Vitéz Nagy László élete és tevékenysége (Karcag, 1879. június 28. Karcag, 1937. december 7.) Boldog az a nép, melynek ilyen a gyermeke, és büszke az a gyülekezet, melynek ilyen szolgája van. 1 Bevezetés 1920. szeptember 21-én született meg ez az írás, amelyik az I. világháború legtávolabbi magyar protestáns hadifogoly-gyülekezetének presbitériumi gyűlésén született és Nagy László unikális tevékenységét őrizte meg az utókor számára. Nagy László életútjának megírásához nagy lökést adott a leszármazottakkal (id. és ifj. Tóth Istvánnal) való személyes kapcsolat, illetve a Cseh Géza által publikált haditett-leírások, amelynek kiemelkedő darabja főszereplőnké. Nagy köszönettel tartozunk továbbá Dr. Berecz Ágnes gyűjteményigazgatónak (Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye, Budapest), aki az első perctől támogatta a megjelentetést. Az első világháború kitörésének századik évfordulója jelenti azt az alkalmat, amelynek kapcsán egy olyan életpályát tudunk bemutatni, amely példamutató lehet sokak számára. 2010 nyarán kezdődött az a levéltári munka, amelynek egyik kiemelkedő pontja lehet a vitéz Nagy László életét és tevékenységét bemutató internetes oldal. Hősök voltak mindannyian Jász-Nagykun-Szolnok megye a Nagy Háborúban címmel egy egyedülálló és országos hírű kiállítást sikerült létrehoznia a Levéltárnak 2011-ben, amely már a közelgő centenáriumra is gondolva az első világháború megyei hőseinek, áldozatainak, és a hátország, illetve a hadifogságban töltött évek megpróbáltatásainak kívánt emléket állítani. A kiállítást nagyszabású kutató- és gyűjtőmunka előzte meg, amelynek eredményeit egy reprezentatív, intézményünk gondozásában megjelentetett elektronikus kiadványban és egy folyamatosan bővülő online blogon (http://hosokvoltak.blog.hu/) foglaltuk össze. 1 Nagy László bizonyítványa. MNL JNSZML IX. 250. a. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Vitézi Székének iratai, általános iratok.
Vitéz Nagy László (1879-1937) karcagi kántor-tanító volt, aki 1915-ben vonult be a cs. és kir. 68. gyalogezredhez. A keleti fronton kitüntetette magát vitézségével, majd 1916 nyarán fogságba esett. A több éves szibériai hadifogság alatt egyik szervezője és prédikátora volt az eurázsiai földrész legkeletibb magyar protestáns egyházközségének Nyikolszk- Usszurijszkban. A Walter Teeuwissen 2 holland származású lelkész nevéhez köthető -és a nyikolszki YMCA által alapított- Biblia Kör egyik szervezője és előadója, az ún. szórakoztatási osztály vezetője volt. Munkánk három nagy részből áll. A Nagy László életét és tevékenységét feldolgozó tanulmányból (amelyben -többek között- szólunk a hadifogság körülményeiről, a hadifoglyok hazaszállításáról, a Vitézi Rendről és a vitézi telek fenntartásának nehézségeiről), a Nagy László által a Ráday Gyűjteményben elhelyezett hagyatékból (az általa megőrzött iratok -pl. beszámolók, részletes jegyzőkönyvek, a Biblia óra anyagai, imádságok- ugyanis hűen és pontosan őrzik e gyülekezet emlékét, a hadifogság megpróbáltatásait), illetve egy kép- és dokumentumgyűjteményből. 1879-1915 Nagy László 1879. június 28-án született a Nagykunság fővárosában, Karcagon. A református vallású családba érkezett gyermek édesapja Nagy Ferenc (1838-1908) földműves, kisbirtokos, édesanyja Sánta Katalin (1846-1919). 3 A szülők 1864-ben kötött házasságából három fiú született: Ferenc, Péter és László. 4 Szülővárosában végezte az elemi iskolát, majd a gimnázium első éveit. 5 1895-ben kezdte el a négy évfolyamos Debreceni Református Tanítóképzőt, ahol 1900. április 23-án tette le tanítóképesítési vizsgálatait. 6 1899 őszétől azonban már tanított egy Bihar megyei kis településen, Esztáron. 2 1886-1967. Életéről: KOVÁCS, 1999. 106-107.p. és az unokája, Suzanne Teeuwissen által üzemeltetett honlapon: http://suzanneteeuwissen.free.fr/walter%20teeuwissen%20biography.html 3 MNL JNSZML XXXIII. 1. Karcag, református születési anyakönyv, 218/1879. Keresztszülei: Sós István és Láposi Erzsébet. 4 MNL JNSZML XXXIII. 1. Karcag, református házassági anyakönyv, 79/1864. A testvérekről: KURUCZ, 2002. 91-98.p. 5 MNL JNSZML VIII.125.b. A Karcagi Református Elemi Népiskola iratai. Osztálykönyvek, 1888-1889. és MNL JNSZML VIII.54.e. Anyakönyvek, 1894-1895. 6 Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár, II.8.c.2. 1900.
A Debreceni Református Tanítóképzőben végzett. Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár, II. 8. c. 2. 1900. Itt ismerkedett meg kollégája, Szőke Sándor (és Szabó Mária) lányával, Szőke Izabellával (1882-1964), akit 1900. október 15-én vett el feleségül. 7 Esztáron születtek meg első gyermekeik is: László (1901-1957), Zoltán (1903-1974), József (1907-1994) és Izabella (1909-1910). 8 1909-ben véget ért az esztári évtized. Nagy László ugyanis megpályázta valamikori iskolájának üresedésben lévő tanári állását és -a többi 15 jelentkező előtt- el is nyerte azt. Szolgálati bizonyítványában kiemelték kiváló kántori működését és orgonatudását. 9 7 Esztár, házassági anyakönyv, 11/1900. Online elérhetősége: https://familysearch.org/ 8 Esztár, születési anyakönyv, 37/1901., 21/1903., 12/1907., 36/1909. Online elérhetősége: https://familysearch.org/ Izabella 1910. március 6-án hunyt el Karcagon. MNL JNSZML XXXIII. 2. Karcag, halotti anyakönyv, 96/1910. A gyerekek életéről: KURUCZ, 2002. 102-106.p. 9 MNL JNSZML VIII.125.a. A Karcagi Református Elemi Népiskola iratai. Iskolaügyi bizottság üléseinek jegyzőkönyve.
1909-ben került vissza szülővárosába, Karcagra. MNL JNSZML VIII. 125. A Karcagi Református Elemi Népiskola iratai. Adatok a Református Népiskola történetéhez. 69.p. 1909-től tehát Karcagon élt és dolgozott, már itt született Miklós fia 1913-ban. 10 Az első világháború kitörése után természetesen a tanítókat, tanárokat is behívták katonai szolgálatra. Az elemi iskola tanítói közül Vajó János, Szilágyi Lajos, Kálmán Mihály, Kárpáti Károly, Varga László, illetve 1915. március 15-én Nagy László vonult be. 11 1915-1920: Háború és hadifogság Nagy László a császári és királyi 68. gyalogezredhez vonult be 1915-ben. 12 Hadapródként harcolt ezredével az oroszok ellen a Kárpátokban. 1916-ban ő is részese volt az orosz hadsereg támadó hadműveletének, amely -Alekszej Bruszilov lovassági tábornokról- Bruszilov-offenzíva néven híresült el. 13 Nagy László ezen a hatalmas veszteségeket hozó nyári hadműveletben kapta meg I. osztályú ezüst vitézségi érmét, illetve esett hadifogságba. 10 MNL JNSZML XXXIII. 2. Karcag, születési anyakönyv, 729/1913. Online elérhetősége: https://familysearch.org/ 11 MNL JNSZML VIII. 125. A Karcagi Református Elemi Népiskola iratai. Adatok a Református Népiskola történetéhez. 71.p. 12 A Hadtörténelmi Levéltár Tiszti személyügyi iratanyagai között nincs Nagy Lászlóra vonatkozó adat. 13 SZIJJ, 2000. 89-90.p. és UDOVECZ, 2013. 211-245.p.
Nagy László így emlékezett vissza a kitüntetéssel járó haditettére: 14 A 68. gyalogezred melynek első századánál teljesítettem csapatszolgálatot, mint szakaszparancsnok, 1916. június 30-án támadásra kapott parancsot. Megkezdtük éjjel ½ 2 órakor az előnyomulást. A muszka tábori őrse hamarosan észrevette a veszedelmet, azonnal futott vissza az állásba, hogy jelentse a mi közeledésünket. Jelentésüket csakhamar észleltük is tettekben, amennyiben az orosz igen nagy gránátokkal próbálta sorainkat megbontani, ami nem sikerült. Századunk előnyomulási irányában egy kis erdőcske esett, melynek széléig minden komolyabb veszteség nélkül eljutottunk, de ott pár órára meg kellett állnunk, mert oly erős gépfegyvertűz fogadott bennünket, hogy előnyomulni nagyobb, igazán számottevő veszteség nélkül nem lehet. Én voltam a század jobbszárny-szakaszának a parancsnoka. Sebesültjeim s halottaim lövéseiből megállapítottam, hogy az ellenség elég magasan lő, amennyiben a nagyobb emberek leginkább a fejükön sebesültek, vagy kaptak halálos fejlövést. A szomszéd század eddig se tudható okból megzavarodott s felbomlott sorokban próbált az erdőcske mélyébe menekülni. Én azonban megállítám a társaságot, s bár nehezen, de bevontam őket az én rajvonalamba. Századom nem mozdult előre. Ezredem jobb szárnyát visszanyomta az orosz. Kevés gondolkozni való idő volt. Tudtam, hogyha sokáig még az erdő szélén maradok, az orosz ágyúval fog onnan kivetni. Ezt nem várhattam be, ezért szakaszomat, amely elég szép számú volt a szomszéd századdal, egyenként való futással kivittem az erdő széléről, s mikor utolsónak én is elhagytam az erdőt, megkezdte azt lőni az orosz nagy, nehéz gránátokkal. A kivonulást veszteség nélkül tettem meg. Beástuk magunkat közel az ellenséghez. Természetesen folytos gépfegyver tűzben. Itt töltöttük a napot, nem tudva, hogy tőlünk jobbra, balra mi történik, mert telefonistáink elestek. A szomszéd századdal sem volt meg a kellő összeköttetés. Este mégis valahogyan kézről kézre adott írásbeli parancsot kaptunk, hogy az est beálltával fel kell menni az orosz álláshoz egész rohamtávolságig. Alkonyodott. Mieink részéről pergőtűz, majd a rohamjelre kiugráltunk kis fedezékeinkből, s csúszva-mászva, nagy áldozatok árán feljutottam szakaszommal a muszka drótakadályig. Ott hangtalanul fejbedőt lökve vártuk a parancsbeli 2 órát, mikor rohamozni számítottunk. A drót előtti állásunkból azonnal kerestem az összeköttetést, először századommal balra, majd jobbra s egy árva lelket sem találtam. Mit tehettem mást, visszavonultam, s akkor tudtam meg, hogy csak én tudtam 14 Az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában található haditett-leírásokról: CSEH, 2010. 507-555.p.
szakaszommal feljutni a rohamtávolságig. A sikertelenség miatt a roham lefúvatott. 15 Nagy László 1916. július 21-én esett fogságba. Ennek körülményeit Winter András naplójából ismerhetjük meg: Mi a Lipa-folyó mocsaras partjai mentén állásban voltunk Novostav és Holatin községek közt. A hajnali ködben alig-alig látunk. Lármás hangzűrzavar hallatszik hátulról és balszárnyunk felől. Értesülünk, hogy az oroszok hátulról közelítve felgöngyölítik a frontszakaszunkat. A meglepett embereink részéről az ellenállás szinte lehetetlen, s felesleges áldozat volna. ( ) A folyó túlsó partján ott találtuk az 1. századunkat, a 2-ikat, az egész I. zászlóaljunkat, a 38. gyalogezredet és a 21-es vadászokat, az osztrák 31. landwehreket. Jóformán az összes legénység és tisztjeik fogságba estek. Itt a nagy haderő, előttünk a fogság. 16 Winter András szolnoki gimnáziumi tanár naplót vezetett a hadifogság évei alatt. Az 56 hónapos hadifogságot együtt élte át Nagy Lászlóval, így pontosan ismerhetjük fogságuk helyszíneit: 1916. augusztus 1917. szeptember: Tobolszk 1917. október 1918. április: Habarovszk 1918. május 1919. szeptember: Petropavlovszk 1919. október 1920. október: Nyikolszk-Usszurijszk 15 Nagy László haditett-leírása. MNL JNSZML IX. 250. a. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Vitézi Székének iratai, általános iratok. 16 WINTER, 1992. 25-26.p. Winter András szolnoki gimnáziumi tanár naplót vezetett a hadifogság évei alatt. Az 56 hónapos hadifogságot együtt élte át Nagy Lászlóval, így pontosan ismerhetjük a fogság topográfiáját és körülményeit.
Nagy László hadifogságának állomásai. A hadifogság Létszám Nagy László egyike lett ekkor azon százezreknek, akiknek a háború nem feltétlen ért véget 1918-ban. Hogy hányan voltak Nagy fogolytársai, erről a szakirodalom is csak becsléseket közöl. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregéből az oroszok ellen harcolók közül kb. 2 millió fő esett fogságba, akik közül 5-600 ezer volt a magyarok száma. 17 A téma kiváló kutatói (Bonhardt Attila és Petrák Katalin) 18 Józsa Antalra hivatkoznak, aki több nem magyarkiadványt, illetve statisztikai forrást összevetve jutott a fenti adatokhoz. Ám Józsa is fontosnak tartotta leszögezni, hogy az orosz fogságba esett osztrák-magyar katonák és tisztek számáról rendkívül eltérő és egymásnak ellentmondó adatok láttak napvilágot; számos statisztikus és történész megoldhatatlannak ítélte annak megállapítását, hogy összesen hány osztrák-magyar került orosz fogságba. 19 17 JÓZSA, 1970. 92-94.p. 18 BONHARDT, 1994.a., BONHARDT, 1994.b., BONHARDT, 1984., BONHARDT, 1985., BONHARDT, 2010. és PETRÁK, 2000., PETRÁK, 2012. 19 JÓZSA, 1970. 92-93.p.
Az alapmunkának számító Hadifogoly magyarok története című könyv is megerősít bennünket a bizonytalanságban: Hogy a valóságban tehát hány osztrák-magyar katona sínylődött orosz hadifogságban, - sohasem fogjuk pontosan tudni! 20 Alon Rachamimov 2002-ben megjelent munkájában áttekintette a nemzetközi szakirodalom témánkba vágó adatait, melyek hasonló számokkal (1.6 2.1 millió fő) dolgoznak. 21 Életkörülmények Az első világháború a hadifoglyok kérdésének kezelésében is változást hozott. Egyrészt már nemzetközi szerződések szabályozták a hadifogságba jutottak helyzetét. Itt arra a két nemzetközi békeértekezletre kell gondolnunk (1899: Hága, 1906: Genf), amelynek eredményeit a magyar országgyűlés 1913-ban foglalt törvénybe. 22 A 17 cikkely rögzítette a hadifoglyok jogait és kötelességeit. Másrészt olyan tömegeket kellett ellátni, amely sok államnak gondot okozott. A cári Oroszország fogságába kerülőknél további tényezőket is meg kell említenünk. Az az orosz álláspont, amely minél távolabb akarta tudni az európai hadszíntértől a német, osztrák és magyar foglyokat, oda vezetett, hogy 1918 végén Szibériában, Ufában, Orénburgban, Turkesztánban, Számárában, Jékátyérinburgban és a Káspi-tenger mellett tartózkodók ( ) számát mintegy 5-600.000 főre becsülték. 23 A foglyok szállítása, élelmezésük és ellátásuk is messze elmaradt a nemzetközi előírásoktól. 24 Meg kellett küzdeniük az éghajlati szélsőségekkel, az elégtelen táplálkozással és higiéniás viszonyokkal, majd az óhatatlanul megjelenő járványokkal is. Mindezek mellett érdemes megemlítenünk Pásztor Péter álláspontját, aki a szovjet Gulágrendszernek, illetve a nácik koncentrációs táborainak prototípusát látja a hadifogolytáborokban. 25 Ráadásul 1917-ben megbukott a cári rendszer, amelynek következtében az addig fennálló igazgatási rendszert is felszámolták, ezzel pedig tovább súlyosbodott a hadifoglyok helyzete. 20 BAJA-DR. LUKINICH-PILCH-ZILAHY, 1930. II. 32.p. 21 RACHAMIMOV, 2002. 37-38.p. 22 1913. évi XLIII. törvénycikk az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat becikkelyezése tárgyában. Online elérhetősége: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7239 A hadifoglyok jogállásáról: PETRÁK, 2012. 83-87.p. 23 BAJA-DR. LUKINICH-PILCH-ZILAHY, 1930. II. 553.p. 24 BONHARDT, 2010. 135.p. 25 RACHAMIMOV, 2002. 79-82.p.
A szocialista forradalom az általános szabadság nevében szabadnak nyilvánította ugyan az oroszországi hadifoglyokat és megszüntette őrizetüket, ezzel együtt azonban központi ellátásukat is. 26 Ez tulajdonképpen a hadifoglyok önellátását jelentette, ami az egyre nagyobb káoszba zuhanó, polgárháború dúlta hatalmas országban lehetetlennek tűnt. És bár az 1918 tavaszán megkötött breszt-litovszki béke értelmében a hadifoglyok hazatérhettek, 27 az egyre sikeresebb ellenforradalmi erők és a csehszlovák légió ténykedése miatt Szibéria és Turkesztán kiürítését el kellett halasztani. 1916-1919 A Nyikolszk-Usszurijszkban működő magyar protestáns hadifoglyok egyházközségéről szóló összefoglalójában Nagy kiemelte, hogy majdnem minden hadifogoly-táborban tartottak istentiszteletet, ha máskor nem, nagy ünnepen, fegyveres, jámbor muszka ellenőrök jelenlétében. Az igehirdetés folyt, hol hosszabb, hol rövidebb ideig, míg a muszka be nem tiltotta. A betiltás gondolata rendesen a z irodákban levő cseh nemzetiségű írnokoktól indult ki. Pl. a tobolszki istentiszteletet megakadályozták először azzal, hogy az imádságot s a prédikációt német nyelvre lefordítva be kellett a cenzornak mutatni. Majd később azt kívánták, hogy a tiszta magyarajkú legénységnek németül olvassuk fel a cenzúrázott prédikációt. Lehetetlen volt. 28 A korábban már idézett Winter András több helyen is megemlítette Nagy Lászlót, aki tagja volt annak a 45 (máshol 44) főnek, akikkel együtt végigélte a fogság hosszú éveit. Mi 44-en egy külön kis csoportot alkotunk. Még első nap. Az összeverődött 68, 69, 32, 38 gyalogezredbeliek. S néhány tüzér. Valamennyien tartalékos tisztek és tisztjelöltek. 29 1916 karácsonyán a tobolszki táborban karácsonyfát állítottak és Nagy Laci a karácsonyfa alatt intonálta a Mennyből az angyal lejött hozzátok... éneket. Együtt énekeltünk felekezeti különbség nélkül valamennyien, s igaz áhítattal mondtuk el a Miatyánk ot. 30 következő év karácsonyán már arról írt Winter, hogy Nagy Laci énekkart szervezett, akik 26 BONHARDT, 1994.b. 3.p. 27 A Cs. és Kir. Hadügyminisztérium kimutatása szerint orosz és román fogságból 1918. október 19-ig 4595 tiszt és 675.719 katona tért haza. In: BAJA-DR. LUKINICH-PILCH-ZILAHY, 1930. 553.p. 28 NAGY László: Adatok a Nikolsk-Usszuriskiji magyar protestáns hadifoglyok egyházközségének történetéhez. In: Nagy László hagyatéka. Ráday Könyvtár Kézirattára, K 0-350 7.p. (A továbbiakban: Nagy László hagyatéka) 29 WINTER, 1992. 28.p. Itt kell megjegyeznünk, hogy a tisztek és a legénységiek ellátásában, elhelyezésében, a velük való bánásmódban jelentős különbség volt. 30 Uo. 42-43.p. A
énekeltek is a Kovács Arthur (tartalékos főhadnagy, egykori református misszionárius, földművelésügyi minisztériumi számtanácsos) által tartott karácsonyi istentiszteleten. 31 Petropavloszkban Kovács és Nagy temették a messze idegenben elhunyt hadifoglyokat. 32 Nyikolszk-Usszurijszk, 1919-1920 A Vlagyivosztoktól kb. 100 kilométerre fekvő településre 1918 őszén kerültek magyar hadifoglyok először Berezovkáról. Az évek óta üresen álló korábbi katonai támaszpontok, laktanyák, barakkok közül kettőt az oroszok, egyet a japánok felügyeltek. Az orosz vezetés alatt álló táborokban működött az a hadifoly-gyülekezet, amely minden tekintetben unikálisnak nevezhető, és amelynek egyik oszlopa Nagy László volt. A nyikolszki protestáns egyházról Kovács Bálint írt részletesen Krisztus kisded egyháza című munkájában, míg a tábori életről az egyik nézőpontot Winter Andrásnál találhatjuk meg. 33 A tábor hitéletének alakulásáról az 1919. május 4-én formálisan is megalakult egyházközség presbiteri jegyzőkönyvei adnak kiváló áttekintést. Ezek szerint a beköltözést követő hónapokban a folytonos zaklatottság, ( ) az elhelyezés szétszórtsága, az érintkezés nehézsége szinte lehetetlenné tette a hit élesztésére és ápolására tett bármiféle kísérletet. 1919 tavaszán azonban Békássy István őrnagy, Görgey Miklós százados, Szabó Mózes magyarhidegkúti tanító, 34 illetve Szőnyi Sándor főgimnáziumi tanár 35 közreműködésével -650 taggal- megalakult a Nyikolsk-Usszurijszki Magyar Protestáns Hadifogoly Egyházközség. 36 Az egyházközség prédikátora Szabó Mózes, majd Nagy László volt. 1919 őszén azonban nagyon nehéz helyzetbe került a protestáns közösség. Egyrészt megérkeztek a kiürített petropavlovszki tábor hadifoglyai (köztük Nagy László), másrészt elhunyt a gyülekezet vezetője, irányítója Békássy István. Ekkor úgy látszott, hogy ez a 31 Uo. 58.p. 32 Uo. 75.p. 33 KOVÁCS, 1999. 37-76.p., WINTER, 1991. 82-89.p. Továbbá: DELL ADAMI, 1925. 70-74.p. 34 1887-1958. Életéről: KOVÁCS, 1999. 99-102.p. Szabó Mózes és Szőnyi Sándor gyermekei összeházasodtak. A most 92 éves gyermekek, dr. Szőnyi László és felesége 2014. március 24-én fogadta nagy szeretettel e sorok íróját. A család tulajdonában van az 1920-ból származó emlékkönyv, illetve faládika, amelyeket Szabó Mózes kapott búcsúzásakor. 35 1888-1972. Életéről: KOVÁCS, 1999. 103-105.p. 36 Presbiteri jegyzőkönyv, 1920. július 27. In: Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, 21. fond Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) iratai. 31. doboz, 18. YMCA-hadifoglyok, 1919-1935. (A továbbiakban: MRE Zsinati Levéltára)
kettős csapás, meg a túlzsúfoltság következtében előállott nyomott hangulat, a beállt zord időjárás okozta szenvedések, az élelmezési mizériák a megsemmisülés örvényébe sodorják kisded gyülekezetünket, ám ebben az időben tűnt fel a tábortól pár kilométerre fekvő vasútállomáson Rew. W. Teeuwissen, aki gyökeresen megváltoztatta a tábor életét. 37 Teeuwissen, mint a YMCA titkára cseh kérésre érkezett Nyikolszkba. Az itt állomásozó csehek ugyanis a Vlagyivosztokban működő YMCA kirendeltség vezetőjétől, MacNoughtontól 38 lelkészt kértek katonáik számára. Nagy megjegyezte, hogy szerencséjük volt, hiszen MacNoughton bennünket magyarokat jól ismert ( ), hiszen a világháború alatt feleségével Budapesten lakott s innen látta el keresztyéni megbízatását a hadifoglyok között. 39 Az amerikai lelkész feltűnésének híre sokakban reményt keltett, hiszen az amerikaiak kezében levő orosz hadifogolytáborokról fantasztikus mesék keringtek: naponta hús, (...) naponta kávé, (...) teljesen új egyenruha és fehérnemű-felszerelés, (...) rendes fizetés... 40. Teeuwissen, egy 1927-ben Magyarországon adott interjúban úgy emlékezett a kapcsolatfelvételre, hogy egy rongyos magyar fogoly élete kockáztatásával átmászott a négy méter magas drótkerítésen és hozzám jött. Segítsen Uram rajtunk - mondta a katona -, 9000 nyomorult tengődik itt ebben a rettenetes fogolytáborban. Sem enni, sem tüzelőt nem kapunk. Mindennap megfagy közülünk egy sereg és öngyilkos lesz kétannyi. Az őrülés határain állunk. Meghallgattam a katonát - Kováts Arthur barátom volt. 41 Kovácsot ezután megkérte, hogy a táborban megszervezett protestáns egyháznak a vezetőjével, Szabó Mózes református tanítóval ismét keresse őt fel. Ekkor megállapodtak abban hogy a hadifoglyoknak abnormális lelkiállapotára való tekintettel keresni fogunk kéthárom olyan hadifoglyot, kiket szilárd hitükből táplálkozó lelkiereje arra képesít, hogy az ő vezetésével bibliaolvasó körök vezetőivé kiképeztessenek. 42 Ezt követően négy hadifogoly: Szőnyi Sándor, Szabó Mózes, Klops Frigyes szász teológus és Nagy László vállalkozott arra, hogy a fogolytáborból az állomásra kijárjanak. 43 Nagy László így emlékezett ezekre a hetekre: E sorok írója sohasem tud hálát adni Istennek, hogy az utat megmutatá neki, mert ez útratérés előtt csak névről ismerte, tanította Krisztust. Most pedig megösmerte, megszerette Őt, és igaz örömmel hirdette Krisztus evangéliumát, és hirdeti ma is. (...) Kedden, pénteken 37 Presbiteri jegyzőkönyv, 1920. július 27. és 1920. szeptember 26. In: MRE Zsinati Levéltára. 38 Edgar MacNaughton (1882-1933) a YMCA titkára. Életrajza: http://www.gutenberge.org/steuer/archive/appendixb/steuer.ymcasecretaries_m.html 39 Nagy László hagyatéka, 9.p. 40 Kovács Arthur összefoglalója. In: MRE Zsinati Levéltára. 41 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1928. november 11. 42 Kovács Arthur összefoglalója. In: MRE Zsinati Levéltára. 43 Szabó Mózes és Szőnyi Sándor összefoglaló jelentése. In: MRE Zsinati Levéltára.
látogattuk meg a YMCA titkárát. A tanulás - mert az volt - de. 9 órától, du. 4 óráig tartott. Tárgy: ima, bibliaolvasás, tanulmányozás, eszmecsere, YMCA szervezete, működése, célja. Tanulásunk fáradtságos, de áldásos, gyümölcshozó volt. Megismertük a Szentírást, megszerettük s olvasgattuk azt. A magunk csendes óráit kezdtük és megtartani. Bibliai dolgozatokat készítettünk. Bibliai eszmecsere, magyarázat, prédikáció feladott anyagait feldolgoztuk. Minden munkaszeretetből, őszinte munkakedvből kifolyó volt. Dolgozatainkat egymás között szeretettel, bizalommal megbeszéltük, megtárgyaltuk. Óh, Istenem! Beh kedves órák voltak ezek! 44 A felkészítő időszak után a tisztek között Szőnyi Sándor, a legénység között Nagy László végezte a lelki munkát. A hadifogoly lelke fásult, bizalmatlan, reményt vesztett, sokat nélkülözött, szenvedett, durva lélek volt, különösen a legénységé. Megcsapkodták azt a kommunizmus, szocializmus, nihilizmus, vallástalanság hullámai, s mindezen veszedelmességek közep is mutatták hatásukat. Beszédjük goromba, istent gyalázó szavakkal teljes, magukviseletük félszeg, tiszteletlen és bizalmatlan, nehezen hozzáférhető volt. De az Úr velünk volt, s adott erőt a nehéz munkához. 45 A nyikolszk-usszurijszki Protestáns Hadifogoly-gyülekezet vezetői. Álló sor: W. Teeuwissen, Szőnyi Sándor, Kocsis Sándor, Kovács Arthur. Ülő sor: Klops Frigyes, Nagy László, Szabó Mózes. Kovács Bálint: Krisztus kisded egyháza. Budapest, 1999. 36.p. 44 Nagy László hagyatéka, 10.p. 45 Uo., 11.p.
Nagy László 1935. január 29-én írt levelében felidézte a másfél évtizeddel korábbi munkájukat: az evangéliumot bevinni, a tüzet meggyújtani a lelkekben, oda már tüzes lélek és egész szív kell. Próbáltam. Nekem sikerült megszervezni a világ legnagyobb katonai bibliakörét, ahogy az amerikaiak nevezték. Gyönyörű, Isten áldotta munka volt. Megszerveztük az igazi YMCA-t. 46 A KIE (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) öt osztállyal (vallásos, nevelési, szórakoztató, sport, kávéházi) működött természetesen a Teeuwissen által szervezett anyagi támogatásból. 47 A vallásos osztály vezetője Szabó Mózes prédikátor volt, ő végezte az istentiszteletek, Biblia órák tartását, kórházak, betegszobák látogatását, az egyház vezetését. Nagy László nevéhez fűződik ugyanakkor a táborokban működő két Biblia Kör megszervezése. A Nagy László által vezetett Biblia Kör. Suzanne Teeuwissen tulajdonában. 46 Nagy László levele. In: MRE Zsinati Levéltára. 47 Nagy László hagyatéka, 11-18.p. és KOVÁCS, 1999. 50-55.p.
Nagy László írt az Úrvacsora-osztásról is: Ott állt a tiszta pokróccal leterített gyalulatlan deszkából készült Úrasztala, rajta a szent jegyek, tiszta törölközővel letakarva. Japán vörösbor, muszka kenyér, körül kálvinista és evangélikus magyarok. Bádogtányérról adja a kenyeret szeretett lévitánk, alumíniumpohárból e sorok írója a bort. S látom, hogy hullanak könnyei csaták tüzében barnult arcú, sebhelyes katonának a kenyérre, s még inkább a borba. Mindannyiszor bizony meghatva, könnyek között fejezzük be Úrvacsoránkat. 48 A szórakoztató osztály vezetője Nagy László volt, aki szerint más volt a lélek állapota ott, mint idehaza. Ott az anyagi gond nem bántotta a hadifoglyot. A legszükségesebb megvolt, ellenben a lelke az vágyott, vágyott valahová, messze... haza. (...) Nagy, nehéz munka volt, de sikert hozó, mert egészséges lelkeket vezettünk haza... 49 Nagy nevéhez fűződött a zenekar, a mozi, a színház szervezése, illetve működtetése. Az utóbbi kapcsán elevenítette fel Nagy László az alábbi esetet: Egy alkalommal színházi előadásunkat meglátogatta Mr. MacNoughton főtitkár is; a Gül babát adtuk. Az első felvonás után igen elkomolyodva, megbántódva, csalódva így szólt hozzám a Főtitkár úr: Mr. Nagy, hogy mert Ön nőket csempészni a táborba, pláne színpadra? Nagyot néztem és mondám neki: Uram, a nők mind férfiak. Azt én nem hiszem. Kénytelen voltam az öltözőbe bevinni, hol a fiúkat (...) öltözve találta. Igen örült és csodálkozott. Nagy László egy sportversenyt követő fogadáson történt kellemetlen epizódról és a nemzeti büszkeség fontosságáról is megemlékezett: A Sportosztály részt vett a Vladivosztokban rendezett kerületi versenyen, s minden téren leverte a muszkákat, elhozva előlük minden első díjat. Tettük ezt mi magyarok akkor, mikor a béke még nem volt elfogadva, idegen államok képviselői jelenlétében. E versenyre bevittük a dalárdát és a cigányzenekart, s este a hadifoglyok hangversenyt adtak. (...) A hangversenyt a YMCA rendezte és így a meghívásokat is az eszközölte. Ott volt minden nemzet consulja családostól, igen sok előkelő muszka, s a kikötőben veszteglő japán, kínai, amerikai hadihajók tisztikara és legénységi küldöttsége. A bejáratnál e sorok írója és egy YMCA titkár fogadta a vendégeket. Még most is eszembe jut az a lekicsinylő kézfogás, melyben részem volt a bemutatásnál. Hiszen nem csoda, 48 Nagy László hagyatéka, 12-13.p. és KOVÁCS, 1999. 50.p. 49 Nagy László hagyatéka, 16.p.
mindenki úgy ismert bennünket, mint kulturálatlan, vad népet, amint ennek a francia consul búcsúzáskor kifejezést is adott. A hangverseny pompásan sikerült, el volt ragadtatva a társaság, tapsolt, tombolt az örömtől. (...) Itt egy igen érdekes incidens történt. A nagy terem fel volt díszítve. Ott volt minden nemzet lobogója, valóságos zászló-padlásdíszítés. Minden nemzeté, csak a magyaré nem. Kérdem az ügyeletes YMCA titkárt: Hát a mi zászlónk hol vagyon? Felelé: A ti zászlótokat nem lehet felhúzni, mert még a béke nincs megerősítve. Úgy? Akkor nem lesz hangverseny - felelém magyaros kiejtésű németességgel. Megijed a titkár, elkezd kérlelni, hogy így a sok előkelővendég, úgy a sok delnő. Szégyen lesz. Abszurd... Nem bánom, akármi lesz, de magyar zászló nélkül, nem énekelünk, nem muzsikálunk. A titkár nem tehet mást, én pedig nem engedhetek magyar mivoltomból. Végre is a termet felülvizsgáló vetett véget a dolognak azzal, hogy fel kell húzni a magyar zászlót. De nem volt ám! Sebaj. Azonnal elküldtem egy fiút a magyar kormány kiküldöttjéhez, és lett zászló, melyet a legközépre, az angol és francia zászló közé húzattam fel. 50 Walter Teeuwissen 1920 nyarán, 10 hónapi működés után elhagyta a nyikolszki tábort és hazatért. A távozó lelkészt -akit bizalmasabb körben csak az öreg nek (más helyen: Old Prisoner) hívtak- hihetetlen szeretet és tisztelet övezte a magyar hadifoglyok között. Az 1920. augusztus 20-án nejének címzett levelében a gyülekezet vezetői egy állandóan mosolygó, jó humorú és jószívű baráttól búcsúztak, aki az ő mesterük, védelmezőjük volt a nehéz időkben. 51 Teeuwissen 1927-ben és 1928-ban járt Magyarországon. 1928 őszén Szolnokon is tartott előadást, és a helyi sajtó szerint Karcagot is betervezték, ám erre nem került sor. 52 A tábor első őrangyalát, Mr. Teeuwissent később Mr. Tucker váltotta föl. Mindkettőjüknek sikerült a keresztény felebaráti szeretet önzetlen munkájával megnyerni a táborlakók szívét. Jóban-rosszban osztoztak sorsukban, együtt éltek velük, áldásosan befolyásolták 50 Nagy László hagyatéka, 17-18.p. 51 Levél Mrs. Teeuwissennek 1920. augusztus 20. In: MRE Zsinati Levéltára. 52 Karcagi Napló, 1928. november 14.
életmódjukat, mozgásba, pezsgésbe hozták a tábor lanyha vérkeringését és bizalommal töltötték el őket. 53 W.L. Tucker YMCA-titkár igazolása. Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, 21. fond Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) iratai. 31. doboz, 18. YMCA-hadifoglyok, 1919-1935. Hazatérés Az 1918-ban bekövetkezett összeomlás és fegyverszünet aláírásakor még mindig több százezer osztrák-magyar hadifogoly tartózkodott a volt cári birodalom területén. A Kelet-Szibériából történő hazaszállítást 1918 után számos tényező, így pl. a békeszerződés és az anyagi kondíciók hiánya akadályozta. A győztes antant hatalmak ugyanis ragaszkodtak a világháborút lezáró békeszerződések meglétéhez, másrészt a távoli területről történő hazajutás -úgy tűnt- csak tengeri úton volt megoldható, aminek költségeit a legyőzötteknek kellett (volna) állnia. 54 1919-ben így csak a Vöröskereszt szervezetei (Nemzetközi, Dán, Amerikai) útján juthatott a kormány némi támogatást a fogságban levő magyaroknak. 53 DELL ADAMI, 1925. 72-73.p. 54 A magyar hadifoglyok hazaszállításának történetét dr. Bonhardt Attila írta meg. BONHARDT, 1985.
1920. március 13-án végre engedélyezték az antanthatalmak egy magyar misszió elutazását Szibériába, ráadásul május 29-én Koppenhágában aláírták Szovjet-Oroszországgal a kölcsönös hadifogolycsere-egyezményt. 55 A magyar misszió Dell'Adami Géza századosból és dr. Kovács István orvos-őrnagyból állt, akik az Egyesült Államokban élő magyarság segítségével próbálták a hazahozatalhoz szükséges pénzt összegyűjteni. 56 Végül csaknem 1 millió dollárt sikerült gyűjteni pl. az Amerikai Vöröskereszt (500.000), az Amerikai Magyar Segélyegyletek (kb. 153.000) és az Izraelita Segélyegyesület (Joint 250.000) hathatós közreműködésével, a Keresztény Ifjak Egyesülete (YMCA) a fogolytáborok segélyezésének ügyét vitte a hátán. 57 1920 májusától elindulhattak az első magyar hadifoglyokat is szállító hajók: az első hajón távozott Szőnyi Sándor, majd ősszel Szabó Mózes is, aki után Nagy László lett a nyikolszki egyház prédikátora. De Nagy sem maradt már sokáig, hiszen a Scharnhorst október 5-i távozása után az őt szállító Meinam hajó október 25-én szedte fel horgonyát Vlagyivosztokban. 58 Hazautazásunk alkalmával, mely hajón történt, sikerült úgy a YMCA-től, mint az Amerikai Vöröskereszt vezetőségétől nagy mennyiségű szeretetadományt kieszközölni. Így pl. 2060 ember részére hoztam dohányt, cigarettát, szappant, tejkonzervet, halkonzervet, csokoládét a 40 napos útra. Az Amerikai Vöröskereszt ellátott az útra gyógyszerekkel és kórházi ruhákkal olyan bőven, hogy mikor Triesztbe megérkeztünk, 12 nagy láda feleslegünk maradt. Ezenkívül egy új műtőasztal felszereléssel. A megbízó levelem úgy szólt, hogy a fennmaradó készlettel szabadon rendelkezem. A maradék gyógyszer és felszerelés értéke 1920. decemberi becslés szerint 12 000 korona. Én ezeket a dolgokat a csóti tábornak ajándékoztam, úgy gondolva, eddig is fogoly-célt szolgált az ajándék, hadd szolgálja tovább is azt. Hazám szegény koldus volt s igen örültem, hogy egy kissé, egy paránnyal könnyíthettem elviselhetetlen terhén. 59 55 BONHARDT, 1994.b. 5-6.p. 56 Dell Adami Géza Megváltás Szibériából című könyvében foglalta össze tevékenységét. A Hadtörténelmi Levéltárban olvasható a Magyar Vöröskeresztes Misszió megmaradt iratanyaga. 57 BONHARDT, 1985. 582. és 590.p. 58 A hazatérő szállítmányokról: DELL ADAMI, 1925. 178-179.p. 59 MNL JNSZML IX. 250. a. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Vitézi Székének iratai, általános iratok.
A Nagy Lászlót is hazahozó Meinam hajó. Tóth István tulajdonában. A Meinam december közepén kötött ki Triesztben. A megérkezést követően azonban nem haza, hanem egy ún. leszerelő-táborba, Csótra vezetett az út. Az 1919-ben miniszteri utasítással felállított táborok kettős funkcióval bírtak: egyrészt egészségügyi (a járványok megakadályozása miatt fertőtlenítették és felülvizsgálták őket), másrészt politikai karanténként (politikai megbízhatóság ellenőrzése). 60 A háromnapos tábor után a hazatérők többsége már otthon karácsonyozhatott. Nem mindenki térhetett azonban haza. Egy 1921-ből származó összeírás szerint Jász- Nagykun-Szolnok vármegyében több mint 1000 főt jelentettek be orosz eltűntként, valószínűsíthető hadifogolyként. Az áldozati névsorokkal egybevetve megállapítottuk, hogy számos katona már évekkel korábban elhunyt, ám hollétéről a bejelentő családtagok -ezek szerint- semmit sem tudtak. 61 60 Részletesen: BONHARDT, 1994.a. 61 MOL K 73 Külügyminisztérium, Hadifogoly Osztály, 1920-1929. T/11. tétel, 30.cs. Hadifogoly névjegyzék. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Például Törökszentmiklós 81 főt, Jászberény 147 főt, Jászapáti 64 főt, Mezőtúr 66 főt jelentett be.
1920-1937 1921 szeptemberétől Nagy László ismét tanítani kezdett. A nyár folyamán azonban még egyik főszervezője volt a Keresztyén Ifjúsági Egyesület Karcagon tartott országos konferenciájának. Az 1921. július 24. és 28. között tartott rendezvény egyrészt fordulópontot jelentett a mozgalom életében, másrészt eddig magyar földön ilyen nagy létszámú konferencia - legalábbis az ifjúság között- nem volt. 62 Miért Karcagon rendezték a konferenciát? A beavatottak tudták azonban, hogy Karcagon van valaki, akinek 23 ezer kilométert kellett utaznia, hogy megismerkedhessék a Keresztyén Ifjúsági Egyletek munkájával és aki Nikolsk-Ussuriski keserves rabsága idején megízlelve a Krisztusért való e nagyszerű munkát, fogadást tett Istennek, hogy tehetsége szerint továbbra is dolgozni fog az ifjúság érdekében. 63 A rendezvény sikerét a beszámolók a Nagy Péntek társaságnak tulajdonították. A társaság tagjainak száma kettő: Nagy László karcagi ref. tanító, egy örökké mosolygó, kis, fekete ember és Péntek József karcagi városi tanácsos, egy örökké elégedetlenkedő nagy, fekete ember. ( ) Ők ( ) szerelték le az aggodalmaskodókat, ők vállalták a felelősséget az esetleges sikertelenségért, ők toboroztak barátokat, segítőket, szállásadókat, ők szereztek fuvart, ők szedték össze a székeket, asztalokat, ők vállalták a pénztár kezelését, ők bérelték az edényt és evőeszközöket, ők vásárolták meg ( ) a húst, tejet, főzeléket, krumplit, lisztet, fát, zsírt, fűszert, petróleumot, ők szerezték és fizették a napszámosokat, ( ) stb., stb.. 64 Nagy László úgy emlékezett, hogy a nyikolszki formában való megszervezését óhajtottam volna hazatérésem után a honi KIE-nek, azonban boldogult Megyercsy bácsi arról még hallani sem akart. Pedig a karcagi konferencia után igen nagy eredményt értünk volna el. Én látva a lépten-nyomon történő kudarcot, a szervezés alkalmatlan eszközeit, a munkatérről visszavonultam. Később Megyercsy bácsi is erre az útra tért, de már akkor az első fellángolás elaludt és újra kellett kezdeni a propagandát. Ez bizony nehezen megy. 65 62 KOVÁCS, kézirat, 202.p. Köszönjük Kánási Szabolcs levéltáros segítségét! 63 PONGRÁCZ József: A Karcagi napok. In: Magyar Ifjúság, 1921/6-8.sz. 2.p. 64 Tényezők és körülmények.. In: Magyar Ifjúság, 1921/6-8.sz. 4-5.p. 65 Nagy László hagyatéka, 19.p.
Nagy László 1922-től kezdve új tisztséget is betöltött: az 1920-ban létrehozott Országos Vitézi Szék, majd a következő időszakban megszervezett Vitézi Rend járási vitézi hadnagyává nevezték ki. 66 A februári kinevezés után augusztus 15-én ünnepélyes keretek között a Margitszigeten másik három karcagival (Csontos Lászlóval, K. Szabó Imrévvel, Kocsis Mihállyal) együtt- vitézzé avatták. 67 Nagy László vitézi egyenruhában és vitézi oklevele. Tóth István tulajdonában. A vitézi telkek rendszerét az 1920 tavaszán Karcagon történt felajánlás alapozta meg. A román megszállás alól felszabadult Karcag száz hold földet ajánlott fel a Horthy Miklós kormányzó rendelkezésére, vitézi telkek céljára. Mi a Szabad Nagy Kunok hajdani székvárosának, Karcag rendezett tanácsú városnak képviselőtestülete, adjuk tudtára mindenkinek, kiket a jelenben illet, vagy jövőben illetni fog, hogy 1920. év március hó 15-én tartott díszközgyűlésünkben osztatlan lelkesedéssel hozott 40/1920. határozatunkkal Főméltóságú nagybányai Horthy Miklós Kormányzó úrnak a magyar nemzet régi óhajának teljesítése - a Magyar Nemzeti Hadsereg megteremtése, Magyarországnak bölcs és igazságos kormányzásával szerzett, soha el nem hervadó 66 SZÉCSY-OSZLÁNYI-OSZLÁNYI-FARKASS, 1931., 92. és 210.p. A Vitézi Rendről: TÁTRAI, 1997. és TÁTRAI, 2000., NÉGYESY, 1999. és NÉGYESY, 2000. 67 Nagy-Kunság, 1922. augusztus 20.
érdemeinek megörökítésével - másrészről pedig a nemzeti eszme és hősi vitézség kiváló képviselőjének mindenkori megjutalmazására Nagy-Kun-Karcag város határában felajánlott és és Őfőméltósága által kedvesen fogadott egyszáz katasztrális hold földterületet ( ) átadtuk és rendelkezésére bocsátottuk. 68 1920. április 13-án azonban nemcsak a 100 holdról szóló díszoklevelet adták át a személyesen megjelenő Horthynak, hanem díszpolgári oklevelét is. A legnagyobb örömmel tettem eleget a meghívásuknak, hogy ezen díszközgyűlésen megjelenjek, amelyen Karcag város képviselőtestülete egy olyan hazafias tényről tett bizonyságot, amely a történelemben s a jövőben arany betűkkel lesz bejegyezve. ( ) Ezt a nevemhez fűződő 100 holdat is arra akarom felhasználni, hogy a jövőben Karcagnak hős fiait donációkban részesítsem. 69 Így is lett: 1923. augusztus 26-án Karcagon került sor az ünnepélyes beiktatásra. 70 Az 50 katasztrális hold méretű birtok azonban nem váltotta be a leendő gazdálkodó reményeit. Egyrészt a várostól tizenegy kilométer távolságra feküdvén, a madár is csak elvétve jár arra, nem csuda hát, ha elunta magát. ( ) Az elmúlt héten nagy tudományú bizottság kereste fel a halasi laposban fekvő vitézi telket és megállapították, hogy ha a tavaszi vizek következetesen el nem öntenék a szóban levő területet, azon a földön egész szépen lehetne gazdálkodni. ( ) Azt az állítást, hogy a vitézi telket nyáron se lehetne meg közelíteni száraz lábbal, a vitézi telek nevében rágalomnak jelentjük ki. 71 Másrészt -a birtoklap szerinta vastartalmú agyagszántóként jellemzett birtokon ugyan elindult a gazdálkodás és az építkezés, ám már 1930-ban 6.200 pengő erejéig jelzáloggal terhelték (később a kölcsönök peresítésére is sor került), 1933-tól pedig már bérbe is adták azt. 72 Nem véletlen tehát, hogy vitéz Nagy László aktív szerepet vállalt a karcagi Gazdasági Egyesületben, amely 1931 őszén hét pontból álló javaslatot fogadott el a birtokosok védelme és a kibontakozás érdekében. 73 A Vitézi Rend Örkényi Gazdaképző Intézetének első vármegyei hallgatója (1926-tól 1927-ig) Nagy László József nevű fia volt. 74 Az iskola deklarált célja az volt, hogy a Vitézi Rend 68 SZÉCSY-OSZLÁNYI-OSZLÁNYI-FARKASS, 1931., 60-61.p. 69 SZENTESI-TÓTH, 1928. 116-117.p. 70 Részletes beszámoló: Nagy-Kunság, 1923. szeptember 1. Az avatáson készült filmanyag online elérhetősége: http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8000 71 Nagy-Kunság, 1922. szeptember 3. 72 MNL JNSZML IX. 250. a. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Vitézi Székének iratai, vitéz Kocsis Mihály iratai, 270/1944. és MNL JNSZML IX. 250. b. Birtoklap. 73 Karcagi Napló, 1931. szeptember 16. 74 MNL JNSZML IX. 250. b. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Vitézi Székének iratai, Előjegyzés a Vitézi Rend Örkényi Gazdaképző Intézet tanfolyamait végzett hallgatókról. 1926-1945.
telkes vitézeit és várományosait, továbbá a megfelelő vagyonnal rendelkező kisgazda ifjakat hazafias szellemben tanult gazdákká kiképezze, hogy az iskola elvégzése után képesek legyenek saját birtokaik okszerű kezelésére és vezetésére. 75 A költségeket a vármegyei törvényhatóság alapítványi helyek támogatása révén állta. 76 Vitéz Nagy László -egészségi állapota romlása miatt- egyébként már az 1924/1925. egész tanévben szabadságon volt, majd a Minisztérium 66.680/IX/1925. számú rendeletével 1925. október 1-től nyugdíjazták. 77 De nem a pihenés és a tétlenség időszaka jött el: 1927-ben Csontos Imre országgyűlési képviselő a régóta húzódó világháborús hősi emlékmű felállításának ügyében vitéz Nagy Lászlót és Hemző Lajost kérte fel, mert a közigazgatástól ezt várni nem lehet. 78 Társelnöke volt a Kenyeres János által vezetett helyi kormánypárti szervezetnek, 79 és szoros kapcsolatot ápolt a Független Kisgazdapárttal is. 80 1934-től haláláig a karcagi Frontharcos főcsoport társelnökeként munkálkodott. 81 Ebbéli munkáját a szervezet társelnöke, Kiss Mihály búcsúbeszédében így foglalta össze: Valóságos misszionárius munkát vállalt, olyat, amilyet a fogság keserves éveiben is teljesített fényes sikerrel. ( ) Ugyanezt teljesítette éveken keresztül a mi frontharcos főcsoportunkban. A bajtársaknak nem kell ismételni, mi volt ő nekünk, karcagi frontharcosoknak. De tudja azt a város közönsége is. Mert minden nyilvános megmozdulásunkat ő készített elő azzal a korlátlan lelki és szellemi erővel, amely sajnos, legélesebb ellentétben állott testi erejével. 82 Hosszú fogságában megviselt szervezete 1937. december 7-én feladta a harcot: vitéz Nagy László 58 éves korában -mellhártya-gyulladás következtében- elhunyt. 83 Sírja ma is megtalálható a karcagi Északi temetőben. 75 A Vitézi Rend Örkényi Gazdaképző Iskolájának ismertetése. Budapest, 1926. 5.p. 76 SZÉCSY-OSZLÁNYI-OSZLÁNYI-FARKASS, 1931. 212.p. 77 MNL JNSZML VIII. 125. A Karcagi Református Elemi Népiskola iratai. Adatok a Református Népiskola történetéhez. 76., 177. és 202-203.p. 78 Karcagi Napló, 1927. február 5. 79 Karcagi Napló, 1931. június 13. 80 Karcagi Napló, 1933. július 19. 4.p. 81 Karcagi Napló, 1934. december 22., 1935. december 7., 1936. március 7. 82 Karcagi Napló, 1937. december 11. 83 MNL JNSZML XXXIII. 2. Karcag, halotti anyakönyv, 287/1937. és UB. 1/1938.
Nagy László és felesége sírja a karcagi Északi temetőben. Fotó: Bojtos Gábor. Ki volt Nagy László? A karcagi földnek csodálatos, ritka kivirágzása. Vajjon terem-e még hozzá hasonlókat a karcagi televény? 84 84 Karcagi Napló, 1937. december 11.