Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Újpetre Község Önkormányzata

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 1 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása 8 2. Stratégiai környezet bemutatása 9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 32 5. A nők helyezte, esélyegyenlősége 52 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 61 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 68 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 73 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága 75 2

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/011.(XII.27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012.(VI.5.) EMMI rendelet rendelkezésével, Újpetre Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programban összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Újpetre község Baranya megyében a Mecsek-hegységtől délre, a Villányi- hegységtől északra, a kettő között elterülő dombvidéken fekszik. Településünk történet már a középkorra vezethető vissza. Újpetre (Petre) ősi magyar falu, majd a XVIII. század elején rác falu volt (Rácpetre). 1743- tól németek települtek a rácok helyére. A II. világháborút követően kitelepített németek helyére magyarok érkeztek. Ma már a lakosság több nációt egyesít. A község neve 1933. május 10-én Rácpetréről Újpetrére változott. Megközelítése közvetlenül személygépkocsival és autóbusszal lehetséges Pécs és Villány közötti úton. Emellett elérhető Siklós felől a Villányi-hegységen keresztül is. Újpetre Baranya megye nagyobb községei közé tartozik. Körülötte kisebb falvak helyezkednek el. Történelme során és mai is igazgatási központnak számít. A környező települések 1990-ben Újpetre székhellyel hoztak létre körjegyzőséget, majd 2013. január 1-től közös hivatal működik a településen 8 község részvételével. A község infrastruktúrális ellátottsága nagyságához, szerepéhez viszonyítva jó. A lakóházak közül vannak, melyek a német paraszti építkezés jegyeit viselik, de szép számmal akadnak a mai modern építkezést jelentő házak is. A falukép az igényesség és rendezettség képét mutatja. A település egész területén az utak burkoltak, a járdák kiépítettek, a közvilágítás korszerű. Egészséges ivóvízzel és vezetékes gázzal rendelkezünk. Az ISDN telefonhálózat, és kábel telefonhálózat kiépített, a településen a mai követelményeknek megfelelő óvoda és általános iskola működik. Mindkét intézmény körzeti feladatokat lát el. Német nemzetiségi nyelv oktatás alapjait már az óvodában elkezdik, és az iskolában folytatják. A községben évtizedek óta művelődési ház és községi könyvtár működik. Az egészségügyi szociális ellátás keretében házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés működik, mely segíti az idősek ellátását. A községnek háziorvosa, fogorvosa, védőnője és gyógyszertárja van. Szolgáltatásokkal jól ellátott község. Postája, takarékszövetkezet, több kereskedelmi egysége, fodrásza, benzinkútja és kisebb-nagyobb mezőgazdasági vállalkozása van. A község megőrizte körzet központi szerepét, amit a jövőben is szeretnénk biztosítani és növelni. A falu mai temploma 1762-ben épült herceg Batthyány Károly kezdeményezésére. 1763. január 25- én Cigani Jakalo olaszi plébános benediktálta. Főoltára 1771-ben készült el és magyar szenteket ábrázol. 3

1. Lakónépesség az év végén Fő Változás 2007 1116 2008 1111 100% 2009 1097 99% 2010 1083 99% 2011 1075 99% 2012 1095 102% Forrás: TeIR A település lakónépességét a településen állandó lakóhellyel rendelkező valamint a másutt állandó lakóhellyel rendelkező, de a településen tartózkodási hellyel rendelkezők adja. A település lakónépesség az elmúlt 5 évben hol pozitív, hol negatív irányba változott 1-2 %-kal. Megállapíthatjuk, hogy a lakosság stagnál. 2. Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 554 557 1111 50% 50% 0-2 évesek 0-14 éves 79 87 166 48% 52% 15-17 éves 21 28 49 43% 57% 18-59 éves 315 367 682 46% 54% 60-64 éves 34 13 47 72% 28% 65 év feletti 105 62 167 63% 37% 4

A település állandó népességét a bejelentett állandó lakhellyel rendelkezők adja. Az állandó népesség 50 %-a nő, és 50 %-a férfi. Korcsoportos megoszlást nézve egyedül a 60-64 éves valamint a 65 év feletti korosztálynál magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. A település öregedési indexe az évek folyamán változott, hol nőtt, hol csökkent. Az idős korú lakosság aránya pár fővel haladja meg a 0-14 éves korúak számát. A településre nem jellemező mindezek alapján az elöregedés. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 155 224 69,2% 2008 167 166 100,6% 2009 167 161 103,7% 5

2010 163 169 96,4% 2011 160 150 106,7% 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 28 46-18 2009 30 56-26 2010 38 29 9 2011 15 73-58 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 8 12-4 2009 9 7 2 2010 12 11 1 2011 6 17-11 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlásokat áttekintve megállapítható, hogy 2010. évet kivéve az elvándorlás jellemző a településről, amely számottevő 2011-ben. A halálozások hol magasabb - hol alacsonyabb mint az élve születéseké, számottevően magas 2011. évben. Értékeink, küldetésünk A település értéke az, hogy csendes, körzetközponti feladatokat ellátó település, színes kulturális élettel. Küldetésünk az, hogy a településen élő idősek és gyerekek a koruknak és egészségügyi állapotuknak megfelelő ellátást megkapják, hogy figyeljünk az esélyegyenlőség biztosítására. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Újpetre Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges 7

intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011.(XII.27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportokba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. Továbbá célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program készítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkésztésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011.(XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012.(VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 8

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Újpetre Község Önkormányzata idáig nem rendelkezett Helyi Esélyegyenlőségi Programmal. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozásaink az alábbiak: - a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 12/2003.(IX.15.)Ök. rendelet, mely szabályozza a szociális ellátásokat, köztük az idősek, a szülő nők, munkanélküliek részére adható ellátásokat - a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 13/2003.(IX.15.) számú rendelet, mely a gyermekek részére adható ellátásokat tartalmazza. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 2.1.1. Gazdasági program Az önkormányzat 2011. évben fogadta el a 4 évre szóló gazdasági programját, melyben feladatul tűzi ki többek között: - a foglalkoztatási gondok megoldásában való részvételt, - gondoskodást az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, - egészségügyi ellátásról, szociális ellátásról, gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodást, - közösségi tér biztosítását, - egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését. 2.1.2. Költségvetési koncepció Az önkormányzat által minden évben elfogadott költségvetési koncepció a kötelező és önként vállalt feladatokhoz rendeli a költségvetési forrásokat. 2.1.3. Településrendezési terv Az önkormányzat a 6/2004.(III.15.) Ök.sz rendeletével fogadta el a helyi építési szabályzatát, mely szabályozza a településen építhető építmények előírásait. 2.1.4. Településfejlesztési koncepció Az önkormányzat a helyi építési szabályzattal egyidejűleg fogadta el a településfejlesztési koncepcióját, amely a település közigazgatási területére kiterjedően a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. 9

2.2. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Mötv. 87. -a értelmében a helyi önkormányzatok képviselőtestületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, egyszerűbb ellátására jogi személyiségű társulást hoznak létre. Újpetre Község Önkormányzatának Képviselő-testülete tagja a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulásnak, annak kereten belül látja el a hétközi és hétvégi ügyeletet. A társulás keretein belül március 31-ig idősek nappali ellátása is működött a településen, de annak működtetését anyagi okok miatt a társulás nem tudta felvállalni, és az önkormányzat anyagi helyzetet sem tette lehetővé a további működtetését. Az önkormányzat 2013. május 1-vel tagja Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulásnak mely 2013. július 1-től ellátja a településen a házi segítségnyújtás valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat feladatait. A szociális étkeztetési feladatok ellátását az önkormányzatnak saját maga látja el. 2.3. A települési önkormányzat által rendelkezésre álló, az esélyegyenlőségi szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlőségi program készítése során az alábbi adatbázisok álltak a rendelkezésünkre: - KSH adatai, - OSAP statisztikák adatai - Munkaügyi központ adatai - KLIK által biztosított adatok - Újpetrei Óvoda által biztosított adatok - háziorvosi szolgálat által biztosított adatok - védőnő adatai - önkormányzat szociális ügyintézőjének birtokában lévő adatok - helyi adatgyűjtések - a TeIR adatgyűjtései sok helyen pontatlanok, ellentmondásosak, ebben az esetben a helyi adatgyűjtésre támaszkodtunk 3. A mélyszegénységben élők és romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt kifejezés a mélyszegénység. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli különbségekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. Ez az állapot az érintetteket megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A mélyszegénység fogalma nem azonosítható a cigánysággal. A cigányság és a mélyszegénység két halmazt képez, amelynek van közös metszete, de nem fedi le teljesen egymást. 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4.. értelmében jövedelem: aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek 10

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban: a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága c) közfoglalkoztatás d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén a) Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztattak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, ez miként változott az elmúlt évben, illetve hogy milyen az aránya a férfiak és a nők között a vizsgált területen. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek év 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 370 408 778 34 9,2% 71 17,4% 105 13,5% 2009 401 402 803 51 12,7% 55 13,7% 106 13,2% 11

2010 364 409 773 43 11,8% 36 8,8% 79 10,2% 2011 382 401 783 52 13,6% 35 8,7% 87 11,1% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A településen a nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korú lakossághoz képest 11,1 % - 13,5 % Ezen belül a nők aránya - 2008 és 2009 évet kivéve - magasabb. A településen a munkanélküliség az országos átlagnak megfelelő arányú. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők összesen 2008 2009 2010 2011 2012 fő 71 106 79 87 n.a. 20 éves és fiatalabb fő 3 2 3 5 n.a. % 4,2% 1,9% 3,8% 5,7% 21-25 év fő 11 21 12 6 n.a. % 15,5% 19,8% 15,2% 6,9% 26-30 év fő 7 13 11 16 n.a. % 9,9% 12,3% 13,9% 18,4% 31-35 év fő 7 17 13 13 n.a. % 9,9% 16,0% 16,5% 14,9% 36-40 év fő 8 11 6 7 n.a. % 11,3% 10,4% 7,6% 8,0% 41-45 év fő 10 7 9 11 n.a. 12

46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, % 14,1% 6,6% 11,4% 12,6% fő 11 15 10 9 n.a. % 15,5% 14,2% 12,7% 10,3% fő 11 15 11 13 n.a. % 15,5% 14,2% 13,9% 14,9% fő 3 5 4 7 n.a. % 4,2% 4,7% 5,1% 8,0% fő 0 0 0 0 n.a. % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% A regisztrált munkanélküliek nagy része a 26-30, 31-35, 41-45, 46-50, 51-55 éves korosztályhoz tartozik. A 61 év feletti korosztály esetében nincs regisztrált munkanélküli. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 34 37 71 20 26 46 58,8% 70,3% 64,8% 2009 51 55 106 20 29 49 39,2% 52,7% 46,2% 2010 43 36 79 22 16 38 51,2% 44,4% 48,1% 2011 52 35 87 31 25 56 59,6% 71,4% 64,4% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR,Nemzeti Munkaügyi Hivatal 13

A regisztrált munkanélküliek 46,2 64,8 -%-a tartósan munkanélküli. 2011. évben a nők aránya magasabb a 180 napnál régebbi munkanélküliek között mint a férfiaké. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 89 96 185 2 2,2% 5 5,2% 7 3,8% 2009 91 97 188 9 9,9% 5 5,2% 14 7,4% 2010 87 92 179 3 3,4% 0 0,0% 3 1,7% 2011 85 92 177 4 4,7% 2 2,2% 6 3,4% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR,Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14

A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők arányát vizsgálva a 18-29 évesek között megállapítható, kevés a számuk, és többségük nő. b) Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 929 477 452 799 392 407 130 14,0% 85 17,8% 45 10,0% 2011 943 487 456 n.a. n.a. Forrás: TeIR A település alacsony iskolázott népességét mutatja a 15 éves és idősebb lakosságszám és az általános iskolai végzettséggel rendelkezők és nem rendelkezők aránya. Csak 2001. évi népszámlálási adat áll rendelkezésünkre a 8 általános iskolai végzettséget illetően. Az adatok azt mutatják, hogy a 15 éves és annál idősebb lakosság 14 %-a nem rendelkezik még általános iskolai végzettséggel sem, 17,8 % nő és 10 % férfi. 15

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 71 4 5,6% 30 42,3% 37 52,1% 2009 106 7 6,6% 42 39,6% 57 53,8% 2010 79 6 7,6% 33 41,8% 40 50,6% 2011 87 3 3,4% 36 41,4% 48 55,2% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek 3,4-7,6 %-a 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, átlagban 42 %-uk 8 általánost végzett, és a regisztrált munkanélküliek többsége 8 általánosnál magasabb végzettséggel rendelkezik. Megállapítható tehát, hogy munkanélküliség oka nem az alacsony képzettség. Felnőttoktatásban nem vett részt senki az évek folyamán. 16

a) Közfoglalkoztatás Az önkormányzat évek óta részt vesz a közmunkaprogramban, 2012. évtől a START közmunkaprogramban. Ennek keretén belül a belvízelvezető árok megtisztítására, a közterületen rendben tartására, illegális hulladéklerakók felszámolása kerül sor. A regisztrált munkanélküliek közül nem mindenkinek tud az önkormányzat minden évben közmunkát felajánlani. A közmunkában foglalkoztatott dolgozóknak az önkormányzat minden esetben munkaruhát biztosít, a munkavégzés körülményei megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Ez a forma nem tudja pótolni a hiányzó munkalehetőségeket. A közmunkások munkájának értékteremtő volta megkérdőjelezhető, hisz nem egy esetben csak állandó és határozott irányítás mellett képesek a munkájukat elvégezni. A közfoglalkoztatási program meglátásunk szerint országos szinten csak ún. tűzoltó munkát végez, nem alkalmas a munkanélküliek munka világába való visszavezetésére. Megélhetési problémáikon viszont segít. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők év Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 37 5% 3 12% 2011 29 4% 8 25% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Önkormányzat adatai A településen roma/cigány lakosság 23 fő. A cigány munkanélküliek részére is igyekszik az önkormányzat közmunkát biztosítani. Ebben nagy segítségére van az utóbbi két évben a Lási Vorba Egyesület, amely a Munkaügyi Központtal karöltve pályázat kereteiben belül biztosít részükre munkát. Az aktív korú lakossághoz képes a cigány lakosság 12-25 %-ának biztosít az önkormányzat közmunkát. b) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői A településen a regisztrált vállalkozások viszonylag magas. Ez nem azt jelenti, hogy munkalehetőséget is tudnak biztosítani, hisz nem egy vállalkozásnak csak a székhelye helybeli, tevékenységét máshol végzi. Kiskereskedelmi és vendéglátóhelyekkel a település rendelkezik, akik helybelieket foglalkoztatnak. Az önkormányzat által kivetett iparűzési adó mértéke viszonylag magas, ugyanúgy a befolyt adó is. Az állami szektorban foglalkoztattak számáról nincs adatunk. A településen az egyik nagy foglalkoztató az önkormányzat, majd az Újpetrei Gazdák Zrt, mint mezőgazdasági vállalkozás. A település 15 km-re található a járási hivatal székhelyétől Siklóstól, és 25 km-re a megyeszékhelytől, Pécstől. A településről csak buszközlekedés van a fenti településekre, a járatok viszonylag megfelelő a munkanapokon. 17

3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozások a településen Kiskereskedelmi üzletek vendéglátóhelyek állami szektorban foglalkoztatottak kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok helyben foglalkoztatási programokban részt vevők 2008 53 4 2 n.a. 8496040 6592310 1 34 2009 60 4 2 n.a. 7765450 5417057 1 37 2010 58 4 2 n.a. 10244550 9174050 1 37 2011 62 5 2 n.a. 8170152 7773515 1 29 2012 n.a. n.a. n.a. na. n.a. n.a. na. n.a. Forrás: TeIR, önkormányzat adatai 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés Legközeleb bi centrum Kerékpár úton való megközelít-hetőség Megyeszékhely elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok munkanapokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos munkana-- pokon átlagos utazási idő vonattal átlagos utazási idő kerékpáron 15 perc 12 30 perc 0 nem releváns nem releváns nem releváns 25 perc 10 45 perc 0 nem releváns nem releváns nem releváns Főváros 3 óra 0 3 óra 0 nem releváns nem releváns nem releváns Forrás: Pannon Volán, önkormányzat adatai c) Fiatalok foglakoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez továbbképzéshez való hozzáférésük Újpetre településen illetve a vonzáskörzetében lévő településeken nem állnak rendelkezésre olyan programok, amelyek megkönnyítik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésüket. Ilyen programok Siklóson találhatók a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Siklósi Kirendeltségének szervezésében. 18

d) Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése A településen az önkormányzat illetve a cigány nemzetiségi önkormányzat az a szerv, amely az aktív korú népesség munkaerő-piaci integrációját segíti. Az önkormányzat ezt a tevékenységét helyi foglalkoztatási programokkal valósítja meg, a START közmunkaprogrammal, valamint a közfoglalkoztatási programmal. E programokban a nyilvántartott álláskeresők egy része vesz részt, mivel a pályázati lehetőség nem teszi lehetővé az összes munkanélküli foglalkozatását. Felnőttképzési program a településen nincs. A roma Lási Vorba Egyesület igyekszik különféle uniós pályázatokon való részvétellel segíteni a romák munkához való jutását. 3.2.14. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja felnőttek van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen nincs felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés nincs nincs nincs van nincs START közmunkaprogram 3.2.15. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő felnőttek év felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpont ban egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a vonzáskörzetben helyi foglalkoztatási programok a településen helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2008 0 0 0 0 0 0 0 0 16 19 0 0 2009 0 0 0 0 0 0 0 0 15 22 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 0 17 18 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 0 9 20 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a Forrás: helyi adatgyűjtés 19

e) Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A gazdasági válság hatásaként, a növekvő munkanélküliségnek köszönhetően nő a mélyszegénységben élők. A településen a roma/cigány lakosság 23 fő. Az összlakosság közel 3 %-a. 3.2.16. számú táblázat Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 10 19 2009 12 19 2010 15 20 2011 18 23 2012 n.a. n.a. Forrás:helyi adatgyűjtés f) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A cigány lakosság egy része úgy véli, hogy az önkormányzat a közmunka biztosítása során hátrányos megkülönböztetésben részesíti őket, és nem biztosítja részükre a közfoglalkoztatásban való részvételt. Önkormányzati vezetőket megkérdezve az a tapasztalat, hogy a közmunka végzése során az önkormányzat intézményeiben olyan munkanélküliek alkalmazása szükséges, akik rendelkeznek bizonyos előképzettséggel, ezért sok esetben a cigány lakosság közül ilyen ember nem található. Piacképes szakmákat biztosító képzések indításával ezen a helyzeten javítani lehet. 20

3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az Szt. 25. -a és a 47. - alapján valamint ennek helyi szabályozására kiadott helyi önkormányzati rendelet alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: - pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, - egyéb szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így a lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, - természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők év 15-64 év közötti lakónépesség segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 70 3 4,3% 2009 89 5 5,6% 2010 93 6 6,5% 2011 88 6 6,8% 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek számát összevetve a segélyben részülők számával megállapítható, hogy csak csekély számuk részesül segélyben, 4,3 6,8 %-uk. Ennek oka lehet egyrészt az, hogy az álláskeresők nem rendelkeznek az álláskeresési segély megállapításához szükséges munkaviszony időtartammal, másrészt pedig az, hogy a segély időtartamát kimerítették. A járadékra jogosultak számánál viszont ez az arány jóval magasabb, 12,6-17,7 % közötti. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak év nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 71 9 12,7% 2009 106 16 15,1% 2010 79 14 17,7% 2011 87 15 17,2% 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21

A Szt. értelmében rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól aki egészségkárosodott személynek minősül, vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek év rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %- ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %-ában Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 35 4 34 48 0 0 2009 38 5 46 43 0 0 2010 33 4 39 49 0 0 2011 41 5 67 77 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, 22

Az aktív korúak ellátásában részesül személyek közül az aktív korú lakosság 4-5%-a részesült rendszeres szociális segélyen, míg a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (korábbi években bérpótló juttatás illetve rendelkezésre állási támogatás) a munkanélküliek 43-77 %-a. Nem volt az elmúlt években olyan munkanélküli, aki a 30 nap munkaviszonyát nem tudta volna igazolni, ezért senkitől nem lett megvonva az aktív korúak ellátásra. A 30 nap munkaviszonyt nagyon sokan alkalmi munkával igazolták. 3.4. Lakhatás, lakáshoz jutatás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük. Az Mötv. az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. Feladata az önkormányzatnak a hajléktalanság megelőzése, és a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettsége. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. E támogatás a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat, szemétszállítási díj, lakbér vagy albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részlet, a közös költség illetve a tüzelőanyag költségeihez való hozzájárulást takarja. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapján állapítható meg. 3.4.1. számú táblázat Lakásállomány év összes lakásállomány (db) bérlakás állomány (db) szociális lakásállomány (db) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) 23

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások 2008 386 5 0 0 0 0 0 0 2009 387 5 0 0 0 0 0 0 2010 387 5 0 0 0 0 0 0 2011 387 5 0 0 0 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. A településen 387 lakás (családi ház) van, ebből 7 elégtelen lakáskörülményeket biztosító lakás. Szociális és bérlakás állománya az önkormányzatnak nincs. Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nincs a településen. A lakásállomány 2008 év óta lényegében nem változott. Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzet nem volt a településen évek óta, és a településen hajléktalan személy jelenleg nem él. 1 fő hajléktalanja volt a településnek, aki önhibájából lett hajléktalan. Ő az önkormányzat segítségével felvételt nyert Pécsre a Támasz Alapítvány Átmeneti Otthonába, ahol amíg nyugdíj ügye nem rendeződik az önkormányzat fizeti a napi egy meleg ebédjét. Lakásfenntartási támogatásban részesülők évről évre nő köszönve a jogszabályi változásnak. Az önkormányzat adósságcsökkentési támogatásban nem részesít senkit. 24

3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek Hajléktalanok 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 1 2012 n.a. n.a. Forrás: önkormányzati adatok 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 19 0 2009 24 0 2010 31 0 2011 56 0 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 25

A tavalyi évben többek között a gazdasági válság hatásaként több olyan család került abba a helyzetbe, hogy megelőzve lakóingatlanuk elárverezését külföldön kénytelen munkát vállalni, hogy a teljes eladósodást elkerüljék. Az önkormányzat a lakásfenntartási támogatáson kívül egyéb támogatást e családok részére nem tud biztosítani. 3.5. Telepek, szegregátumok helyzete A település területén telep, szegregátum nincs. A belterületen lévő lakások 5,2 %-a komfort nélküli lakás, 33 %-a alapozással nem rendelkezik, mindegyik szilárd falazatú, az ingatlanok 100 % ivóvízzel, árammal, 75 %-a vezetékes gázzal ellátott. A településen csatornahálózat nincs. Külterületen nincs lakás. 3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete lakásállomány komfort nélküli lakások a belterületen komfort nélküli lakások a külterületen komfort nélküli lakások a nem szegregált lakóterületeken komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken (db) 20 0 0 0 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) 5 0 0 0 alapozással nem rendelkező lakások a belterületen alapozással nem rendelkező lakások a külterületen alapozással nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken (db) 127 0 0 0 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) 33 0 0 0 26

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken (db) 0 0 0 0 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) 0 0 0 0 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken (db) 386 0 0 4 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) 100 0 0 10 árammal ellátott lakások a belterületen árammal ellátott lakások a külterületen árammal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken árammal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken (db) 386 0 0 4 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) 100 0 0 10 vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen vezetékes gázzal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken vezetékes gázzal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken (db) 290 0 0 0 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) 75 0 0 0 csatornával ellátott lakások a belterületen csatornával ellátott lakások a külterületen csatornával ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken csatornával ellátott lakások a szegregált lakóterületeken (db) 0 0 0 0 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis 0 0 0 0 3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi XLIV. Törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: - a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, - a fogorvosi alapellátásról, - az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, - a védőnői ellátásról, - az iskola-egészségügyi ellátásról. 27

A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik - a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, - biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, - folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedését meghozatalát, - együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak az Szt.-ban foglalt szociális ellátásokra és szolgáltatásokra jogosultak. Ezek alapszolgáltatások és szakosított ellátások. Szociális alapszolgáltatás: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai és szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. a) Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen állandó jelleggel háziorvos, fogorvos, védőnő nincs. E feladatokról az újpetrei székhellyel működő háziorvos, fogorvos és védőnői szolgálat gondoskodik. A háziorvos heti rendszerességgel rendel a településen. A háziorvos ellátja a gyermekeket is. A háziorvos ellátja az újpetrei iskolába járó gyermekek iskola-egészségügyi feladatait is. 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 n.a. na. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Az Szt. természetbeni ellátásként biztosítja a rászorulók részére a közgyógyellátási igazolvány kiállítását. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátás a szociális biztonság védelmének, illetve megőrzésének célját szolgálja azzal, hogy a szociálisan rászorultak részére az egészség megőrzésével és a betegséggel összefüggő kiadásokat kompenzálja. 28

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 2008 65 2009 65 2010 59 2011 65 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek év ápolási díjban részesítettek 2008 12 2009 13 2010 15 2011 17 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 29

Újpetre település a Siklósi szakrendelésekhez tartozik területileg, de a Pécsett lévő szakrendeléseket is igénybe veheti a lakosság, csak a megyeszékhelyre a beutazás nehezebb. Siklóson az alábbi szakrendelések működnek: nőgyógyászat, belgyógyászat, onkológia, urológia, bőrgyógyászat, ideggyógyászat, gyermekgyógyászat, ortophaedia, reumatológia, fül-orr gégészet, fizioterápia. A másik természetben biztosított ellátás az ápolási díj, amely a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. b) Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A település lakossága a szűrések egyes fajtáihoz Siklóson is hozzájuthat, ezek a nőgyógyászati és onkológiai szűrések, de van olyan szűrés is amely csak Pécsett vehető igénybe, mint a tüdőszűrés, mammográfia. c) Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs szolgáltatások fizioterapia, mozgásszervi terápiák Siklóson és Harkányi Gyógyfürdő Kórházban igénybe vehetők. d) Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az általános iskolások és óvodások közétkeztetését a vállalkozó szerződéssel oldja meg az önkormányzat. E szerződésben a vállalkozó kötelezettséget vállalt arra, hogy az ételek az életkornak megfelelők és tartalmazzák a 67/2007.(VII.10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet mellékletében szabályozott, az adott korcsoportra vonatkozó energia- és tápanyagszükségletet. Az ételek nyersanyag összetételénél különös figyelemmel kell lenni a gyermekek fejlődésére, az egészséges táplálkozást biztosító tápanyagok felhasználására. A felnőtt étkezésnél, ha az étkeztetésben részesített személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára az étkeztetés keretén belül az igénybevevő részére a konyháról diétás étkeztetést biztosítunk. 30

e) Sportprogramokhoz való hozzáférés A településen működik az Újpetrei Sportegyesület, ahol szervezett formában focizhatnak a gyerekek. A sportegyesület edzője a szervezett formán kívül rendszeresen foglalkozik azon gyerekekkel, akik nem kívánnak egyesületi tagok lenni, de szeretnek sportolni. f) Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az lakosság a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokhoz 2013. június 30-ig a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Siklósi Szociális Szolgáltató Központon keresztül jutott. A központ ellátta a házi segítségnyújtást, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot, 2013. március 31-ig az idősen nappali ellátását. A központ keretein belül működött a idősek bentlakásos otthona. 2013. július 1-vel a társulás megszűnik, a központ által ellátott feladatokat más módon kell ellátnia az önkormányzatnak. Az önkormányzat 2013. május 1-vel tagja a Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Központot fenntartó társulásnak, ahol is a házi segítségnyújtás, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat feladatait veszi igénybe. A szociális étkeztetést az önkormányzat saját maga látja el. Az idősek nappali ellátásának társulás általi fenntartása után az önkormányzat nem tudta felvállalni, hogy az ellátást továbbra is biztosítja a lakosságnak. g) Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetésről, az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről nincs tudomásunk. h) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és egészségügyi ellátás keretein belül Pozitív diszkrimináció a szociális és egészségügyi ellátás keretein belül nem volt. 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Újpetrén több civil szervezet működik, és két nemzetiségi önkormányzat. Az Újpetrei Ifjúsági Egyesület felkarolja a fiatalokat, rendezvényeket tart részükre, tagjai rendszeren látogatják az idős lakosságot. Az Újpetrei Sportegyesület keretén belül a fiatalok kiélhetek football szenvedélyüket, az Újpetrei Polgárőr Egyesület pedig a település közbiztonságának megteremtése céljából jött létre, de az utóbbi időben egyre kevesebb az aktív tag. Feladata az egyesület újbóli megszervezése, hisz az utóbbi időben a településen megszaporodott a betörések. A Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület tevékenységével hatékonyan vesz részt a település kulturális életében. A német és a cigány nemzetiségi önkormányzat minden évben segíti a rászoruló és hátrányos helyzetű családokat, programokat szervez a település minden rétegének. Az elmúlt hetekben a településen elszaporodott a lopások, betörések. Mivel a településen több olyan család is él, akinek tagjai többször voltak büntetve, ezért ezeket a betöréseket nem bizonyítottan a lakosság hozzájuk köti. Mivel ezek a cigány lakosság köréhez tartoznak, ez jelen pillanatban etnikai konfliktust jelent a településen. Az önkormányzat szervezésében a település lakossága évente minimum egy alkalommal társadalmi munkában vesz részt, ahol a települést virágosítják, a közterületeket tartják rendbe. 31

3.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Közbiztonság romlása Polgárőr egyesület újjászervezése Romák részére kevés a munkalehetőség Romák esélyegyenlőségének biztosítása a foglalkoztatás terén képzés biztosításával, részükre munkaprogramokban való részvétel biztosítása 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A településen a 0-18 korú gyermekek 215 fő, ez összlakosság 19 %-át teszi ki. Ezen belül a 0-14 éves gyermekek 166 fő, a 0-18 korcsoport 77 %-a, az összlakosság 14 %-a. A gyermekek helyzetének vizsgálatánál elsőként néhány fogalmat és szabályozást kell áttekintenünk. A Gyvt.5..n) pontja értelmében a veszélyeztetettség olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akadja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt.68. (1) bek.). A gyermekek védelme a gyermekek családban történő nevelkedésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Ezek az alábbiak: Pénzbeli és természetbeni ellátások o rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény o rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény o gyermektartásdíj megelőlegezése o otthonteremtési támogatás o kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások o a gyermekjóléti szolgáltatás o a gyermekek napközbeni ellátása o a gyermekek átmeneti gondozása 32

Személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: o otthont nyújtó ellátás o utógondozói ellátás o területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések: o a védelembe vétel o a családba fogadás o az ideiglenes hatályú elhelyezés o az átmeneti nevelésbe vétel o tartós nevelésbe vétel o a nevelési felügyelet elrendelése o az utógondozás elrendelése Hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekké minősítés szabályai 2013. április 1-től változtak. E szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. -a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Ugyanakkor halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az fentiek a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. a) Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A település 18 év alatti lakosságából 1-4 fő a védelembe vett gyermek, és veszélyeztetett kiskorú gyermek pedig 8-13 fő. Veszélyeztettség oka a család megélhetési problémái. 33

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek év védelembe vett 18 év alattiak Megszűntetett esetek a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek 2008 1 1 8 2009 4 4 9 2010 4 4 13 2011 1 1 10 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar b) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek évek óta nő, köztük tartósan beteg, fogyatékos gyermekek csökken. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban 34

egy gyermek sem részesül, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban egyre több gyermek részesül. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban a beiskolázáshoz nyújtott támogatás. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 2008 82 3 0 0 2 2009 88 3 0 0 38 2010 93 8 0 0 29 2011 90 5 0 0 38 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 35

c) Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők, aránya Az önkormányzatnak a szociális igazgatásról és ellátásról valamint a gyermekvédelmi helyi szabályairól szóló rendeletében nincs olyan ellátás szabályozva, amely a gyermek jogán helyi juttatásban részesítené a szülőt. c) Kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők, aránya A településen óvoda és iskola is működik. Az általános iskola 2013. január 1-től a Klebersberg Intézményfenntartó Központ Siklósi Tankerülete fenntartásában van, az óvodát az önkormányzatok társulása tartja fenn. Az óvodában és az iskolában a gyermekek ingyen, illetve kedvezményesen étkezhetnek, ezen felül az önkormányzat átmeneti segélyként meghatározott összegű támogatást nyújt a gyermekek beiskolázásához illetve átvállalja a gyermekek tankönyveinek árát. Óvodáztatási támogatásban 7 gyermek részesült. Az önkormányzat 2010. évben részt vett a nyári gyermekétkeztetési programban, amikor is 17 gyermek, ingyenes étkeztetését biztosította a nyári szünetben. 36

4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők év Ingyenes étkezésben résztvevők óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők Óvodáztatási támogatásban részesülők Nyári étkeztetésben részesülők 2008 21 36 3 36 0 0 2009 24 38 3 38 0 0 2010 22 40 2 40 16 17 2011 22 41 2 41 7 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TEiR, önkormányzat adatai e) Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, aránya A településen minden gyermek magyar állampolgársággal rendelkezik. 4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Visszautalva a 3.5 pontban leírtakra, a településen szegregált lakókörnyezet, telep nincs. A település iskolájába 94 fő jár, ebből 3 fő a sajátos nevelési igényű gyermekek, akiknek ellátása helyben történik. 4.2.3. számú táblázat Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Intézmény OM azonosítója Iskola / Feladat-ellátási hely neve: Feladatellátási helyen tanulók (összes tanuló) A feladat-ellátási helyen tanulók közül az 1. szegregátum(ok)ban lakó tanulók A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 2. szegregátum(ok)ban lakó tanulók A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 3. szegregátum(ok)ban lakó tanulók 27357 Újpetrei Iskola 94 0 0 0 Forrás: Járási tankerület, önkormányzati adatok 37

4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. Ennek a feladatának az önkormányzat több önkormányzattal közösen, illetve társulások útján tesz eleget. a) Védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A településen 1 fő védőnő van, aki ellátja Újpetre, Kiskassa, Peterd és Pécsdevecser település gyermekeit. A védőnőhöz 4 település tartozik, a 0-3 év közötti gyermekek a négy településen 5 éves adatokat figyelembe véve csökkenő tendenciát mutat, az utolsó évi adat 30 fő. 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek év védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó gyermekek 2008 1 43 2009 1 42 2010 1 41 2011 1 30 2012 n.a. n.a. Forrás: önkormányzati adatok 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Egy védőnőre jutó gyermekek (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 b) Gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok ) A településen sem háziorvos működik, aki ellátja a gyermekorvosi teendőket is. Ő látja el Újpetre gyermekein kívül Kiskassa, Peterd és Pécsdevecser községek gyermekkorú lakosságát is. 38

A háziorvos által ellátott gyermek ellátási esetek aránya több évet figyelembe véve 2,1-2,5 % közöttire tehető. A háziorvos látja el az iskola egészségügyi feladatokat is az Újpetrére járó általános iskolások vonatkozásában. 4.3.2. számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok Háziorvos által ellátott személyek Gyermekorvos által ellátott gyerekek Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek 2008 0 11251 0 260 2009 0 13052 0 280 2010 0 12212 0 275 2011 0 11399 0 282 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: önkormányzati adatok c) 0-7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A településen 0-7 éves korú speciális ellátást igénylő gyermek nincs. d) Gyermekjóléti alapellátás A településen nincs bölcsőde, és családi napközi. A gyermeklétszám nem indokolja ezen ellátások bevezetését és fenntartását. e) Gyermekvédelem A település 18 év alatti lakosságából 1-4 fő a védelembe vett gyermek, és veszélyeztetett kiskorú gyermek pedig 8-13 fő. Veszélyeztettség oka a család megélhetési problémái. f) Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A településen krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások nincsenek, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy erre nincs is igény. g) Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A település gyermekeinek egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős tevékenységhez a gyermekek elsősorban az óvodában és az iskolában jutnak hozzá. Az utóbbi években a Német Hagyományörző Egyesület nyári tábort szervez a helyben illetve a környéken lakó gyermekek részére. Az Ifjúsági Egyesület lehetőséget biztosít a fiatalok részére a szabadidő kultúrált eltöltésére, az Újpetrei Sportegyesület kereteiben belül pedig a sportigényüket elégíthetik ki. h) Gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Ingyenes gyermekétkeztetésben az óvodában 21-24 fő részesül. Általános iskolás korú gyermekek esetében ez a szám 36-41 fő, 50 %-os kedvezményes étkeztetésben pedig 2-3 fő részesül. Ingyenes 39

tankönyvtámogatásban évenként 36-41 gyermek részesül, ezen felül az önkormányzat átmeneti segélyként meghatározott összegű támogatást nyújt a gyermekek beiskolázásához illetve átvállalja a gyermekek tankönyveinek árát. Az idei évtől minden első osztályos tanuló ingyen kapja a tankönyveket. Az önkormányzat 2009. évben részt vett a nyári gyermekétkeztetési programban, amikor is 17 gyermek, a korcsoport 10 %-ának ingyenes étkeztetését biztosította. i) Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adta, civil érdekképviselők észrevétele Hátrányos megkülönböztetésről nincs adat. j) Pozitív diszkrimináció az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkriminációról nincs tudomásunk. 4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyermekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a köznevelésben definícióját lásd a 4.pontban. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: a mozgásszervei, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértő bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesíti, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minős sajátos nevelési igényűnek. A szegregáció leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban beleértve azt is, ha az elkülönítés rányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozására, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat. Újpetrén óvoda és általános iskola működik. Az óvodát az Újpetre Község Önkormányzata, Kiskassa Község Önkormányzata, Peterd Község Önkormányzata és Pécsdevecser Község Önkormányzata által alakított Újpetrei Óvodai Intézményi Társulás tartja fenn 2013. július 1-től. Az 40

Az általános iskolát 2013. január 1-től a Klebersberg Intézményfenntartó Központ Siklósi Tankerülete tartja fenn és működteti. Az általános iskola német nemzetiségi oktatást is ellát. Az óvoda 2 csoporttal működik, a jelenlegi gyermeklétszám indokolttá tenné újabb csoport indítását, de az elkövetkező 2 év mutatói alapján a gyermeklétszám csökken, ezért az önkormányzatok nem indítanak újabb csoportot. Az köznevelési törvény lehetővé teszi indokolt esetben a csoportban lévő gyermekek számának növelését. Helyhiány miatt egy gyermeket sem kellett elutasítani. Az egyik csoport német nemzetiségi. Az óvoda Újpetre, Kiskassa, Peterd és Pécsdevecser település óvodáskorú gyermekeit hivatott ellátni, de körzeten kívül, Vokányból és Palkonyából is járnak gyermekek az óvodába. A óvodában dolgozó pedagógus létszám megfelel a törvényi előírásoknak, jelenleg óvoda vezetői pályázat van kiírva, az elbírálásig egy óvónő van megbízva a vezető óvónői feladatok ellátásával. Az óvoda az utóbbi években teljes felújításon esett keresztül, az épület állaga és felszereltsége emeli a nevelés színvonalát. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek 1 Hány településről járnak be a gyermekek 6 Óvodai férőhelyek 50 Óvodai csoportok 2 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 6.00-17.00-ig A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 4 hét Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok 5 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok 5 0 Gyógypedagógusok lét 0 0 Dajka/gondozónő 2 0 Kisegítő személyzet 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek óvodai gyermekcsoportok óvodai férőhelyek óvodai feladatellátási helyek óvodába beírt gyermekek óvodai gyógypedagógiai csoportok 2008 40 2 50 1 40 0 2009 44 2 50 1 44 0 2010 56 2 50 1 56 0 2011 61 2 60 1 61 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 41

Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés, önkormányzati adatok 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely Az intézménybe beíratott gyermekek lét Más településről bejáró gyermekek lét az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek lét a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek lét tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek lét Más településről bejáró gyermekek lét az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek lét a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek lét Forrás: helyi adatgyűjtés, önkormányzati adatok 11 20 16 14 0 61 4 11 11 5 0 31 0 0 0 0 0 0 3 11 7 7 0 28 1 2 1 2 0 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4.4.6. számú táblázat - Óvodai körzethatár Óvodai körzetenkénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása A körzetbe felvehető (ott élő) összes gyermekek A körzetbe felvehető (ott élő) összes hh gyermekek A körzetbe felvehető (ott élő) összes hhh gyermekek A körzet óvodáiba járó gyermekek összlét A körzetbe járó hh gyermekek lét A körzetbe járó hh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hhh gyermekek lét A körzetbe járó hhh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%) Körzet 1 63 28 6 63 28 44% 6 10% 42

Összesen 63 28 6 63 28 44% 6 10% Forrás: önkormányzati adatok Az általános iskola szintén Újpetre, Kiskassa, Peterd és Pécsdevecser települések gyermekeit fogadja, de járnak gyermekek Vokányból és Palkonyáról is az iskolába. Az iskola 8 osztállyal működik, a személyi feltételek megfelelnek a törvényi előírásoknak. Az iskolát az állam tartja fenn és a működteti is. Az iskola épülete az elmúlt években teljes felújításon ment keresztül köszönve a pályázati lehetőségeknek. Felszereltsége megfelel a XXI. századi iskola követelményeinek. Újpetrén kívül általános iskolába Siklósra és Pécsre járnak gyermekek. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló tanév Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók általános iskolások napközis tanulók fő fő fő fő % 2010/2011 57 52 109 15 2011/2012 43 56 99 22 2012/2013 41 49 90 8 8,9% 2013/2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 13,8 % 22,2 % 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai tanév általános iskolai osztályok általános iskolai osztályok a gyógypedagógiai oktatásban általános iskolai feladatellátási helyek 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen db 2010/2011 4 4 8 0 0 0 1 2011/2012 4 4 8 0 0 0 1 2012/2013 4 4 8 0 0 0 1 2013/2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 43

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlét 150 Más településről bejáró általános iskolások lét 39 Más településre eljáró általános iskolások lét 98 Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek lét 11 Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek lét 10 Forrás: TeIR, önkormányzati adatok 4.4.10. számú táblázat Iskolai körzethatár Hány körzet van a településen Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása 1 db A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlét A körzetbe járó hh tanulók létszám a A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszám a A körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hh tanulók lét a település hh tanulóinak összlétszámához viszonyítva A körzetbe járó hhh tanulók lét a település hhh tanulóinak összlétszámához viszonyítva 44

94 55 59% 21 22% 40% 83% Összesen 94 55 59% 21 22% Forrás: önkormányzati adatok 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító 0 0 Szaktanítást végző tanítók 4 0 Szaktanítást végző tanárok 5 0 Gyógypedagógusok lét 1 0 Gyermekvédelmi felelős 0 0 Iskolaorvos 0 0 Iskolapszichológus 0 0 Kisegítő személyzet 3 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Az iskolában a évismétlők elenyésző, nagyon sok tanuló tanul tovább érettségeit adó intézményben. Az intézmény hátránykompenzáló programként biztosítja az alapfokú művészetoktatást helyben, a siklósi Kanizsai Dorottya Általános és Zeneiskola szervezésében. 4.4.16. számú táblázat Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában tanév Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) összlétszámon belül HHHtanulók körében összlétszámon belül HHHtanulók körében Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszámon belül HHHtanulók körében 2008/2009 1,37 0 2 0 0 0 2009/2010 0 0 1 0 0 0 2010/2011 0 0 0 0 0 0 2011/2012 0 0 0 0 0 0 2012/2013 0 0 0 0 0 0 2013/2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a Forrás: önkormányzati adatok 45

a) A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvodában a beiratott hátrányos helyzetű gyermekek csoportonként 12-16 fő, a sajátos nevelési igényű gyermekek 4 fő. 4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása Székhely beíratott hátrányos helyzetű gyermekek lét az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) fejlesztő foglalkozásba n részesülő hátrányos helyzetű gyermekek beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeke k lét az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóa n hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) fejlesztő foglalkozásba n részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Csoport 1 16 0 1 3 0 3 Csoport 2 12 0 2 3 0 3 Összesen 28 0 3 6 0 6 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda 2 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 nem releváns Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb 0 0 0 0 0 0 gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. 0 0 0 0 0 0 szakszolgálat véleménnyel) Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati 46

adatgyűjtés A településen 15 fő a HHH-s gyermek, 49 fő HH-s, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermek. Sajátos nevelési igényű gyermek 4 fő. b) A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok stb) Az Újpetrén lévő óvodában és iskolában a vezetők és foglalkoztatottak létszámát a Nkntv. 2. számú melléklete tartalmazza, és e szerint az óvoda és iskola létdatai alapján gyógypedagógus és iskolapszichológus alkalmazása nem kötelező, az ellátotti létszám pedig az alkalmazásukat nem teszi indokolttá. c) Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Az Újpetrén lévő oktatási és nevelési intézményekben integrált nevelés, oktatás folyik. Az intézményeken belül szegregáció nincs. d)az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az iskolában az elmúlt években a gyermekek 100 %-a elvégezte az általános iskola 8 osztályát, 63 %-uk szakiskola képzésben, 25 %-uk érettségit adó szakközépiskolai képzésre jelentkezett. A kompetencia mérés adatait áttekintve megállapítható, hogy az iskola tanulói a kisiskolák szintjén teljesítenek. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban tanév 8. évfolyamot eredményesen befejezettek / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő % 2010/2011 12 100 2011/2012 6 100 2012/2013 6 100 2013/2014 n.a. n.a Forrás: önkormányzati adatok, tankerület adatai 47

48

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 2012-2013. tanév Telephely Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek lét HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek lét HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók lét SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva SNI tanulók számából a hhh tanulók Évismétlők Magántanulók Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek 1. évfolyam 13 3 7 8 62% 3 23% 2 15% 1 1 0 0 2. évfolyam 10 3 3 5 50% 2 20% 2 20% 0 0 0 0 3. évfolyam 10 1 3 6 60% 2 20% 0 0% 0 0 0 0 4. évfolyam 12 1 5 7 58% 3 25% 0 0% 0 0 2 0 5. évfolyam 11 2 6 8 73% 1 9% 0 0% 0 0 0 0 6. évfolyam 17 1 6 11 65% 6 35% 0 0% 0 0 0 0 7. évfolyam 8 0 4 5 63% 1 13% 0 0% 0 0 0 0 8. évfolyam 13 0 7 6 46% 3 23% 0 0% 0 0 0 0 Összesen: 94 11 41 56 60% 21 22% 4 4% 1 1 2 0

4.4.14. számú táblázat Kompetenciamérési adatok ISKOLA NEVE 2010 2011 2012 2013 Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag 6. évfolyam 1375 1615 1328 1622 1395 1225 1472 n.a. n.a. n.a. 8. évfolyam 1519 1751 1475 1310 1567 n.a. n.a. n.a. 6. évfolyam 1476 1675 1341 1600 1429 1310 1489 n.a. n.a. n.a. 8. évfolyam 1544 1732 1541 1325 1612 n.a. n.a. n.a. 50

4.4.15. számú táblázat Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Gimnázium (%) Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Szakiskolai képzés (%) Speciális szakiskola (%) Nem tanult tovább (%) tanév összlétszámon belül HHHtanulók körében összlétszámon belül HHHtanulók körében összlétszámon belül HHHtanulók körében összlétszámon belül HHHtanulók körében összlétszámon belül HHHtanulók körében 2008/2009 13 0 25 0 63 13 0 0 0 0 2009/2010 33 11 11 0 33 11 22 0 11 0 2010/2011 36 0 18 0 45 0 0 0 0 0 2011/2012 50 0 0 0 50 0 0 0 0 0 2012/2013 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a Forrás: tankerület adatai 51

e) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen az alapfokú művészetoktatáson kívül más tehetséggondozó, hátránykompenzáló program nincs. 4.4.17. számú táblázat Hátránykompenzáló programok tanév tanodai program létszám HH/ HHH tanulók lét tehetséggondozó program HH/ HHH tanulók lét nyári tábor HH/ HHH tanulók lét Alapfokú művészetoktatás HH/ HHH tanulók lét 2008/2009 0 0 0 0 0 0 0 0 2009/2010 0 0 0 0 0 0 0 0 2010/2011 0 0 0 0 0 0 10 0 2011/2012 0 0 0 0 0 0 10 0 2012/2013 0 0 0 0 0 0 10 0 2013/2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: önkormányzati adatok, tankerület adatai 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Kevés a szabadidős program a gyermekek részére fejlesztési lehetőségek Szabadidős programok szervezése 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége E témakör elemzését megelőzően néhány fontos jogszabály, amely a nők esélyegyenlőségét szabályozza: az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. 52

5.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. -a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és a terhességet is. A foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci ellátásokban, szolgáltatásokban a nők ugyanúgy részesülhetnek mint a férfiak. Ezekről az ellátásokról a 3.3 pontban részletesen írtunk. a) Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A település lakosságának fele nő. A munkavállalási korú nők aránya alacsonyabb a férfiak arányánál. A foglalkoztatottakat vizsgálva megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül az utóbbi években magasabb a nők aránya mint a férfiaké. A munkanélküli nők többsége elvégezte az általános iskolát, sőt többségük középiskolai, felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Tehát az alacsonya iskolázottság nem oka annak, hogy több a nők aránya a munkanélküliek között. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 408 370 371 336 37 34 2009 402 401 347 350 55 51 2010 409 364 373 321 36 43 2011 401 382 366 330 35 52 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés 53

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 foglalkoztatottak munkanélküliek munkavállalási korúak 450 400 Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 foglalkoztatottak munkanélküliek munkavállalási korúak 54

b) Nők részvétele a foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen foglalkoztatást segítő és képzési program nincs. c) Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A munkanélküli nők többsége az általános iskolát elvégezte, középiskolai végzettséggel, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Tehát a településre nem jellemező a munkanélküli nők alacsony iskolai végzettsége. 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év Munkanélküli nők 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű 8 általános szakiskola/szakmunkás-képző gimnázium érettségi főiskola egyetem 2008 35 4 21 1 8 8 1 0 2009 51 7 21 1 18 18 3 1 2010 43 6 35 1 10 10 1 0 2011 52 3 30 1 16 16 2 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés d) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható jelenség, megmutatkozhat a munkára való jelentkezéskor (ha a munkakör betöltéséhez mindként nem képviselője alkalmas, azonos kvalitásokkal rendelkeznek, a munkáltató mégsem szeretne nők alkalmazni, hisz az elmegy szülni, vagy a gyerekével táppénzre), az azonos munkáért járó eltérő bérezésben, vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében. A településen hátrányos megkülönböztetés miatt bejelentést nem tettek. 5.2. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhely hiány; közintézményben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) E pontra vonatkozó jogszabályi környezetet és rendelkezéseket az Szt. valamint a Gyvt. adja. Az Szt. 25. -a és a 47. - alapján valamint ennek helyi szabályozására kiadott helyi önkormányzati rendelet alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: - pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, - egyéb szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így a lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, 55

- természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. A szociálisan rászorultak az Szt.-ban foglalt szociális ellátásokra és szolgáltatásokra jogosultak. Ezek alapszolgáltatások és szakosított ellátások. Szociális alapszolgáltatás: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai és szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. A Gyvt. értelmében a gyermekek részére nyújtott támogatások. Pénzbeli és természetbeni ellátások o rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény o rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény o gyermektartásdíj megelőlegezése o otthonteremtési támogatás o kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások o a gyermekjóléti szolgáltatás o a gyermekek napközbeni ellátása o a gyermekek átmeneti gondozása Személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: o otthont nyújtó ellátás o utógondozói ellátás o területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések: o a védelembe vétel o a családba fogadás o az ideiglenes hatályú elhelyezés o az átmeneti nevelésbe vétel o tartós nevelésbe vétel o a nevelési felügyelet elrendelése o az utógondozás elrendelése 56

A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából fontos vizsgálni a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférést. A gyermekek napközbeni ellátási megszervezhető- a gyermek életkorának megfelelően - bölcsődében, - hetes bölcsődében, - családi napköziben, - családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében - nyári napközis otthonban - óvodában - iskolában Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi napközi A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. 57

Alternatív napközbeni ellátás Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, - a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, - a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel. Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. ) Általános iskola Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-étől az általános iskolában 16.00 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. -ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. A településen a 3 év alatti gyermek elenyésző, ezért, mint már korábban kifejtettük bölcsőde nem működik a településen és nincs is rá igény. Ezen felül családi napközi sincs a településen, az Újpetrén működő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező óvoda férőhelyeinek lehetővé teszi a gyermekek ellátását. Az óvodában jelenleg 63 fő gyermek jár, de az elkövetkező években ez a szám drasztikusan lecsökken 50 fő alá. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások év 3 év alatti gyermekek a településen működő bölcsödék bölcsődei férőhelyek Önkormányzati egyéb működő családi napközik férőhelyek családi napközikben férőhelyek összesen 2008 39 0 0 0 0 0 0 2009 44 0 0 0 0 0 0 2010 43 0 0 0 0 0 0 58

2011 40 0 0 0 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés 5.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Újpetre településen működik védőnő hálózat. Az 1 fő védőnő ellátja Kiskassa, Peterd és Pécsdevecser és Újpetre település védőnői feladatait is, ezen felül ellátja a család- és nővédelmi gondozást is. 5.2. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők 0-3 év közötti gyermekek átlagos gyermekszám védőnőnként 2008 1 43 43 2009 1 42 42 2010 1 41 41 2011 1 30 30 2012 1 36 36 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Egy védőnőre jutó gyeremekek (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 59

5.4. Nőket érő erőszak, családon belül erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb intézkedéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak ismert eseteinek alulmarad a tényleges számtól, hisz a nők nagy része megfélemlítés miatt nem tesz feljelentést, vagy ha igen azt a későbbiek folyamán visszavonja. A településen családon belüli erőszakról nem érkezett feljelentés a rendőrséghez. 5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Krízishelyzetben lévő nőről nincs tudomásunk. A település vonzáskörzetében nincs anyaotthon, sem önkormányzati sem alapítványi, egyházi fenntartásban. A legközelebbi anyaotthon a megyeszékhelyen, Pécsett található. 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások év önkormányzati anyaotthon a településen önkormányzati anyaotthon a település 50 kmes körzetében Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében 2008 0 0 0 1 2009 0 0 0 1 2010 0 0 0 1 2011 0 0 0 1 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: helyi adatgyűjtés 5.6 Nők szerepe a helyi közéletben A férfiak és a nők azonos jogai érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. a nők résztvételére a helyi közéletben, politikában ezért van szükség. Újpetre község Önkormányzata Képviselő-testületének 1 tagja nő. Az elmúlt választási ciklusban a nők részvételének aránya magasabb volt. 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év Képviselőtestület tagja Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Közgyűlések tagjai Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő 2008 6 2 nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns 60

2009 6 2 nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns 2010 6 2 nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns 2011 6 1 nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns 2012 6 1 nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns Forrás: helyi adatgyűjtés 5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák nincsenek, ezért felszámolásukra sem irányult kezdeményezés. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magasabb a képzettebb munkanélküli nők aránya fejlesztési lehetőségek Átképzési programok a munkanélküli nők részére 6. Idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl., aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A település lakói közül 167 fő 65 év feletti, ez az összlakosság 15 %-át teszi ki. A 65 év felettiekből 105 fő nő, 62 férfi. A település öregedési indexe átlagosnak mondható, azaz az utóbbi években, a 65 év felettiek ugyanannyi mint a 0-14 éves korosztályé. A halálozások viszont meghaladja az élve születésekét. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény az alábbi nyugellátásokat biztosítja: - saját jogú- és - hozzátartozói nyugellátás. A saját jogú nyugellátás körébe tartozik: - az öregségi nyugdíj, - a rehabilitációs járadék. A hozzátartozói nyugellátás körébe tartozik: - az özvegyi nyugdíj, - az árvaellátás, - a szülő nyugdíj, - a baleseti hozzátartozói nyugellátások, valamint - özvegyi járadék. 61

A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Az ellátását a járási hivatal állapítja meg. A településen a nyugdíjban, nyugellátásban részesülők 58 %-a nő. Időskorúak járadékában az elmúlt években egy fő sem részesült. A nyugdíj átlagos összege 2011 évben a nők körében 98.048,-Ft volt, a férfiaknál 51.079,-Ft volt havonta. 6.1.1. számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas 2008 138 193 331 2009 139 190 329 2010 152 179 331 2011 126 175 301 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR 6.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete Az Flt. 24 -a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Álláskeresési segély jár annak az álláskeresőnek, aki munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani és a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó 62

öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, vagy az az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy megszüntetését követően három éven belül betöltötte a fenti életkort, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül. a) Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen az 56-60 éves korosztályban lévő munkanélküliek 5-7 fő, 61 év felett pedig nincs munkanélküli. A nyugdíjasok között a regisztrált vállalkozások 14. A településen nyugdíjasokat foglalkoztató munkahely nincs. b) Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen A település közintézményeiben (óvoda, iskola, önkormányzat hivatala) nincs lehetőség c) Hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás területén A közfoglalkoztatás során hátrányos megkülönböztetésben nem részesül az idős munkavállaló. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén év Regisztrált munkanélküliek 55 év feletti regisztrált munkanélküliek Tartós munkanélküliek 55 év feletti tartós munkanélküliek fő fő % fő fő % 2008 71 37 52% 46 1 0% 2009 106 5 5% 49 2 0% 2010 79 4 5% 38 2 0% 2011 87 7 8% 56 3 0% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR 63

6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állami és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségügyi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és a helyzetüknek megfelelő szakosított ellátásban kell részesíteni. Szociális alapszolgáltatás: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai és szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. a) Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A településen az alábbi szociális alapellátásokhoz juthatnak hozzá az idősek: - házi segítségnyújtás, igénybevevők 9 fő - szociális étkeztetés, igénybe vevők 60 fő Újpetrén a 64 évnél idősebb lakosság az össznépesség több mint 15 %-a. A településen nappali ellátást biztosító intézmény 2013. márciusáig volt, a többcélú kistérségi társulás megszüntette működését, az önkormányzat anyagi helyzete nem engedte meg a továbbiakban való fenntartását, mivel az intézmény működtetésére állami normatíva nincs. 64

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak év 64 év feletti lakosság nappali ellátásban részesülő időskorúak fő fő % 2008 167 30 18% 2009 167 30 18% 2010 163 30 18% 2011 160 30 19% 2012 n.a. n.a. Forrás: helyi adatgyűjtés Az önkormányzat hivatalán keresztül rendszeresen tájékoztatja a településen lakó idős embereket az igénybe vehető szociális ellátásokról, szolgáltatásokról. A településen a háziorvos naponta rendel. Az egészségügyi szakellátások viszont csak Siklóson illetve Pécsett érhetőek el. A településen időkorúak járadékában a 2008-2009-es években egy fő részesült, az utóbbi években senki nem veszi igénybe ezt a szociális ellátást. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők év időskorúak járadékában részesülők 2008 1 65

2009 1 2010 0 2011 0 2012 n.a. Forrás: TeIR b) Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat minden évben megrendezi a nyugdíjas estet. A településen mozgókönyvtár működik, az idősek aktív könyvtár látogatók, az ő korosztályukban 10 fő a rendszeres látogató. A településen katolikus templom és református imaház van, az idősek hetente részt vesznek a szentmiséken és a lelkigyakorlatokon. 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés év 2008 2009 2010 2011 Mozielő adás látogatá sa Színházelőadás látogatása Múzeumi kiállítás megtekintése Könyvtár látogatása Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel Vallásgyakorlá s templomban Sportrendezvényen részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom nem nem releváns releváns nem releváns 20 2 52 22 nem nem releváns releváns nem releváns 34 3 52 0 nem nem releváns releváns nem releváns 40 2 52 0 nem nem releváns releváns nem releváns 58 2 52 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: helyi adatgyűjtés 66

c) Idősek informatika jártassága A megkérdezettek idősek 8-10 %-a ismeri a számítógépet, használni tudja, és az interneten is elszörfözik. Nincs olyan program a településen amely ennek a korosztálynak az informatikai tudását hivatott fejleszteni, de nincs is rá igény. Az internetet használó idősek az unokáiktól szerezték a tudásukat. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága év Összes megkérdezett Számítógépet használni tudók Internetet használni tudók fő fő % fő % 2008 22 15 68,2% 12 54,5% 2009 35 18 51,4% 15 42,9% 2010 40 31 77,5% 31 77,5% 2011 55 48 87,3% 45 81,8% 2012 n.a n.a. n.a. Forrás: helyi adatgyűjtés 6.4. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Mint már több résznél kifejtettük az önkormányzat évente megemlékezik a nyugdíjasokról, amikor műsoros estet rendez a számukra. Az önkormányzat minden éven megrendezi a falunapját, ahol az idősek korosztály is részt vesz. Nyugdíjas klub, dalkör nincs a településen. Az idősek klubja megszűnésével az idősek részére nincs állandó szervezett program. 67

6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok 2008 2 2009 2 2010 2 2011 2 2012 n.a. Forrás: helyi adatgyűjtés 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Szabadidős programok hiánya fejlesztési lehetőségek Szabadidős programok szervezése az idősek részére 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: az aki érzékszervi- így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolj, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. 68

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. 7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A településen megváltozott képességű személyek 2 fő részesül. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők év megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők 2008 n.a. 2 2009 n.a. 2 2010 n.a. 2 2011 n.a. 2 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR a) Fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) 69