Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola. Agrokemikáliák irritatív hatásainak toxikológiai vizsgálata in vitro rendszerekben

Hasonló dokumentumok
Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola. Agrokemikáliák irritatív hatásainak toxikológiai vizsgálata in vitro rendszerekben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TAVASZI JUDIT

(EGT-vonatkozású szöveg)

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola

HERBICIDEK (STOMP 330 EC, DIKAMIN D) ÉS NEHÉZFÉMEK (RÉZ, KADMIUM, ÓLOM) EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSA MADÁREMBRIÓKON

INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXXIV.)

Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

(EGT-vonatkozású szöveg) (3) A 440/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR

Bioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer

Állatokon végzett vizsgálatok alternatíváinak használata a REACHrendelet

Dodé Réka (ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori IskolaAlkalmazott Alknyelvdok 2017 nyelvészet program) február 3. 1 / 17

Publikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)

Háhn Judit, Tóth Gergő, Szoboszlay Sándor, Kriszt Balázs Szent István Egyetem. TOX 2018, Lillafüred, október

A NÖVÉNYVÉDELMI SZABÁLYOZÁS AKTUALITÁSAI

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

Doktori Tézisek. dr. Osman Fares

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

Fagyasztott élelmiszer-emulziók stabilitásának vizsgálata

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

Innovációs lehetőségek a LAB Research Kft-nél

Patogén mikroorganizmusok vizsgálata molekuláris biológiai módszerekkel

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata

MEGHÍVÓ. A Debreceni Egyetem Orvostudományi Doktori Tanácsa meghívja Önt. Dr. Szatmári Szilárd Attila

PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez.

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

Felelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése

B I Z T O N S Á G I A D A T L A P Dalma padlófelmosó Készült az 1907/2006 EK /REACH/ és az 1272/2008 EK rendelet szerint 5.

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

SOILTONIC. A növények egészsége a talajban kezdődik SOILTONIC. mint talajkondicionàló

Záró Riport CR

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 5. (OR. en)

GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Anyagtakarékos permetezőgépek vizsgálatának eredményei Dimitrievits György, Gulyás Zoltán, Kovács László (MGI), Kalmár Imre (TSF MFK)

Publikációs lista. Gódor Győző július 14. Cikk szerkesztett könyvben Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk...

B I Z T O N S Á G I A D A T L A P Black & Dark Készült okt. 19-.én az 1907/2006 EK rendelet /REACH/ szerint

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

B I Z T O N S Á G I A D A T L A P Dalma aktív mosógél Készült 2013 okt. 11.én az 1907/2006 EK /REACH/ és az 1272/2008 EK rend.

ERD14: egy funkcionálisan rendezetlen dehidrin fehérje szerkezeti és funkcionális jellemzése

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

EURÓPAI PARLAMENT. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság PE v02-00

Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete

BIZTONSÁGI ADATLAP (a R.E.A.C.H. 1907/2006-os sorszámú Európai Szabályzat Annex II. sz. melléklete szerint) PYRUS 400 SC

KÖRNYEZETSZENNYEZŐ NEHÉZFÉMEK (RÉZ, KADMIUM) ÉS HERBICIDEK (DUAL GOLD 960 EC, STOMP 330 EC) EGYEDI ÉS EGYÜTTES TOXICITÁSA HÁZITYÚK-EMBRIÓKON

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en)

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Háztartási vegyszerek tesztje

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

H A T Á R O Z A T. G&G Növényvédelmi és Kereskedelmi Kft. (6726 Szeged Torockói u. 3/B.)

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5

A kereszthivatkozás és a kategóriák használata a REACH keretében. Webszeminárium a tájékoztatási követelményekről december 10.

AZ ACETON ÉS AZ ACETONILGYÖK NÉHÁNY LÉGKÖRKÉMIAILAG FONTOS ELEMI REAKCIÓJÁNAK KINETIKAI VIZSGÁLATA

VALÓS HULLÁMFRONT ELŐÁLLÍTÁSA A SZÁMÍTÓGÉPES ÉS A DIGITÁLIS HOLOGRÁFIÁBAN PhD tézisfüzet

Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba


A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

2004 Nyugat Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar Okleveles Könnyűipari Mérnök

Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában. Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende

Minőségbiztosítás gyógyszer és növényvédő szer vizsgáló laboratóriumokban

Biztonsági adatlap az 1907 / 2006 / EK rendelet szerint

Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya.

FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban

Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék

BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT B HANGYAIRTÓ POROZÓ 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE 2. ÖSSZETÉTEL

MULTIMÉDIA ALAPÚ OKTATÁSI TECHNOLÓGIÁK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KATONAI SZAKNYELVOKTATÁSBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

Szőlő növényvédelmi előrejelzés ( ) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára

AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola

A pulzáló és folyamatos norfloxacin itatás összehasonlító vizsgálata csirkében és pulykában. Sárközy Géza

Szakmai önéletrajz. Nyelvvizsga: Angol orvosi szaknyelv középfok (Bizonyítvány száma: D A 794/1997), orosz alapfok.

Kedvezményezett árlista a szőlő növényvédelméhez 2015.

Ultrasound biomicroscopy as a diagnostic method of corneal degeneration and inflammation

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048947/06 számú dokumentumot.

Quick 5 EC Gyomirtó permetezőszer őszi káposztarepce, napraforgó és cukorrépa magról kelő- és évelő egyszikű gyomnövényei ellen

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

Klórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

KUTATÁSI JELENTÉS. DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata

BIZTONSÁGI ADATLAP. A termék nem rendelkezik DSD/DPD alatti besorolással. Az anyag nem azonosított PBT anyagként.

Strobilurin és folpet típusú hatóanyagok kombinációja a biztosabb hatás érdekében.

Humán anyagok kenőképességének vizsgálata és hatása a gerincimplantátumok stabilitására

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben

Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra

Átírás:

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezető: Dr. Budai Péter egyetemi docens Agrokemikáliák irritatív hatásainak toxikológiai vizsgálata in vitro rendszerekben Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Kormos Éva Keszthely 2017

1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI, CÉLKITŰZÉSE A megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerek előállításában - a világ rohamosan növekvő népességének egyre nagyobb élelmiszerigénye mellett a növényvédő szerek okszerű felhasználásának jelentős szerepe van. A kémiai növényvédelem mellett egyre kiemeltebb szerepet kap a biológiai és fizikai növényvédelem, mert a termésveszteséget okozó károsítók ellen a környezet kímélése érdekében lépünk fel. A növényvédő szerek, bár szükséges anyagok, potenciális mérgek, ezért kedvező hatásaik mellett esetleges káros hatásokkal is számolnunk kell. Ezek a káros hatások az élő szervezetekre sokféleképpen érvényesülhetnek. Mivel a környezetbe juttatjuk ki a peszticideket, mérgeződhet a környezet (talaj, víz, levegő), illetve az itt élő nem-célszervezetek (méh, hal, vad, rovar, háziállat), valamint a táplálékláncban feldúsulva végső fogyasztóként az ember is. Felhasználás során szintén mérgeződhet az ember, mint aki kijuttatja, alkalmazza a szereket. A kijuttatást végző személy testfelszínére kerülve helyi, illetve általános mérgezés alakulhat ki. A szerek különböző mértékű szem- és bőrkárosodást okozhatnak irritatív hatásuktól függően. A szembe jutott mérgező anyagok az enyhe, reverzibilis kötőhártya gyulladástól kezdve súlyos és maradandó szemkárosodást, szaruhártyahomályt, végső esetben vakságot és egyéb életveszélyes károsodást is okozhatnak. A növényvédő szerek engedélyezési eljárása során rendkívül fontos szerepet töltenek be az állatkísérleti vizsgálatok. Ezek segítségével van mód arra, hogy megismerjük egy-egy készítmény vagy hatóanyag toxikológiai tulajdonságait, valamint így nyílik lehetőség az agrokemikáliák felhasználási feltételeinek pontos meghatározására és a humán-egészségügyi kockázatok csökkentésére. A vegyi anyagok szemre gyakorolt hatásának vizsgálata további segítséget nyújt a felhasználáshoz előírt védőeszközök ki- és továbbfejlesztéséhez is. Az állatkísérletek során leggyakrabban alkalmazott eljárások az in vivo metodikák közé tartoznak. A szemirritáció vizsgálata a nyúlon végzett in vivo szemirritációs teszttel történik. Ennek segítségével van mód megbecsülni az emberi felhasználás során esetlegesen előforduló expozíció következményeit. A vizsgálat során a nyulak kötőhártyazsákjába cseppentik a vizsgálni kívánt vegyi anyagot, majd megfigyelik annak esetleges károsító hatásait. Ez az eljárás igen fájdalmas lehet a kísérleti állatra nézve, etikailag erősen megkérdőjelezett az állatvédelmi szervezetek által, így már különböző alternatív módszerek vannak az engedélyeztetés folyamatában. Ilyen alternatív módszerek az in vitro technikák, melyek közé tartoznak a tyúktojás chorioallantois membránját (CAM) felhasználó tesztek, az izolált szemet alkalmazó eljárások - a vágóhídról származó izolált csirkeszemet felhasználó (ICE) teszt -,

valamint a citotoxicitási vizsgálatok. Jelenleg az in vivo szemirritációs teszttel kapott eredmények az általánosan elfogadottak a növényvédő szerek engedélyezési folyamata során. A háztartási és ipari vegyszerekkel végzett alternatív kísérletek megfelelő eredményt nyújtottak, így a fent említett alternatívák mentén érdemes kísérleteket folytatni a növényvédő szerekkel is, hiszen az ICE tesztet az OECD is elfogadja már azonosítási célra erősen irritatív és nem irritatív besorolás szerint, valamint a HET-CAM tesztet erősen irritatív besorolás szerint. Célom az volt a vizsgálataim során, hogy újabb növényvédő szerekkel és perspektivikus módszerekkel bővítsem ki a különböző in vitro vizsgálatok összehasonlítását a primer szemirritációban elismert in vivo szemirritációs teszttel, valamint, hogy megállapíthassam az alternatív módszerek együttes vagy külön-külön való alkalmazhatóságát elővizsgálati vagy kiváltási módszerként. Célom elérése érdekében 25 (MTT-nél 15) növényvédő szer irritációs potenciálját határoztam meg a HET-CAM, az MTT és az ICE teszttel, majd vetettem azokat össze az in vivo szemirritációs teszt irodalomból származó adataival.

2. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A kísérletek során különböző irritációs potenciálú gyomirtó, gombaölő és rovarölő növényvédő szerek kerültek felhasználásra, melyeken a HET-CAM (Hen s Egg Test Chorioallantois Membrane) tesztet, az ICE (Isolated Chicken Eye) tesztet és az MTT (3-(4,5- dimetiltiazol-2yl)-2,5-difeniltetrazolium bromid) vizsgálatot végeztem el. HET-CAM teszt A HET-CAM tesztet az Invittox Protocol 47. száma (1990) alapján végeztem el. A vizsgálati anyagokat 100%-os töménységben alkalmaztam. A vizsgálathoz magas termékenységi mutatóval rendelkező (White Leghorn) tyúktojásokat használtam, amelyeket lámpázás után 10 napig keltettem 37 C-on, 60-70 %-os páratartalomnál. A 10. napon a tojáshéj felnyitásával szabaddá váló chorioallantois membránra cseppentettem a vizsgálati anyagot, melyet 5 percig figyeltem meg. A membránon vérzés, véredény lízis vagy koaguláció jelentkezhet, melyek jelentkezésének idejét másodperc pontossággal rögzítettem, majd ezekből irritációs indexet számoltam. Vizsgálati anyagonként 6 db tojást alkalmaztam 4 ismétlésben. ICE teszt Az ICE tesztet az OECD 438 irányelv alapján végeztem el. A vizsgálathoz használt csirkeszemek a vágástól számított két órán belül az izolált körülményeket biztosító szuperfúziós készülékbe kerültek. A vizsgálókamrákba helyezett szemek alkalmasságát a szaruhártyahomály és a 2 v/v%-os fluoreszein-oldat megtartásának mértékével ellenőriztem. A nem megfelelő szemek kicserélésre kerültek, majd megmértem a szaruhártya-vastagságot minden szem esetében. 45-60 perces akklimatizációt követően, de még a kezelés előtt szintén meghatároztam a szaruhártya-vastagságot, a szaruhártyahomályt és a fluoreszein-megtartást mindegyik szemnél (referencia értékek). A kezelést követő mosás utáni 30., 75., 120., 180., 240. percben végzett megfigyelések során rögzített paramétereket a referenciaértékekkel összehasonlítva meghatározható volt a vizsgált vegyi anyag szaruhártyára gyakorolt károsító hatása az adott időpontban. A kezelési térfogat 30 µl, az expozíciós idő pedig 10 másodperc volt minden egyes szem esetében, amelynek lejárta után a tesztanyagot szobahőmérsékletű fiziológiás sóoldat segítségével távolítottam el a szaruhártya felszínéről (kb. 20 ml/szem). A csirkeszemek elváltozásainak mértékét százalékban fejeztem ki, majd a három mérésből származó végpontból határoztam meg a vizsgálati anyag szemirritációs potenciálját. Vizsgált anyagonként három szemet vontam kísérletbe.

MTT vizsgálat Az MTT vizsgálatot patkányból kinyert epithelsejteken végeztem, amelyeket 24 órával a vizsgálat megkezdése előtt az előzőleg elkészített szuszpenzióban (Hank-oldat), megfelelő hígításban 96 lyukú lemezre vittem fel. Másnap a tápoldatot kiöntöttem, és friss tápoldatra cseréltem, amely a vizsgálati anyag különböző mértékben hígított oldatát tartalmazta. 24 órás expozíció után 2 órán át 1 mg/ml MTT oldattal inkubáltam a sejteket, majd a keletkezett formazán kristályokat DMSO-val oldottam. Az oldat fényelnyelését 540 nm hullámhosszon mértem. Az azonos hígítások fényelnyelési adataiból (3 mérés) átlagot számoltam, majd ezt a kezeletlen sejtek (24 mérés) átlagához viszonyítva kiszámítottam a %-os sejtpusztulást. A kezelt oldat fényelnyelését a kezeletlenhez viszonyítva határoztam meg az élő sejtek %-os arányát. A vizsgálati minták minden hígításával három párhuzamos mérést végeztem. Kontrollként kezeletlen sejteket használtam. Statisztikai módszerek Az egyes vizsgált módszerek összehasonlításában rangkorrelációt alkalmaztam (Kendallféle gamma). A módszerek közötti eltérés mértékét Cohen-féle kappával állapítottam meg.

3. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. Elsőként végeztem el az alábbi növényvédő szerek szemirritációs potenciáljának meghatározását in vitro HET-CAM teszttel: - BUMPER 25 EC: irritatív, - COMMAND 48 EC: irritatív, - CYPERKILL 25 EC: irritatív, - DOMARK 10 EC: súlyosan irritatív, - DUAL GOLD 960 EC: nem irritatív, - GLIALKA STAR: irritatív, - GLYPHOGAN 480 SL: irritatív, - K-OBIOL 25 EC: súlyosan irritatív, - LEOPARD 5 EC: irritatív, - MECOMORN 750 SL: súlyosan irritatív, - MIRAGE 45 EC: irritatív, - MYSTIC 250 EC: irritatív, - NIMROD 25 EC: irritatív, - ORIUS 20 EW: súlyosan irritatív, - PROPLANT: irritatív, - PULSAR 40 SL: irritatív, - RACER: irritatív, - RELDAN 22 EC: irritatív, - SCORE 250 EC: irritatív, - SEKATOR: súlyosan irritatív, - SYSTHANE DUPLO: súlyosan irritatív, - TANDUS 200 EC: nem irritatív, - TOPAS 100 EC: súlyosan irritatív, - VERTIMEC 1,8 EC: irritatív, - WARRANT 200 SL: súlyosan irritatív. 2. Elsőként végeztem el az alábbi növényvédő szerek szemirritációs potenciáljának meghatározását in vitro ICE teszttel: - BUMPER 25 EC: irritatív, - COMMAND 48 EC: irritatív,

- CYPERKILL 25 EC: irritatív, - DOMARK 10 EC: nem irritatív, - DUAL GOLD 960 EC: irritatív, - GLIALKA STAR: irritatív, - GLYPHOGAN 480 SL: súlyosan irritatív, - K-OBIOL 25 EC: irritatív, - LEOPARD 5 EC: irritatív, - MECOMORN 750 SL: súlyosan irritatív, - MIRAGE 45 EC: irritatív, - MYSTIC 250 EC: irritatív, - NIMROD 25 EC: irritatív, - ORIUS 20 EW: irritatív, - PROPLANT: nem irritatív, - PULSAR 40 SL: nem irritatív, - RACER: irritatív, - RELDAN 22 EC: nem irritatív, - SCORE 250 EC: nem irritatív, - SEKATOR: súlyosan irritatív, - SYSTHANE DUPLO: irritatív, - TANDUS 200 EC: irritatív, - TOPAS 100 EC: irritatív, - VERTIMEC 1,8 EC: irritatív, - WARRANT 200 SL: irritatív. 3. Elsőként végeztem el az alábbi növényvédő szerek szemirritációs potenciáljának meghatározását MTT vizsgálattal: - COMMAND 48 EC: irritatív, - CYPERKILL 25 EC: irritatív, - K-OBIOL 25 EC: irritatív, - LEOPARD 5 EC: irritatív, - MIRAGE 45 EC: súlyosan irritatív, - MYSTIC 250 EC: súlyosan irritatív, - NIMROD 25 EC: irritatív, - PROPLANT: irritatív,

- PULSAR 40 SL: nem irritatív, - RACER: irritatív, - RELDAN 22 EC: súlyosan irritatív, - SYSTHANE DUPLO: irritatív, - TANDUS 200 EC: irritatív, - TOPAS 100 EC: irritatív, - WARRANT 200 SL: irritatív. 4. Az in vitro tesztekből származó eredmények in vivo adatokkal történő összehasonlítása során az in vitro tesztek (HET-CAM, ICE, MTT) jelenlegi formájukban nem alkalmasak valamennyi irritációs kategória esetében az in vivo eredmények helyett a növényvédő szerek engedélyezési célú felhasználására. 5. Az általam végzett in vitro tesztek (HET-CAM, ICE, MTT) a növényvédő szerek szemirritációs potenciáljának meghatározásában többlépcsős megközelítésben használhatóak, de növényvédő szerek esetében a HET-CAM teszt és az ICE teszt ajánlható leginkább a szemirritációs kategóriák megállapítására. 6. A növényvédő szerek szemirritációs potenciáljának meghatározása során az OECD 405-ös szabvány szerinti in vivo szemirritációs vizsgálat teljes kiváltásához egy in vitro tesztrendszer kidolgozása szükséges, melynek összeállításában a HET-CAM teszt és az ICE teszt alkalmazása javasolt.

4. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóirat cikk 1. É. Kormos, J. Tavaszi, P. Budai, A. Pongrácz, J. Lehel 2009. Eye irritation study of some pesticides on chorioallantoic membrane of the egg. Comm. Agr. Appl. Biol. Sci. Ghent University 74. 125-128. Magyarországon megjelent idegen nyelvű folyóirat cikk 1. P. Budai, J. Lehel, J. Tavaszi, É. Kormos 2010. HET-CAM test for determining the possible eye irritancy of pesticides. Acta Veterinaria Hungarica 58. 369-377. 2. É. Kormos, J. Lehel, K. Haszon 2011. Comparative study with a set of pesticides to establish eye irritancy with HET-CAM and Draize test. Georgikon for Agriculture 14. 39-51. 3. J. Tavaszi, É. Kormos, Á. Pálovics 2012. Examination of eye irritancy by using two alternative methods. Georgikon for Agriculture 15. 49-64. Magyar nyelvű folyóirat cikk 1. Somody G., Lehel J., Buda I., Várnagy L., Szabó R., Antal D., Kormos É., Budai P. 2014. Biocid termékek in vitro szemirritációs vizsgálata izolált csirkeszemen. Georgikon for Agriculture 19. 258-263. 2. Kormos É., Somody G., Szabó R., Lehel J., Buda I. 2015. In vitro HET-CAM és ICE teszttel végzett szemirritációs összehasonlító vizsgálat növényvédő szerekkel. Georgikon for Agriculture 19. 176-180. 3. Kormos É., Buda I., Szabó R., Lehel J., Budai P. 2016. Növényvédő szerek in vitro szemirritációs vizsgálata izolált csirkeszemen. Georgikon for Agriculture 20. 148-152. Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvű előadás (idegen nyelvű konferencia előadás teljes terjedelemben) 1. P. Budai, J. Tavaszi, É. Kormos, R. Szabó, D. Antal, J. Lehel 2012. In vitro ocular irritation study of some agrochemicals by using two alternative methods (HET-CAM test and MTT assay). II. Közép- és kelet-európai Laborállat-tudományi Konferencia (CEELA-2012 Triannual Conference), Budapest, 2012. június 02. Proceedings, p. 69-70. ISBN: 978-963-89561-0-1.

Magyar nyelvű konferencia-előadás (teljes terjedelemben) 1. Tavaszi J., Budai P., Kormos É. 2008. A HET-CAM teszt alkalmazása mezőgazdasági vegyi anyagok irritációs tulajdonságainak meghatározásában. Tavaszi Szél 2008, Budapest. 2008. május 23-25. 2. Kormos É., Budai P., Horváth E. 2010. A HET-CAM teszt alkalmazása a mezőgazdasági vegyi anyagok in vitro toxikológiai vizsgálatában. XX. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 2010. január 27-29. Konferencia kiadvány 83-87. 3. Kormos É., Szabó R., Antal D., Tavaszi J., Somody G., Lehel J., Budai P. 2013. Peszticidek szemirritációs hatásainak vizsgálata in vitro rendszerben. XXIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 2013. január 23-25. Georgikon for Agriculture 16. 162-166. 4. Somody G., Kormos É., Szabó R., Antal D., Lehel J., Budai P. 2013. A HET-CAM teszt alkalmazása biocid készítmények irritatív hatásainak vizsgálatában. XXIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 2013. január 23-25. Georgikon for Agriculture 16. 172-176. Csak kivonatban megjelent konferencia-előadás 1. Tavaszi J., Budai P., Kormos É. 2008. Mezőgazdasági vegyi anyagok irritatív hatásainak vizsgálata alternatív módszerekkel. XVIII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 2008. 01.30. - 02. 01. Konferencia kiadvány 151. 2. J. Tavaszi, P. Budai, É. Kormos 2008. Evaluation of eye irritancy by using the chorioallantois membrane. Eurotox 2008, Rhodes, 05-08. oct. 2008. Toxicology Letters, 2008. 180. 118. Abstracts of the 45th Congress of the European Societies Toxicology 3. É. Kormos, P. Budai,, J. Tavaszi, A. Pongrácz, J. Lehel 2009. Eye irritation study of some pesticides on chorioallantoic membrane of the egg. 61. International Symposium on Crop Protection, Ghent, May 19, 2009. Abstracts 111. 4. Kormos É., Budai P. 2009. Mezőgazdasági vegyi anyagok irritatív hatásainak vizsgálata in vitro módszerrel. TOX 2009. Galyatető, 2009. október 14-16. Kivonatok 40. 5. Kormos É., Budai P. 2010. A HET-CAM teszt alkalmazása a mezőgazdasági vegyi anyagok irritatív hatásainak vizsgálatában.. TOX 2010. Galyatető, 2010. október 13-15. Kivonatok 78.

6. Kormos É., Budai P., Lehel J., Szabó R. 2011. A chorioallantois membrán alkalmazása a növényvédő szerek szemirritációs toxikológiai vizsgálatában. XXI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 2011. január 26-28. Konferencia kiadvány 83. 7. Tavaszi J., Pálovics Á., Kormos É., Szabó R., Lehel J., Budai P. 2012. Alternatív tesztrendszer alkalmazása mezőgazdasági vegyi anyagok irritatív hatásának meghatározásában. TOX 2012. Hévíz, 2012. október 17-19. Kivonatok 28. 8. Buda I., Lehel J., Kormos É., Somody G., Szabó R., Várnagy L., Budai P. 2013. Növényvédő szerek in vitro szemkorróziós vizsgálata izolált csirkeszemen. TOX 2013. Velence, 2013. október 16-18. Kivonatok 60.