PÁLYÁZAT az MTA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT MOLEKULÁRIS FARMAKOLÓGIAI INTÉZET MTA TTK MFI 1025 Budapest, Pusztaszeri út 59 67. IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE A 2014-2015 IDŐSZAKBAN Budapest, 2013. október Kardos Julianna
TARTALOMJEGYZÉK OLDAL 1. AZ MTA TTK MFI VEZETÉSÉRE, FEJLESZTÉSÉRE, TUDOMÁNYOS 3 PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KONCEPCIÓ 2. RÉSZLETES SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 12 3. TUDOMÁNYOS FOKOZAT ÉS IDDEGENNYELV-ISMERET 14 4. JELENLEGI MUNKAHELY, BESOROLÁS, BEOSZTÁS ÉS FIZETÉS 14 5. EDDIGI SZAKMAI MUNKA ÉS A MUNKA EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE 15 6. SAJÁT KÖZLEMÉNYEK PONTOS BIBLIOGRÁFIAI JEGYZÉKE 16 7. TUDOMÁNYMETRIAI MUTATÓK 28 8. AZ MTA HONLAPJÁN ÉS EGYÉB MTA TÁJÉKOZTATÓKBAN KÖZZÉTEHETŐ 28 RÖVID, FÉNYKÉPES BEMUTATKOZÓ ÉLETRAJZ 9. KÖZVETLEN SZEMÉLYES ELÉRHETŐSÉG (TELEFON, E-MAIL) 28 10. NYILATKOZAT 28 HITELES MÁSOLATOK EGYETEMI DIPLOMA 29 EGYETEMI DOKTORI OKLEVÉL 31 TUDOMÁNYOK KANDIDÁTUSA FOKOZAT 34 AKADÉMIA DOKTORA FOKOZAT 36 HABILITÁCIÓS OKLEVÉL 38 EGYETEMI MAGÁNTANÁRI KINEVEZÉS 41 AKADÉMIAI DÍJ 43 NYELVVIZSGA-BIZONYÍTVÁNYOK (OLASZ, OROSZ, ANGOL) 45 ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY 53 2
1. AZ MTA TTK MFI VEZETÉSÉRE, FEJLESZTÉSÉRE, TUDOMÁNYOS PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KONCEPCIÓ Az MTA TTK MFI tudományos programmjának kialakításában az MTA TTK és intézeteinek feladatait, továbbá az intézetek igazgatóinak felelősségét megfogalmazó Alapító Okiratát valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát (SzMSz) tartom irányadónak. Ennek alapján az MTA TTK MFI kutatási alaptevékenysége körében kiemelten foglalkozik felfedező kutatásokkal a gyógyszerhatások molekuláris szintű alapjainak vizsgálatával, továbbá kísérleti fejlesztésekkel új, hatékony és biztonságos gyógyszerek létrehozása érdekében. A kiemelt alaptevékenységi körön belül, az Alapító Okiratban részletezett tudományterületek az alábbiak: Gyógyszerfejlesztést szolgáló (analitikai, fizikai és elméleti) kémiai, biokémiai és élettani kutatások; Gyógyszerhatástani célmolekulák szerkezetének és működésének kutatása; A biológiai membránok biokémiai, molekuláris biológiai és funkcionális vizsgálata; Gyógyszerek transzportjának, kölcsönhatásának, metabolizmusának és toxikus hatásainak elemzése; Molekuláris és sejtszintű diagnosztikai, farmakológiai és toxikológiai kutatások; Őssejtbiológiai kutatások; Nanomedicinális kutatások; Molekuláris szintű biológiai képalkotó rendszerek fejlesztése és alkalmazása; A kutatásokhoz kémiai szerkezetkutatási és in vivo sejtanalitikai, illetve képalkotó infrastruktúra üzemeltetése. Az MTA TTK MFI igazgatójának közvetlen felelőssége: Az intézet jövőképének kialakítása és fenntartható fejlődésének biztosítása; A kutatások fókuszált területekre történő összpontosításának és az ehhez szükséges kritikus tömeg megteremtésének ösztönzése; Az nemzetközi kiválósághoz vezető kutatások szabályozóinak és értékelési rendszerének kidolgozása és alkalmazása; A fókuszált területek eredményességéhez hozzájáruló műszer infrastruktúra korszerűsítése, továbbá kiváló hazai- és külföldi kutatók alkalmazása. Az MFI új intézet, melyet a 2011. decemberben megtartott rendkívüli MTA közgyűlés hozott létre. Ezt követte igazgatói megbízásom (2012), majd kinevezésem (2013) egy-egy éves időtartamra. A jövőkép kialakításában nagy segítségemre voltak az MFI tudományos tanácsadói testületének tagjai: Dr. Arányi Péter, Pálinkás Gábor akadémikus, Palkovits Miklós akadémikus, Dr. Kellermayer Miklós, Dr. Szombathelyi Zsolt (elnök). Az eltelt 22 hónapban, korábbi és újabb pályázati erőforrások (OTKA, Lendület, ERA, EUFP7, KMR, KTIA) bevonásával megkezdődött a jövőképnek megfelelő tematikus fókuszálás, miközben a PhD hallgatói/fiatal kutatói kapacitás jelentősen bővült, kiváló hazai és külföldi kutatókat toboroztunk az MFI-be. Ezen túlmenően, javaslatot tettem az MTA TTK idézettségen alapuló hosszú távú publikációs értékelési rendszerére, amelyet az MTA TTK Igazgató Tanács - kisebb módosításokkal -, elfogadott. Az MFI 2013. évi átszervezése következtében az MFI organogramja az 1. ábrán bemutatott módon változik 2014 januárjától: 3
MTA TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet MTA TTK MFI Tudományos Igazgató Adminisztráció: CSÁKVÁRI Györgyi, CSABA Zsuzsa, LESTI Judit WELKER HOMOLYA Ervin László Biomembrán Molekuláris Sejtbiológia REMÉNYI Attila Fehérje KARDOS Julianna Funkcionális Farmakológia VISY Júlia Biokémiai Farmakológia BÓTA Attila Biológiai Nanokémia BICZÓK László MFI Spektroszkópia kiváló kiváló kiváló kiíváló törzs törzs fejlesztendő tudományos kutatási egységek Állatszobá k Izotóp analitika központi egységek 1. ábra. Az MTA TTK MFI organogramja 2014 januárjától kezdődően. Az intézet molekuláris farmakológiai kompetenciái és együttműködései a tumorbiológia, a neurobiológia és a gyógyszer-kölcsönhatások kutatási területekre összpontosulnak: A tumorbiológia fókusz-terület magában foglalja a tumoros folyamatok molekuláris, sejt és szöveti szintű mélyebb megismerését, a molekuláris és sejtes terápiás megközelítési lehetőségek vizsgálatát, a terápiás szerek célbajuttatását, az alkalmazási protokollok kidolgozását. Résztvevő MFI kutató csoportok: Biomembrán, Molekuláris Sejtbiológia, Szignál Fehérjék, Biológiai Nanokémia. Együttműködő partner: Szakács Gergely (MTA TTK EI) A neurobiológia fókusz-terület magában foglalja a neuro-glia kölcsönhatások megértését, a neuroprotektív folyamatok és célfehérjék felismerését, célfehérjeszerkezeten alapuló gyógyszerjelöltek tervezését és funkcionális vizsgálatát, újtípusú képalkotó technológiák fejlesztését és az alkalmazási protokollok kidolgozását. Résztvevő MFI kutató csoportok: Funkcionális Farmakológia, Biokémiai Farmakológia, Biológiai Nanokémia, MFI Spektroszkópiai centrum, Biomembrán. Együttműködő partner: Ulbert István (MTA TTK KPI). 4
A gyógyszer-kölcsönhatások fókusz-terület magában foglalja a gyógyszer-szállítás, felvétel, metabolizmus és toxicitás in vitro és ex vivo jellemzését; prediktív molekuláris, sejtes és szöveti vizsgálati modelljeinek kidolgozását és alkalmazását; a személyre szabott gyógyszeres kezelés lehetőségeinek és eszközeinek a kutatását; a molekuláris és nanohordozók felismerését, jellemzését és validálását. Résztvevő MFI kutató csoportok: Biokémiai Farmakológia, Funkcionális Farmakológia, Molekuláris Sejtbiológia, Biomembrán, Biológiai Nanokémia, MFI Spektroszkópiai centrum. Az MFI szakmai fejlődését a három fókuszterület körében jelenleg folyó kutatások belső és MTA TTK szintű kölcsönhatásában és szinergiájában látom. Az így létrejövő multidiszciplináris kutatási környezet elősegíti a 2012. esztendőben megkezdett tematikus korszerűsítést és fókuszálást, melynek célja a humán terápiás szerek új generációjának megteremtése. Feladatomnak tekintem az új mechanizmusok, célfehérjék, vizsgálati és betegség-modellek, továbbá új diagnosztikai módszerek felismerésén, fejlesztésén és alkalmazásán alapuló molekuláris farmakológia, bio- és gyógyszer technológia összehangolását az MTA TTK más intézeteinek (SzKI, EI, KPI, MFA, AKI) kutatási törekvéseivel a medicinális kémia, a kémiai és szerkezeti biológia, a tumor- és neurobiológia, továbbá az anyagtudományok területén. Ez új minőséget hoz létre, mely lehetővé teszi, hogy az MTA TTK MFI a nemzetközi ranglista élén álló hasonló intézmények versenytársa legyen a jövőben. Sikeresen megkezdtük az MFI fókusz-területeit támogató kis- és nagyműszeres eszközállomány korszerűsítését. 2012.-ben elnyert KMR pályázati forrásból befejeztük és 2013. január óta működik a neurobiológia fókuszterületet támogató state-of-the-art in vitro két-foton képalkotó és szimultán elektrofiziológiai mérőrendszer (2. ábra). Ugyanebben az évben, mindhárom MFI fókuszterület megújulásához világszínvonalú kisszögű Röntgen-szórás (SAXS) berendezést terveztek, építettek és alkalmaznak a Biológiai Nanokémia kutató csoport munkatársai (3. ábra). MTA, KMR, KTIA és MTA- Lendület támogatást nyertünk el a bioms, dinamikus fényszórás és high-content szkríning vizsgálatok műszeres fejlesztéséhez. 2. ábra. In vitro két-foton képalkotó és szimultán elektrofiziológiai mérőberendezés. A műszeres infrastuktúra nagymértékű, önerős fejlesztését az tette lehetővé, hogy az MFI a 2012 évet 109 MFt pozitívummal zárta. Eddigi sikeres pályázataink (KTIA, KMR, NAP, 5
Lendület) alapján várható, hogy az MFI működése a 2014. esztendőben is pozitívummal zár, a 2015. évi működés pedig lényegében biztosított (4. ábra). 3. ábra. CREDO elnevezésű, saját tervezésű és felépítésű kisszögű Röntgen-szórás (SAXS) készülék (felső) és a készüléket tervező-építő szakemberek Bóta Attila, Wacha András, Varga Zoltán (Biológiai Nanokémia) műszer-bemutatója 2013. június 26.-án a készülék felépítését jelentős mértékben támogató Richter NyRt képviselőinek (alsó). 800 700 600 500 400 300 50 terv 50 terv 132 103 20 121 144 205 43 59 107 106 175 92 106 81 57 28 Vállalkozási tev. Belf. és EU pályázatok terv Belf. és EU pályázatok Lendület 200 100 0 334 2012 M Ft 250 250 250 2013 M Ft 2014 M Ft 2015 M Ft OTKA MTA támogatás 6
4. ábra. Az MFI forrás-megoszlás tény- és tervszámai a 2012-2015 esztendőkben. A pályázati forrás-arányt célszerű hosszútávú EU vagy más nemzetközi pályázati források bevonásával bővíteni. Az MFI bővülő infrastruktúra korszerűsítése, működési stabilitása, továbbá az MFI erősségei és lehetőségei alapján (5. ábra: SWOT elemzés) megállapítható, hogy az intézet adottságai jók, a korszerű, új MTA TTK telephely tovább erősíti a kutatócsoportok és a TTK együttműködését, a szinergiák felismerését az MTA TTK intézetein belül, továbbá együttműködések kialakítását/megerősítését az MFI fókuszterületeken az egyetemekkel. 5. ábra. Az MTA TTK MFI SWOT elemzése ERŐSSÉGEK Stratégiai háttér Vezető kutatói állomány szakirányú felkészültsége Magas szintű innovációs képesség és orientáltság MFI és TTK szintű együttműködést, szinergizmust elősegítő célzott pályázatok, szabályozók GYENGESÉGEK Stratégiai háttér Az MFI Spektroszkópiai eszköz infrastruktúra és kapacitás fenntarthatósága: újtípusú TTK, MTA és állami szintű támogatási/pályázati rendszer alkalmazásának szükségessége EU források aránya Az 5 évnél régebbi műszerpark felújításának a szükségessége EU és egyéb nemzetközi pályázatok, valamint a hazai források tematikus összehangoltsága Stratégiai partnerség a gyógyszeriparral Állami döntési rendszer ÚSZT kiemeli a gyógyszeripart és a biotechnológiát Széll Kálmán 2.0 és Semmelweis tervek kiemelten szólnak a K+F+I-ről Pályázható állami támogatások Állami döntési rendszer Változó pályázati rendszerek, szabályozók, mechanizmusok és a kifizetési nehézségek Nem-kiszámítható gazdasági és szabályozási környezet KTIA törvénymódosítás LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK 7
Fokozottabb bekapcsolódás a természettudományos oktatásba és kutatóképzésbe az új telephelyen Az MFI vezető kutatói kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, ami elősegíti a hazai transz-regionális és EU kutatási együttműködések, konzorciumok létrehozását Egyes MFI kutató laboratóriumok magasszintű szolgáltató tevékenységet is végeznek, ami az MTA TTK intézetek közötti, továbbá a hazai és nemzetközi együttműködéseket bővíti MTA TTK MFI vezető kutatóinak képviselete hazai és nemzetközi szervezetekben Az intézeti fejlesztések piacra vihetők (pl. új fluoreszcencia indikátorok, nanohordozók, képalkotó technológiák, őssejt és transzpozon alapú modell organizmusok) A természettudományos alap és szakirányú képzés általános háttérbeszorulása Az agyelszívás növekedő mértéke a posztgraduális és posztdoktori képzésben résztvevőket és a szakembergárdát is érinti A pályázati finanszírozás aránya és növekvő kényszere veszélyezteti a szakirányú képzést és a hosszútávú kutatási potenciált A kutatások nagy rezsihányada Az MFI számára szolgáltató tevékenységet végző laboratóriumok kutatói kapacitása gyakran nem képes lépést tartani az igényekkel Az MFI multi- és interdiszciplináris jellegének következtében a konkrét, gyakran ad hoc szakpolitikához való rendelés Stratégiai partnerség a gyógyszeriparral. A gyógyszeripar a hazai K+F húzóágazata, amelyet magas szintű innovációs képesség jellemez úgy a K+F, mint a vezetési módszerek és piaci kihívásokhoz történő alkalmazkodóképesség területén. Innovációs orientáltsága a környező országokénál nagyobb hagyományokkal rendelkezik és az ágazati szabályozási környezet eurokonform. Az új gyógyszerek fejlesztése a gyógyszeripar egyik legnagyobb eredménnyel kecsegtető szegmense, ugyanakkor egyre nehezebben megvalósítható része. A gyógyszer innováció hatalmas kiadásainak jelentős része abból származik, hogy a kezdetben ígéretes vegyületek túlnyomó többsége a kipróbálás in vivo vagy klinikai szakaszában kihullik a rostán, a biológiai hatás nem igazolódik, vagy jelentős toxicitás mutatkozik. A hatalmas tőkeigényű fejlesztésekhez a validált és nagy predikciós erejű modell-rendszerek fontos versenyképességi tényezőt jelentenek. Jelenleg valamennyi nagy gyógyszercég dollármilliókat áldoz in vivo metodikák fejlesztésére, mégis töretlen az igény az új technológiákra. Ezért a hazai gyógyszer-fejlesztők és orvosi biotechnológiai vállalkozások számára nagy lehetőség a magas technológiai színvonalú, jelentős innovációs lépéseket tartalmazó teszt- és modell-rendszerek kifejlesztése és használata, amely ellensúlyozni képes a nemzetközi versenytársak magasabb tőkeerejét. A hazai gyógyszerfejlesztők és orvosi biotechnológiai vállalkozások avval juthatnak vezető szerephez, ha a szkrínekhez használható betegség-modellek és szolgáltatások fejlesztésére és használatára összpontosítanak. A fókuszálást elősegítő eszközök az MFI kutatócsoportok szoros együttműködésében megvalósuló technológiai platformok és azok pályázati erőforrásokból történő finanszírozása: Az optofiziológia megalapozását szolgáló technológiai platform négy MFI kutatási egység (Biokémiai Farmakológia, Funkcionális Farmakológia, Biológiai Nanokémia és Spektroszkópia) többéves együttműködése során alakult ki (MTA KK Nanotranszport projekt: 2009-2011; NFÜ nanosen9 projekt: 2009-2013). Elkészült a nanohordozóalapú intelligens Na(+) ion-szenzor prototípus ( nanosentry ), amely a Na(+) ioncsatornák működésének real-time/in situ monitorozását teszi lehetővé fluoreszcencia képalkotással. A Biomembrán és Funkcionális Farmakológiai kutatócsoportok együttműködésében sikeresen indítottuk el a green és/vagy cherry Ca(++) ion-szenzor fluoreszcencia indikátor-fehérjét szövetspecifikusan expresszáló transzgenikus patkányok létrehozására irányuló projektet (NFÜ Transrat: 2013-2014). 8
Pályázati erőforrások bevonásával (KTIA, NAP) létrejött a gyógyszerek és különböző toxikus anyagok hatásainak in vivo monitorozására alkalmas őssejt-bázisú modell organizmusok létrehozására és alkalmazására irányuló MFI platform. Ebben elsősorban a Molekuláris Sejtbiológiai kutatócsoport vesz részt, amelyhez a Biomembrán illetve a Funkcionális Farmakológiai kutatócsoportok tanácsadással illetve az elektrofiziológiai kontroll-mérésekkel kapcsolódnak. A platform aktivitása elsősorban az őssejt-bázisú Ca(++) szignált monitorozó 3D szöveti modellek létrehozására és kutatására irányul. Ezen belül, az előállítási protokollok kidolgozására és kontrolljára, a szövet-specifikus fejlődés követésére, valamint a szöveti funkcióspecifikus fehérjék/biomarkerek felismerésére irányul. Megfelelő klinikai háttér biztosításával tervezzük továbbá a diagnosztikai/transzlációs potenciállal rendelkező, betegből származó indukált pluripotens őssejtekből differenciáltatott betegség modellek létrehozását is, amelyekre jelenleg kielégítetlen igény mutatkozik. Platform a nanohordozók toxicitásának rendszerszerű vizsgálatára. A nanohordozókat elterjedten alkalmazzák az orvosi diagnosztikában és a humán terápiában. Ugyanakkor, a nanotoxicitás vizsgálat messze elmarad a szükségestől, mivel a nanoanyagok validálásához szükséges specifikus analitikai, szerkezeti és biológiai vizsgálati módszerek és modellek, továbbá a hazai és európai jogi szabályozási környezet nagyrészt hiányoznak. A vizsgálati modellek kidolgozását az MFI kutatócsoportok (Biokémiai Farmakológia, Funkcionális Farmakológia, Biológiai Nanokémia) megkezdték. Alkalmazásukra, továbbá tovább-fejlesztésükre és kiterjesztésükre az MTA TTK intézeteiben előállított és validált nanoanyagok toxicitásának rendszerszerű vizsgálatára pályázati anyag készült el, amelynek megvalósításához TTK és/vagy külső támogatás bevonását tervezzük. Stratégiai partnerség az MTA TTK intézeteivel. A meglévő és új technológiai platformok lehetővé teszik az MTA TTK-ban előállított, humán terápiás és diagnosztikai potenciállal rendelkező új molekulák és funkcionális anyagok tervezését, az előállított anyagok hatásának értékelését in vitro, ex vivo és in vivo biológiai vizsgálatokban. Az MTA TTK MFI adottságainak és kutatási kapacitásainak megfelelően, ez a kutatómunka és/vagy szolgáltatás kapcsolódhat a központi idegrendszeri betegségek, továbbá rákos folyamatok jobb megismeréséhez, ezáltal új mechanizmusok felismeréséhez és ezekre irányuló új, fókuszált vegyületkönyvtárak előállításához. A kutatómunka számot tarthat a hazai és/vagy a nemzetközi gyógyszer innovációval foglalkozó cégek érdeklődésre. Az MTA TTK MFI fejlesztési terv stratégiai fontosságú infrastruktúra, háttér- és kapcsolatrendszere. Farmakológiai és diagnosztikai kutatásokhoz szorosan kapcsolódó, azokat lehetővé tévő klinikai-orvosegyetemi háttérkapcsolatok kialakítása illetve bővítése; A hazai és külföldi egyetemi kapcsolatok szélesítése, diplomamunkások, PhD hallgatók és posztdokok bevonása a kutatásba; A hosszú futamidejű Európai pályázati forrásarány növelése, a hazai források szintentartása, a szabadalmak számának és piaci hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés és a hosszabb távú kutatási potenciál biztosítására; MFI kezdeményezésű műszer infrastruktúra felújítás és fejlesztés folytatása, a meglévő műszerpark és kapacitás fenntarthatóságára vonatkozó működési modell kidolgozása és alkalmazása; 9
MFI-n belüli tematikus fókuszálás folytatása újabb pályázati erőforrások bevonásával (v.ö. lejjebb); Az MFI Excellence kompetencia folyamatos fejlesztése 1) nemzetközi élvonalba tartozó, ill. kimagasló publikációk, 2) újabb Lendület, 3) ERC kiválósági támogatások és 4) mobilitási pályázati aktivitás szorgalmazásával. A koncepciómban leírtaknak megfelelően, az MTA TTK MFI célkitűzései és végrehajtási tervük a következőek: Cél: Az MFI tematikus fókuszálásának folytatása annak érdekében, hogy excellence szinten feleljen meg a multidiszciplináris molekuláris farmakológiai kutatási prioritásoknak. Megvalósítási terv: Újabb pályázati erőforrások bevonását tervezzük az optofiziológia platform kiterjesztésére, továbbá a Ca(++) szignált monitorozó specifikus progenitor sejtek és őssejt-alapú szöveti modellek létrehozására. Az MFI optofiziológiakompetenciájának kombinálása a hazai bázisú kiemelkedő instrumentális és kémiai technológiával megalapozza sejt-hálózatok serkentése és funkcionális kapcsolatrendszere szubcelluláris felbontású, real-time 3D képalkotással történő vizsgálati lehetőségét a tárgyidőszakban. Cél: Az MTA TTK multidiszciplináris együttműködési képességének feltárása a kiemelkedő infrastrukturális bázis-kapacitások és kapcsolódó támogató struktúrák létrehozására, a kritikus (optimális) működési és felhasználói kapacitás elérésére: Megvalósítási terv: Az új MFI infrastruktúra - in vitro két-foton mikroszkópia, SAXS, High-Content-Screening berendezés -, várhatóan az EI és a KPI felhasználói körét is érintő beruházás. A korábbi infrastrukturális bázis-kapacitások (Lézerspektroszkópia, ESR, SFG, XRD) fennmaradásához rövidtávú, az SzKI Műszercentruméhoz hasonlóan kialakított TTK támogatás (FTE és javítási készenléti keret) szükséges. Hosszabb távú működtetéséhez egyetemekkel közös hazai, ill. EU pályázati források és/vagy ipari támogatások bevonása szükséges. Cél: A molekuláris farmakológiai, sejtbiológiai, bio-nanokémiai továbbá spektroszkópiai kutatások területein elért nemzetközileg kiemelkedő színvonallal támogatni a széleskörű - egészséggel összefüggő és biotechnológiai -, alkalmazásokat. Megvalósítási terv: A célkitűzés folyamatos megvalósítását szolgálja a nemzetközi átlagot meghaladó hivatkozást elérő MFI publikációkat elismerő szabályozók érvényesítése az MTA támogatás felosztásában és az MFI igazgatói keret felhasználásában. Ennek első eredményei már a 2013. évben is jelentkeztek (6. ábra). 10
300 250 200 282 150 100 211 Cikkek száma impakt 50 67 75 0 2012 2013 6. ábra. A 2013 októberéig publikált MFI cikkek átlagimpakt faktora jelentősen növekedett a 2012. esztendőhöz viszonyítva. Fentieknek megfelelően és összhangban az MTA TTK általános irányelveivel tervezem a kiemelkedő publikációkat elismerő szabályozási rendszer továbbfejlesztését: ebben továbbra is számítok az MFI témavezető kutatóinak közreműködésére. Megvalósítására a Vlaams Instituut voor Biotechnologie (VIB) rendkívül eredményesnek bizonyult módszerét tartom irányadónak. A módszer lényege a kimagasló folyóirat-lista definiálása és az itt elért publikációk elismerése az MFI MTA központi támogatásából elkülönített igazgatói keret felhasználásával. Cél: A fő európai és nemzetközi együttes kutatási pályázatokban, projektekben és kezdeményezésekben résztvevő kiemelkedő fiatal kutatók kutatóegység-vezetői megbízása. Megvalósítási terv: Az MTA központi támogatásából elkülönített igazgatói keret felhasználásával, közvetlen anyagi elismeréssel járó MFI fiatal kutató díjjal kívánom elősegíteni a fiatal kutatók kimagasló publikációit és pályázati aktivitásukat. A díj odaítélésben számítok az MFI vezető kutatóinak felterjesztésére és az MFI Tudományos Tanácsadó Testületének közreműködésére. Cél: A graduális és post-graduális kutató-képzés kiválósági központ fejlesztésének elősegítése az Eötvös, a Műszaki és a Semmelweis egyetemekkel együttműködve. Megvalósítási terv: A célkitűzés folyamatos megvalósítását szolgálják az intézeti gyakorlati képzésben résztvevő PhD hallgatók nagy száma (7. ábra) és a minősített MFI kutatók (8. ábra) részvétele a graduális és posztgraduális oktatásban (ELTE, BME, SOTE). Ezen túlmenően, folytatjuk a Molekuláris farmakológiai szemináriumok sorozatot neves külföldi és hazai előadókkal, az angolnyelvű Journal Club -ot, az MTA TTK EI-vel közös Immunkávé előadásokat a kiemelkedő eredmények ismertetésére. Szorgalmazom az MFI fiatal kutatói részvételét az MTA TTK Doki Suli, a Kutatóközponti Szakmai Napok, a Gárdos Symposium, a Kutatók Éjszakája, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényeken, valamint hazai és külföldi konferenciákon. Marie- Curie típusú pályázati keretben szándékozunk együttműködni jónéhány vezető európai kutatócsoporttal a molekuláris képalkotás területén. Ez a technológia magas szinten fejlett az MFI-ben és ezért további kutatási és oktatási együttműködések alapjául szolgálhat. Az MFI a FEBS továbbképzési kurzusok keretében Nemzetközi Tréning 11
szervezését tervezi fiatal és posztdok kutatók számára. A már meglévő, továbbá a tervezett képzési aktivitással biztosítható a kiemelkedő fiatal Ph.D. hallgatók és posztdok kutatók utánpótlása. 100% 80% 60% 54% HT HT: Határozott 40% 38% PhD hallgató HTL: Határozatlan 20% 0% 35% HTL Kutató 21% PD Posztdok, PhD hallgató 3% Adm 8% T Nem-kutató PD: Posztdok 7. ábra. Az MFI alkalmazattak többsége kutató, ezen belül fiatal kutató (PhD hallgató ill. posztdok), az MFI központi adminisztráció létszámaránya kicsi (100 % = 95 fő). 1% 10% MTA rendes tagja 45% MTA doktora 44% PhD PhD diák 8. ábra. A PhD hallgatók és a kutatók minősítések aránya 2013-ban. 2. RÉSZLETES SZAKMAI ÉLETRAJZ NÉV: Dr. KARDOS JULIANNA 12
SZÜLETÉSI ADAT: 1946. február 27., Pécs KÉPZÉS: 1978-1974 Ph.D. (kandidátus, kémia, MTA) 1973-1972 Természettudományi doktor (ELTE, Budapest) 1969-1964 Diploma (vegyész, ELTE, Budapest) Kardos Julianna diplomás vegyész (1969), Ph.D. (kandidátus, kémia, 1978), Tudomány Doktora (kémia, 1991), dr. habil. egyetemi magántanár (neurokémia, 1999), 1972-ben csatlakozott az MTA Központi Kémiai Kutatóközponthoz. Antioxidánsok gyökös reakcióképessége témakörben végzett tanulmányainak befejezését követően (1978) molekuláris farmakológiai területen folytatta kutatásait. 139 tudományos közleményének összesített hatástényezője 284,5. Nemzetközi szakfolyóiratban megjelent 111 cikkére 826 független hivatkozás érkezett, Hirsch indexe 17. Négy nemzetközi kongresszus, konferencia és workshop szervezője valamint társelnöke (USA, Japán, Magyarország). Több mint 100 nemzetközi konferencián mutatatta be eredményeit, ebből 17 alkalommal meghívott vagy plenáris előadóként és társelnökként. A Magyar Tudomány Ünnepéhez és MTA Közgyűléshez kapcsolódó előadásainak száma 3. A központi idegrendszer membránreceptorai által szabályozott ionfluxus tranziensek mechanizmus vizsgálatával és gyorskinetikai módszereinek kidolgozásával elért kiemelkedő tudományos eredményeit 2006.- ban Akadémiai Díjjal ismerték el. Több mint 40 év kutatási, közel 20 év oktatási és kutatásszervezési/finanszírozási tapasztalattal rendelkezik. Témavezetőként, projekt koordinátorként vagy szakmai vezetőként elnyert, sikeresen zárt pályázati projektjeinek támogatási összege az elmúlt 12 évben több mint 5 200 000 Euro. 2012.-ben az MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézet (MTA TTK MFI) igazgatói feladatainak ellátásával bízták meg, 2013.-ban az MTA TTK MFI kinevezett igazgatója. 13
FŐ KUTATÁSI TERÜLETEK Serkentő és gátló jelátviteli rendszerek a központi idegrendszerben (CNS) - CNS membránfehérjék kötődési és transzport jelenségei - Neuro-glia aktiválás mechanizmusa - CNS célfehérje azonosítás Neuroprotektív mechanizmusok - Nanohordozók neurotoxicitása - Célfehérje szerkezeten alapuló CNS gyógyszertervezés - CNS gyógyszerjelöltek hatásmechanizmusa - CNS célfehérje-funkció követése fluoreszcencia képalkotással - CNS sejtek aktivitásának saját optikai jele (Intrinsic Optical Signal) - Gyorskinetikai módszerek ELŐADÓI KÖRÚTAK 1984 USA - St. Elisabeth s Mental Health Hospital Washington DC (szemináriumi előadás, meghívó: Dr. Erminio Costa) - National Institute of Health Washington DC (szemináriumi előadás, meghívó: Dr. Arnold Brossi) - North Eastearn University Boston, MA (előadás, meghívó: Prof. John L. Neumayer); 1992 Svédország - Karolinska Institut (meghívó: Prof. George Klein) Stockholm University (előadás, meghívó: Prof. Tamas Bartfai) Lund (konferencia). PROFESSZIONÁLIS TAPASZTALAT, KINEVEZÉSEK, CÍMEK 2013 Igazgató, MTA TTK MFI, Budapest 2013 Kutatócsoport vezető, MTA TTK MFI Funkcionális Farmakológiai kutatócsoport 2012 Megbízott igazgató, MTA TTK MFI, Budapest 2012 Tudományos osztályvezető, Funkcionális Farmakológiai Osztály, MTA TTK MFI, Budapest 2011-1999 Tudományos osztályvezető, Neurokémiai Osztály, MTA Kémiai Kutatóközpont, Biomolekuláris Kémiai Intézet, Budapest 1999 Doctor Habil. egyetemi magántanár, ELTE, Budapest 1995 Május március, Research Specialist, Royal Danish School of Pharmacy, Koppenhága 1998-1995 Tudományos csoportvezető, Neurokémiai Csoport, MTA Kémiai Kutatóközpont, Biomolekuláris Kémiai Intézet, Budapest 1994- Előadó, A neurokémia alapjai, ELTE Kémia Doktori Iskola, Budapest 1994-1991, Tudományos tanácsadó, Molekuláris Farmakológiai Osztály, MTA Központi Kémiai Kutató Intézet, Budapest 1993 Május február, Research Specialist, Royal Danish School of Pharmacy, Koppenhága 1991 Tudomány Doktora (kémia), MTA; 1990-1983 Tudományos főmunkatárs, Molekuláris Farmakológiai Osztály, MTA Központi Kémiai Kutató Intézet, Budapest 1989 November szeptember, Research Specialist, University of Missouri-Columbia, Columbia, MO, USA 1988 Június április, Research Specialist, University of Missouri-Columbia, St.Louis, MO, USA 1987 December 1986 június, Research Associate Professor in Pharmacology, Georgetown University Medical School, Washington DC, USA 1982-1978, Tudományos munkatárs, Farmakodinamikai Osztály, MTA Központi Kémiai Kutató Intézet, Budapest 1978 Kémiai tudományok kandidátusa (Ph.D) 1977-1971, Tudományos segédmunkatárs, Polimerizációkinetikai Csoport, MTA Központi Kémiai Kutató Intézet, Budapest 1973 Természettudományi doktor, ELTE, Budapest ELISMERÉSEK, DÍJAK 2012 Elismerő oklevél, ACS Publikációk 2011 Elismerő oklevél, ACS Publikációk 2011 Elismerő oklevél, 30 th Jubileumi OTDK, Budapest 14
2006 Akadémiai Díj, MTA 2000 Kutatási Díj, MTA Kémiai Kutatóközpont, Budapest 1997 Kutatási Díj, MTA Kémiai Kutatóközpont, Budapest 1986 Kutatási Díj, MTA 1976 Fiatal Kutatói Díj, MTA Központi Kémiai Kutató Intézet, Budapest 1974 Fiatal Kutatói Díj, MTA 1973-1971 Kutatási ösztöndíj, MTA TAGSÁG NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOKBAN 2011- Federation of European Neuroscience Societies 2011- American Chemical Society 1988- Society for Neuroscience (USA), 1987- International Society for Neurochemistry PROFESSZIONÁLIS SZOLGÁLAT 2012- Állandó meghívott, MTA Kémiai Osztály 2012- Tanácsadó testületi tag, WebmedCentral plus Neurosciences 2012- Tanácsadó testületi tag, WebmedCentral 2009- Törzstag, Kémia Doktori Iskola, Műszaki Egyetem, Budapest 2009- Szerkesztőbizottsági tag, Current Drug Discovery Technologies 2006 Meghívott szerkesztő, Current Topics in Medicinal Chemistry 2004-2012 Tag, MTA AKT Matematikai és Természettudományi Szakbizottság 1999- Tag, Farmakológia Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest 1999 Meghívott szerkesztő, Neurochemistry International 1998-2010 Témavezető, Ph.D. fokozatot elnyert tanítványok: Szárics Éva, Kovács Ilona, Kovács Richárd, Barabás Péter, Lasztóczi Bálint, Héja László, Molnár Tünde, Palló Anna 1995- Nemzetközi és hazai kongresszusok, konferenciák, workshopok és szemináriumsorozatok szervezője (13) 1993- Tag, Kémia Doktori Iskola, ELTE, Budapest 1994- Ad hoc bíráló: Journal of Medicinal Chemistry, European Journal of Medicinal Chemistry, Current Medicinal Chemistry, Current Drug Discovery Technologies, Neuroscience, Journal of Bioconjugate Chemistry, Journal of Membrane Biology, Neurochemical Research, Neurochemistry International, Brain Research, Brain Research Bulletin 1988- Ad hoc bíráló: OTKA, MTA, Oktatásügyi Minisztérium, Wekerle Alapítvány, National Science Foundation USA 3. TUDOMÁNYOS FOKOZAT ÉS IDDEGENNYELV-ISMERET Legmagasabb tudományos fokozat: MTA doktora Idegennyelv-ismeret: olasz felsőfok, angol és orosz középfok. (hiteles másolatok csatolva) 4. JELENLEGI MUNKAHELY, BESOROLÁS, BEOSZTÁS ÉS FIZETÉS Munkahely: Magyar Tudományos Akadémia, Természettudományi Kutatóközpont, Molekuláris Farmakológiai Intézet, Pusztaszeri út 59-67., H-1025 Budapest Besorolás: tud. tanácsadó 3 Beosztás: igazgató Fizetés: garantált illetmény - 463 500 Ft, közalkalmazotti kiegészités 70 000 Ft, magasabb vezetői pótlék 80 000 Ft, összes bérjellegű járandóság - 583 500 Ft 5. EDDIGI SZAKMAI MUNKA ÉS A MUNKA EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE 15
Kardos Julianna egyetemi tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi karán, a vegyész szakon folytatta 1964-től 1969-ig. Szakdolgozatát dr. Brájer László (ELTE Fizika Tanszék), Radics Lajos és Neszmélyi András témavezetésével készítette el az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet (KKKI) NMR laboratóriumában (ebből később két közlemény született). Okleveles vegyész diplomáját 1969. júniusban szerezte meg. Az egyetemi tanulmányokat követően a Tatabányai Szénbányák Komplex Szénfelhasználási és Kutatási Főosztály Plazmatechnológiai Laboratóriumában dolgozott 3 évig. Ezt követően MTA gyakornoki állást nyert el, így kutatómunkáját a KKKI-ban, Dr. Simonyi Miklós csoportjában folytatta, ahol a fenolokról történő hidrogénatomleszakítási reakció mechanizmusát vizsgálta. Eredményeiből 10 közlemény, egyetemi doktori és kandidátusi disszertáció született. Az 1976. évben bekövetkezett témaváltást követően kezdett el foglalkozni a potenciálisan CNS gyógyhatású vegyületek szerkezet-hatás összefüggéseinek tanulmányozásával, melyhez számos új radioaktív nyomjelzésen alapuló -, módszert, vizsgálati eljárást továbbá in vitro modellrendszert dolgozott ki. Ezekből a vizsgálatokból tudományos közlemények, MTA doktori disszertáció, továbbá több mint 30 kutatás-fejlesztési együttműködés született a RICHTER, a CHINOIN valamint az EGYT (később EGIS) gyógyszergyárakkal. A hosszabb tanulmányútjain (1986-1996) megismert kutatási módszereket honosította és tovább fejlesztette. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a célfehérje-funkció vizsgálatokra - Servier-EGIS támogatással - bevezetett radioaktív detektáláson alapuló gyorskinetikai (> 0,030 s) technika. Ezt követően új, fluoreszcencia detektáláson alapuló, mikrotérfogatú gyorskinetikai (> 0,003 s) módszert fejlesztett ki a széleskörű alkalmazásokkal együtt. Az 1995. esztendőben, már önálló csoport (később osztály) vezetőjeként elindította a feladatorientált, multidiszciplináris neurokémiai kutatásokat azzal a céllal, hogy a molekuláristól a komplex biológiai modellekig terjedő on-line vizsgálatsorozatokkal megteremtse CNS gyógyszerjelöltek hatásmechanizmus vizsgálatának új, integrált megközelítését. Magas szintű kémiai ismereteit a neuroprotektív gyógyszerek tervezésére és vizsgálatára irányuló kutatás-fejlesztési törekvések megvalósításában alkalmazza. A célfehérjék szerkezetén alapuló prediktív CNS gyógyszertervezés egyik hazai kezdeményezője. 1994 óta a Neurokémia alapjai tantárgy oktatója az ELTE Kémia Doktori Iskolában. A Neurokémiai Szemináriumok előadás-sorozat szervezője (2002-2011), melyben elismert hazai és külföldi szakemberek tartottak előadást graduális és posztgraduális hallgatóknak, valamint posztdoktoroknak. Vezetésével 8 doktorandusz nyert el Ph.D fokozatot az 1998-2010 időszakban. Ezek közül ketten - Héja László és Molnár Tünde -, az 2012.-ben megalakult Funkcionális Farmakológiai Osztály munkatársai. Négy tanítványa Blandl Tamás, Barabás Péter, Kovács Richárd, Lasztóczi Bálint -, külföldi egyetemek és kutatóintézetek kiváló szakembereivé váltak. A felsorolt tényezők jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az MTA Kémiai Kutatóközpont lett a MediChem (projekt-vezető: Szántay Csaba, koordinátor: Kardos Julianna, 2001-2004, 625 MFt) és MediChem2 (projekt-vezető: Szántay Csaba, koordinátor: Hajós György, 2005-2008, 510 MFt) országos projektek konzorciumának vezető intézménye, valamint elnyerte a Center of Excellence in Biomolecular Chemistry címet (2003-2005) és az ezzel járó erkölcsi és anyagi támogatást. Kardos Julianna kutatómunkáját és kutatásszervező képességét az MTA Kémiai Kutatóközpont Nemzetközi Tudományos Testülete a következő minősítéssel ismerte el a 2001. esztendőben: This is an impressive group working on neurotransmitters, problems of memory retention and epilepsy. Their research is world class and it will help the overall effort in drug design and drug delivery. 16
6. SAJÁT KÖZLEMÉNYEK PONTOS BIBLIOGRÁFIAI JEGYZÉKE 1. Nyitrai G, Héja L, Jablonkai I, Pál I, Kardos J. Polyamidoamine dendrimer impairs mitochondrial oxidation in brain tissue. JOURNAL OF NANOBIOTECHNOLOGY 11:9 (2013) 2. Nyitrai G, Keszthelyi T, Bóta A, Simon Á, Tőke O, Horváth G, Pál I, Kardos J, Héja L. Sodium selective ion channel formation in living cell membranes by polyamidoamine dendrimer. BIOCHIMICA ET BIOPHYSICA ACTA-BIOMEMBRANES 1828: pp. 1873-1880 (2013) 3. Pál I, Héja L, Kardos J, Nyitrai G. Neuronal and astroglial correlates underlying spatiotemporal intrinsic optical signal in rat hippocampal slice. PLOS ONE 8:3 e5794, pp. 1-16 (2013) 4. Nyitrai G, Kékesi O, Pál I, Keglevich P, Csíki Z, Fügedi P, Simon Á, Fitos I, Németh K, Visy J, Tárkányi G, Kardos J. Assessing toxicity of polyamidoamine dendrimers by neuronal signaling functions. NANOTOXICOLOGY 6:(6) pp. 576-586. (2012) 5. Kardos J. Leslie W. Tari (ed.): Structure-based drug discovery. Volume 841 in methods in molecular biology. STRUCTURAL CHEMISTRY 23:(5) pp. 1657-1658. (2012) 6. Héja L, Nyitrai G, Kékesi O, Dobolyi A, Szabó P, Fiath R, Ulbert I, Pál-Szenthe B, Palkovits M, Kardos J. Astrocytes convert network excitation to tonic inhibition of neurons. BMC BIOLOGY 10: (2012) 7. Pál I, Nyitrai G, Kékesi O, Simon Á, Kardos J. Interactions of polyamidoamine dendrimers with the plasmamembrane of neuronal cells. In: Kiss T, Perczel A (szerk.) Book of Abstracts of the 4th European Conference on Chemistry for Life Sciences. Budapest: Hungarian Chemical Society, 2011. pp. 75-78. (ISBN:978-963-9970-14-4) 8. Molnár T, Dobolyi A, Nyitrai G, Barabás P, Héja L, Emri Z, Palkovits M, Kardos J. Calcium signals in the nucleus accumbens: Activation of astrocytes by ATP and succinate. BMC NEUROSCIENCE 12: p. 96. (2011) 9. Molnár T, Héja L, Emri Z, Simon Á, Nyitrai G, Pál I, Kardos J. Activation of Astroglial Calcium Signaling by Endogenous Metabolites Succinate and Gamma- Hydroxybutyrate in the Nucleus Accumbens. FRONTIERS IN NEUROENERGETICS 3:(7) pp. 1-9. (2011) 10. Kékesi O, Héja L, Nyitrai G, Dobolyi A, Szabó P, Palkovits M, Kardos J. Increased network activity induces tonic inhibition by emerging a glial GABA pool. In: 13th conference of the Hungarian Neuroscience Society (MITT). Gif sur Yvette, 2011 Gif sur Yvette: Edition Frontiers, 2011. 11. Dobolyi Á, Juhász G, Kovács Z, Kardos J. Uridine function in the central nervous system. CURRENT TOPICS IN MEDICINAL CHEMISTRY 11:(8) pp. 1058-1067. (2011) 12. Nyitrai G, Lasztóczi B, Kardos J. Glutamate uptake shapes low-[mg2+] induced epileptiform activity in juvenile rat hippocampal slices. BRAIN RESEARCH 1309: pp. 172-178. (2010) 13. Kardos J, Palló A, Bencsura Á, Simon Á. Assessing structure, function and druggability of major inhibitory neurotransmitter gamma-aminobutyrate symporter subtypes. CURRENT MEDICINAL CHEMISTRY 17:(20) pp. 2203-2213. (2010) 14. Palló A, Simon Á, Bencsura Á, Héja L, Kardos J. Substrate-Na+ complex formation: Coupling mechanism for gamma-aminobutyrate symporters. BIOCHEMICAL AND BIOPHYSICAL RESEARCH COMMUNICATIONS 385:(2) pp. 210-214. (2009) 17
15. Molnár T, Barabás P, Kardos J, Palkovits M. Effects of succinate on ATP-induced Ca2+ waves in the nucleus accumbens. FRONTIERS IN NEUROSCIENCE 110: (2009) 12th Ann Meet Hung Neurosci Soc, Budapest, 2009. Front. Syst. Neurosci. Conference Abstract: 12th Meeting of the Hungarian Neuroscience Society. 16. Lasztóczi B, Nyitrai G, Héja L, Kardos J. Synchronization of GABAergic inputs to CA3 pyramidal cells precedes seizure-like event onset in juvenile rat hippocampal slices. JOURNAL OF NEUROPHYSIOLOGY 102:(4) pp. 2538-2553. (2009) 17. Kovács R, Rabanus A, Otáhal J, Patzak A, Kardos J, Albus K, Heinemann U, Kann O. Endogenous nitric oxide is a key promoting factor for initiation of seizure-like events in hippocampal and entorhinal cortex slices. JOURNAL OF NEUROSCIENCE 29:(2) pp. 8565-8577. (2009) 18. Héja L, Nyitrai G, Barabás P, Lasztóczi B, Palkovits M, Kardos J. Turning excitation into inhibition: Glu-GABA exchange as an endogenous defensive mechanism in epilepsy. FRONTIERS IN NEUROSCIENCE 110: (2009) 12th Ann Meet Hung Neurosci Soc, Budapest, 2009. Front. Syst. Neurosci. Conference Abstract: 12th Meeting of the Hungarian Neuroscience Society. 19. Héja L, Nyitrai G, Barabás P, Lasztóczi B, Kardos J. Turning excitation into inhibition: glu-gaba exchange as an endogenous defensive mechanism in epilepsy. JOURNAL OF NEUROCHEMISTRY 110: pp. 245-245. (2009) 20. Héja L, Barabás P, Nyitrai G, Kékesi KA, Lasztóczi B, Tőke O, Tárkányi G, Madsen K, Schousboe A, Dobolyi A, Palkovits M, Kardos J. Glutamate uptake triggers transporter-mediated GABA release from astrocytes. PLOS ONE 4:(9) p. 12 (2009) 21. Szárics É, Simon Á, Visy J, Simon-Trompler E, Banka Z, Héja L, Hársing LG, Blaskó G, Kardos J. Cyclothiazide binding to the GABA(A) receptor. NEUROSCIENCE LETTERS 439: pp. 66-69. (2008) 22. Simon Á, Bencsura Á, Palló A, Héja L, Kardos J. Emerging the role of the structure of brain membrane targets recognizing glutamate. CURRENT DRUG DISCOVERY TECHNOLOGIES 5:(1) pp. 70-74. (2008) 23. Molnár T, Visy J, Simon Á, Moldvai I, Temesvári-Major E, Dörnyei G, Kútiné-Fekete E, Kardos J. Validation of high-affinity binding sites for succinic acid through distinguishable binding of gammahydroxybutyric acid receptor-specific NCS 382 antipodes. BIOORGANIC & MEDICINAL CHEMISTRY LETTERS 18:(23) pp. 6290-6292. (2008) 24. Molnár T, Barabás P, Héja L, Kútiné-Fekete E, Lasztóczi B, Szabó P, Nyitrai G, Simon-Trompler E, Hajós F, Palkovits M, Kardos J. Gamma-hydroxybutyrate binds to the synaptic site recognizing succinate monocarboxylate: A new hypothesis on astrocyte-neuron interaction via the protonation of succinate. JOURNAL OF NEUROSCIENCE RESEARCH 86:(7) pp. 1566-1576. (2008) 25. Simon Á, Kéri G, Kardos J. Comparison of the binding modes of TT-232 in somatostatin receptors type 1 and 4. JOURNAL OF MOLECULAR STRUCTURE-THEOCHEM 816:(1-3) pp. 73-76. (2007) 26. Palló A, Bencsura Á, Héja L, Beke T, Perczel A, Kardos J, Simon Á. Major human gamma-aminobutyrate transporter: In Silico prediction of substrate efficacy. BIOCHEMICAL AND BIOPHYSICAL RESEARCH COMMUNICATIONS 364:(4) pp. 952-958. (2007) 27. Molnár T, Barabás P, Héja L, Fekete EK, Simon Trompler E, Lasztóczi B, Palkovits M, Kardos J. Proton activates synaptic membrane site for the intermediary metabolite succinate. JOURNAL OF NEUROCHEMISTRY 102: pp. 265-265. (2007) 28. Molnár T, Kútiné-Fekete E, Kardos J, Palkovits M Characterization of specific succinate binding site in brain synaptic membranes. IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE/CLINICAL NEUROSCIENCE 60:(3-4) pp. 201-204. (2007) 18
29. Moldvai I, Gács-Baitz E, Temesvári-Major E, Russo L, Pápai I, Rissanen K, Szárics É, Kardos J, Szántay Cs. Dimerization of (+)-lysergic acid esters. HETEROCYCLES 71:(5) pp. 1075-1094. (2007) 30. Héja L, Barabás P, Nyitrai G, Kékesi KA, Lasztóczi B, Tőke O, Tárkányi G, Madsen K, Schousboe A, Palkovits M, Kardos J Glutamate uptake-coupled GABA release from both neurons and astrocytes. IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE/CLINICAL NEUROSCIENCE 60:(S1) pp. 26-26. (2007) 11th Ann Meet Hung Neurosci Soc, Szeged 31. Héja L, Barabás P, Nyitrai G, Kékesi KA, Lasztóczi B, Tőke O, Tárkányi G, Madsen K, Schousboe A, Palkovits M, Kardos J. Ambient GABA in Return for Glu: Coupling of Excitatory and Inhibitory Signaling by Coordinated Activation of Glial Transporters. JOURNAL OF NEUROCHEMISTRY 102:(Suppl. 1) pp. 282-282. (2007) Special Issue: Abstracts of the 21st Biennial Meeting of the International Society for Neurochemistry and the 38th Annual Meeting of the American Society for Neurochemistry, 2007., Cancun, MEXICO. 32. Szárics É, Riedl ZS, Nyikos L, Hajós Gy, Kardos J. Interaction of novel condensed triazine derivatives with central and peripheral type benzodiazepine receptors: synthesis, in vitro pharmacology and modelling. EUROPEAN JOURNAL OF MEDICINAL CHEMISTRY 41:(4) pp. 445-456. (2006) 33. Szárics É, Kovács R, Hajós F, Kardos J. Ca2+ ion accumulation precedes formation of O2.- in isolated brain mitochondria. NEUROREPORT 17:(17) pp. 1767-1771. (2006) 34. Simon Á, Bencsura Á, Kardos J. Target structure-based modeling of the glutamate transporter pharmacophore. LETTERS IN DRUG DESIGN AND DISCOVERY 3:(5) pp. 293-297. (2006) 35. Simon Á, Barabás P, Kardos J. Structural determinants of phosphodiesterase 6 response on binding catalytic site inhibitors. NEUROCHEMISTRY INTERNATIONAL 49:(3) pp. 215-222. (2006) 36. Molnár T, Kútiné-Fekete E, Kardos J, Simon-Trompler E, Palkovits M, Emri Zs. Metabolic GHB precursor succinate binds to gamma-hydroxybutyrate receptors: Characterization. of human basal ganglia areas Nucleus Accumbens and Globus Pállidus. JOURNAL OF NEUROSCIENCE RESEARCH 84:(1) pp. 27-36. (2006) 37. Lasztóczi B, Emri Zs, Szárics É, Héja L, Simon Á, Nyikos L, Kardos J. Suppression of neuronal network excitability and seizure-like events by 2-methyl-4-oxo-3H-quinazoline-3- acetyl piperidine in juvenile rat hippocampus: Involvement of a metabotropic glutamate receptor. NEUROCHEMISTRY INTERNATIONAL 49:(1) pp. 41-54. (2006) 38. Lasztóczi B, Kardos J. Cyclothiazide prolongs low [Mg2+]-induced seizure-like events. JOURNAL OF NEUROPHYSIOLOGY 96:(6) pp. 3538-3544. (2006) 39. Kardos J. Editorial [Hot Topic: GABA and Glutamate as Targets in Medicinal Chemistry (Guest Editor: Dr. Julianna Kardos)]. CURRENT TOPICS IN MEDICINAL CHEMISTRY 6:(10) pp. 927-928. (2006) 40. Héja L, Karacs K, Kardos J. Role for GABA and Glu plasma membrane transporters in the interplay of inhibitory and excitatory neurotransmission. CURRENT TOPICS IN MEDICINAL CHEMISTRY 6:(10) pp. 989-995. (2006) 41. Szárics É, Kovács I, Kardos J. AMPA típusú glutaminsav receptor deszenzitizáció: a deszenzitizációt gátló ciklotiazid és a funkcionálisan aktív AMPA receptorok kölcsönhatása. 19
In: Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya által rendezett XV. Tudományos Ülésszak. Marosvásárhely, 2005. p. X. 42. Simon A, Barabás P, Kardos J. Interaction of inhibitors with type 6 phosphodiesterase: functional and modelling studies. In: & (szerk.) 2nd Bioorganic Chemistry Meeting : Bioorganic Chemistry Group of the Hungarian Academy of Sciences. 2005. p. X. 43. Simon Á, Czajlik A, Perczel A, Kéri Gy, Nyikos L, Emri Zs, Kardos J Description of the somatostatin analogue TT-232 binding crevice in a homology model of type 1 somatostatin receptor. IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE/CLINICAL NEUROSCIENCE 58:(S1) pp. 85-85. (2005) 44. Simon A, Czajlik A, Perczel A, Kéri G, Nyikos L, Emri Z, Kardos J Description of the somatostatin analogue TT-232 binding crevice in a homology model of somatostatin receptor type 1. In: Magyar Idegtudományi Társaság XI. Kongresszusa. Pécs, 2005. 45. Nyitrai G, Puskás L, Antal K, Takács V, Sass M, Juhász G, Kardos J, Palkovits M. Preconditioning-specific reduction of c-fos expression in hippocampal granule and pyramidal but not other forebrain neurons of ischemic brain: a quantitative immunohistochemical study. NEUROSCIENCE LETTERS 381:(3) pp. 344-349. (2005) 46. Molnár T, Emri Z, Simon Trompler E, Palkovits M, Kardos J. Characterisation of Gamma-hydroybutirate Binding Site in the Nucleus Accumbens. JOURNAL OF NEUROCHEMISTRY 94: pp. 94-94. (2005) 47. Molnár T, Emri Z, Crunelli V, Antal K, Simon-Trompler E, Palkovits M, Kardos J. A baclofen insensitive gamma-hydroxybutyrate binding site in the nucleus accumbens. In: Magyar Idegtudományi Társaság XI. Kongresszusa Pécs, 2005. pp. 82-82. 48. Lasztóczi B, Emri Z, Szárics E, Kovács I, Kardos J. The antiepileptic action of a putative glutamate receptor antagonist in vitro. In: Magyar Idegtudományi Társaság XI. Kongresszus. 2005. p. X. 49. Lasztóczi B, Emri Z, Szárics E, Kovács I, Kardos J. Potenciális glutaminsav-receptor antagonista antiepileptikus hatása in vitro. In: Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya által rendezett XV. Tudományos Ülésszak. Marosvásárhely, 2005. p. &. 50. Lasztóczi B, Emri Z, Nyikos L, Kardos J. A 2-metil-4-oxo-3H-kinazolin-3-acetilpiperidin (Q5) antiepileptikus hatása és hatásmechanizmusa in vitro. In: & (szerk.) Chemical Research Center. Scientific Days. Budapest: Hungarian Academy of Sciences, 2005. p. X. 51. Kovács R, Kardos J, Heinemann U, Kann O. Mitochondrial calcium ion and membrane potential transients follow the pattern of epileptiform discharges in hippocampal slice cultures. JOURNAL OF NEUROSCIENCE 25:(17) pp. 4260-4269. (2005) 52. Kovács I, Kardos J, Kann O, Heinemann U. Changes in mitochondrial membrane potential and Ca(2+) concentration during epileptiform activity in individual mitochondria. In: Magyar Idegtudományi Társaság XI. Kongresszusa. 2005. p. X. 53. Kardos J, Héja L. Inhibition of GABA uptake by glutamate: a novel symport mechanism. In: (szerk.) 2nd Bioorganic Chemistry Meeting : Bioorganic Chemistry Group of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest, 2005. 54. Kardos J. Development of possible neuroprotective strategies and related target specific molecules. In: (szerk.) Center of Excellence Conference. 2005. p. X. 20
55. Héja L, Szárics É, Molnár T, Kardos J. How glutamate is able to inhibit GABA transport? JOURNAL OF NEUROCHEMISTRY 94: pp. 195-195. (2005) 56. Héja L, Nyitrai G, Kékesi KA, Kardos J. GABA transport mechanism in the brain. In: (szerk.) Center of Excellence Conference. Budapest, 2005. 57. Héja L, Nyitrai G, Kékesi KA, Kardos J. Evidence for a glutamate-sensitive GABA transport in the CNS. In: (szerk.) 15th Neuropharmacology Conference. Washington, Washington DC, 2005. 58. Simon Á, Czajlik A, Perczel A, Kéri Gy, Nyikos L, Emri Zs, Kardos J. Binding crevice for TT-232 in a homology model of type 1 somatostatin receptor. BIOCHEMICAL AND BIOPHYSICAL RESEARCH COMMUNICATIONS 316:(4) pp. 1059-1064. (2004) 59. Lasztóczi B, Antal K, Nyikos L, Emri Zs, Kardos J. High-frequency synaptic input contributes to seizure initiation in the low-[mg2+] model of epilepsy. EUROPEAN JOURNAL OF NEUROSCIENCE 19:(5) pp. 1361-1372. (2004) 60. Lasztóczi B, Antal K, Nyikos L, Emri Z, Kardos J. High-frequency oscillation in the low-[mg2+] model of experimental epilepsy. In: (szerk.) IBRO International Workshop. 2004. p. 156. 61. Lasztóczi B, Emri Z, Kardos J. AMPA receptor function in low-[mg2+] induced seizure-like events of juvenile rat hippocampal slices. In: (szerk.) FENS Forum. Abstracts. Vol. 2. 2004. p. A227.10. 62. Kovács I, Simon Á, Szárics É, Barabás P, Héja L, Nyikos L, Kardos J. Cyclothiazide binding to functionally active AMPA receptor reveals genuine allosteric interaction with agonist binding sites. NEUROCHEMISTRY INTERNATIONAL 44:(4) pp. 271-280. (2004) 63. Kardos J. Sorption (binding) and transport phenomena in biomembranes. In: Horányi G (szerk.) Interface Science and Technolog. Amsterdam: Elsevier, 2004. pp. 215-277. (ISBN:9780080474106) 64. Kardos J. A központi idegrendszer "validált" célfehérjéi. In: Glatz Ferenc (szerk.) Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián : Székfoglalók. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2004. p. X. 65. Héja L, Kovács I, Szárics É, Incze M, Temesváriné-Major E, Dörnyei G, Peredy-Kajtár M, Gács-Baitz E, Szántay Cs, Kardos J. Novel secoergoline derivatives inhibit both GABA and glutamate uptake in rat brain homogenates: Synthesis, in vitro pharmacology, and modeling. JOURNAL OF MEDICINAL CHEMISTRY 47:(23) pp. 5620-5629. (2004) 66. Héja L, Kovács I, Szárics E, Incze M, Temesváriné-Major E, Dörnyei G, Szántay C, Bräuner-Osborne H, Schousboe A, Kardos J. Novel secoergoline derivatives inhibit both GABA and Glutamate uptake in rat brain homogenates: synthesis, in vitro pharmacology and modeling. In: (szerk.) 51st Benson Symposia on Neurotransmitter Transporters: Basal Function and Drug Targets: 2004. Copenhagen, Denmark. 67. Barabás P, Antal K, Kardos J. Light-adaptation attenuates the effects of phosphodiesterase blockade by Zaprinast in the isolated rat retina. NEUROSCIENCE LETTERS 357:(3) pp. 195-198. (2004) 68. Nyitrai G, Kékesi KA, Emri Z, Szárics É, Juhász G, Kardos J. GABA(B) receptor antagonist CGP-36742 enhances somatostatin release in the rat hippocampus in vivo and in vitro. EUROPEAN JOURNAL OF PHARMACOLOGY 478:(2-3) pp. 111-119. (2003) 21