Komlóska AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT? AZ ISTEN TENYERÉBEN! Esettanulmány Készítették: Jacsó Annamária Kispataki Csaba Vizkeleti Anna MSc hallgatók Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Miskolc, 2013. április 15.
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1 1. A helyi gazdaságfejlesztés 2 2. Helyzetelemzés 4 2.1. Történelme 5 2.2. Társadalmi környezet 5 2.3. Természeti környezet 6 2.3.1. A terület földrajzi helyzete 6 2.3.2. Vízrajz, vízkészlet 7 2.3.3. Növényszerkezet, művelési ágak 7 2.3.4. Állatállomány 7 2.3.5. Levegőtisztaság, környezeti ártalmak 8 2.3.6. Turisztikai adottságok 8 3. Komlóska SWOT mátrixa 8 4. Fejlesztési lehetőségek 12 4.1. Munkahelyteremtés 13 4.2. Fejlesztési elképzelések 14 4.3. Gazdasági környezet, finanszírozás 16 4.4. Településmarketing 17 Összegzés 18 Felhasznált szakirodalom 20
ÁBRAJEGYZÉK 1. Helyi gazdaságfejlesztés folyamata 3 2. Helyi gazdaságfejlesztési eszközök 4 3. Komlóska elhelyezkedése 4 4. Komlóska népességének alakulása 6 5. Komlóska fejlesztésének célpiramisa 13 6. A Zempléni Mintaprogram térsége 15 7. Az adóparadicsom gazdasági előnyei Komlóskán 16 8. Komlóska marketing célrendszere 17 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Komlóska népességének alakulása 5 2. Erdő ill. mezőgazdasági területi adatok 7 3. Állatállomány alakulása (db) 8 4. Stratégiai mátrix 12
Az ember mindaddig nem tesz erőfeszítést, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy ő is befolyásolhatja a fejlődést. Így megtanultam, hogy együtt kell működni az emberekkel, hogy ők maguk is láthassák: a dolgok megváltoztathatók. (Danilo Dolce) Forrás: Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya BEVEZETÉS Dolgozatunkban Komlóskát, az önfenntartó ökofalut mutatjuk be, amely mintapéldája a kistelepülések megmaradásának, élni akarásának. Az a település, amelynek az állami költségvetésből visszajuttatott forrásai fokozatosan kiapadtak, állami dotáció híján saját lábukra kellett állni. Óriási összefogással, akarattal, leleménnyel, a lakóhelyükhöz való ragaszkodással sikerült a helyi gazdaságfejlesztést végrehajtaniuk. Nem véletlenül választottuk a fenti idézetet dolgozatunk mottójául. A település intézményrendszere, infrastrukturális hálózata, szociális ellátórendszere, természeti szépsége, és a vállalkozóbarát gazdasági környezete példa értékű. Mindez a közösség összetartó erejének, az egy célért tenni akaró szorgos embereknek és a település vezetőjének, illetve vezetőinek köszönhető. Terepgyakorlatunk során volt lehetőségünk személyesen is találkozni a település polgármesterével. Ekkor tájékozódhattunk a kezdeti nehézségekről, a helyi gazdaságfejlesztés megvalósításáról, az elért eredményekről, a sikerekről. Munkánk során megtapasztalhattuk az ott lakó közösség összefogását, erejét, amely képes volt megváltoztatni mindennapjaikat. Ez számunkra is új lendületet adott. Hitet, hogy területfejlesztőként kikerülve az egyetemről, ugyanilyen elszántsággal szakmai sikereket tudunk majd munkánkban elérni. Dolgozatunk megírásához a KSH adatait, valamint a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkat, lezárult pályázatok, a jelenleg futó pályázatok anyagait használtuk fel. A kiegészítő dokumentációkból képet kaphattunk a hosszú távú fejlesztési elképzelésekről, a konkrét fejlesztési célokról. Az első fejezetben röviden összefoglaljuk a helyi gazdaságfejlesztés lényegét. A második fejezetben bemutatjuk Komlóska történelmét, társadalmi, gazdasági helyzetét. A harmadik fejezetben a helyzetfelmérés alapján összeállítottuk a település SWOT analízisét, illetve az alkalmazható stratégiai mátrixot, melynek alapján körvonalazódtak a fejlesztési lehetőségek, melyet a negyedik fejezetben foglaltunk össze. Ebben részletesen kitértünk a munkahelyteremtés lehetőségeire, a finanszírozás kérdésére, valamint az alkalmazható településmarketingre. Végül pedig összegeztük tapasztalatainkat. Célunk az, hogy Komlóska példája ösztönző lehet mindazon falvak részére, amelyek nagy nehézségek közepette élik meg a gazdasági válság kihívásait, településük forrásainak jelentős lecsökkenését. 1
1.A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS A hazai területfejlesztési gyakorlatban többnyire a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések kerültek előtérbe. Mára bebizonyosodott, hogy a létező problémákra gyakran nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni tisztán külső erőforrások felhasználásával. A külső gazdasági, információs erőforrásokról szóló döntések a térségek közösségein kívül születnek meg, így nem mindig tudják reálisan felmérni és figyelembe venni a helyi közösség érdekeit, és a helyi közösségek a kitűzött célok melletti elköteleződését is alááshatják a térségükön kívül, (a bevonásuk nélkül) meghozott döntések. (Területfejlesztési füzetek 2010. 7.o.) A helyi gazdaság az idevonatkozó szakirodalom szerint egy település, mikro-, vagy kistérség saját adottságai által motivált, ezeket az adottságokat fenntartható módon felhasználó, belső erőforrásainak mobilizálása által működtetett összehangolt akciók/tevékenységek, emberek, intézmények, anyagok, erőforrások és eljárások összessége. A helyi gazdaságfejlesztés (HGf) tudatos helyi közösségi beavatkozás a gazdasági folyamatokba a fenntartható helyi fejlődés érdekében. (Lengyel Imre Regionális gazdaságfejlesztés 2010.) A helyi gazdaságfejlesztés legfontosabb jellemzői: helyi kezdeményezésre vagy annak bátorításával jön létre; helyi elköteleződéssel jellemezhető, azaz helyi szereplők (önkormányzat, vállalkozások, civil szervezetek és lakosság) együttműködésében, részvételével és érdekében valósul meg; elsősorban helyi eszközökre, belsőerőforrások felhasználására épít, a külsőeszközöknek és erőforrásoknak elsősorban átmeneti ösztönző szerepük van; autonóm, egyedi, helyhez illőmegoldásokat keres; a helyi közösség ellenőrzése mellett valósul meg; a helyi piac szervezésére irányul; a fejlesztett gazdasági tevékenység eredményei alapvetően helyben hasznosulnak; a gazdasági célok mellett helyi közösségi, társadalmi célokat vállal; önmagát építő folyamatként valósul meg, stratégiai szemlélettel. Hangsúlyozni kell, hogy a helyi gazdaságfejlesztés egy hosszú távú folyamat (1. ábra), amely az igények felismerésétől, az ötletek megfogalmazásától, majd a helyi gazdaságfejlesztési stratégiák közösségi részvétellel történő kidolgozásától kezdve, a programozáson és az egyes projektötletek generálásán keresztül a projektek megvalósításáig, valamint a tapasztalatok nyomon követéséig és azok visszacsatolásáig bezárólag számos szakaszból áll. Ideális esetben egy véget nem érő körfolyamatot alkot, amely a helyi szereplők számára egyben egy tanulási folyamat is. A keretében megvalósított akciók egymást kiegészítik, tovább építik, öngerjesztő módon segítve elő további fejlesztő akciók indítását. Ezáltal a helyi gazdaság folyamatosan bővül, alakul, a helyi adottságokhoz leginkább illeszkedő módon ágyazódik be környezetébe, alkalmazkodik a helyi és külső feltételekhez, mindeközben a helyi lakosság megélhetése, megfelelő életszínvonalának helyben való biztosítása hosszú távon (a környezettel összhangban, társadalmi konszenzussal, területi és pénzügyi szempontokat figyelembe véve) fenntartható módon történik. 2
Közösségfejlesztés Igények felismerése Ötlet megfogalmazása Stratégia kidolgozása Programozás Projektötlet generálása Projekt megvalósítása Tapasztalatok nyomon követése 1.ábra Helyi gazdaságfejlesztés folyamata Forrás: Saját szerkesztés A helyi fejlesztéssel kapcsolatos értelmezésekben három közös alapelem van (G.Fekete Éva 2005): a helyi szereplők bevonása, a helyi erőforrások befektetése, a helyi kontroll gyakorlása. A helyi gazdaságfejlesztési beavatkozások lehetnek kézzelfogható, fizikailag megjelenő beruházások, fejlesztések, valamint fizikai formában meg nem jelenő, szellemi beruházások is, például szemléletformálás, tudatosság növelése. Mindkét csoport szerves részét képezi a helyi gazdaság fejlesztésének, más-más tekintetben, de egyaránt szükségesek ahhoz, hogy az adott térség önmaga hozzájáruljon gazdasági lehetőségeinek megteremtéséhez, kiaknázásához, ezzel javuljon a helyi közösség társadalmi kohéziója, életszínvonala. Ideális esetben a fizikai és szellemi beruházások/fejlesztések optimális aránya valósul meg, nem pedig szűk keresztmetszetek keletkeznek. Nem elég például jó minőségű helyi termékeket előállítani és ezeknek értékesítési helyszíneket biztosítani, hanem szükség van e termékek helyi keresletének megteremtésére is. A tudatos fogyasztásra ösztönözve nem hagyható el a helyi lakosok szemléletének formálása sem (2. ábra). A helyi gazdaságfejlesztésnek számos pozitív hatása van, amelyek területfejlesztési és vidékfejlesztési jelentőséggel bírnak: helyi vállalkozói tevékenységet generál; munkahelymegőrző és teremtő szerepe van; mozgósítja a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót; a helyi erőforrások fenntartható használatához vezet; erősíti a helyi identitást és lokálpatriotizmust; 3
a település népesség-megtartó erejét növeli, élhetőségét javítja; megújítja a város-vidék kapcsolatokat. Helyi termék fejlesztés Helyi közösség fejlesztés Gazdasági együttműködések Szemléletformálás Helyi gazdaság Önkormányzat gazd. tevékenysége Helyi termékek promóció Pénzügyi jellegű intézkedések Helyi vállalkozás fejlesztés Szociális gazdaság kiépítése 2.ábra Helyi gazdaságfejlesztési eszközök Forrás: Saját szerkesztés Településfejlesztési füzetek 2010. 22.o. alapján 2. HELYZETELEMZÉS 3. ábra Komlóska elhelyezkedése Forrás: tisztavizunk.hu 4
Komlóska a Történelmi Tokaji Borvidék északi határa és a Zempléni Tájvédelmi Körzet déli határa között helyezkedik el. Egy zárt természeti környezet, hegyekkel ölelt völgy, 3000 ha nagyságú a közigazgatási területe, rajta többségében erdők, szántóterületek, gyepterületek és gyümölcsösök találhatók. A település határában 59 forrás található, melyek a falun áthaladó patakot táplálják. Nincs átmenő forgalom, 50 kilométeres körzetben nincs vegyi üzem, egy teljesen steril öko gazdálkodásra kiválóan alkalmas terület. Jelenleg 312 fő lakja a települést. 2.1. Történelme II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban a gens fidelissima azaz a leghűségesebb nép jelzővel illeti a település lakosságát. Komlóska első írásos említése 1396. Már akkor a település határában állott Solymos vára, a birtokhoz tartozott a premontrei szerzetesrend temploma, a darnói apátság és már akkor aranyat bányásztak a településen. A vár ásatása során 5000 éves leleteket is találtak. A település irtvány település, az egybefüggő erdőterületeket vágták le és a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket művelésbe vonták a szántóterületekel és gyepterületekkel. Az 1900-as évek első felében közel 500 szürke marha legelt a határban és minden termő területet a helyi lakosság megművelt. Komlóska erdőbirtokossága a II. világháború után mintagazdaságként működött. Erdőszövetkezeti formára változtatták, mely továbbra is példás összefogásról tanúskodott. Sajnos 1948 után a községet felszámolásra ítélték, a lakosság jelentős részét kitelepítették, megszüntették a helyben lévő munkahelyeket, felszámolták a Tsz-t. Nem lehetett saját vezetése és gazdálkodása a községnek, nem lehetett új telkeket kialakítani, az 1000 lelkes lakosság így a rendszerváltozásra 500 fő alá csökkent. 2.2. Társadalmi környezet A rendszerváltozás időszakában, a térségben is megszűntek azok a munkahelyek, melyekbe autóbuszokkal szállították a komlóskaiakat, és így óriási méretű lett a munkanélküliség és tovább nőtt az elvándorlás. A lakosság számának alakulását az 1. táblázat, valamint a 4. ábra mutatja. Komlóska népességének alakulása 1. táblázat Év Fő Év Fő 1744 125 1920 715 1773 379 1930 819 1784 379 1941 964 1806 494 1949 739 1828 639 1960 849 1851 643 1970 773 1857 665 1980 671 1864 583 1991 515 1869 723 1995 432 1880 526 1998 404 1900 626 1999 393 1910 697 2010 320 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján 5
A lakosság elöregedett, a munkaképes lakosság nagy része munkanélküli lett, az egy főre jutó átlagjövedelem nem érte el az 50.000,- Ft-ot. Az elmúlt évtizedekben a község legnagyobb eredménye a rendszerváltozáskor kivívott önrendelkezési jog, melynek eredménye, hogy Komlóska Község Önkormányzata megalakulhatott, ezáltal saját vezetése, polgármestere, képviselő-testülete és saját gazdálkodása lett. 1990-től önálló Önkormányzata lett Komlóskának. Ez nagyon fontos volt a település számára, mert a rendszerváltás előtt, csak társközsége volt az Erdőhorváti és Háromhutai közös tanácsnak, helyi vezetése nem volt a településnek. A VB. Erdőhorvátiban működött. Nem jutott fejlesztésre a településen, elmaradtak a legszükségesebb beruházások is, leépítették a jól működő helyi szakcsoportot is. Az újonnan alakult önkormányzat vezetőinek, meg kellett teremtenie a működési feltételeket, újraéleszteni a települést. 4.ábra Komlóska népességének alakulása Forrás: 2.3. Természeti környezet 2.3.1. A terület földrajzi helyzete A komlóskai medence a Kárpátok belső-vulkáni vonulatához tartozó Tokaj-Zemplénihegyvidék középtáj Háromhutai hegycsoport kistájcsoportjának önálló kistája. A medence átlagos tengerszint feletti magassága 220-300 méter. A medencét keretező hegyek: északon a Barlang-hegy, a Tölgyes-bérc és a Mogyorós-tető, keleten a Borz-hegy, a Nagy-Papaj, délen a Hollós-tető és a Pusztavár, nyugaton a Szkalka. A peremhegyek 100-200 méterrel 6
emelkednek a medence fölé.(kiss G. 1999.) A zárt mélyedés egyetlen kijáratát a Komlóska patak völgye jelenti. 2.3.2. Vízrajz, vízkészlet A medence területén fakadó források vize általában sok ásványi anyagot tartalmaz. A vulkáni utóműködéshez kötődő ércesedés okozza a vizek magas mangán és vas tartalmát. A Terület mészkő alapzatával hozható kapcsolatba a Bánya-forrás vizének kalcium-karbonát (CaCO3) tartalma. A Büdös-forrás vize - mint ahogy a neve is utal rá - kénhidrogént tartalmaz (Kulcsár L. 1956). A medence felszíni vizeit a Komlóska patak vezeti le. A Komlóskai - medence gazdag vízkészlettel rendelkezik, 59 forrást találunk a határban. Többsége gondozatlan, az állattartásnál a legeltetésnél volt jelentőségük, ma már ritkán használják, így elhanyagolt állapotban vannak, néhány kivétellel csekély a vízhozamuk. Több mint 100 ásott kút van a faluban, melyeknek csak 1/3-a iható, de ezek állapota is romlik, amióta kiépült az ivóvízhálózat. A víz szintje 1-8m mélységben található. A település vízrendszerét egy 110 méteres fúrt kút táplálja. Felszíni víztárózó nincs Komlóska határában, pedig szükséges lenne a záporvizek és a tavaszi hóolvadás szabályozására. Egy záportározó tervezése folyamatban van, a vízkárok csökkentése érdekében. A Komlóska patak vezeti el a medence vízgyűjtő területéről a vizet, ez állandó élővízfolyás, de újabban az aszályos nyarakon elapad. Szárazárkok sokasága teszi változatossá a domborzatot, ezek alkalmi vízelvezetők, valamint ökológiai folyosók, a vadállomány mozgásterei. Az öntözésnek nincs hagyománya, eddig az átlagosnál több csapadék nem indokolta. 2.3.3. Növényszerkezet, művelési ágak Komlóska közigazgatási határa 2986 ha. A földterület 2/3-át 2057 hektárt erdők borítják. A település határában lévő réteket, legelőket jelenleg nem hasznosítják, így elindult egy természetes cserjésedés, beerdősülés. A szántóterületeknek csak a jobb talajadottságú, a településhez közel eső parcelláit művelik. Saját részre és az állatállomány etetésére termelnek. A település erdő, illetve mezőgazdasági adatait a 2. táblázat foglalja össze. Össz.terület (ha) Erdő (ha) Erdő ill. mezőgazdasági területi adatok Mezőgazd. terület (ha) Szántóterület átlagos Ak értéke Erdő aránya (%) 2. táblázat Mezőgazdasági terület aránya (%) 2986 2057 804 1,7 68,89 26,89 Állami terület 75% 10% Magán terület 25% 90% Forrás: KSH 2.3.4. Állatállomány Üzemi állattartás jelenleg nincs a községben. Napjainkra teljesen eltűntek az állatok a faluból. Sajnos megszűntek a felvásárló cégek, így nem volt jövedelmező a szarvasmarha-tartás. Az állatállomány alakulását a 3. táblázat foglalja össze. 7
Állatállomány alakulása (db) 3. táblázat Szarvas marha Sertés Juh Ló 1646 108 61 654 n.a. 1847 200 13 26 n.a. 1857 266 87 266 8 1895 294 120 212 18 1935 383 261 n.a 20 1953 472 21 36 4 1960 476 180 11 37 1991 41 152 50 8 2000 1 129 0 4 2010 0 20 0 0 2012 4 25 2 5 Forrás: KSH 2.3.5. Levegőtisztaság, környezeti ártalmak A település egyik legnagyobb kincse az érintetlen környezet a friss, tiszta levegő és az ásványvíz minőségű vízkészlet. Komlóskán nem működik káros anyagot kibocsátó üzem, de 30 kilométeres körzeten belül sem. A szilárd hulladékot a szomszédos Erdőhorvátiban lévő lerakóra szállítják. Szintén ide ürítik a szippantott szennyvizet is. Folyamatban van a szennyvízhálózat megépítése. 2.3.6. Turisztikai adottságok A Zempléni táj csodálatos szépsége a természet érintetlensége, jelentős vonzerő, főleg az alföldi, városi emberek számára. A hegyek, a friss levegő, a tiszta környezet jelentős értéket képviselnek. A Komlóskai - medence változatossága, sokszínűsége gazdag növényzete, állatvilága mellett a műemlékei is gazdagítják a községet. A Darnói - apátság romjai (Premontrei szerzetesrend XIV. sz.), A Pusztavár romjai, az ország egyetlen ruszin tájháza, a gazdagon díszített Görögkatolikus templom. 3. KOMLÓSKA SWOT MÁTRIXA A helyzetelemzés alapján összeállításra került a település SWOT mátrixa, melyet a következő táblázat foglal össze. 8
ERŐSSÉG - Komlóska turisztikai adottságai - Alacsony ingatlanárak, olcsó munkaerő - Művelési ágak változása, erdőtelepítés - Erdőtelepítésre jól felkészült szakemberek - Üde gyepterületek - A medence élőhelyi változatossága - Egyedi épített környezet, máshol fel nem lelhető sajátosságokkal - Élő hagyományok, népszokások - Aktív lakosság - Hasznosítható ingatlanok, telkek - Koncepció, stratégiai célok megléte - Jelentős helyi adó kedvezmények - Rendkívül jó közbiztonság, erkölcsi morál - Biotermelésre alkalmas területek GYENGESÉG - Tőke hiánya - Talaj alacsony termőképessége - Kedvezőtlen lejtési viszonyok - Legelőterületek elhanyagoltsága - A termékek feldolgozottsági szintje alacsony - Elaprózódott földterületek, birtokok - Rendezetlen tulajdonviszonyok - A vállalkozások termékfejlesztési, értékesítési, kereskedelmi tevékenysége gyenge - Infrastruktúra hiányosságai (közút, gáz) - Megközelíthetőség - Munkanélküliség - Szakképzetlen munkaerő LEHETŐSÉG - Erdősítés növelése - Gyepterületek növekedése, ezek gondozása - Növénytermesztés fejlesztése (Gyógynövények, Vetőmag term.) - Állattenyésztés (szarvasmarha, kecske) - Gyümölcstermesztés ( dió, szilva, szeder) - Tájjellegű termékek előállítása - Turizmus fejlesztése (Falusi, Vadász, Rekreációs) és a kiszolgáló létesítmények megépítése - Családi vállalkozások beindítása az építőiparban és a falusi turizmusban - Gazdasági együttműködések erősítés - Határon átnyúló együttműködések - Agrár életpálya modell ERŐSSÉG-LEHETŐSÉG - Turisztikai termékkínálat bővítése - Önfenntartó mezőgazdálkodás megteremtése - Helyi vállalkozások beindítása - Kormányzati Üdülőnegyed kialakítása - Szabad, üres, kihasználatlan telkek, ingatlanok értékesítése, bérbeadása, gazdasági folyamatokba bevonása GYENGESÉG-LEHETŐSÉG - Tőkevonzás, vállalatok betelepítése - Mezőgazdasági termelésre nehezen alkalmazható területek alternatív hasznosítása - Képzési programok a lakosság számára - Vállalkozások tevékenységének erősítése VESZÉLYEK - A gazdátlan parlag területek növekedése - A mezőgazdaság eltartó és foglalkoztató képességének tovább csökkenése - Munkanélküliség tartósulása - Anyagi, finanszírozási gondok miatt elhúzódó fejlesztések - Közlekedés állapotának további romlása - A gazdasági válság további elhúzódása - Az állami adószabályozás módosulása - A letelepült vállalatok telephelyváltása ERŐSSÉG-VESZÉLY - Foglalkoztatási gondok enyhítése a mezőgazdaságban, valamint a betelepülő vállalkozások segítségével - Sárospatak felé aszfaltozott út kiépítése - Adókedvezményeken felül további segítségnyújtás, szolgáltatáskínálat a vállalkozások számára - Birtokviszonyok rendezése - Infrastruktúrafejlesztés GYENGESÉG-VESZÉLY 9
A táblázatok alapján a következő megállapítások tehetők: Erősségek: A település egyedi épített környezettel, máshol nem fellelhető sajátosságokkal rendelkezik. Aktív lakossága van, mely őrzi népszokásait, hagyományait. Komlóskán rendkívül jó erkölcsi morál, jó közbiztonság uralkodik. Olcsó munkaerővel, alacsony ingatlanárakkal, hasznosítható ingatlanokkal, telkekkel rendelkezik. Az önkormányzat vállalkozásbarát politikát valósított meg, jelentős helyi adókedvezményekkel támogatja a betelepülő vállalkozásokat. Erdőtelepítéshez értő szakemberei, valamint biotermelésre alkalmas területei vannak a településnek. Mindezeket a lehetőségekkel párosítva kapunk néhány olyan alternatívát, melyekre esetleg érdemes lenne Komlóskának fókuszálnia. A rendkívüli természetközelség, egészséges, tiszta levegő a kirándulni, valódi pihenésre vágyó turisták számára teljesen ideális, ám elzártsága miatt nem feltétlen magas számban keresik fel a kistelepülést a pihenni vágyók. Úgy gondoljuk, hogy a szolgáltatáskínálat bővítésével, egy kicsit élményorientáltabb megközelítéssel akár több turistát is fogadhatnának Komlóskán, mint jelenleg. A mezőgazdasági területek megvásárlásával és hasznosításával munkát kaptak azok is, akik korábban nem tudtak dolgozni, egyelőre az önfenntartástól azonban még messze áll a falu, hiszen megtermelt jövedelme elenyésző, fő forrása a külső forrásokból származó adóbevétel, amire hosszú távon nem lehet építeni, mivel bizonytalan mind az állami adókörnyezet stabilitása, mint a vállalkozók helybenmaradási hajlandósága is. Ezekkel is kalkulálva, ám ettől valamilyen módon független gazdasági modell kialakítása célravezető lehetne. Nagy lehetőség lehetne még a megtelepedő vállalkozások mellé helyi vállalkozások létesítése, amelyek akár a betelepülőkkel együtt is működhetnének, segíthetnék őket olyan termékekkel, szolgáltatásokkal, amelyre igény van, ez egyben a helyi gazdaságot is fellendíthetné. A kormányzati üdülőkörzet kialakítása marketingfogás lenne az állam felé, amellyel a mostanában nem túl baráti viszonyt az állam és Komlóska között javítani lehetne. Az erősségekre támaszkodva lehetne oldani a zsáktelepülés-jelleget, tervbe is van véve a faluban a Sárospatak felé vezető aszfaltozott út megépítése. A helyi mezőgazdaságban való foglalkoztatás pedig a munkanélküliség oldásában képes segítséget nyújtani. Gyengeségek Az elaprózódott földterületek, rendezetlen birtokviszonyok a termelés további fejlesztésében gátló tényezőként jelennek meg. A kedvezőtlen domborzati viszonyok, valamint az alacsony termőképességű talaj a termelhető mezőgazdasági termékek körét leszűkíti. A termékek feldolgozottsági szintje 10
alacsony, a vállalkozások termékfejlesztési, értékesítési, kereskedelmi tevékenysége gyenge. A település hiányos infrastruktúrával rendelkezik, nehezen megközelíthető, a rendelkezésre álló munkaerő szakképzetlen. Ennek megfelelően a piaci vagy a helyi igényeknek megfelelően képzéseket kell biztosítani a lakosság azon része számára, mely igényli azt, például mezőgazdálkodási, gazdasági ismereteket is lehetne átadni az emberek számára. Az infrastruktúrafejlesztést illetően friss hír az internet és a térerőhálózat kiépítése, amely óriási pozitívum és előrelépés a település életében, ez a kettő elengedhetetlen ahhoz, hogy egy település a modern világban integrálódni tudjon, Lehetőségek Veszélyek Új növénytermesztési fajták bevezetése, az állattenyésztés (szarvasmarha, kecske) fejlesztése. Termékfeldolgozók létesítése, mellyel tájjellegű termékeket lehet előállítani. A vállalkozások együttműködésének, a határon átnyúló együttműködések fejlesztése, valamint családi vállalkozások beindítása az építőiparban és a falusi turizmusban. A gazdasági válság további elhúzódása, amely anyagi, finanszírozási gondok miatt elhúzódó fejlesztéseket eredményezhet. Tartósulhat a munkanélküliség, amely a fogyasztás beszűküléséhez vezethet. A közlekedés állapotának további romlása hátrányosan érinti a települést. Röviden összefoglalva a település 2010 előtti állapotát: Alulfinanszírozott Önkormányzati rendszer: 6,5 millió Ft/év nettó finanszírozás, Kizárták a települést a pályázati támogatásokból (ÖNHIKI), Nem kaptak hitelt, Nem nyertek a pályázataik, Egy szarvasmarha sincs a községben, A szántó területeknek 5%-a művelt, A gyepterületeik teljesen elgazosodtak, A gyümölcsösök és szőlő ültetvények teljesen lepusztultak, A lakosság elöregedett, a munkaképes lakosság nagy része munkanélküli, Az egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el az 50.000,- Ft-ot. A falvaknak, köztük Komlóskának is jelenleg az a legnagyobb problémája, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, legnagyobb részt az alacsonyan iskolázottak számára nincs elegendő értékteremtő munkalehetőség. A SWOT mátrix alapján négyfajta stratégia határozható meg, melyet a 4. táblázat foglal össze. 11
Veszélyek Lehetőségek Erősségek Stratégiai mátrix 4. táblázat Gyengeségek Támadó (offenzív) Változásorientált Diverzifikált Védekező(defenzív) Forrás: Saját szerkesztés Védekező stratégia: egy részterület gyengeségeit vizsgálja úgy, hogy elemzi a problémahalmazt tovább súlyosbító várható tendenciákat (veszélyek). A gyengeségekből és veszélyekből áll össze az a megoldandó problémahalmaz, aminek megváltoztatását célozza a védekező stratégia. Támadó stratégia: az erősségeket veszi számba, és épít az ezek kiaknázását segítő esélyekre. Változásorientált stratégia: a kedvező külső lehetőségek és a gyengeségek által bezárt negyedbe sorolható változásorientált célokkal, stratégiákkal már óvatosabban kell bánni, csakis jól meghatározott preferencia-sorrend alapján szabad változásokat kezdeményezni a kedvező külső trendeket meglovagolva, a meghatározó gyengeségek teljes vagy részleges felszámolását követően. Diverzifikált stratégia: a veszélyek és erősségek közös területére eső diverzifikált fejlesztések kockázatosak, a fejlesztés nagy körültekintést igényel. Főleg akkor van értelme ezekkel a területekkel foglalkozni, ha az első negyedbe tartozó offenzív stratégiát igénylő területek nem nagyon léteznek. A helyzetelemzésből és a SWOT analízisből adódóan a támadó stratégia a célravezető. Ezt igazolja a település polgármesterének ezzel kapcsolatos megfogalmazása: Ha minden központi utasítást végrehajtottak volna, akkor ma már nem lenne Komlóska. Ezért minden központi leépítési szándékra fejlesztéssel válaszolunk." 4. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A település fejlesztésének a célpiramisát az 5. ábra foglalja össze. A fejlesztés általános stratégiai célja a lakosság életszínvonalának emelése. Ez munkahelyteremtéssel, a település fejlesztésével, a szolgáltatások körének bővítésével valósítható meg. 12
Általános stratégiai cél Életszínvonal emelése Részstratégiák Munkahely teremtés Település fejlesztés Szolgáltatás bővítése Részstratégiák fő céljai Közmunkaprogram Úthálózat Szennyvíz Földprogram Öko-ipari park Mobilhálózat Termékfeldolgozás Kormányzati falu Internet Turizmus Közlekedés Falusi turizmus 4.1. Munkahelyteremtés 5. ábra Komlóska fejlesztésének célpiramisa Forrás: Saját szerkesztés A legfontosabb feladat a munkahelyteremtés, mely a mezőgazdaság, az ipar és a turizmus területén valósítható meg. Csak azok a munkahelyek jöttek létre, melyeket a település lakói saját maguknak teremtettek, így több mint 200 ember visszakapott erdejére erdőszövetkezetet hoztak létre, mely újra mintagazdaságként működik. Számos helyi vállalkozó igyekszik megélhetést biztosítani az itt élőknek elsősorban erdőművelés, fafeldolgozás és turizmus területén. A mai napig a legnagyobb munkaadó az önkormányzat, mely intézményeket tart fent (bölcsőde-óvoda, iskola, házi szociális gondozó, falugondnok) közmunka programokkal próbál megélhetést biztosítani az itt élő családoknak. A munkavégzést segítik az önkormányzat birtokában lévő ipartelepek, volt Tsz. területek, illetve az önkormányzat által működtetett traktorok és munkaeszközök melyekkel a lakossági területeket szántják és művelik, valamint egyéb feladatokat is ellátnak. Az önkormányzat régóta önellátásra törekszik, közmunka program keretében igyekeznek megtermelni az alapvető zöldségeket és gyümölcsöket, melyet a közétkeztetésben használnak fel. Az intézményeket fával fűtik, melyhez a tüzelőt a dolgozók gyűjtik össze, így jelentős pénzeket takarítanak meg. Az önkormányzat elindít egy földprogramot, melynek lényege, hogy megvásárolja, bérbe veszi azokat a területeket, melyeket az önkormányzatnak átadnak, ezeken megteremtik a mezőgazdasági gazdálkodás feltételeit. Jelenleg több mint 100 ha megvásárlása van folyamatban, melyhez további területeket ajánlanak fel a tulajdonosok bérlemény címen. Jelentős probléma az osztatlan közös tulajdon kezelhetetlensége, ezért szorgalmazzák a vételt vagy a bérleményt. A művelésbe vont területek megtisztítása során 13
tüzelőt termelnek az intézményekhez. A visszaállított gyepterületek kiváló gyógynövénytermő helyek, illetve állattartásra alkalmas területek. A csekély termőképességű szántóterületek előnye pedig a teljesen steril bio, öko termesztésre kiválóan alkalmas területek, melyek könnyen locsolhatóak. Növénytermesztés terén: A lakosság számára vetőmagot biztosítanak és az ültetéshez segítséget nyújtanak munkagépekkel a talaj előkészítésben és így a megtermelt élelmiszer biztosított a családok számára. Az önkormányzat is művelésbe vont területeket, mely területeken az itt jól termő növényeket termesztene, mint burgonya, zöldségek, cékla, bab stb. Az általános iskola gyakorlókertjében már a legkisebbek is tanulják a növénytermesztési munkálatokat. Az itt megtermelt alapanyag is a konyhát gyarapítja. A gyógynövények hasznosítását a mai napig nagyon jól ismerik a helyiek, ennek nagy hagyománya van, így például gyógynövény-szentelést is tartanak a templomban. Az itt termesztett herbák nagyon jó hatóanyag tartalmúak. Állattartás terén: Szárnyas állatok kihelyezését tervezik, melynek lényege, felmérve a lakossági szándékot, csirkét, kacsát, pulykát helyeznek ki 50, 100, 200 db-ot igény szerint, melyhez biztosítják a takarmányt és a tenyészidő végén a kihelyezett állomány 50%-át várják el a termelőtől. Az itt jelentkező többlet felhasználásra kerül a Magyar Piac Szövetkezet értékesítési rendszerén belül az intézményi közétkeztetésben, valamint a későbbiek során a helyi boltban, valamint az internetes web áruházon keresztül is. A nagyobb állatok kihelyezésére is lenne igény, mint sertés, kecske, szarvasmarha. Gyümölcstermesztés terén: Komlóska határa bővelkedik őshonos gyümölcsfajtákkal, melyek nagyon jó feltételekkel termeszthetőek vegyszerezés és jelentősebb munkavégzés nélkül. Az itt megtermelt gyümölcsöket két részre osztják: az egészségesebb alapanyagból lekvárt készítenek (közlekvár), melyet a közétkeztetésben használnak fel. Az erre nem alkalmas termésből pedig pálinkát főznek, ez a közpálinka. 4.2. Fejlesztési elképzelések Az önkormányzat kiemelt szerepet szán az önfenntartó rendszer kialakítására, melynek lényege, hogy olyan termelési folyamatok induljanak el, melynek értéke hasznosul az adott termelőnél, ezáltal biztosítja a mindennapi élelmiszert, a többlet pedig felhasználásra kerül a Magyar Piac Szövetkezet értékesítési rendszerén belül az intézményi közétkeztetésben, valamint a későbbiek során a többlet értékesítésre kerülne a helyi boltban, valamint az internetes web áruházon keresztül is. Komlóska Község Önkormányzata a Magyar Piac Szövetkezet tagjaként a Zemplén térség összefogását szorgalmazza, mely kereten belül Zemplén Vármegye területének termelőit és felhasználó egységeit kívánja összefogni a Magyar Piac Szövetkezet céljainak érdekében. A Magyar Piac Szövetkezet Zempléni mintaprogramban résztvevő települések 14
Bodrogolaszi Sárospatak Erdőhorváti Tolcsva Hercegkút Fűzér Komlóska Pálháza Makkoshotyka Szerencs Olaszliszka Vajdácska Fejlesztési, értékesítési módok legyenek helyi termékek legyen helyi bolt helyi konyha kistérségi szintenként (városonként és nagy településenként): helyi piacok a települési szükségletek felett keletkező többletet pedig koordinálva biztosítsa annak értékesítését megyei vagy országos szinten A megvalósuláshoz a legfontosabb teendők: Rendezett tulajdonviszonyok Natura 2000 területek felülvizsgálata Kedvező támogatási rendszerek Agrár életpálya modell - családi gazdálkodás Adókedvezmények 6. ábra A Zempléni Mintaprogram térsége Forrás: Komlóska, az önfenntartó ökofalu, prezentáció Az Önkormányzat klasztert is létrehozott, melyben a térségi vállalkozásokat, termelőket, és felhasználókat közösségi összefogásra ösztönzi. A klaszter keretén belül a helyi termék előállítás feltételeinek előkészítését kívánják megvalósítani, melyhez pályázatot nyújtanak be. Ez adhat lehetőséget arra, hogy a helyi termék előállítás feltételeit megteremtsék. Ezt a 15
tevékenységet párhuzamosan kell folytatni ezért, hogy a későbbiekben keletkező alapanyagot a lehető legnagyobb mennyiségben tudják felhasználni. A településfejlesztésben is egyedi ötlettel állt elő Komlóska. Kormányzati falu kialakításának lehetőségét teremtenék meg. Legszebb fekvésű területén tizenhat egyforma, nagy alapterületű telket különített el a kormányzati döntéshozó szerveknek. Magyarországon a minisztériumoknak már alig van rekreációs intézménye, és olyan nem is volt, hogy egy adott területen valamennyi kormányzati szervnek legyen létesítménye. A falu a telkeket ajándékba szánja, a kormányzatnak pedig hét éve van arra, hogy döntsön, elfogadja-e a felajánlást, s viszonzásul támogatja-e a község tervezett fejlesztéseit, és segít-e a közművek kiépítésében. Az önkormányzat ajándékozási szándékával közelebb akarja hozni a kormányzati döntéshozókat a vidéki emberekhez, a kis falvakhoz. Szeretnék, ha nem születnének további faluromboló döntések és megvalósulhatnának a vidéki emberek életéhez szükséges alapvető fejlesztések. 4.3. Gazdasági környezet, finanszírozás Komlóska adókedvezményeiről híres, itt nincs iparűzési adó, építményadó, idegenforgalmi adó, kommunális adó, ezáltal vonzó a vállalkozások részére. Mára több mint 100 vállalkozás választotta székhelyül, vagy telephelyül Komlóskát, úgy is fogalmazhatnánk, a település adóparadicsom (7. ábra). Az adóparadicsom gazdasági előnyei Vállalkozóknak Önkormányzatnak Nemzetgazdaságnak Kiadás csökkentés Életképesek maradtak Rendezett pénzügyi helyzet Működőképes állapot 1000 foglalkoztatott Kb. 2 milliárd Ft bevétel Nem hagyták el az országot Bevétel finanszírozza a fejlesztést Nem mentek csődbe Nincs szükség hitelre Fenntartják intézményeiket 7. ábra Az adóparadicsom gazdasági előnyei Komlóskán Forrás: Saját szerkesztés 16
A zempléni falu kell az üzleti életnek. A válság egy éve alatt tízegynéhány vállalat hozott létre telephelyet ott. A lehető legszabályosabb feltételrendszerben kereste meg a település elöljárója azokat a lehetőségeket, amelyeket a nehezedő gazdasági környezetben a cégek hasznára fel lehet ajánlani, s a komlóskai büdzsé sem bánja meg, hogy lemondanak bevételeik egy részéről. 4.4. Településmarketing A településmarketing egy település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, fejlesztése, realizálásának segítése, kommunikálása sokoldalú, jóléti fejlesztési (gazdasági, életmódbeli) célok elérésének érdekében, szolgálatában. (Piskóti, 2002). Tartalmilag nem más, mint az a tevékenység, amelynek révén elősegíthető, vagy elérhető az, hogy a település minél inkább megfeleljen a társadalom adott időszakban létező igényeinek. Két feltétel kell hozzá: Igények ismerete; Az irányítás a település sajátosságainak, a lehetőségeknek és a korlátoknak a tudatában folyjék. Akkor hatásos, ha az intézkedések ill. a tevékenységek nyomán kedvező irányú változások következnek be. A település által alkalmazott marketing célrendszerének modelljét a 8. ábra foglalja össze. A jólét, mint domináns cél Gazdasági jólét Közösségi jólét Kulturális jólét Ökológiai jólét A terület stratégiai céljai A terület eszközjellegű céljai Fejlesztési, növekedési célok Hatékony működtetési célok Kommunikációs-promóciós célok Cél csoportok 8. ábra Komlóska marketing célrendszere Forrás: Saját szerkesztés (Piskóti 2012. 116.o. alapján) Ahogyan az ábra is mutatja, a domináns cél négy részből áll (gazdasági-, közösségi-, kulturális-, és ökológiai jólét). Ennek a négy területnek az összhangja biztosíthatja, hogy 17