292 HAVI MONITOR 2013. november Lendületben a gazdaság A november végén rendelkezésre álló adatok alapján erőteljesebbé vált a gazdaság fellendülése. Szigma indikátoraink a következő negyedévre további gyorsulást jelez, amely ráadásul külső és belső egyensúly mentén megy végbe. Szigma indikátorok A harmadik negyedévi növekedés még az elemzőket is meglepte, a gazdaság egyetlen negyedév alatt 0,8 százalékkal, éves összevetésben pedig 1,7 százalékkal bővült. A külső és belső egyensúlyi folyamatok továbbra is kedvezőek. Az infláció mind a teljes, mind az egyszeri hatásokat kiszűrő trendinflációs mutatók körében alacsony, ami teret nyit a kamatcsökkentés irányába. A kamatcsökkentés mértékét így továbbra is külső pénzpiaci hangulat szabhatja meg, amely az amerikai jegybank élén történő változást követően ismét kedvezőbben alakul. A költségvetés októberi helyzete a vártnak megfelelő volt, a 2,9 százalékos hiánycél nagy valószínűséggel tartható és a jövő évet illetően is minimális a különbség a költségvetés 2,9 százalékos célja és az Európai Bizottság 3,0 százalékos előrejelzése között. Forrás: Századvég Előrejelzésünk (2013.09.17.) 2013 GDP változása (%) 0,5 Infláció (éves átlag, %) 1,8 Bruttó keresetek 3,8 (éves változás, %) EUR/HUF 297 Forint hozamgörbe (%) Az MNB Növekedési Hitelprogramja ugrásszerű növekedést hozott a vállalati hitelezésben, és várhatóan ez a következő hónapokban is folytatódik, a mostani ütemmel még legalább fél évre elegendő a meghirdetett keretösszeg. A monetáris tanács november 26-ai ülésén újabb 20 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntött, amivel az alapkamat újabb rekord alacsony szintre, 3,2 százalékra süllyedt. Forrás: Datastream Megjelenik minden hónapban az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntését követő szerdán. www.szazadveg-eco.hu E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.
Tartalomjegyzék... 1 Gazdasági áttekintés 3 Szigma indikátoraink... 3 Reálgazdaság... 3 Költségvetési helyzet... 7 Monetáris folyamatok... 8 Politikai áttekintés 11 Századvég előrejelzés 12 Ábrák 13 2
Gazdasági áttekintés Szigma indikátoraink Konjunktúra indikátorunk a nyolcadik egymást követő hónapban pozitív volt és emelkedett. A SZIGMA indikátoraink legfrissebb értékeit az alábbi ábra mutatja be. A SZIGMA CI, mely a gazdaság jelenlegi állapotára vonatkozóan tartalmaz információkat, az egymást követő nyolcadik hónapban tartózkodott a pozitív tartományban, sőt emelkedett az előző hónaphoz képest. E szerint tehát a hazai gazdaság teljesítménye trend feletti növekedést mutat az elmúlt hónapokban, így várakozásaink szerint, a negyedik negyedéves növekedés tovább gyorsulhat. A jövőre vonatkozó, rövidtávú várakozásainkat számszerűsítő SZIGMA LEAD indikátor, az előidejűséget is figyelembe véve, 2013 nyarától gyorsuló növekedést jelez. A mutató további alakulását figyelve, várakozásunk szerint a magyar gazdaság egészen 2013 végéig tovább dinamizálódhat, mivel a SZIGMA LEAD 2013 I. negyedévében tetőzik (lásd a következő ábra). 2014. I. negyedévére egy lassulás olvasható ki, ami azonban az idei év elején regisztrált jó gazdasági teljesítmény bázishatása lehet. A jövő év második negyedévétől viszont újra erősödhet a gazdaság teljesítménye. Ábra 1. Szigma egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság A GDP a harmadik negyedévben a vártnál erőteljesebben gyorsult, és Románia után a második legmagasabb értéket érte el negyedéves bázison. A KSH előzetes, szezonálisan kiigazított adata szerint a hazai GDP 2013 III. negyedévében az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal bővült. Az év/év növekedés is pozitív meglepetést okozott: 1,7 százalékon áll a mutató. A hirtelen meglóduló gazdasági teljesítmény alapvetően az erős ipari termelésnek, a mezőgazdaságnak, valamint az építőiparnak köszönhető. A magyar negyedéves bázisú növekedési ráta a visegrádi régió legjobb teljesítményét tükrözi. A szomszédos uniós országok közül egyedül Románia tudott gyorsabban bővülni (1,6 százalék) ebben az időszakban. Csehország gazdasága bár korábban úgy tűnt, hogy véget ért a recesszió ismét zsugorodott. Az EU-28 esetében pedig visszafogott, 0,1 százalékos év/év bővülést regisztráltak, amelyre öt negyedéve nem volt példa. 3
Ábra 2. A GDP alakulása a régióban (2012. első negyedév = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Az ipari termelés növekedése meghaladja az éves 5 százalékos ütemet. Az ipari termelés szeptemberben 5,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva 1,8 százalékos bővülés mutatkozott. Ezzel az idei év első kilenc hónapjának aggregált termelése elérte a tavalyi egész éves szintet. Az ágazat korábbinál is erőteljesebb bővülését az ipari export hajtja: szeptemberre vonatkozóan az év/év mutató 12 százalékos növekedést jelez. Havi bázison számítva közel egy éve nem látott ütemű bővülést mértek. Szeptemberben a belföldi értékesítés volumene újból növekedett: éves bázison 5, hó/hó pedig 4 százalékkal. Az ipar kiváló teljesítménye és korábbinál kiegyensúlyozottabb növekedése a feldolgozóiparnak köszönhető. A járműgyártás közel 28 százalékos éves bővülése mellett a közepes súlyú ágazatokban mértek termelésnövekedést, főleg az export miatt. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés csupán 0,2 százalékkal csökkent, míg a létszám 0,3 százalékkal nőtt. Mind az új belföldi, mind az új külföldi rendelések az előző év azonos időszakához képest 30 százalékot meghaladó mértékben nőttek. Az összes rendelésállomány közel 25 százalékkal haladta meg az előző év szeptemberit. Számos ipari bizalmi mérleg két év után ismét pozitívba fordult, a rövidtávú kilátások tehát egyértelműen kedvezőek. Ábra 3. Ipari termelés alakulása (2012. január = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek 4
Az építőiparban már nyolc hónapja halad a bővülés, mértéke 10 15 százalék között alakul. Az építőiparban immáron nyolc hónapja tart a bővülés, bár az előző hónap kiugró teljesítményét nem sikerült megismételni. Az augusztusi 14,6 százalékos éves bővülést szeptemberben 9,3 százalékos követte. Elsősorban az ipari épületek építése, párosulva az alacsony bázissal, hajtja az épületek építését, ami legutóbb 8,6 százalékot tett ki. Folytatódtak a vasút- és útépítési munkálatok is, melynek köszönhetően az egyéb építmények építése 10 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakának bázisán. Az új építőipari szerződések volumene tovább nőtt: a kilencedik hónapban 49 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek esetében főleg ipari és egészségügyi épületekre kötöttek új szerződéseket, míg az egyéb építményeknél a gyorsforgalmi úthálózat és a villamospályarekonstrukció növelte a volument. A teljes szerződésállomány volumene 38 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Az építőiparra vonatkozó bizalmi indexek több mint kétéves csúcsra emelkedtek, bár még mindig negatívak. Ábra 4. Építőipar alakulása (2012. január = 100) A kiskereskedelmi forgalom havi szinten lényegében stagnált, de éves üteme 1,4 százalékos bővülést mutat, ami a következő hónapokban a gyorsuló reálbér növekedéssel együtt emelkedhet. Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek A kiskereskedelmi forgalom augusztusban az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal esett vissza, ezzel szemben éves bázison 1,4 százalékot kitevő bővülést regisztráltak. A felemás képet elsősorban a bázishatás okozhatja. A KSH szeptemberi gyorsbecslése szerint ismét lassult a bővülés éves üteme, mivel 0,3 százalékot kitevő növekedést jeleznek. A visszafogottabb bővülést elsősorban az üzemanyag-kiskeresdelem hajtja, ami több mint 3 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben az élelmiszerek kiskereskedelme újból zsugorodott, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem stagnált. A lassuló növekedésnek ellentmond azonban, hogy a kiskereskedelmi ágazat bizalmi mérlegei két éve nem látott csúcsra szöktek az elmúlt hónapban. Szintén a rövidtávú bizonytalanságot erősíti, hogy a háztartások körében a következő 12 hónap általános gazdasági helyzetének megítélése romlott, a pénzügyi helyzetükre vonatkozó megítélés pedig enyhén növekedett. 5
Ábra 5. Kiskereskedelmi forgalom volumene (2012. január = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek A gazdasági aktivitás enyhén csökkent szeptemberben, de szezonálisan igazítva még mindig a történelmi csúcsot jelentő 57,6 százalékon állt. A gazdasági aktivitás enyhén csökkent 2013 szeptemberében a KSH adatai alapján, de a szezonálisan kiigazított aktivitási ráta még mindig 57,6 százalékos volt, amely nem változott az előző hónaphoz képest, így a historikus csúcson tartózkodott a mutató az év második felének a közepén. Az enyhe visszaesés a munkanélküliek számának a csökkenésének tulajdonítható. A foglalkoztatottak száma 2013 szeptemberében lényegében stagnált az előző hónaphoz képest. A szezonálisan kiigazított foglalkoztatási arány továbbra is 51,7 százalékos volt, amely már a válság előtti szintet is meghaladta. A versenyszférában a négy fő feletti vállalkozások létszáma enyhén növekedett, ami szinte teljes mértékben a feldolgozóipar munkakeresletéhez köthető, a piaci szolgáltató vállalatok foglalkoztatottsága enyhén csökkent. Ábra 6. Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Az egészségügyi- és pedagógusbér-emelés pozitív hatása hozzájárult a nettó bérek 6,4 százalékos, reálértelemben közel 5 százalékos emelkedéséhez. A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 5 százalékkal nőttek 2013 szeptemberében az előző év azonos időszakához képest, miközben a versenyszférában újra 3,8 százalékos emelkedést regisztráltak éves alapon. A bérdinamika továbbra is alacsonyabb a piaci szolgáltatásoknál, mint a feldolgozóiparban. A költségvetési intézmények béreire az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének emelése 6
hatott, amely miatt átlagosan 7,4 százalékkal növekedtek a szféra bruttó bérei. A támogatottak nélkül 10,9 százalékos volt a keresetek bővülése. Az év kilencedik hónapjában a családi adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal bővültek a nemzetgazdaságban, amelyre továbbra is pozitívan hat a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása. Ábra 7. Bérek alakulása (éves változás, %) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek _ Költségvetési helyzet Októberben javult a költségvetés pozíciója, többek között az uniós pénzek folyósítása nyomán. Az év első tíz hónapjában az államháztartás központi alrendszerének kumulált hiánya 887,7 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a központi költségvetés 1192,4 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített alapok 70 milliárdos, a tb-alapok pedig 234,6 milliárdos többlettel zártak. A központi alrendszer hiánya szeptemberig a teljes évre tervezett eredeti törvényi előirányzat 105,5 százalékát érte el. Az első tízhavi hiány az elmúlt évek átlagánál kedvezőbb, bár a múlt évinél magasabb. Egy hónap leforgása alatt az első kilenc hónapban még 112 százalék felett állt a teljesítés javult a költségvetés pozíciója, hiszen októberben 61 milliárd forintos többlet keletkezett. A javulás hátterében az áll, hogy lezajlottak a negyedéves eva adófeltöltések, a pénzintézetek eleget tettek az egyszeri tranzakciós illeték befizetési kötelezettség újabb részletének, és az e-útdíjból befolyó magasabb bevételek is látszanak. A legnagyobb hatás azonban az uniós pénzek esetén jelentkezett: az operatív programok felfüggesztése után újra megindult a folyósítás. Az elmúlt hónap fiskális szempontból egyik legfontosabb eseménye az volt, hogy az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvényeket. A legfontosabb intézkedések, hogy elfogadták a sertéshús áfájának csökkentését és a családi adókedvezmény kiterjesztését, illetve kis részben módosítottak a kisadókon. A sertés-áfa kapcsán azonban fontos leszögezni, hogy ez csak az élő és hasított sertésre vonatkozik, azaz a kiskereskedelmi forgalomba kerülő hús áfája továbbra is 27 százalékos. Ezen felül elfogadták az ingyenes készpénzfelvételt havi 150 ezer forintig ez 2014. február 1- vel lép életbe. Ugyanakkor a korábbiakkal ellentétben egyelőre úgy tűnik, a bankkártyás vásárlásokra vonatkozó illeték eltörlése még várat magára. Ezeken felül a kormányzat módosította a 2014-es költségvetési törvénytervezetet is: ez nagyrészt az önkormányzatok adósságkonszolidációjából áll (60 milliárd forint), ami a teljes államháztartás szempontjából semleges intézkedés. A fővárosi 7
tömegközlekedésnek juttatandó többletforrás 14 milliárd forint és több apró kiadási tétel növelésének kompenzálása céljából az áfa-bevételek előirányzatát emelik meg, ami így összességében nem érinti a tervezett hiányt. Ábra 8. Költségvetési hiány (január október, milliárd forint) Monetáris folyamatok Az infláció mind a teljes, mind az egyszeri hatásokat kiszűrő trendinflációs mutatók körében tovább süllyedt. A KSH adatai szerint októberben az éves pénzromlás üteme 1974 óta nem tapasztalt mélypontra, 0,9 százalékra süllyedt. Már több mint egy éve tart a lassuló árnövekedés trendje. Az általános árszínvonal emelkedését lassító legfőbb tényező továbbra is a rezsicsökkentés. A novembertől hatályba lépett közműdíjcsökkentés nagyobb részben decembertől lesz jelentős hatással a fogyasztóiár-indexre, így az év végén nem elképzelhetetlen egy újabb történelmi mélypont. Szintén érdemben lassította az inflációt az üzemanyagárak és az élelmiszerek árának egy évvel korábbihoz képesti csökkenése. A tartós fogyasztási cikkek esetében is folytatódott az évek óta tartó árcsökkenési trend. A pénzromlás ütemét ugyanakkor gyorsította a tranzakciós illeték megemelésének begyűrűzése: éves bázison a pénzügyi szolgáltatások több mint 50 százalékkal drágultak. Emellett a dohánytermékek árának dinamikus emelkedése is felfelé hajtotta az inflációt. Ábra 9. Infláció alakulása (éves változás százalékban) 8
A különféle módon számított inflációs trendmutatók továbbra is jelentősen alulmúlják az MNB 3 százalékos inflációs célját, melynek legfőbb oka még mindig a potenciálistól elmaradó gazdasági teljesítmény és a hatósági árak folyamatos csökkentése. A várhatóan tartósan alacsony infláció és a jelenleg jó nemzetközi befektetői hangulat miatt a jegybanknak további tere maradt a kamatvágás folytatására. Az elmúlt hónapban mind a hazai, mind a nemzetközi pénzügyi környezet összességében kedvezően alakult. Az elmúlt hónapban is fennmaradt a jó piaci hangulat, amelyet erősített az USA költségvetését érintő problémák oldódása. A Fed következő elnöke kiállt a gazdasági élénkítés fenntartása mellett, miközben az EKB tovább lazított a monetáris politikáján egy 25 bázispontos kamatvágással. A Cseh Nemzeti Bank árfolyamgyengítő nyíltpiaci műveletek alkalmazásáról döntött november elején, amelynek hatására az időszak végére már 6,5 százalékkal leértékelődött a cseh fizetőeszköz az euróval szemben. Ennek eredményeképp átmenetileg a régiós devizaárfolyamok is gyengültek, ám az időszak végére visszaerősödtek kezdő értékük közelébe. A régiós országkockázati felárak érdemben nem változtak: Csehországban 60 bázispontnak, Lengyelországban 86 bázispontnak felelt meg az 5 éves szuverén CDS értéke. A hazai piaci hangulatot javította az MNB hitelprogramjának sikeressége, valamint a váratlanul jó harmadik negyedévi előzetes GDP-adat. Ezt ellentételezte ugyanakkor a globális fejlődő térség romló gazdasági kilátásaival összefüggő fejlődő piaci tőkekivonás, amely hazánkra is átterjedt. Bár a külföldi befektetők kezén lévő magyar állampapírok állománya novemberben 4900 milliárd forintra csökkent, a külföldi szereplők helyét zökkenőmentesen átvették a hazai befektetők, ezt jelzi a forint stabilitása is. Ábra 10. A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100) Forrás: Datastream A kockázati környezet újabb kamatcsökkentést tett lehetővé. A hazai kockázati környezet alakulása vegyes képet mutat az előző hónapban, amelynek hatásait jól érzékelteti a másodpiaci hozamgörbe változása. A benchmark görbe a novemberi adatok alapján tovább süllyedt a rövid végén: 20 45 bázisponttal lettek alacsonyabbak a hozamok. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest meredekebb lett, amit jól jelez, hogy a hosszú, 10 15 éves lejáratú papírok kamatai 19 21 bázisponttal emelkedtek. A görbe meredekebbé válása azt jelzi, hogy egyre alacsonyabb az MNB mozgástere a további kamatcsökkentésekhez, a piaci szereplők hosszabb távon emelkedő hozamkörnyezetre számítanak. Az országkockázatot kifejező mutató enyhe emelkedést jelzett, az 5 éves CDS értéke 15 bázisponttal nőtt egy hónap alatt, így a historikusan alacsony 270 bázispontnak felelt meg a felár. A forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben 0,3 0,6 százalékkal, a dollárral szemben 0,4 százalékkal gyengült, az időszak végén így egy euró 297 forintba, egy frank 241, 9
egy dollár 220 forintba került. Ez is a fejlődő térségekkel összefüggő aggodalmak erősödésére vezethető vissza, Magyarországon fundamentális okok nem indokolják. A jegybank a támogató pénzügyi környezettel összhangban ismét 20 bázisponttal, 3,2 százalékra csökkentette irányadó kamatát. Ábra 11. A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég Az MNB NHP minden várakozást felülmúlva szeptemberben nettó 217 milliárd forint hitelkihelyezést biztosított. _ Az MNB Növekedési Hitelprogramja, mely a hitelkínálati korlátok enyhítését célozta, a szeptemberi számok alapján sikeresnek bizonyul. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző hónapban regisztrált növekedést is felülmúlóan emelkedett a forinthitel-kihelyezés: 364 milliárd forint volt. Eközben a devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 147 milliárd forintra rúgott, amely szintén kiugróan magast. Ez a drasztikus csökkenés vélhetően annak köszönhető, hogy az NHP második pillére által lehetővé tették a devizahitelek kiváltását, és ezzel éltek is a vállalatok. A forint- és a devizahitel-kihelyezés eredőjeként adódó 217 milliárd forintot kitevő teljes nettó hitelezés példa nélküli. A szeptemberben 225 milliárd forintnyi teljes bruttó hitelezés szintén lényegesen meghaladja az előző hónapok számait. A háztartások továbbra is több hitelt fizettek vissza, mint amennyi újat felvettek. Folytatódott ugyanakkor az újonnan kihelyezett forint alapú lakáscélú hitelek értékének emelkedése, vagyis az állami kamattámogatás hatása egyre inkább tetten érhető az adatokon. Ábra 12. Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég 10
_ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Politikai áttekintés Novemberben csökkent a bizonytalanok aránya, és ebből elsősorban a Fidesz-KDNP profitált. Gyurcsány Ferenc aktivizálódásával a Demokratikus Koalíció beérte népszerűségben az Együtt PM pártszövetséget, amely új kihívás elé állítja a baloldalt. 2013. novemberben a választókorúak 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne az azon a héten vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás nem változott októberhez képest. Tovább csökkent azonban a pártszimpátiájukban bizonytalanok teljes népességbeli aránya, jelenleg a választókorúak 37 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A novemberi adatok alapján a Fidesz KDNP tovább növelte támogatóinak számát október óta, jelenleg a teljes népesség 30 százaléka szavazna a kormányzó pártokra. Az MSZP, mint a legerősebb ellenzéki párt, továbbra is stabilan őrzi pozícióját, novemberben a válaszadók 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szocialista pártra voksolna. A Jobbikra az októberi adatokkal megegyezően a választókorúak 7 százaléka szavazna, az Együtt 2014 PM-re a teljes népesség 4, a DK-ra pedig 3 százaléka. Az LMP-t a lakosság 2 százaléka támogatja, más pártokra is a megkérdezettek 2 százaléka adná szavazatát. A kormánypártok a biztos szavazó pártválasztók körében is növelték előnyüket, jelenleg 52 százalékuk a Fidesz KDNP-t választaná. Az MSZP-re a biztos szavazók 24, a Jobbikra 12 százaléka szavazna. Mind az Együtt 2014 PM, mind a DK támogatottsága csökkent a biztos szavazó pártválasztók körében. A két pártra egyaránt 4-4 százalék voksolna ebben a közegben, így jelenleg az Együtt 2014 PM és a Demokratikus Koalíció egyaránt a parlamenti bejutási küszöb alatt áll. Az LMP támogatottsága 3, míg más pártoké összesen 1 százalékos a biztos szavazó pártválasztók körében. Ábra 13. Pártpreferencia a biztosan szavazók körében (november) Forrás: Századvég 11
_ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés 1 2012 2013 2013 2014 2014 éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex) * 1,6 0,5 0,1 0,6 1,7 0,5 1,6 1,8 1,9 1,9 1,8 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,2 0,8 0,0 1,1 0,8 0,3 1,3 1,4 1,6 1,7 1,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 3,8 2,5 0,5 0,6 1,3 0,1 1,6 1,3 1,7 1,9 1,7 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 2,0 1,2 2,8 4,5 7,0 3,9 6,6 5,8 6,1 6,7 6,3 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 0,1 0,4 4,6 6,4 7,9 4,8 7,4 6,3 6,4 7,0 6,8 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,7 1,7 1,8 1,4 1,2 6,1 1,7 1,8 1,4 1,2 6,2 Fogyasztóiár-index (%) 5,7 2,9 1,8 1,5 1,1 1,8 1,9 2,8 2,7 3,2 2,7 A jegybanki alapkamat az időszak végén 5,75 5,00 4,25 3,70 3,60 3,60 3,70 4,00 4,25 4,50 4,50 Munkanélküliségi ráta (%)* 10,9 11 10,4 10,4 10,5 10,6 10,6 10,6 10,6 10,5 10,6 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 4,8 3,1 3,8 4,3 4,0 3,8 5,6 4,8 4,2 4,0 4,7 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 1,7 1,6 1,7 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,0 2,6 2,6 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 0,8 0,4 0,6 0,8 1,3 0,8 1,6 1,9 2,2 2,3 2,0 EUR/HUF átlagárfolyam 289 297 296 298 297 297 296 297 296 295 296 Ábra 14. Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest 2013 2014 június szeptember változás június szeptember változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 0,6 0,5 0,1 1,7 1,8 +0,1 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 0,4 0,3 0,2 1,2 1,5 +0,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 3,1 0,1 +3,1 3,0 1,7 1,4 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 3,1 3,9 +0,8 7,5 6,3 1,2 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 3,4 4,8 +1,5 8,2 6,8 1,4 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,7 6,1 0,7 6,8 6,2 0,6 Fogyasztóiár-index (%) 2,1 1,8 0,3 3,1 2,7 0,5 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 4,25 3,60 0,65 5,00 4,50 0,50 Munkanélküliségi ráta (%)* 11,1 10,6 0,5 11,1 10,6 0,5 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 2,2 3,8 +1,6 4,2 4,7 +0,5 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 1,9 1,6 0,3 2,1 1,7 0,4 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,8 2,6 +0,2 2,9 2,6 +0,3 GDP-alapon számított külső kereslet* 0,8 0,8 0,0 2,1 2,0 0,1 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég 1 készítés dátuma: 2013. szeptember 17. 12
_ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Ábrák Ábra 15. Forint állampapír hozamgörbe (hó, %) Ábra 16. Banki hitelnyújtás (Mrd Ft) Forrás: ÁKK Forrás: MNB Ábra 17. A költségvetés kum. hiánya (Mrd Ft) Ábra 18. Fejlett piacok 3 hónapos kamatai (%) Forrás: NGM Forrás: Datastream Ábra 19. EUR/USD és EUR/CHF árfolyamok Ábra 20. 10 éves államkötvény hozamok (%) Forrás: Datastream Forrás: Datastream 13