük a földelések hatásosságát és állapotát. Hiba észlelése esetén haladéktalanul intézkedünk annak kijavításáról. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a hálózati létesítményeink környezetében még szélsõségesen nagy üzemzavarok esetén se lépjenek fel veszélyt okozó feszültségemelkedések. A környezetet terhelõ technológiák és kiváltásuk A korrózióvédelemmel ellátandó fém tömegét tízezer tonnában, felületét tízezer négyzetméterben kell mérnünk. A felületek védelmére évente hatalmas mennyiségû festéket használunk fel, amelyek ma már nem tartalmaznak aromás oldószereket. A Korrózióvédelmi Törzskönyvben felsorolt, alkalmazhatónak minõsített technológiákat, bevonatrendszereket és az alkalmazható festékek listáját rendszeresen felülvizsgáljuk, korszerûsítjük. A Törzskönyvben megadott környezetbarát anyagok és technológiák alkalmazása kötelezõ. Együttmûködés az érdekeltekkel Az érdekelt felekkel való együttmûködésünk során nemcsak a környezetbarát eszközök és technológiák fejlesztésére és alkalmazására törekszünk, hanem folyamatos és az igényeknek megfelelõ mélységû együttmûködési formákat alakítottunk ki - többek között - a hatóságokkal. Terveinkrõl tájékoztatást adunk, az elõkészítés fázisában konzultációkat folytatunk, a végrehajtás során figyelembe vesszük észrevételeiket és rendszeres tájékoztatást adunk az elvégzett munkálatokról. 11

Az alaphálózat Alállomások Az alállomások környezetvédelmi szempontból is jelentõs figyelmet érdemelnek, hiszen az olajszigetelésû nagykészülékek olajtöltete meghaladja a 4400 tonnát. Olajtöltettel rendelkezõ készülékek az MVM Rt. alállomásaiban MVM tulajdon, MVM tulajdon, Áramszolgáltatói üzemelõ tartalék tulajdon db Olajtömeg, t db Olajtömeg, t db Olajtömeg, t Nagyfeszültségû / nagyfeszültségû transzformátor 54 3 083 8 469 - - 120 kv/ középfeszültségû transzformátor 12 231 4 65 13 167 Középfeszültségû / középfeszültségû transzformátor 5 20 - - - - Transzformátorok összesen 71 3 334 12 534 13 167 Szabályozó transzformátor 9 168 3 56 2 18 750 kv-os söntfojtó 6 138 1 23 - - 18 kv-os söntfojtó 15 30 2 4 - - Mindösszesen 101 3 670 18 617 15 185 Megjegyzés: A szabályozó transzformátoroknak nincs különálló kavicságyuk. A 18 kv-os söntfojtóknál 3-3 db-nak van közös kavicságya. Az alaphálózaton 1996-ban végrehajtott környezetvédelmi teljesítményértékelés során a talaj- és talajvíz minták elemzése kapcsán megállapítást nyert, hogy több alállomáson erõsen szennyezett a transzformátorok és a söntfojtók környezete. A feltárt környezetszennyezések következtében a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek szigorú kötelezettségeket írtak elõ a szennyezések lehatárolására, monitoring rendszer kiépítésére, a feltárt szennyezések szükség szerinti kármentesítésére. A nyitott transzformátoralapok felszámolására, zárttá tételére kidolgozott programunk keretében 2001. évben: Tiszalökön a 220/120 kv-os transzformátor új, zárt rendszerû alapra való áthelyezését követõen a másik transzformátoralapot is zárt rendszerûvé építettük át. A másik transzformátor beépítésére 2002.-ben kerül sor. Zugló 220/120 kv-os alállomásban az utolsó 220/120 kv-os transzformátor is zárt rendszerû alapra került. Detk 220/120 kv-os alállomásban a második 220/120 kv-os transzformátor is zárt rendszerû alapra került, és ezzel Detk alállomásban az MVM Rt. teljesítette az erre vonatkozó környezetvédelmi elõírásokat. Dunaújváros 220/120 kv-os alállomásban a második 220/120 kv-os transzformátor is zárt rendszerû alapra került, és ezzel itt is befejeztük az ilyen jellegû környezetvédelmi elõírások szerinti munkálatokat. Békéscsaba 400/120 kv-os alállomásban beépítettük a második 400/120 kv-os transzformátort, és ezzel mindkét transzformátoralap (a hozzátartozó söntfojtó-alapokkal együtt) zárt rendszerûvé vált. Szolnok 220/120 kv-os alállomásban mindkét 220/120 kv-os transzformátor alapja zárt rendszerûvé épült át, így Szolnokon is kielégítettük a nagy/nagyfeszültségû transzformátorokra vonatkozó környezetvédelmi elõírásokat. Kisvárda 220/120 kv-os alállomásban a 220/120 kv-os transzformátorok alapja zárt rendszerûvé épült át. Az Albertirsa, Göd és Zugló alállomásokban üzemelõ 14 szabályozó transzformátor alapja még nyitott. A 24 olajtöltetû söntfojtó és az azokhoz tartozó készülékek közül 9 rendelkezik zárt alappal. A transzformátorok alapjainak zárttá tétele a felújítási program keretében a megfelelõ berendezések javításával összhangban történik. 2002. évben sorra kerülõ transzformátoralap-átalakítások: Albertfalva alállomásban a 2 db 220/120 kv-os transzformátor alapjának átépítése, Oroszlány alállomásban a 2 db 220/120 kv-os transzformátor alapjának átépítése, Gyõr alállomásban a második 400/120 kv-os transzformátor (az utolsó nem megfelelõ alappal rendelkezõ nagy/nagyfeszültségû transzformátor) alapjának átépítése. A nagy- és középfeszültségû transzformátorok számát, azok alapjainak zárt, ill. nyitott voltát a következõ két táblázat mutatja be. 12

Nagyfeszültségû / nagyfeszültségû transzformátorok Alállomás Feszültség- Transzformátor Fázis- Egységek Transzformá- Zárt Nyitott áttétel, kv telj. MVA szám száma torok száma alap alap Albertfalva 220/126/10,5 160 3 2 2 0 2 Albertirsa 750/400/15,5 1100 1 6 2 0 6 Békéscsaba 400/132/18 250 3 2 2 2 0 Debrecen 220/126/10,5 160 3 2 2 2 0 Detk 220/126/10,5 160 3 2 2 2 0 Dunaújváros 220/126/10,5 160 3 2 2 2 0 Felsõzsolca 400/132/18 250 3 2 2 2 0 Göd 400/132/18 250 3 2 2 2 0 Göd 400/132/18 360 1 3 1 0 3 Gyõr 220/126/10,5 160 3 2 2 2 0 Gyõr 400/132/18 250 3 2 2 1 1 Hévíz 400/128/30 250 3 2 2 2 0 Kisvárda 220/126/10,5 160 3 2 2 2 0 Litér 400/132/18 250 3 2 2 2 0 Martonvásár 400/220/35 250 3 2 2 2 0 Ócsa 220/126/10,5 160 3 2 2 2 0 Oroszlány 220/126/10,5 160 3 2 2 0 2 Sajóivánka 400/231/35 500 3 1 1 0 1 Sajószöged 400/231/35 500 3 1 1 1 0 Sajószöged 220/126/10,5 160 3 2 2 2 0 Sándorfalva 400/132/18 250 3 2 2 1 1 Szeged 220/126/10,5 160 3 1 1 0 1 Szolnok 220/126/10,5 160 3 2 2 2 0 Tiszalök* 220/126/10,5 160 3 1 1 2 0 Toponár 400/132/18 250 3 2 2 2 0 Zugló 220/126/10,5 160 3 3 3 3 0 Összesen 54 48 38 17 Tiszalökön 2002. évben kerül beépítésre a második transzformátor 120 kv / középfeszültségû és középfeszültségû / középfeszültségû transzformátorok Alállomás Transzformátorok száma Zárt alap Nyitott alap Debrecen 5 2 3 Felsõzsolca 3 0 3 Szeged 3 3 0 Szolnok 2 0 2 Összesen 13 5 8 Göd alállomásban az egyfázisú egységeket a tervek szerint 2004-ben háromfázisúra cseréljük és ezzel egyidõben az alapokat is zárttá tesszük. Alaphálózati Környezetvédelmi Projekt Az MVM Rt. tulajdonában lévõ telephelyek környezetvédelmi felülvizsgálata után a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek határozatokat hoztak a különbözõ környezetvédelmi feladatokról, amelyek egy része a talaj- és talajvízszennyezés lehatárolására, a környezeti károk mértékének, kockázatának elemzésére, más része kárelhárítási tervek készítésére és a kárelhárítások végrehajtására terjedt ki. A határozatokban foglalt kötelezettségeknek eleget téve két alállomásban, Zuglóban és Sajószögeden környezeti kármentesítés folyik. A kárelhárítások éves költsége 34,3 millió Ft volt, befejezésük 2002-re várható. Kisebb volumenû munkákat végeztünk a gödi és a debreceni (talajvíz megfigyelõ monitoring rendszer kiépítése), valamint a litéri és a dunaújvárosi (talaj- és talajvízszennyezés felmérése, kockázatelemzés készítése) alállomásban, amelyekre 3,3 millió forintot fordítottunk. A talajvíz rendszeres vizsgálatai segítséget nyújtanak a további feladatok tervezéséhez (pl. transzformátoralapok zárttá tétele, talaj- és talajvízszennyezés elhárítása), az egyes feladatok sorrendjének meghatározásához. 13

Az alaphálózat Az év során 8 alállomásban 13 készülék (11 transzformátor és 2 söntfojtó) alapját alakíttattuk át zárttá. Ennek költsége 442,73 millió Ft volt, a táblázatban részletezettek szerint. Ennek a további szennyezés megakadályozása szempontjából van jelentõsége. Az alaphálózati távvezetékrendszer környezetvédelmi auditjának folyományaként már aláírásra került az MVM Rt., az Ovit Rt. és a Nemzeti Park Igazgatóságok között néhány együttmûködési megállapodás, amelynek célja az országos alaphálózati távvezetékrendszer üzemeltetése és fejlesztése során a környezet- és természetvédelmi követelmények betartása és betartatása. Az ország területét lefedõ tíz Nemzeti Park Igazgatóság közül kilenccel fogunk ilyen megállapodást kötni, a tizedik (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság) védett területein nem halad át nagyfeszültségû távvezeték. A megállapodásokból adódó hosszú távú feladatok folyamatosnak tekinthetõk. Megkezdõdött az alállomások olajos készülékeiben lévõ olajtöltetek PCB tartalmának felmérése. A PCB tartalmú készülékek kiváltása (két alállomás fázisjavító kondenzátoraiban van PCB tartalmú szigetelõolaj) környezetbarát készülékkel hosszú távú feladat (ez részben új készülékek beszerzését, részben a keletkezõ veszélyes hulladék ártalmatlanítását jelenti). A hatályos jogszabályok értelmében a PCB-tartalmú anyagokat 2010-ig kell kivonni a rendszerbõl. Az Alaphálózati Környezetvédelmi Projekt telephelyenkénti feladatai Alállomás / Feladat A végrehajtás állása Megjegyzés Albertirsa Rendszeres talajvízvizsgálatok Folyamatos Békéscsaba Transzformátoralap zárttá tétele Megtörtént Határidõ 2005. Debrecen Talajvízfigyelõ kutak létesítése, Megtörtént engedélyeztetése Rendszeres talajvízvizsgálatok Folyamatos Az eddigi eredmények alapján kármentesítés elõírása várható Transzformátorok alapjának zárttá tétele Négy transzformátornál elkészült, a többi berendezésnél tervezve Dunaújváros A talaj szénhidrogén-szennyezettségének Folyamatos 2002-tõl 3 évente egyszer felmérése rendszeres vizsgálatokkal kell elvégezni Göd A talaj és a talajvíz szénhidrogén- Elkészült, az anyagot Kármentesítés elõírása várható szennyezettségének felmérése, benyújtottuk a hatóságnak kockázatelemzés készítése Talajvízfigyelõ kutak létesítése Megtörtént Transzformátoralapok zárttá tétele 2 db elkészült Hévíz Rendszeres talajvízvizsgálatok Folyamatos Kisvárda Talajvízfigyelõ kutak létesítése Elkészült Rendszeres talajvízvizsgálatok Folyamatos Litér A III.sz. (ÉDÁSZ) transzformátor Elkészült Monitoring rendszer telepítésére környezetében a talaj és a talajvíz és 2010-ig elvégzendõ szénhidrogén-szennyezettségének kármentesítésére köteleztek felmérése, kockázatelemzés Martonvásár Rendszeres talajvízvizsgálatok Folyamatos Transzformátoralapok zárttá tétele Elkészült Oroszlány Talajvízfigyelõ kutak létesítése Tervezve Sajóivánka Transzformátorok alapjának zárttá tétele Tervezve 14

A z A l a p h á l ó z a t i k ö r n y e z e t v é d e l m i p r o j e k t t e l e p h e l y e n k é n t i f e l a d a t a i Alállomás / Feladat A végrehajtás állása Megjegyzés Sajószöged Kárelhárítási terv készítése, A terv elkészült, a mentesítés kárelhárítás végrehajtása folyamatban van Transzformátorok alapjának zárttá tétele Mindhárom elkészült Talajvízfigyelõ kutak létesítése Elkészült Sándorfalva Rendszeres talajvízvizsgálatok Folyamatos Soroksár A felhagyott terület rekultivációja Elkészült Szeged Rendszeres talajvízvizsgálatok Folyamatos Szolnok Transzformátorok alapjainak zárttá tétele Kettõ elkészült Határidõ 2003 Tiszalök Rendszeres talajvízvizsgálatok Folyamatos Transzformátoralap zárttá tétele Elkészült Zugló Transzformátoralapok zárttá tétele Elkészült Talajvízfigyelõ kutak létesítése Elkészült Talaj és talajvíz szénhidrogén- Folyamatban van szennyezettségének elhárítása Az Alaphálózati Környezetvédelmi Projekt 2001. évi ráfordításai ( millió Ft) Kárelhárítások Zugló 14,30 Sajószöged 20,00 Kárelhárítás összesen 34, 30 Monitoring Göd 2,14 Debrecen 0,96 Monitoring összesen 3, 10 Készülék alapok zárttá tétele Békéscsaba 4 db + olajleválasztó 91,30 Detk 1 db + olajleválasztó 38,28 Dunaújváros 1 db + olajleválasztó 40,95 Kisvárda 1 db + olajleválasztó 37,08 Sajószöged 1 db 38,22 Szolnok 2 db + olajleválasztó 87,41 Tiszalök 1 db 32,28 Zugló 2 db 72,23 Alapok zárttá tétele összesen 442, 73 Egyéb ERBE, mérnökszolgálat 17,40 PCB és egyéb vizsgálatok 2,50 Egyéb összesen 19,90 Projekt összesen 500, 03 15

Szekunder tartalék gázturbinás erõmûvek Csikófark - Ephedra distachya Eszmei értéke: 30 000 Ft A Magyar Villamos Mûvek Rt. szekunder tartalék gázturbinás erõmûvei (Litér, Lõrinci, Sajószöged) rendszerszintû feladatot látnak el. A szekunder tartalék olyan rendszerérdekû szolgáltatás, amelynek igénybevételére teljesítményhiányt okozó üzemzavari helyzetekben kerül sor, amikor a teljesítmény-egyensúly helyreállításához az igénybe vehetõ hazai teljesítmény, többletteljesítmény és a külföldi partnerekkel egyeztethetõ kisegítés nem elegendõ. E kapacitás igénybe vételére a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság (MAVIR Rt.) országos diszpécser szolgálata ad utasítást. A szekunder tartalék erõmûvek fõbb mûszaki jellemzõi Litér és Sajószöged Lõrinci Gázturbina névleges teljesítménye, MW 123 170 Tüzelõanyag-áram max. teljesítménynél, t/h 40 45 Generátor névleges teljesítménye, MVA 165 215 Kapocsfeszültség, kv 15,5 15,75 Fõtranszformátor névleges teljesítménye, MVA 155 215 Kéménymagasság, m 51 81 Tüzelõanyag gázturbina-olaj, kéntartalom max 0,2% Környezetvédelmi tevékenység A gázturbinák üzemviteléhez kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat az Erõmûvi Üzemviteli Osztály irányítja. Ez a szervezet végzi a hatósági és egyéb belsõ adatszolgáltatásokat, felügyeli az engedélyekben, jogszabályokban elõírt kötelezettségek teljesülését, ellenõrzi a szennyezõanyag-kibocsátásokat és a létesítmények környezetvédelmi helyzetét. Levegõtisztaság védelem A szekunder tartalék gázturbinák légszennyezõanyagkibocsátása kis mértékû, és a környezeti levegõ minõségét számottevõ mértékben nem befolyásolja. A gázturbinás erõmûvekben a füstgázzal távozó légszenynyezõanyagok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid) koncentrációi kisebbek, mint a vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek. Az égési folyamat során a nitrogén-oxid keletkezése mértékének csökkentése az égõkamra-térbe fecskendezett sótalan vízzel történik. A légszennyezõanyag-kibocsátások ellenõrzése folyamatosan mérõ- és adatrögzítõ mûszerekkel történik. A füstgázzal távozó szilárd anyagok mennyiségének nyomon követésére koromszám-mérõ készülék szolgál. 16

A szekunder tartalék erõmûvek villamosenergia-termelése és légszennyezõanyag kibocsátása az alábbi táblázatban látható: Szekunder tartalék gázturbinák 2001. évi légszennyezõanyag-kibocsátása Litér Sajószöged Lõrinci Felhasznált tüzelõolaj, t 701 673 1004 Termelt villamos energia, MWh 2468 2615 3635 L é g s z e n n y e z õ a n y a g -k i b o c s á t á s o k Kén-dioxid (SO 2 ) Éves kibocsátás összesen, t 1,6 1,2 1,5 Kibocsátási határérték, mg/m 3 115 115 115 Mért értékek (min- max), mg/m 3 53-80 28-54 21-49 Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, kg/mwh 0,66 0,46 0,42 Nitrogén-oxidok (NO 2 ) Éves kibocsátás összesen, t 3,2 2,7 7,3 Kibocsátási határérték, mg/m 3 800 800 800 Mért értékek (min- max), mg/m 3 104-153 94-114 116-238 Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, kg/mwh 1,3 1,02 2,01 Szén-monoxid ( CO) Éves kibocsátás összesen, t 0,29 0,18 0,13 Kibocsátási határérték, mg/m 3 100 100 100 Mért értékek (min- max), mg/m 3 7,50-20 3-74 1-4 Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, kg/mwh 0,120 0,068 0,037 Szén-dioxid (CO 2 ) Éves kibocsátás összesen, t 2311 2406 3442 Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, kg/kwh 0,94 0,92 0,92 Vízminõség-védelem A gázturbinás erõmûvek vízfelhasználása az alacsony kihasználás miatt nem jelentõs. A fordított ozmózis (RO) elvén mûködõ vízelõkészítõ rendszer biológiai és vízkõlerakódás elleni konzerválását negyedévenként végezzük. A Litéri és Sajószögedi Erõmûben nyersvízként ivóvizet, a Lõrinci Erõmûben a hûtõtóból vételezett vizet használunk. A hûtõtó vízutánpótlása a Zagyva folyóból vízátemeléssel történik. A nyári idõszakban a tóban gondot jelent az eutrofizáció. A vízkémiai és hidrobiológiai jellemzõket rendszeresen vizsgáljuk. A tó pihenési és horgászati célokat is szolgál. A térburkolatokról a csatornákon keresztül elfolyó csapadékvizeknek és az RO-rendszer hulladékvizeinek befogadója a Lõrinci Erõmûben a hûtõtó, a Litéri Erõmûben a Bendola patak, a Sajószögedi Erõmûben pedig a talaj, amelyben elszivárog. Az elfolyó hulladékvizek szennyezõanyagainak koncentrációját idõszakosan, az üzemeltetéstõl függõen ellenõrizzük. A mért vízminõségi jellemzõk az elõírt határértékeknek megfelelnek. Az erõmûvek üzemeltetése során keletkezõ olajos csurgalék és csapadékvizek tisztítására olajos szennyvíztisztító rendszer (Sepurator) szolgál. A tisztított olajos szennyvizek Litéren felszíni vízbe, Lõrinciben közcsatornába kerülnek, Sajószögeden pedig a talajban elszivárognak. 17

Szekunder tartalék gázturbinás erõmûvek Talaj és talajvíz A Litéri Erõmûben a hulladékvizek nem kerülhetnek a talajba. A Sajószögedi Erõmûben elszivárgó hulladékvizek a felszín alatti vizek állapotát nem befolyásolják. Ezt a figyelõkutak vízmintáinak rendszeres vizsgálati eredényei igazolják. A Lõrinci Erõmû területének egy részén a talaj korábban olajjal szennyezett volt, amelynek kármentesítése befejezõdött. A vasúti és közúti olajlefejtõ helyek vízzáró térburkolatának ellenõrzése és karbantartása rendszeres, innen olajos csapadékvizek, elcsöpögött olajok a talajba nem kerülnek. Az év során a gázturbinás erõmûvekben talaj- és talajvízszennyezés nem történt. Zajvédelem A karbantartási idõszakban rendszeresen ellenõriztük a füstgázoldali hangtompítók állapotát és elvégeztük azok beállítását, valamint a sérült elemek szükség szerinti javítását. Az erõmûvek üzemeltetése során a zajkibocsátás mértéke megfelel a megadott határértékeknek. Lakossági panasz nem volt. A Litéri és a Sajószögedi Erõmûvekben a zajkibocsátás mûszeres ellenõrzésére 2002. évben kerül sor. Hulladékgazdálkodás Az erõmûvekben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége nem volt jelentõs. Kezelésük rendjét a karbantartási munkák végzésére kötött szerzõdéseinkben rögzítjük. Az erõmûvek olajos szennyvíztisztító rendszerét szakcég, megbízási szerzõdés keretében, negyedéves rendszerességgel ellenõrzi, és évente egyszer elvégzi a rendszer teljes leürítésével együtt járó belsõ tisztítást, javítást és az alkatrészek szükséges mértékû cseréjét. A tisztítás során keletkezõ olajos, iszapos vizet mint veszélyes hulladékot (Litér: 16,0 t, Sajószöged: 20,0 t, Lõrinci: 16,5 t) hatósági engedéllyel rendelkezõ, környezetvédelmi szolgáltatásokat végzõ cég szállítja el és ártalmatlanítja. Az erõmûvek vízelõkészítõ rendszereinek karbantartását végzõ társaság, a munkája során keletkezõ veszélyes hulladékokat saját hulladékként elszállítja. A Sajószögedi és a Litéri Erõmûben együttesen mintegy 120 kg akkumulátor, a Lõrinci Erõmûben pedig 470 kg olajos perlit került ártalmatlanításra. Természetvédelem A Litéri Erõmû térségében 2002. elsõ félév végén fejezõdnek be az 1997. évben megkezdett, a környezet állapotának nyomon követésére szolgáló biomonitoring vizsgálatok. A vizsgálatokhoz kiválasztott élõlénycsoportok: ízeltlábúak, zuzmók és feketefenyõk. A vizsgálatok eddigi eredményei azt mutatják, hogy az alacsony óraszámmal (22,5 óra) üzemelõ gázturbina kibocsátott légszennyezõ-anyagainak nem volt kimutatható negatív hatása az élõlényekre. Az elmúlt öt év biomonitoring vizsgálati eredményeinek összefoglaló értékelésére a következõ évben kerül sor. 18