Címlap. Munkaterv. A rurális térségek innovációs folyamatainak modellje. nyilvántartási szám: INNOTARS



Hasonló dokumentumok
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség


Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft., igazgatóhelyettes

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

Oktatási területeink. Informatika. Szak- és közigazgatás. Agrárgazdaság. Vidékfejlesztés. Üzleti közgazdaság

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Oktatói önéletrajz Filep Gyuláné Dr. Nagy Éva

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

MRTT XIV. Vándorgyűlés


TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

Nemzedékek találkozása. I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége


A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft február 19.

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK


5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

Új kihívások az uniós források felhasználásában

A térségfejlesztés modellje

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference , Pécs

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

North Hungarian Automotive Cluster

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu /23200

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA


Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, október 15.

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

IBS Development Nonprofit Kft Május 30.

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben november 28.

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

gfejlesztési si Konferencia

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS. Tagok:

Településhálózati kapcsolatrendszerek

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

H 2020 munkacsoport alakuló értekezlet

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Gazdasági vezető. Nemzetközi projektmenedzser. Pénzügyi menedzser. Projektasszisztens

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a évi adatfelvétel alapján

TUDOMÁNYOS PROGRAM Konvergencia-Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj-2012 A2-MZPD-12 pályázati kategória kódja

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Oktatói önéletrajz Dr. Korompai Attila

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A K+F+I forrásai között

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Átírás:

Címlap 0 9 0 9 2 0 0 8 A pályamű azonosítója A projektvezető vállalkozás/intézmény neve A projektvezető neve A projekt címe INNOTARS_08- Kapos Innovációs Tanácsadó és Kutatásfejlesztő Nonprofit Kft. névváltozás alapján: Kapos Innovációs Tanácsadó és Kutatásfejlesztő Nonprofit Kft. Hőnyi Pál nyilvántartási szám: INNOTARS 0

Munkaterv I. A tervezett projekt tevékenységeinek leírása A rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági változások eredményeként Magyarország térségeinek fejlődése differenciálódott, a leszakadó, illetve nyertes térségek közötti különbségek egyre nagyobbak. A változások legnagyobb vesztesének a vidéki Magyarország, különösen a falusias térségek tekinthetők. Itt halmozódtak fel a legkomolyabb társadalmi-gazdasági problémák: munkanélküliség, elöregedő korszerkezet, rossz egészségügyi helyzet, alulképzettség, szolgáltatások hiánya jellemzi. A rurális térségek 1/3-ában a mezőgazdaság az egyetlen munkalehetőség, a munkanélküliség az országos átlagot jóval meghaladja. Hazánkban a vidéki térségek fejlesztése sajátos korszakba érkezett. Az elmúlt másfél évtizedben a központilag biztosított területi kiegyenlítő fejlesztési források nem mindenhol hozták meg a várt eredményt. Különösen a vidéki kistelepülések kerültek mind rosszabb helyzetbe, ahol a kialakult kedvezőtlen állapot tartósnak bizonyul, és sok esetben egyre rosszabbá válik. A probléma azért érdemel fokozott figyelmet, mivel a rurális térségek az ország területének mintegy kétharmadát jelentik, és itt él az ország lakosságának 30-35%-a, ezen területek modernizálása az egész ország fejlődése szempontjából meghatározó. Önerős (endogén) fejlesztés, innováció A fenti fejlesztések nagyon fontosak, de hatásuk a gazdaságra csak lassan jelentkezik. Ha a helyi szereplők, a magán, a civil és a közszférából, nem találják meg helyüket, szerepüket ezekben, ha ezek nem a régió sajátosságaira, belső erőforrásaira épülnek, akkor hatásuk nem lesz tartós a régió lakói ebből keveset érzékelnek majd. Ezért támogatni kell minden kezdeményezést, ami feltárja, felhasználásra előkészíti, mozgósítja és működteti a régió emberi és anyagi erőforrásait. Ezt fontos erősíteni, mivel az innovációs kapacitás fő jellemzői Magyarországon az innovációs ék -en kívül eső területeken, nem kedvezőek: Hiányzik a technológiai szakképzettség, az új technológiák iránti tudatos érdeklődés; Az előállított termékek műszaki színvonala, kevés kivételtől eltekintve alacsony; Elenyésző a minőségi formatervezett termékek aránya; A kisvállalkozások igen nagy része hazai és kelet-európai piacokra termel; A vállalkozások kooperációs képessége rendkívül gyenge, nem tudtak erős hálózatokat kiépíteni, bár az utóbbi két évben a régió exportjának értéke a külföldi vegyes vállalatok révén jelentősen nőtt. Az exportráta a magyar régiók sorában még mindig az egyik legalacsonyabb; A vállalkozások piaci ismeretei hiányosak, intenzív marketing tevékenységet csak elvétve folytatnak, pedig az innovációk születésének és/vagy honosításának, illetve terjedésének legfontosabb terepét Magyarországon is a vállalatok köre jelenti; Hiányzik a klaszter kezdemény felismerésének a képessége, hogy olyan klasztert építsünk, aminek legalább az alapjai, lehetőségei 11 léteznek. 1 Ennek megítélése nem megérzésekre, hanem mérhető, számítható jellemzőkre kell, hogy épüljön, pl. az egyik legegyszerűbb, az LQ index értékével. Az LQ index egyszerűen számítható arányosság: A vizsgált földrajzi területen az iparágban dolgozók és az összes foglalkoztatott aránya osztva az országra vonatkozó ugyanezen arányszámmal. Az angol szakirodalom 1,25-ös érték felett beszél klaszter kezdeményről. (GROSZ A. 2003) 1

Innovációs eszközök a rurális térségek fejlesztésében Az elmúlt években a rurális térségek fejlesztésében jelentős hangsúlyt kapott az innovációs intézmények támogatása, az innovatívnak mondott projektek iniciálása, generálása. A sok esetben meglehetősen reménytelen helyzetű, sokféle szociális, foglalkoztatási problémát cipelő, infrastrukturális szempontból elmaradott, közlekedési szempontból elszigetelt térség a problémák megoldásának végső eszközét az innováció bevetésében látta. Az innováció fogalmának zavarossága, homályossága, a modernitással és modernizációval való összekapcsoltsága alkalmassá tette arra, hogy általános orvosságként használják mindenféle problémára. Gomba módjára szaporodtak az innovációs központok, inkubátorházak, vagy csak az innovációs projektek a kistérségekben. A törekvést nagymértékben generálta, hogy a pénzügyi támogatási eszközök, a TFC, Széchenyi-terv Regionális Gazdaságfejlesztési Programja, az ún. Tükörprogram -ok és a Phare is preferálták az innovációs jellegű, de gyakran csak ilyen címkéjű projekteket. Az innováció menedzsment elveinél és az innovációra alapozott gazdaságfejlesztési elképzeléseknél is erősebben hatottak a területfejlesztési szereplőkre az európai uniós minták, melyeket a különböző nyugati tanulmányutak és a területfejlesztéssel kapcsolatos tanfolyamok, esettanulmányok közvetítettek. A hazai területfejlesztési tanfolyamok korszerűnek az innovációra alapozott területfejlesztés modelljét mutatták és esettanulmányként a világ élvonalát, az utólag mindig zseniálisan egyszerűnek tűnő ötleteket mutatták be. Ezek többsége a high tech -ről, elektronikai-, környezettechnológiai és autóipari klaszterről, informatikai fejlesztésekről, félvezető gyártásról, esetleg vegyészeti, gyógyszervegyészeti, biotechnológiai projektekről, kutatóintézetekről szólt. Az európai BIC (Business and Innovation Center) hálózat elemei modellként kínálkoztak a magyarországi terület- és településfejlesztők elé. Ebbe az irányba hatottak a különböző quango -k, területfejlesztési ügynökségek megismert működési rendje, profilja is. Ezen területfejlesztési profilú szervezetek különféle szervezeti megoldása, szolgáltatása, közösségfejlesztési munkája mint innovációs tevékenység jelent meg, került interpretációira. Az innovációs projektek, kezdeményezések negyedik forrása, mintája a felsőoktatási intézmények tevékenysége volt. Ezért az innovációs szervezetek igyekeztek mint oktatási profilú szervezetek megjelenni. Ez azért is népszerű felfogás, mert az oktatási tevékenység bevételes tevékenységet is jelent, a fenntartási, működési költségek előteremtésében így szerepet játszhat. A fentebb jelzett projektek túlnyomóan támogatásokból jöttek létre, ugyanis az innovációs projektek rendszerint magas támogatási intenzitásúak. A pályázatokkal kapcsolatos döntéshozatal szakmai megalapozása, az elbírálás kritériumai sok esetben erősen problematikusak voltak. A decentralizált források esetében különösen igaz, de a központi források esetén is inkább a formai akadályok voltak jelentősebbek, mint a tartalmiak. Így sok projekt elindult anélkül, hogy szakmai programja kellően megalapozott lett volna. Az ún. innovációs központok némelyike hasznos tevékenységet végzett anélkül, hogy ennek az innovációhoz köze lett volna. Bizonyos szolgáltatások megszervezése, biztosítása, pl. iskolarendszeren kívüli szakképzés, nyelvtanfolyam, esetleg tréningek tartása mindenképpen fontos és szükséges tevékenység. Az így létrejövő szervezetek önmagukban is munkahelyeket teremtettek, az együttműködés, partnerség, sőt a jövő nagyobb összefogást igénylő projektjeinek új, helyi fórumait nyújtják. A nyugati minták (BIC) másolása az innovációs környezet, a projekt környezet merőben más jellege miatt gyakran életképtelen projektekhez, szervezeti formákhoz vezetett. Az innováció lényegével a felkészültség hiánya miatt a szereplők nem ismerkedtek meg. Azon esetekben pedig, ahol a felkészítést megpróbálták, az innovációt az informatikával, vegyiparral, a korszerű technológiákkal azonosították. Az innovációs elemet több esetben valamely felsőoktatási intézmény bevonása biztosította. Az esetek többségében a kapcsolat nem szervesült, formális maradt, pl. a pályázati együttműködés esetére, idejére koncentrált. Sok esetben a fizikai távolság, a projekt környezet humán és infrastrukturális adottságai egyaránt az együttműködés elmélyítése, szervesülése ellen hatottak. 2

A valódi társadalmi támogatottság, illetve a források hiánya, a projektmenedzsment hiányosságai miatt a projektek gyakran tervek maradtak, illetve torzóként jöttek létre. Egy másik fontos kérdés a működés megszervezése. A kitűzött magasztos célok háttérbe szorulnak a működtetés mindennapos gondjaival szemben. A pályázati támogatásból létrejött projektnek a fenntartás költségeit már bevételeiből kell előteremtenie. Ez az a pont, ahol megmutatkozik a valódi társadalmi támogatottság, illetve a tényleges piaci igények. Ezek pedig zömmel nem az innovációhoz kapcsolódnak. A távlatos társadalmi célok érdekében esetleg a közszférának (az önkormányzatoknak, az államnak) kellene a kezdeményezés mögé állnia, de a jelenlegi szituáció számos elemében ennek a törekvésnek ellene hat: a források hiánya az önkormányzati szférában, az innovációs szervezetek felkészültsége, a tulajdonosi, közösségi elvárás elégtelen artikulálása az eredményesség mérhetőségének kérdőjelei Úgy tűnik, az innovációs célú szervezetek stabil fenntarthatósága Magyarországon nem megoldott. A nehézségek ellenére sem szabad azonban megfeledkezni a területfejlesztési innovációs projektek eredeti céljairól 2. A tevékenységet ennek megfelelően kell szervezni. A szervezet létrehozása, fenntartása és a forrásbővítés nem a szervezet végcélja, hanem eszköz a fentebb felsorolt célok elérésére. A kistérségfejlesztés innovációs modelljének körvonalai A fentiek figyelembevételével szükséges meghatározni a kistérségi innovációs fejlesztésnek egy hatékony modelljét. A kistérségek sajátos mérete, a tevékenységek komplex szervezésének igénye nem teszi reálissá tiszta funkciójú szervezetek létrehozását. Ez a jelenleg zajló törekvéseknek is egy világos sajátossága. Az ún. innovációs központokban keverednek az inkubátorház 33, az innováció menedzsment, valamint a közösségfejlesztési és humánerőforrás fejlesztési, kulturális funkciók. A kistérségek korlátozott anyagi erőforrásokkal és ugyancsak korlátozott humán erőforrásokkal rendelkeznek. Az ésszerűségnek és általában a helyi igényeknek is megfelelnek a komplex, többfunkciós szervezetek. Ugyanakkor a célrendszer, a kompetenciák, a program és a tevékenység szintjén is világosan meg kell fogalmazni azokat az egyes funkciók szerint. A kistérségi innovációs stratégiák és stratégák általános céljai: a térségi gazdaság, azon belül döntően az ipar megújítása, a térség belső adottságaira, erőforrásaira építő fejlesztési stratégia megvalósítása, új vállalkozások létrehozatala, új, magasabb hozzáadott értékű termékek létrehozása, munkahelyek létrehozatala a mikro- és kisvállalkozás szektorban az akadémiai, egyetemi K+F szektorral a kapcsolatok kiépítése az innovációs környezet, a működési feltételrendszer fejlesztése Mindezt egy komplex innovációs központ képes hordozni, melyben megjelenik az inkubációs, az innovációs központi és a közösségfejlesztési funkció is. A tervezett szakmai feladatokat az 1. táblázat foglalja magában. 2 legfontosabbakat kiemelve: a térségi gazdaság, azon belül döntően az ipar megújítása, új vállalkozások létrehozatala, új termékek létrehozása, új munkahelyek létrehozatala a térségben, stb. 3 A hasonló név Magyarországon két fő tevékenységi irányt takar: 1.) Amikor alacsony színvonalú, általában elhagyott barnamezős épületekben, laktanyában levő helyet adnak jellemzően low tech, induló vállalkozásoknak nagyon olcsón vagy ingyen. 2.) Technológiai inkubátorházról beszélhetünk, ha egy adott, általában high tech tevékenység, iparág köré csoportosítjuk az egymás működését segítő innovatív cégeket, szervezeteket, intézményeket. 3

1. táblázat Sorszám A feladat megnevezése 1 Az agrárinnováció s projektek szerepe, lehetőségei 2 Inovációs intézményrend szer ipari parkok, inkubátorok, technológiai transzferközpo ntok, gazdaságfejles ztő szervezetek szerepe és lehetőségei 3 Az innovációs miliő vizsgálata rurális környezetben * Az összeg az ÁFA-t nem tartalmazza. A feladat szakmai vezetője Dr. László Mária Dr. Pap Norbert Ludescher Gabriella Kezdés időpontja (év, Befejezés időpontja (év, A feladat költsége A feladat teljesítésének formája ** 2010.02.01. 2011.01.31. 2.300.000 beszámoló jelentés és publikációk 2010.02.01. 2011.01.31. 3.650.000 beszámoló jelentés és publikációk 2010.02.01. 2011.01.31. 3.200.000 beszámoló jelentés és publikációk A kutatási feladatok 1. Az agrárinnovációs projektek szerepe, lehetőségei Az agrárinnováció elsődleges célja a mezőgazdasági területek agropotenciáljának optimális hasznosítása, mely a Dél-dunátúli régióban a természeti adottságok révén kiemelkedő jelentőséggel bír. Az agrárinnováció témakörében stratégia célként szerepel az agrártermelés szerkezeti megújítása, a hozzáadott érték növelése az agrárgazdaságban és az agrárvállalkozók versenyképességének, piaci hatékonyságának a növelése. A régióban 2005 és 2007 között, a pályázati lehetőségek felhasználásával 18 db projekt valósult meg. A fejlesztési források legnagyobb arányban (33 %) az élelmiszeripar és az agrárinnováció célterületeken megvalósuló projektekhez kapcsolódtak. Ez az arány is azt jelzi, hogy a régióban minden lehetőséget meg kell ragadni, mely az agrárinnovációt segítheti és ezzel további pozitív kihatásai lehetnek a gazdaság egyéb ágazataira is. A mélyebb elemzés során véleményünk szerint elsősorban a fejlesztéspolitikai szempontokat szükséges szem előtt tartani. Statisztikai elemzés, dokumentumelemzés, mélyinterjúk képezhetik főbb vizsgálati módszereinket, valamint az agrár-ipari kapcsolatok keretében tervezhető tevékenységek azonosítása lehet elsődleges feladatunk. Ütemezés és outputok: 1.ütem: Az agrárinnovációs projektekről adatbázis készítése, illetve a szekunder források összegyűjtése és feldolgozása. 4

Eredmény: 150-200 oldalas tagolt elemzés készítése a megfelelő mellékletekkel kiegészítve, melynek prezentálására a 6. hónapban kerül sor, az első kutatási szakaszt lezáró workshop keretén belül. 2.ütem: A terepi vizsgálat és felmérések révén, értékelő leírás készítése az agrárinnovációs projektek kivitelezésének nehézségeire és a követendő szabályokra, ajánlására vonatkozóan. Eredmény: 150-200 oldalas elemzés a felmérések és terepi vizsgálatok eredményeiről, amelynek bemutatására és megvitatására a 11. hónapban, a zárókonferencián kerül sor. 2. Innovációs intézményrendszer ipari parkok, inkubátorok, technológiai transzferközpontok, gazdaságfejlesztő szervezetek szerepe és lehetőségei Mindehhez a kutatási módszereinket statisztikai elemzések, dokumentumelemzés, mélyinterjúk képezhetik. A traníciós folyamat, a társadalmi integráció, és a gazdaságfejlesztési intézményrendszer átalakulása, a társadalmi legitimáció és elvárás változásai lehetnek a főbb vizsgálati metszetek. 1.ütem: 2.ütem: a.) Az innovációs intézményrendszer (ipari parkok, inkubátorok) helyzetének, szerveződéseinek vizsgálata, különös tekintettel a rurális térségekre. Eredmény: 80-100 oldalas tagolt elemzés, a megfelelő mellékletekkel kiegészítve, bemutatása és megvitatása a 6. hónapban, a workshopon történik meg. b.) Az innovációs transzferszervezetek viszonyainak, szerveződéseinek feltérképezése, különös tekintettel a rurális környezetben való működésre. Eredmény: 100-150 oldalas tagolt elemzés a megfelelő mellékletekkel kiegészítve, bemutatása és megvitatása a 6. hónapban, a workshopon történik meg. c.) A gazdaságfejlesztő szervezetek innovációs tevékenységének elemzése. Eredmény: 80-100 oldalas tagolt elemzés, amely eredményeinek bemutatására a 6. hónapban, az első ütemet lezáró workshop keretén belül kerül sor a.) A vizsgálati minta sajátos helyi érdekviszonyainak értékelése. Eredmény: 60-80 oldalas elemzés, melynek bemutatására és vitára bocsátására a 11. hónapban, a zárókonferencián kerül sor. b.) Az oktatás és a kultúra területének vizsgálata. Eredmény: 60-80 oldalas elemzés, melynek prezentálására és megvitatására a 11. hónapban, a zárókonferencián kerül sor. 3. Az innovációs miliő vizsgálata rurális környezetben 1. ütem: a.) Az innovációs miliő vizsgálata az elmúlt évtizedben szekunder forrásokkal. Eredmény: 50-100 oldalas elemzés, prezentálására a 6. hónapban, a workshopon kerül sor. b.) Az innovációs miliő empirikus vizsgálatához minta kiválasztása, módszerek kialakítása fókuszcsoportos vizsgálati módszerrel. Eredmény: 20-30 oldalas tanulmány mellékletekkel, melynek bemutatására és megvitatására a 6. hónapban, az első ütemet lezáró workshopon kerül sor. 2. ütem: a.) Az innovációs miliő vizsgálata empírikus módszerekkel. A kialakulás feltételei, a kialakítás módszerei. Eredmény: 80-100 oldalas elemzés, melynek bemutatása a 11. hónapban, a zárókonferencián történik meg. b.) A rurális térségek innovációs modelljének ajánlás formájában történt megfogalmazása. Eredmény: 40-50 oldalas tanulmány, prezentálása és vitára bocsátása a 11. hónapban, a zárókonferencián történik meg. 5

Az eredmények terjesztésére szolgáló tájékoztatási terv A projekt célja, hogy a vidéki térségek innovációs rendszerének egy hatékony modelljét alapozza meg és a vizsgálati eredményeket a célcsoport körébe ismertté tegye. A tájékoztatási terv célja, hogy a projekt megvalósulása során feldolgozott információkat és elkészített munkákat megfelelő kommunikációval, a szélesebb érdeklődő nagyközönséggel, illetve a szűkebb szakmai körökkel ismertesse. A projektgazda a projekt elején, illetve közepén, tehát az 1. és a 6. hónapban workshopot tart a nyilvánosság tájékoztatása, az elért eredmények bemutatása és megvitatása céljából. Ezen kívül a projektgazda saját kiadványokban, a saját honlapon, illetve országos és megyei napilapok PR cikkeiben ismerteti 12 hónapon keresztül a projekt tevékenységét, eredményeit. A kutatási eredmények publikálása a tervek szerint folyamatosan történik országos és regionális tudományos folyóiratokban, kiadványokban, valamint a Kapos ITK saját periodikájában. A projekt zárószakaszában, a 11. hónapban kerül sor egy jelentős nemzetközi konferencia megtartására, melynek keretén belül nemcsak az addigra feldolgozott vizsgálatok bemutatására, hanem a kutatás eredményeiből profitálni képes KKV szektor képviselői és gazdaság- és területfejlesztő szervezetek, egyetemek és akadémiai kutatóhelyek képviselői is megjelennek. A kutatási folyamat lezárása és a teljes körű bemutatása, egy összegző kötet formájában kerül a 12. hónapban a nyilvánosság elé. A tájékoztatási terv költségterve: A tájékoztatás összességében 1,65 millió Ft-ot köt le, melyben megvalósulnak a: Nyitó workshopok Z:áró workshopok Záró konferencia Honlap fejlesztése és frissítése Részeredmények publikálása. II. A projekt 1 munkaszakaszból áll, ennek bontása: 1. munkaszakasz: (2010. 02. 01. 2011. 01.31.), MELY KÉT ÜTEMET TARTALMAZ Elszámolás egy ütemben lesz, 2011. január 31.-i végzéssel. A munkaszakaszhoz tartozó beszámoló feladat- és költségterve: 1. ütem A beszámoló időpontja: 2011. 01 31. Részfeladatok megnevezése A részfeladatok szakmai tartalma az adott beszámolási időszakban A részfeladat költsége (eft) 1. feladat 1. részfeladata Feladatindító megbeszélés 50 1. feladat 2. részfeladata A nyitó workshop során az 1. feladat 50 1. feladat 3. részfeladata bemutatása A projekt internetes honlapjának kialakítása, 200 kapcsolódva a Kapos ITK honlapjához. 1. feladat 4. részfeladata Rendszeres sajtófigyelés megszervezése 100 1. feladat 5. részfeladata Szakbibliográfia készítése 50 1. feladat 6. részfeladata Adatbázis készítése, illetve a szekunder 200 források összegyűjtése 1. feladat 7. részfeladata A statisztikai adatbázis, illetve a szekunder források feldolgozása. 1. feladat 8. részfeladata Részeredmények publikálása 200 6

1. feladat 9. részfeladata Ütemzáró workshop 150 2. feladat 1. részfeladata Feladatindító megbeszélés 50 2. feladat 2. részfeladata Nyitó workshop 150 2. feladat 3. részfeladata Szakbibliográfia készítése 50 2. feladat 4. részfeladata Az innovációs intézményrendszer (ipari parkok, inkubátorok) helyzetének, 2. feladat 5. részfeladata Az innovációs transzfer szervezetek helyzetének, szerveződéseinek 2. feladat 6. részfeladat A gazdaságfejlesztő szervezetek innovációs 2. feladat 7. részfeladata szerepe Empirikus, illetve terepi vizsgálatok 700 2. feladat 8. részfeladata A részeredmények publikálása 300 2. feladat 9. részfeladata Ütemzáró workshop 150 3. feladat 1. részfeladata Feladatindító megbeszélés 50 3. feladat 2. részfeladata A nyitó workshop során, a 2. feladat bemutatása 50 3. feladat 3. részfeladata Szakbibliográfia készítése 50 3. feladat 4. részfeladata A szekunder források összegyűjtése az 200 innovációs miliő vizsgálatához 3. feladat 5. részfeladata A szekunder források feldolgozása és 3. feladat 6. részfeladata kiértékelése Az innovációs miliő vizsgálata empirikus 300 módszerekkel a vizsgálat megtervezése 3. feladat 7. részfeladata A vizsgálati eredmények feldolgozása 200 3. feladat 8. részfeladata Ütemzáró workshop 200 Összes költség (E Ft) 4.700 2.ütem A beszámoló időpontja: 2011.01.31. Részfeladatok megnevezése A részfeladatok szakmai tartalma az adott beszámolási időszakban A részfeladat költsége (eft) 1 feladat 1. részfeladata Honlap fejlesztése 1 feladat 2. részfeladata Az érdekelt gazdasági szervezetek, önkormányzatok feltérképezése 1. feladat 3. részfeladata Magyarországi terepi vizsgálat, mélyinterjúk, 1 200 illetve felmérések készítése 1. feladat 4. részfeladata A terepi vizsgálat, a mélyinterjúk és felmérések 400 kiértékelése, értékelő leírás készítése az agrárgazdaság -fejlesztésének nehézségeire és 1. feladat 5. részfeladata Az 1. feladat eredményeinek prezentálása és megvitatása a zárókonferencián 2. feladat 1. részfeladata Az internetes oldal frissítése 100 2. feladat 2. részfeladata Az innovációs intézmények terepi vizsgálata 1 200 7

2. feladat 3. részfeladata A terepi munka kiértékelése 350 2. feladat 4. részfeladata Részeredmények publikálása a honlapon, 100 PDF formátumban 2. feladat 5. részfeladata Az oktatási és a kulturális háttér vizsgálata a 400 minta vonatkozásában 2. feladat 6. részfeladata A vizsgálati minta sajátos helyi 600 érdekviszonyainak feltárása, elemzése 2. feladat 7. részfeladata Részeredmények publikálása szakfolyóiratokban 2. feladat 8. részfeladata A 2. feladat eredményeinek ismertetése és megvitatása a zárókonferencián 3. feladat 1. részfeladata Az innovációs miliő elemeinek feltárása 500 3. feladat 2. részfeladata A részeredmények publikálása a honlapon 100 PDF formátumban 3. feladat 3. részfeladata Az innovációs miliő kialakulásának feltételei 500 3. feladat 4. részfeladata Az innovációs miliő kialakításának módszerei 500 3. feladat 5. részfeladata A rurális térségek innovációs 1 200 modelljének megfogalmazása 3. feladat 6. részfeladata A részeredmények publikálása 3. feladat 7. részfeladata A 3. feladat eredményeinek ismertetése és megvitatása a zárókonferencián Összes költség (E Ft) 8.900 III. Költségterv A jelen projekt számára az elméleti hátteret biztosító inter- és multidiszciplináris kutatások a relatíve kis költséggel megvalósítható kutatások közé tartoznak. A költségtényezőt jelentő összetevő közül első helyen kell említeni az információforrásként használható kiadványok (könyvek, folyóiratok, elektronikus információhordozók) beszerzését. Hazai léptékkel mérve nagyobb tételt jelent a külföldi könyvek és szakfolyóiratok beszerzése. A szintén nagyobb költségvonzatú tételek közé tartoznak a kutatáshoz szükséges hazai és külföldi utazások, valamint a szakmai konferenciákon való részvétel. A rövid hazai és külföldi tanulmányutak a szakmai információszerzés legolcsóbb megoldásai közé tartoznak. A tanulmányok elkészítéséhez nélkülözhetetlenek a terepbejárások, helyi felmérések, információ- és ismeretgyűjtések, amelyek tényleges utazási, illetve szállással kapcsolatos kiadásokkal járnak. A szállások a pályázatoknál általános max. 3*-os kategóriájúak, az utazás költségei meghatározott tarifák alapján kerülnek kiszámításra. Rendezvények költségei: A konferenciák, munkaértekezletek, workshopok költségei szintén az egyéb dologi kiadások kategóriát terhelik A kutatási eredmények közzétételének költségeit döntően a nyomdai előállítás költségei határozzák meg. Az előkészítési és szerkesztési munkákat legnagyobb részt intézményen belüli erők felhasználásával oldjuk meg, hogy ezzel is minimalizáljuk a költségeket. Az idegen nyelvű periodikákban való publikálás költségeihez hozzá kell számolnunk a fordítási költségeket. A projekt folyamatának és eredményeinek Interneten történő hozzáférését a projektgazda weboldalán biztosítjuk, a szerkesztési feladatokat belső források felhasználásával oldjuk meg. Ennek köszönhetően az egyetlen jelentős költségtényezőt a projekt eredményeinek esetleges CD-n történő kibocsátása, illetve a CD terjesztése jelenti. 8

A konferenciák, munkaértekezletek, workshopok költségei az egyéb dologi kiadások kategóriát terhelik A felhalmozási költségek közé tartozik a tárgyi eszközök beszerzése, amely az eredményesen végzendő munka feltétele. Terveinkben 2 db laptop konfiguráció, 2 db diktafon, 1 db fényképezőgép és 1 db videokamera szerepel. A fényképezőgép, a diktafon és a videokamera a terepbejárások alkalmával való adatrögzítés elengedhetetlen eszköze, a terepen pedig a laptop segítségével azonnal feldolgozható a szerzett információ. A projekt végleges költségterve: Projekt összköltsége: 16.940.000 Ft. Bérköltség a projekt egészére (12 hónap) vetítve: 180.000 Ft/hó, azaz 2.160.000 Ft. Bérköltség járulékköltsége 12 hónapra vetítve: 55.100 Ft/hó, azaz 661.200 Ft. Projekt eszközköltsége: 518.800 Ft. Projekt szakmai költsége (benne a nyilvánosság-biztosítás is): 13.600.000 Ft. IV. A pályázó szervezetek és személyek szakmai tevékenységének bemutatása A pályázó szervezet szakmai tevékenysége A Dombóvári Ipari Park területén lévő Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht.-t 1999 májusában hozták létre. Tulajdonosai között megtalálhatók Kaposszekcső Község Önkormányzata, Dombóvár Város Önkormányzata, regionális vállalkozásfejlesztési szervezetek, a Pécsi Tudományegyetem, valamint helyi vállalkozások és magánszemélyek. A Kht. tulajdonosainak célja olyan innovációs transzfer- és oktatási központ létrehozása, valamint működési feltételeinek megteremtése volt, amelynek feladata az innovatív jellegű fejlesztések, elképzelések felkarolása, a hozzá kapcsolódó tanácsadói tevékenységek ellátása, képzési és rendezvényszervezési bázis megteremtése. A Kapos ITK Kht. főbb tevékenységi területei: oktatásszervezés, szociális szféra, innovációs inkubátorház, rendezvényszervezés, általános gazdaságfejlesztés, ipari park menedzsment feladatok ellátása, projektgenerálás- és menedzselés, pályázatírás, Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Tolna megyei képviselete. 2009. novemberétől a KHT forma megszűnése miatt a Kht. minden tevékenységét jogutódként a Kapos Innovációs Tanácsadó és Kutatásfejlesztő Nonprofit Kft. viszi tovább teljeskörűen. A projektben meghatározó szerepet betöltő személyek szakmai életrajza. Név: Hőnyi Pál Szül. hely és idő: Szekszárd, 1966. 02. 13. Nyelvismeretek: angol alapfokon ír és beszél (C) Végzettség: 1990 agrármérnök (Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely) 1992 agrár-szakközgazdász (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest) 1994 pénzügyi üzemgazdász (Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest) 2004 Felkészülés a Strukturális Alapok igénybevételére és kezelésére oklevél (PTE-ÁJK Európa Központ) Munkahelyek: 1990-1992 tanácsadó Stratégiai és üzleti tervek készítése, munkaprogramok kidolgozása Paksi Állami Gazdaság Rt. 1992-1994 - vezető kontroller, integrátor - Hitelpolitika kialakítása, stratégiai és üzleti tervek készítése, munkaprogram kidolgozás - KSZE Rt., KAD Kft, K&H Bank Rt. 9

1995-1997 tanácsadó - Kereskedelmi stratégiák, finanszírozási politikák, controlling rendszerek kidolgozása, működtetése, megvalósíthatósági tanulmányok készítése - KSZE Rt., KAD Kft., K&H Bank Rt. 1997- - ügyvezető igazgató - A vállalkozás általános irányítása, üzletfejlesztés, Stratégiai és operatív tervezés, területfejlesztési programok megvalósításában tanácsadó tevékenység Hozam 2001 Kft. 1999- - ügyvezető - A vállalkozás általános irányítása, üzletfejlesztés, terület-és gazdaságfejlesztési szakértői projektek megtervezése és megvalósítása, Stratégiai és operatív tervezés, területfejlesztési programok megvalósításában tanácsadó tevékenység Kapos ITK Kht. 2009 - - ügyvezető Kapos Innovációs Tanácsadó és Kutatásfejlesztő Nonprofit Kft. Név: Dr. László Mária Szül. hely és idő: Kótaj, 1946. 11. 14. Tudományos fokozat: Egyetemi doktori cím: 1978 (MKKE) PhD/CSc fokozatszerzés éve: 1998 Nyelvismeretek: német alapfokon ír és beszél (C) orosz középfokon ír és beszél (C) Végzettség: 1970 - Közgazdász egyetemi diploma (MKKE) 1978 - Elméleti szakközgazdász (MKKE) 1991 - Adótanácsadó 1992 - Mérlegképes könyvelő Tudományos közéleti tevékenység: MTA köztestületi tag, Regionális Tudományok Szakbizottság Közgazdaságtudományi Társaság tag Földrajztudományi Társaság tag Munkahelyek: 1970-72. Pécsi Hőerőmű Vállalat munkakör: elemző közgazdász 1972-78 Pécsi Tanárképző Főiskola munkakör: egyetemi tanársegéd leírás: oktató, kutató munka Janus Pannonius Tudományegyetem munkakör: egyetemi adjunktus leírás: oktató, kutatómunka 1999-2008 Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet munkakör: egyetemi docens leírás: oktató, kutatómunka Szűkebb szakterület: Település és gazdaság, önkormányzatok és a gazdasági szféra kapcsolatrendszerének kutatása Referenciajegyzék - OTKA 1990-1993. A lokális autonómia feltételei Magyarországon. (témavezető: Pálné Kovács Ilona) - OTKA 1993-1996. Az önkormányzatok gazdasági eszközrendszere. (témavezető László Mária) - OTKA 1998-2001: A terület- és településfejlesztés önkormányzati kérdései társadalomföldrajzi megközelítésben (témavezető László Mária) - A PTE és az MTA RKK keretében folyó területi és településtudományi empírikus kutatásokban való részvétel, tanulmányok és résztanulmányok készítése, részprogramok vezetése. Többek között: - Dél Dunántúl, Dél-Zselic fejlesztési koncepció és program - Szekszárd és vonzáskörzete fejlesztési koncepció - Pécs város marketing koncepció 10

- Dombóvári kistérség, Völgységi kistérség önkormányzatainak gazdálkodása - Zamárdi településfejlesztési koncepciója - A közigazgatási középszint területfejlesztési és igazgatási funkciói - Magyarország az ezredfordulón Nemzeti Stratégiai Kutatási Program - A magyarországi városhálózat és a városhiányos térségek vizsgálata - A közigazgatás korszerűsítésének kérdései - Mohács térség agrár és vidékfejlesztési programja - A Dél-Dunántúl Régió információs társadalom programja László Mária (1994): A gazdaság és a település viszonyában bekövetkezett változások hatása. In. Magyarország a XXI. szd. küszöbén II. Bp. 1994. (IV. Magyar Jövőkutatási Konferencia előadásai. Bp. 1993. okt. 8 10.) pp. 593 602. László Mária (1996): Az önkormányzatok gazdálkodása és a határ menti települések. In: Határon innen határon túl. Szerk.: Pál Á., Szónokyné Ancsin G. Szeged: JATE Gazdaságföldrajzi Tanszék, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Gazdaságföldrajzi Tanszék, 328 335. p. László Mária (1998): A gazdasági szervezetek szerepe a közösségi fejlesztések finanszírozásában In: Tér és Társadalom 1998/1-2. pp. 39 57. László M. (1999): Some aspects of the relationship between economy and settlements is South Trnasdanubian parallelism. in: Geographic Issues of the devolpment of a rising region. Szerk: Pap N. Szász I. Tóth J. pp. 37-45. László M. (2004): A regionalizmus térgazdasági kérdései. In: Reményi P. (szerk.): III: Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. Az integrálódó Európa politikai földrajza. PTE TTK FI, Pécs, pp.308-314. Bucher E. - László M. (2007): Gazdasági integrációs sémák a területfejlesztésben. In: László M. Pap N.(szerk.): Bevezetés a terület- és településfejlesztésbe. Lomart Kiadó, Pécs pp. 141-159. László M. - Pap N. (2007): Motivációk a terület- és településfejlesztésben és annak aktorainál. In: László M. Pap N.(szerk.): Bevezetés a terület- és településfejlesztésbe. Lomart Kiadó, Pécs pp. 69-82. Név: Dr. Pap Norbert Szül. hely és idő: Tab, 1969. 06. 03. PhD/CSc fokozatszerzés éve: 1999 (JPTE, Pécs) Nyelvismeretek: angol középfokon ír és beszél (C), olasz középfokon ír és beszél (C) Végzettség: 1995 okleveles földrajz szakos középiskolai tanár (JPTE, Pécs, 1995) urbanisztika és turizmus specializációval 1996 okleveles történelem szakos középiskolai tanár (JPTE, Pécs, 1996) Elismerések, díjak: 1997 - Gyimesi Sándor díj (adományozó: OTDK és Gyimesi Sándor Alapítvány) 1998 - Szádeczky Kardos Elemér díj (adományozó: Magyar Tudományos Akadémia) 2002 - Fiatal Kutató Díj (adományozó: Magyar Tudományos Akadémia PAB) Tanulmányutak: 1999 (3 hónap) - Római Magyar Akadémia támogató: Magyar Ösztöndíj Bizottság tevékenység, téma: kutatás, a mediterrán térség integrációja Tudományos közéleti tevékenység: 2004 - Magyar Földrajzi Társaság tolnai osztályelnök 2000 - MTA PAB Területfejlesztési és Környezetvédelmi Szakbizottság tag 2006 Geografia Pannonica Nova szakkönyvsorozat szerkesztőbizottság, tag 2007 Területfejlesztés és Innováció szerkesztőbizottság elnöke 2007 Modern Geográfia szerkesztőbizottsági tag Munkahelyek: 11

1998-2000 Janus Pannonius Tudományegyetem munkakör: egyetemi tanársegéd leírás: oktató, kutató munka és tudományos titkári teendők 2000-2004 Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet munkakör: egyetemi adjunktus leírás: oktató, kutatómunka 2003-2006 PTE IGYFK Terület- és Településfejlesztési Kutatási Központ igazgatója 2004-től - PTE TTK, Földrajzi Intézet Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszék munkakör: habil. egyetemi docens, tanszékvezető leírás: oktató, kutatómunka oktatási- és tudományos menedzsment 2005-től - Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet munkakör: tudományos igazgató-helyettes leírás: az intézet kutatómunkájának szervezése Referenciajegyzék - OTKA F 026650 (1998)- 4 év (2001-ig), 800.000 HUF, témavezető - OTKA T 49291 számú, - (2004), 4 év, 3,3 millió HUF, témavezető - TÉT Pai Balaton (2004) - Pécs - Orleans összehasonlító vizsgálata, 2 év, 1,2 millió HUF, témavezető - FKFP 0205/2001 (2001) - 4 év, 7,8 millió HUF, témavezető - ROP 3.3.1-2005 - 02 0008/33 (2005) - l, 2 év, 38.7 millió, programvezető - ERFP-DD2002-HU-B-03 (2002) - (Tolna megye kutatás), 2 év, 78 millió HUF, projektmenedzser Pécs EKF 2010 Integrált Városfejlesztési Stratégia (2007-2008), tanácsadó Mohácsi kistérség turizmusfejlesztési stratégiája, 2007, programvezető A Dél-Dunántúli Régió SFP Környezethasználati program vezetője, témavezető, 2006. A külterületi lakott helyek helyzete és fejlesztési problémái Tolna megyében, 2004, kutatásvezető A kistérségek optimális szervezeti keretei, 2004-2005, témavezető 2001-ben Az EU Phare Kísérleti Program Alap keretében megvalósított, Technológiai alapú kis- és középvállalkozások nemzetköziesítését segítő technológiai transzfer feltételeit megteremtő regionális felmérés és összefoglaló tanulmány végrehajtásában programmenedzser 2001-ben a Zomba környéki települések térinformatikai projektjében programmenedzser 2001-ben a paks-dunaföldvári kistérség komplex fejlesztési programjában vezető szakértő 2001-ben a szekszárd-tolnai kistérség komplex fejlesztési programjában vezető szakértő A Kapos-Koppány-Hegyhát menti kistérségek területfejlesztési társulása által készített programdokumentumban szakértőként működik közre, 2000 Név: Ludescher Gabriella Szül. hely és idő: Nagykároly (Románia), 1979. 06. 20. Nyelvismeretek: angol középfokon ír és beszél (C) német középfokon ír és beszél (C) román felsőfokú Tanulmányutak: 2003-2004 Lilian Bishop Angol Nyelviskola, London 2002 (4 hónap) - Bayreuth Tudományegyetem, Németorszég, Szociológia szak támogató: ERASMUS tevékenység, téma: Területi és társadalmi egyenlőtlenségek 1998-2000: Babeş-Bólyai Tudományegyetem, Szociológia szak, Kolozsvár Végzettség: 2003- Szociológus, politológia szakirány (PTE) Tanulmány: 2003- Regionális Politika és Gazdaságtani Doktori Iskola (PTE) 12

Tudományos közéleti tevékenység: 2005-től: Magyar Regionális Tudományi Társaság tagja 2007-től: Pécsi Kistérség Vidékért Alapítvány tagja Munkahelyek: 2006- Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás munkakör: területfejlesztési referens leírás: vidéki területek fejlesztése, Területfejlesztési Bizottsági tevékenység koordinálása 2005-2006 AACM Central Europe Kft. munkakör: projekt menedzser leírás: fejlesztési tanulmányok kidolgozása, projektek koordinálása Kutatás terület: Vidékfejlesztés humántőke segítségével Térszemlálet kialakulása Referenciajegyzék - KIOP Állati Hulladék Kezelése a Pécsi Kistérségben(2006-2008), beruházás állati hulladék tárolására. Projekt koordinátor. - Pécsi Többcélú Kistérség által szervezet közmunka programok (2006-2007), pályázat író és szervező - AVOP 1.5 Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása oktató (2006-2007) - CÉDE, TEKI, TEUT projektek forráselosztásának terezése (2006-2007) - ROP-3.3.1-2005-02-0008/33 (2005) A kutatás a leghatékonyabb tanulás- hallgatói kutatások a Déldunántúli régió belső problematikájáról és külső kapcsolatrendszeréről (ROP projekt), résztvevő kutató - Ludescher Gabriella (2006): Területi-társadalmi egyenlőtlenségek. In. Klausz Melinda (szerk.): Tudás és versenyképesség pannon szemmel. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia tanulmánykötet I., Veszprém 43-48. p. - Ludescher Gabriella (2006): A vállalkozói mentalitás szerepe egyes települések vagy térségek sikerességében. In: Pap Norbert (szerk.): A Balatontól az Adriáig. Pécs: Lomart, 221-231. p. - Ludescher Gabriella (2007): Bükkösd lakosságának térszemlélete = A Falu 22.évf. 1. sz. 81-90. p. - Ludescher Gabriella (2007): Bükkösd lakosságának térszemlélete,in. Buday-Sántha Attila Rácz Gábor (szerk): PTE KTK, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs 226-238. p. - Ludescher Gabriella (2007): Annotált bibliográfia: Puha tényezők a területfejlesztésben. In.: László Mária Bucher Eszter (szerk.), Lomart, Pécs, 71-81. p. - Ludescher Gabriella (2006): Társadalmi tőke, mentalitás és motiváció szerepe a vidékfejlesztésben. In.: Csíkszeredai Konferencia 2006. 10. 14. (kiadás alatt) - Pap Norbert-Ludescher Gabriella (2006): Innovációs projekt a terület és településfejlesztési képzésben és kutatásban. In.: Csíkszeredai Konferencia 2006. 10. 14. (kiadás alatt) - Ludescher Gabriella (2006): Partiumi identitás. In: Reményi P. Szebényi A. (szerk.): V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia, A nagy terek politikai földrajza PTE TTK FI Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja 426-432. p. - Ludescher Gabriella (2007): Innováció, mint szolgáltatás a szakirodalom tükrében = Területfejlesztés és Innováció 2007. 1. évf. 2. sz. http://balkancenter.ttk.pte.hu 9-13. p. - Ludescher Gabriella (2007): A vidékfejlesztés puha módszerei. In: Kovács Teréz (szerk): VII. Falukonferencia, A vidéki Magyarország az EU-csatlakozás után, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 429-435. p. - Ludescher Gabriella (2008): Térbeli-társadalom egy kistelepülésen = A Falu 2008. 23.évf. 2. sz. (kiadás alatt) - Ludescher Gabriella (2008): Térbeli-társadalom Szalántán, PTE KTK (kiadás alatt) - Ludescher Gabriella (2008) Kovács Teréz: Gazdaportrék = Tér és Társadalom 2008. 22. évf. 4. sz. (kiadás alatt) 13

A Kapos ITK. hasonló témájú referencia projektjei Cím Célkitűzés (max. leütés) Partnerek Saját szerep Kiíró, támogató szervezet, szerződésazonosító Odaítélt, ill. igényelt támogatás Kezdet: 2005. 01.01. Eredmények (max. leütés) A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és az InnoNet létrehozása és működtetése A pályázat célja a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség létrehozása és a regionális innovációs intézményrendszer kialakítása. A Hálózat célja a KKV-k innovációs fejlesztéseit támogató szolgáltatói rendszer működtetése és fejlesztése. DDRFÜ, PBKIK, PIP-ITFK, PTE, SMVK, KE A feladatok ellátása 3 éven keresztül Tolna megyében. NKTH RIÜ (2004) A Kapos ITK Kht. részére a 3 évre: 20.004.000 Ft Befejezés: 2007.12.31. Státusz (%-ban): 100 Számos innovációs szereplő felkutatása, eredményeik piacra vitele pályázati és egyéb források segítségével. Cím Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése Célkitűzés (max. leütés) Inkubátorcsarnok létrehozása innovatív vállalkozások számára. Partnerek - Saját szerep Teljes nemű megvalósítás Kiíró, támogató szervezet, szerződésazonosító GVOP 1.2.1 Odaítélt, ill. igényelt támogatás 100.000.000 Ft Kezdet: 2005.06.01 Befejezés: 2005. 09.30. Státusz (%-ban): 100 Eredmények (max. leütés) A fejlesztéssel létrejött egy teljesen új 2000 m2-es üzemcsarnok irodahelységgel, ami teljes mértékben innovációs és inkubátorház. Bérlőit igyekszik a tulajdonos innovatív bérlőkkel megtölteni. Cím Innovációs Központ bővítése a Dombóvári Ipari Parkban, teszt fermentor és az azt kiszolgáló mikrobiológiai laboratórium részére Célkitűzés (max. leütés) Egy innovatív technológiát befogadó labor infrastrukturális kialakítása Partnerek - Saját szerep Teljes mértékű megvalósítás Kiíró, támogató szervezet, szerződésazonosító GVOP 1.2.1 Odaítélt, ill. igényelt támogatás Kezdet: 2006.04.01. 51.111.000 Ft Befejezés: 2007.10.31. Státusz (%-ban): 100 14

Eredmények (max. leütés) A fejlesztéssel létrejött egy - a már működő labor mellett működő laborrész, ami képes befogadni egy innovatív technológián alapuló élelmiszerdiagnosztikai vizsgálatsort. Cím A Kapos inkubátorház A. és B. épületének fejlesztése, bővítése, modernizálása, új szolgáltatásokkal való megtöltése Célkitűzés (max. leütés) Az A épület átalakítása, használaton kívüli helyeinek aktívvá tétele, valamint az inkubátorcsarnok 800 m2-rel való bővítése, labor-és informatikai eszközbeszerzés. Partnerek - Saját szerep Teljes mértékű megvalósítás Kiíró, támogató szervezet, szerződésazonosító DDOP-2007/1.1.1 Odaítélt, ill. igényelt támogatás 75.437.749 Ft Kezdet: 2008. május 2. Befejezés: folyamatban Státusz (%-ban): 50 Eredmények (max. leütés) A fejlesztéssel a két inkubátorház-részbe még több innovatív cég tud majd betelepülni, ezzel munkahelyeket és innovációs potenciált teremteni a térségben. V. A projektmenedzselés bemutatása A projekt vezetésének a szerkezete: A pályázó, a Kapos ITK Kht.jogutós szervezete, a Kapos Innovációs Nonprofit Kft. felelős a pályázatban meghatározott pénzügyi és szakmai feladatok teljesítéséért. A projekt vezetője Hőnyi Pál, a Kapos Innovációs Nonprofit Kft. ügyvezetője. 15

Az ő munkáját szakmai oldalról a Pécsi Tudományegyetem szakértői segítik Dr. László Mária (egyetemi docens) vezetésével. A szakmai munkatársak: Dr. Pap Norbert (egyetemi docens), Ludescher Gabriella (munkatárs), Reményi Péter (tanszéki munkatárs), M. Császár Zsuzsa (egyetemi docens), Bátori Gizella (kutatási asszisztens). Az önéletrajzok alapján látható, hogy a tanulmányok kidolgozását nagy tapasztalatokkal rendelkező egyetemi oktatók bevonásával tervezi a pályázó megvalósítani. A pénzügyi feladatok ellátását Csimma Etelka, a projekt asszisztensi feladatokat Keresztes Kata végzi. Az információáramlás 2 irányú lesz: egyrészt szakmai, másrészt pénzügyi egyeztetésekre kerül sor az érintettek között. A zavartalan működés érdekében folyamatos elektronikus és személyes kapcsolattartás valósul meg. 16