VÁZLATOK A VILÁGIRODALOMBÓL (oktatási segédanyag)

Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék BÁRDOS JÓZSEF VÁZLATOK A VILÁGIRODALOMBÓL (oktatási segédanyag) Kecskemét 2005

Világirodalom 3 1. AZ ÍRÁS ÉS AZ ÍRÁSBELISÉG TÖRTÉNETE I. Az írás a kommunikáció másodlagos formája kialakulása: összefügg a központi kormányzás szükségletével eredete: a mágikus rajzzal kapcsolja össze anyaga sokféle (agyag, kő, papirusz, selyem, stb.) jelentősége: ez az információátadás nem biológiai útja, nincs biológiai korlát az információátadás elválik az egyének biológiai lehetőségeitől végbemehet közvetlen kapcsolat nélkül (térben, időben) végtelen információ-felhalmozódáshoz vezet (modern kultúra) II. Az írás története képírás (fogalomírás) egy kép = egy fogalom (nincs jel!) fejlődése: konkrét elvont: átvezet a jelek kialakulásához (Egyiptom, Közép- és Dél-Amerika, Kína) erénye: írás, dekorativitás hátránya: nehézkesség, a képek burjánzása szótagírás a szó hangképének megközelítése szótagnyi jelekkel fejlődése: kép szótag mássalhangzó (átvezet a hangíráshoz) (Egyiptom, Fönícia, Izrael) erénye: egyszerűbb, gyorsabb, mint a képírás hátránya: nyelvhez kötött, a magánhangzók jelölése bizonytalan hangírás a szó hangképének visszaadása hangot jelölő írásjegyekkel

4 Világirodalom fejlődése: föníciai és héber írás (csak mássalhangzók) Görögország (plusz magánhangzók jelei: tökéletes írás!) latin írás latin betűs írás cirill írás (Fönícia, Görögország, Róma) erénye: egyszerű, kevés jel kombinációjával dolgozik, univerzális, bármely nyelv jelölésére alkalmazható a tökéletes ábécé minden hangra van egy betű, és minden betű csak egy hangot jelöl III. Ősi írások, mai írások kihalt írások: egyiptomi hieroglifák, krétai lineáris B írás, sumér-akkád ékírás, maja írás, szkíta rovásírás, stb. (megfejtetlen pl. az etruszk és a krétai lineáris A írás) mai írások: kínai írás, japán írás (szótagírás jellegű); görög ábécé; cirill ábécé (a késő antik görög minusculáris írásból alakult ki: Cirill és Metód); grúz ábécé; latin ábécé (az antik görögből etruszk közvetítéssel származik); ez a modern latin betűs írások alapja IV. A magyar írás története ősi rovásírásunk nyomai (régészeti emlékek, székely rovásírás) eredete tisztázatlan latin betűs írás a kereszténység felvételével együtt terjed el (hiteles helyek oklevelek; kolostorok kódexek) az első módszer: kódex-írásmód (betűkombinációk) a, latin betűk átvétele (b, d, f, g, k, l, m, n, e, i,, stb.) b, a latinból hiányzó, a magyarban meglévő hangok jelölésére latin betűkombinációk alkalmazása (sz, zs, ty, gy, ny, oe, eu, ew, cs) sok bizonytalanság, helyi írásváltozat, ma is kérdéses formák (szórványemlékek: Tihanyi Apátság Alapítólevele, korai oklevelek), első szövegemlékek (Königsbergi töredék,

Világirodalom 5 Halotti Beszéd, Ómagyar Mária-siralom), magyar nyelvű kódexek az új módszer: huszita írásmód (mellékjeles írás) a, latin betűk átvétele b, a latinból hiányzó, a magyarban meglévő hangok jelölésére mellékjeles latin betűk alkalmazása (t, g, ž,, ō, ŏ, ő, ě, ā, ó, ò) a modern magyar írás a kettő keveredéséből alakul ki a, a mássalhangzóknál latin betűk és a kódexírásmód módszere betűkettőzés = hosszúság; betűkombinációk = más mássalhangzók (pl.: akkor, Zsuzsa, asszony, Csaba) b, a magánhangzóknál latin betűk és a huszita írás módszere mellékjeles latin betűk a hosszúság jelölésére és a hiányzó betűk helyett (pl.: öreg, útravaló, ütődés) a nyelvújítás korában: ypszilonisták és jottisták harca marad a ly és a j is; elvetik a kiejtés szerinti írás egyeduralmát (ad, aggya, acc, tud, tuggya, tucc helyett ad, adja, adsz, tud, tudja, tudsz! így a magyar írás sem tökéletes ábécé: (pl. tudsz, vicc, látsz = cc; adja, higgye = ggy) V. A mai magyar helyesírás alapelvei a XIX. század második felében szilárdulnak meg 1. A kiejtés szerinti írásmód elve (a morfémák belsejében) pl. labda, bátyám 2. A szóelemző írásmód elve (a morfémák határán) pl. adja, bátyja 3. A hagyományos írásmód elve (ly írása, régi családnevek) pl. Széchenyi, folyik 4. Az egyszerűsítő írásmód elve (kettőzések, triplázások írása) pl. asszony, tollal

6 Világirodalom 2. A KLASSZIKUS IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS I. Az időmértékes verselés lényege a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozásán alapuló ritmus alapegysége egy rövid szótag kiejtési ideje: egy mora; egy hosszú szótag = 2 mora a magyarban a szótag magánhangzótól magánhangzóig számítódik pl. Ah, l/ágy/an k/él /az /est/i sz/él M/ilf/ord /öb/öl f/el/é rövid szótag: ha rövid a magánhangzó és utána legfeljebb csak egy mássalhangzó következik; jele : hosszú szótag: ha hosszú a magánhangzó és/vagy utána egynél több mássalhangzó következik; jele: II. Az időmértékes verselés egységei: a verslábak fajtái: 2 morás: = pirrichius 3 morás: = jambus = trocheus 4 morás: = anapesztus = daktilus = spondeus 6 morás: = choriambus = ionicus a minore = ionicus a maiore illetve: semleges: pirrichius, spondeus, choriambus (lehet emelkedő és ereszkedő hangzású is) emelkedő: jambus, anapesztus, ionicus a minore ereszkedő: trocheus, daktilus, ionicus a maiore

Világirodalom 7 III. Nagyobb verstani egységek kolón: fél vagy egész sornyi, kisebb egységekre nem tagolódó egység, a hatmorás verslábak is már annak tekinthetők sor: több verslábból vagy kolónokból álló verstani egység; néhány nevezetes: hexameter: hat, négymorás, ereszkedő verslábból álló sor, melynek ötödik verslába daktilus, hatodik pedig spondeus Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott (Odüsszeia) / / / / / / pentameter: hat, négymorás, ereszkedő verslábból álló sor, melynek harmadik és hatodik verslába egy-egy fél spondeus, negyedik és ötödik verslába pedig daktilus, a harmadik után sormetszet van Nemzeti nagylétünk nagy temetője Mohács (Kisfaludy) / / // / / / szapphói sor: tizenegy szótagos, ereszkedő dallamú sor Minden órádnak leszakaszd virágát (Berzsenyi) adoniszi sor (hexameterzárlat) S élj az idővel (Berzsenyi) strófa: két vagy több sorból álló, ritmikusan ismétlődő egység disztichon: egy hexameter és egy pentameter (szabályos váltakozásuk a disztichonos vers) Próféták által szólt rígen néked az Isten S az, kit igírt, ímé vígre megadta fiát. (Sylvester János; az első magyar disztichonos vers kezdete) / / / / / / / / // / / /

8 Világirodalom szapphói strófa: három szapphói és egy adoniszi sor Minden órádnak leszakaszd virágát: A jövendőnek sivatag homályit Bízd az istenség vezető kezére S élj az idővel. (Berzsenyi) alkaioszi strófa: két alkaioszi tizenkettes, egy jambikus kilences és egy alkaioszi tízes sorból álló strófaforma Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? (Berzsenyi) // // aszklepiádeszi strófa: (többféle létezik, a legismertebb Horatiustól Berzsenyiig és tovább kedvelt forma) három aszklepiádeszi sor és egy glükóni: Zúg immár Boreás a Kemenes fölött, Zordon fergetegek rejtik el a napot. Nézd a Ság tetejét hófuvatok fedik, S minden bús telelésre dőlt. (Berzsenyi) // // //

Világirodalom 9 IV. A magyar költészet és az időmértékes verselés rendkívüli szabályok: a sor utolsó szótagja mindig tekinthető hosszúnak ; az a névelő, az a mutató névmás és a vonatkozó névmások a eleme lehet hosszú; a XX. századi költészetben (Ady óta mindenképpen) már inkább négyféle szótagot tartanak nyilván: rövid és hangsúlytalan rövid, de hangsúlyos (ez a kettő akár rövid-hosszú párként is szerepelhet) hosszú de hangsúlytalan hosszú, de hangsúlyos (e kettő ismét alkothat párt) Góg és Magóg fia vagyok én / / / / / / / / a kettő együtt trochaikus dallamot eredményez, miközben a vers hangsúlyosan is értelmezhető: Góg és Magóg / fia vagyok / én (háromütemű kilences): így szimultán vers (azaz egyszerre hangsúlyosan és időmértékesen is értelmezhető)

10 Világirodalom 3. AZ ANTIK EPIKA I. Az epika múlt idejű, elbeszélő, cselekményes szerkezettel rendelkező műfajok, mindig van (legalább) egy elbeszélő II. Az eposz egész világ (egy nép) sorsát eldöntő eseményről szóló, a kor egész világképét átfogó, nagy terjedelmű epikus műfaj, jellemzője az extenzív totalitás eposzi jellegzetességek: mitológiai téma (mítoszt dolgoz fel, isteni, félisteni hősök, istenek, az istenvilág és a földi világ egésze jelen van); hexameteres forma (a görög mintájú eposz!); eposzi kellékek (invokáció, propozíció, enumeráció, epizódok, isteni beavatkozás, csodás elemek, toposzok, állandó jelzők, in medias res kezdés) III. Keleti eposzok: Mahabharáta (hogyan hódították meg az indoeurópaiak Indiát) Rámajána (Ráma királyfiról szóló történetek füzére) jellemzőjük: óriási terjedelem, szanszkrit nyelv, széteső szerkezet, az egységes kompozíció hiánya, sok önállósulásra hajlamos, nagy terjedelmű epizód (pl. Szávitri története) Gilgames-eposz története: Gilgames, mítikus uralkodóról és a hatalmas Enkiduról szól, akit az istenek Gilgames elpusztítására teremtenek, és aki, miután a szerelem emberré teszi, Gilgames barátja lesz; de egy közös hőstettük során az istenek megölik; ezért Gilgames útrakel, hogy visszahozza barátját a halálból; eljut a világ végére Utnapistimhez, aki egyedül

Világirodalom 11 élte túl a vízözönt (mint Noé); ő hozzásegíti Gilgamest az élet füvéhez, de a füvet ellopja Gilgamestől a kígyó; így Gilgamesnek bele kell nyugodnia, hogy senki sem kerülheti el a halált) nyelve: sumér illetve akkád (sok változatban, de csak töredékesen maradt ránk) tartalma-üzenete: ember és természet visszavonhatatlan kettészakadása a szerelem civilizáló hatása az ember tragikus (mert halandó) volta a barátság mindent legyőző ereje IV. Görög történetírók, filozófusok a történetírás és a filozófia kezdetben művészetnek számít az irodalom része a történeti elbeszélés közelebb áll a történelmi regényhez, mint a történettudományhoz az író elsősorban a stílusra ügyel Héródotosz (i. e. V. sz.) a történetírás atyja görög őstörténet, görög perzsa háborúk története 9 könyvben; VII. könyv: Thermopülai Thuküdidész (i. e. 460-395) a peloponnészoszi háború történetírója Xenophón (i. e. 440-355) Hellenika (a peloponnészoszi háború végéről); Anabazisz (a görögök részvétele a perzsa belháborúkban) Platón (i. e. 427-347) Szókratész tanítványa Állam utópia a tökéletes, filozófusok vezette államról (Madách!) Lakoma dialógus a szeretetről, szerelemről a valóság és az ideák világa: a barlang-hasonlat Arisztotelész (i. e. 384-322) Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője, Platón filozófiai ellenfele, kritikusa ő a nagy rendszerező irodalomelmélete a Poétika benne a görög dráma története alapján a drámai műnem jellemzői (a klasszicista hármasszabály hivatkozási alapja) a

12 Világirodalom katharzisz fogalma: a drámai mű által keltett hatás megnevezése (megtisztulás?) Démoszthenész (i. e. 384-322) Philippikák (II. Philipposz elleni szónoklatok) Plutarkhosz (i. e. 46-126) Párhuzamos életrajzok V. Latin prózaírók, történetírók, filozófusok Lucretius (i. e. 98-53) De rerum natura (a dolgok természetéről) Epikurosz filozófiájának költői átfogalmazása Sallustius (i. e 86-35) kiváló prózaíró, történész: A Jugurtha elleni háború; Catilina összeesküvése Cicero (i. e. 106-43) a szóbeli latin próza legfélelmetesebb mestere De oratore (a szónokról); Orator (a szónok); 58 szónoki beszéd (4 Catilina ellen); De republica (az államról); De natura deorum (az istenek természetéről); levelek C. J. Caesar (i. e. 100-43) Commentarii de bello Gallico (A gall háború) ; Commentarii de bello civili (A polgárháború) Livius (i. e. 59-i. sz. 17) Ab urbe condita (Róma története a város alapításától) 142 könyv az annales-módszer folytatója (töredék!) Phaedrus (i. e. 15-i. sz. 55) öt könyv (93 állatmese); történeteit Aiszóposztól veszi át, és továbbörökíti Petronius (?- i. sz. 66) Satyricon regény, töredéke maradt csak fenn (Trimalchio lakomája) ifj. Plinius (i. sz. 61-112) levelek 10 könyve Tacitus (i. sz. 55-120) Annales Historiae (sine ira et studio): római történet Apuleius (i. sz. 125-?) Az aranyszamár hatalmas epizódsorozatot tartalmazó későhellenisztikus regény, talán Luki ánosz-feldolgozás; benne Amor és Psziché története betétre gényként Marcus Aurelius (i. sz. 121-180) Önvallomások (Kosztolányi!)

Világirodalom 13 Longosz (i. sz. II-III. sz.) Daphnisz és Chloé pásztorkörnyezetben játszódó szerelmi történet, boldog befejezéssel (benne kitett gyermek, születő szerelem, féltékenység, kalózok, emberrablás, szerencsés felismerés) Héliodórosz (i. sz. VI. sz.) Sorsüldözött szerelmesek bonyolult meseszövésű, a hellenisztikus regény minden jellemzőjét egyesítő nagyméretű regény

14 Világirodalom I. A görög eposzok: 4. HOMÉROSZ ÉS VERGILIUS Iliász (Trója ostromáról) Odüsszeia (Odüsszeusz hazatéréséről) a homéroszi kérdés: az alkotó személyére vonatkozó kérdések összessége; feltételezések: közösségi alkotás ( a nép alkotása) a romantika néplélekfelfogásával rokon elképzelés a XIX. században alakult ki; a szerző Homérosz (már a klasszikus korban sem tudtak semmit róla, ezt mutatja a klasszikus sorpár: Hét város verseng, melyikük ringatta Homéroszt: Kűmé, Szmirna, Khiósz, Kolophón, Pülosz, Argosz, Athénai. Wolf szerint: sok apró hősi ének összefűződéseként jött létre az eposz ma elfogadott nézet: egy-egy (ismeretlen költő) alkotásai, az Odüsszeia szerzője ismerte az Iliászt, ez a mű kb. egy évszázaddal későbbi, valamikor a VIII. század táján jött létre a két eposz, de csak az V. században jegyezték le véglegesen (Babits félig tréfás állítása: az Odüsszeia szerzője talán nő, mert aprólékos, leíró, sok a nőszereplő, kimunkáltsága nőiesen finom) lényeges különbségek Iliász: világa: egy arisztokratikus, harcos világot ábrázol hőse: a legnagyobb harcos, aki bátor, hatalmas erejű, a félisteni származású Akhillész, apja a legnagyobb földi király, Péleusz, anyja Thetisz tengeristennő, azt mondta róla a jóslat, hogy rövid életű, de nagyobb hős lesz, mint az apja, ha elmegy Trójába harcolni témája a háború szerkezete: egyenes vonalú, egyszálú Odüsszeia: világa: egy kereskedő-hajós, utazó világot ábrázol

Világirodalom 15 hőse: a leleményes Odüsszeusz, aki elsősorban eszes, kíváncsi, az egész világot megismerni akaró, magát mindenütt feltaláló ember, Ithaka királya témája: Odüsszeusz hazatérése, a kérők legyőzése, békeszerzés Ithakában szerkezete: több szálon indul, a múlt (szigetszerűen) beleékelődik a valós történet belsejébe II. Az Iliász története: a trójai háború (Ilion=Trója) tizedik évének 52 napjáról, Akhillész haragjáról és megbéküléséről szól. Agamemnón elrabolja egy Apollón-pap lányát, és nem akarja váltságdíjért visszaadni, ezért járvány tör ki. A vezérek úgy döntenek, ki kell engesztelni Apollónt. Agamemnón csak akkor adja vissza a lányt, ha kárpótlásul megkapja a zsákmány elosztásakor Akhillészhez került Briszéiszt. Teljesítik kívánságát. Akhillész úgy érzi, megalázták, ezért elhatározza, nem harcol tovább, hanem hazatér. Anyja segítségével Zeuszt arra kéri, a görögök szenvedjenek vereséget, hogy megtanulják becsülni őt. A sorsot csak késleltetni lehet, de Hektór vezetésével a trójaiak már a görög hajókat veszélyeztetik. Akhillész többszöri kérlelés ellenére sem tér vissza a harcba, de a veszélyt látva tejtestvére, Patroklosz a mürmidonok seregével Akhillész páncélzatában, harci kocsiján a görögök megsegítésére megy. A trójaiak elmenekülnek, Hektór, hogy mentse városát, vállalja az egyenlőtlen(nek hitt) harcot, hisz tudja, Akhillész megöli őt. Legyőzi Patrokloszt, megszerzi Akhillész fegyvereit. Akhillész visszatér a harcba, hogy bosszút álljon, az istenek segítségével legyőzi Hektórt, holttestét meggyalázza. Priamosz isteni segítséggel felkeresi Akhillészt, hogy visszaszerezze fia, Hektór holttestét. Akhillész rádöbben, nemsokára az apja ugyanígy fogja siratni őt. Kiadja a holttestet,

16 Világirodalom és fegyverszünetet kötnek, a trójai síkon máglyákon hamvadnak a halott hősök tetemei. az istenek szerepe: a teljes görög istenvilág szerepel, különösen fontos szerep jut Zeusznak, Thetisznek, Poszeidónnak, de Hérának, Aphroditénak, Hermésznek, Apollónnak, Árésznak is. Az istenek részt vesznek a harcban, beavatkoznak a párviadalokba, módosítják az események sors megszabta menetét a legfőbb erények: a bátorság, a tisztesség, az erő, fontos a hősök nemes származása az eposz szerkezete: egyenes vonalú, időben előre haladó, mégis a jóslatok és elbeszélői kitérők (pl. Akhilleusz pajzsának leírása, a Hektórnak vagy Akhilleusznak, Parisznak szóló jóslat) révén a teljes görög világ, béke és háború, a múlt és a jövő egyaránt benne van a műben, különleges a szemléletmód is: a görög és trójai hősök egyaránt szimpatikusak, Homérosz azonos mércével mér, ugyanúgy szeretjük-siratjuk Hektórt, mint Patrokloszt vagy Akhillészt III. Az Odüsszeia története: a trójai háború vége óta tíz éve telt el, ennek a tizedik évnek 40 napját mondja el az eposz. Pallasz Athéné Poszeidón távollétét kihasználva közbenjár Zeusznál Odüsszeusz érdekében, Zeusz elrendeli, hogy Kalüpszó nimfa, akinek szigetén él évek óta Odüsszeusz, küldje haza a hőst. Pallasz Athéné arra buzdítja Odüsszeusz fiát, Télemakhoszt, hogy vegye kézbe Ithaka sorsát, induljon el, tudakozódjon a világban apja felől. Athéné álmában felkeresi Nauszikaá phaiák királylányt, és azt tanácsolja neki, hogy másnap menjen ki a tengerpartra a kíséretével mosni. Odüsszeusz tutajt ácsol, és útra kel, de Poszeidón visszatérésekor vihart támaszt, Odüsszeuszt Írisz menti ki a tengerből. A hős egy folyó torkolatánál ér partot, és elalszik. Ide érkezik ki Nauszikaá, a találkozásuk után Odüsszeusz a

Világirodalom 17 phaiák király udvarába megy, itt megígérik neki, hogy hazasegítik. Csak később derül ki, hogy ő Odüsszeusz. Ekkor meséli el kalandjait (az előző tíz év eseményeit, pl. a küklopsz-kalandot, Aiolosz szigetét, a lótuszevőket, Héliosz barmait, Kirké szigetét, az alvilági utat, a Szküllát és Kharübdiszt, Kalüpszót). Ünnepet rendeznek a tiszteletére, megajándékozzák, majd hajón hazaviszik (Poszeidón megbünteti a phaiákokat ezért). Odüsszeusz Athéné tanácsára Eumaiosznál, a kondásnál bevárja Télemakhoszt, együtt tervelik ki a kérőkkel való leszámolást. Odüsszeusz álruhában, koldusként tér haza, itt az íjverseny során bebizonyítja, ki ő, majd leszámol a kérőkkel. Pénelopé mégis próbára teszi (Odüsszeusz sikerrel bizonyítja kilétét), majd másnap felkeresi apját, itt a kérők rokonai harcba akarnak vele szállni, de Athéné (Mentór képében) békét teremt. az istenek szerepe: erősen korlátozott, lényegében egyetlen isten, Pallasz Athéné játszik fontos szerepet, de ő is elsősorban mint a bölcsesség van jelen a műben a legfőbb erények: a leleményesség, a hűség, a békeszeretet, az isteni törvények tisztelete az eposz szerkezete: bonyolult, az első hat énekben Odüsszeusz nem szerepel, de mindenki róla beszél, vele foglalkozik, itt Télemakhosz utazását követjük (pl. Menelaoszhoz és Helenéhez), és csak ezután indul el Odüsszeusz tutaján haza. Két szál fut össze Nauszikaá és Odüsszeusz találkozásakor, majd Odüsszeusz és Télemakhosz találkozásakor. A történet menete sem egyenes vonalú, mert a múlt beleékelődik a jelenbe IV. A latin eposz: Vergilius: Aeneis a nemzeti eposz megteremtése 12 ének homéroszi epizódok története: Aeneas menekülése Trójából, hosszú vándorlása a tengeren, találkozása Karthagóban Didóval, a szerelem, a

18 Világirodalom kalandok elmesélése, az elválás, Didó halála, partraszállás Szicíliában, leszállás az Alvilágba, célhoz érés Latiumban, letelepedés, harcok és házasság, a latin nép születése a két homéroszi eposzból teremti meg az eposz szabályait, melyeket innen vesz át az európai irodalom Aeneas végzet hajtotta hős, a tökéletes (augustusi) erények megtestesítője a mű szerkezeti érdekessége, hogy lezárt könyvek -ből, epizódokból épül fel, ezek önálló epillionok, de az alapeszme, a fő történet összekapcsolja őket magas érzelmi hőfok, patetikusság jellemzi leghíresebb része az Aeneas Didó epizód (Róma és Karthagó viszonyának történelmietlen visszavetítése és magyarázata is) tudatos imitatio a latinok honfoglalási eposza az augustusi politika költői megalapozása a régi dicsőség felidézése a római világhatalom visszavezetése Trója hatalmára az aranykori Róma kívánt erényeit (hősiesség, egyszerűség, bátorság, becsületesség) hirdeti első felén az Odüsszeia, a másodikon az Iliász hatása érezhető, vannak tudatosan átvett-átalakított elemei (pl. a Dido-szerelem, az alvilágba való leszállás, a tengeri hányódás, stb.) hatása: itt szilárdulnak meg azok a formák, amelyek továbbélnek az európai eposzokban ( eposzi kellékek ); minden eposzíró Vergiliust tekinti példaképének, tőle veszik át a legalapvetőbb eszközöket, módszereket V. A főbb görög és római istenek Zeusz főisten Juppiter Héra a felesége Juno Pallasz Athéné a bölcsesség Minerva Árész a háború Mars Aphrodité a szerelem Venus Héphaisztosz kovácsisten Vulcanus Poszeidón a tenger Neptunus

Világirodalom 19 Hádész az alvilág Pluto Hermész a tolvajisten Mercurius Apollón a költészet Apollo Artemisz a vadászat Diana Khaosz a zűrzavar. kezdet Uranosz az aranykor Kronosz az idő (Saturnus) háború és béke Janus

20 Világirodalom 5. AZ ANTIK GÖRÖG-LATIN LÍRA I. A líra jelen idejű, érzelemkifejező műfajok, általában nincs benne történet, szereplője a lírai én II. Az antik görög költészet és műfajai elégia: eredetileg fuvolakísérettel előadott, disztichonos lírai mű, határeset az epigramma: eredetileg sírfelirat, disztichonos, rövid, csattanós lírai mű Kallinosz (i. e. VII. sz. Türtaiosz (i. e. VII. sz.) Szolón (i. e. VII. sz.) iambosz: csúfolódó, később támadó hangvételű jambikus lírai mű Arkilokhosz (i. e. VII. sz.) melika: különböző (szerelmes, kultikus, szertartási, bort dicsőítő) témájú dal Szapphó (i. e. VI. sz. fordulója) a tizedik múzsa Leszbosz szigetén élt Édesanyám, nem perdül a rokka Úgy tünik nékem (Ady, Radnóti ford.) Alkaiosz (Szapphó kortársa) A hajó Anakreón (i. e. VI. sz. közepe) aiol nyelvjárásban írt anakreóni dalok (a megelégedés, a bor, a szerelem) anakreontikák Töredék a halálról Gyűlölöm kardal: eredetileg isteneket dicsőítő kultikus ének, később a versenyek győztesei tiszteletére is (talán a dráma forrása is)

Világirodalom 21 Szimonídész (i. e. V. sz.) epigrammája: A spártai hősök sírfelirata Pindarosz (i. e. V. sz.) pindaroszi óda (strófa antistrófa strófa) Muszaion (i. e. V. sz. Alexandria) Héró és Leander (epillion) Aszklepiádész (i. e. 300 körül) Szomjuhozónak szerelmi epigrammák III. A latin költészet a kezdetek: poetae novi (új költők) (i. e. I. sz.): a görög költészet hatása Catullus: (i. e I. sz.) a leglíraibb költő a görög formák meghonosítója témája: főként a szerelem Lesbia iránt ( leszboszi nő : Szapphó) formái: a teljes hellenisztikus műfaj- és versformakincs jellemzője: erős érzelmi töltés, eredetiség Lesbia madaráról, Gyűlölök és szeretek, Asszonyhűség, Éljünk, Lesbia, Péleus és Thetis lakodalma, Caesarhoz az aranykor: Vergilius (i. e. 70 i. e. 19.) Augustus korának legnagyobb költője Eclogae (Bucolica) tíz ekloga egy sosem létezett, boldog falusi világ idilljét fenyegeti a háború, a változás (Fazekas M., Radnóti M. ford.), Georgica az augustusi politika, a kisparaszti Itália dicsérete (Csokonai ford.) Horatius (i. e. 65-i. sz. 8.) ünnepélyes, emelkedett, bölcs, a legtekintélyesebb költő Ódák (carmen): jellemzően megszólítotthoz fordul, tanít, bölcselkedik Episztolák: köztük tanulmány-jellegű mű a költészetről, klasszicisztikus felfogás jellemzi Kisebb lírai költemények: a bor, a szerelem,

22 Világirodalom a barátság a témájuk, epikuroszi életfelfogás (a mértékletesség) uralja talán a legnagyobb hatású latin költő: carpe diem, ars poetica, exegi monumentum, aurea mediocritas nálunk pl. Berzsenyi, Virág Benedek, Kazinczy, Csokonai tekintette példaképének Ovidius (i. e. 43- i. sz. 18.) könnyedség, frivolság, enyhe dekadencia jellemzi Amores (Szerelmi elégiák) Heroides (Hősnők levelei) közvetett szerep-líra, mitológiai hősnők szerelmi elégiái Ars amatoria (A szerelem művészete) a szerelem mestersége, a szerelem gyógyszerei (szerelmi tankönyv) Metamorphoses (Átváltozások) 250 átváltozást tartalmazó mitológiai történet Fasti (Ünnepek) elégiák sorozata a latin ünnepekről és eredetükről száműzetés Tomiba: Tristia (Keservek) Epistulae ex Ponto (Levelek a Pontus mellől) (Juhász Gy.: Ovíd levele Júliához) az ezüstkor: Tibullus: elégiaköltő (szerelme Delia), Detestatio belli (A háború elátkozása Radnóti) Propertius: elégiák (szerelme Cynthia) Martialis: epigrammaköltő (Janus Pannonius példaképe)

Világirodalom 23 6. AZ ANTIK DRÁMA I. A görög színház technikai jellemzői: előzménye: a Dionüszosz tiszteletére énekelt kardal (istentisztelet) Theszpisz: az első színész szembefordítása a karral az attikai tragédia: szenvedéstörténet megmarad benne a gyászdal, mint ősi elem általában erkölcsi kérdések állnak a középpontjában állandó szereplője a kar a színház: körszínház, a színpad emelt térség, mögötte oszlopok, oltár, az istenek gépezeten jelennek meg a magasban, nincs függöny, világítás, hangosítás, díszlet, jelmez, a színész kothurnuszt, köpenyt, álarcot visel, kiabálva beszél, a színészek amatőrök, csak férfiak, több szerepet is játszanak, kezdetben egy, később kettő majd három színészt fizet a város II. Az előadás menete: előadás: egyszer egy évben a Nagy Dionüszia ünnepén; három nap egy-egy tragikus trilógia + szatírjáték; drámaírói verseny alapján választanak három trilógiát előadásra; nappal játszanak; az előadás a kar bevonulásától kivonulásáig tart; váltakoznak a kardalok és a párbeszédes jelenetek; haláleset a színpadon nem történhet (hírnök); a téma a görög mitológia (kivétel: Aiszkhülosz: Perzsák); a feszültség folyamatosan növekszik a tragédiában a tetőpontig; a megoldás lényege a katharzisz (megtisztulás a rossztól) prologosz (színészjelenet, előzmények ismertetése) parodosz (a kar bevonulása, első kardal) epeiszodion (párbeszédes jelenet váltakozik a kardallal) kommosz (gyászdal) sztaszimón (a párbeszédes jelenetek közötti kardal)

24 Világirodalom katasztróphé (drámai csúcspont, tetőpont) exodosz (megoldás, az utolsó kardal, a kar kivonulása) III. A közönség és a színház viszonya: a fénykorban: néző a város összes polgára (napidíjat kapnak a szegények); ismerik a történetet, a mitológia közös kulturális örökség; a nézősereg igényes, a drámában, színháztechnikában járatos, az erkölcsi tisztaság történeteire vágyik (Szophoklész titka ez); győzni dicsőség (pl. Szophoklész), veszteni szégyen (Euripidész) később: az ókomédia nyomul előtérbe, igénytelenebb; a közönség már nem ünnepre érkezik; gyakoribb előadások, az ókomédia szórakoztat és politizál IV. A nagy tragédiaköltők Aiszkhülosz (i. e. 525-456) művei morzsák Homérosz asztaláról részt vett a szalamiszi ütközetben; ő vezette be a második színészt; alakjai félisteni hősök, akik bukásuk ellenére is tisztelik az isteneket, és hősiesen viselik vereségüket hét teljes műve maradt fenn; Oltalomkeresők, Heten Thébai ellen, leghíresebb műve: Leláncolt Prométheusz övé az egyetlen ránk maradt teljes trilógia (Elektra-trilógia: Agamemnón, Síri áldozók, Eumeniszek) a Perzsák az egyetlen ránk maradt nem mitológiai témájú tragédia, főhőse Xerxész, a görögöktől vereséget szenvedett perzsa uralkodó, aki tragikus hőssé emelkedik, mert nagyszerű ember, de szükségszerűen elbukik, mert a hübrisz (a gőg) lesújtja: többet akar, mint amit emberi mértékkel el lehet érni

Világirodalom 25 Szophoklész (496-406) gyermekként köszöntötte a szalamiszi győzőket; művei mindig sikert arattak, sosem volt harmadik (utolsó) a drámai versenyen, nagy tekintélyű férfivá emelkedett; ő vezette be a harmadik színészt; felemelte a kar létszámát; mindig győzött a drámai versenyeken; alakjai hősi emberek, akik életük árán is végrehajtják az istenek (erkölcsi) parancsolatait (Elektra, Antigoné); a világirodalom első tökéletes "krimije" az Oidipusz király (fordított időszerkezet) művei: több mint száz művéből kevés maradt fenn; Aiasz, Elektra, Philoktétész, Oidipusz király, Oidipusz Kolonoszban, Trakhiszi nők, Antigoné, övé az egyetlen ránk maradt teljes szatírjáték (a szatírjáték igazi kecskedal : a mitológiai szatírok falánkságát, kéjsóvárságát kicsúfoló, mindig vaskosan vidám játék) Antigoné: témája a thébai mondakörből származik a prologoszban Antigoné és Iszméné párbeszédéből kiderül, hogy az előzmény Oidipusz két fiának, Polüneikésznek és Eteoklésznak harca a hatalomért, melynek eredményeként mindkettő meghal egymás kezétől esnek el Thébai kapujában az új király, Oidipusz sógora, Kreón a város ellen támadó Polüneikészt nem engedi eltemetni Antigoné az isteni parancsra hivatkozik, mely szerint köteles megadni a végtisztességet testvérének ezért húga, Iszméné intése ellenére egyedül is eltemeti testvérét, sőt amikor rákényszerül, meg is ismétli a szertartást elfogják, Kreón elé vezetik, ott is bátran vállalja tettét gőgösen visszautasítja Iszméné késői támogatását önmaga fölött gyászdalt énekelve a halálba vonul a barlangban, ahová bezárják, öngyilkos lesz megelőzve ezzel Kreón elkéső bocsánatát Kreón, a város új királya első döntésével tekintélyt akar szerezni, a tilalom megszegőjére halált szab büntetésül, e tettének foglya a továbbiakban, félti tekintélyét, makacsul ragaszkodik döntéséhez, nem törődik sem Antigoné tettének okával, sem fia, Haimón kérésével, sőt az isteni jóst,

26 Világirodalom Theiresziászt is aljas számítással vádolja, csak akkor ébred gőgjéből, amikor a Kar ellene fordul, ekkor mindent visszavonna, de kiderül, Antigoné már halott, fia ellene támad, majd öngyilkos lesz, és Haimón halálhírére Eurüdiké, Kreón felesége is megöli magát, a mindent elvesztő Kreón porrá zúzódik a tragédia végén a Kar végig a város bölcs férfiait jeleníti meg, a közönség velük azonosulhat, nem helyeslik Antigoné tettét, Kreón és Antigoné vitája kapcsán is a király hatalmáról és tekintélyéről bölcselkednek, Haimónt is az apa tiszteletére oktatják, ám Theiresziász szavai nyomán elfordulnak Kreóntól, hogy így annak bukását szintén kívülről kommentálhassák, így a néző véleménye velük együtt változik, a néző valóban megjavul, megtisztul a fő konfliktus Antigoné Kreón isteni törvény emberi törvény testvéri szeretet királyi hatalom mellékkonfliktusok: Antigoné és Iszméné Antigoné és az Őr az Őr és Kreón Iszméné és Kreón Haimón és Kreón Theiresziász és Kreón és Hírnök és Eurüdiké megoldás: Antigoné tragikus bukása: lázadása igazságos, jogos, de egyúttal egy másik isteni törvény megszegése is (a nő ne avatkozzék a férfiak dolgába, mert elragadja a gőg), ezért tette tiszteletet érdemlő, bátor választás eredménye, ugyanakkor bukása szükségszerű Kreón bukása nem tragikus, mert gyávasága, zsarnoksága miatt veszteségei ellenére sem azonosulunk vele, nem érdemel együttérzést (van olyan vélemény is, hogy az Antigoné kettős tragédia)