Vizsgálati eljárások

TŰZVIZSGÁLAT Az NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz c. szabvány alapján 2. rész Fordítás: Promatt Elektronika Vizsgálati eljárások Oktatói útmutató National Fire Protection Association An Internal Codes and Standards Organisation

TŰZVIZSGÁLAT Az NFPA 921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' c. szabvány alapján Tartalomjegyzék Vizsgálati eljárások Oktatói útmutató 2. rész Bevezetés... 3 Miért kell vizsgálni?... 3 A tűzvizsgálat megtervezése, előkészítése... 3 A tűzvizsgálat... 3 A bizonyítékok fontossága... 4 Vázlat készítés... 4 Az oktató szerepe... 5 Előadói gyakorlat... 5 A tanfolyam menete... 5 A tanfolyam célkitűzései... 6 Ismeret-felmérő kérdéscsoport... 7 Ismeret-felmérő kérdések... 8 Vizsgálati eljárások... 10 Előadótermi foglalkozások... 15 Terepi gyakorlatok... 16 Ellenőrző kérdéscsoport... 17 Ellenőrző kérdések... 19 A függelék: Az esemény alapinformációi... 21 B függelék: Fényképezési technikák... 22 C függelék: Minták... 26 D függelék: A jó jelentés lényegi vonásai... 30-2 - Promatt Elektronika

Bevezetés A tűz eloltása a csatának csak egy része. Kitalálni, hogy mi okozta a tüzet, legalább annyira érdekes, sőt még nehezebb is lehet. Ez a tűzvizsgáló feladata. Ez az Oktatói útmutató az NFPA 'A tűz keletkezésének és okának meghatározása' c. videójához tartozik, amely egy 6 videóból álló tűzvizsgálattal foglalkozó sorozat 5. része. A sorozat az NFPA 921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' c. (Guide for fire and explosion investigation) szabványon alapul. A sorozat célja, hogy segítse a hatékony tűzvizsgálat módszeres kereteinek kialakítását. Miért kell vizsgálni? Az Egyesült Államokban évente mintegy 2 millió tűzeset történik 8-10 milliárd dollár kárt okozva. Ezekben a tüzekben közel 5000 ember hal meg, és mintegy 100.000 sérül meg. A tűz okának pontos meghatározásán alapuló hatékony tűzvizsgálat fontos kiindulási pont az emberveszteség és az anyagi károk minimalizálásához. Addig nem lehet megoldani egy problémát, amíg azt nem azonosítottuk vagy definiáltuk. A tűzvizsgálat hozzájárulhat a véletlen tűzesetek csökkentéséhez meghatározva a veszélyes anyagok, a hibás tervezés, kivitelezés vagy a gondatlan napi gyakorlatok miatt bekövetkező tüzeket. A tűzvizsgálatokból származó információk hozzásegítenek a tüzek jobb megértéséhez, s ez még hatékonyabb szabványok és tűzvédelmi gyakorlatok kidolgozásához vezethet. A szándékosan gyújtott tüzek és az általuk okozott károk az összes tűzeset negyedét teszik ki, sőt a tipikus gyújtogatások különösen pusztítóak. A költség-esemény vizsgálaton alapuló FBI statisztikák azt mutatják, hogy a gyújtogatás a legdrágább vagyon ellen elkövetett bűneset: egy gyújtogatási esemény által okozott átlagos kár nagyobb, mint egy gépkocsi lopás, vagy tízszer nagyobb, mint egy betörés vagy rablás által okozott kár. A tűzkárok gyakran szerepelnek polgári perekben. A perek tárgya lehet a tűz által emberi életekben vagy sérülésekben, az értékekben, az üzleti forgalomban okozott kár. A legtöbb ilyen per a gondatlanság állításán alapul: olyan helyzeten, amikor egy személy nem az adott körülményeknek megfelelő, indokoltan körültekintő módon viselkedik. Az emberi élet és az értékek tűztől való megóvása érdekében szabványokat hoztak létre, melyek közül többet már törvénybe is foglaltak. E törvények megsértése teremthet alapot a polgári felelősség vizsgálatára tűz vagy robbanás esetén. Ilyen törvénysértések esetén a bíróság a gondatlanság vagy a feltételezett gondatlanság tényállását állapíthatja meg. Egy hatékony tűzvizsgálat bebizonyíthatja, hogy történt-e törvénysértés. Számos polgári per a termékfelelősség jogi kategórián alapul. Ha bebizonyosodik, hogy egy termék indokolatlanul veszélyes vagy nem biztonságos a felhasználó számára, akkor ezért általában a gyártó a felelős. A termék tervezése vagy gyártása során lehetnek hibák, vagy nem hívják fel a figyelmet a termék veszélyeire, vagy a termék nem felel meg az alkalmazandó szabványoknak, előírásoknak. Ha a Tűzvizsgálat: Vizsgálati eljárások gyártó a felelős, kompenzálnia kell a vevőt, a felhasználót vagy akármilyen érintettet az elszenvedett kárért vagy sebesülésért. Ilyen esetekben is egy hatékony tűzvizsgálat segíthet eldönteni, hogy esetleg hibás anyag volt-e a károk oka. A tűzvizsgálat megtervezése, előkészítése A tűzesetek véletlenszerűen, előre be nem jelentett módon történnek. A tűzvizsgálóknak azonnal akcióba kell lépniük és a vizsgálatokat a legkülönfélébb környezetben és feltételek mellett is meg kell kezdeniük. Ennek eléréséhez a lehető legnagyobb mértékben elő kell készíteni a vizsgálathoz szükséges eszközöket. Tevékenységi eljárásokat kell kidolgozni, a szükséges eszközöknek és berendezéseknek összeszerelt állapotban kell lenniük és az azonnali bevethetőségüket biztosítani kell. Ezeket az eszközöket azonnal a tűzvizsgáló rendelkezésére kell bocsátani. Ismerni kell az eljárás során igénybe vehető információs támogatást. Ezen információs segítségek lehetnek a különböző épület használatbavételi engedélyek, egészségügyi vizsgálati jegyzőkönyvek, engedélyek (ÁNTSZ) és egyéb hasonló nyilvántartások, engedélyek. Mind a hivatásos, mind az önkormányzati tűzoltóságok nyilvántartást vezetnek a tűzesetekről és a tűzoltósági ellenőrzésekről. Létezik egy adatbázis, melyben szerepelnek a különböző biztosító társaságok; a kifizetett káresetek; személyek, akiknek kártérítést fizettek és hasonló adatok. A tűzvizsgáló feladatai közé tartozik az információk összegyűjtése, helyszíni vázlat, fényképes dokumentáció készítés, a bizonyítékok felkutatása és összegyűjtése és a helyszín biztosításának megszervezése. Nagyobb tűzeseteknél tűzvizsgáló csoport szervezése javasolt. Tűzvizsgáló csoport alakítása esetén a helyszíni munka kezdete előtt megbeszélést kell tartani. A tűzvizsgálónak engedélyt kell kérni az illetékes hatóságoktól, és az egyes speciális feladatokat el kell osztani a csoport tagjai között. A csoport tagjait tájékoztatni kell a helyszíni körülményekről, a várható veszélyforrásokról valamint az alkalmazandó biztonsági előírásokról. A tűzvizsgálat Az NFPA 921 a tűzvizsgálat során tudományos megalapozottságú eljárás alkalmazását javasolja. Az alábbi 6 lépés hivatott biztosítani a módszeres vizsgálatot: 1. A vizsgálat szükségességének felismerése (felkérés vizsgálat lefolytatására) 2. Az eset felvázolása, a feladat kitűzése (a vizsgálat során használandó segédeszközök számbavétele, a vizsgálat menetének megtervezése) 3. Adatgyűjtés (a helyszín felmérése, bizonyítékok gyűjtése, a helyszín dokumentálása, meghallgatások) 4. Az összegyűjtött adatok értékelése 5. Hipotézis felállítás (mi okozhatta a tüzet, elméleti eset rekonstrukció) 6. A hipotézis bizonyítása (egyéb feltételezések kizárása a bizonyítékok alapján) Promatt Elektronika - 3 -

Általában a tűzvizsgálat a kevésbé érintett területtől a súlyosabban sérült területek felé halad. A károsodástól mentes területet és a külső környezetet nem kell vizsgálni. A bizonyítékok fontossága A tűzvizsgálók egyik fontos feladata a bizonyítékok felkutatása és összegyűjtése. Bizonyítékként kezelendő minden tárgy, mely a tűzkialakulás lehetséges okait felvázoló feltételezéseket alátámasztja vagy kizárja. A bizonyítékok sokszor egészen nyilvánvaló dolgok lehetnek, mint például egy üres benzines kanna vagy olyan egyszerűek, mint egy törött ablak, egy felborult lámpa vagy egy kanapé elszenesedett maradványai. A tűzvizsgálónak a vizsgálat során a bizonyítékokat a lehető leghamarabb össze kell gyűjtenie és biztonságba kell helyeznie. A szennyeződött bizonyítékok elvesztik kétséget kizáró bizonyító érvényüket a vizsgálat során valamint egy esetleges vizsgálatot követő bírósági meghallgatáson. Számos tényező okozhatja egy tárgy szennyeződését annak bizonyítékként történő kezelése során. A tűzeset helyszínén a tűzoltók vagy illetéktelen személyek akaratlanul (vagy szándékosan) elmozdíthatják, illetve más módon befolyásolhatják a bizonyítékokat, mielőtt azokat szakszerűen számbavették volna. A bizonyítékok helytelen, szakszerűtlen összegyűjtése szintén a bizonyítékok szennyeződéséhez vezethet: a különböző bizonyítékok közös tárolása vagy szennyezet gyűjtőedény használata a leggyakoribb gyakorlatban előforduló hiba. A tárgyi bizonyítékok feltalálási helyének és környezetének feljegyzésekkel és fényképekkel történő szakszerű helyszíni dokumentálása után szabad csak a bizonyítékokat elmozdítani, összegyűjteni. A bizonyítékok pontos helyszíni dokumentálásának segítségével visszautasíthatók azok az esetleges későbbi állítások, miszerint a bizonyítékok az összegyűjtés során szennyeződtek vagy megváltoztatták őket. A bizonyítékok biztonságos kezelését minden egyes bizonyíték esetén biztosítani kell. Ez nem azt jelenti, hogy állandó felügyeletre van szükség, hanem olyan elhelyezést kell biztosítani, mely kizárja a bizonyítékok elszennyeződésének illetve megváltoztathatóságának lehetőségét. Ha a bizonyítékok szállítására kerülne sor, lehetőleg futárszolgálattal végeztessük (megbízott személy által történő kézhez kézbesítés), mert így biztosított a szállítás során az állandó felügyelet. Ha postai szállításra kerülne sor, lehetőleg expressz szolgáltatást kérjünk. Lehetőleg az összes küldeményt egyszerre küldjük. Használjunk mechanikai védelmet biztosító csomagolást mind az esetleges szállítás közbeni sérülés mind az illetéktelen hozzáférés elkerülésére. Helyezzünk el a csomagban listát, melyen feltüntetjük a küldeményben szereplő anyagokat, dokumentáljuk a csomagolás módját és állapotát a feladás előtt. A 21. oldalon egy bizonyítékokat kísérő formanyomtatvány mintát találunk. A bizonyítékokat kísérő iratok legyenek mechanikai sérülés ellen védettek. Bűnügyi bizonyítékok. Ha a tűzvizsgálat során személyekkel kapcsolatba hozható, személyektől származó bizonyítékokkal találkozunk (ujjlenyomat, ruhafoszlány, testnedvek), a bűnügyi laboratóriumot hívhatjuk segítségül. Ezen szervezetek rendelkeznek olyan felszereléssel és gyakorlattal, mellyel a felmerülő bizonyítékokat képesek összegyűjteni és kiértékelni. Vázlat készítés A tűzvizsgálók gyakran használnak vázlatrajzokat a tűzesetek dokumentálásához. A vázlatrajz általában a helyszínen készített szabadkézi rajz, mely grafikusan rögzíti a tűzeset helyszínének részleteit és a bizonyítékként számba jöhető tárgyakat. Nem szükséges régészeti pontosságú rajzokat készíteni, a cél a tűzhelyszín pontos jellemzése. A tűzeset helyszínén készült vázlatok hasznos kiegészítői a feljegyzéseknek, jegyzőkönyveknek valamint a fényképes dokumentumoknak. (A fényképes dokumentációkészítés részletes ismertetése a 22. oldalon található.) A vázlatrajz rögzíti a tűzeset helyszínén talált bizonyítékként szóba jöhető tárgyak térbeli elhelyezkedését, így segítségével a fényképeken található esetleges zavaró vagy homályos részletek kezelhetők. Egy jó helyszíni vázlatrajz megkönnyíti a tűzeset helyszínének utólagos rekonstruálását jóval a tűzeset bekövetkezte után is. Az elsődleges vázlatrajz készítéshez csak papír, ceruza, toll, vonalzó, mérőszalag valamint egy rajztábla szükséges. A vonalazott (négyzethálós, "kockás") papír megkönnyíti a rajzolást. A vázlatrajzok nem léptékhelyesek, de törekedni kell az arányosságra, amennyire csak lehet. A vázlatrajznak tartalmaznia kell azon helyiségek, épületek vagy területek körvonalrajzát valamint méreteit, melyek a vizsgálat szempontjából fontosak, továbbá a helyszínen talált tárgyi bizonyítékok pontos helyét és állapotát valamint a megközelítési útvonalakat vagy bejutási pontokat (ajtók, ablakok, tetőablakok, járdák, úttestek). A végleges vázlatrajzhoz, melyet a jelentéshez csatoltunk vagy a későbbiekben ügyirat mellékletként szerepeltetünk, már használhatunk rajzi segédeszközöket, számítógépes támogatást. Minden egyes véglegesített vázlatnak tartalmaznia kell a vizsgálatot végző személy (tűzvizsgáló) nevét, rangját, és szolgálati helyét; a vázlatkészítés dátumát és idejét, a tűzeset eseményazonosító számát, mindazon személyek nevét akik közreműködtek a vázlatkészítésben vagy segédkeztek a méréseknél, a tűzeset helyszínének megjelölését, a vázlatrajz tájolását, rajzokon használt azonosító szimbólumok listáját és jelentését, a vizsgálat során talált tárgyak megjelölésére használt számok vagy betűk listáját és a listaelemek jelentését (mit azonosítanak) valamint a vázlatrajz léptékét. - 4 - Promatt Elektronika

Az oktató szerepe A tanfolyam oktatójának járatosnak kell lennie a tűz és gyújtogatás vizsgálatában, és ismernie kell az NFPA 921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' (Guide for fire and explosion investigation) és az NFPA 1033 'A tűzvizsgálók hivatásos minősítései' (Standard for Professional Qualifications for Fire Investigators) c. szabványokat. Az oktatónak jártassági szintjétől függetlenül komoly felkészülésre és bizonyos előadói gyakorlatra is szüksége van (ld. NFPA 1041 'A tűzoltósági oktatók hivatásos minősítései' /Standard for Fire Service Instructor Professional Qualification/). Az oktatónak érdemes végignéznie a videó sorozatot és elolvasnia az útmutatót az előadás előtt. Érdemes különös figyelmet fordítani a 'Tanfolyam célkitűzéseire' (ld.4. oldal). Megfelelnek-e ezek a célok a résztvevők elvárásainak, vagy módosítani kell a csoport igényeinek megfelelően? A tanfolyam céljának módosítása a megvitatandó kérdéseket is befolyásolhatja. Érdemes másolatokat készíteni az egyes kérdéscsoportokról, tevékenységekről, a függelékről, és kiosztani a résztvevők között. Az oktatónak figyelnie kell arra, hogy a tevékenységek az adott jogi szabályozókhoz igazodjanak. Az ilyen jellegű 'testre szabás' a tanfolyamot még hatékonyabbá teheti. Az oktató legfontosabb szerepe, hogy a tanulást a csoport céljainak megfelelően segítse az alábbiakkal: Vezesse a tevékenységeket és a csoport megbeszéléseket. Hívja fel a figyelmet a lényeges pontokra. Tisztázza a félreértéseket. Bátorítsa a csoportos részvételt, és adjon teret a nézetek kicseréléséhez. Koordinálja a tanfolyam menetét és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket. Értékelje a résztvevők fejlődését és az általuk elért szintet. A tanulás sokkal hatékonyabb, ha az emberek aktívan részt vesznek a munkában. Egy jó tanfolyamon az oktatónak olyan kérdéseket kell feltennie, amelyekre nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni. Az ilyen kérdések segítik a hallgatókat, hogy aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban, és mélyebben elgondolkodjanak az adott témán. Az olyan jellegű oktatás, amely megadja a válaszokat, kevésbé hatékony módszer, mint a csoport segítése a helyes válaszok megtalálásában. A tanfolyam menete I. szakasz Üdvözlés és bemutatkozás A tanfolyam célja Ismeret-felmérő kérdéscsoport II. szakasz A 'Vizsgálati eljárások' c. videó levetítése A látottak megvitatása Tűzvizsgálat: Vizsgálati eljárások A személyes tapasztalatok csak javíthatnak a tanfolyam színvonalán. A résztvevőknek általában értékes személyes és hivatásos tapasztalata, széleskörű tudása van, amelyek jól hasznosíthatók a tanfolyam során. Az oktatónak segítenie kell, hogy a résztvevők e témával kapcsolatos tapasztalata és tudása érvényesülhessen, és segítenie kell az ismeretek és tapasztalatok kölcsönös kicserélését. A tanfolyam tervezete úgy készült, hogy az oktató felmérhesse a résztvevők tudását még a kurzus előtt. A megvitatandó kérdések speciális információk felszínre hozását szolgálják. A vita során a résztvevők a keresett információhoz közeli válaszokkal fognak felelni, tehát az oktató feladata a legpontosabb és legteljesebb válaszok kierőszakolása. Ugyanakkor fontos, hogy az oktató elfogadjon minden ésszerű választ. Egy nyitott, nem ellenséges légkör a résztvevőket nagyobb aktivitásra készteti. A tanfolyam során hagyni kell, hogy a résztvevők a témával kapcsolatos saját tapasztalataikat is elmondhassák. A tanfolyam programja utáni viták és tevékenységek segíthetik a résztvevőket, hogy a tanultakat saját munkakörnyezetükre alkalmazzák. Egy jó oktató minden lehető módon személyre szabja a tanfolyamot. Vicces történetekkel, a legutóbbi vizsgálatok tényeinek ismertetésével a tanfolyam élénkebbé tehető. Előadói gyakorlat Általános szabály, hogy az oktató ne csak 1-2 személlyel, hanem lehetőleg a csoport minden tagjával foglalkozzon, és ahányszor csak lehet, próbáljon szemkontaktust kialakítani. Helyes testtartásban álljon, és sétáljon az emberek felé beszéd közben. Mosolyogjon, és mutasson érdeklődést a téma iránt. Nyitott kérdéseket tegyen fel, amelyekre nem csak igen / nemmel kell válaszolni. Magyarázatával, válaszaival demonstrálja, hogy figyel a résztvevők által közbevetett kérdésekre, felvetésekre. Ha azt tapasztalja, hogy a résztvevők unatkoznak vagy fáradtak, tartson szünetet, vagy kezdjen egy lazább foglalkozásba. Ha lehetőség van rá, gyakran szervezze át a csoportokat. Tapasztalat szerint, ha tehetik, a résztvevők mindig azonos csoportokba szerveződnek a tanfolyam során. A résztvevők átcsoportosítása a tantermi tevékenységek során a másokkal való együttműködésre ösztönzi őket, és segíti a jobb tapasztalatcserét. III. szakasz Tantermi tevékenységek IV. szakasz Külső tevékenységek V. szakasz Ellenőrző kérdéscsoport A főbb pontok összefoglalása Záró kérdések és válaszok, ahogy az idő engedi Promatt Elektronika - 5 -

A tanfolyam célkitűzései A tanfolyamot a résztvevők bemutatkozásával kezdjük. Kérjük meg őket, hogy ismertessék elvárásaikat a tanfolyammal kapcsolatban. Írjuk fel válaszaikat, elvárásaikat a táblára. A tanfolyam során többször is visszatérhetünk és ellenőrizhetjük, hogy mely elvárások teljesültek. Őszintén valljuk be, ha egyes elvárások nem teljesültek. A tanfolyam végére a résztvevőknek ismerniük kell: Azokat az eljárásokat, melyek segítségével hivatalosan és biztonságosan bejuthatnak az esemény helyszínére. A tűz helyszínének módszeres vizsgálatára szolgáló eljárásokat, technikákat. A tűz helyszínének feljegyzésekkel, rajzokkal, fényképekkel történő dokumentálását. A bizonyítékok gyűjtésére és megóvására szolgáló eljárásokat. A vizsgálat során felhasználható információk forrásait. Hogyan lehet szóban vagy írásban hatékony jelentést készíteni a vizsgálat eredményeiről. - 6 - Promatt Elektronika

Ismeret-felmérő kérdéscsoport Az ismeret-felmérő kérdéscsoport célja egyrészt, hogy a résztvevők kicsit ráhangolódjanak a tűzvizsgálat témakörre, másrészt, hogy felmérjük jelenlegi tudásszintjüket. Nincs semmiféle teljesítendő minimum határ, sőt a résztvevők esetleg úgy érezhetik, hogy többet tudnak, mint képzelték. Osszuk ki az ismeret-felmérő kérdéseket, és adjunk 20-30 percet a kitöltésre. Ne szedjük be a kitöltött kérdőíveket, hagyjuk a résztvevőknél, hogy a megbeszélés során saját válaszaikat ellenőrizhessék. A kérdések megvitatása segíthet az oktatónak a csoport tudásszintjének felmérésében. Vegyük át újra az összes kérdést, és kérjünk meg egy-egy résztvevőt, hogy mondja el válaszát. A legtöbb esetben minden ésszerű válasz elfogadható. Mielőtt egy új kérdésre rátérnénk, ismertessük a helyes választ, és adjunk időt a résztvevőknek újabb kérdésekre, megjegyzésekre. 1. Milyen alapvető adatokat kell a tűzvizsgálónak rögzíteni minden egyes tűzvizsgálat során? A rögzítendő alapvető adatok közé tartozik a tűzesemény helye, dátuma, a tűzeset keletkezésének ideje, a tűzeset helyszínének használati módja, a tűzeset helyszínének építészeti kialakítása, a kár jellege és nagysága. (Az alapvető rögzítendő adatok részletezése a 21. oldalon található.) 2. Kitől kapja a tűzvizsgáló az engedélyt a tűzeset helyszínének vizsgálatához? A tűzvizsgálónak az oltást vezető parancsnoktól kell engedélyt kérnie, ha a tűzoltóság még a helyszínen tartózkodik. Egyéb esetben az ingatlan tulajdonosától kell engedélyt kérni a vizsgálathoz. Ha a tulajdonos megtagadja az engedélyt, akkor hatósági végrehajtási parancs vagy végzés birtokában lehet a vizsgálatot megkezdeni a helyszínen. 3. A helyszíni vizsgálat során melyek azok a dolgok, melyeket a tűzvizsgáló keres ill. vizsgál? A tűzvizsgáló a helyszíni vizsgálat során megszemléli a károkozást és az égésjellemzőket, égésnyomokat, az áldozatok feltalálási helyét és állapotát, a tűz keletkezésének lehetséges helyeit, és a tűzokozás bizonyítékait. Szintén a helyszíni vizsgálat tárgyát képezi, hogy vannak-e erőszakos behatolásra utaló nyomok, a berendezési tárgyak, bútorok meglétének vagy hiányának ellenőrzése, a tűzjelző és/vagy tűzoltó rendszerek állapotának ellenőrzése. A vizsgálatnak ki kell terjednie a légtechnikai rendszerre, az épület szerkezetére és a tűzesettől közvetlenül nem érintett területre is. 4. Hogyan rögzítheti a tűzvizsgáló a talált adatokat (tapasztalatokat)? A tűzvizsgáló a vizsgálat során tapasztaltakat általában feljegyzés, vázlatrajz és fényképes dokumentáció formájában rögzíti. Ezeken kívül a rögzítés során magnetofon és videokamera is használható. 5. Melyek egy tűzesemény helyszínének azon elemei, melyek fényképes dokumentációt igényelnek? Tűzvizsgálat: Vizsgálati eljárások A tűzvizsgálat során a tűzvizsgáló lefényképezi a tűzeset helyszínét és annak közvetlen környezetét. Szintén fényképes dokumentáció készül a tárgyi bizonyítékokról valamint az áldozatokról az eredeti feltalálási környezetben. Az összegyűjtött bizonyítékokat szintén le kell fényképezni. Az oltási folyamat és a tüzet figyelő személyek is lefényképezhetők. Az egyéb lefényképezendő dolgok közé tartoznak a szellőztetési, légbeáramlási helyek (ajtók, ablakok), égés nyomok, minden hőtermelésre képes eszköz, berendezés ill. lehetséges gyújtó forrás, bármilyen tűzgátló vagy tűzjelző eszköz és minden, ami tüzet okozhatott. 6. Milyen adatok szükségesek a bizonyítékok szakszerű dokumentálásához? A tűzvizsgáló feljegyzésében körülírja a bizonyítékként szóba jöhető tárgyat, lejegyzi, hol találták a tárgyat, rögzíti a tűzvizsgálatot végző személy nevét valamint a begyűjtés dátumát és idejét. 7. Miért szükséges a tárgyi bizonyíték őrzése, védelme? A tárgyi bizonyítékokat óvni kell a szennyeződéstől a begyűjtés, tárolás valamint a szállítás során, mert különben használhatatlanná válhatnak a későbbi vizsgálatok során vagy elfogadhatatlanná válhatnak a bírósági tárgyalás folyamán. A bírósági tárgyalás során felhasznált tárgyi bizonyítéknak a begyűjtéstől a tárgyalásig dokumentáltnak kell lennie. A tárgyi bizonyítékot védeni kell az elszennyeződésen kívül a rongálástól, elvesztéstől valamint ellopástól. 8. Milyen intézkedéseket kell tenni a tárgyi bizonyítékok védelmében? A tárgyi bizonyítékokat megfelelő védettséget biztosító tárolókban kell tartani. A tárolókat feliratozni kell. A bizonyítékokat a tűzvizsgálónak magánál kell tartania vagy zárható tárolási helyen kell tartani. Szállítólevelekkel kell a bizonyítékok szállítását, mozgását bizonylatolni. A megőrzés alatt a bizonyítékokat száraz, hűvös helyen kell tárolni. 9. Kik azok a személyek, akiket a tűzvizsgáló meghallgat, kikérdez? A tűzvizsgáló a vizsgálat alatt meghallgatja ill. kikérdezi az épület, ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait), az alkalmazottakat, a bérlőket, a szomszédokat és a tanúkat. Meghallgatja azt a személyt, aki először jelentette a tűzesetet, valamint az elsőnek kiérkező tűzoltókat. A körülményektől függően a tűzesettől távol tartózkodó egyéb személyek kihallgatására is sor kerülhet. 10. Melyek azok a külső források, amelyeket a tűzvizsgáló a vizsgálat folyamán felhasználhat további kiegészítő adatgyűjtés céljából? A tűzvizsgáló a vizsgálat alatt ellenőrizhet biztosítással kapcsolatos iratokat, rendőrségi jegyzőkönyveket, tűzoltósági jegyzőkönyveket, adatokat kérhet hatósági hivataloktól (adóügy, egészségügy, végrehajtás, halottkém, kárbecslő). Promatt Elektronika - 7 -

Ismeret-felmérő kérdések 1. Milyen alapvető adatokat kell a tűzvizsgálónak rögzítenie minden egyes tűzvizsgálat során? 2. Kitől kapja a tűzvizsgáló az engedélyt a tűzeset helyszínének vizsgálatához? 3. A helyszíni vizsgálat során melyek azok a dolgok, melyeket a tűzvizsgáló keres ill. vizsgál? 4. Hogyan rögzítheti a tűzvizsgáló a talált adatokat (tapasztalatokat)? 5. Melyek egy tűzesemény helyszínének azon elemei, melyek fényképes dokumentációt igényelnek? - 8 - Promatt Elektronika

6. Milyen adatok szükségesek a bizonyítékok szakszerű dokumentálásához? 7. Miért szükséges a tárgyi bizonyíték őrzése, védelme? 8. Milyen intézkedéseket kell tenni a tárgyi bizonyítékok védelmében? 9. Kik azok a személyek, akiket a tűzvizsgáló meghallgat, kikérdez? 10. Melyek azok a külső források, amelyeket a tűzvizsgáló a vizsgálat folyamán felhasználhat további kiegészítő adatgyűjtés céljából? Promatt Elektronika - 9 -

A videó szövege: Vizsgálati eljárások A tüzet hamarosan megfékezik. Ezután léphetnek akcióba a tűzvizsgálók, hogy meghatározzák, hogyan keletkezett a tűz. Itt is, mint minden tűzvizsgálatnál, a módszeres, mindenre kiterjedő vizsgálat és a csapatmunka biztosítja a legjobb esélyeket a sikeres vizsgálathoz. A Tűzvizsgálat egy programsorozat, mely az NFPA 921 ajánláson (Kézikönyv tűz és robbanás vizsgálatokhoz) valamint az NFPA 1033 ajánláson (Tűzvizsgálók minősítése) alapul. A programsorozat célja a módszeres tűzvizsgálati eljárások kifejlesztésének támogatása. A "Tűzvizsgálati eljárások" ezen programsorozat második tagja. A programsorozat most látható részében különböző javasolt vizsgálati eljárásokkal találkozhatunk, melyek során példákat láthatunk a tűzeset helyszínének biztosítására (Eredeti állapot fenntartás); a tűzkárt szenvedett épület külső és belső vizsgálatára; a tűzeset helyszínének dokumentálására; a bizonyítékok felkutatására, összegyűjtésére valamint megőrzésére, raktározására; meghallgatásokra, kikérdezésekre; technikai szakértőkkel való együttműködésre, tapasztalatok, vizsgálati eredmények dokumentálására. A tűzvizsgálati eljárás lefolytatására történő felkérés birtokában a tűzvizsgálóknak előzetesen adatokat, információkat kell gyűjteniük magáról az aktuális tűzesetről: hol történt a tűzeset; az esemény bekövetkeztének dátuma, időpontja; az időjárási körülmények, melyek befolyásolhatták a tűzeseményt; a káresemény helyszínének használati módja; a káresemény helyszínén lévő építmények építészeti kialakítása; a károkozás jellege és nagysága; a káresemény helyszínének nagysága és tagoltsága. A káresemény helyszínének jelenlegi állapota alapján a vizsgálathoz be kell-e vonni más területekről szakértőket, szükséges-e speciális védőfelszerelés, szükség lehet-e speciális segédeszközökre. Milyen biztonsági előírásokat kell foganatosítani a vizsgálatban résztvevő csoport számára, milyen a káresemény helyszínének biztosítottsága, vannak-e áldozatok illetve sérültek. A tűzesemény helyszínét elsődlegesen a kiérkező tűzoltóság biztosítja. Az illetéktelen személyeket az esemény helyszínétől távol kell tartani, hogy a tűzvizsgálók helyszínre érkezéséig az esetleges bizonyítékok ne sérülhessenek, ne lehessen őket semmilyen módon befolyásolni, megváltoztatni. A tűzoltóság egységeinek akcióik során a károkozást a lehetőségekhez képest minimalizálni kell, a tűzkárosult anyagokat lehetőleg nem szabad mozgatni, vagy más módon szennyezni a tűzesemény helyszínét. A szénhidrogén származékú üzemanyaggal működő eszközöket az épület belsejében elővigyázatosan kell használni, hogy ezzel ne szennyezhessük a helyszínt. A helyszínre érkező tűzvizsgálóknak meg kell keresniük azt a személyt, aki a helyszínért felelős. Ha a tűzoltóság még a helyszínen tartózkodik, akkor a helyszínért felelős személy a tűzoltócsoport parancsnoka. Meg kell teremteni a helyszíni vizsgálat megkezdésének lehetőségét és módját. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a helyszín biztosításának érdekében. A tűzvizsgálóknak a helyszín előzetes vizsgálatával kell kezdeniük tevékenységüket. Az előzetes kárfelmérés során a tűzvizsgálóknak a környező területeket kell átvizsgálniuk, majd a külső szerkezeteket, végül a felépítmény belsejét. Az előzetes kárfelmérés célja, hogy meghatározhassuk a feladat bonyolultságát, kijelölhessük azokat a területeket, melyek további részletes vizsgálatot igényelnek és megbecsülhessük a tűzvizsgálat lefolytatásához szükséges személyzet nagyságát és a szükséges erőforrásokat. Fel kell mérni a statikai, szerkezeti állapotot és azonosítani kell a lehetséges veszélyforrásokat. A veszélyforrások folyamatos figyelemmel kísérésére a helyszíni vizsgálat során végig fektessünk hangsúlyt. Az előzetes kárfelmérés után megkezdhető a módszeres vizsgálat, mely a tűzhelyszín környezeti felmérésével kezdődik. Minden kijárati és bejárati lehetőséget azonosítani kell. Az épület külsején található sérüléseket és égésnyomokat dokumentálni kell. Ha a biztonságos bejutás feltételei adottak, kezdődhet az épület belső felmérése. A statikai, szerkezeti állapotot és a veszélyforrásokat újra ki kell értékelni. Vizsgálni kell a károkat és a tűz hatásait, a vizsgálat során fel kell mérni a tűzoltás közben okozott károkat. Az áldozatok feltalálási helyét és a körülményeket rögzíteni kell. Az égésnyomok kiértékelése, vizsgálata alapján meg kell határozni a tűz kifejlődési folyamatát. Az égésmaradványok között a tűz keletkezésére utaló bizonyítékokat kell keresni a vizsgálat során. Minden tűzokozással összefüggésbe hozható területet, körülményt számba kell venni. Ezeket a körülményeket, lehetséges tűz-okokat a tűzvizsgálóknak ellenőrizniük kell az adott konkrét esetben. Meg kell vizsgálni, hogy az épületfelügyeleti rendszereket milyen módon érintette a tűzeset és nem történt-e szándékos bénítása, rongálása ezen rendszereknek. A vizsgálat során ellenőrizni kell a tűzjelző és tűzoltó berendezéseket, a fűtési-hűtési-légkondicionáló-szellőztető rendszereket valamint a tűzgátló, tűzszakaszoló beépített építészeti elemeket mint például a tűzgátló ajtók, füst és hőelvezető megoldások. A tűztől nem érintett területek vizsgálatával az épület berendezési tárgyainak meglétére vagy hiányára következtethetünk a tűzkár területén, valamint az adott épületben alkalmazott szerkezeti, technikai megoldásokat tanulmányozhatjuk, mely segítségünkre lehet a vizsgálatok során. A további vizsgálatokat igénylő bizonyítékokat leltárba kell venni és gondoskodni kell megóvásukról. A tűzvizsgálóknak a tűzeset helyszínét a bizonyítékok és a körülmények dokumentálásával oly módon kell rögzíteni, hogy képesek legyenek a tapasztalataikat, megfigyeléseiket egy későbbi időpontban is felidézni. Ehhez készíthetnek helyszíni feljegyzéseket, vázlatrajzokat, táblázatokat, használhatnak magnetofont valamint képrögzítő eljárásokat. A feljegyzésekben rögzíthetjük a tűzeset helyszínének körülményeit, valamint kiegészítő megjegyzéseket fűzhetünk a táblázatos, fényképes anyagokhoz. A feljegyzés tartalmazhatja a helyszínen készített fényképek, - 10 - Promatt Elektronika

felvételek listáját vagy a feljegyzésben rögzíthetjük a fényképpel vagy vázlatrajzzal nehezen azonosítható adatokat, mint például a neveket, címeket, típus és sorozat számokat, ill. a tanúk állításait A tapasztalatok, megfigyelések rögzítése az írásbeliség helyett vagy mellett történhet hangfelvételen is. A magnetofon használata a tanúk állításának, beszámolóinak rögzítésénél szintén az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás. Az épületről készült helyszíni vázlatrajz tájékoztat a szobák, lépcsőházak, ablakok, ajtók egymáshoz viszonyított elhelyezkedéséről valamint a közelítő méretekről és a keletkezett kár nagyságáról. Bonyolultabb, összetettebb helyszínek esetén vagy bírósági eljárással összefüggő esetekben részletesebb leírás vagy építészeti tervrajz szükséges valamint a szerkezet, a gépészeti felszereltség és a bútorozás részletes ismertetése. Vázlatrajzokon szerepelhet, hogy hol találtak rá a bizonyítékokra, hol, milyen jellegzetes égésnyomokat találtak, hol volt a tűz keletkezési pontja. A vázlatrajzokon feltüntethetők azok a területek, melyekről fényképek készültek, valamint azok a pontok, ahol a szemtanúk tartózkodtak a tűzeset idején. A fényképes dokumentáció segíti a helyszín pontosabb rögzítését, és meggyőzően alátámaszthatja a tűzvizsgáló által felállított hipotézist a tűz keletkezéséről és lefolyásáról. A színes fénykép a legáltalánosabban használt megjelenítési forma. Videó-felvétel és diakép megtekintéséhez megjelenítő eszköz szükséges, ezért általában ilyen esetekben a színes fényképes dokumentálást is igénylik. Ha a tűzvizsgáló a tűzeset idején ér a helyszínre, akkor le kell fényképezni a helyszíni tevékenységeket. Az ekkor készült felvételeken nyomon követhető a tűz terjedése valamint az oltási tevékenység hatása a tűzesetre. A képeken szereplő személyek segíthetnek a gyanúsítottak valamint a szemtanúk azonosításában. Amint a tűzoltás befejeződött, a tűzvizsgálóknak felvételeket kell készíteniük a káresemény külsejéről valamint a környezetről. A felvételeken szerepeljen az objektum minden oldala, minden sarka valamint azok a területek, melyek károsodást szenvedtek. Az ablakok, tetők, falak hibáit, elégtelenségeit szintén le kell fényképezni, mert ezek a hibák befolyásolhatták a tűz terjedését és jelentős szerepet játszhattak a tűz kimenetelében. A tűzben kárt szenvedett részekről is felvételeket kell készíteni. Jó rálátást nyújtó pontokról, melyek lehetnek akár légi közlekedési eszközök (helikopter) vagy egy szomszédos épület teteje, jól kivehetővé válhatnak az égésnyomok és egyéb, a tűzterjedés folyamatára utaló jelenségek. A tűzkár belső részleteinek fényképezése során a tűzvizsgálónak a kármentes területektől az egyre érintettebb területek felé kell haladnia. A tűzhelyszínen általában elszenesedett, megfeketedett maradványokkal találkozunk, ráadásul a háttér is sötét, így a fényképezést meglehetősen előnytelen feltételek között kell végrehajtani. Általában vaku használatával nyerhetünk kielégítő felvételeket. Ugyanazon tárgyról vagy helyszínről különböző beállításokkal készült felvételek között nagy Tűzvizsgálat: Vizsgálati eljárások valószínűséggel lesznek olyanok, melyek jól kiértékelhető eredményt adnak. Minden szellőzési helyről valamint a füst és égésnyomokról, hő okozta elváltozásokról felvételt kell készíteni. A tűz keletkezési helyén található minden olyan eszközről, berendezésről felvételt kell készíteni, mely hőfejlesztésre alkalmas. A felvételeken szerepeljenek a tűzvédelmi eszközök, berendezések; az órák, melyek mutathatják, hogy mikor szűnt meg a hálózati feszültségellátás, vagy a tűz mikor tette működésképtelenné őket valamint a közművek becsatlakozási, kapcsolási pontjai. A legutolsó felvételek általában a tűz keletkezési helyéről készülnek és azokról az eszközökről, tárgyakról, melyek a tűz keletkezésének feltételezhető okozói voltak. A tűzvizsgálat egyik fontos feladata, hogy tárgyi bizonyítékokat keressen, azokat dokumentálja, vizsgálja és összegyűjtse. Tárgyi bizonyítéknak minősül minden olyan kézzel fogható tárgy, mely valamilyen módon megerősít vagy elvet feltevéseket, kizár lehetőségeket, alátámaszt tényeket, melyek kapcsolatba hozhatók a tűz keletkezésének okával. Ha a tűzvizsgálat során a helyszínen valamilyen tárgyi bizonyítékot találunk, azt nem szabad a feltalálási helyéről mindaddig elmozdítani, míg megfelelően nem dokumentáltuk Fel kell jegyezni a dokumentálás során a tárgyi bizonyíték pontos feltalálási helyét, a tárgy állapotát valamint azt, hogy mi módon kapcsolódik a tűzvizsgálathoz. A feltételezett bizonyítékról a megtalálási helyén felvételt kell készíteni oly módon, hogy a felvételen jól látszódjon a tárgy kapcsolata a környezettel. A közelképeken a bizonyíték mérete és elhelyezkedése a mellé helyezett vonalzó vagy más ismert méretű tárgy segítségével megbecsülhető. Szintén felvételeket kell készíteni a lakókról ill. bérlőkről és mindazon tevékenységek látható nyomairól, melyeket a lakók, bérlők végeztek a tűzeset folyamán. Halálozás esetén az áldozat testét a feltaláláskori helyzetében kell lefényképezni ha lehetséges. A túlélő áldozatok sérüléseiről és ruházatukról szintén felvételt kell készíteni. A tárgyi bizonyítékok kisméretű darabjait megfelelő tárolókban kell tartani. Az új, bádogalapú fémdobozok, kannák tartósak és meggátolják az illékony folyadékok elpárolgását. Az ilyen eszközök hátránya, hogy a bennük tárolt bizonyítékként kezelt folyadék a doboz vagy kanna kinyitása nélkül nem látható és hosszú idejű tárolás esetén számolni kell a korrózió lehetőségével. Könnyen párolgó folyadékok tárolásánál, mint például a benzin, magasabb hőmérsékletek esetén jelentős gőznyomás alakulhat ki, mely a tároló doboz, kanna fedelét kinyithatja, és a tárolt anyag elpárologhat. Üvegedénynek nem lehet ragasztott fedelű lezárása, mert a ragasztóanyagban levő oldószer szennyezheti a tárolandó mintát. Gumival történő lezárás esetén a gumi a kémiai reakciók miatt meglágyulhat esetleg feloldódhat, mely a tárolandó minta mennyiségének csökkenéséhez vezethet, vagy akár az egész anyagminta elvesztését is okozhatja. Promatt Elektronika - 11 -

Az üvegedényben való tárolás biztosítja a minta láthatóságát anélkül, hogy azt ki kellene nyitni. Hosszú idejű tárolás esetén sem kell a minta megváltozásával számolni, ám az üvegedény törékeny. A műanyagzacskó könnyen megsérülhet, mely a tárolandó minta elvesztéséhez vagy szennyeződéséhez vezethet, és a műanyag bizonyos kémiai oldószerekkel érintkezve feloldódhat, átalakulhat. Közönséges műanyagzacskót csak akkor használjunk, ha más megoldás nem adódik. A tárgyi bizonyítékok szennyeződésének elkerülése érdekében a tárolásra használt edényeket, dobozokat a felhasználás idejéig légmentesen zárva kell tartani. Felnyitni csak a minta behelyezésekor a begyűjtési helyen szabad. Gyorsító anyagok (akceleráns) bizonyítékként történő begyűjtésekor a tűzvizsgálóknak eldobható latex vagy nitrile kesztyűt kell használni. Minden egyes bizonyítékként értékelendő anyag begyűjtésekor új kesztyűt kell használni. A gyorsító anyagok, vegyszerek belégzését vagy a hosszabban tartó bőrkontaktust kerülni kell. A begyűjtésnél alkalmazott szerszámokat minden egyes használat után gondosan meg kell tisztítani, hogy elkerülhessük a bizonyítékok egymással történő szennyezését. Az oldószerek légnemű, folyékony vagy szilárd halmazállapotúak lehetnek. A folyékony oldószerek könnyen oldódnak számos anyagban. Általában a folyékony oldószerek könnyebbek a víznél, így úsznak annak felszínén, bár néhány anyag, mint például az alkohol, oldódik a vízben. A folyékony oldószerek begyűjthetők szemcsepegtetővel, injekciós fecskendővel, egyéb szívócsöves eszközzel vagy akár magával a tárolóedénnyel is. Gézpólyát vagy tiszta papírtörülközőt is használhatunk a folyadék felitatásához. A folyékony oldószerek, kémiai anyagok beszivároghatnak, beivódhatnak porózus anyagokba. Ilyen esetekben a porózus anyagokat a beitatódott, beivódott anyaggal együtt lehet begyűjteni. Ezekből a anyagmintákból levághatunk, levéshetünk vagy lefűrészelhetünk. Ha a beivódás mélysége is érdekes lehet a vizsgálat során, akkor a mintavételezésnél a teljes anyagkeresztmetszetet kell mintaként begyűjteni és megőrizni a későbbi laboratóriumi vizsgálatok céljából. Gyakran a vizsgálat alatt összehasonlítás céljából ellenőrző mintadarabokat kell gyűjteni. Például ily módon egy olyan szövetdarab, melyről feltételezzük, hogy valamilyen oldószerrel átitatott, összehasonlítható egy ellenőrző mintadarabbal, mely nem tartalmaz ilyen oldószert, kémiai anyagot. Az ellenőrző mintadarabok lehetővé teszik a vizsgálatot végző laboratórium számára, hogy a vizsgálandó anyagot eredeti állapotában is vizsgálhassa és az eredményeket összevethesse a tényleges mintadarabbal. Szilárd halmazállapotú gyorsító anyag előfordulhat közönséges háztartásban használt anyagként is, de lehet veszélyes kémiai anyag is. Szilárd halmazállapotú gyorsító anyagot (akceleránst) az eredeti, feltaláláskori állapotában kell megőrizni. Mivel bizonyos anyagok erősen korrodáló hatásúak ill. nagy reakcióképességűek, a maradványokat elővigyázatosan kell kezelni, ne támadhassák meg a csomagolást, illetve ne veszélyeztessék azon személyeket, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülhetnek ezekkel az anyagokkal. A gáznemű anyagokból mechanikai mintavételi eszközökkel, légmintavevőkkel vagy palackokkal gyűjthetünk mintákat. Mielőtt bűnügyi tárgyi bizonyítékokat gyűjtenénk, konzultáljunk azzal a bűnügyi laboratóriummal, amelyik a vizsgálatokat végezni fogja. Az ujjlenyomat vétel, testnedvek azonosítása, haj és ruhafoszlányok, lábnyomok azonosítása vagy szerszámhasználati nyomok felismerése különleges eljárást és szakképzett személyzetet igényel. Elektromos berendezéseket és alkatrészeket is gyűjthetünk annak kivizsgálására, hogy valamilyen módon nem hozhatók-e összefüggésbe a tűzokozással. Mielőtt az effajta tevékenységbe belefogunk, bizonyosodjunk meg róla, hogy az összes elektromos tápforrás feszültségmentesítve van-e ill. le van-e kapcsolva? Szükség esetén kérjünk segítséget olyantól, aki ismeri a tápellátást. A kapcsolókat, dugaszoló aljzatokat, kötődobozokat, táposztó paneleket szétszerelés nélkül kell begyűjteni. A tűz által érintett alkatrészek, elemek törékennyé válhatnak, így leszerelésük esetén fokozott gondossággal járjunk el. A leszerelési eljárást fényképfelvételekkel kell dokumentálni. A bizonyítékként kezelendő tárgyakat a begyűjtéskor címkézni kell. A címkén szerepeljen a vizsgálatot végző személy neve, a begyűjtés dátuma és ideje, a tárgy leírása és a helyszín megnevezése, ahol a tárgyat találták. A tűzvizsgálóknak figyelemmel kell kísérnie a bizonyítékok sorsát a megtalálásuktól kezdődően, biztosítani kell azok biztonságos, sérülésmentes tárolását. A bizonyítékokat vagy a tűzvizsgálóknak kell őrizni vagy zárható helyen kell tárolni. Ha a bizonyítékok szállítására van szükség, az futár útján, kézbesítéssel történjen, hogy a szállítás során minimális legyen az elvesztés, rongálódás, ellopás veszélye. A biztonságos szállítás során használjunk szállítólevelet ill. átvételi elismervényt, melyen a címzett aláírásával igazolja a bizonyíték átvételét. A bizonyítékok tároló helyéhez történő hozzáférést a lehető legszűkebb körre korlátozzuk a fokozott biztonság érdekében. A bizonyítékokat a lehető legmegfelelőbb fizikai körülmények között kell tárolni mindaddig, amíg szükség lehet rájuk. Általában a száraz, sötét, hűvös tárolási körülmények a legkedvezőbbek. Ha valamely bizonyíték speciális vizsgálata válik szükségessé, akkor a tűzvizsgálónak írásban kell azt kérnie megjelölve, hogy milyen vizsgálatot szeretne elvégeztetni. A tárgyi bizonyítékokat rendszerint laboratóriumokban vagy speciális vizsgálatokra alkalmas helyeken vizsgálják, ellenőrzik. A vizsgálatok során meghatározhatják a bizonyítékok kémiai összetételét, fizikai jellemzőit. A vizsgálat megállapíthatja, hogy valamely berendezés kielégíti a rá vonatkozó szabványossági előírásokat, vagy lehet a vizsgálat eredménye az is, hogy a berendezés nem működik kielégítően. - 12 - Promatt Elektronika

Egy másik lényeges vizsgálati feladat a szóbeli információgyűjtés. A meghallgatások, kikérdezések célja használható, pontos adatok gyűjtése. Bizonyos emberekhez bizalommal viszonyulhatunk. A tőlük kapott információkat megbízhatóknak tekinthetjük, mivel semmilyen érdekük nem fűződik a vizsgálat kimeneteléhez. Az ilyen jellegű meghallgatásoknál a vizsgálatot végző személy közvetlen, oldott viszonyt igyekszik kialakítani a kérdezett személlyel. Bizonyos személyektől származó adatokat fenntartással kell kezelni. Az általuk közölt információ félrevezető is lehet, ha valamilyen módon érdekeltek, érintettek a vizsgálat kimenetelében. Az ilyen személyektől gyűjtött információkat minden esetben ellenőrizni kell. A meghallgatásokat előre be nem jelentett módon kell szervezni, hogy az adatközlők ne tudjanak előre felkészülni. A meghallgatás helyszíne egyik vagy másik fél számára helyzeti előnyt jelenthet. A meghallgatandó számára kellemetlen helyszín helyzeti előnyt jelenthet a tűzvizsgáló számára. Bizonyos személyek esetén, például egy gyújtogatásos tűzeset gyanúsítottjának kihallgatásakor, a kapott adatokat erős kritikával kell kezelni. Ezeket az adatokat eleve megbízhatatlanoknak kell tekinteni, hacsak nem ellenőriztük őket alaposan. A meghallgatást a tűzvizsgáló számára előnyös környezetben kell végezni. A meghallgatások megkezdése előtt a tűzvizsgálónak jól át kell gondolnia az addigi vizsgálati eredményeket. Egy jól átgondolt kérdéssorozatot célszerű összeállítani, hogy a meghallgatás minden lényeges mozzanatra kiterjedjen. A meghallgatásokra a tűzeset után a lehető legkorábbi időpontban sort kell keríteni. Ha lehetséges, a meghallgatásokat előzze meg a helyszíni vizsgálat. A helyszíni vázlatok segíthetnek a szemtanúknak az események felidézésében. Ezen javaslatok ismeretében a tűzvizsgálónak mérlegelnie kell a meghallgatás időpontjának megválasztását, ugyanis a lehetséges szemtanúk egy része a tűzeset helyszínén tartózkodik közvetlenül a tűzeset után, de nem könnyen azonosítható későbbi időpontban. Ezeket a szemtanúkat célszerű azonnal meghallgatni. A meghallgatásokat dokumentálni kell. Ennek módja lehet videofelvétel készítés, hangrögzítés vagy jegyzőkönyv. A meghallgatásoknak a meghallgatás helyének és idejének rögzítésével kell kezdődniük. A meghallgatott személy azonosítható nevével, születési adataival, társadalombiztosítási azonosítójával, vezetői engedélyének számával, lakcímével és telefonszámával, munkahelyének címével és telefonszámával vagy bármilyen más adattal, mely az egyértelmű azonosítást lehetővé teszi vagy az esetleges újabb meghallgatásnál az elérhetőséget biztosítja. A meghallgatások után a tűzvizsgáló a begyűjtött adatokat, információkat kiértékeli, összeveti. Az egymást megerősítő ill. az egymásnak ellentmondó adatokat, információkat dokumentálni kell. Új szálak merülhetnek fel, egyes területeket esetleg újból vizsgálat alá kell vonni. Jelentések, jegyzőkönyvek begyűjtésére lehet szükség. Szakértők bevonása válhat szükségessé: a különféle rendszerek működésének vizsgálatához, az esetleges hibás működés kiderítéséhez, próbák végrehajtásához mérnökök Tűzvizsgálat: Vizsgálati eljárások nyújthatnak segítséget. A vizsgálatok további részei nem feltétlenül a tűzeset helyszínén folytatódnak. A hatóságok, hivatalok értékes adatokkal segíthetik a tűzvizsgálatot. Térképek, telekkönyvi kivonatok, bűnügyi jegyzőkönyvek, tűzoltósági felülvizsgálatok jegyzőkönyvei, tűzesetek jegyzőkönyvei segíthetnek az eredményes vizsgálatban. További segítséget jelenthetnek az adás-vételi szerződések, válással kapcsolatos iratok, hitelesítendő végrendeletek, bankrablással kapcsolatos adatok, polgári és bűnügyi perek adatai, halotti anyakönyvi kivonatok. Adatokat kaphatunk a különböző hatóságoktól az egyes gazdasági társaságokról, társasági és egyéni adóvisszatérítésekről, hatósági bűnügyi nyomozati anyagokról. A tűzoltóság nyilvántartásában szerepelnek tűzoltósági felülvizsgálati jegyzőkönyvek, tűzesetek adatai, tűzvizsgálati eljárások, melyek szintén felhasználhatók a vizsgálat során. Nemcsak hatósági szervezetektől kaphatunk segítséget a tűzvizsgálat során. Az NFPA által közzétett előírások, szabványok, a Tűzvizsgálók Nemzeti Szövetségének gondozásában megjelenő publikációk szintén segítséget jelenthetnek a vizsgálatok során. A gyújtogatások kapcsán a biztosító társaságok szintén érdekeltek a tűzvizsgálatok sikeres lefolytatásában és ennek érdekében erről az oldalról is nyerhetünk hasznos információkat. A tűzesetek során felvett káreseti jegyzőkönyvek, azon biztosítótársaságok listája, akik az adott káreseménnyel kapcsolatban kártérítést fizettek, a kártérítésben részesült személyek listája hasznos információkkal szolgálhatnak egy adott tűzvizsgálati eljárás során. A vizsgálat végeztével össze kell foglalni a tapasztaltakat. Az összefoglalás általában egy írásbeli vizsgálati jelentés, melynek tartalmaznia kell a tűzesemény ismertetését, a tűz helyszínének valamint a helyszínen gyűjtött bizonyítékoknak részletes leírását, az elvégzett vizsgálatok és azok eredményeinek ismertetését valamint a tűzvizsgáló helyzetértékelését. Előfordulhat, hogy a tűzvizsgálóknak szóban kell ismertetniük a vizsgálat során szerzett tapasztalataikat. Ennek gyakorlati formája lehet egy jelentés az elöljáró felé vagy tanúvallomás a bíróság előtt. A vonatkozó vizsgálati eredményeket világosan, szabatosan kell ismertetni. A tűzvizsgáló megjelenése, viselkedése az alkalomhoz illő legyen A sikeres vizsgálat érdekében a tűzvizsgálóknak részletekbe menően ismerniük kell az NFPA 921-ben leírt vizsgálati eljárásokat. A vizsgálati helyszínre érve a tűzvizsgálónak gondoskodnia kell a helyszín biztosításáról, fel kell mérnie a káresemény épületeinek külső és belső állapotát, a helyszínről dokumentációt kell készítenie, fel kell kutatnia, össze kell gyűjtenie és biztonságba kell helyeznie a helyszínen a bizonyítékokat. A helyszíni tevékenységeken felül meghallgatásokat végezhet, szakértőket hívhat segítségül, támaszkodhat a hivatalok által szolgáltatott adatokra. A vizsgálat lezárásaként elkészíti jelentését. Promatt Elektronika - 13 -

Megvitatandó kérdések A videó megtekintése után az oktatónak időt kell szánnia a programban látott lényeges pontok megerősítésére. Az alábbi kérdéscsoport segíthet a tanfolyam e részének előkészítésében. A nagyobb hatás kedvéért az oktatónak érdemes személyes vagy helyi tapasztalatokat kiemelni. Valós tűzhelyszínek fotói vagy vázlatai nagyban segítik a vitát. A megbeszélés során ne elégedjünk meg egyszavas, tőmondatos válaszokkal. Bátorítsuk a résztvevőket, fejtsék ki véleményüket bővebben, részletesebben. Például az 5. kérdés kapcsán kérdezzünk rá, miért fontos a helyszíni dokumentálás során mind a feljegyzések, vázlatok készítése, mind a fényképfelvétel készítés. Az alábbi kérdéscsoportot a továbbképzést vezető előadó saját belátása szerint használhatja a tanfolyam során, aki természetesen ezen kérdéseken kívül vagy ezek felhasználása mellett saját maga által megfogalmazott kérdéseket is használhat. A kérdések az oktató igényeinek megfelelően megváltoztathatók. 1. Saját gyakorlati esetei közül válasszon egy vagy két eseményt a közelmúltból. Milyen hatással voltak az alább felsorolt tényezők a tűzre ill. a tűzvizsgálatra? a. a tűz helyszíne b. az időpont c. dátum d. időjárás e. az objektum használati módja f. az objektum szerkezete g. a károkozás jellege és nagysága h. a sérülések jellege, súlyossága i. különleges biztonsági intézkedések 2. Milyen szabályozások érvényesek egy adott objektumra történő belépés engedélyezésével kapcsolatban tűzeset esetén? a. A belépés szabályait gyakran az állami és/vagy helyi előírások tartalmazzák. b. Az objektum területére történő engedély nélküli belépés a tűzvizsgáló büntetésével járhat. c. Ha a tűzoltóság a tűzeset helyszínén tartózkodik, a mindenkori oltásparancsnok jogosult engedélyezni a tűzvizsgáló belépését a területre. 3. Mi a célja a tűzhelyszín előzetes vizsgálatának? a. a tűzesemény nagyságrendjének felmérése b. a részletesebb vizsgálatot igénylő területek felmérése, kijelölése c. a tűzvizsgálathoz szükséges személyi és tárgyi feltételek felmérése d. az objektum statikai, szerkezeti állapotának felmérése e. a helyszíni veszélyforrások felmérése 4. Melyek a helyszíni módszeres tűzvizsgálat elemei? a. Először tűzhelyszín külső környezetét vizsgáljuk, a tűz okozta károsodást és az égésmintákat dokumentáljuk. b. Ha az épületbe biztonságosan bemehetünk, az épületbelsőben történt tűz és oltás következtében keletkezett károkat kell felmérni. c. Azonosítani és dokumentálni kell az áldozatok, a tűzmaradványok és a bizonyítékok feltalálási helyét. d. Azonosítani és dokumentálni kell az égésminták előfordulási helyét. e. Meg kell határozni az összes szóba jöhető tűzkeletkezési helyet, és meg kell próbálni rekonstruálni az eseményt f. Ellenőrizni kell az épületfelügyeleti rendszereket: a tűzjelző rendszert, a hűtés-fűtés- szellőztető rendszereket, a közműveket és az épület tűzgátló berendezéseit. g. Rögzíteni, jegyzőkönyvezni kell a tűzhelyszínt a bizonyítékok és körülmények dokumentálásával. h. Össze kell gyűjteni és jegyzőkönyvezni kell a bizonyítékokat. 5. Milyen módon dokumentálhatja a tűzvizsgáló a tűzhelyszínt és a bizonyítékokat? Melyek az előnyei ill. hátrányai az egyes dokumentálási módoknak? a. Feljegyzés készítés b. Hangfelvétel készítés c. Vázlatrajz készítés d. Fényképfelvétel készítés 6. Nevezzünk meg néhány tipikus bizonyítékot, jellemző tűzhelyszín részletet, melyet a tűzvizsgálónak fényképezéssel célszerű dokumentálnia! (Ha lehetséges az előadó hozzon magával tűzhelyszínről készült felvételsorozatot, és mutassa meg a résztvevőknek.) a. A tűzkárt szenvedett szerkezet, objektum minden oldala és sarkai. b. Az áldozatok és bizonyítékok eredeti feltalálási helyükön az eredeti környezetben. c. A bizonyítékok begyűjtéshez történő előkészítés közben. d. Ablakok, tetők, falak olyan hiányosságai, melyeket nem a tűz okozott. e. Előírások figyelmen kívül hagyása, be nem tartása; szerkezeti hiányosságok, elégtelenségek f. Füst, hő, égésminták g. Minden tűz által nem érintett terület h. Minden hőtermelésre képes berendezés i. Minden szellőzési hely j. Minden tűzoltósági oltási tevékenység k. Szemtanúk, nézelődők l. A tűzkeletkezés helye valamint minden tűzkeltésre alkalmas eszköz, berendezés. Ezek általában az utolsó felvételek. - 14 - Promatt Elektronika

7. Melyek a bizonyítékgyűjtési folyamat lépései? a. A bizonyíték feltalálási környezet és abban a bizonyíték elhelyezkedésének fényképes dokumentálása. b. Ellenőrzött, bevizsgált eszközök alkalmazása a bizonyítékok tárolásához. c. Minden bizonyítékot címkével kell ellátni, melyen szerepeljen a tűzvizsgáló neve, a begyűjtés időpontja, dátuma, a bizonyíték megnevezése és utalás arra, hogy hol találták. d. A bizonyítékok elszennyezésének elkerülése érdekében minden egyes bizonyíték begyűjtése során használjunk új eldobható kesztyűt. A begyűjtésnél használt szerszámokat, segédeszközöket gondosan tisztítsuk meg minden egyes használat után. e. Összehasonlító vizsgálatok céljából gyűjtsünk ellenőrző mintákat. f. Gondoskodjunk a bizonyítékok biztonságos és rongálódásmentes elhelyezéséről mindaddig, míg a bizonyítékokra szükség lehet. Előadótermi foglalkozások A javasolt foglalkozási témák némelyike ötletfelvetéseket tartalmaz. Alakítsunk a résztvevők közül együtt dolgozó párokat, kisebb csoportokat. Minden egyes téma feldolgozása után az egyes kisebb csoportok számoljanak be tapasztalataikról, eredményeikről az egész csoport nyilvánossága előtt. Minden egyes újabb témakidolgozás előtt szervezzük újjá a csoportokat. A tanfolyam során az oktató a gyakorlati rész bemutatásakor felhasználhatja azt az esettanulmányt, melynek forgatókönyve a mellékletben található. Gyakorlatából vett tapasztalatokkal kiegészítheti, életszerűbbé teheti vagy hozhat példákat a saját esetei közül, ha azt hatékonyabbnak, életszerűbbnek tartja. A valós helyzetet jobban közelítve választható az a megoldás is, hogy az információkat kisebb mennyiségben, fokozatosan közöljük a hallgatókkal. 1. Épületszerkezeti anyagok A hallgatók csoportosítsák a teremben vagy az épületben (a tanfolyam helyszínén) található építészeti anyagokat. Miként viselkednének ezen anyagok tűz esetén? 2. Gyújtóforrások Soroltassuk fel e teremben vagy a tanfolyam épületében előforduló összes potenciális gyújtóforrást. 3.Bizonyítékgyűjtés Hozzunk a foglalkozásra bizonyítékok tárolására szolgáló edényeket, eszközöket; bizonyítékok begyűjtésekor használatos szerszámokat és folyadékkal átitatott rongy és/vagy szőnyeg darabokat. Mutassuk be, hogyan kell a folyadék halmazállapotú bizonyítékokat begyűjteni. Gyakoroltassuk a hallgatókkal a fecskendő, szemcsepegtető, gézpólya használatát. Tároljuk el a "bizonyítékot" a tárolására szolgáló edényekben, eszközökben, és lássuk el a szükséges címkével, kísérő irattal.(a 28. oldalon egy formanyomtatvány minta található) Tűzvizsgálat: Vizsgálati eljárások 8. Milyen körülményeket kell figyelembe vennie a tűzvizsgálónak egy meghallgatásra való felkészülés során? a. Össze kell írni mindazon kérdéseket, melyeket fel szeretnénk tenni b. A meghallgatásokat a tűzeset után a lehető leghamarabb el kell végezni, de nem a tűzesemény helyszínén. c. Alakítsunk ki közvetlen, kellemes viszonyt azon interjúalanyokkal, akiktől megbízható, tárgyszerű, tényfeltáró vallomást, beszámolót remélünk. d. Azon interjúalanyok esetén, akiknek szavahihetőségét illetően kétségek merülhetnek fel, olyan környezetben történjen a meghallgatás, mely a tűzvizsgáló számára előnyös. Ilyen esetekben minden információt ellenőrizni kell. 4. Esettanulmány Ha a mellékletben leírt esettanulmányt kívánjuk feldolgoztatni a hallgatókkal, akkor másoltassuk le és osszuk szét a 21. oldalon található A. és B függelékről, valamint a 28. oldalon található "Bizonyítékok jegyzékéről" készült másolatokat. Tüzet jelentenek a Tessedik Főiskola négy szintes kollégiumából Adácsról a Fő utca 13. szám alól október 13.-án vasárnap este 9 óra 30 perckor. Az időjárás szeles, kb. 60 km/h széllökéseket mértek. Minden diákot sérülés nélkül sikeresen kimentettek. Az adácsi tűzoltóság a helyszínen tartózkodik. A tűzoltóparancsnok a tűzvizsgálót a helyszínre vezényli. a. Az "A" jelű segédanyag segítségével jegyeztessük le a hallgatókkal a tűzesemény alapvető adatait. b. A tűzeset helyszínére érve kinél fog a tűzvizsgáló jelentkezni? c. Mielőtt belépne az épületbe mit fog a tűzvizsgáló tenni? (Megjegyzés: Számos elvégzendő feladat van. Győződjünk meg róla, hogy a hallgatók számbavegyék az összes alábbi tevékenységet: meg kell bizonyosodni arról, hogy a tűzhelyszín a vizsgálat szempontjából biztonságos-e; ki kell kérdezni a tűzoltókat a tapasztalataikról, megfigyeléseikről; fel kell mérni a szerkezeti, statikai állapotot, folyamatosan figyelni kell az egyéb potenciális veszélyforrásokra, el kell végezni a külső vizsgálatokat, engedélyt kell kérni az oltást vezető parancsnoktól, használni kell a megfelelő védőfelszerelést) Promatt Elektronika - 15 -

Az épületen belül végzett előzetes vizsgálatok szerint a legnagyobb kár a harmadik emelet egyik szárnyában keletkezett. a. Hogyan történik a tűz eredetének pontosabb behatárolása? (Megjegyzés: Ellenőrizzük, hogy a hallgatók alkalmazzák-e az alábbi eljárásokat: A tűz által kevésbé érintett területektől haladunk a nagyobb tűzkárt szenvedett területek felé, vizsgáljuk az égésnyomokat, azonosítjuk az összes lehetséges tüzet előidéző eszközt, rekonstruáljuk a tüzet megelőző helyszínt.) b. Milyen eljárással lenne célszerű a megfigyeléseket, tapasztalatokat dokumentálni? A tűzvizsgáló azt a következtetést vonja le az eddigi tapasztalatokból, hogy a tűz az egyik hálószobában az ablak szomszédságában keletkezett, és a függönyök lehettek az első anyagok, melyek lángra kaptak. A lehetséges tűzforrások között szerepel egy vasaló, egy olvasó lámpa, egy... lámpa (valamennyien csatlakoztatva voltak a hálózatba) és dohányzási kellékek. Terepi gyakorlatok 1. Kísérjük el a tűzvizsgálót egy vizsgálati helyre. Készítsünk feljegyzést és fényképfelvételeket arról, hogy a tűzvizsgáló hogyan végzi a tűzhelyszín előzetes felmérését. Kísérjük figyelemmel azt a mozzanatot, amikor és ahogy a tűzvizsgáló engedélyt kér és kap az oltásparancsnoktól arra, hogy beléphessen az épületbe. Fényképezzük le a bizonyítékokat abban az állapotban, ahogy megtalálták őket. Készítsünk felvételeket a begyűjtés folyamatáról, mozzanatairól. Készítsünk helyszíni vázlatrajzot, jelöljük rajta a sérüléseket, rongálódást valamint a szobák, lépcsők, ablakok, ajtók egymáshoz viszonyított elhelyezkedését, méreteiket. Töltsük ki a fényképfelvételek valamint a bizonyítékok felsorolására szolgáló űrlapokat. 2. A hatóságoktól származó adatok alapján derítsük ki az 1. pontban vizsgált ingatlan tulajdonosát. Nézzünk utána, hogy mikor vásárolták az ingatlant és mennyi volt a vételár. Nézzünk utána, hogy volt-e korábban a szóban forgó ingatlannal kapcsolatban tűzoltósági ellenőrzés vagy tűzeset. Ha lehetséges próbáljuk meg kideríteni az ingatlanra kötött biztosítás részleteit. 3. Kísérjük el a tűzvizsgálót a szemtanúk meghallgatására. Figyeljük meg, hogyan történik egy szavahihetőnek tartott, megbízható szemtanú meghallgatása, és hogyan kérdeznek ki egy olyan szemtanút, akinek vallomásával szemben fenntartásai vannak a tűzvizsgálónak. Ha a meghallgatott személy egyben gyanúsított is, segítsük a tűzvizsgáló munkáját azzal, hogy közreműködünk a kapott információk ellenőrzésében. a. A mellékletben szereplő fényképfelvételek listájának segítségével válasszuk ki azon felvételeket, melyeket a tűzvizsgáló is elkészítene a valóságban. b. A mellékletben szereplő bizonyítéklista segítségével válasszuk ki azon bizonyítékokat, melyeket a tűzvizsgáló begyűjtene. c. Soroljuk fel azon megelőző intézkedéseket, melyeket a tűzvizsgálónak meg kell tennie, mielőtt az elektromos berendezéseket bizonyítékként begyűjti. d. Fogalmazzunk meg egy kérdéscsoportot, melyet azon szoba lakóinak tennénk fel, akik a feltételezett tűzkialakulás helyiségében laknak, hogy a tűz keletkezésének okát kideríthessük. A tanfolyam előadója kijelölhet egy vagy két hallgatót a résztvevők közül, akiknek azt a feladatot adja, hogy tegyenek szóbeli jelentést a tűzesetről. Engedjük meg a hallgatóknak, hogy a saját elképzelésük szerint zárhassák le a vizsgálatot, és elmondhassák, bizonyítékokkal alátámaszthassák, hogy szerintük mi okozta a tüzet. - 16 - Promatt Elektronika

Ellenőrző kérdéscsoport Az ellenőrző kérdéscsoport a tanfolyam hatékonyságának és a résztvevők által elsajátított ismeretek felmérésére szolgál. Osszuk ki a kérdéseket, és adjunk 20 percet a kitöltésre. Ha az oktató szükségesnek tartja, beszedheti a kérdőíveket, sőt teljesítendő minimum követelményt is előírhat. A kitöltés után minden egyes kérdésre adjuk meg a helyes választ. 1. A tűzhelyszín vizsgálatakor a tűzvizsgálók... (Válasszunk egyet az alábbiak közül!) a. a leginkább megégett területtől a kevésbé égett területek felé haladnak a vizsgálat során. b. a legkevésbé égett területek felől haladnak a leginkább érintett területek felé a vizsgálat során. c. a legnyilvánvalóbb bizonyítékok feltalálási helyétől kezdik a vizsgálatot. A (b) jelű válasz a helyes. 2. A tűz helyszínének előzetes vizsgálata a... (Válasszunk egyet az alábbiak közül!) a. padlásszobákkal, padlástérrel ill. a legmagasabb szinttel kezdődik. b. külső környezet felmérésével kezdődik. c. pinceszinttel ill. a legalsó szinttel kezdődik. A (b) jelű válasz a helyes. 3. Amíg a tűzoltóság a helyszínen tartózkodik, ki a tűzhelyszínen a parancsnok, ki irányítja, koordinálja a tevékenységeket? (Válasszunk egyet az alábbi válaszok közül) a. a tűzvizsgáló b. az oltásparancsnok c. az ingatlan tulajdonosa A (b) jelű válasz a helyes. 4. Soroljon fel legalább öt olyan adatot, melynek szerepelnie kell a bizonyítékokat kísérő iratokon! A helyes válaszok: 1) a tűzvizsgáló neve, 2) a begyűjtés dátuma, 3) a begyűjtés ideje, 4) az eszköz, bizonyíték leírása, 5) a bizonyíték feltalálási helye. 5. Ha a vizsgálatok során a tűzvizsgáló úgy érzi, hogy az egyik szemtanú akár gyanúsítottként is szóba jöhet, mit kell tennie? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. Ellenőriznie kell minden adatot, melyet a meghallgatás során kapott. b. A meghallgatás helyszínéül olyan helyet kell választani, ahol a szemtanú biztonságban, otthonosan érzi magát. c. A meghallgatás során szerzett ellentmondásos információkat, adatokat dokumentálni, jegyzőkönyvezni kell. d. A fentebb felsoroltak mindegyikét. A (a) és ( c) jelű válaszok a helyesek 6. A meghallgatásokra vonatkozóan az alább felsorolt állítások közül melyek az igazak? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. Ha lehetséges, a szemtanúk meghallgatására az előzetes felmérés előtt kell sort keríteni. b. A meghallgatás előtt egy ellenőrző kérdéscsoportot kell összeállítani, mely az összes fontos témakört érinti. c. A tűzvizsgáló ne mutassa meg a tűzeset helyszínéről készített vázlatokat, feljegyzéseket a meghallgatás során. d. A meghallgatás folyamatát dokumentálni kell videó felvétellel, hangrögzítéssel vagy írott formában. A (b) és ( d) jelű válaszok a helyesek 7. A tűz helyszínének előzetes felmérése során milyen teendőink vannak? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. Meghatározzuk a lehetséges veszélyforrásokat. b. Meghatározzuk a tűzeset nagyságrendjét, jellegét. c. Kijelöljük azokat a területeket, melyek további részletes vizsgálatot igényelnek. d. A fentebb felsorolt valamennyi tevékenységet el kell végezni. A (d) jelű válasz a helyes. 8. A tűzeset helyszínének vizsgálata során mit vizsgál, mit keres a tűzvizsgáló? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. Minden lehetséges tűzkeletkezési helyet. b. A tűz következtében kialakult károkat. c. Szándékos tűzkeltés esetén az indítékokat. d. A fent felsoroltak mindegyikét. A (a) és ( b) jelű válaszok a helyesek Promatt Elektronika - 17 -

9. A tűzhelyszín dokumentálására vonatkozóan melyek az alább felsorolt állítások közül az igazak? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. Ha a tűzvizsgáló a vizsgálat során megfelelő fényképfelvételeket készít, nem szükséges a helyszínről vázlatrajzot készíteni. b. A helyszínen készített feljegyzések kiegészíthetik az ábrákat, fényképfelvételeket. c. A dokumentáció segít felidézni a helyszínen tapasztaltakat egy későbbi időpontban is. d. A bámészkodókról készített fényképfelvétel filmpocsékolás csupán. A (b) és ( c) jelű válaszok a helyesek 10. Határozzuk meg a tárgyi bizonyíték fogalmát! Tárgyi bizonyítéknak nevezünk minden olyan kézzel fogható tárgyat, eszközt, melyek segítenek alátámasztani vagy cáfolni a tűz keletkezési helyével és okával kapcsolatos állításokat, feltevéseket. 11. Melyek a bizonyítékokra vonatkozó igaz állítások az alábbi állítások közül? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. A tűzhelyszínen talált bizonyítékokat nem szabad a feltalálási helyüktől mindaddig elmozdítani, míg a bizonyítékokat a feltalálási helyükön megfelelően nem dokumentáljuk. b. A tűzhelyszínen talált bizonyítékokat közös tároló edényben, tárlóban kell tartani. c. A begyűjtési folyamatot fényképfelvételekkel kell dokumentálni. d. Bűnügyi dokumentumok begyűjtéséhez a tűzvizsgálónak szakértők bevonását kell kérni. Az (a), ( c), (d) jelű válaszok a helyesek. 12. Ha a bizonyítékokat egyik tárolási helyről egy másikra kell szállítani... (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. kézhez kézbesítést kell igénybe venni, ha lehetséges. b. a szállítás során szállítólevelet kell használni. c. a bizonyítékokat a lehető legjobb körülmények között kell őrizni mindaddig, míg szükség lehet rájuk. d. Az összes fent felsorolt állítás igaz. A (d) jelű válasz a helyes. 13. Melyek az alább felsorolt információk közül azok, melyeket a helyszínen készült vázlatrajznak tartalmaznia kell? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. A tűzvizsgáló neve b. A vázlaton használt szimbólumok listája megnevezésükkel c. Az ablakok, ajtók, lépcsők, szobák egymáshoz képesti elhelyezkedése d. A bizonyítékok környezetükhöz képesti elhelyezkedése e. Az összes fent felsorolt információnak szerepelnie kell. A (e) jelű válasz a helyes. 14. Mit ábrázolnak a tűzhelyszínen készített fényképfelvételek sorozatában az utolsó felvételek? (Válasszunk egyet az alábbiak közül!) a. A tűz keletkezésének helye. b. Áldozatok. c. Égésminták, égésnyomok. d. Szemtanúk. A (a) jelű válasz a helyes. 15. Annak a tűzvizsgálónak, akinek a bíróságon kell ismertetnie a vizsgálat eredményeit... (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. a tűzeseményről részletes dokumentációval kell rendelkeznie. b. bizonyítania kell, hogy a bizonyítékok a tűzesemény óta biztonságban voltak. c. a megjelenésének és viselkedésének alkalomhoz illőnek kell lennie. d. tanúkat kell felsorakoztatnia, akik megerősítik az általa elmondottakat. Az (a), ( b), (c) jelű válaszok a helyesek. - 18 - Promatt Elektronika

Ellenőrző kérdések 1. A tűzhelyszín vizsgálatakor a tűzvizsgálók... (Válasszunk egyet az alábbiak közül!) a. a leginkább megégett területtől a kevésbé égett területek felé haladnak a vizsgálat során. b. a legkevésbé égett területek felől haladnak a leginkább érintett területek felé a vizsgálat során. c. a legnyilvánvalóbb bizonyítékok feltalálási helyétől kezdik a vizsgálatot. 2. A tűz helyszínének előzetes vizsgálata a... (Válasszunk egyet az alábbiak közül!) a. padlásszobákkal, padlástérrel ill. a legmagasabb szinttel kezdődik. b. külső környezet felmérésével kezdődik. c. pinceszinttel ill. a legalsó szinttel kezdődik. 3. Amíg a tűzoltóság a helyszínen tartózkodik, ki a tűzhelyszínen a parancsnok, ki irányítja, koordinálja a tevékenységeket? (Válasszunk egyet az alábbiak közül!) a. a tűzvizsgáló b. az oltásparancsnok c. az ingatlan tulajdonosa 4. Soroljon fel legalább öt olyan adatot, melynek szerepelnie kell a bizonyítékokat kísérő iratokon! a. b. c. d. e. 5. Ha a vizsgálatok során a tűzvizsgáló úgy érzi, hogy az egyik szemtanú akár gyanúsítottként is szóba jöhet, mit kell tennie? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. Ellenőriznie kell minden adatot, melyet a meghallgatás során kapott. b. A meghallgatás helyszínéül olyan helyet kell választani, ahol a szemtanú biztonságban, otthonosan érzi magát. c. A meghallgatás során szerzett ellentmondásos információkat, adatokat dokumentálni, jegyzőkönyvezni kell. d. A fentebb felsoroltak mindegyikét. 6. A meghallgatásokra vonatkozóan az alább felsorolt állítások közül melyek az igazak? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. Ha lehetséges, a szemtanúk meghallgatására az előzetes felmérés előtt kell sort keríteni. b. A meghallgatás előtt egy ellenőrző kérdéscsoportot kell összeállítani, mely az összes fontos témakört érinti. c. A tűzvizsgáló ne mutassa meg a tűzeset helyszínéről készített vázlatokat, feljegyzéseket a meghallgatás során. d. A meghallgatás folyamatát dokumentálni kell videó felvétellel, hangrögzítéssel vagy írott formában. 7. A tűz helyszínének előzetes felmérése során milyen teendőink vannak? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. Meghatározzuk a lehetséges veszélyforrásokat. b. Meghatározzuk a tűzeset nagyságrendjét, jellegét. c. Kijelöljük azokat a területeket, melyek további részletes vizsgálatot igényelnek. d. A fentebb felsorolt valamennyi tevékenységet el kell végezni. 8. A tűzeset helyszínének vizsgálata során mit vizsgál, mit keres a tűzvizsgáló? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. Minden lehetséges tűzkeletkezési helyet. b. A tűz következtében kialakult károkat. c. Szándékos tűzkeltés esetén az indítékokat. d. A fent felsoroltak mindegyikét. Promatt Elektronika - 19 -

9. A tűzhelyszín dokumentálására vonatkozóan melyek az alább felsorolt állítások közül az igazak? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. Ha a tűzvizsgáló a vizsgálat során megfelelő fényképfelvételeket készít, nem szükséges a helyszínről vázlatrajzot készíteni. b. A helyszínen készített feljegyzések kiegészíthetik az ábrákat, fényképfelvételeket. c. A dokumentáció segít felidézni a helyszínen tapasztaltakat egy későbbi időpontban is. d. A bámészkodókról készített fényképfelvétel filmpocsékolás csupán. 10. Határozzuk meg a tárgyi bizonyíték fogalmát! 11. Melyek a bizonyítékokra vonatkozó igaz állítások az alábbi állítások közül? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. A tűzhelyszínen talált bizonyítékokat nem szabad a feltalálási helyüktől mindaddig elmozdítani, míg a bizonyítékokat a feltalálási helyükön megfelelően nem dokumentáljuk. b. A tűzhelyszínen talált bizonyítékokat közös tároló edényben, tárlóban kell tartani. c. A begyűjtési folyamatot fényképfelvételekkel kell dokumentálni. d. Bűnügyi dokumentumok begyűjtéséhez a tűzvizsgálónak szakértők bevonását kell kérni. 12. Ha a bizonyítékokat egyik tárolási helyről egy másikra kell szállítani... (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. kézhez kézbesítést kell igénybe venni, ha lehetséges. b. a szállítás során szállítólevelet kell használni. c. a bizonyítékokat a lehető legjobb körülmények között kell őrizni mindaddig, míg szükség lehet rájuk. d. Az összes fent felsorolt állítás igaz. 13. Melyek az alább felsorolt információk közül azok, melyeket a helyszínen készült vázlatrajznak tartalmaznia kell? (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. A tűzvizsgáló neve b. A vázlaton használt szimbólumok listája megnevezésükkel c. Az ablakok, ajtók, lépcsők, szobák egymáshoz képesti elhelyezkedése d. A bizonyítékok környezetükhöz képesti elhelyezkedése e. Az összes fent felsorolt információnak szerepelnie kell. 14. Mit ábrázolnak a tűzhelyszínen készített fényképfelvételek sorozatában az utolsó felvételek? (Válasszunk egyet az alábbiak közül!) a. A tűz keletkezésének helye. b. Áldozatok. c. Égésminták, égésnyomok. d. Szemtanúk. 15. Annak a tűzvizsgálónak, akinek a bíróságon kell ismertetnie a vizsgálat eredményeit... (Jelöljük ki a helyes válaszokat!) a. a tűzeseményről részletes dokumentációval kell rendelkeznie. b. bizonyítania kell, hogy a bizonyítékok a tűzesemény óta biztonságban voltak. c. a megjelenésének és viselkedésének alkalomhoz illőnek kell lennie. d. tanúkat kell felsorakoztatnia, akik megerősítik az általa elmondottakat. - 20 - Promatt Elektronika