MÁTYÁS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

MÁTYÁS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

Tartalomjegyzék A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT... 1 I. Bevezetés... 5 1. A SZMSZ célja, tartalma... 5 2. A SZMSZ hatálya... 5 II. Intézményi alapadatok... 6 1. Intézményi azonosítók... 6 2. Az intézmény (költségvetési szerv) alapításáról szóló jogszabály megnevezése... 6 3. Az intézmény tevékenységei... 6 3.1 Az intézmény alaptevékenységei... 6 III. Szervezeti felépítés... 7 1. Az intézmény vezetője... 7 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend... 7 3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök... 7 4. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre... 8 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája... 11 1. A kiadmányozás és a képviselet szabályai... 11 2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje... 11 3. A diákönkormányzat a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje... 12 4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 12 5. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája... 12 7. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája... 13 5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 14 IV. A működés rendje... 15 1. Az intézmény működési rendje... 15 2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodási rendje... 15 3. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás)... 15 4. A vezetők és a nevelési oktatási intézménnyel jogviszonyban álló személyek benntartózkodásának rendje 16 5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 16 2

6. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei... 16 Egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái... 16 7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 18 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 18 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje... 18 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 18 8. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 20 8. A könyvtár működése... 22 Az iskolai könyvtár rendje... 22 a) A könyvtári helyiséggel szemben támasztott követelmények:... 22 b) Személyi feltételek:... 22 c) A dokumentumok jellemzői:... 22 d) Technikai feltételek:... 22 A könyvtár kiegészítő feladatai... 23 Az iskolai könyvtár működése... 23 A könyvtárhasználat szabályai... 24 A könyvtárhasználat rendje... 24 9. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai... 25 Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje... 25 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje... 25 A tankönyvrendelés elkészítésének egyéb kérdései... 27 10. Intézményi védő, óvó előírások... 28 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok... 28 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok... 28 Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend, az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén... 29 10.4 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 29 11. Egyéb kérdések... 30 A kereset-kiegészítés feltételei... 30 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 30 3

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 31 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága... 31 Az iskola pedagógiai programjának nyilvánossága, hozzáférhetősége... 31 A képviselet szabályai... 32 V. Záró rendelkezések... 33 Mellékletek... 36 Függelék... 36 Jogszabályi háttér... 37 4

I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Mátyás Király Általános Iskola 2013, Pomáz Mátyás király utca 2. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 5

1. Intézményi azonosítók Hivatalos név: Mátyás Király Általános Iskola Alapító okirat száma Alapító okirat kelte Alapítás időpontja: 1981. OM azonosító: 032403 KSH azonosító: PIR azonosító: Adóalanyiság: Adószám: 15799658-2-41 Bankszámlaszám: 10032000-00330864-00000000 II. Intézményi alapadatok 2. Az intézmény (költségvetési szerv) alapításáról szóló jogszabály megnevezése 3. Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléseoktatása: a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelése; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése; a többi tanulóval együtt nevelhető a szakértői bizottság szakvéleménye alapján egyéb pszichés zavarral súlyos tanulási, figyelmi, vagy magatartás szabályozási zavarral küzdő tanulók nevelése, oktatása. Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 660 fő Iskolatípusonként az évfolyamok számát általános iskola 8 évfolyam (1-8 évfolyam) Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel Különleges pedagógiai célok megvalósítása: - Speciális jellemzők Egyéb: általános iskolai napközi otthoni nevelés általános iskolai tanulószobai nevelés A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 2013 Pomáz, Mátyás király utca 2. helyrajzi szám: 2688 hasznos alapterület: 2980 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Pomáz Város Önkormányzata (székhelye: 2013 Pomáz, Kossuth Lajos utca 23-25.) 6

III. Szervezeti felépítés 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) a felső-, az alsó tagozatos igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre vagy a munkaközösségek tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabály által számára előírt feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: 1. az igazgatóhelyettes(ek)számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát; 2. az éves iskolai munkatervben erre kijelölt pedagógus számára az állami, nemzeti és iskolai ünnepekről való megemlékezések, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat; 3. az iskolatitkár számára a Köznevelés Információs Rendszerében (KIR) az elektronikus adatközléssel, a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok elvégzését; 4. az igazgatóhelyettes(ek) számára a nevelő-oktató munka operatív irányításával kapcsolatos feladatokat s az azokkal kapcsolatos döntések jogát, különösen: - a pedagógusok helyettesítési rendjének és az eseti helyettesek kijelölésének - az ügyeleti rend megszervezésének - a pedagógus munkából való távolmaradásának jelzése esetén történő azonnali teendőknek a meghatározását. 5. az igazgatóhelyettes(ek)nek, a szakmai munkaközösség-vezetőknek a pedagógiai munka ellenőrzésével kapcsolatban a belső ellenőrzés rendjében meghatározottak szerinti feladatokat; 6. az igazgatóhelyettes(ek) számára a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítását; 7. a munkaköri leírásában ezzel megbízott pedagógusnak a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat; 8. az igazgatóhelyettes(ek) számára a nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkarendjének meghatározását; 7

9. a munkaközösségek vezetői számára a szakmai munka végzéséről szóló intézményi beszámoló vonatkozó részének elkészítését Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, munkaközösségek vezetői: real, humán, öko, alsós /szakcsoportok: 1-2., 3-4. évfolyam, fejlesztő, napközi/ Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A munkaközösségek vezetői az igazgatóhelyettesek közvetlen munkatársai, munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik, a vezetőségnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői. Segítői: a Közalkalmazotti Tanács elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár, a minőségfejlesztési csoport vezetője a Iskolaszék vezetője Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. A pedagógiai munka ellenőrzése Célja: az iskolában folyó oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozása. Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. 8

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. A gyermekek, tanulók intézményben tartózkodása alatt biztosított vezetői jelenlét. Pedagógusok közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; az intézmény éves munkatervének elkészítése; az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet, havi rendszerességgel munkaértekezlet A magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb rendű jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyet nem ruházza át, jogköreit megtartja. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 9

Tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból két-három képviselőt küld az iskolai diákönkormányzat tagjai közé. Szülői szervezetek (közösségek) Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői munkaközösség. A szülői munkaközösség saját SZMSZ-ében meghatározza a osztályonként delegált tagok számát, azok megbízását, dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Iskolaszék Az iskolaszék (ISZ) az iskolát közvetlenül támogató testület. Tagjai: pedagógusok, diákönkormányzati tagok, szülők. 10

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 1. A kiadmányozás és a képviselet szabályai 1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója: az intézményvezető által aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban megjelölt igazgatóhelyettes. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma 5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti. 2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje Együttműködés a szakmai munkaközösségek között rendszeres konzultáció éves munkaterv készítése összehangolt szempontok szerint az adott műveltségi területek koordinációja a kialakított szakcsoportok munkájának összehangolása A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az igazgató választja. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek az iskolai munkatervben szereplő feladatokat azok aktualitásának megfelelőenelőre egyeztetett időpontban beszélik meg. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Kapcsolatok rendje a tanévnyitó-, a munka-, a munkaközösségi-, a félévi-, és a tanévzáró értekezleten történik rendezvények alkalmával esetmegbeszéléseken Pedagógusok munkájának támogatása pályakezdőknek segítségnyújtás a pedagógusok munkájának összehangolása 11

a különböző pedagógiai módszerek ismertetése egységes tankönyvválasztás tantárgyanként, évfolyamonként, felmenő rendszerben az intézményvezető segítése a szakmai munka értékelésében, ellenőrzésében: hospitálással, szakmai műhelymunkával az eredményesség érdekében továbbképzések tapasztalatcsere Integrációs feladatok gyermek és ifjúságvédelem szabadidős tevékenységek szervezése sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítése 3. A diákönkormányzat a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; - gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (pl. írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket: - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat. A diákönkormányzat támogatása: - a diákönkormányzat az intézmény által a számára biztosított helyiséget és berendezéseit a működése erejéig térítés nélkül használhatja. 4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai sportkör jellemzői: - a többi foglalkozásoktól elkülönül - külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja. 5. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az igazgató szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösséget az osztályfőnökökön keresztül a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösség elnökét az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. 12

7. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolaszékkel való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során: a) a vezetők feladata:- az iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges információs bázis megadása: - valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítása - azon iratok, dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátása,, melyek az iskolaszék jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek - iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; b) az iskolaszék feladata: - éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával - segítse az intézmény hatékony működését - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Az iskolaszék kiemelt feladata: - javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben: az intézmény irányítását, az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. - egyetértési jogot gyakoroljon az iskolai pedagógiai program és a házirend elfogadásakor. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. A tájékoztatás adása az iskolaszék kérése alapján történik. Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az iskolaszék által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés - értekezletek - írásbeli tájékoztatók - az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek - dokumentum, irat az iskolaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával. Az iskolaszéket a vonatkozó jogszabályok alapján megilleti a véleményezési jog: - munkaterv, pedagógiai program véleményezése - a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával közoktatásról szóló törvény 118. (5) bekezdése, illetve a költségvetési törvény iránymutatásának betartásával. 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje [R. 4. (1) bekezdés e) pont] 4. Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja [R. 4. (1) bekezdés u) pont] 4.1 Pedagógusok közösségei tanulók közösségei 4.2 Pedagógusok közösségei szülői szervezetek (közösségek) 4.3 Óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék egyéb intézményi közösségek 4.4 Intézményi tanács egyéb iskolai közösségek 13

5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 1. A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési-oktatási intézmény partnerintézményei. 2. A kapcsolattartás módjai: 2.1 együttműködési megállapodás alapján 2.2 informális megbeszélés, megegyezés szerint 2.3 az intézmény munkatervében rögzítettek mentén 3. A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. 4. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. 5. A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. 6. A kapcsolattartás főbb formái: - az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; - a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; - vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; - évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; - esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. Ezen belül külön nevesítetten a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás is 14

1. Az intézmény működési rendje IV. A működés rendje Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 17.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodási rendje A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottjainak az intézményben való benntartózkodási rendjét foglalkoztatásuk mértékének arányában a munkaköri leírásukban foglalt feladataik jellege határozza meg. A pedagógusok munkaidejük kötött részét az intézményben illetve az intézményen kívüli foglalkozások helyszínén kötelesek tölteni. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét a nevelő a tanulókkal való közvetlen foglalkozások megtartásával tölti az igazgató által a munkaköri leírás függelékében meghatározott időkeretben, a tantárgyfelosztás alapján az iskolavezetés által az órarendben részletesen megjelöltek (foglalkozás/tanóra helye, pontos időbeosztása stb.) szerint. Ettől eltérni kizárólag az igazgató előzetes engedélyével lehet. A neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidőben a pedagógus a nevelő-oktató tevékenységgel összefüggő, elsősorban órai felkészüléssel, adminisztratív teendőkkel összefüggő feladatokat, valamint eseti helyettesítést és ügyeletet lát el az intézményben. A pedagógus a beosztása szerinti első foglalkozása előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok kötelező programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. Az intézmény nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és egyéb alkalmazottjai, ha a munkakörhöz tartozó feladatuk ellátása másként nem teljesíthető, kötelesek teljes munkaidejüket a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően az intézményben illetve az intézményhez tartozó területen tölteni. Ha a munkakörükhöz tartozó feladatuk ellátása a munkahelyen kívüli tartózkodást szükségessé teszi, ennek tényét és az intézményen kívül való tartózkodás várható idejét az igazgatónak előzetesen be kell jelenteniük. 3. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon reggel 7.00 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 17 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért félévente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. 15

4. A vezetők és a nevelési oktatási intézménnyel jogviszonyban álló személyek benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozzuk meg: Vezetői beosztás megnevezése Igazgató Igazgatóhelyettes Az intézményben való tartózkodásának rendje Tanítási órái alatt, és 1 ügyeleti nap 17 óráig. Tanítási órái alatt és 2 ügyeleti nap 17 óráig. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettesi közül legalább egy személy, vagy helyettesítésüket az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. A pedagógus az órarendi első órája előtt legalább a 15 perccel köteles megjelenni. Az intézményben az Önkormányzat által foglalkoztatott technikai dolgozó a munkaköri leírásban megjelölt időben köteles az iskolában megjelenni. 5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A szülők gyermekeiket a földszinti auláig kísérjék be és 7.50-ig hagyják el az iskola területét. Az iskola épületében 7.50 és 13.30 között az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, ill. azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor 6. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái Az egyéb foglalkozás olyan a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Egyéb foglalkozások szervezeti formái a következők: a napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás; egésznapos oktatás felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás) a szakkör, előkészítő az iskolai diáksportkör; tömegsport foglalkozás; a tanulmányi, szakmai, kulturális, sport verseny, házi bajnokság, versenyek gyógytestnevelés, a tanulmányi kirándulás, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályvagy csoportfoglalkozás erdei iskola program, környezeti nevelés témahét, témanap, projekt ökoprogramok Az egyéb foglalkozások célja 1. A napközi otthoni foglalkozások elsődleges célja a tanórákra való felkészülés, pedagógusi megsegítés az egyes feladatok megoldása terén, s legfőként a hatékony önálló tanulás módszertanának elsajátítatása. A napközi otthon egyben a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Napközi otthoni foglalkozásokat alsó tagozaton. Működésének rendjét az iskolavezetés határozza meg. A napközi otthoni foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetébe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő jóváhagyásával. 16

2. A tanulószobai foglalkozásokat a napközi otthoni foglalkozások működési rendjét követve a felső tagozat 5-8. évfolyamos tanulói számára szervezzük. Célja a tanórákra való felkészülés, a tanulás segítése a hatékony önálló tanulás módszertanának elsajátíttatásával. Kiemelt célja a rendszeresen külön időkeretben nem megszervezhető szakkorrepetálások biztosítása. 3. A felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az alsó tagozaton a felzárkóztató foglalkozások órarendbe illesztett időpontban történnek. Felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkozás, ami az egyes tanulókra (egyéni foglalkozás 1-3 fő részvétele esetén) vagy tanulócsoportokra vonatkozóan kerül megszervezésre a nevelők, tanárok jelzése alapján. 4. A szakkörök a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösség-vezetők javaslatának figyelembe vételével indíthatók. Tételes felsorolásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza. E foglalkozások elsődleges célja a tehetség kibontakoztatása, egy-egy ismeretterületen való tudományos igényű elmélyülés, mely párosul a tanulók kezdeményezőkészségén alapuló, öntevékeny munkáltatással, s a kreativitás fejlesztésével, mely az élményszerű tanulás révén a tanórai tartalmakhoz is szervesen kapcsolódik. 5. Az iskolai diáksportkör és a tömegsport foglalkozások célja, hogy a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét biztosítsa, s járuljon hozzá az egész intézményi tevékenységet átfogó teljes körű egészségnevelés megvalósításához. 6. A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelés órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló orvosi javaslatra az igazgató által felmentést kaphat az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. 7. A tanulmányi, szakmai, kulturális, sport versenyeken, házi bajnokságokon való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szakmai munkaközösségek és az igazgatóhelyettes(ek) felelősek. 8. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. 9. Az erdei iskola olyan, a környezet adottságaira építő többnapos, a köznevelési intézményen kívüli, tanulási forma, ahol a tananyag szervesen összefügg a tanítás helyszínével. A tudás tárgya az iskola természeti környezete, amiről a tanulók ismeretbővítő és képességfejlesztő céllal, aktív tevékenységen keresztül, főképp kooperatív tanulási technikák, kommunikációs gyakorlatok és egyfajta projektmódszer alkalmazásával szereznek ismereteket, pedagógusok irányításával. A a táborszerű módon, az intézmény falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. 10. Témanapok, témahetek, projektek az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások, amelyek a nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik. Ezeken a programokon főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. 11. Ökoprogramok, a környezeti nevelés és a fenntartható fejlődés érdekében végzett személyiségfejlesztő foglalkozások célja: a környezettudatos szemlélet, viselkedésmód, életvitel kialakítása, elmélyítése. Az egyéb foglalkozások működési rendje Az egyéb foglalkozásokra való jelentkezés módját az iskolavezetés határozza meg. Az egyéb foglalkozásokon a tanuló egyéni jelentkezés útján, a szülő írásos nyilatkozata alapján vehet részt. A jelentkezéshez csatolt szülői hozzájárulást a szülő formanyomtatványon nyújtja be. A jelentkezés egy tanévre szól, és a jelentkezést követően a foglalkozásokon való részvétel kötelező, a mulasztásokról szülői igazolást kell hozni. Az egyéb foglalkozások megtartásra előre meghatározott tematika (foglalkozási terv) alapján történik. Az egyéb foglalkozásokról egyéb foglalkozási naplót köteles vezetni a foglalkozásvezető nevelő. A tanórán kívüli foglalkozásokat az intézmény tanulói számára a közös részvétel lehetőségének figyelembevételével szervezi meg. Az egyéb foglalkozások időkerete Az egyéb foglalkozások időtartamát (órakeretét) és helyszínét (tantermét) az igazgató és helyettese(i) rögzítik a tantárgyfelosztás alapján a tanórán kívüli órarendben, a terembeosztással együtt. 17

7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a, Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b, Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes,- a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, a megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével az alábbi táblázat tartalmazza. Az ünnepély, megemlékezés neve Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Tanévnyitó Szeptember első tanítási nap Aradi vértanúk Október 6. 1956-os forradalom Október 23. 1848-as szabadságharc és forradalom Március 15. Nemzeti Összetartozás Napja Június 4. Ballagás Évi munkaterv alapján Tanévzáró Évi munkaterv alapján Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése és növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, melynek tagjai közreműködésük révén gondoskodnak arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, kulturális- és sportversenyek, kiadványok, újságok, évkönyv. Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény tanulóit, a felnőtt dolgozóit, a szülőket. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvényben érintettek körét, valamint a rendezvény hozzávetőleges időpontját az alábbi táblázat tartalmazza: A rendezvény neve A rendezvénnyel érintettek köre A rendezvény (hozzávetőleges)időpontja Családi hétvége tanulók, pedagógusok, szülők ősz, vagy tavasz Katalin bál szülők november András-napi vásár tanulók december Suli-buli tanulók, pedagógusok, szülők téli szünet előtti utolsó tanítási nap Magyar Kultúra napja osztályok január Farsang osztályok február Ökoprogramok tanulók, pedagógusok szeptember-május Mátyás-nap tanulók május Mátyás gála tanulók, pedagógusok, szülők május Tátika tanulók, pedagógusok, szülők november 18

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 19

8. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 1. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. 2. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 3. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 4. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 5. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 6. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács ennek hiányában az iskolaszék véleményét. 7. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. 8. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. 9. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 10. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. 11. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 12. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. 13. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 14. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. 15. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 16. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; 20

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. 17. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérését követően olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. 18. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. 19. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 20. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. 21. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. 22. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. 23. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 24. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 25. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 26. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. 27. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 21