TELEKGERENDÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2006. (III. 31.) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL 1 Telekgerendás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésének, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása 1. /1/ E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Telekgerendás közigazgatási területére terjed ki. /2/ A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú SZT-1 (belterületi) és az 1:10000 méretarányú SZT-2 (külterületi) Szabályozási Tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható. /3/ Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: Fogalom meghatározások 2. sz. melléklet: Művi értékvédelem Helyi védelem 3. sz. melléklet: Régészeti területek 4. sz. melléklet: Természeti védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt területek 5. sz. melléklet: Szabályozási tervek A szabályozás elemei 2. /1/ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges: a) szabályozási vonal; b) területfelhasználási egység határa; c) területfelhasználási egység besorolása; d) belterület határa; e) építési övezet, övezet határa és paraméterei; f) építési hely; g) építési vonal; h) telek be nem építhető része; i) a kötelező erejű megszüntető jel; j) tömbönként kialakítható maximális telekszám; /2/ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása a szabályozási terv módosítása nélkül, egyedi eljárás keretében szakhatósági vélemény alapján lehetséges: a.) védett területek; b.) védőtávolságok; c.) védett országos, helyi értékek. /3/ Az /1/, /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe. 1 A rendeletben dőlt betűvel szedett szövegrészek tájékoztató jellegűek, nem képezik a rendelet részét.
Telekalakítási engedélyezési eljárás 3. /1/ Az 1. (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad. /2/ Telekalakításra engedély kiadható, ha a./ a telekalakítás / telekosztás a szabályozási terven jelölésre került és a kialakítandó telekszám szabályozási terven jelölteknek megfelel. b./ a szabályozási terven nem került kijelölésre, de az egyes övezeteknél előírt minimális telekszélességnek megfelel. /3/ Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre: - nyúlványos (nyeles) telek (kialakult beépítés esetén, jelen szabályozás idején már meglévő zárványtelkek kivételével) - olyan telek, amely közútról, vagy jelen jogszabály jóváhagyását megelőzően kialakított magánútról gépjárművel nem közelíthető meg, és - a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. /4/ A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a K -val jelölt övezetekben (lásd: fogalommagyarázat) a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekhatárkorrekció során egy telek területe az övezeti minimális telekterületig (a zárójelben jelölt mértékig) csökkenthető. /5/ A település területén bármely beépítésre szánt övezetben közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható. /6/ A SZT1 és SZT2 jelű szabályozási tervlapokon a telekalakítási terv készítésére (Ttk) jelölt területeken telekalakítási engedély csak jóváhagyott, a terület egészére vonatkozó, telekalakítási terv alapján adható. Építési és használatbavételi engedélyezési eljárás 4. /1/ Az 1. (1) bekezdésben meghatározott területen építési munkát végezni csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad. /2/ Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. (lásd: fogalommagyarázat) /3/ Belterületen amennyiben egy meglévő telek nagysága nem elégíti ki az övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 550 m2, úgy beépíthető. /4/ A település beépítésre szánt területén, - oldalhatáron álló beépítés esetén: 14 m - szabadon álló beépítés esetén: 16 m szélességű meglévő telek is beépíthető, az övezetben kialakítható min. telekszélesség nagyságától függetlenül. /5/ Ha egy építési telek területe és szélességi mérete a /3/, /4/ bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható, tetőtere beépíthető, alapterülete max. 10%- kal bővíthető, ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (pl. beépítettség, építménymagasság), de új épület nem építhető. /6/ Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (beépítettség, építménymagasság) felújítható, - 2 -
tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti beépítési mód szerint építhető. /7/ Az ipari- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken építési engedély csak akkor adható, ha az engedély kérelemhez mellékelt, a tervezett létesítményre készített, a föld, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a levegő védelmére vonatkozó környezeti hatáselemzés alapján a tervezett funkcióhoz az illetékes környezetvédelmi szakhatóságok szakvéleményükben hozzájárultak. /8/ Amennyiben egy épület: - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, - ipari gazdasági terület - különleges terület szociális, egészségügyi terület területfelhasználási egységbe kerül: a telek beépíthetőségét az építési engedély iránti kérelmet megelőzően elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni, mely eljárás során vizsgálandó: - az épület telken belüli elhelyezkedése, megközelíthetősége - a már meglévő épületek megközelíthetősége, rendeltetésszerű használhatósága, az új épület ezen épületekkel való kapcsolata, illeszkedése - a telken további épületek elhelyezési lehetőségének biztosíthatósága - a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez való illeszkedés - a szomszédos telkek és épületek rendeltetésszerű használata zavarmentességének biztosítása - a közvetlen környezethez és az utcaképhez történő illeszkedés - az épülettömeg - a tervezett épület, a meglévő épületek és a szomszédos épületek tömegének aránya - a beépítési vonal - a zöldfelületi arány - a tetőidom. /9/ Az elvi engedély kérelmétől az építésügyi hatóság a jellemzők egyértelmű meghatározhatósága esetében eltekinthet. /10/ Az ipari- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú területen a több szintű növényzet telepítése megtörtént (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint). /11/ A település beépítésre szánt területén a kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a kerti medence, vízfelület, gyephézagos térburkolat 50 %-a, valamint a terepszint alatti létesítmény feletti beültetett kertrész 33 %- a. /12/ Közpark létesítésére engedély csak kertépítészeti engedélyezési tervdokumentáció benyújtása esetén adható. /13/ A település területén építési engedély csak akkor adható ki, ha a létesítményhez az OTÉK vagy a helyi parkolás rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte biztosított. /14/ A település területén használatba vételi engedély csak akkor adható ki, ha a létesítményhez az OTÉK és a helyi parkolás rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megépültek. /15/ A beépítésre szánt terület minden területfelhasználási egységén a csatornahálózat kiépítést követően - új épület csak részlegesen közművesített, szennyvízcsatornával ellátott építési telken engedélyezhető. /16/ A csatornahálózat kiépítéséig hatóságilag engedélyezett, szigorúan ellenőrzötten zárt, engedélyezett szennyvíztároló építése is engedélyezhető. - 3 -
II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 5. /1/ Telekgerendás területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók: Kertvárosias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Különleges területek sportterület temető szociális vasúti terület mezőgazdasági repülőtér településüzemeltetési terület (Lke) (Vt) (Gksz) (Gip) (K-sp) (K-t) (K-szoc) (K-vá) (K-r) (K-tü) Kertvárosias lakóterület 6. /1/ Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1, SzT-2) Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. /2/ A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. (2) bekezdésben felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető: a./ Lke1, Lke2 övezetben kétlakásos lakóépület, b./ Lke3, Lke4 övezetben egylakásos lakóépület, c./ helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d./ egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e./ kézműipari építmény, f./ helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. /3/ A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. (3) bekezdésben felsorolt kivételesen elhelyezhető épületek közül, külön hatósági hozzájárulás esetén elhelyezhető: a./ helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, b./ sportépítmény, c./ a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, d./ a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény e./ önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. f./ üzemanyagtöltő állomás. /4/ A kertvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el: b./ szálláshely szolgáltató épület, c./ egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület. - 4 -
/5/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a beépítési módot a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja Legkisebb kialakítható telekszélesség (m) legkisebb területe (m 2 ) legnagyobb beépítettsége % - 5 - építmények legnagyobb építménymagassága (m) Lke1 O 20 800 30 4,5 5,5 60 Lke2 I 20 700 30 5,5 60 Lke3 O 14 600 25 5,5 60 Lke4 SZ 14 600 25 5,5 60 O oldalhatáron álló beépítés SZ szabadon álló I ikresen csatlakozó K kialakult minimális zöldfelületi aránya % /6/ Az építési övezetben max. F+T szintszámú épületek helyezhetők el. /7/ Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. /8/ Az Lke2 jelű övezetben lévő 2 lakásos szabadonálló épületek megtarthatók és a beépítettség mértékéig bővíthetők. A szabadonálló beépítésű 2 lakásos ingatlanok megoszthatók, amennyiben az épületrészek mind szerkezetileg, mind közművesítés szempontjából való különválasztásának műszaki akadálya nincs. /9/ Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén. /10/ Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként: - járműtároló - háztartással kapcsolatos tárolóépület - barkács műhely - műterem - a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye - a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei - kereskedelmi, szolgáltató épület. /11/ A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, max. 1 m 2 ) - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), max. 2 m 2 felülettel, építési engedély nélkül) - kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), - kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor (amennyiben nem utcafrontra építik, épített - tűzrakóhely, - kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem. - kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, - szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna, zászlótartó oszlop. /12/ Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Településközpont vegyes terület 7. /1/ A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. /2/ A településközpont vegyes területen, az OTÉK 16. (2) bekezdésben felsoroltak közül elhelyezhető: a./ legfeljebb kétlakásos lakóépület b./ igazgatási épület, c./ kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d./ közösségi szórakoztató épület gazdasági célú építmények környezetében, e./ egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f./ sportépítmény. /3/ A településközponti vegyes területen kivételesen sem helyezhető el: a./ parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, b./ önálló főépületként nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, c./ önálló főépületként termelő kertészeti építmény. /4/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja Legkisebb kialakítható telekszélesség (m) legkisebb területe (m 2 ) legnagyobb beépítettsége % építmények legnagyobb építménymagassága (m) Vt1 SZ 20 K(1000) 30 6,0* 40 Vt2 O 20 K(700) 30 6,0* 40 O - oldalhatáron álló beépítés * lásd /5/ bekezdés minimális zöldfelületi aránya % /5/ A templom építése esetén túlléphető, megengedhető maximális építménymagassága 9 m. /6/ A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, max. 1 m2 alapterülettel - 6 -
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), max. 2 m2 felülettel, építési engedély nélkül) - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), - kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, - kerti lugas. /7/ A településközpont vegyes területeken több főfunkciójú épület is építhető, amennyiben az közfunkciót lát el. /8/ Az övezet területén meglévő (Kossuth utca: 184 hrsz) négylakásos épület felújítható, bővítésre az övezet egyéb előírásainak betartásával építési engedély kiadható. /9/ A minimális zöldfelületi mértéken belül, az oldal és hátsó telekhatárok mentén min. 5 m-es sáv zöldfelületként alakítandó ki. /10/ A településközpont vegyes területeken állattartó épület nem helyezhető el. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 8. /1/ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. /2/ A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. -a szerint elhelyezhető: a./ mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b./ gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c./ igazgatási, egyéb irodaépület. /3/ A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető: a./ egyéb közösségi szórakoztató, b./ egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, c./ sportépítmény, d./ üzemanyagtöltő állomás. /4/ A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el: a./ parkolóház. /5/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja Legkisebb kialakítható telekszélesség (m) legkisebb területe (m 2 ) legnagyobb beépítettsége % építmények minimális legnagyobb zöldfelületi építménymagassága aránya % (m) Gksz1 SZ 45 2000 30 7,5 40 Gksz2 SZ 50 5000 30 7,5 40 SZ - szabadonálló beépítés /6/ A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen, egy telken több főépület is - 7 -
elhelyezhető. /7/ Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. /8/ A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a telek beépíthetőségét az építési engedély iránti kérelmet megelőzően a 4. /8/ és /9/ bekezdésekben foglaltaknak megfelelően elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni. /9/ A Gksz2 jelű övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén a szabályozási terven jelöltek szerint min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező. Ipari gazdasági terület 9. /1/ Ipari gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el. /2/ Az ipari gazdasági terület elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények (pl. szárító) elhelyezésére szolgál. /3/ Az ipari gazdasági területen - az OTÉK 20. -a szerint - elhelyezhető: a./ mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, b./ igazgatási, egyéb irodaépület. /4/ Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető: a./ parkolóház, üzemanyagtöltő állomás. /5/ Az ipari gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el: a./ egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b./ gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. /6/ A területfelhasználási egység övezeteiben az építmény elhelyezés feltételei a következők: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja Legkisebb kialakítható telekszélesség (m) legkisebb területe (m 2 ) legnagyobb beépítettsége % építmények minimális legnagyobb zöldfelületi építménymagassága aránya % (m) Gip1 SZ 120 10000 30 7,5* 40 Gip2 SZ 70 5000 30 7,5* 40 SZ - szabadonálló beépítés * - lásd /7/ bekezdés /7/ Ha az alkalmazott technológia nagyobb építmény magasságot követel meg az övezetben előírt megengedhető maximális építménymagasság túlléphető, amennyiben az épület elhelyezkedését, környezetbe való illeszkedését az engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedély keretében vizsgálták. /8/ Az újonnan beépítésre kijelölt ipari gazdasági területeken a 3. (6) bekezdése szerint (0171/21-27 hrsz, és a 0103/25-43 hrsz) telekosztás csak telekalakítási terv alapján lehetséges. A telekalakítási tervet csak a teljes tömbterületre lehet elkészíteni. - 8 -
/9/ A telekalakítási terv elkészítéséig a területet a 55. /3/ szerint változtatási tilalom terheli. /10/ Ipari gazdasági területen új épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. /11/ Ipari gazdasági területen a telek beépíthetőségét az építési engedély iránti kérelmet megelőzően a 4. /8/ és /9/ bekezdésben foglaltaknak megfelelően elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni. /12/ Az ipari gazdasági területen új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető. /13/ A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező. /14/ Az övezet területén jelenleg is meglévő lakóépületek, saját telken annak méretétől függetlenül - felújíthatók, de nem bővíthetők, s új lakóépület nem építhető. Különleges területek 10. /1/ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: - sportterület - (K-sp), - temető terület - (K-t) - szociális terület (K-szoc) - vasúti terület (K-vá) - repülőtér területe (K-r) - szennyvíztisztító területe (K-szt) /2/ A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem lehetséges. Sportterületek (K-sp) 11. /1/ A terület főként sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. /2/ A sportlétesítmények területén a) sport építmények b) sport építmények kiszolgáló létesítményei c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el. /3/ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja Legkisebb kialakítható telekszélesség (m) legkisebb területe m 2 legnagyobb beépítettsége % építmények minimális legnagyobb zöldfelületi építménymagassága aránya % (m) K-sp SZ K K 10 4,5 60 SZ K - szabadon álló beépítés - kialakult állapot - 9 -
/4/ Új sportépület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertészeti tervet is kell tartalmaznia. Temetők területe (K-t) 12. /1/ A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el. /2/ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja Legkisebb kialakítható telekszélesség (m) legkisebb területe (m 2 ) legnagyobb beépítettsége % építmények minimális legnagyobb zöldfelületi építménymagassága aránya % (m) K-t SZ 100 13000 5 4,5 80 SZ K - szabadon álló beépítés - kialakult állapot /3/ A temető északi bővítési területén a 47-es út melletti területen a telekhatár mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező. /4/ A temetőbővítés területén a szabályozási terven a telken belüli védőterületként jelölt 30 m-es védősávra vonatkozóan az OTÉK 26. (8) bekezdésében foglaltak az irányadók. /5/ A védőterületen belül koporsós temetés nem lehetséges, kizárólag urnatemetőt lehet kialakítani. Szociális terület (K-szoc) 13. /1/ A területen a szociális ellátás épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el. /2/ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés legkisebb legnagyobb építmények minimális jele módja területe beépítettsége % legnagyobb építménymagassága zöldfelületi (m 2 ) (m) aránya % K-szoc SZ 10000 25 7,5 60 SZ K - szabadon álló beépítés - kialakult állapot - 10 -
/3/ Az építési övezetben max. F+1+T szintszámú épület helyezhető el. /4/ A különleges terület, egészségügyi szociális területen a telek beépíthetőségét az építési engedély iránti kérelmet megelőzően a 4. /8/ és /9/ bekezdésben foglaltaknak megfelelően elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni. /5/ Az övezetben új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető. /6/ Az övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m- es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező. Vasúti terület (K-vá) 14. /1/ A terület kizárólag vasútállomás és egyéb, a vasút üzemelésével összefüggő gazdasági és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál. /2/ A vasúti területen: - vasútállomás épületei; - a területet használók utazóközönség - ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények; - vasútállomás gazdasági és irodai kiszolgáló létesítményei, - szolgálati lakások építhetők. /3/ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja legkisebb területe (m 2 ) legnagyobb beépítettsége % építmények minimális legnagyobb építménymagassága (m) aránya zöldfelületi % K-vá SZ K(5000) 15 6,0 60 SZ - szabadon álló beépítés K - - kialakult állapot /4/ Az építési övezetben max. F+1 szintszámú épület helyezhető el. Repülőtér területe (K-r) 15. /1/ A terület kizárólag repülés és a repülőtér üzemelésével összefüggő gazdasági és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál. /2/ A repülőtér területén: - repülőtér biztonságos működését biztosító épületek (irányító épület, hangár); valamint - a területet használók ellátását szolgáló szociális létesítmények helyezhetők el. /3/ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: - 11 -
AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele beépítés módja legkisebb területe m2 legnagyobb beépítettsége % építmények minimális legnagyobb építménymagassága (m) aránya zöldfelületi % K-r SZ 50.000 5 6,0 60 SZ - szabadon álló beépítés /4/ Az építési övezetben max. F+1 szintszámú épület helyezhető el. Szennyvíztisztító területe (K-szt) 16. /1/ A területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges műtárgyak elhelyezésére szolgál. /2/ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés legkisebb legnagyobb építmények minimális jele módja területe beépítettsége % legnagyobb építménymagassága zöldfelületi m2 (m) aránya % K-szt SZ 2500 10 4,5 80 SZ K - szabadon álló beépítés - kialakult állapot /3/ A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 17. /1/ Telekgerendás területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók: Zöldterület (Zkp) Erdőterület (Eg, Ev, Ev-N, (Ev) Et) Mezőgazdasági területek: Általános mezőgazdasági terület (Má1) Gyepművelésű mezőgazdasági terület (Má2) Általános mezőgazdasági terület (Má3) kialakult tanyarendszerrel Gyepművelésű mezőgazdasági terület (Má4) kialakult tanyarendszerrel Kertes mezőgazdasági terület (Mk) Vízgazdálkodási terület (V) Közlekedési terület (KÖ) Közműterület (Kmű) - 12 -
Földgázkút, tároló (Kmű-G) Zöldterület 18. /1/ Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási Terveken Zkp jellel szabályozott, növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló közterület. /2/ Zöldterületen - a pihenést és testedzést szolgáló építmény, - vendéglátó épület, - a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. /3/ Zöldterületen szabadonálló módon max. 2%-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagasságú épület építhető. /4/ Az övezet telkein a zölddel való fedettség legalább 85%-os kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani. /5/ A település területén található közparkok területe nem csökkenthető, fel nem osztható. /6/ Zöldterületen fák kivágása szakértő által és csak akkor engedélyezhető, ha azt - a fák egészségi állapota, - balesetveszély elhárítás, - vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik. /7/ A területen közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével valamint reklámtáblák nem helyezhetők el. /8/ Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. /9/ A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell. /10/ A közparkok kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv (lásd fogalommagyarázat) alapján történhet. /11/ Az övezetben a haszonállattartás minden fajtája tilos. Erdőterület 19. /1/ Erdőterület a Szabályozási Terveken E jellel szabályozott, erdő művelési ágú beerdősült illetve a településrendezési terv alapján erdősítésre javasolt ingatlanok területe. /2/ Az erdőterületeket érintő igénybevételi (pl.: művelési ág változtatás, termelésből való kivonás) ügyekben az erdészeti hatóság Állami Erdészeti Szolgálat ügydöntőként, illetve a telekalakítási és építési ügyekben szakhatóságként jár el. /3/ Az erdőövezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók. /4/ Az erdőövezetekben kerítés csak vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető. /5/ Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából: - gazdasági Eg - védelmi Ev (védett vagy védő erdő) - védelmi Ev-N (védő erdő rekultiválandó területen) - véderdősáv (Ev) - turisztikai (Et) - 13 -
Gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) 20. /1/ A terület gazdasági rendeltetésű erdők fenntartására illetve kialakítására szolgál. /2/ Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetén az erdő rendeltetésének megfelelő erdőés vadgazdálkodási célú épületek szabadonálló módon, max. 0,5%-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagassággal építhetők. A beépíthető legkisebb építési telek min. 100.000 m 2, azaz 10 ha. /3/ Gazdasági rendeltetésű erdőterületen építési engedély akkor adható ki, ha az erdősítés megtörtént Védelmi rendeltetésű erdők (Ev) 21. /1/ Az övezet elsődlegesen védelmi (talaj-, település-, és egyéb környezetvédelmi) célú erdő területek fenntartására illetve kialakítására szolgál. /2/ A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad. /3/ Kialakítható legkisebb területe 1500 m 2. /4/ Az erdőművelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. /5/ Az övezetben csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók. /6/ Az övezet nem építhető be, területén csak az erdőgazdasági műveléshez szükséges, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra építményei (utak, közművek, stb.) helyezhetők el. /7/ Az övezethez tartozó erdőterületek min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. /8/ Az övezet területén meglévő tanyaépület felújítható, de új épület nem építhető. Védelmi rendeltetésű erdő rekultiválandó területen (Ev-N) 22. /1/ Az övezet rombolt felületek erdősítéssel történő rekultivációjára szolgál. /2/ Az övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet. /3/ A rekultiváció elvégzéséig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését meg kell oldani. Véderdősáv (Ev) 23. /1/ Az övezetbe az erdősítésre ajánlott mezőgazdasági területek tartoznak. /2/ Az övezet területén az erdő kialakítása nem kötelező, azonban az érintett telkek esetében felmerülő erdősítési szándék elsősorban az övezet területén engedélyezhető. - 14 -
Turisztikai rendeltetésű erdők (Et) 24. /1/ A terület egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők fenntartására illetve kialakítására szolgál. /2/ A zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen. /3/ Az övezet területén lakó és gazdasági épület, valamint gyógy-és vendéglátó szállásférőhely, üzlet, üdülőtábor és kemping nem létesíthető. /4/ Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezetén az erdő rendeltetésének megfelelő erdőés vadgazdálkodási célú épületek szabadonálló módon, max. 2%-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagassággal építhetők. A beépítető legkisebb építési telek min. 100.000 m 2. /5/ Turisztikai rendeltetésű erdőterületen építési engedély akkor adható ki, ha az erdősítés megtörtént. Mezőgazdasági terület 25. /1/ A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a felszíni vizek védelme, a mezőgazdasági tájhasználat, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok következtében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja: - Általános mezőgazdasági terület (Má1) - Gyep művelésű mezőgazdasági terület (Má2) - Általános mezőgazdasági terület (Má3) tanyás térségben - Gyep művelésű mezőgazdasági terület (Má4) tanyás térségben - Kertes mezőgazdasági terület (Mk) /2/ A mezőgazdasági övezetek telkei jellemzően nem beépítésre szánt területek, a növénytermesztés és állattenyésztés tevékenységének területe, azonban az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei is elhelyezhetők. /3/ A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani, az épület ill. építmény tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű kell legyen. /4/ Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le. /5/ Valamennyi mezőgazdasági övezet területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten egyéb rendelkezések hiányában az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el. Általános mezőgazdasági terület (Má1) 26. /1/ Az általános mezőgazdasági terület a nagyüzemi árutermelő gazdálkodásra is alkalmas terület. - 15 -
/2/ Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. /3/ Az Má1 övezetben szántó, gyep művelés esetén minimum 10 ha (100.000 m 2 ) nagyságú területen helyezhető el épület. Az építés feltételei: - beépítési mód: szabadonálló; - legnagyobb beépítettség: 2%; - építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m; - terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% lehet. /4/ Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén, melynek legnagyobb építménymagasságát elvi engedélyben kell meghatározni. /5/ Má1 jelű övezetben művelés alól kivett, korábban kialakított tanya (lásd fogalommagyarázat) területen lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel, amelyen belül a lakóépület alapterülete a maximum beépítettség fele lehet. /6/ Az övezetben lehetséges az OTÉK 29. (5)-(8) bekezdése alapján legalább 2 ha (20.000 m 2 ) nagyságú telken birtokközpont kialakítása, amennyiben az OTÉK 1. számú melléklete 55/A. pontja szerinti mezőgazdasági birtoktest bizonyítottan létezik és legalább 40 ha (400.000 m 2 ) összterületű. Az adott területen az összterület, azaz a birtoktest 2%-ának megfelelő nagyságú beépítettségű birtokközpont létesíthető, de a beépítés mértéke az adott terület 25%-át nem haladhatja meg. /7/ A birtokközpont épületeit legalább 10 méter széles fásítással szükséges körülvenni és ezáltal mindinkább a tájba illeszteni, /8/ Mindazokra a telkekre, amelyek a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra kerültek építési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. - a telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető a lakóépület is, - az épületeket a telek határától legalább 5 m távolságra kell elhelyezni. Gyep művelésű mezőgazdasági terület (Má2) 27. /1/ Az övezet jellemzően a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. /2/ Az övezetben lakóépület valamint legelő-, gyepgazdálkodás ill. hagyományos állattartás gazdasági épületei helyezhetők el. /3/ Az Má2 övezetben gyep művelés esetén, minimum 20 ha (200.00 m 2 ) nagyságú területen helyezhető el a /2/ bekezdésben jelölt épület. Az építés feltételei: - beépítési mód: szabadonálló; - legnagyobb beépítettség: 1%; lakóépület esetén legfeljebb 0,5 % - építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m; - terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% lehet. /4/ A területen az építmények közül csak karám, istálló és villanypásztor helyezhető el a megengedett beépíthető legkisebb telekterület megléte esetében, vagy több, egymással szomszédos telek tulajdonosa által közösen, amennyiben telkeik együttes területe meghaladja a minimálisan kialakítható legkisebb telekterület nagyságát. - 16 -
Általános mezőgazdasági terület tanyás térségben (Má3) 28. /1/ Az övezet a hagyományos kisüzemi árutermelő gazdálkodású, kialakult tanyás beépítésű mezőgazdasági terület. /2/ A területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. /3/ Az Má3 övezetben szántó, gyep művelés esetén minimum 5 ha (50.000 m2) nagyságú területen helyezhető el épület. Az építés feltételei: - beépítési mód: szabadonálló; - legnagyobb beépítettség: 0,5%; - építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m; - terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% lehet. /4/ Az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén, melynek legnagyobb építménymagasságát elvi engedélyben kell meghatározni. /5/ Má3 jelű övezetben művelés alól kivett, korábban kialakított tanya (lásd fogalom meghatározás) területen lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel, amelyen belül a lakóépület alapterülete a maximum beépítettség fele lehet. Gyepművelésű mezőgazdasági terület tanyás térségben (Má4) 29. /1/ Az övezet a hagyományosan kisüzemi árutermelő gazdálkodású, kialakult tanyás beépítésű terület, amely a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés végzésének megőrzéséhez vagy kialakításához szükséges építmények elhelyezésére szolgál. /2/ Az övezetben legelő-, gyepgazdálkodás ill. hagyományos állattartás gazdasági épületei helyezhetők el. /3/ Az Má4 övezetben gyep művelés esetén, minimum 10 ha (100.000 m2) nagyságú területen helyezhető el a /2/ bekezdésben jelölt épület. Az építés feltételei: - beépítési mód: szabadonálló; - legnagyobb beépítettség: 1%; - építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m; - terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% lehet. /4/ Má4 jelű övezetben művelés alól kivett, korábban kialakított tanya (lásd fogalom meghatározás) területen lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel, amelyen belül a lakóépület alapterülete a maximum beépítettség fele lehet. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 30. /1/ A kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű kertészeti termelés létesítményeinek elhelyezésére szolgáló, valamint a saját ellátást szolgáló, illetve az aktív szabadidő eltöltést biztosító kertészeti tevékenység területe. /2/ A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést (növénytermesztés), a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló építmények helyezhetők el. - 17 -
/3/ Az övezetben a /2/ bekezdésben jelölt épületek csak olyan telken építhetők, amelyek legalább 60%-os mértékben szőlővel vagy gyümölcsössel vannak betelepítve. /4/ Az övezet telkei szabadonálló módon, max. 3%-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagassággal építhetők be. A beépíthető legkisebb építési telek min. 1500 m 2. /5/ Az kertes mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető. /6/ A terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% lehet. /7/ Az övezet területén telekalakításra, építésre csak akkor adható ki engedély ha a szükséges közterületi bejegyzés megtörtént. /8/ Az épületek alapterülete max. 120 m 2 lehet. /9/ A terület földrészletein az épületeket szabadon állóan, minimum 5,0 m-es előkerttel és min. 3,0 m-es oldalkerttel kell elhelyezni. /10/ A területen fekvő földrészletek csak akkor oszthatók meg, ha a megosztás során 1500 m 2 -nél kisebb területű földrészletek nem keletkeznek. A megosztás során létrejövő földrészletek megközelítéséhez szükséges közút kialakításáról saját terhükre, a megosztásra kerülő földrészletek tulajdonosai kötelesek gondoskodni. A megosztás során nyúlványos földrészlet nem alakítható ki. /11/ A terület földrészletein csak drótfonat kerítés, vagy áttört léckerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető. A területen 80 cm-nél magasabb támfal nem építhető, továbbá tilos a természetes talajszint 1,0 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása. /12/ A terület földrészletein különálló űrgödrös árnyékszék, vagy WC csak akkor építhető, ha más épület nem épül. WC építése esetén a keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell vagy a szennyvízkezelést házi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani. /13/ Föld feletti gáztartály nem helyezhető el. Vízgazdálkodási terület 31. /1/ A vízgazdálkodási terület a szabályozási terven V jellel jelölt területfelhasználási egység, mely az öntöző- és belvízcsatornák medrének és parti sávjának, a felszíni vizek medrének és parti sávjainak, valamint az ivó-, szenny-, csapadék- és öntözővíz gazdálkodással összefüggő tevékenységek területeit fogadja. /2/ Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. /3/ A telekgerendási, a csorvás-telekgerendási és a dögös-kákafoki csatorna jó karbantartásáról gondoskodni kell. A csatornák mentén 6-6m szélességben parti kezelősávot kell biztosítani, ahol zavaró létesítmény nem helyezhető el, illetve fás növényzet nem telepíthető. /4/ A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad. Közlekedési területek általános előírásai 32. /1/ Az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek közlekedési területek a szabályozási terven a KÖ jellel jelölt területfelhasználási egységbe tartoznak. - 18 -
/2/ A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. /3/ Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. /4/ A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. Telekgerendás területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki. /5/ Magánút kialakítása esetén az út- és közműépítési tervek engedélyezési eljárásába az önkormányzat mellett az érintett szakhatóságokat is be kell vonni. /6/ Az építési (szabályozási) szélességen belül utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. /7/ Telekgerendás területén a közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap szerint kell kialakítani. /8/ A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a.) Országos főforgalmi utak: - 47 j. gyorsforgalmi út: K.IV.-A.; b.) Országos mellék utak: - 4411 j. út; K.V.-A., - 4432 j. út; K.V.-A; c.) Települési gyűjtőutak: - Kossuth Lajos út: B.V. c-a,b - Dózsa György út: B.V. c-a,b - Tulipán utca: B.V. c-a,b - Dózsa György utca folytatásában tervezett gyűjtőút: B.V. c-a,b, - ipari területet feltáró gyűjtőút: B.V. c-a,b; d.) Települési kiszolgáló utak: B.V. c-a,b. /9/ A 47 j. gyorsforgalmi út szabályozási szélessége megtartandó. Védőtávolsága 50 50 m. /10/ A 4411 j. országos mellékút szabályozási szélessége megtartandó. Védőtávolsága 50 50 m. /11/ Az országos utak külterületi szakaszai mentén a védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. /12/ Az önkormányzati úthálózaton belül gyűjtőúti szerepet tölt be a Kossuth Lajos utca, Dózsa György utca, Tulipán utca, Dózsa György utca folytatásában tervezett út és az iparterületet feltáró útja a szabályozási terven jelölt szabályozási szélességgel. /13/ A lakóutak szabályozási szélessége új utca esetén min. 12 m, ill. a szabályozási terven jelöltek szerint alakítandó ki. /14/ A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el. /15/ Az egyes övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani. /16/ Jelenleg is működő intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása közterületi parkolóval is megoldható helyi parkolási rendelet alapján. /17/ Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges. /18/ A parkolási rendelet megalkotásáig parkolóhelyet a telken belül kell biztosítani. /19/ A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén az alábbi helyeken új parkolók létesítése lett tervezve: - 19 -
- az általános iskola előtt 10 parkoló állás, - a templom előtt 10 parkoló állás, - az orvosi rendelő előtt 5 parkoló állás, - a temető területén 20 parkoló állás, - a sportpálya előtt 30 parkoló állás. /20/ Közterületen a parkolóhelyeket 8 parkolóhely fölött fásítani kell, 4 ph-ként min. 1 db fa ültetendő. /21/ A település területén a helyi érdekeltségű és a regionális kerékpárút nyomvonala a szabályozási terven került kijelölése. /22/ A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére. /23/ Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. III. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE Általános előírások 33. /1/ Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet. /2/ Az előkertben - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz) - közműbecsatlakozás építménye, kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló is elhelyezhető. /3/ A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőrétegvédelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell. /4/ Termőföldet érintő építési beruházások esetén a meg kell kérni a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását. /5/ A településen legfeljebb alápincézett, földszintes, tetőtér beépítésű épület építhető. /6/ A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes. /7/ A település területén távközlési magasépítmény, adótorony csak tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján helyezhető el. /8/ A település területén 10 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop csak tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján helyezhető el. /9/ Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, több főépület is engedélyezhető, illetve melléképület építhető. /10/ Közművesítettség minimális mértéke: teljes. - 20 -
/11/ A település főútja (Dózsa György és Kossuth Lajos utca) mellett maximum 1,80 m magas, 70%-ban áttört kerítés építhető. Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, tömör fakerítés is építhető. /12/ A beépítésre szánt területeken a gépkocsik tárolását telken belül kell megoldani. /13/ Védőterülettel terhelt létesítményt csak úgy lehet elhelyezni, hogy annak védőterülete nem nyúlhat át a szomszédos települések közigazgatási területére. Beépítési mód, építési hely 34. /1/ A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi: a./ O oldalhatáron álló, b./ SZ szabadon álló, c./ I ikresen csatlakozó. /2/ Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala: a./ az északi telekhatár b./ észak-nyugati telekhatár, vagy az észak-keleti telekhatár az utcában kialakult állapotnak megfelelően. c./ a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár. /3/ Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös telekhatára: a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár kell legyen. /4/ Saroktelek beépítési módja: a./ szabadon álló beépítési mód esetén: szabadon álló, b./ oldalhatáron álló beépítés esetén, a csatlakozó szomszédos építési helyek alapján az utcakép egységessége, a településszerkezet megőrzése érdekében a telket szabadon állóként is be lehet építeni. /5/ Az előkert: a./ túlnyomórészt beépített telektömb esetén: a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen. b./ Új beépítés esetén: lakóterület esetében 5 m, gazdasági terület esetében : min. 10 m, egyéb esetben : min.5 m. /6/ Az oldalkert és hátsókert: az OTÉK, OTSZ szerinti. /7/ Az építési vonal a kialakult telektömbben: a./ b./ foghíj és saroktelek esetében: illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai /közterületi/ építési vonalához, közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen: illeszkedjék a tömbben jellemző beépítési vonalhoz. /8/ Amennyiben egy telek beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól az épület bővíthető, felújítható, tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezeti paraméterek betartásával építhető. - 21 -