NAGY SÁNDOR JÓZSEF GIMNÁZIUM HÁZIRENDJE

A NAGY SÁNDOR JÓZSEF GIMNÁZIUM HÁZIRENDJE Készítette: Dr. Dömötörné Papp Hargita... Hatályba lépés időpontja:...

Házirend BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 2 JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK... 2 A TANULÓK JOGAI... 2 A TANULÓK KÖTELESSÉGEI... 3 TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA... 3 MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK... 4 AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK HASZNÁLATI RENDJE... 4 AZ ISKOLAI ÉLET RENDJE... 4 A CSENGETÉS RENDJE:... 5 KÉSÉS... 5 A MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA... 5 ELLENŐRZŐ KÖNYV... 6 A HETESEK FELADATAI... 6 ÓRAKÖZI SZÜNETEK, LYUKASÓRÁK... 7 TANULMÁNYI RENDELKEZÉSEK, SZÜLŐK, TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI... 7 AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA RENDJE, NYELVVIZSGA MIATTI KEDVEZMÉNYEK... 8 VAGYONVÉDELEM, KÁRTÉRÍTÉS... 9 EGYÉB ELŐÍRÁSOK... 9 A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE... 10 FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉS:... 10 FEGYELMI BÜNTETÉS LEHET:... 10 A SZERVEZETRE KÁROS ANYAGOK... 11 A TANULÓ MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE... 11 TANULMÁNYI JEGYEK:... 11 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA... 12 JUTALMAZÁSOK... 17 A TÉRÍTÉSI DÍJRA ÉS TANDÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 18 TÉRÍTÉSI DÍJ ELLENÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ ELLÁTÁSOK:.... 18 A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI... 18 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 19 JÓVÁHAGYÁSI, EGYETÉRTÉSI, VÉLEMÉNYEZÉSI ZÁRADÉK...HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR KÖLCSÖNZÉSI ÉS NYITVATARTÁSI RENDJE... 20 GÉPTERMI REND... 21 TESTNEVELÉSI HÁZIREND... 22 A TANTÁRGYVÁLASZTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 23 1

Bevezető rendelkezések Az iskola a tanulóitól elvárja, hogy a pedagógiai programban kifejtett célkitűzések és értékek elfogadásával végezzék munkájukat, erősítsék az iskola szellemiségét. Tanulmányi kötelezettségeik teljesítése mellett részt vállalnak az iskola egyéb tevékenységeiben. Tartsák be az iskola rendjét és a házirendben meghatározott szabályokat, tevékenységükkel erősítsék osztályuk és az iskola közösségi életét, gazdagítsák az iskola hagyományait. Magatartásuk, megjelenésük, beszédük és viselkedésük legyen méltó az intézmény írott és íratlan szabályaihoz és normáihoz. Az intézménybe való beiratkozással, a tanulói jogviszony létesítésével a tanuló és szülője elfogadja az iskola nevelési alapelveit. A házirend betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a házirend egyes előírásait a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. A tanulók jogai Jogok és kötelességek Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba kedvezményes étkezés), rendszeres egészségügyi felügyeletben, ellátásban részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, a választható tantárgyak közül megválassza azokat a tantárgyakat, melyeket tanulni kíván. (Ha erre lehetőség van, a tantárgyat tanító pedagógust is.) Az igazgató ápr. 15-ig közzéteszi a választható tantárgyak listáját. érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, 2

szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabad idejében munkát vállalhasson, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny) kérheti átvételét más iskolába. A tanulók kötelességei Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy: betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező és választható foglalkozásokon, ha a tanuló felvételt nyert a választható tantárgy tanulására, attól az időponttól számára a kötelező tantárgyra vonatkozó előírások érvényesek a választott tantárgyat (pl. fakultáció) tanulja a választást, felvételt követő tanévben. A választott tantárgy leadásának írásbeli kérelmét az igazgató bírálja el. rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, betartsa az iskola házirendjének előírásait, a munka-, tűz-és balesetvédelem előírásait, hiányzásait a házirend előírása szerint igazolja, magával hozza a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: könyv, füzet, tornaruha), részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálaton, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. 3

Az iskola Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskola közösségei életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Diákkör létrehozását minimum 5 tanuló kezdeményezheti. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Működési szabályok Az iskola épületének használati rendje Az iskola hétköznapokon 6 30 és 20 óra között tart nyitva. Ettől eltérő időben történő nyitva tartásra tanári felügyelet mellett igazgatói engedély szükséges. Az iskola diákjai a nyitvatartási idő alatt az épületben tartózkodhatnak abban az esetben, ha nem zavarják az iskolában folyó munkát. (takarítás, adminisztráció, stb.) A kötelező és választható foglalkozásokon kívül az iskola nem vállalja a diákok felügyeletét. Osztályterem: a tanulók felügyelet nélkül tartózkodhatnak a teremben a nyitvatartási idő alatt. Gépterem: A számítógép terem sajátos rendje a 2. számú mellékletben szerepel Tornaterem: Csak tanári felügyelet mellett vagy szaktanári illetve igazgatósági engedéllyel saját felelősségre használható. Utcai cipőben tilos belépni! Könyvtár: Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket 9. osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 1. számú mellékletben szerepel. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként!) Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet. Kondi-terem: Csak szülői engedéllyel használható a tanítást követően önállóan. Az iskolai élet rendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. 4

A csengetés rendje: Óra Becsengetés Kicsengetés 1. 7 45 8 30 2. 8 40 9 25 3. 9 40 10 25 4. 10 35 11 20 5. 11 30 12 15 6. 12 25 13 10 7. 13 30 14 10 8. 14 20 15 00 A tanuló becsengetés előtt érkezzen meg az iskolába és foglalja el a helyét a teremben. Késés Ha a tanuló a tanítási óráról késik, a késés időtartamát az órát tartó pedagógus a naplóban rögzíti. Ha a tanuló késéseinek időtartama eléri a 45 percet, igazolatlan órát kap. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak iskolai kötelessége teljesítése vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról! A mulasztások igazolása Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. A mulasztás igazolható, ha o a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra, o a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, o a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A szülő tanévenként 3 napot (alkalmat) igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott igazolással történhet. Az osztályfőnök saját hatáskörén belül (előzetes bejelentés esetén) 3 napot igazolhat. (pl. nyelvvizsgára való felkészülés) Három napnál hosszabb időre történő távolmaradást csak az igazgató engedélyezhet. Tanköteles tanuló esetében eljárások igazolatlan mulasztás esetén: 1. igazolatlan óra után: osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, szülő értesítése (levélben) 2. igazolatlan óra után: osztályfőnöki figyelmeztetés 3. igazolatlan óra után: osztályfőnöki intő, magatartás minősítése legfeljebb jó 4. igazolatlan óra után: osztályfőnöki rovó 6. igazolatlan óra után: igazgatói figyelmeztető, magatartás minősítése legfeljebb változó 5

10. igazolatlan óra után: a szülő, a lakóhely szerint illetékes jegyző, kormányhivatal, gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni), magatartás minősítése rossz 15. igazolatlan óra után: igazgatói rovó 30. igazolatlan óra után: a szülő, az általános szabálysértési hatóság, a gyermekjóléti szolgálat postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) 50. igazolatlan óra után: gyámhatóság és a kormányhivatal értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles tanuló esetében eljárások igazolatlan mulasztás esetén: 1. igazolatlan óra után: a szülő értesítése 10. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) 30. igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése A tanuló hiányzása nem igazolható, ha a hiányzás utolsó napja és az igazolás között egy következő osztályfőnöki óra volt már és 8 tanítási napnál hosszabb idő telt el, engedély nélkül távol marad a tanóráról. Az igazgató levélben értesíti a szülőket, ha a tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számának öszszege a 150 és a 200 órát eléri. Ha az igazolatlan mulasztás eléri a 20 órát, (és a szülőt kétszer értesítettük) az osztályozóvizsga letétele megtagadható. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a tanítási órák 30 %-át, és nem osztályozható a szaktanár javaslatára a tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Ha már az első félévben eléri a meghatározott mértéket, osztályozóvizsgát kell tennie. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Tanóráról engedély nélkül történő távozás nem igazolható. Tanítási idő alatt a tanulók csak tanári engedéllyel hagyhatják el az iskola területét. (osztályfőnöki, igazgatói, szaktanári) Az iskola engedély nélküli elhagyása fegyelmi vétség, büntetés jár érte. Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet, bejegyzéseket beírni és a szülővel havonta aláíratni. Az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi az osztályzatok beírását. A hetesek feladatai biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet. 6

felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. ha a becsengetés után 5 perccel a tanár nem jelenik meg az órán, azt jelzik az igazgató helyettesnek vagy az igazgatónak, a kicsengetést követően felhívják a tanár figyelmét az óra befejezésére. A hetesi teendők rendszeres elmulasztásáért osztályfőnöki figyelmeztetés jár. Óraközi szünetek, lyukasórák Azon tanulók, akik valamilyen óra látogatása alól felmentést kaptak, a tanóra idején kötelesek az arra kijelölt helyen ebédlő, könyvtár, üres tanterem, esetleg udvar tartózkodni. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani, a tanulók a folyosón, a tantermekben, jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. A folyosókon, tantermekben, aulában a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. A fiuk és lányok egymásközti magatartása mindenkor feleljen meg a kulturált magatartás szabályainak. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik. Tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki Rendkívüli esetben az igazgatót és igazgatóhelyettest azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhat a tanuló. Az érdekelt tanulót a portárs hívja le. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. Az iskola tanulói étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. Becsengetéskor a vásárlást és az étkezést be kell fejezni annak, akinek tanórája kezdődik. Tanórán enni, inni, rádózni tilos! Az étkezés rendje: 11 45-14 00 -ig, az óraközi szünetekben vagy a tanítás végén. Ebédidő: 13 10-13 30 -ig. Az iskolai ünnepélyeken ünnepi öltözet: Lányoknak: fehér blúz, sötét szoknya, az iskola monogramjával díszített nyakkendő, alkalmi cipő Fiúknak: fehér ing, sötét zakó és nadrág (nem farmer), sötét zokni, az iskola monogramjával díszített nyakkendő alkalmi cipő Tanulmányi rendelkezések, szülők, tanulók tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl, a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök hívhat össze szülői értekezletet. A szülők kérhetik rendkívüli szülői értekezlet összehívását. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az igazgató által kijelölt időpontban tartanak fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. 7

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetője a szaktanárok és az osztályfőnökök a napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon, személyesen, vagy az ellenőrzőben küldött üzenet segítségével történhet. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészülésekor, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: félévkor: február 1 15. a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírhatja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata azonos, a Pedagógiai program 1.9. pontjában található szabályzattal. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő engedélyezett távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. Az érettségi megszerzése után nem kötelező a tanórát látogatni az adott tantárgyból. 8

A témazáró dolgozat idejét és témáját 5 munkanappal hamarabb megismerje és azt a szaktanár 5 munkanappal hamarabb a naplóba ceruzával beírja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon lehetőleg ne kerüljön sor több, végső esetben kettő témazáró dolgozat írására. Ha a témazáró dolgozat megírására szánt idő több mint 60 perc, akkor aznap másik témazáró dolgozat nem íratható és a hosszú témazáró dolgozat tényét a naplóban is jelölni kell, hogy arról a többi szaktanár is tudomást szerezzen, kiértékelt írásbeli munkáját tíz tanítási napon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. A szaktanár a határidő letelte után is köteles a dolgozatot kijavítani és a tanulónak megmutatni. Ebben az esetben a tanuló nem köteles a jegyet elfogadni. Az elmulasztott témazáró dolgozatot a tanuló köteles a szaktanár által kijelölt időpontban bepótolni, a szaktanár egyik óráról a másikra adhat házi feladatot. A tanár szünidőre nem adhat több házi feladatot, mint amennyit egyébként adna. A házi feladatot a szaktanár értékelheti. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyak, taneszközök, műszerek állagát megóvni. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős A ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok A ruhatári szekrényeket az osztályok beosztása szerint kell használni, s azt vagyonvédelmi okokból állandóan zárva kell tartani. A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, illetve az igazgató megbízottja jogosult a szekrényrend, illetve a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére a szekrényt használó diák jelenlétében. A szekrények pótkulcsai a portán az erre rendszeresített szekrényben vannak elhelyezve. A portás csak az adott szekrény használójának adhatja ki a pótkulcsot. Egyéb előírások A gimnázium diákjai iskolában és iskolán kívül tanárokat és az iskola dolgozóit hangosan, a napszaknak megfelelően köszöntik. Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. (Csak a titkárságon leadott értékekért vállal az iskola felelősséget!) Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. (tanárnak, diáknak egyaránt) Az iskolában, továbbá az iskola által, az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken dohányzás, szeszesital és a törvényileg tiltott dolgok fogyasztása, forgalmazása szigorúan tilos! Az iskola stúdióját csak a megbízott tanuló kezelheti. A stúdióból a harmadik és hatodik szünetben lehet zenét sugározni. A stúdió ezen kívül csak hirdetések közlésére használható. A stúdióban csak és kizárólag a kezeléssel megbízott tanuló tartózkodhat, akit az igazgató nevez ki. 9

Az iskolai újság diákszerkesztőjének személyére a diákönkormányzat tesz javaslatot és az iskola igazgatója nevezi ki, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus véleményének kikérésével. Ha az osztályfőnök nem tartózkodik az iskolában, döntéshozatali jogát a helyettes osztályfőnök veszi át. Amennyiben a pótosztályfőnök nem elérhető, akkor jogkörét az igazgató vagy az igazgatóhelyettes veszi át. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. Megyei versenyek döntője előtt a verseny napján kívül 2, országos versenyek döntője előtt 3 tanítási napot fordíthat a tanuló felkészülésre, ha a szaktanár indokoltnak tartja. Nyelvvizsgára, felkészülés céljából a tanuló a vizsganapokon kívül két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt 2-2 nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. Előrehozott érettségi vizsga előtt 2 tanítási napot igazol az osztályfőnök. Az OKTV 2. fordulójába jutott diákok a versenyek előtt 5 napot fordíthatnak felkészülésre. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár. Az iskolai versenyen résztvevő tanuló a verseny kezdete előtt 3 órával mehet el a tanítási óráról. A főiskolák, egyetemek által szervezett nyílt napon egy tanuló csak egy intézményben vehet részt. (A naplóban jelölni kell.) A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedés: szóbeli szaktanári figyelmeztetés, írásbeli szaktanári figyelmeztetés: osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki rovó igazgatói figyelmeztetés. igazgatói intés igazgatói rovó nevelőtestületi figyelmeztetés A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és a naplóba is be kell írni! (A fokozatok megtartása nem kötelező.) Fegyelmi büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. 10

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A szervezetre káros anyagok A gimnázium teljes területén, az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken, szigorúan tilos a dohányzás és a szeszesital fogyasztása! Ennek megszegése esetén első esetben írásbeli osztályfőnöki megrovás, második esetben írásbeli igazgatói megrovás, harmadik esetben nevelőtestületi megrovás, negyedik esetben áthelyezés másik osztályba vagy iskolába Drogok birtoklását, fogyasztását, és terjesztését a Törvény bünteti! Az a tanuló, aki dohányterméket, szesztartalmú anyagot, kábító hatású szert tart magánál, a tantestület mérlegelése alapján fegyelmi büntetésben részesül. Tilos fegyvert vagy fegyvernek látszó tárgyat, petárdát, robbanóanyagot,- szerkezetet az iskolába és iskolai rendezvényre hozni! A tanulók tartózkodjanak a közízlést súlyosan sértő öltözékek viselésétől és a trágár kifejezések használatától. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A pedagógiai program tartalmazza az írásbeli dolgozatok értékelésének módját. Tanulmányi jegyek: A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti l vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta 1 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A magántanulók esetén az ellenőrzés módszere: vizsgáztatás A magatartás értékelésének főbb szempontjai: A magatartás jegyben tükröződjön a tanuló szociális készsége és képességeinek fejlődése, önállósságának mértéke, valamint a közösség érdekében végzett tevékenység minősége, viselkedéskultúrája, kommunikációs kultúrája. A magatartás értékelésénél négy fokozatot különböztetünk meg: példás, jó, változó, rossz. A tanuló magatartása példás, ha az iskolai és osztályközösségben tanítási és tanórán kívüli foglalkozásokon viselkedése példamutató, segítő magatartást mutat. Az iskolai foglalkozásokon vállalt és választott funkcióinak példamutatóan eleget tesz. A vele kapcsolatba kerülő tanulótársakkal és felnőttekkel kulturáltan viselkedik. Az iskolai házirendet maradéktalanul betartja, a tanulói jogviszonyából eredő jogait és kötelezettségeit példamutatóan teljesíti. 11

Jó a tanuló magatartása, ha tanulás tanítás folyamatában tevékenysége eredményes, pozitív véleményalkotásával segítő. Nem merült fel magatartása ellen jelentős kifogás (pl. többszöri szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki intő, rovó) Feladatait, megbízásait kötelességszerűen teljesíti. Tanulótársait kötelességeik teljesítésében és jogainak gyakorlásában hátrányosan nem befolyásolja. Az iskola házirendjét betartja. Változó a tanuló magtartása, ha korcsoportjában, osztályában az iskolai közösségben magatartása ellen jelentősebb kifogás merül fel, ha több osztályfőnöki figyelmeztetése (intő, rovó) illetve igazgatói figyelmeztetése van. Magatartásával, viselkedésével az őt körülvevő közösségeket hátrányosan befolyásolja. Az iskolai házirendet több pontban megsérti. Rossz a tanuló magatartása, ha kötelességeinek, megbízásainak nem tesz eleget, és többszöri figyelmeztetés után sem változtat magatartásán. Ha súlyosabb fegyelmi büntetést kapott, ellene figyelmi eljárás indult, illetve folyamatosan megsérti az iskola házirendjét. A szorgalom értékelésének főbb szempontjai: A tanulók szorgalmának értékelése az egyéni képességek és a tanuló körülményeinek mérlegelésével fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt, az egyéni képességek, a kötelességtudat alapján mérhető tudást, az ismeretek elsajátításának rendszerében, a tanulás folyamatában a pontosságot és a rendszerességet. A szorgalom értékelésének négy fokozatát különböztetjük meg: példás, jó, változó, hanyag. Példás a tanuló szorgalma, ha a körülményekhez és képességeihez mérten a tanórai tevékenységben, az ismeretek megszerzésében kötelesség teljesítése példamutató. Az ismeretszerzés lehetőségeit minden területen kihasználja, önállóságra törekszik. Iskolai és iskolán kívüli tanulmányi versenyeken, pályázatokon, vetélkedőkön vesz részt. Jó a tanuló szorgalma, ha egyéni képességeihez, adottságaihoz mérten a tanulásban egyenletes teljesítményt nyújt, a tanulás folyamatában munkafegyelme jó, az ismeretszerzésben a tanári útmutatás alapján részt vesz. Változó a tanuló szorgalma, ha képességein alul teljesít, tanórai felkészültsége nem folyamatos, nagy eltérések mutatkoznak tantárgyi érdemjegyeiben. Nem mindig vesz részt az ismeretek megszerzésének különböző módozataiban, önálló ismeretszerzésére nem törekszik. Ha a tanuló félévkor, vagy tanév végén elégtelen osztályzatot kapott valamelyik tantárgyból. Hanyag a tanuló szorgalma, ha iskolai tanulmányi munkájával a munkához, ismeretszerzéshez való viszonyában rendszertelenség, folyamatosan gyenge teljesítmény, eredménytelenség tapasztalható. Tantárgyakhoz kapcsolódó munkát, írásbeli feladatait hanyagul, rendszertelenül végzi. Ha több tantárgyból folyamatosan képességei alatt teljesít. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készült 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-72. -nak rendelkezéseire. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg,és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 12

A vizsgaszabályzat célja A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni /a tanulónak kiadott feladatlapon Az írásbeli vizsgák egységesen 45 percesek, a szóbeli vizsgán 10 tételből kell húzni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével - a teljes vizsgára kapható pontszám 60%-ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 80%-ával azonos. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 40%-ával egyezik meg. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg: 1 24% elégtelen 25 49% elégséges 50 69% közepes 70 79% jó 80 100% jeles. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. 13

Ha a tanuló egy évfolyam anyagából március 1-je utáni időpontban kíván osztályozó vizsgát tenni, és az illető tantárgyból tanév közben tanára megítélése alapján elegendő osztályzatot szerzett, akkor a vizsga során csak a tanév végéig még hátra lévő tananyagból ad számot tudásáról témazáró dolgozat formájában. Ennek eredménye időarányosan, azaz ¼ arányban kerül beszámításra az osztályzat képzésekor. A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Osztályozó illetve pótvizsga Irodalom: Írásbeli vizsga: szövegalkotás, melynek anyaga a tanévben megismert alkotók műveinek elemzése/ értelmezése Szóbeli vizsga: 10 tétel a tanév anyagából Értékelés: írásbeli: 60 pont szóbeli: 40 pont Magyar nyelv: 45 perces feladatlap elméleti kérdésekkel és gyakorlati feladatokkal. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető Történelem A történelem vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az alábbi szabályok szerint kéri számon a tanuló ismereteit, az adott tanév tananyagát figyelembe véve. Az írásbeli vizsgarész egésze rövid válaszokat igénylő kérdésekből áll., Ezek a kérdések történelmi személyekre, eseményekre, összefüggésekre, topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati ismeretekre vonatkoznak, illetve mérik a forráshasználat készségét Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. A szóbeli vizsgán 10 tételből kell húzni a tanulónak. A vizsga pontjainak megoszlása osztályozó és különbözeti vizsgán: Írásbeli vizsgarész: 70 pont, a szóbeli vizsgán elérhető pontszám 30 pont. Az összes elérhető pontszám 100 pont. Javítóvizsgán: Írásbeli vizsgarészen: 35 Szóbeli vizsgarészen: 15 pont a maximálisan elérhető. Összesen 50 pont Idegen nyelvek Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint, Nem használhat segédeszközt, Az írásbeli vizsga 45 perces 14

A szóbeli vizsga kettő részből áll: kötetlen beszélgetés és témakifejtés legalább három témát tekintve. Az elégséges osztályzathoz mindkét vizsgarészben el kell érnie a tanulónak 25%-ot Matematika A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legfeljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75% át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább három (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat az összetettebb feladatok közül való. Szóbeli vizsgarész matematikából csak akkor van, ha az írásbeli vizsgán a tanuló nem érte el a 25%-ot. Fizika A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60% át, a szóbeli vizsgára 40% át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75% át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll, mindkét része egy egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak és az azzal kapcsolatos kísérleteknek az bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza. Biológia A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: ábraelemzés rövid választásos feladatok feleletválasztós (teszt) feladatok. A szóbeli vizsgán tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 40 pont. Kémia A kémia vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: rövid kiegészítendő típusú feladatok 15

feleletválasztós (teszt) feladatok legalább két számítási feladat. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt kémiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 40 pont. Földrajz A földrajz vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell: alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző, alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó, természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerű számítási feladat. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom- és gazdaságföldrajzi vonatkozású, ha a tanuló már rendelkezik a megfelelő ismeretekkel. Ennek hiányában az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak. Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók az úszás és a küzdősportok kivételével a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga bemutatásának hossza összesen maximum 120 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika. A labdajátékok közül választható egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül. Ének zene Az ének-zene vizsga három vizsgarészből áll össze; írásbeli, szóbeli, és gyakorlati részekből. A vizsga ének-zene tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. Az írásbeli feladatnál egy négysoros magyar népdalnak betű, vagy számkottáját kell átírni a menzurális hangjegyírás szabályainak megfelelően, ötvonalas kottarendszerbe. A feladat elvégzéséhez csak ceruza használható! Időtartama maximum 20 perc, a kapható pontszám 30 pont. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből kettő a népdalelemzés, három a műzeneelemzés, illetve zenei fogalmak, míg a többi öt a különböző zenetörténeti korok témakörét öleli föl. Felelési idő maximum 10 perc, a kapható pontszám 30 pont. A gyakorlati részben a vizsgázónak a tanult dalokból egyet kell elénekelnie (a maga által összeállított, legalább 10 népdalból vagy műdalból álló listából) a vizsgabizottság választása alapján. Az értékelés szempontjai: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. A maximálisan elérhető pontszám 40 pont. 16

Informatika A informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 45 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. A tanuló munkájának értékelése és archiválása a mindenkor hatályos érettségi szabályzat szerint történik. Szóbeli vizsgán 10 tételből kell húzni. Rajz és vizuális kultúra Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy feladat a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti, vagy iparművészeti alkotásának elemző bemutatását kéri számon. Az írásbeli vizsga időtartama 30 perc, a kapható pontszám 40 pont. A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy rekonstrukciós feladat szerkesztését (vetületi-axonometrikus-perspektivikus), vagy egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsga részét képezi egy minimum öt darabból álló portfolió benyújtása a tanuló éves (féléves) munkáiból. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 60 pontot kaphat, ebből 20 pont a benyújtott portfolió maximális pontszáma. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó. A tanuló továbbhaladásának feltétele, hogy a tanult tantárgyak tantervi követelményeit teljesítse. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka tanévenként kerül jutalmazásra A jutalmazások formái: osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.(pl. több szaktanári dicséret esetén. Jutalmazásra javaslatot tehet: szaktanár osztályfőnök igazgató 17

nevelőtestület A jutalmak formái: könyvjutalom, oklevél tanítás nélküli munkanap pénzjutalom. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény példamutató szorgalom, magatartás közösségi tevékenység társadalmi, közhasznú munka hiányzásmentes tanév versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel az iskola érdekében végzett tevékenység kiemelkedő sporttevékenység Az iskola legjobb tanulója cím elnyerője a Molnár György alapítványtól pénzjutalomban részesül az évzárón. (Az osztályfőnökök javaslata és a tantestület felterjesztése alapján a kuratórium döntésének megfelelően.) Közösségek jutalmazásai: A DIÁKNAPOK alkalmával a legaktívabb osztály, tanítás nélküli napot kap. Az iskolai bajnokságokat nyerő csapatok jutalma édesség. A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások:. A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet, az iskola által meghatározott időben. A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre van lehetőség, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után - dönt. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: o akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, o akit az egyik szülő egyedül nevel, o akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át, o ha magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás. 18

Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, az iskola tikárságán diákok, szülők és tanárok számára hozzáférhető. Az iskola honlapján megtalálható. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. A Házirend egy példányát a tanuló beíratásakor átveszi. A jelen HÁZIRENDET a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Budakeszi. 2013. április 17. Dr. Dömötörné Papp Hargita igazgató 19