2./ Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeli ellátások:

B e s z á m o l ó a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról 1./ Demográfiai adatok: Miskolc város népessége a 2006. december 31-i adatok szerint 173.658 fő volt, ebből a 0-3 éves gyermekek száma 5.834 fő, a 4-18 éves gyermekek száma 25.781 volt. 2./ Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeli ellátások: Miskolc Megyei Jogú város Közgyűlése 34/1999 számú rendeletével 2000.01.01.-től a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyintézését az Egészségügyi és Szociális Osztályhoz telepítette. Gyermekvédelmi támogatást felváltó gyermekvédelmi kedvezmény 2006. január 01 napjától lépett hatályba. Ennek a kedvezménynek nincs havi rendszeres pénzkifizetési vonzata, az ebben részesülő kiskorúak évente két alkalommal részesülnek 5.000.- - 5.000.- Ft támogatásban. Ebben a kedvezményben 2006-ben 7214 kiskorú részesült, a múlt évi kimutatható csökkenés oka, a rendszeres pénzellátás megszűnése volt illetve az, hogy ezen ellátással igénybe vehető különféle jogszabályokban biztosított kedvezmények sok esetben más jogcímen is hozzáférhetőek pl. tankönyvtámogatás. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetésére183 esetben 2.223.000.- Ft összegben került sor.. A múlt évben 83 esetben került elutasításra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránt benyújtott kérelem, valamennyi esetben az egy főre jutó jövedelemhatár túllépése volt az indok. A szociálisan rászoruló gyermekek étkezési támogatásának odaítélése az oktatási, nevelési intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik, míg az egyházi és alapítványi iskolák tekintetében az illetékes Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály Egészségügyi és Szociális Osztálya 2006 évben 16 gyermek részére állapított meg étkezési támogatást, míg 2 gyermek esetében a kérelem elutasításra került, szintén az egy főre jutó jövedelemhatár túllépése miatt. 1

Az önkormányzat a menetrendszerinti helyi tömegközlekedés igénybevételéhez 100 %-os támogatást biztosít azon alsó tagozatos oktatási-nevelési intézmény tanulói számára, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, illetve 70 %- os támogatást, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri a nyugdíjminimum 150 %- át. A 2005. évi CLXXIV. törvény rendelkezése szerint a fiatalokat életkezdési támogatás illeti meg, amit a helyi önkormányzat kiegészíthet. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006. szeptemberi ülésén a fiatalok életkezdési támogatásának kiegészítését lehetővé tette abban az esetben, ha a szülő a gyermek részére az un. starthitelt megnyitotta illetve a jogszabályban előírt egyéb feltételeknek megfelel. 3./ Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások: A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások 1./ Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás. Feladata : - a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése - a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése - a családból kiemelt gyermek visszahelyezése, utógondozás biztosítása érdekében minden olyan intézkedés megtétele a szociális szolgáltatások révén, hogy a hatósági beavatkozás elkerülhető legyen, illetve szükség esetén a hatósági döntéseket a körültekintőbb előkészítő munka, alternatív megoldások kipróbálása után hozzák meg. Miskolc Megyei jogú Városban 2006 évben is három gyermekjóléti szolgálat működött, működésük tapasztalatait a beérkezett tájékoztató anyaguk alapján szolgálatonként adjuk közre: 2

A./ Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyerekjóléti Szolgálat, Megyei Módszertani Központ. Szervezeti és működési keretek A Miskolci Családsegítő Központ három Területi Szolgáltatási Központtal, TSZK (Budai úti, Kassai úti, Fazola úti), egy Adósságkezelő irodával, az Egészségügyi és Szociális Diszpécser Központtal, valamint a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti szolgáltatással biztosítja az alapellátási feladatokat ellátási területén. A Területi Szolgáltatási Központokon belül a családsegítő és a gyermekjóléti szakmai feladatok ellátása önálló szakmai profilként, a kompetencia határok megtartásával valósul meg. A módszertani feladatokat önálló szakmai egységként a Módszertani Csoport végzi. A három gyermekjóléti szolgáltatást biztosító - Területi Szolgáltatási Központ rendelkezik működési engedéllyel. Ugyanakkor a működési engedélyek megléte ellenére a Budai úti és a Fazola úti épület nem alkalmas a feladatok ellátására, egyik épület sem erre a célra lett átalakítva. A Kassai úti telephely megfelel a szakhatósági előírásoknak, ugyanakkor itt is problémát jelent az épület túlzsúfoltsága. Feladatellátásuk szempontjából pillanatnyilag a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy egyik telephely sem rendelkezik megfelelő számú és alapterületű munkatársi szobával. A családgondozók zsúfoltan, méltatlan körülmények között végzik munkájukat. Szolgáltatásaik egy részét a munkatársak szükségszerűen külső helyszínen oldják meg iskola, óvoda, stb. ennek ellenére a fenti probléma nem változott. Ehhez mindenképpen szükséges a fenntartó segítsége. Az Intézményben a gyermekjóléti szolgáltatás területén a szakmai létszám a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet előírásait alapul véve az alábbi módon alakul: Munkakör Jelenlegi létszám 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet által előírt létszám Vezető 2 3-1 Családgondozó 20 15 +5 Fejlesztőpedagógus 1 1,5-0,5 Asszisztens 5 6-1 Pszichológus Heti12 óra Heti 45 óra -33 óra Jogász Heti 6 óra Heti 30óra -24 óra Módszertani 2 1 +1 szaktanácsadó Összesen 30fő 26,5fő +3,5fő Hiányzó/többlet létszám 3

Gyermekjóléti szolgáltatás Fontosnak tartják a jövőben minden jelzőrendszeri taggal a kompetencia határok újbóli tisztázását, együttműködési megállapodások megkötését, aktualizálását, szakmai protokollok kidolgozását a hatékonyabb segítő munka érdekében. Továbbra is nagy hangsúlyt kívánnak helyezni a jelzőrendszeri szakmaközi találkozók szervezésére, az esetkezelés kapcsán az esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezésére. Tapasztalataik szerint a megvalósult esetmegbeszélések hasznosak voltak, elősegítették a problémamegoldást, és egyben a jelzőrendszer tagjaival való szorosabb kapcsolattartást is. Nagy jelentőséggel bír a szolgáltatástervezés, fejlesztés a jogszabályi és lakossági igényekhez igazodva pl. tanácsadás óraszámának növelése, csoportos és közösségi szociális munka bővítése, bölcsődei, óvodai és iskolai szociális munka bővítése, önkéntesség erősítése. A gyermekjóléti szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások, tevékenységek a) Egyéni esetkezelés családgondozás Az Intézményben 2000. évtől a gyermekjóléti szolgálat létszámbővülése lehetővé tette a Területi Szolgáltatási Központhoz kapcsolódó családgondozói körzetek kialakítását. Az esetmunka/családgondozás megszervezésének ez a módja hatékonynak bizonyult, mert lehetővé tette a családgondozók számára, hogy területüket jobban megismerjék és így a munkaszervezés is átláthatóbbá vált. E mellett az észlelő és jelzőrendszerrel való kapcsolat kialakításában, a jelzőrendszeri munka megszervezésében is határozottan pozitív és tartós eredményeket értek el. A 2006 évi adatok az esetszámok alakulásának tekintetében az előző évekhez hasonlóan emelkedő tendenciát mutatnak, az ellátási típusok szerinti megbontás alapján elmondható, hogy az alapellátás, a védelembe vétel és az utógondozás tekintetében emelkedés tapasztalható. Az intézmény 2006 évi gondozási tevékenysége Sorszám Gondozási típus Nem és kor Alapellátásban történő gondozás Védelembe vétel Utógondozás, szakellátásból kikerült gyerekeknél gyerekek száma Összesen /a-c oszlopok/ a b c d 1 Fiúk (0-17 éves korig) 1203 50 3 1256 2 Lányok (0-17 éves korig) 969 35 5 1009 3 Összesen fiúk és lányok 2172 85 8 2265 4 Családok száma 1341 4

Mindebből egyrészt következtetni lehet arra, hogy folyamatosan emelkedik a veszélyeztetett gyermekek száma, erősödött a jelzőrendszer több jelzés érkezett a gyermekjóléti szolgálathoz, valamint a hatósági beavatkozást igénylő esetek számának emelkedése megerősíti azt az álláspontot, miszerint szükséges az alapellátás további erősítése a preventív munka hatékonyságának növelése érdekében. b) Tanácsadások Az Intézmény a gyermekjóléti szolgáltatás keretében: ingyenes jogi tanácsadást (heti 6 órában) felnőtt pszichológiai tanácsadást (heti 6 órában) gyermekpszichológia (heti 6 órában) tanácsadást biztosít. főállású fejlesztőpedagógusunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára nyújt szakszerű segítséget egyéni és csoportos formában. 2006 évben a tanácsadási lehetőséggel közel 800 esetben éltek a kliensek, a tanácsadási szolgáltatást igénybe vevők száma folyamatos emelkedést mutat. c) Alapellátásban nyújtott preventív szolgáltatások Bölcsődei, óvodai, iskolai szociális munka A jelzőrendszerrel végzett munka eredményeként egyre többen igénylik, hogy kihelyezett fogadó óra, illetve más munkaformában a szolgáltatásokat a nevelési intézményekben is igénybe vehessék. A munkaformákat tekintve információnyújtást, tanácsadást, családgondozást, közös családlátogatásokat, konfliktusokban való közvetítést, közösségi programokba való bekapcsolódást, csoport foglalkozások szervezését, vezetését (önismereti, pályaorientációs, a munkaformákat tekintve információnyújtást, tanácsadást, családgondozást, közös életút tervezési, érték feltáró, konfliktuskezelési) alkalmaznak. A preventív szoláltatás bevezetésére azért került sor, mivel az oktatási intézmények nem kellően ismerték és igényelték a Gyermekjóléti Szolgálat munkáját, működését, tevékenységi körét, szolgáltatásait. A gyermek-, ifjúságvédelmi felelősökkel, tanárokkal, iskolával való hatékonyabb együttműködés elősegítése, munkájuk segítése a közös cél érdekében. Azokban az oktatási intézményekben, ahol a családgondozók heti, havi rendszerességgel jelen vannak erősödött a munkakapcsolat a pedagógusokkal, ifjúságvédelmi felelősökkel, vezetőséggel. A problémák időbeni észlelése, és kezelése jellemző, mivel jelzéseiket hamarabb teszik meg, megfelelő szakmai tartalommal a leírtakat felvállalják. Közösen, több oldalt megvilágítva tudnak szakmai segítséget nyújtani a szülők, gyermekek részére, akik bátrabban keresik meg problémáikkal a családgondozó 5

kollégákat, érdeklődőbbek a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységei, szolgáltatásai iránt. Önkéntesség megjelenése előtérbe kerül, nem élik meg stigmának problémáik jelzését. Jelenleg a város 6 általános iskolájában, 3 középiskolájában, 6 óvodájában, és 2 bölcsődéjében végeznek szociális munkát. Az iskolai szociális munka során két középiskolában kortárssegítő képzés folyik. Csoportokkal végzett szociális munka Az Intézmény a gyermekjóléti szolgáltatásban megjelenő gyermekek problémáira, szükségleteire reagálva folyamatosan szervez és működtet gyermekcsoportokat, melyeket a csoportvezetésben jártas, gyakorlott szociális szakemberek vezetnek. A csoportokat az alábbi problématípusok hívták életre: életciklusbeli krízis beilleszkedési nehézségek alulszocializáltság magatartás, teljesítményzavar tanulási problémák halmozottan hátrányos helyzet családok életvitele stb. Az intézmény által biztosított csoportfoglalkozások célja, hogy a gyerekek, fiatalok az iskolán kívüli szabadidejüket hasznosan, kreatívan töltsék, az összeállított játékok, a megszervezett programok során kikapcsolódjanak, élményeket gyűjtsenek. A csoportos szociális munka a hasonló problémával küzdő vagy hasonló élethelyzetben lévő gyermekek esetében nagyon hatékonynak bizonyult, nem beszélve a csoportban végzett munka közösségteremtő erejéről és pozitív szocializációs hatásairól. A csoportokban szerzett élmények sok esetben megkönnyítik a közösségben való feloldódást, a beilleszkedést, a gyerekek felismerik, hogy problémáikkal nincsenek egyedül. A csoportok létrejöttében jelentős szerepet kapnak még az oktatási-nevelési intézmények, fontos a pedagógusokkal való közvetlen kapcsolattartás és tájékoztatásuk a szerveződő csoportokról. Jellemzően partnerek az ilyen jellegű prevenciós programok megvalósításában. d./ Közösségi programok szervezése (közösségi szociális munka) Az Intézmény feladata ezen a téren: A közösség szervezési folyamatainak előmozdítása A rászorulók szolgáltatásokkal történő összekapcsolása Programok szervezése, lebonyolítása 6

A közösség megerősítése jegyében jelenleg a vasgyári program fut és kialakítás alatt áll a lyukóvölgyi program, a város két szociálisan hátrányos helyzetű település részén. Vasgyári közösségi program a Vasgyári városrészben egy olyan komplex közösségfejlesztő program működésének létrehozása és fenntartása a cél, amely a közösségi szociális munka módszereivel a Vasgyárban élők családi, szomszédsági és egyéb közösségi kapcsolatainak erősítését, önszerveződő erejének növelését, önsegítő funkciójának kialakulását szolgálja. Az Intézmény a területén működő és szolgáltató intézmények, szervezetek óvoda, általános iskola, középiskola, kórház, egyház, önkormányzati képviselők, kisebbségi önkormányzat tagjai, idősellátási intézmény stb.) bevonásával végzi tevékenységét. A szakmai szolgáltatások, preventív programok széleskörűek, és a városrészben élőkre koncentrálnak elsősorban. A program keretében az oktatási intézményekben végzett szociális munkán túl, családi napok szervezése, ünnepekhez kapcsolódó játszóházak, kirándulások, gyermekcsoportok működtetése színesítik a palettát. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján leszűrhető hogy a program hatékonyan elősegítette a közösségben élő emberek közötti kommunikációt, felkeltette érdeklődésüket és évről évre egyre nagyobb számban vesznek részt a rendezvényeken, tanácsadásokon. Az elmúlt évben a program a Nemzeti- Család és Szociálpolitikai Intézet által kiírt jó gyakorlat pályázaton díjazásban részesült. Lyukóvölgyi halmozottan hátrányos település részen élők számára a társadalmi hátrányt csökkentő komplex szociális szolgáltatás megteremtése A megvalósítandó projekt célja olyan program működtetése és folyamatos fejlesztése a lyukóvölgyi térségben, amely a különböző intézmények, és a helyi lakosság együttműködésével nyújt széleskörű szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a közösség tagjai a társadalmi hátrányokat leküzdhessék, az esélyegyenlőség elérhető közelségbe kerüljön és megvalósuljon a helyi szükségletekre válaszoló lakossági összefogás. Tervezett programok: Rendszeres egészségügyi felvilágosító tevékenység Tanácsadások biztosítása Mobil szűrővizsgálatok szervezése Oktatási nevelési programok szervezése a felzárkóztatás érdekében fejlesztő csoportok szervezése családi játszóházak szervezése zenész klub alakítása, működtetése szociofotó kiállítás szervezése képzések, tanfolyamok szervezése, lebonyolítása komplex családgondozás stb. 7

Egyéb prevenciót szolgáló programok: Hagyományosan szerveznek jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő rendezvényeket területi szolgáltatási központjaikban, melyeket általában a nevelési oktatási intézményekkel közösen bonyolítanak le. (Családi Napok, Családi Juniális, Ünnepváró Játszóházak) Az intézmény megalakulása óta minden évben szervez táborokat. Ezek egy része a nyári szünetekben az ún. kulcsos gyermekek számára kínál napközben tartalmas elfoglaltságot, más részük egy hetes bentlakásos valamilyen specializációt (lovas tábor, túra tábor, történelmi tábor stb.) felölelő táborozási lehetőség. e./. Gyermekjóléti Központ Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése ESZ. 170033-16/2005.sz. határozatával jóváhagyta az intézmény gyermekjóléti szolgálatának gyermekjóléti központtá történő alakulását. Erre vonatkozóan az engedélyezésre kijelölt Felsőzsolca Város Jegyzője 114-15/2006. számú 2006. szeptember 06-án jogerőre emelkedett határozatával a működési engedélyt megadta. A Gyermekjóléti Központ az alapellátási feladatokon túl az alábbi speciális szolgáltatásokat biztosítja: 1. Kapcsolatügyelet A kapcsolatügyeleti szolgáltatást 2001-ben új szolgáltatásként pályázati forrásból indították be a gyermekjóléti szolgáltatás keretein belül. Gyermekjóléti Központként kötelező feladat a kapcsolatügyelet biztosítása, fontosnak tartják, hogy szolgáltatásuk a lakosság látókörébe kerüljön, ne csak akkor értesüljenek erről a lehetőségről amikor már elhatalmasodott a konfliktus. Ennek érdekében a jelzőrendszer érintett tagjai számára (oktatási nevelési intézmények, védőnők, háziorvosok stb.) tájékoztatást adnak a módszerről, annak hatékonyságáról, életszerűségéről, szükségszerűségéről és humánusságáról. Fontosnak tartják az intézményen belüli, valamint a társszervekkel való együttműködés kidolgozását. E témában kapcsolatban elkészült egy szakmai együttműködési protokoll, valamint megtörtént az együttműködési megállapodás kidolgozása. Terveik között szerepel továbbá elvált szülőknek, elvált szülők gyermekeinek önsegítő csoportok létrehozása, amely szolgálja saját problémáik, kérdéseik megoldását hasonló élethelyzetben lévő emberek segítségével, szakemberek támogatásával, valamint lehetőségük nyílik konfliktuskezelő technikák megismerésére, kipróbálására. 8

2./ Kórházi szociális munka A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet szerint a gyerekjóléti központok, által biztosított kórházi szociális munka célja a kórházi védőnővel, a kórházi szociális szakemberrel együttműködve, a nőgyógyászati- szülészeti osztályon a szociális válsághelyzetben lévő anyának és gyermekének segítséget nyújtson, a gyermekosztályon a gyermek elhanyagolás és gyermekbántalmazás észlelése estén a Gyvt.17. (2) bekezdése szerinti szükséges intézkedéseket megtegye. Az Intézmény 2004. októbertől együttműködési megállapodást kötött a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Gyermek - Egészségügyi Központjával (a továbbiakban: GYEK), melynek keretében az intézmény családgondozói szociális, mentális tanácsadást végeznek a kórház megadott osztályain. Az osztályokon segítséget nyújtanak a betegek és hozzátartozóik szociális problémáinak megoldásában, amely magában foglalja (betegek és családtagjaik részére) az információnyújtást, tanácsadást, hivatalos ügyek intézésében való segítségnyújtást, valamint érzelmi támogatást a betegséggel együtt járó krízis feldolgozásához. 3. Utcai szociális munka A munka célja, hogy felkutassa azokat az embereket, akik a szolgálatot (vagy más intézményes ellátási formát) nem keresik fel, de valószínűleg segítségre van szükségük, részükre felvilágosítást, információt nyújtanak, illetve megpróbálják őket bevonni az intézményes szolgáltatásba, közösségi szabadidős programokba, hogy idejüket ne az utcán csellengve, hanem hasznosan, társadalmilag elfogadott módon töltsék. Potenciális klienskör: Csellengő gyermekek Gyermekvédelmi szakellátásból kikerülő fiatalok Gyermekvédelmi ellátórendszerből szökésben lévő fiatalok Iskolakerülő fiatalok Szenvedélybetegséggel küzdő fiatalok Kolduló gyermekek és fiatalok Egyéni vagy családi krízishelyzetből utcára kerülők A szolgáltatást 2005. márciusában indították, mely során heti 6 órában végeztek felderítő jellegű utcai munkát. Megismerték a város főbb kritikus pontjait, napközbeni időintervallumukat kibővítették délutáni és esti órákkal is alkalmazkodva, a tapasztalatokhoz. A város főbb neuralgikus pontjai: buszpályaudvar, vasútállomás, bevásárló központok, szórakozó helyek, játéktermek, játszóterek, parkok, terek, iskolák környéke. 9

Feladatellátás Szórakozóhelyeken, játéktermekben előforduló fiatalok megszólítása, felderítése - adott helyeken előforduló fiatalok életkori sajátosságainak, társadalmi státuszának, stb. megfigyelésén alapuló feltérképezése - kérdőív segítségével érdeklődési kör, szabadidő eltöltési szokások, igények felmérése - szükségletekre reagálva szabadidős programok szervezése (klubok, szociális csoportok stb.) - az intézményben beindított programok propagálása, népszerűsítése - tanácsadás, információnyújtás biztosítása lakótelepi szociális munka - azon parkok, játszóterek, sportpályák feltérképezése, ahol a kulcsos illetve családjukban elhanyagolt gyermekek múlatják idejüket - tevékenységük megismerése, jelenlétük megszoktatása - tevékenységeikbe bevonódni - igények felmérése - az igényekre épülő programok szervezése az adott környezetben, illetve a gyermekjóléti szolgálat épületében kortárssegítő képzés - a kortársak bevonása a segítségnyújtásba családokkal végzett utcai szociális munka - a szociálisan perifériára szorult családok feltérképezése, - megszólítása, tájékoztatás az intézményi szolgáltatásokról, azok igénybe vételi lehetőségeiről 4. Készenléti szolgáltatás: A szolgáltatást az intézmény egységeként működő Diszpécser Központ keretein belül alakították ki. A közvetlen lakossági szolgáltatások keretében telefonon és elektronikus úton is kaphatnak segítséget a rászorulók: készenléti szolgáltatás információ szolgáltatás általános és konkrét ügyekben egészségügyi és szociális szolgáltatások ajánlása a szükségletekhez igazodóan szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése stb. B/. Iránytű Avasi Szociális Szolgálat Az Intézmény 1998. április 01. napjától végzi szociális szolgáltatásait. A Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a X-235/23.743/2003. sz. határozatával rendelte el gyermekjóléti szolgálat gyermekjóléti központtá alapítását. A Szolgálat integrált intézményként - alapszolgáltatási központ, mely négy telephelyen végzi tevékenységét: 10

1. Miskolc, Klapka Gy. U. 6-8. sz. Gondozási Központ működési engedély módosítása folyamatban van 2. Miskolc, Szilvás u. 37. Családsegítő és Adósságkezelő Munkacsoport működési engedéllyel rendelkezik 3. Miskolc, Testvérvárosok u. 15. sz 2006. első negyedévében ide költözött át a Gyermekjóléti Központ működési engedéllyel rendelkezik. Az új telephelyen kialakított környezetben a szakemberek nagyobb területen, kultúrált körülmények között tudják végezni munkájukat. A telephely rendelkezik minden olyan tárgyi eszközzel, mely segíteni tudja a kliensközpontú problémamegoldást. Kialakításra került egy különálló, tárgyi eszközökkel felszerelt kapcsolattartó szoba, a jogi és a pszichológiai tanácsadás is a kliensek számára megfelelő környezetben végezhető. A kliensek fogadására két hangszigetelt szoba áll rendelkezésre. A szakemberek jó közérzetét biztosítja a kialakított csoportszoba, a 40 fős konferenciaterem, zuhanyzó, mellékhelyiségek, konyha-étkező. A telephely kialakításánál külön figyelmet fordítottak arra, hogy a megváltozott mozgásképességű kliensek is könnyen megközelíthessék a szolgálatot. Személyi feltételek a Gyermekjóléti Központban A Gyermekjóléti Központban a 15/1998 (VI.30) NM rendelet alapján a szakemberek száma a következő: Szakmai egységvezető: Családgondozó: Utcai és lakótelepi szociális munkás: Kórházi szociális munkás: Készenléti szolgálat: Kapcsolattartási ügyelet: Családgondozó asszisztens: Fejlesztő pedagógus: Jogász: Pszichológus: 1 fő 9 fő (még 4 fő családgondozóra lenne szükség a rendeletben meghatározott 25 család / családgondozó arányszámra hivatkozva) 2 fő 2 fő a jogszabály 1 főt rendel a feladathoz, azonban a gyakorlati tapasztalataik alapján egy személy ezt a feladatkört minőségi munkavégzés formájában nem tudja ellátni 1 fő 2 fő / heti 10 órában, heti 30 órában családgondozó 3 fő 1 fő / heti 20 órában 2 fő / heti 5-5 órában 1 fő / heti 15 órában 11

A Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenysége A Gyermekjóléti Központ alapszolgáltatási és speciális feladatokat lát el a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján. Sorszám Gondozási típus Nem és kor Alapellátásban történő gondozás Védelembe vétel Utógondozás, szakellátásból kikerült gyerekeknél gyerekek száma Összesen /a-c oszlopok/ a b c d 1 Fiúk (0-17 éves korig) 295 23 12 346 2 Lányok (0-17 éves korig) 282 17 7 316 3 Összesen fiúk és lányok 603 40 19 662 4 Családok száma 207 Eseteik nagy része alapellátás keretein belül gondozott gyermek. Ezek a kiskorúak családjukban nevelkednek és a cél ezen állapot fenntartása úgy, hogy a családot erősítsék feltárva a természetes és mesterséges erőforrásaikat feladata ellátása érdekében. 17 % az átmeneti nevelésbe vett, valamint 2 % az ideiglenes hatályú elhelyezésben részesülő kiskorúak száma. Klienseik közül 40 gyermek családgondozását védelembe vétel keretein belül látják el, a szociális munka minden eszközét felhasználva annak érdekében, hogy elkerüljék ezen gyermekek szakellátásba való bekerülését. A klienskör 1%-a utógondozott, 3 %-a pártfogolt, vagyis esetükben feladatuk a korrekció. A magas számú alapellátási forma tekintettel a terület lakossági adottságaira jónak nevezhető, hiszen a felmerült problémákat a problémamegoldó modell alkalmazásával sikerül/het megoldani, korrigálni, miközben új megküzdő stratégiával (copping) gazdagíthatják a családot. Tehát az alapellátás a prevenciót szolgálja. Családlátogatások A családlátogatás során olyan információk birtokába jut a családgondozó, amely alapján meghatározza a segítő folyamat menetét. Fontossága minden szakember számára alapvető, hiszen abban a miliőben figyelheti meg kliensét és annak természetes erőforrásait -, amely a segítő és kliense közötti bizalomra épül. Ez a világ sok esetben zárva van a hatóságok előtt, azonban egy szakmailag képzett és megfelelő gyakorlattal rendelkező segítő érdekek és ellenérdekek, segítségek és elutasítások, coppingok, játszmák, 12

szerepek tárházát fedezheti fel, melyek gyökerei lehetnek /és lesznek/ a kialakult problémának, krízisnek. A Gyermekjóléti Központ alapellátási feladatainál a kezelendő problémák a következők: Nevelési oktatási intézmények köréből kieső fiatalok nyomon követése Iskolai hiányzások jelzése három-négy óra hiányzás esetén is megjelenik a jelzés A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök munkájával kapcsolatos hiányosságok nem jelenik meg a családokkal kapcsolatos tevékenység /családlátogatás, környezettanulmány, stb./- probléma esetén a jelzés megérkezik a családgondozókhoz, viszont sok esetben megoldás lenne, ha az iskola és a család is tudna együtt dolgozni Jelzőrendszerrel kapcsolatosan az együttműködés javítása rendőrség hatékonysága azokban az esetekben, ahol szükség lenne az együttműködésre Ideiglenes hatályú elhelyezettek tartós szökése a szakszolgálattól. Hiányzik a nyomon követés, valamint a gyakorlat azt mutatja, hogy nem elég a meglévő figyelem a probléma hatékony megoldására Alapellátási feladatokon belül végzett tanácsadások külső szakember bevonásával 1./ Fejlesztő pedagógus heti 20 óra Az Intézményben a szolgáltatás biztosítása folyamatos. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a megjelenő gyermekeknél kétféle probléma jelentkezik a tanulási nehézségek terén: tanulási technikák helytelen használata érzelmi, viselkedési, tanulási nehézségek, zavarok pszichomotoros és logopédiai problémák A feltárt problémák tekintetében a megoldás érdekében kétféle szolgáltatást is biztosítanak: A. Korrepetálás B. fejlesztő pedagógus végzett szakember foglalkoztatásával 2./ Pszichológus heti 15 óra A szakember által biztosított tanácsadás a családtagok egymás közti kapcsolatának, a család és külső intézményi környezet kapcsolatának javítása, gyermeknevelés problémáinak - ami magába foglalja az egyéni- és családterápiát, krízis élethelyzetek kezelését, bővíti páciense problémamegoldó eszköztárát, életvezetési zavarok megszüntetését, esetenkénti vizsgálati szakvéleményt megoldásában nyújt segítséget. 13

3./ Jogász heti 10 órában A jogász, tanácsadás formájában felvilágosítást ad és segítséget nyújt lakásbérleti jogviszonnyal, adásvételi szerződésekkel, családjogi-, gyámügyi-, hatósági eljárásokkal, polgári jogi, polgári eljárási jogi ügyek intézésében Szabadidős programok Fej-Lesz! tematikus programok A Gyermekjóléti Központja az általa nyújtott szolgáltatásaival arra törekszik, hogy feltárt problémák megoldásához professzionális segítséget nyújtson, megelőzze a krízishelyzetek kialakulását, elősegítse iskolai tanulmányaik képességeiknek megfelelő színtű folytatását, szerepkészletük bővítését, többsíkú és többdimenziós attitűdjeik kialakítását. A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy az iskolai hiányzások, a magántanulói státusz, a szabálysértési ügyek hátterében általában a szociális nevelés hiánya tükröződik, illetve, hogy ezek a gyerekek nem képesek a beilleszkedésre, a társadalmi szabályok betartására, a más gyerekekkel való közös cselekvésre, a szolidáris viselkedésre, hiányzik a felelősségvállalás és közösségtudat. A program felépítése I. Szabadidős programok: kirándulások, fejlesztő játszóház, kreatív műhely 1998-tól folyamatosan működik II. Csoportfoglalkozások: pályaorientációs csoport, kommunikációs csoport, értékfeltáró csoport, szociálterápiás csoport 2006. 09.01-től működnek III. Prevenciós programok: környezetvédelmi tábor, életmód tábor, különböző témakörökben tartott foglalkozások: bűnmegelőzés, családon belüli erőszak, szenvedélybetegségek, tolerancia erősítése, tanulási technikák, stb. 2004 - től működnek Csoportfoglalkozások Szenvedély mint veszélyforrás Szenvedélybetegségek és azok iskolai szerepe Kábítószer, alkohol, szerepjáték mint szenvedély Devianciák kialakulása 14

Fiatalkori bűnözés gyermekszemmel Családon belüli erőszak: Mindenki lehet elkövető és áldozat A másság elfogadása (fogyatékkal élő, szexuális, vallási, stb.) Alapfeladatokon túl végzett tevékenységek 1./ Az intézmény működési területén élő családok körében előforduló bántalmazások, családon belüli erőszakos cselekmények és a fiatalok körében kialakuló korai bűnözés megelőzése érdekében teljekörű prevenciós programokkal, előadásokkal, lakossági tájékoztatókkal készülnek. Terepe ezeknek a tantestületi és szülői értekezletek, lakossági fórumok, egészségnapok, csoportfoglalkozások, iskolai előadássorozatok. Ezek a tevékenységek folyamatosak, viszont szükségszerű a hatékonyság növelése, a meglévő erőforrások korszerűsítése. 2./ Munkájuk másik nagy szelete az iskola rendszeréből kikerült illetve magántanulói státuszban tanuló fiatalok. Ebben a témakörben elengedhetetlen az iskola támogató- együttműködő fellépése. Itt válik kiemelten fontossá az ifjúságvédelmi felelősök szerepe. Speciális szolgáltatások A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot biztosít. 1./ Utcai és lakótelepi szociális munka Akut probléma, hogy a területükön megjelenő guberáló, kéregető gyermekek, családok nem Miskolci, Avasi illetőségűek, hanem a környező településekből, falvakból jönnek. Ilyen esetekben a jelzés megtörténik az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat felé, viszont a probléma hatékony kezelése, illetve a visszajelzés sok esetben elmarad. A problémával kapcsolatosan olyan szakmaközi megbeszélések szervezése indokolt, ahol a célcsoport a Miskolc vonzáskörébe tartozó települések gyermekjóléti intézményei. Az együttműködés erősítése a jelzőrendszer tagjaival az elkövetkezendő időszak feladata, hiszen a fennálló problémák csak összefogással számolhatók fel. Az utcai szociális munka jelenleg munkaidőben folyik (8. 00-16. 00), szeretnék kibővíteni az éjszakai, illetve a kampányszerű tevékenységre, hogy az utcai szociális munkás munkaidőn túl is végezni tudja feladatát. Együttműködési megállapodás a területen működő Rendőrőrssel illetve a városi és megyei kapitánysággal elkészült. 15

2./ Kórházi szociális munka A kórházakban dolgozó szakemberekkel a kialakult jó munkakapcsolatok további fejlesztése a cél, hogy szakmai továbbfejlődésükkel a kórházi szociális munkával járó sokrétű kihívásnak még inkább megfelelhessenek Fontosnak tartják a szakmai fórumokon, megbeszéléseken, konferenciákon, konzultációkon való részvételt, tapasztalatcserét. 3./ Kapcsolattartási ügyelet Ezt a tevékenységet 2 fő képzett mediátorral végzik. A sikeres munka elődleges lépéseként jelenik meg itt a bíróságokkal való kapcsolat kiépítése, a kapcsolattartás, mediáció preventív hatásának erősítése. A kapcsolattartási protokoll elkészült együttműködve a társszervekkel, ami nagyban elősegíti az egyébként nehéz és bonyolult munka sikerét. 4. / Készenléti szolgálat Ez a szolgáltatás nem régen működik, de létjogosultságát számos esetben bizonyította. Egyre ismertebbé válik a hívható zöld szám. Szükség lenne a szolgáltatás biztosításának egységes szabályozására, mivel az ide vonatkozó jogszabályok erre vonatkozóan hiányosak, regionálisan pedig nincs egységesen átvehető és alkalmazható modell. Jelzőrendszer tagjaival történő együttműködés A jelzőrendszer tagjaival az együttműködés a legtöbb esetben zökkenőmentes. A Szolgálat napi kapcsolatban van oktatási-, egészségügyi intézményekkel, rendőrséggel, pártfogókkal, hatóságokkal. C./ Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekjóléti Szolgálata A szolgálat 1998-as indulása utáni első néhány esztendőben meglehetősen kis létszámban, viszonylag szűkös és egyszerű feltételek között végezte a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységet. Az elmúlt 3 évben fokozatosan, mind létszámban, mind szakmai felkészültségben, mind tárgyi feltételek területén sikerült a korábbi hiányokat és lemaradásokat pótolni. 16

2006. évi feladat ellátási mutatók: Sorszám Gondozási típus Nem és kor Alapellátásban történő gondozás Védelembe vétel Utógondozás, szakellátásból kikerült gyerekeknél Összesen /a-c oszlopok/ gyerekek száma a b c D 1 Fiúk (0-17 éves korig) 98 9 1 108 2 Lányok (0-17 éves korig) 77 13 0 90 3 Összesen fiúk és lányok 175 22 1 198 4 Családok száma 109 9 1 119 A gyermekjóléti szolgáltatás keretében végzett családgondozói tevékenységük főként az anyagi veszélyeztetettséggel illetve az iskolai kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos problémák rendezésében való közreműködést jelenti. Illetékességi területükön a családjából kiemelt gyermekek szüleinek gondozása az igen alacsony esetszám miatt nem jellemző. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés a korábbiakhoz hasonlóan jónak mondható, különösen hatékony a védőnőkkel, valamint az oktatási intézmények gyermekvédelmi megbízottaival. Szolgáltatásként folyamatosan tudtak biztosítani pszichológus (alacsony heti óraszámban) illetve a jogász (előírt óraszámban) segítséget a kliensek számára. December hónaptól pedig fokozatosan a gyógypedagógiai tanácsadó tevékenységet is sikerült megszervezni. Több civil szervezettel, alapítvánnyal és egyesülettel ápolnak jó kapcsolatot. Civil kapcsolataikat sikerült tovább bővíteni, szakmai együttműködési megállapodást kötöttek a Van Megoldás! Bántalmazott Nőket és Gyermekeket Segítő Egyesülettel, valamint a Human Integra Alapítvánnyal. Különösen jó együttműködés jött létre a Létminimum Alatt Élők Egyesülete Miskolci Szervezetével, tagjaik számára ruházat, textíliák és bútorzat gyűjtésében és átadásában tudtak hatékonyan közreműködni. 60 fő részére biztosítottak kétheti étkezésre elegendő tartós élelmiszereket 2005 augusztusában a szociális gyermekétkeztetés keretében. Az elmúlt esztendő nyarán sikerült a lassan már hagyományossá váló győri nyári családi táborozást megszervezni, önkormányzati és alpolgármesteri támogatással. A szolgálat tagjai is részt vettek a szakmai körökben nagy sikert aratott Szociális Munka Hete rendezvényein. Külön is nagy megtiszteltetést és elismerést jelentett, hogy a Szociális Munka Napja városi rendezvényén Polgármester Úrtól elismerő oklevelet és emlékérmet vehetett át az intézmény vezetője 17

Személyi feltételek alakulása: Személycsere az esztendő során nem történt, a feladatellátás a biztosított szakmai létszámmal folyamatos volt. Tartós, huzamos ideig tartó táppénzen munkatárs nem volt. A szolgálat tagjai közül 1 fő folytat tanulmányokat a számára szükséges, a módosított 15/1998 (IV.30.) NM rendeletben megfogalmazott szakmai végzettség megszerzése érdekében. Az ICSSZEM által szervezett és támogatott, zárt beiskolázású, gyermekvédelmi intézmények számára pszichológus szakembert képző programba egy munkatárs kapcsolódott be a szolgálat családgondozói közül. A képzésen való részvétel alapján a közeli jövőben várhatóan az eddigi óraadó helyett főállású, teljes óraszámú pszichológussal erősödik meg a szolgálat. Ezzel együtt a családgondozók közötti feladat-átcsoportosítással biztosították a gyógypedagógiai tanácsadó feladatok ellátását is. Személyén keresztül hatékonyabban csatlakoznak Miskolc Város Fogyatékosügyi Műhelye szakmai munkájába. Tárgyi feltételek alakulása: A tárgyi feltételek területén a szolgálat nagyot lépett előre, mivel a szolgálat épületen belüli átköltöztetése az elmúlt évben megvalósult. Két külön munkatársi szobát, hangulatos interjúszobát, közösségi helyiséget, igényes váróhelyiséget és megfelelő higiénés helyiségeket sikerült kialakítani, és birtokba venni. Két önálló telefonvonalat, új faxkészüléket, a munkavégzés szempontjából praktikusabb bútorzatot és felszerelést biztosítottak a szolgálat számára. A városban működő gyermekjóléti szolgálatok feladatellátására vonatkozó együttes megállapítások a./ a veszélyeztetettségi tényezők közül a magatartási, illetve teljesítményzavar továbbra is magas számban fordult elő az elmúlt évben. Az ilyen jellegű problémák kapcsán a jelzések többsége az oktatási, nevelési intézményekből érkezett A lehetséges megoldási alternatívák közös kidolgozása a családdal, ill. a jelzőrendszer érintett tagjaival történik meg. Nagy számban jelentek meg a nehéz anyagi helyzetű kliensek. Esetükben az igényelhető ellátásokhoz való hozzáférést segítették elő információnyújtással és tanácsadással. Városi szinten emelkedő tendenciát mutat a gyermeknevelési probléma és nem elhanyagolható az életviteli és a szülői elhanyagolásból adódó probléma sem. Fontos és nehezen kezelhető problématerület a családon belüli bántalmazás, erőszak, ezért bír nagy jelentősséggel Miskolc Város Közgyűlése által elfogadott városi stratégia a családon belüli erőszak széleskörű felismerése és a bántalmazások visszaszorítása érdekében. 18

b./ Komoly feladatot jelent a várandós anyák gondozása. A jelzések zöme a védőnői szolgálattól érkezik. Előfordult, azonban még a beszámolási időszakban is több olyan eset, mikor a várandós anya helyzetéről csak a szülést követően értesültek a szakemberek. Ennek oka minden esetben az, hogy az érintett anya nem kereste fel sem a háziorvost, sem a védőnőt a terhesség ideje alatt. Megoldásként előfordult gyámság alá helyezés előkészítésében való közreműködés, családok átmeneti otthonában történő elhelyezés elősegítése, ideiglenes hatályú elhelyezés is. c./ A családjából kiemelt gyermekek szüleinek gondozása gyakran akadályokba ütközik. Azok a szülők, akiknek gyermekeik hosszú évekkel ezelőtt kerültek átmeneti nevelésbe a munkanélküliségre, lakhatási problémákra, saját maguk ellátásának problémájára hivatkozva nem tudják hazavinni a gyermekeiket. A családok idővel felbomlanak, a szülők más településre költöznek. Elérhetőségükről nem kapnak információt, felkutatásuk pedig nem jár eredménnyel. Az ideiglenes hatályú elhelyezések esetében gyakori problémaként jelentkezik, hogy a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattól nem kapnak rendszeresen meghívást az elhelyezési tárgyalásra, csak a döntést követően értesülnek az intézkedésről. Az átmeneti nevelésben, ill. tartós nevelésben lévő gyermekek elhelyezési helyéül szolgáló gyermekotthonok mindegyikével kapcsolatban állnak. Egy-egy intézmény családgondozójával rendszeresen közös családlátogatás formájában tartják a kapcsolatot a vérszerinti szülővel. d) A pártfogói felügyelet alatt álló fiatalokkal való együttműködés sem zökkenőmentes, hiszen a szülők és a fiatalkorúak nagy része nem tartja indokoltnak a kettős gondozást, ill. a pártfogói felügyelet megkezdéséről nem, vagy csak késve kapnak tájékoztatást. 2. / Gyermekek napközbeni ellátása a./ bölcsőde 2005. január 1-től a miskolci bölcsődék az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat /EBESZ/ szervezeti keretei közt működnek. Az EBESZ szervezeti keretei között Miskolc M.J.V. Önkormányzata 10 bölcsődében biztosítja az 1997. évi XXXI. Törvény 42.. - ban előírt módon a gyermekek napközbeni ellátását. Jelenleg a 490 férőhelyen 530 gyermeket gondoznak. A felvételre várók száma 250 fő. A bölcsődei ellátást igénylők száma már 2003 óta növekvő tendenciát mutat. Az anyák munkába állását elősegítő jogszabályi változások miatt az igények 2006- tól tovább nőttek. Az engedélyezett férőhely és csoportlétszám már nem teszi lehetővé az igények maradéktalan kielégítését annak ellenére, hogy 2005. 09. 01-től Miskolc város Közgyűlése 30 bölcsődei férőhelybővítést engedélyezett. A beíratott és előjegyzett létszám változását a következő táblázat mutatja: 19

Időpont Férőhely Beíratott (fő) Férőhely kihasználtság % Előjegyzettek száma 2005.01.31. 460 538 117 116 25 2005.12.31. 490 534 109 150 31 2006.01.31. 490 561 112 170 35 2006.03.31. 490 607 124 200 41 2006.06.30. 490 651 134 280 57 2006.09.30. 490 521 120 250 51 Előjegyzettek a férőhely % - ában A bölcsődék területi megoszlása kielégítő, azonban az egyes városrészekben az igények nincsenek a lehetőségekkel összhangban. 2007 évre javasolt az intézmény 10 férőhely bővítést, valamit tervezik a szülőcsoportos beszélgetések levezetése témájú felkészítő tréning beindítását. Kiemelt szakmai cél a bölcsődei ellátás minőségének javítása. 2006. február 1-től, független szakmai tanácsadó dolgozik a bölcsődékben folyó szakmai munka segítése, a legjobb megoldások felkutatása és teljes körű alkalmazása érdekében. A bölcsődék 2006-ban vállalták, hogy előzetes terv szerint évente egy alkalommal, szakmai továbbképzésekkel egybekötött bemutatkozó napot tartanak. A programok témái rendkívül széles skálán mozogtak. Szó volt többek között a beszoktatásról, a családlátogatásról, az élelmezésről, a bölcsődék történetéről, a levegőztetésről, a társas kapcsolatokról, a gyermekek pszichomotoros fejlődéséről. Fontosnak tartják, hogy a családdal együttműködve segítsék a gyermekek fejlődését a szakmai elvárásoknak megfelelően. A család és a bölcsőde kapcsolatának színterei: a nyílt napok, a szülői fórumok, a gyermeknapok. Ismételten megvizsgálták a házi gyermekfelügyelet kiépítésének a lehetőségét, az összegzés szerint Miskolcon sem a szülők, sem az intézmény nem tudja biztosítani ennek az anyagi és egyéb feltételeit. A bölcsődékben szabad ellátó kapacitás nincs, de olyan megoldásra lehetőséget kell találni, hogy egy bölcsőde kötelezettsége lenne az időszakos gyermekfelügyelet biztosítása (ez igény szerinti napok és órák számát jelenti) a teljes idős (minden nap egész napos) ellátás mellett. Ehhez biztosítani tudnák a megfelelő feltételeket (finanszírozás, szakember létszám, stb.) A felmérések szerint szülők két nagy csoportjának lenne ilyen igénye: -azoknak, akik jelenleg jogosultak a bölcsődei ellátást igénybe venni, de a szokásostól eltérő (éjszakai műszak, kora reggeli kezdés, késő esti munkabefejezés stb.) munkaidejük miatt nem tudják ezt megtenni, - azoknak, akik nem jogosultak bölcsődei ellátásra, de időnként szükségük lenne hosszabb-rövidebb ideig tartó felügyeletre. 20

Az utóbbi probléma megoldására már jelenleg is van lehetőség az intézményekben játszóház és gyermek felügyelet formájában. Egyre nő azoknak a hátrányos helyzetű gyermekeknek a száma, akiknek a fejlődésben való elmaradását a bölcsődei gondozás, a korai fejlesztés hatékonyan képes csökkenteni, a társadalomba való beilleszkedésük esélyét növelni. Ezért pályázatot nyújtottak be 2006 évben a Biztos Kezdet Program beindítására. 2005-től a Szociális Munka Hete keretében évente megrendezésre kerülő Szociális Információs Nap alkalmat ad a bemutatkozásra, tájékoztatásra, kapcsolat felvételre. Az intézmény életét bemutató saját készítésű filmeknek mindig nagy sikere van. 2006. januárjától indult a Miskolci Városi Televízióban Gyöngykagyló c. műsoruk, a védőnők szerkesztésében. A bölcsődék is több alkalommal lehetőséget kaptak a bemutatkozásra e műsor keretében. A kisgyermekes családoknak szóló aktuális témákkal való foglalkozást szeretnék az elkövetkező években is folytatni. b./ családi napközi Az önkormányzat családi napközit nem működtet, az előzetes felmérés alapján erre lakossági érdeklődés nem mutatkozik, mivel az alapellátás egyéb formái kielégítik az ilyen irányú igényeket. c./ házi gyermekfelügyelet Az EBESZ ismételten megvizsgálta a házi gyermekfelügyelet kiépítésének a lehetőségét, az összegzés szerint Miskolcon sem a szülők, sem az intézmény nem tudja biztosítani ennek az anyagi és egyéb feltételeit. Ennek a témának részletes kifejtése a bölcsőde fejezetben található. 3./ Gyermekek átmeneti gondozása a./ helyettes szülő A helyettes szülő a családban élő gyermek gondozását saját háztartásában biztosítja. Miskolc városban ez a szolgáltatási forma nem működik, mert a családok, és gyermekek átmeneti otthona a hasonló jellegű igényeket lefedi. b./ átmeneti otthon b/1. Gyermekek Átmeneti Otthona A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmeneti Otthona 2000. január 1. napjától határozatlan ideig szóló működési engedéllyel rendelkezik. A működési engedély száma: 50.391-2/2000. A működési engedély szerint az intézmény 24 férőhelyes átmeneti otthon, mely a gyermekjóléti alapellátás keretében átmeneti 21

gondozást biztosító bentlakásos gyermekintézmény, ellátási területe Miskolc város közigazgatási területe. 2006. év során a Gyermekek Átmenti Otthona teljes gyermeklétszámmal működött, hónapokon keresztül az engedélyezett férőhely szám felett. 2006 évben a férőhely kihasználtság az alábbiak szerint alakult: A tárgyévben ellátásban részesült gyermekek száma: 49 fő A tárgyévben ellátásból kikerült gyermekek száma: 36 fő A tárgyévben felvételt gyermekek száma: 27 fő 2006. december 31-én az ellátottak száma: 21 fő 2006. évi gyermek átlaglétszám: 23 fő Korábban a férőhely teljes kihasználtsága érdekében a környező településeket kereste meg az otthon, mostanra a jó minőségű felvilágosító tevékenység eredményképpen megnövekedett és állandósult a magas gyermeklétszám, ezért a környező településekkel való újbóli kapcsolatfelvételt beszüntetették, nem lévén üres kapacitásuk, melyet igénybe vehetnének más települések. Az ellátott gyermekek a legváltozatosabb életvezetési problémák miatt vették igénybe az otthont, ennek részletezése az alábbiakban látható: Szülők életvezetési problémái: 5 fő Szülők egészségi problémái: 2 fő Szülők szenvedélybetegsége miatt: 4 fő Lakhatási probléma, mint hajléktalanná válás: 4 fő Lakhatási probléma, mint elégtelen lakhatási körülmények: 15 fő Szülő indokolt távolléte: 1 fő Családi konfliktus 12 fő A gyermek magatartási problémái: 6 fő A gondozás megszűnése után 2006. évben hazakerült 28 gyermek, családok átmeneti otthonába a szülővel 1 gyermek, 7 gyermek hazakerülésére nem volt esély, így ideiglenes hatályú elhelyezésükre került sor. b/2. Családok Átmeneti Otthona Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermekeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Az Otthon munkáját az elmúlt évben is - a korábbi évekhez hasonlóan - a szakmai programnak, az éves munkatervnek, a gyermekvédelmi koncepciónak, valamint a gondozottak összetételének, problémáinak, megoldásra váró feladatainak megfelelően végezték. 22

I. Az elhelyezésre várók közül megközelítőleg csak a felének tud az intézet átmenetileg segítséget nyújtani. A férőhelyek kihasználtsága maximális volt, ráadásul az elmúlt évben egy-egy férőhelyen közel 2,5 főnek biztosították az átmeneti ellátását, ezáltal a gondozási időtartam átlaga egy-egy gondozott esetében 5,6 hónapot jelentett. Statisztikai adatok a férőhely kihasználtság és a gondozási napok tekintetében a 2006-os évben 2006-ban az átmeneti elhelyezés iránt érdeklődők száma: 192 fő 2006-ban az Otthonban elhelyezett gondozottak száma: 64 fő A 2006-os évben gondozott családok bekerülésének okai Bekerülési okok Családok száma Gondozottak száma A szülők életvezetési 3 10 fő problémái miatt A szülő vagy a gyermek 1 3 fő egészségi problémái miatt A szülő szenvedély 3 8 fő betegsége miatt (alkohol, vagy gyógyszer függőség) A szülők lakhatási problémái miatt Kríziselhelyezés 3 12 fő Hajléktalanság 1 2 fő Elégtelen lakhatási 2 7 fő körülmények Bántalmazás (anya 3 16 fő bántalmazása) Családi konfliktus (szülők 2 4 fő között) Egyéb (Lakásotthonból 1 2 fő kikerült volt átmeneti nevelt) Összesen 19 család 64 fő gondozott A szociális bérlakás pályázaton az elmúlt évben is eredményesen szerepelt az intézmény. Egy 3 fős családnak sikerült lakáshoz jutni. Családgondozói, családsegítői tevékenységük eredményességét, illetve eredménytelenségét a gondozotti összetételen túl nagyban befolyásolja a gondozottak otthonban eltöltött ideje, a foglalkoztatásuk módja, mikéntje és ideje, a kihelyezésük minősége. 23

1. Személyi feltételek: Az Otthonban csak a törvényben biztosított minimális személyi feltétel adott: 24