PÉCS ÉS KÖRNYÉKE A KELETI VÁROSRÉSZ A KELETI VÁROSRÉSZ A szöveget írta: Schaller Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 131
7/A térkép, a Budai vám és környéke érhegy Papkert u. Kígyó u. Körös utca Apafi utca Viktória park Istv Bocskai u. Gábor Á. u. Corvin u. Meszes 7.4. Bocskai u. Kishegyi dűlő Fekete gyémánt tér sor S z Dobó István u. Csekey István u. t án u. Keleti sor skő sor Szondi György utca Komját Aladár utca Aknász utca Kölcsey F. u. Szabolcsi-árok Andrássy út ösi I. u. Névtelen u. Hűvös u. Madas József utca Búzavirág u. Előd u. Nemzetőr u. Turini u. Balassi Bálint u. Testvériség u. Dobó István u. u. 7.1. Hegedűs M. u. Budai 7.3. állomás lo ás Budai vám 7.2. PÉCSVÁRADI ÚT Buzsáki Imre utca Bányavasút utca SCHROLL JÓZSEF ÚT Karancs u. Koksz u. Újhegy v.m. Koksz u. Deák Ferenc BO utca Panoráma utca Álmos utca TESCO Buzsáki Imre u. Szent Borbála híd Koksz utca Salakhegyi út. ári E. u. utca Gyula u. Huba u. Táltos utca 250 m 1000 foot Iparsziget u. Gyárváros Palahegy utca Ú j B 132
ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) építette a Jičínský program megvalósítása során, az 1920-as években, az út nyugati oldalán az első meszesi colóniát és az újhegyi lakótelepet. A bányák államosítása után, az 1950- es években indult meg első lépcsőben az út keleti oldalán, Fehérhegyig a városi jellegű tömbházak építése, zömmel komfortos, kisebb részben csökkent komfort fokozatú lakásokkal. Az 1960-as évektől az út nyugati oldalán a szabad területek beépítése ugyancsak többemeletes tömbházakkal, komfortos lakásokkal valósult meg. Fehérhegytől északi irányba, az út mindkét oldalán, kertes családi házak sorakoznak, nagy részük a volt szénbányák dolgozóinak, vagy utódainak tulajdonában van. A városrész emlékei Fehérhegyen, Közép-meszesen, a Schroll József úti parkban és a Zsolnay Vilmos út - Bányavasút utca kereszteződésében találhatók. 133
7.1. GPS koordináták: N= 46 0 05,0838 E =18 0 16,0646 A MOHÁCS-PÉCSI VASÚT EMLÉKTÁBLÁJA A ZSOLNAY VILMOS ÚT ÉS A BÁNYAVASÚT UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN A járdasziget síkjában elhelyezett szöveges üzenet: A BÁNYAVASÚT UTCA VONALÁN HALADT A MOHÁCS-PÉCSI VASÚT (MPV) ITT KERESZTEZVE A PÉCSVÁRADI ORSZÁGUTAT AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG (DGT) ÉPÍTTETTE A VASUTAT GŐZHAJÓINAK SZÉNELLÁTÁSÁRA AZ ANDRÁS AKNA ÜSZÖGPUSZTA KÖZÖTTI BÁNYAVASÚT-SZAKASZT 1854-BEN A MOHÁCSIG TERJEDŐ VONALAT 1857-BEN HELYEZTÉK FORGALOMBA 2004-BEN A SZÉNTERMELÉS BEFEJEZÉSÉVEL A 150 ÉVES BÁNYAVASÚT-SZAKASZT FELSZÁMOLTÁK AZ MPV A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG EGYIK ELSŐ VASÚTVONALA VOLT PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY 2007 Az emléktábla anyaga fekete gránit, avatásának ideje: 2007. május 4. 134
Az Első Dunagőzhajózási Társaság 1852-ben telepedett le a dél-mecseki szénterületen. 1854-ben az András akna Üszög puszta közti normál nyomtávú bányavasút szakaszt, 1857- ben a Mohács Pécs közötti vasútvonalat, 1873-ban az Üszög Szabolcs közötti szakaszt helyezte üzembe. A bányavasút András akna Üszögpuszta szakaszát 1914-ben az új gróf Széchenyi aknai szárnyvonallal bővítették, és az A bányavasút egy szakasza (Zsolnay Vilmos út és a Bányavasút utca kereszteződése) újhegyi üzem területén a szénmosóig vezették. A teljes vonalszakaszt villamos mozdonyvontatásra építették át. Újhegyről új vasútpályával csatlakozva a Mohács-Pécsi és a MÁV vonalakhoz biztosították a fogyasztók kiszolgálását. A DGT által fi nanszírozott vagy támogatott vasúti kapcsolatok kiépítésével nagyarányú fejlődés indult meg a pécsi szénterületen. Az emléktáblával a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány tiszteletét fejezte ki az alkotóknak. Az András-, illetve gróf Széchenyi akna Újhegy közötti pályaszakaszt a széntermelés befejeztével 2004-ben üzemen kívül helyezték, majd felszámolták. A 150 évig üzemelt vasút és a megszüntetett Zsolnay Vilmos úti sorompó emlékére, a Dél-Dunántúl első vasúti-közúti kereszteződését jelölő emléktábla került elhelyezésre. Ez a (bánya) vasút a történelmi Magyarország elsők között megépült vonala volt. A DGT által fi nanszírozott vagy támogatott vasúti kapcsolatok kiépítésével nagyarányú fejlődés indult meg a pécsi szénterületen. 135
7.2. GPS koordináták: N=46 0 05,1053 E=18 0 16,2355 A szobor talpazatán olvasható szöveg: SZENT BORBÁLA a bányászok védőszentje A Budai vámnál a Pécs-Budapestre vezető főútvonal mellett, 6-os számú főútvonal és a Schroll József utca kereszteződésében, az újhegyi emlékparkban került elhelyezésre az 1,55 m magas mészkő talpazaton álló, bronz Szent Borbála szobor. Az emlékművet 2006. december 3-án avatták. SZENT BORBÁLA SZOBOR a Schroll József utcában A legenda alapján Szent Borbála a jó halál, a bányászok, a tüzérség, a várak, az erődök védőszentje. A bányászok hozzá imádkoztak a bányába történő leszállás előtt. A Budai vám méltó hely a felavatott bronzszobor részére. Akik naponta erre járnak, emlékezhetnek a földalatti bányamunkát végzőkre, eszükbe juthat, hogy évekkel ezelőtt több tízezren a föld mélyében keresték kenyerüket. Alkotója Trischler Ferenc szobrászművész. A szobrot Budaörsön öntötték. 136
Az emlékjeleken megjelenő főbb tevékenységek (rövidítve): I. emléktábla AZ ÚJHEGYI ÜZEMEK I.- II. EMLÉKTÁBLÁI a Schroll József utcában A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT ÚJHEGYI TELEPHELYÉN 1914-2004 KÖZÖTT FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK SZÉNSZÁLLÍTÁS SZÉNELŐKÉSZÍTÉS, BRIKETT GYÁRTÁS, VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS, ELLÁTÁS, KÖZPONTI LABORATÓRIUM 7.3. GPS koordináták: N=46 0 05,1053 E=18 0 16,2355 II. emléktábla A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT ÚJHEGYI TELEPHELYÉN 1914 2004 KÖZÖTT FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK KÖZPONTI GYÁRTÓ- ÉS JAVÍTÓMŰHELY, ÖNTÖDE, VILLAMOS TEVÉKENYSÉG, ÉPÍTÉS ÉS KARBANTARTÁS, GÉPKOCSI-SZÁLLÍTÁS, JAVÍTÁS, KÖZPONTI ANYAGELLÁTÁS, SPORT ÉS KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG A két 1,2x1,5 m méretű emléktábla vörös-barna monolit gránittömb. Avatásuk 2008. december 4-én a Szent Borbála napi ünnepségen történt. Az Újhegyi Szolgáltató Üzem 90 éves működése során számos új tevékenységgel bővült. Bár egyes területeket kiszerveztek (erőmű, brikett-gyártás), egyes ágazatai az egész mecseki bányászatnak szolgáltatóivá váltak. Az emléktáblákkal a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány tiszteletét fejezte ki az Újhegyi Üzem volt tagjainak sokrétű tevékenységéért. Az Első Dunagőzhajózási Társaság által fi nanszírozott, vagy támogatott vasúti kapcsolatok kiépítésével az 1870-es évektől nagyarányú fejlődés indult meg a pécsi szénterületen. A széntermelés fokozása mellett a jelentős technikai, technológiai fejlesz- 137
tések eredményeképpen a termelő üzemekben megjelentek a szénosztályozók, szénmosók, kokszoló berendezések, brikett prések, gőzgéppel működtetett villamos generátorok és az ezeket kiszolgáló javító-gyártó műhelyek. A századfordulóra ezek nagyrészt elavultak. Ésszerű fejlesztésükre nem volt mód. Ezt az állapotot számolta fel az 1912- ben indított és az 1920-as évek második felében befejeződött, Jičínský nevével fémjelzett koncentrációs-fejlesztési program. A széntermelést három nagy kapacitású bányaüzemre szervezte át, ugyanakkor a szolgáltató üzemrészeket európai színvonalú megoldásként egy koncentrált nagyüzembe, Újhegyre telepítette. Az Újhegyi Üzem elsődleges feladata a termelt nyersszén elszállítása a szénmosóba, majd feldolgozás után a széntermékek fogyasztók felé történő eljuttatása. A gyenge minőségű szénféleségek felhasználásával villamos energiát termeltek az erőműben, amellyel a termelőüzemek energiaigényét kielégítve, a város és részben a megye ellátásában is jelentős részt vállaltak. A központi brikett üzem az aprószén darabosításával a fogyasztói igények sokrétű kielégítését biztosította. Az újhegyi üzemcsoport ugyanakkor széleskörű ipari szolgáltatást nyújtott a széntermelő üzemeknek. 138
Bányamentő szobor, Komját Aladár utca 7.4. A posztamens homloki oldalának felirata: MENTENI KÖTELESSÉG! A MECSEKI BÁNYAMENTŐK EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTA: BÁNYÁSZ EMLÉKEKÉRT EGYESÜLET PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY BÁNYÁSZ KULTURÁLIS SZÖVETSÉG 2007. Az ismeretlen művész által szürke mészkőből elkészített bányászt ábrázoló mellszobor mészkő talapzaton áll. A bányamentők sok veszéllyel járó munkájának megbecsülésére és a mentés során áldozatul esett bányamentők emlékére a Bányász Emlékekért Egyesület állíttatta a bányamentő szobrot. Az emlékmű felállítására Meszesen, a bányamentők részére épült, több szintes volt bányamentő lakóház melletti parkban került sor. Avatására 2008. december 4-én, a Szent Borbála napi ünnepség keretében került sor. A pécsi bányák vezetése a bányában bekövetkezett balesetek, katasztrófák következményeinek elhárítására, az élet és vagyonmentésre 1910-ben bányamentő szervezetet hozott létre, tizenkét évvel megelőzve az 1922-ben kiadott Általános Bányabiztonsági Szabályzat rendelkezéseit, amely előírta bányamentő állomások létesítését, mentőcsapatok kiképzését és fenntartását. Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) már 1912-ben üzemi mentőállomásokat létesített, az 1920-as évek végén a legjelentősebbeket gróf Széchenyi, Szent István és Thomenn aknán. A központi mentőállomás szerepét Szent István akna töltötte be. A bányamentők feladatait, sok évtizedes tapasztalatok összegyűjtése alapján, bányamentő Tízparancsolatban határozták meg, melynek első pontját a felirat idézi. GPS koordináták: N=46 0 05,5620 E=18 0 16,0313 A Bányamentő szobor avatása, 2008. december 4. 139
7/B térkép, Meszes, Fehérhegy Csók I. u. Hun u. ond utca Kö h r István u. Bánom köz Bánom Május 1. utca 7.7. Tolnai József utca Keller János KOM KOMLÓI ÚT a Szab 7.8. Szabolcsi út Frankel Leó u. Krúdy Gyula u. Bródy Sándor u. Mélyút Zergevirág Szil-réti Egyenlőség utca Dobogó dűlő Sudár I. utca Sza k. Hérics d. Fehérhegyi g eszes dűlő d ly utca utca Szántó I. u. Meszes dűlő Hársfa út Blaha Lujza utca Dominika u. Hársf a út u. Papkert u. Feitig I. u. Szieberth Papkert u. R. u. Perr Viktor utca Teleki B. Fehérhegy Vajda J. u. Kígyó u. Körös utca u. Apafi utca Viktória park Bocskai u. Gábor Á. u. Bocskai i u. Kavicsos út Rosta dűlő Szeptember 6. tér Corvin u. Meszes 7.6. Kishegyi dűlő Keleti sor Fekete gyémánt tér d. Vasfű Dobó István u. Csekey István u. Kormoskő sor Keleti sor u. Dózsa György u. vezér u. 7.5. Komját Aladár utca Szond Szondi György utca Aknász utca 140 Rigóderalja u. Piroska u. 250 m 1000 foot Gyöngyösi I. u. Név Madas József utca Búzavi Nemzetőr u. Kölcsey F. u. Turini u. Balassi Bálint u. Testvériség u. Dobó Istv Hegedűs M. u. Szabolcsi-árok Ko ÉCSVÁRAD
BÁNYÁSZ TORONYZENE A GANDHI GIMNÁZIUM, (A VOLT BÁNYAIGAZGATÓSÁG) ÉPÜLETÉRŐL Komját Aladár utca A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány alapítása óta kezdeményezte, hogy a mecseki egykori bányásztelepüléseken azonos időben felcsendülő toronyzene emlékeztessen a kétszázötven éves kőszénbányászatra és a negyven éves uránbányászatra. Legyen ez tiszteletadás a bányász szakma és a nehéz, áldozatos munkát végzett elődök számára! A 2003. évi bányásznapon először megszólalt toronyzenét tizenharmadikként követte a volt Mecseki Szénbányák központi épületének, a jelenlegi Gandhi Közalapítvány Gimnázium és Kollégiumának tetejéről felcsendülő toronyzene. A toronyzene a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint a PANNON Hőerőmű Zrt. támogatásával valósult meg, avatására a 2009. évi bányásznapon (szeptember 6-án) került sor. A toronyzene részletes leírása az 1.10. fejezetben (Ágoston téri toronyzene) található. 7.5. GPS koordináták: N=46 0 05,5303 E=18 0 16,0624 A Mecseki Szénbányák volt igazgatósági épülete, ma Gandhi Gimnázium Az eredeti homlokzat, bányász témájú domborművekkel 141
7.6. GPS koordináták: N=46 0 05,6583 E=18 0 16,0238 142 EMLÉKTÁBLA AZ EGYKORI STEFÁNIA SZÖVETSÉG (ZÖLD KERESZT) ÉPÜLETÉN, Gábor Áron utca 15. Az emléktáblán lévő felirat: E HÁZBAN MŰKÖDÖTT 1930. VI. 30.TÓL 1988-IG A STEFÁNIA SZÖVETSÉG ANYA- ÉS CSECSEMŐVÉDŐ FIÓKINTÉZMÉNYE, DR. HEIM PÁL ÉS MATTYASOVSZKY ZSOLNAY MARGIT KEZDEMÉNYEZÉSÉRE. AZ ÉPÜLETET ERRE A CÉLRA A DGT ADOMÁNYOZTA. ÁLLÍTOTTA: MESZESI KÖRNYEZETVÉDŐ ÉS SZÉPÍTŐ EGYESÜLET 2007 A fekete gránittábla a meszesi lakótelepen 1930-ban alapított Stefánia Szövetség fi ókintézményeként működő anya és csecsemővédő létesítmény és működtetőinek emlékére állíttatta a Meszesi Környezetszépítő és Szépítő Egyesület a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány támogatásával. Avatása 2007. június 17-én történt. Az egykori Zöld Kereszt szövetség épülete ma A gazdasági világválság idején Heim Pál pécsi orvosprofesszor házról-házra járva mérte fel a Dunagőzhajózási Társaság 1924-ben létesített meszesi lakótelepén (kolónián) élő családok egészségügyi körülményeit, és a tapasztaltak alapján határozta el az Anya és Csecsemő Védelmi Állomás kialakítását. Haláláig fáradhatatlanul szervezte ennek megvalósítását. A munka folytatását, befejezését Mattyasovszky Zsolnay Margit, a Stefánia Szövetség akkori titkára vállalta át. A DGT az Anya és Csecsemő Védelmi Állomás részére épületet adományozott az akkori C (ma Gábor Áron) utca 15-ben. Az új szociális intézmény váró-, előkészítőés rendelőhelyiségből állt. Ezt egészítették ki a szükséges mellékhelyiségek és az intézményt vezető védőnő lakása. Az orvosi teendőket gyermekorvos végezte. A létesítmény felavatására, illetve felszentelésére 1930. június 30-án került sor. 1988- ig a Dobó István utcai új gyermekorvosi rendelő megnyitásáig működött, 1945 után Zöld Kereszt néven.
A MESZESI VÍZTORONY, Hársfa út 7.7. A meszesi víztornyot a bányák tulajdonosa, a Dunagőzhajózási Társaság építtette a meszesi bányászlakótelep vízellátása céljából. A gróf Széchenyi István aknán kitermelt ivóvizet villamos meghajtású A víztorony mai állapotában szivattyú segítségével nyomatták fel a fehérhegyi víztoronyba. A ma is üzemelő, 300 m 3 -es vasbetontartálylyal rendelkező fehérhegyi víztorony építménymagassága 33 méter. Az építmény 1926. október 24-én kapott használatbavételi engedélyt. Legutóbbi felújításának ideje: 1997 (épületszerkezet), 2002-2003 (tetőszerkezet, díszkivilágítás). Az építést megelőző helyszíni szemle 1925. október 24-én volt. A műszaki vezető (feltehetőleg a tervező is) Pilch Andor felügyelete mellett az építési vállalkozó, Márovics Andor egy év alatt teljesen befejezte a munkát. A víztorony a hazai vasbetonépítés kezdeti időszakának jellemző példája, így nem véletlen, ha valakit más az 1910-es, 1920-as években épült toronyra emlékeztet: Margitsziget (1911), Újpest (1911), Kőbánya, Szolnok, Siófok. A tornyot 1991-ben (felújítását megelőzően) alapos vizsgálatoknak vetették alá és korához képest jó állapotúnak találták, különösen a vízzáróságot illetően. Ekkor kapta meg az ipari emlék jellegét hatásosan kiemelő díszvilágítását. GPS koordináták: N=46 0 06,0817 E=18 0 15,8304 143
7.8. A BÁNYALÓ SZOBRA GPS koordináták: N=46 0 06,1066 E=18 0 15,9064 A szobor felirata: A BÁNYALOVAK EMLÉKÉRE 2009 Az emlékművet a városrész civil szervezetei állítatták 2009. évben. Létrejöttében tevékeny szerepet játszott: a Meszesi Környezetvédő és Szépítő Egyesület, a Bányász Kulturális Szövetség, valamint a Bányász Emlékekért Egyesület. Fehérhegyen a Komlói út és a Hársfa utca kereszteződéséhez közel, a parkban, 2009. november 6-án felavatták a bányalovak siklósi mészkőbe vésett emlékművét, amely Vanyúr István szobrászművész alkotása. A kőtömbben egy munkában elgyötört bányaló alakja látható. 144