Fizika középszint 4 ÉRETTSÉGI VIZSGA 04. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól követhetően kell javítani és értékelni. A javítást piros tollal, a egszokott jelöléseket alkalazva kell végezni. ELSŐ RÉSZ A feleletválasztós kérdésekben csak az útutatóban közölt helyes válaszra lehet egadni a pontot. A pontszáot (0 vagy ) a feladat ellett található szürke téglalapba, illetve a feladatlap végén található összesítő táblázatba is be kell írni. MÁSODIK RÉSZ Az útutató által eghatározott részpontszáok ne bonthatók, hacsak ez nincs külön jelezve. Az útutató dőlt betűs sorai a egoldáshoz szükséges tevékenységeket határozzák eg. Az itt közölt pontszáot akkor lehet egadni, ha a dőlt betűs sorban leírt tevékenység, űvelet lényegét tekintve helyesen és a vizsgázó által leírtak alapján egyértelűen egtörtént. Ha a leírt tevékenység több lépésre bontható, akkor a várható egoldás egyes sorai ellett szerepelnek az egyes részpontszáok. A várható egoldás leírása ne feltétlenül teljes, célja annak egadása, hogy a vizsgázótól ilyen élységű, terjedelű, részletezettségű, jellegű stb. egoldást várunk. Az ez után következő, zárójelben szereplő egjegyzések adnak további eligazítást az esetleges hibák, hiányok, eltérések figyelebevételéhez. A egadott gondolatenet(ek)től eltérő helyes egoldások is értékelhetők. Az ehhez szükséges arányok egállapításához a dőlt betűs sorok adnak eligazítást, pl. a teljes pontszá hányad része adható értelezésre, összefüggések felírására, száításra stb. Ha a vizsgázó összevon lépéseket, paraéteresen száol, és ezért kihagyja az útutató által közölt, de a feladatban ne kérdezett részeredényeket, az ezekért járó pontszá ha egyébként a gondolatenet helyes egadható. A részeredényekre adható pontszáok közlése azt a célt szolgálja, hogy a ne teljes egoldásokat könnyebben lehessen értékelni. A gondolatenet helyességét ne érintő hibákért (pl. száolási hiba, elírás, átváltási hiba) csak egyszer kell pontot levonni. Ha a vizsgázó több egoldással vagy többször próbálkozik, és ne teszi egyértelűvé, hogy elyiket tekinti véglegesnek, akkor az utolsót (ás jelzés hiányában a lap alján lévőt) kell értékelni. Ha a egoldásban két különböző gondolatenet eleei keverednek, akkor csak az egyikhez tartozó eleeket lehet figyelebe venni: azt, aelyik a vizsgázó száára előnyösebb. A száítások közben a értékegységek hiányát ha egyébként ne okoz hibát ne kell hibának tekinteni, de a kérdezett eredények csak értékegységgel együtt fogadhatók el. A grafikonok, ábrák, jelölések akkor tekinthetők helyesnek, ha egyértelűek (tehát egyértelű, hogy it ábrázol, szerepelnek a szükséges jelölések, a ne egszokott jelölések agyarázata stb.). Grafikonok esetében azonban a értékegységek hiányát a tengelyeken ne kell hibának venni, ha egyértelű (pl. táblázatban egadott, azonos értékegységű ennyiségeket kell ábrázolni). Ha a 3. feladat esetében a vizsgázó ne jelöli választását, akkor a vizsgaleírásnak egfelelően kell eljárni. Értékelés után a lapok alján található összesítő táblázatokba a egfelelő pontszáokat be kell írni. írásbeli vizsga 4 / 7 04. október 7.
ELSŐ RÉSZ. C. A 3. C 4. C 5. B 6. B 7. A 8. C 9. C 0. B. B. A 3. C 4. A 5. B 6. C 7. C 8. C 9. A 0. A Helyes válaszonként pont. Összesen 40 pont. írásbeli vizsga 4 3 / 7 04. október 7.
. feladat MÁSODIK RÉSZ Adatok: h = 50 c, D = 4 c, T = 0 ºC, T = 60 ºC, p = 0 5 Pa, p =,75 0 5 Pa Az eredeti térfogat felírása és eghatározása: D V = A h = π h = 68 c A Kelvinben ért kezdeti és véghőérséklet egadása: T = 93 K T = 333 K Az általános gáztörvény felírása az állapotváltozásra: p V T p V = T 3 + + 3 pont A gáz térfogatának eghatározása abban az időpillanatban, aikor kinyit a szelep: 4 pont 5 3 p V T 0 Pa 333 K 68 c 3 V = = = 60 c 5 T p,75 0 Pa 93 K (rendezés + behelyettesítés + száítás, + + ) A dugattyú helyzetének felírása és kiszáítása: V h ' = = 0,7 c A + (A feladat a V és V térfogatok kiszáítása nélkül is egoldható, a D kiesik a paraéteres egoldásból. Helyes egoldás esetén terészetesen ezen térfogatok egadása nélkül is egadandó a teljes pontszá.) Összesen 5 pont írásbeli vizsga 4 4 / 7 04. október 7.
. feladat Adatok: D = 0 k, T = 40 s, = 80 kg, h = k, g Föld = 9,8 /s a) Annak feliserése, hogy a keresett nyoóerő egyenlő az űrhajóst körpályán tartó centripetális erővel: Aennyiben a vizsgázó ezt ne írja le, de később egyértelűen ennek egfelelően száol, a teljes pontszá jár. A keresett nyoóerő felírása és kiszáítása: F ny = F cp D π = R ω = T π = 80 kg 0 k 40 s = 548 N + Annak feliserése, hogy a körozgás centripetális gyorsulását tekinthetjük gravitációs gyorsulásnak: A keresett gyorsulás felírása és kiszáítása: + π cp g = acp = R ω = 0 k = 6,85 vagy g = a = = 6,85 cp 40 s b) A keresett nyoóerő felírása és kiszáítása: s F s g π ' = R' ω = x k = 40 s,8 s 0 x = R = k = 3,33 k 3 3 A keresett agasság 0 k x = 6,67 k c) A keresett periódusidő felírása és kiszáítása: Mivel g '' = R ω' = g (), tehát Föld pont 4 pont R T ' = π 00 s (felírás és száítás, + ) g Föld Összesen 5 pont írásbeli vizsga 4 5 / 7 04. október 7.
3/A feladat a) A ágnesek és a rézleezek között ébredő erő echanizusának isertetése: 9 pont Aikor a ágnesek közel kerülnek a rézleezekhez, a rézben a változó ágneses tér ( pont) iatt ára indukálódik ( pont). Az árajárta vezető ágneses teret gerjeszt ( pont). A zuhanó üléssorba beépített ágnesekre ez a ágneses ező fejti ki a szükséges fékezőerőt ( pont). A Lenz-törvény () értelében az erő akadályozza az indukált áraokat eredényező ozgást, azaz ellentétes a ozgás irányával. b) 6 pont Ha a ozgás leállna, a fékezőerő is egszűnne (), ert ne lenne fluxusváltozás (), ezért az üléssor szabadesésbe kezdene (). A ágnesek csak addig képesek lassítani az üléssort, aeddig az indukált áraokra ható fékezőerő egyenlővé ne válik az üléssorra ható nehézségi erővel (). Aikor ez bekövetkezik, az üléssor sebessége állandóvá válik (), de ne lesz nulla (). c) Az energia átalakulásának elezése: pont A zuhanó test ozgási energiája a rézvezetőkben indukálódott áraok révén az ellenálláson felszabaduló Joule-hővé alakul (+). d) Az aluíniu leezek alkalazhatóságának elezése: 3 pont Mivel az aluíniu fajlagos ellenállása nagyobb (), int a rézé, aluíniu leezek esetén kisebb erősségű ára folyik (), így a fékezőerő is kisebb lesz (). Összesen 0 pont írásbeli vizsga 4 6 / 7 04. október 7.
3/B feladat a) A csillapítás frekvenciafüggésének elezése: 6 pont A táblázat adataiból kiolvasható, hogy a levegőcsillapítási tényező nagyobb frekvencia, azaz agasabb hang esetén nagyobb (3 pont). Ezért a ély hangokat lehet nagyobb távolságból jobban hallani (3 pont). b) A csillapítás páratartalotól való függésének elezése: 4 pont A táblázat adataiból kiolvasható, hogy ély hangok esetén változatlan a levegőcsillapítási tényező (), tehát az elnyelődésük független a páratartalotól (). Ezzel szeben agas hangok esetén a levegőcsillapítási tényező a növekvő páratartaloal csökken (), így azok párásabb levegőben kevésbé nyelődnek el (). c) A keresett csillapítás felírása és kiszáítása: 5 pont 3 db Mivel a táblázatból a levegőcsillapítási tényező ebben az esetben 3,9 0 ( pont), 3 db a gyengítés értéke 3,9 0 300 =,7 db (képlet + száítás: + ). d) A keresett távolság felírása és kiszáítása: 5 pont Mivel a táblázatból a levegőcsillapítási tényező ebben az esetben 3 db,7 a keresett távolság,7 db = 6, 0 L L = 3 6, 0 (képlet + száítás: + ). 90 3 db 6, 0 ( pont), Összesen 0 pont írásbeli vizsga 4 7 / 7 04. október 7.