RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL



Hasonló dokumentumok
RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL. Dr. Erdei László egyetemi tanár, Törteli Falumúzeum Baráti Kör Egyesület

Meghívó. A polgármester jelenti. Boldogasszony-szobor avatására. Nyárfás Miska sikeres premier oldal

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: információk/pályázatok

Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24.

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

IV MOLNÁR ISTVÁN LEVELEZÉSE

Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 2. SZÁM UTASÍTÁSOK

VI. korcsoport Leány: január 16. (szombat), 9.00 óra

XXV-ik éuf September October ik füzet. HUSZ JÁNOS.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR LAJSTROM

Levélben értesítsen engem!

Tisztelt Egri Munkaügyi Bíróság!

Párhuzamos történet, avagy hová juthat el egy tehetséges ember Kelet- és Nyugat-Magyarországon

A Bodoki mérnök dinasztia szerepe a Körös-vidéki folyók szabályozásában

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

Elmúlt idők levelezése

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

Érd 775 Helytörténeti verseny. I. forduló

Kulturális Javak Bizottsága október 3-i ülés

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ

HAZA ÉS HALADÁs a reformkor

Kedvenc városom Szolnok Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében / /

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

A térképkészítő huszártiszt kiállítás

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

TORNA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS ELŐDÖNTŐ BUDAPEST BAJNOKSÁG 2007/2008 tanév. Budapest, február 23. I-II. korcsoport "B" kategória fiú csapatbajnokság

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

I. Mátyás ( ) az igazságos

225 éve született Széchenyi István. Határidők: I. forduló: január 6. II. forduló: február 26.

2018/2019. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ SORSOLÁS

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Hitetek mellé tudást

Descendants of Urbanus Benedek

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

XII. 1. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok ( )

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

Összefoglaló a évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak évi tudományos tevékenységéről

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A.

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Magyar várak a XV-XVI. században I. forduló

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

RÉVÉSZ IMRE EGYHÁZTÖRTÉNELEM. I. Az ó'skeresztyénségtől az ellenreformációig

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

Apám baráti köre az Adriai-tengeren VIII. 17-én

A bűnözés alakulása Magyarországon. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A megyei verseny helyszíne A megyei versenyt ezen a helyszínen író diákok iskolája A diákok évfolyama/létszáma

I. számú katonai felmérés térkép letöltés ideje: február 21.

A DEBRECENI HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK 1/2010. (II. 15.) HVI határozata az egyéni választókerületek sorszámáról és területéről

2007. évi határozatok

A limanowai csata emléknapja Sopronban

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY

Katona József, az értékteremtő

S C.F.

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral

Vívó Diákolimpia Országos Döntő Férfi Kard Egyéni II. korcsoport Budapest, április 28.

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

2014. december 18-i rendes ülésére

Iskolánk rövid története

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

Megoldás és pontozási útmutató

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból

A KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA

BÍRÓSÁGI KÖZLÖNY 2011/10. KÜLÖNSZÁM TARTALOM SZEMÉLYI RÉSZ/2 PÁLYÁZATOK /2

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM

A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Westbay - G4S - HM EI Kupa

MAGYAR KÖZLÖNY 134. szám

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

2018. február 27. kedd ig

Kecskemét, 6000,Dózsa György út / , Mosonmagyaróvár, Gorkij utca 1.

I. feladat. Ne a tojást törd!

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]

A szabálysértésekről szóló évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

TORNA DIÁKOLIMPIA "B" KATEGÓRIA ORSZÁGOS DÖNTŐ 2015/2016 tanév Budapest V-VI. korcsoport HALADÓ fiú csapatbajnokság

Átírás:

1 RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL II. Törteli Kun Balázs gyulai és kassai várkapitány I. Rész Dr. Erdei László egyetemi tanár, Törteli Falumúzeum Baráti Kör Egyesület erdei@bio.u-szeged.hu Bevezetés Törteli Kun Balázs gyulai és kassai várkapitányként jelent meg előttem, amikor a régmúlt irodalmát kutatva Árpád-kori templomaink, Kun (IV.) László királyunk (1272-1290) és szerelmetes kun kedvesei, Édua, Köpcsecs, Mandula nyomában jártam és Törtel, Árboz és Kemecse véres szellemeit idéztem (1). A várkapitányról Törtellel összefüggésben soha nem olvastam, de izgalmasnak találtam utánajárni, vajon mit rejt a Törteli előnév? Valóban törteli volt-e ő? De egyáltalán: bármilyen kapcsolata is lehetett Törtellel, számunkra a régebbi múlt egy kis szeletét, egy morzsáját rejti. Úgy tudjuk, hogy az írottan dokumentált első, Törtelhez köthető személyek egyike a Szécsényi Frank országbíró által, 1402. november 16-án a királyi emberek közt megnevezett Törtélyi Domokos, valamint a váci káptalan előtt az 1523. évi beiktatáson megjelenő "Kowach József Therthelről" voltak (2). Kecskés Judit A Törtel (személy- és hely) név újragondolása c. előadásanyagában (3) tudományos igénnyel és alapossággal dolgozza fel a Törtellel kapcsolatos névformákat. Jelen írásunknak nem célja a Törtel név eredetének és alakjainak tárgyalása, hiszen az idézett mű mindezeket részletesen feltárta. Törteli Kun Balázs esetét azonban érdemesnek tartottam részletesebben is megvizsgálni. Kecskés Judit nomenklatúrája szerint megkülönböztetőnév a Törteli előnév, ennek kialakulása a kunok beilleszkedésével kapcsolatos, amikoris

2 a Törtel egyéni név és/vagy nemzetségnév magyar névrendszerbe való beilleszkedése a XV. század folyamán történt, amikor családnévvé, előnévvé vált. A XV. századból (1436, 1469, 1475) csak a Chertan nemzetségbeli Cherche ~ Cherchy Bálint és fia Mátyás kun kapitányok jogait megerősítő oklevelekben szerepel a származásra, birtokra utaló megkülönböztető névként (Valentinus Therter dictus; Valentinus Cherchy de Therthelzallas). A XVI. századi oklevelek szerint 1523-ban a Kowách. 1529-ben a Kun (Törteli, Törtélyi) családnevek mellett jelentkezett nemesi előnévként (kiemelés tőlem E.L.), amelyek sora 1600-ban a Czikó (Törteli), 1891-ben házassága révén pedig Lösch Józef vehette fel a törteli előnevet (4). Törteli Kun Balázs várkapitány törteli illetőségének a lehetősége két alapvető kérdést vet fel: 1) Ki volt Törteli Kun Balázs, személyéhez milyen tevékenység kapcsolódik, mi módon és mikor kapott Kun Balázs nemességet, hogy a Törteli előnevet használhassa, ezáltal felelős pozíciókat tölthessen be az 1560 körüli években? 2) Voltak-e Kun nevű családok a XVI. sz. közepén Törtelen és környékén, például a szomszédos khász városokban, Cegléden és Nagykőrösön, ahonnan származtatható lenne? 1) Törteli Kun Balázs személye és tevékenysége Egy jelenkori kronológiai összefoglaló (5) több információt is közöl Kun Balázsról, úgymint viseli a törteli megkülönböztető nevet és, hogy kassai alkapitányi posztról helyezik át Gyulára várkapitányi státuszba 1560. március elején: GYULA: Bornemissza Benedek helyére a nemesektől és a jobbágyoktól érkező sok panasz miatt Kassáról törteli Kun Balázs kassai alkapitányt nevezik ki a gyulai várkapitányi tisztségre. A megoldást csak ideiglenesnek szánták, míg nem találnak megfelelő utódot. Kassai első leveleit gyulai kapitánysága idejéből március legelejéről ismerjük, innen tudjuk, hogy kb. mikor történhetett a személycsere.

3 Békés vármegye történelmi leírása, Gyulával kapcsolatban ismét utal Törteli Kun Balázsra, szintúgy a jelenkori várostörténeti krónika és a vármúzeum történeti kiállítása (6-8): 1559 dik évben Gyulavára és városa főnöke 's kapitányja Bornemisza Benedek volt; de kevés időig; mivel a' Károly Fejérvári Káptalanban létező,egyik hiteles okirat említése szerint már 1560 dik évben őt Törteli Kun Balázs nyomban, - ezt ismét még az évben Kányaffeöldi Kerechény László követte (6). 1560. Lejárt Bornemisza várkapitányi megbízatása, helyére ideiglenesen Törteli Kun Balázs kassai alkapitány került, majd július 29-ei hatállyal Kányaföldi báró Kerecsényi Lászlót nevezték ki gyulai kapitánnyá, aki csak vonakodva, megfelelő mennyiségű lőszer, élelmiszer és katona biztosítása mellett fogadta el a kinevezést (7). FŐKAPITÁNYOK 1552-1558 Mágocsi Gáspár 1559-1560 (Hevesi) Bornemissza Benedek 1560 Törteli Kun Balázs 1560-1566 Kerecsényi László (8). Haan Lajos Békés vármegye történetének leírásakor (1868-1870) így festi le a gyulai vár körül kialakult helyzetet (t.i. a Zápolya János és I. Ferdinánd kettős királysága alatt kialakult viszály a török hódoltsági terület, Erdély és a Felső-Magyarország végvárainak birtoklása miatt; Gyulát végül 1566-ban foglalta el a török)..a harmadik várnak, a sarkadinak megkegyelmezett, minthogy ennek ura, Sarkady Farkas, érezvén az őt fenyegető veszélyt s azt megelőzendő, személyesen megjelent Gyulán s Mágocsi kezeibe Ferdinand király részére letette a hűségi esküt. Nem csuda, hogy az ily nyughatatlan életet Mágocsi végre elunta s hozzá járulván még egy más, alább említendő ok (lásd főispánok) 1559 évben lemondván a gyulai várkapitányságról, innen végkép eltávozott. Utána gyulai várkapitányok voltak először Bornemiszza Benedek, azután törteli Kun Balás, kik azonban alig egypár hónapig viselték e hivatalt. Végre 1560 év végén I. Ferdinand Kérecsényi Lászlót

4 nevezé ki Gyulavára s az egész alföld főparancsnokának (9). Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben. c. monográfia Békés megye történelméhez kapcsolódóan írja le az eseményt (10): A mohácsi vész után Békés birtokosai épen úgy két pártra szakadtak, mint a szomszéd vármegyék birtokosai. Az egész vidék fölött az uralkodott, a kinek kezében a gyulai vár volt. Innét van, hogy a török beavatkozás után következett harczokban a gyulai várkapitányok vitték a főszerepet; köztük különösen Mágocsy Gáspár, Bornemisza Benedek, Kun Balázs és Kerecsényi László. Ez utóbbi hősileg védte Gyulát 1566-ban Pertaf pasa támadásai ellen. De, a mint Gyula elesett, vele az egész vidék is a török kezébe került. Törteli Kun Balázs feladatai Gyulán és az Alföldön Tekintsük most át, hogy a rövid időre kinevezett Törteli Kun Balázs milyen feladatokkal találta magát szembe és hogyan oldotta meg azokat. Megbízatását I. Ferdinánd királytól kapta, amelynek értelmében kiterjedt jogokat gyakorolhatott. Az Esztergomi Prímási Levéltár őriz egy okiratot, amely egy bizonyos birtokviszony elrendezésében való segédkezésre jogosítja fel Kun Balázst: Ferdinánd mandátuma Kun Balázshoz, Gyula várának kapitányához, hogy Zay Ferenc, Listhius János és Viczmandi Mátyás csongrádi és csanádi javainak birtokbaiktatásánál segédkezzen.(11) Szigorúbban fogalmaz a német nyelvű forrás, hiszen a segédkezés helyett a mindenképpen, ha kell erőszakkal kifejezést használja (12). Ilyen erőszakos megoldásra példa éppen az előbbi birtokviszonyok rendezése Pusztaszeren, mint majd látni fogjuk a kecskeméti főjegyző leírásában. Hogy kapitányunk eredményesen végezte ezen békeidőbeli munkáját, a gróf Károlyi levéltárban fellelhető dokumentumok is bizonyítják (13):

5 A gróf Károlyiak levéltárában levő eredetiből. Ex originali in archivo comitum Károlyi. Törteli Kun Balás, gyulavári kapitány, elintézi az orosháziak és fecskésiek közti határvillongást. Gyulavára 1560. Blasius Kun de Törtel capit. arcis Gyula metalem controversiam inter orosházenses et fecskésenses componit. Gyulae. 1560. Nos Blasius Kun de Theörtel, sacratissimae Romanor. caesareae regiaeq. maiestatis supremus capitaneus gyulensis Adjok mindennek tudtara ez my Levelönkben, hogy az minemű Igyenetlenség volt az orrosházyaknak az Feőczkesyekvel neminemeő feőld feleől, azt mi eő köztök Theőrven zerint meglattattuk Szép ez a levél, mely Törteli Kun Balázs nyelvén szól hozzánk. A hivatalos bekezdés, Mi, Blasius Kun de Theörtel.Adjok mindennek tudtára ez mi levelönkben Fecskés ma már csak puszta Kardoskút területén (14), de ugyancsak hivatkozik Törteli Kun Balázsra a Gyulához közeli Doboz község is (15). Kun Balázs várkapitányi hatalma a királyi megbízatásnak megfelelően messze az Alföldre is kiterjedt, mint azt jól mutatja Hornyik János, Kecskemét főjegyzőjének Pusztaszerre vonatkozó színes leírása (16): Azonban még így is I. Ferdinánd király 1559-dik évi adománylevelének s az egri káptalan beigtatási jelentésének azon kitétele: hogy egész Szer helység a Pőstyéniek birtokában volt s azok magszakadta után egészen adatott és igtattatott át Zay, Liszthi és Viczmándi részekre, alkalmasint hibás; mégis mindamellett hogy ezen beigtatásnak igen sokan s azok közt Pőstyéni Gergely özvegye Paksi Anna is ellenemondott, sőt Csáky Pál és Farkas már elébb Szert hatalmasul elfoglalván, 1560-ban Kún Balázs gyulai várkapitányhoz menesztett királyi rendelet fegyveres haderővel parancsolja Zayt, Liszthit és Viczmándit az 1559-diki adományzás utján nyert jószágok birtokába behelyezteti Ebben a történelmi időszakban volt a reformáció terjedésének legintenzívebb szakasza.

6 Törteli Kun Balázs hithű katolikus és egyértelműen Ferdinánd-párti volt, ezt gyulai várkapitányi pozíciója is megkívánta. Ekkor érkezett meg Gyulára Sztárai Mihály prédikátor, akinek életrajzírója, Keveházi László is megemlíti a kapitányt (17): Karácsonyinak abban igaza van, hogy a reformáció Patócsy halála után vejének, Mágócsy Gáspárnak és - tegyük hozzá. Horváth Bertalannak támogatásával nyilván új lendületet kapott. Hiszen ebben az időben távoztak Gyuláról a ferencesek, és ekkor ment végbe a gyulai egyház vagyonának szekularizációja is. Mágócsy utóda, Bornemisza Benedek viszont éppen nem szívelhette a hitújítókat. Őt követte még Törteli Kun Balázs, aki előzőleg kassai várkapitány volt, majd ezután, 1560 decemberében lett Kerecsényi László a gyulai vár kapitánya, aki Szikszai Fabricius Demeter tanító és Sztárai Mihály.concionator. ( szónokló E.L.) pártfogója volt. Hivatkozások (1) Képes Krónika (Geréb László fordítása) Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978.pp. 163-164. (2) Kristó László: Törtel község monográfiája 2011. p.17. (3) KecskésJudit A Törtel (személy- és hely) név újragondolása c. előadása (Debreceni Egyetem, 2009. november 05, ill. Törteli Híradó 2010 január (pp. 8-10.) és február (pp. 8-10.) számaiban közölve. (4) Kecskés Judit, u.a. (5) Az 1557-től 1565-ig terjedő korszak fontosabb hadieseményei Magyarországon. 1560. http:// gyorkos.uw.hu/1557-1565/1557-1565.htm (6) Gyulai Krónika. Őshajdan, közép és utókor, X. A gyulai várnak felügyelő gondnokai, parancsnokai, viszonyai. http://regi.mjvk.hu/ekonyvtar/000001_01.pdf (7) Várostörténeti kronológia. Gyula. Összeállította: Bukodi István (8) ( http://www.gyulaivarmuzeum.hu/lapok/vartortenetikiallitas.html (9) ( Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. (10) Az Osztrák Magyar Monarchia Írásban és Képben. A Hármas Köröstől a Marosig. Zsilinszky Mihály: Békés. (11) Prímási Levéltár, Esztergom. 40. Capsa. 144. 1560. (12) Archiv für Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst, Vol. 15. (1824) p. 806."...Miután a németek és törökök közötti békét rögzítették (1560 június 7), Ferdinánd parancsba adta Kun Balázsnak "azt a hármat is" (utalás egy korábbi szövegrészre E.L.) mindenképpen, ha kell erőszakkal a birtokába szerezni, ez azonban 1562-ben sikerült elöször, mikor egy 8 éves béke köttetett a törökökkel, és még további falvak, mint Cegléd, Kőrös, Kecskemét magánszemélyek kezébe kerültek...." (Bartha Bernadett fordítása). (13) Eredetije a károlyfehérvári káptalan levéltárában. Átirva a gróf Károlyiak levéltárában 1747 eszt. szóló hiteles másolatban.

7 (14) http://epa.oszk.hu/01500/01577/00019/pdf/bmmk_1995_069-095.pdf (15) http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/doboz/pages/ 000_konyveszeti_adatok.htm (16) A honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története. Irta Hornyik János, Kecskemét város főjegyzője s a Magy. Tud. Academia levelező tagja, Kecskemét, 1865. Gallia Fülöp bizománya. P. 41. (17) Keveházi László: A kereszt igéjét hirdetni kezdtem. Sztárai Mihály élete és szolgálata. Luther Kiadó, Budapest, 2005. P.141. Folytatása következik

8