Gyomnövények terjedése, Új gyomfajok megjelenése Dávid István Debreceni Egyetem, Növényvédelmi Tanszék Gyomflóra változások okai Művelési rendszer változása Művelés intenzitása, mélysége Redukált talajművelés bolygatást kevéssé tűrő fajok Gyomirtó szerek okozta szelekciós nyomás Gyomok behurcolása Természetes ellenségek hiánya Vasúti gyomok : Sorghum halepense, Tribulus terrestris, Cenchrus spp., Tragus racemosus, Reynoutria japonica, stb. Klímaváltozás Felmelegedés Fagymentes időszak kitolódása Enyhébb tél Növekvő CO 2 koncentráció (290 ppm-ről 370 ppm-re)
Klímaváltozás Fagymentes időszak hossza Melegkedvelő gyomok tenyészideje megnő Korábbi kelés lehetséges -> versenyképesség nő Fagymentes időszak az 50-es években 130-140 nap/ év A 60-as évektől 160 nap fölött, ötéves átlagokat véve 170-180 feletti is előfordul. Enyhébb tél Korábban rendszeresen kifagyott fajok is megtelepültek, pl. szíriai selyemkóró, szálkás borjúpázsit. Az elmúlt 50 évben a robbanásszerű (10-200-szoros) növekedést elért fajok mind melegkedvelők. Melegkedvelő gyomnövények terjedése Gyomnövény Sorr. 1950-52 Bor. % Sorr. 1969-71 Bor. % Sorr. 1987-88 Bor. % Sorr. 1996-97 Bor. % Növ. Selyemmályva Selyemkóró Csattanó maszlag Olasz szerbtövis Bojtorján szerbtövis Szúrós szerbtövis Karcsú disznóparéj Vadköles Fenyércirok Parlagfű - - 177-130 - 105 199-21 - - 0,006-0,013-0,02 0,003-0,39-289 59 257 113 341 18 192 94 8-0,001 0,02 0,002 0,015 0,003 0,39 0,005 0,025 0,87 61 113 19 43 24 102 13 23 19 4 0,05 0,009 0,38 0,12 0,27 0,011 0,57 0,29 0,4 2,57 24 91 8 28 14 73 9 13 11 1 0,31 0,016 1,17 0,23 0,57 0,037 0,94 0,6 0,82 4,7 6,2x 16x 195x 115x 44x 12x 47x 200x 33x 12x
Gyümölcs és szőlő ültetvények gyomosodása (2002-2004) Szőlő 15 megyében, 46 mintavételi helyen, 460 felvételezési ponton 1840 felvételezés Felvételezett fajok száma: 349 A leggyakoribb fajok (a borítás sorrendjében): Stellaria media Geranium molle Convolvulus arvensis Cynodon dactylon Elymus repens Digitaria sanguinalis Conyza canadensis Hordeum murinum Capsella bursa-pastoris Calamagrostis epigeios Amaranthus retroflexus Senecio vulgaris Bromus tectorum Cenchrus incertus Amaranthus chlorostachys Lamium purpureum Bromus sterilis Echinochloa crus-galli Lolium perenne Chenopodium album Gyümölcs és szőlő ültetvények gyomosodása (2002-2004) Alma 16 megyében, 34 mintavételi helyen, 330 felvételezési ponton 1320 felvételezés Felvételezett fajok száma: 301 A leggyakoribb fajok (a borítás sorrendjében): Stellaria media Cirsium arvense Elymus repens Galium aparine Convolvulus arvensis Digitaria sanguinalis Taraxacum officinale Calamagrostis epigeios Conyza canadensis Bromus mollis Chenopodium album Amaranthus chlorostachys Urtica dioica Senecio vulgaris Capsella bursa-pastoris Amaranthus retroflexus Bromus sterilis Bromus tectorum Echinochloa crus-galli Rubus caesius
Gyümölcs és szőlő ültetvények gyomosodása (2002-2004) Őszibarack 5 megyében, 6 mintavételi helyen, 53 felvételezési ponton 212 felvételezés Felvételezett fajok száma: 141 A leggyakoribb fajok (a borítás sorrendjében): Calamagrostis epigeios Rubus caesius Conyza canadensis Lactuca serriola Convolvulus arvensis Cirsium arvense Elymus repens Amaranthus chlorostachys Digitaria sanguinalis Echinochloa crus galli Bromus sterilis Artemisia vulgaris Portulaca oleracea Bromus tectorum Poa pratensis Taraxacum officinale Stellaria media Setaria verticillata Chenopodium album Amaranthus retroflexus Gyümölcs és szőlő ültetvények gyomosodása (2002-2004) Kajszi 3 megyében, 5 mintavételi helyen, 50 felvételezési ponton 200 felvételezés Felvételezett fajok száma: 148 A leggyakoribb fajok (a borítás sorrendjében): Calamagrostis epigeios Taraxacum officinale Stellaria media Elymus repens Lolium perenne Cynodon dactylon Hordeum murinum Erigeron annuus Capsella bursa pastoris Dactylis glomerata Amaranthus retroflexus Artemisia absinthium Chenopodium album Lactuca serriola Poa pratensis Geranium pusillum Conyza canadensis Crepis rhoeadifolia Convolvulus arvensis Erodium cicutarium
Gyümölcs és szőlő ültetvények gyomosodása (2002-2004) Szőlő és almaültetvényekben A leggyakoribb évelők: Elymus repens, Convolvulus arvensis A leggyakoribb egyévesek: Stellaria media, conyza canadensis A Calamagrostis epigeios mind a négy kultúrában jelentős borítású. A Phytolacca americana leginkább a Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ültetvényekben terjedő özönnövény. Asclepias syriaca szőlőben a 15-ből 7 megyében, almában a 16-ból 6 megyében gyomosít az ültetvényekben. Változások az ültetvényekben felhasználható gyomirtó szerek tekintetében 2007-ben Visszavont készítmények: DIURON (diuron) NIKESUPER COMBI 600 FW (linuron + diuron + terbutilazin) PERENAL (haloxifop-r-metilészter) Módosított engedélyek: CLICK FL (terbutilazin) FOLAR (terbutilazin + glifozát)
Az EPPO országokban legfontosabb inváziós fajok Ailanthus altissima Ambrosia elatior (A. artemisiifolia) Amelanchier spicata (A. lamarchii) Cyperus esculentus Fallopia sachalinensis Heracleum sosnowskyi Solanum elaeagnifolium Ailanthus altissima - bálványfa
Ambrosia elatior (A. artemisiifolia) - parlagfű Amelanchier spicata (A. lamarchii) Magyarországi rokona: A. ovalis fanyarka, védett faj.
Fallopia (Reynoutria) sachalinensis óriás japánkeserűfű Nálunk előforduló rokona: R. japonica ártéri japánkeserűfű Heracleum sosnowskyi Hazai rokona a H. sphondylium -medvetalp
Solanum elaeagnifolium Új, potenciális veszélyt jelentő gyomfajok Magyarországon Cyperus esculentus L. var. leptostachyus mandulapalka A C. esculentus és a C. rotundus Amerikában a legveszélyesebb gyomok közé került az elmúlt 30 évben kapás kultúrákban. Európában a jelentős gazdasági kárt okozó, nemzetközi szinten kiemelt inváziós gyomnövények között. Öt változat, ebből termesztett: Cyperus esculentus var. sativus Gyomosít: Cyperus esculentus var. esculentus Cyperus esculentus var. macrostachyus Cyperus esculentus var. heermannii Cyperus esculentus var. leptostachyus
Származási helye: Észak-Afrika, már az ókori Egyiptomban is termesztették, arab közvetítéssel került Dél-Európába. A gyomosító típusok Európába (Hollandia) a 70-es években kerültek. Magyarországon először 1993-ban Keszthely környékén, majd Veszprém megye, Csepel-sziget, egyéb Dél-dunántúli területek, elsősorban Somogy megye, majd Zala megye, Fejér megye, Pest megye, Nógrád megye, Bács-Kiskun megye. Nálunk egyelőre csak a C. esculentus var. leptostachyus. Előfordulása elsősorban kukoricában, napraforgóban, cukorrépában, burgonyában, gyümölcsösben Az árnyékolást rosszul tűri, gabonafélékben nem jellemző. Tág térállású, kapás kultúrákban lehet igazán veszélyes. Erős kompetítor, allelopátiás: ahol felszaporodik, ott egyeduralkodó gyommá válik. Tarackkal, gumóval is szaporodik. Kétféle tarackja van: egyik csak leveles hajtásokat, a másik csak gumókat fejleszt. A gumók 40 cm mélységből is kihajtanak. A gumók kihajtása április végén-május elején. (A hajtások akkor jelennek meg, mikor a gumó mélységében a talajhőmérséklet 15-16 o C) Gumók fagyra érzékenyek: Néhány napig -10 o C, 90-98%-kal csökkenti a kihajtást. -20 o C után ki sem hajt. Maggal is szaporodik. Csírázóképességük 40-80%, kelésük elhúzódó.
Gumója 0,2-1 cm átmérőjű, gömb alakú, beérve sötétbarna színű. A fiatal hajtások sárgászöld színűek, tőlevelek hármasával jönnek. Szára háromoldalú. Füzéres virágrendszere elágazó. Levél sárgászöld, határozott gerinccel a középérnél, fényes, 5-10 mm széles, szőrképletek, fülecske, nyelvecske nincs, csúcsa elvékonyodó, hegyes.
Védekezési lehetőségek: Gumókkal való szaporodás miatt talajjal, művelő eszközökkel való terjedést meg kell előzni. Gladiolus, Lilium, Narcissus sarjhagymákkal gyakran terjesztik. (62/2004. IV. 27. FVM rendelet kimondja, hogy ezeknek a fajoknak értékesítésre szánt szaporítóanyagának valószínűsíthetően mentesnek kell lennie a gyom gumóitól.) Burgonyával, cukorrépával való átvitele is előfordul, de nálunk nem tiltják ezek termesztését mandulapalkával fertőzött területen. Tarlóápolással akadályozható a gumókötés. Talajmunkákkal felszínre vagy annak közelébe került gumók jelentős fagykárt szenvednek.
Kukoricában használható hatóanyagok mandulapalka ellen Hatóanyag Kijuttatás Mely készítményekben Érzékenység Propizoklór PPI, PRE Proponit MS Acetoklór PPI, PRE Acenit, Gardian, Trophy MS Alaklór PPI, PRE Satoklór MS S-metolaklór Dimetenamid PPI, PRE PPI, PRE Dual Gold 960 EC Frontier 900 EC MS MS Butilát* PPI Anelda, Anelirox, Flexenit III MS Flumetszulam PRE Komondor MR-MS Nikoszulfuron POSZT Motivell MR-MS Foramszulfuron+ jodoszulfuron Tritoszulfuron+ dikamba POSZT POSZT Mester Callam MR-MS MR-MS Mezotrion PRE, POSZT Callisto 4 SC MR-MS Mezotrion+ S-metolaklór+ terbutilazin PRE, POSZT Lumax SE MR-MS Bentazon POSZT Basagran MS-S Bentazon + Dikamba Floraszulam + 2,4-D POSZT POSZT Cambio Mustang SE MS R-MR *A butilát csak 2006. április 30-ig volt használható Vegyszeres védekezés: Tarlón glifozát max. 10 cm fejlettségnél, ekkor a hajtás elpusztul, gumóképzés leáll (a fejlettebb nem pusztul el) PPI: bedolgozással a gumókhoz közel kerül a szer (Pl. acetoklór, S-metolaklór, dimetenamid, acetoklór) 85-90% Pre: sok bemosó csapadék kell (Pl. acetoklór, S-metolaklór) A bedolgozási mélység alól is kelhet a gumóból: Poszt kezelésre jó lehet pl. bentazon (olajos adalékkal), nikoszulfuron + bentazon, rimszulfuron + primiszulfuron + proszulfuron, mezotrion (75-85%-os hatás) IMI kukoricában és napraforgóban használható imazamox+pendimetalin nem hatékony. Szelektív egyszikűirtók nem hatékonyak.
Cenchrus pauciflorus (C. incertus) átoktüske Eredete: Amerika, ott főleg szárazabb füves területeken gyomosít. Európai megjelenés: 1907. Első hazai leírása: 1939., Kecskemét környéke. Hazai gyakoribb előfordulása: Kiskunság, Pest megye, Fejér megye, Veszprém megye, Debrecen környéke, Orosháza. Szántóföldön a 2. országos gyomfelvételezéskor találták meg először. Elsősorban gyepekben, útfélen, ruderáliákon szaporodik fel. A rendszeres talajművelést kevésbé kedveli, kalászosban ritka, aratás körül jöhet fel, kapásokban, tarlón gyakoribb, elhúzódó kelése miatt problémás az irtása. Jellemzőbb ültetvényekben (a sorokban), legelőkön. Felszaporodva egyeduralkodó gyommá válhat. Melegigényes, szárazság- és taposás tűrő. Meszes, lazább talajokat kedveli. 30-70 cm magas, lefekvő szárú, levelei kopaszok, szélein gyéren szőrösek. Nyelvecske helyén szőrkoszorú. Virágzata laza fürt, a pelyvák szélesek, bőrszerűek, 5-8 mm hosszúak, szőrösek, 4 mm hosszú szúrós tüskékkel, a virágzatot, később a termést is teljesen körbezárják.
Védekezés: Behurcolás megakadályozása (állatok bundáján is jól terjed) Irtása a felszaporodásra és szétterjesztésre alkalmas helyeken (útfél, ruderáliák, stb.) Tarlón: más gyomokkal együtt, magérlelés előtt (pl. glifozát) Alapkezelések: benefin, butilát, alaklór, dimetenamid, propizoklór, acetoklór, S-metolaklór A későn kelő egyedek a csökkent dózisnak már ellenállnak. Posztemergens kezelések: Pl. rimszulfuron, nikoszulfuron, foramszulfuron, jodoszulfuron-metil. 1-3 leveles fejlettségben a legérzékenyebb. Elhúzódó kelés miatt osztott kezelés hatékonyabb lehet. Szelektív egyszikűirtók.
Iva xanthiifolia íva (parlagi rézgyom) Észak-Amerika nyugati partvidékéről származó gyomnövény. Európai megtelepedése az 1800-as évek közepén, majd megjelent a kontinens számos országában. Magyarországi első megjelenése: 1951, Mezőhegyes. Nagyobb állományai vannak Németországban, Svájcban, Dániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, Oroszországban. Tipikus ruderális gyom. Előfordulása, terjedése utak, vasutak mentén, árokpartokon, szeméttelepeken, táblaszegélyeken. Erősebb fertőzésnél szántóföldön is: kukorica, cukorrépa, burgonya, napraforgó, kertészeti kultúrák. Magyarország középső és keleti részén több helyen felszaporodóban van (Csongrád megye, Békés megye, Hajdú- Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Bács-Kiskun megye, Pest megye) Fészkes virágzatú növény, egyéves, magról kelő, T 4 -es életformájú Magassága 120-250 cm, a szár felső részében dúsan elágazó. Levele szíves vagy keskenyedő vállú, nyeles, tojásdad alakú, durván fűrészes szélű. Apró fészkes virágzatai levélhónaljiak vagy végállók, gyakran füzéresek. Virága zöldessárga. A kaszatok 2-4 hét utóérés után csíráznak. Tömeges kelése március végén, április elején. A talaj felső 5 cm-ből kel. Egyéb kártételeken túl a betakarítást különösen megnehezíti vastag szára miatt, és virágpora allergén.
Védekezési lehetőségek A fertőzési gócpontok felszámolása az útféleken, ruderáliákon, táblaszegélyeken, stb. Korai kelése miatt a később vetett kultúráknál a magágyelőkészítéssel is irtható. Sekély csírázási mélysége miatt a hagyományos preemergens hatóanyagok (pl atrazin kukoricában) is jó hatásúak. Kukoricában számos posztemergensen használható hatóanyag is alkalmazható, pl. bentazon, dikamba, bromoxinil, klórmezulon, számos szulfonil-urea. Kukoricában az adott agrotechnikai és kémiai módszerek alkalmazásával megfelelő hatékonysággal irtható. Cukorrépában a korai vetés miatt erősebb fertőzésnél megjelenhet. Preemergensen használható pl. kloridazon, kloridazon+ quinmerak, metamitron. Posztemergensen: fenmedifam+dezmedifam+etofumezat kombinálva trifluszulfuron-metillel vagy kloridazon+qiunmerac-kal, klopiralid. A napraforgó viszonylag korai vetése miatt a talajmunkák a kelő íva jelentős részét nem érintik. Hatékony gyomirtó szer csak herbicid rezisztens hibridekben.
Phytolacca americana L. amerikai karmazsinbogyó Amerikai eredetű, az 1600-as években került Dél-Európába, festőnövényként és dísznövényként terjedt Magyarországon valószínűleg a 17-18. századtól ültették, elvadulását az 1800-as évek végétől említik. Fő elterjedési területei: Somogy megye, Budapest környéke, Hajdúság (Hajdúhadház, Téglás, Balkány) Kedveli a savanyú, vagy közömbös homoktalajokat, Kisebb állományai az országban több helyen, pl. Bács-Kiskun megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Szombathely, Szeged környéke, stb. Lágyszárú, évelő növény Szára: elágazó, üreges, lilán foltos, húsos Levelek: 10-25 cm x 5-12 cm, színük sötétebb, fonák világosabb zöld, szórt állásúak, nyelesek, megnyúlt tojásdad alakúak, hegyes csúcsúak, Virágai felálló laza fürtökben, kétivarúak, a lepellevelek 2,5 mm szélesek, fehérek vagy zöldes árnyalatúak, a termésen vörösödő. Termés: fényes sötétlila-fekete bogyó, 7-12 mm Télen talajszintig visszafagy Tavasszal a főgyökérről több rügyből hajt. Virágzás csúcsa: július-augusztus Nem kedveli a tartósan -15 o C alatti hőmérsékletet télen.
Hasznosítása: Leveleit, bogyóját étkezésre használták, A bogyó nedvét szövetfestékként használták és vörösborok, színezésére Dísznövénynek is termesztik, Antivirális fehérjéje miatt gyógyászatban, növénynemesítésben. Gyomosítása: Városi gyomként régen ismert, Erdei gyom is lehet (pl. fenyvesben, akácosban), Előfordult szórvány és üzemi ültetvényekben (alma, körte), paradicsomban, paprikában, napraforgóban, Redukált talajművelési rendszerekben várható a gyomosítása. Védekezés: Rendszeres mélyművelést nem viseli el, fiatal példányok kapálással kipusztíthatók Herbicidek közül glifozát javasolt.
Panicum dichotomiflorum fall panicum Amerikai eredetű faj Magyarországon 2003-ban fedezték fel jelentősebb állományát a Dél-Dunántúlon (máshol is lehet) Levéllemeze nem olyan szőrös, mint a más hazai Panicum fajé, középere kiemelkedő, nyelvecske helyett szőrkoszorú. A csíranövény első levelének fonáka erősen szőrös. Buga virágzata nagy (40 cm), laza, nyitott, elágazó. Füzérke: 2,4-3,2 mm hosszú, 2 mm széles. Alsó pelyva ¼-e a füzérke hosszának, a felső ua. hosszú. Az alsó toklász olyan hosszú, a felső rövidebb, mint a felső pelyva, A felső pelyva és az alsó toklász hegyes csúcsú.
Silybum marianum (L.) Gaertn.) Máriatövis Vadon nem szokott előfordulni Magyarországon, de ahol gyógynövényként termesztik, ott évekig gyomproblémát okozhat. Márciustól őszig csírázhat, de májustól kelve már nem megy szárba, magot sem hoz, a tőlevélrózsa pedig télen ki szokott fagyni (eddig). Eredendően kétéves, de a korai kelés (valószínűleg a hideghatás miatt) az első évben már terem. Herbicidekre érzékeny, de nagyon elhúzódó a kelése, így nagy a herbicid hatását elkerülő egyedek aránya. Jellegzetessége a levelek márványozott mintázata.
Anthoxanthum puelii (A. aristatum) szálkás borjúpázsit Magyarországon először 1911- ben írták le Győrben, többször eltűnt, majd újra előkerült gabonában. A. odoratum fajtól különbözik: egyéves, felfelé is elágazó szárú. Nyugat-Európában veszélyeztetett faj, keletebbre terjedő gyom. Somogy megyében több éve folyamatosan fennmarad, valószínűleg meghonosodott. Tápanyagban szegény, savanyú homoktalajok növénye.
Geranium sibiricum szibériai gólyaorr A XIX. Században a Lajta mentén találták meg Magyarországon, majd 1947-ben Sopron mellett. Előfordul még a Szigetközben és Heves megyében. Ruderális, bolygatott területek gyomtársulásaira jellemző növény. Egyelőre csak a Szigetközben okoz komolyabb gyomproblémát (kertekben, parkokban, útszéleken).