TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 1. AZ ERŐMŰ MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE BIZTONSÁGI MUTATÓK 3 1.1. NORMÁL ÜZEMMENET 3 1.1.1. ÜZEMELTETÉS NEM TERVEZETT KIESÉSEK 3 1.1.2. ÁLLAPOT FENNTARTÁS 4 1.1.3. ESEMÉNYEK 5 1.2. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA 5 1.2.1. BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 5 1.2.2. FELKÉSZÜLTSÉG 6 1.2.3. KOCKÁZAT 6 1.3. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG 7 1.3.1. EMBERI TEVÉKENYSÉG 7 1.3.2. JAVULÁSRA TÖREKVÉS 9 2. BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÉS FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK 1 2.1. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSE ÉS FELÜGYELETE 1 2.1.1. ÜZEMELŐ BLOKKON VÉGREHAJTOTT ELLENŐRZÉSEK 1 2.1.2. FŐJAVÍTÁSON LEVŐ BLOKKOK ELLENŐRZÉSE 1 2.1.3. OKTATÁS ELLENŐRZÉS 1 2.2. A KARBANTARTÁS ÉS A MINŐSÉG ELLENŐRZÉSE 11 2.2.1. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜLVIZSGÁLATOK ÉS A KARBANTARTÁS ELLENŐRZÉSE 11 2.2.2. MINŐSÉGELLENŐRZÉS 11 2.3. MUNKA- ÉS TŰZVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK 12 2.4. SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK 12 2.4.1. MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM 12 2.4.2. NUKLEÁRIS KÖRNYEZETVÉDELEM 13 2.5. KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK 13 3. A NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK HASZNOSÍTÁSA 14 3.1. A KAPOTT INFORMÁCIÓK ÉS FORRÁSAIK 14 3.2. A TAPASZTALATOK FELHASZNÁLÁSA 14 ÖSSZEFOGLALÁS 16 1
2
BEVEZETÉS A korábbi évekhez hasonlóan összeállításra került a Paksi Atomerőmű éves biztonsági eredményeit, tevékenységeit összefoglaló anyag. A biztonsági értékelés a blokkok 23. évi biztonságára vonatkozó legfontosabb adatokat, az ellenőrzésekre, a tapasztalatok felhasználására vonatkozó legjelentősebb információkat tartalmazza. Kiadványunk a legfontosabb biztonsági információkat közli: biztonsági mutatók, felügyelet, tapasztalatok, valamint egyéb, a biztonságra vonatkozó tudnivalók. A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott struktúrában foglaljuk össze. Ez az új rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Már itt, a kiadvány elején ki kell térnünk a biztonságot érintő események közül arra, amely meghatározó jellegű volt a Paksi Atomerőmű 23. évi működésére. A 23. áprilisában bekövetkezett súlyos üzemzavar hatása a biztonsági mutatók értékeiben is jól számszerűsíthetően kimutatható. Az alábbiakban nagyon röviden és a teljesség igénye nélkül ismertetjük az üzemzavari eseményt. A 2. blokk 23. évi főjavítása alatt folyamatban volt a magnetit lerakódással terhelt üzemanyag kazetták kémiai tisztítása. A vegyi tisztítás az ún. 1. számú aknában elhelyezett, a Framatome Advanced Nuclear Power (FANP) cég által tervezett és leszállított tisztító tartályban került elvégzésre. 23. április 1-én a tisztítás kémiai fázisának befejezése után nem történt meg a tartály fedelének azonnali eltávolítása, a tartályt a FANP operátorai hűtési üzemmódra kapcsolták. Este 22 óra körül a tisztítást felügyelő személyzet aktivitást észlelt a tisztító körben, majd a reaktorcsarnokban lévő ellenőrző műszerek is aktivitást jeleztek. Mivel az erőmű és a FANP cég személyzete egy kazetta inhermetikussá válása miatti szivárgásra gyanakodott, elhatározták a tisztító tartály fedelének nyitását. A tisztító tartály fedelének leemelésekor váratlanul számottevő mennyiségű hidegebb víz zúdult a már felhevült kazettákra. A későbbi videokamerás vizsgálat kimutatta, hogy a hideg víz által okozott hősokk jelentős károsodást okozott a kazetták szerkezetében. A reaktorépületbe és a környezetébe kijutó hasadvány-gázok rövid időre a hatósági korlátokat meghaladó kibocsátást okoztak, de ennek a lakosságra gyakorolt hatása elhanyagolható volt. Az esemény utáni elemzések megállapították, hogy a súlyos üzemzavart elsősorban a nagy bomláshőt termelő fűtőelemek elégtelenül megtervezett hűtése okozta. 1. AZ ERŐMŰ MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE BIZTONSÁGI MUTATÓK A biztonsági mutatók rendszere (BMR) az erőmű különböző tevékenységeit jellemző olyan mutatók összessége, amelyek a biztonságos működés valamely területét, jellemzőjét mutatják be, számszerűsítik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján kialakított új biztonsági mutató rendszer legfelső szinten három fő csoportot tartalmaz. Ezek mindegyike általános mutatók, azokon belül pedig stratégiai mutatók szerint csoportosítja a jellemző mutatókat. Ez utóbbiak közül azonban csak a legfontosabbak, vagy az összehasonlításra alkalmasak kerülnek (a szövegben dőlt betűvel megkülönböztetetten) bemutatásra. A lényeges, múltbéli adatokkal is rendelkező jellemzők (a négy paksi blokk mutatóinak számtani átlagai) összehasonlításra kerülnek a korábbi néhány év mutatóival és egyes esetekben az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) szerinti nemzetközi adatokkal. A WANO mutatók az eltérő célok miatt nem minden esetben részei a paksi biztonsági mutató rendszernek, bemutatásukra itt a megfelelő értékelési területnél kerül sor. 1.1. Normál üzemmenet 1.1.1. Üzemeltetés Nem tervezett kiesések Rendelkezésre állás (WANO mutató) A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állása 23-ig igen jó volt, évek óta a világátlag feletti értéket mutatott. 23-ban a mutató értéke a korábbi évek átlagához képest jelentősen csökkent, ami a 2. blokki esemény miatt bekövetkezett termeléskiesés és a 3-as blokki lerakódással terhelt üzemanyag kazetták miatti korlátozáshoz köthető teljesítmény csökkenés következménye volt. Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya (WANO mutató) A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. (Ide tartozik az a veszteség is, amikor a tervbevétel és a termelés kiesés között nem telt el legalább négy hét.) Mértéke főleg a karbantartási és üzemeltetési tevékenységek, esetenként a tervezés hiányosságára utal. A 23. évi ugrásszerű növekedés oka jelen mutatónál is a 2. blokki esemény miatt bekövetkezett termeléskiesés volt. 3
1.1.2. Állapot fenntartás 1.1.2.1. Karbantartás A javító karbantartások száma a tárgyi évben 493 volt (az előző évi 4465-mal szemben), amely csökkenés egyrészről a jobban tervezett megelőző karbantartási tevékenységre, másrészről a 2. blokk hosszú idejű állására vezethető vissza. Az elvégzett és ütemezett javító karbantartások aránya 94,35 % volt, ami alig változott a 22. évi értékhez képest. A késve elvégzett javító karbantartások aránya 24,77 % volt (25,71 %). A megelőző illetve megelőző és javító karbantartások aránya 81,26 % volt, ami jelentéktelen csökkenést mutat (82,24 %). Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya A ciklusszám tekintetében az 1. blokki mutató alacsony értéke a hurkok 137 báros nyomáspróbáinak fokozott ciklusszám kihasználásával magyarázható. A gőzfejlesztő csövek tartalékának fogyása a szigorú dugózási kritérium ellenére jó. 1.1.2.3. Fizikai gátak állapota Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód-134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, tehát az üzemanyag inhermetikusságának mértékét fejezi ki. 23-ben a mutató értéke az előző évihez közeli szinten, annál kissé magasabban alakult A 23. évi blokki értékek rendre a következők:,4; nincs adat*; 5,41 és,4 Bq/g, amelyek mindegyike nagyságrendekkel a megengedett hatósági korlát (1 4 Bq/g) alatt van. (* az üzemzavar miatt a 2. blokk az elmúlt év nagy részében állt) 1.1.2.2. Anyagminőség A vegyészeti mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Bár ez a jellemző WANO mutató is, a saját érték számítása kissé eltér a nemzetközi összehasonlítás érdekében számolttól. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el az utolsó négy év átlagát. 23-ban értéke blokkonként rendre 1,52; nincs adat*; 1,42; 1,29 volt, ami az 1. blokk kivételével javulást jelent. (* az üzemzavar miatt a 2. blokk az elmúlt év nagy részében állt) Vegyészeti mutató 21 22 1. blokk 1,28 1,34 2. blokk 1,33 1,4 3. blokk 1,68 1,44 4. blokk 1,42 1,23 23 1,52 nincs adat 1,42 1,29 Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett érték 14,7 %/nap.) Az eddigi integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon megfelelőek, az előző évihez hasonlóak. (Az 1. blokki szivárgás a tömörtelenség feltárási és elhárítási tevékenység következtében a 3.-4. blokkal együtt igen jó értékű. Az 1995 óta tapasztalt 2. blokki szivárgás az utóbbi évek átlagának szintjén, kissé afölött található.) Külső cég bevonásával folyik a 2. blokkon a hibahelyek feltárása és azok javítása. Az anyagminőség értékelési területén fontos paraméter a ciklusszám kihasználási mutató és a gőzfejlesztőkben ledugózott csövek aránya. Mindkét mutató a fontosabb berendezések paraméter-változástól, életkortól függő állapotáról ad képet. Megmutatják, hogy az egy évre eredetileg jutó (egységnek minősített) tartalékhoz képest mekkora a következő évben felhasználható mennyiség. Így egynél kisebb értéke kedvezőtlen, ellenkező esetben a tartalék fogyása lassú. Mutató ciklusszám kihasználási mutató gőzfejlesztőben ledugózott csövek aránya 1. blokk,3 2,8 2. blokk 1, 1,84 3. blokk,9 1,88 4. blokk 1,1 1,97 4
1.1.3. Események 1.1.3.1. Jelentett események Jelentésköteles események száma 23-ban 49 esemény került társasági kivizsgálásra, mint a Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat vonatkozó irányelve szerinti jelentésköteles esemény. Ez a szám nagyobb ugyan, mint a 22. évi, de a növekmény nem jelentős és az érték alatta maradt az előző évek átlagának. A reaktor kritikus állapotában bekövetkezett 1 db ÜV-1 védelmi működés a 3. blokkon történt. Az akkor még egyetlen üzemelő turbina kiesése következett be vákuumromlás jelre, ami Utolsó turbina kiesett ÜV-1 jelet generált. Az eseményt egy armatúra téves lezárása okozta, aminek körülményeit nem lehetett tisztázni. 23-ban nem történt kézi reaktorvédelmi működtetés. Egyéb működések A blokkok közötti megoszlás (blokkonként rendre: 15, 13, 9, 1, közös: 2). Az események zömét két csoport alkotja. Az egyik a 2. blokki súlyos üzemzavar és a hozzá kapcsolódó események, a másik a dózistúllépéssel járó események. Az első olyan, eddig ismeretlen probléma megoldása elé állította az erőmű dolgozóit, amit csak nehézségek árán, nagy erőfeszítés mellett tudtak kezelni, addig ismeretlen feltételek között. A dózistúllépéses események viszonylag nagy száma új jelenség. Az elektronikus dózismérők állandó használatának bevezetésével pontosabban követhető a dolgozók dózisterhelése. A közvetetten jelentésköteles események száma 23-ban 344 volt. Ezen eseményeket a hatósági előírás szerint nem szükséges kivizsgálni, és elég csak negyedévenként, összesítve jelenteni. 1.1.3.2. Egyéb események 23-ban a szakterületi, belső kivizsgálások száma 66 volt, amely jelentős csökkenés az előző évi 87-hez képest. Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével. 1.2. Az üzemeltetés biztonsága 1.2.1. Biztonsági rendszerek és berendezések 1.2.1.1. Működések Reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma (WANO mutató) A WANO mutató a 7 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A saját mutató az ÜV-1 működések blokkonkénti számtani átlagát adja meg kritikus állapotban, nem csak az automatikus, hanem a kézi működtetéseket is figyelembe véve. A zóna üzemzavari hűtőrendszeri (ZÜHR) működések, a kiegészítő üzemzavari tápszivattyú (KÜTSZ) működések száma volt 23-ban, vagyis ilyen működések nem történtek. A biztonsági villamos betáplálási rendszer működések száma, a teljesítmény korlátozó (ÜV-3) működések száma pedig 1 volt. 1.2.1.2. Rendelkezésre állás A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma 3 volt, amely érték jelentős csökkenésnek számít a 22. évi 68 darabhoz képest. Az üzemképtelenségek rendszerenkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR - 3, kisnyomású ZÜHR - 3, sprinkler -, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer - 12, dízelgenerátor 12. Ezen értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is. Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása (WANO mutató) A fenti üzemképtelenségekből a következő rendelkezésre állási (rendelkezésre nem állási) értékek adódtak a különböző funkciót ellátó biztonsági rendszerekre (berendezés üzemképtelenség / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma): Rendszer nagynyomású ZÜHR 1. blokk 1,5. 1-4 2. blokk 3. blokk 4. blokk 1,4. 1-3 kisnyomású ZÜHR 2,71. 1-4 3,6. 1-5 sprinkler rendszer üzemzavari tápvíz és lehűtő 4,15. 1-3 1,42. 1-4 2,75. 1-3 rendszer Erőmű 2,86. 1-4 7,53. 1-5 A mutató alakulásához nagyban hozzájárult, hogy nőtt a hibafeltárás vagy hibaelhárítás céljából az üzem közben elvégzett berendezés kivételek száma. A biztonsági villamos betáplálási rendszer rendelkezésre állása a korábbi néhány év folyamán javuló tendenciát mutatott. 23-ban valamelyest romlott a mutató értéke. 4,15. 1-3 5
1.2.2.2. Balesetelhárítás A balesetelhárítási gyakorlatok hatékonyságát jellemzik a következők. A BESZ gyakorlatok során tett észrevételek száma 14, ami arra vezethető vissza, hogy a gyakorlatokon a szigorúbb értékelések során az eddigieknél kisebb jelentőségű eltérések is rögzítésre kerültek. A BESZ gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága (az ismétlődő javító intézkedésék száma), a BESZ gyakorlatokon és oktatásokon résztvevők aránya 95,76 % volt. Mindkét érték a gyakorlatokon való aktív, tudatos részvételre utal. Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága A dízelgenerátorok sikeres indításának aránya 23-ban a 3-4. blokki gépegységeknél javulást mutat. Az 1-2 blokki dízeleknél némi romlás tapasztalható, ami azonban nem jelentős. 1.2.3. Kockázat 1.2.3.1. Konfigurációs kockázat MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. (Egy eseménynél több MÜSZ hatály alá kerülés is bekövetkezhetett.) A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága számszerűen: nagynyomású ZÜHR-1 %, kisnyomású ZÜHR- 99,7 %, sprinkler-1 %, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer- 97,9 %, tehát ezen aktív berendezések működési megbízhatósága a korábbi évekhez hasonlóan igen jó. A 4. blokki üzemzavari tápszivattyúk gyakoribb kiesésének kiküszöbölésére intézkedés történt. 1.2.2. Felkészültség 1.2.2.1. Üzemeltető személyzet A jellemzők ezen csoportja az üzemviteli személyzet felkészültségére utal. A 23. év során a sikertelen hatósági vizsgák aránya 5, %, a sikertelen belső vizsgák aránya 2,34 % volt, ami némi romlást jelez a korábbi évek értékeihez képest. Ezen mutatók alakulását befolyásolja, hogy a viszonyítás alapját képező összes vizsgaszám lényegesen kevesebb volt, mint más években lenni szokott. A mutató 23-ban minden eddigi értéket meghaladó volt, ami a MÜSZ korlátozás hatály alá kerülés rögzítési fegyelem javulásának eredménye, de összefügg az üzem közben végzett hibafeltárási és hibaelhárítási tevékenységek miatti berendezés kivételek számának növekedésével is. MÜSZ sértések száma A beszámolási időszakban öt alkalommal következett be MÜSZ sértés, amely érték a korábbi évek értékeihez viszonyítva növekedést jelent. Az egyes események között közvetlen összefüggés nem mutatható ki. Az eseménykivizsgálások oktatásra vonatkozó javító intézkedéseinek száma 18 volt a múlt évben, ami csökkenés és így javulás a korábbi évi értékhez képest. 6
1.2.3.2. Kezdeti események A mutatók jól jellemzik azt a kockázatot, ami a valószínűségi elemzésekből származó, potenciálisan zónasérüléshez vezető kiindulási események okozhatnak bekövetkezésükkel, illetve az akkor fennálló más meghibásodással. Mutató 1. blokk kezdeti események száma kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség A kezdeti események száma 23-ban igen alacsony volt, és jellegük miatt a zónasérülési kockázat szempontjából kisebb jelentőséggel bírtak. 1.2.3.3. Zónasérülési kockázat Zónasérülési gyakoriság (üzemi) 2. blokk 3. blokk 2 6,5. 1-8 4. blokk Összesen 2 6,5. 1-8 A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) csökkenésének mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. A PSA segítségével rangsorolt biztonságnövelő intézkedéseknek (BNI) köszönhetően az erőmű blokkjain a CDF (névleges teljesítményen, belső, technológiai kezdeti eseményekre) több mint egy nagyságrenddel csökkent. Az évenként aktualizált, pontosított ( élő ) PSA modellek a kisebb átalakítások hatását, valamint a blokkok különbözőségét is figyelembe veszik. 1.3. Biztonság iránti elkötelezettség 1.3.1. Emberi tevékenység 1.3.1.1. Eltérés a tervszerű állapottól A terület mutatói a munkatervezés, valamint a nem tervezett állapotok kezelésének megfelelőségét jelzik. 23-ban az ideiglenes módosítások száma 176, a MÜSZ hatálya alóli felmentések száma 3, a tervszerű kapcsolási állapottól való eltérések száma 323 volt. Fenti mutatók alakulásához nagyban hozzájárultak a 2. blokki esemény bekövetkezése, és az évek óta fennálló lerakódás probléma kezelése miatt tett folyamatos beavatkozások. 1.3.1.2. Emberi tényező Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma 21 volt 23- ban. A jelentős növekedést a dózistúllépések felderítésének javulása eredményezte. Az utasítások be nem tartásának aránya az összes személyi hibák számához képest a kivizsgálások alapján 62 %. Itt is döntő szerepe volt a dózistúllépéses eseményeknek. 1.3.1.3. Sugárvédelmi program hatékonysága A sugárvédelmi kivizsgálási szint elérésére 2 alkalommal került sor 23-ben, akárcsak az azt megelőző évben. Ez a sugárvédelmi előírások betartását jelzi. Kollektív dózis (WANO mutató) A zónasérülési gyakoriság (belső eredetű) tűz és elárasztás kezdeti eseményekre, névleges teljesítményen, a négy blokkra készült számítások alapján: A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett egésztest besugárzásból eredő külső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke. Mutató 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk zónasérülési gyakoriság (belső eredetű) tűz kezdeti eseményekre 4,5. 1-6 3,3. 1-6 9,2. 1-6 6,3. 1-6 zónasérülési gyakoriság (belső eredetű) elárasztási kezdeti eseményekre 8,5. 1-6 3,8. 1-6 9,. 1-6 3,9. 1-6 A zónasérülési valószínűség leállási állapotban, főjavítás és üzemanyag átrakás alatt a névleges teljesítményű érték nagyságrendjén van, annál valamivel magasabb, 1,3 1-5, amely érték mindegyik blokkra érvényes. 7
A film-dozimetriai ellenőrzés alapján 23-ban a kollektív dózis 3729,5 személy*msv volt, amelyhez további 92,3 személy*msv a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterheléséből és 5,8 személy*msv belső sugárterhelésből adódott. A teljes, 3827,6 személy*msv kollektív dózisból a PA Rt. munkavállalói 35,9 %-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 64,1 %-kal részesedtek. A kollektív dózis az előző évhez képest nőtt, 823,1 személy*msv-tel több a 22-es értéknél. Az előző évinél nagyobb kollektív sugárterhelés kialakulásához nagyban hozzájárultak a 2. blokki üzemzavar elhárítási és helyreállítási munkái, az 1. blokki ún. nagy főjavítás során elvégzett tevékenységek, valamint a lerakódási problémák miatt a 3. blokkon elvégzett két főjavítás munkái. Ha figyelembe vesszük az elmúlt évben elvégzett tervezett, illetve előre nem tervezett többlet-munkákat megállapítható, hogy a 23. évi kollektív dózis nagysága indokolt volt. A magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma azon technológiai eseteket jelzi, amelyek kiegészítő sugárvédelmi intézkedéseket igényeltek. Tavaly nem volt ilyen eset, ami nem jelentéktelen javulás az előző évihez (3) képest. Folyékony radioaktív kibocsátások Kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata A lepárlások mennyisége 23-ban összesen 375,6 m 3 volt, ami mintegy 4 %-os növekedést jelent az előző évihez (26 m 3 ) képest. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az eltelt időszak alatt a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg egy blokkra átlagolva. Értéke az elmúlt évek folyamán kis ingadozásokkal, de állandó értéket mutatott, és mindig a világátlag alatt maradt. A mutató a stroncium (Sr-9), a trícium (H-3) és a korróziós hasadási termékek kibocsátására utaló összes béta (T-beta) aktivitást mutatja a hatósági korlát százalékában. A leállított 2. blokk kiesése miatt a folyékony kibocsátások (kivéve a radio-stronciumot) kis mértékben csökkentek az elmúlt évekhez viszonyítva. A 22. évi átlagosnak mondható érték után 23-ban jelentősen növekedett a mutató értéke. Ennek egyik oka a 2. blokki esemény miatt keletkezett többlet hulladék (6 hordó), a másik pedig az új, sokkal szigorúbb hulladékminősítési eljárás bevezetése (1 µsv/h helyett izotópszelektív minősítés). Légnemű radioaktív kibocsátások A mutató a radioaktív nemesgázok és a radioaktív jód kibocsátását mutatja a hatósági korlát százalékában. A mutató az erőművi blokkok 22-ig tartó üzemideje alatt folyamatosan nagyon kis érték volt. Látható, hogy a 2. blokki üzemzavari időszak légnemű kibocsátásai jelentősen megnövelték az éves időszakra vonatkoztatott korlát kihasználásokat az előző évekhez képest. A radioaktív nemesgázok kibocsátása 4, %, az aeroszoloké 1, %, a radioaktív jód izotópoké (I-131 egyenértékben) 54,8 %, a radiostronciumé 24,2 % volt. 8
Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak mennyiségét. 23-ban a mutató ugrásszerűen megnövekedett. A radikális növekedés oka az 1. blokkon tervszerűen végrehajtott közbenső rúd csere ( 29 darab közbenső rúd), valamint a 2. blokki reaktortartály és pihentető medence vízének tisztítására használt szűrőkből keletkezett többlet hulladék (,6 m 3 ). 1.3.2. Javulásra törekvés 1.3.2.1. Önértékelés 1.3.1.4. Ipari biztonsági program hatékonysága Baleseti mutató (WANO mutató) A mutató számszerűen kifejezi a 2 ezer munkaórára eső, egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Megmutatja az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságát. Míg a világátlag folyamatos csökkenést mutat, addig nálunk a mutató 1999-ig folyamatosan romlott, azóta 1 körüli értéken szóródik. A kiemelt figyelem és a megtett javító intézkedések ellenére a mutató értéke a múlt évben némileg tovább nőtt és az utóbbi négy év átlagának felel meg. A háttérben többnyire közlekedési baleset van. A mutató a biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések mennyiségét és hatékonyságát vizsgálja. A tervezettekhez képest a független belső auditok végrehajtási aránya 23-ban 75 % (12/16) volt. A betervezett auditok egy részét fogadókészség hiánya miatt későbbre kellett halasztani. A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma csökkent, értéke 4,9 (11,6) db/audit. A független belső biztonsági ellenőrzések végrehajtási aránya 97,1 % volt. A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma,1 (,12) db/ell., ami a 411 ellenőrzés ismeretében közepes érték. 1.3.2.2. Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása Az ismétlődő események száma a kivizsgált események közül 2 db, aminek jelentős hányadát a dózistúllépéses események ismétlődése teszi ki. A hasznosított külföldi események aránya 38 %, ami a mutató biztató növekedését mutatja. A kivizsgálások átlagos késése tavaly 1,6 nap, a késésben levő vagy késéssel lezárt kivizsgálások részaránya 32,7 % volt. A két mutató növekedéséhez hozzájárult az események bonyolultsága és a többszintű egyeztetések szükségessége. 1.3.2.3. Javító intézkedések hatékonysága Baleseti munkaidő kiesés aránya azt jelzi, mekkora munkaidő kieséssel jártak a munkabalesetek a teljes ledolgozott munkaidőhöz képest. A mutató a tavalyi évben,83 % volt, ami az előző évinél magasabb érték, összefügg a magasabb baleset számmal. Nem valós tűzriasztások aránya és a tényleges tűzesetek száma 23-ban a kivizsgálások késésben levő javító intézkedéseinek részaránya 67,4 %, végrehajtásuk átlagos késése 18,1 nap volt. A belső auditok késésben levő javító intézkedéseinek részaránya 59,8 %, végrehajtásuk átlagos késése 24,5 nap. A késéseket főként a 2. blokki elhárítással kapcsolatos feladatok előnyben részesítése okozta. A nem valós tűzriasztások aránya az utóbbi évek legjobb eredményét mutatja. A tényleges tűzesetek száma elfogadható értékű. 9
2. BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÉS FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK 2.1. Az üzemeltetés biztonsági ellenőrzése és felügyelete 2.1.1. Üzemelő blokkon végrehajtott ellenőrzések 2.1.1.1. Ellenőrzések A Biztonsági Főosztály (BIFO) jegyzőkönyvvel lezárt ellenőrzéseinek száma 23-ban 179 volt. Az ellenőrzések száma az elmúlt négy évben monoton növekedést mutat. Az ellenőrzések számának az ellenőrzött területek szerinti eloszlását az alábbi ábra mutatja be. ÜKTEP ellenőrzés 29 % Blokkállapot ellenőrzés 11 % Egyéb tervezett ellenőrzés 17 % Az üzemi próbák (ÜKTEP) ellenőrzéseinek arányát (29 %) alapvetően a hatóság által tervezett ellenőrzések száma és a próbák jellege, míg a blokkállapot ellenőrzések arányát (11%) a vonatkozó utasítás minimum előírása (1 ellenőrzés / hó / blokk) határozta meg. Az átfogó ellenőrzés (egyéb tervezett ellenőrzés) kategória a negyedéves ellenőrzés során végzett, máshol nem szereplő ellenőrzés típusokat fedi le (ideiglenes átalakítások, üzemeltetési dokumentáció). Az üzemviteli utasításokban (ÜVUT) szereplő üzemállapot ellenőrzése egyharmad részben (32%) szerepelt az ellenőrzések között. Ez azt jelzi, hogy a korábbi, növelésre irányuló szándékot sikerült megvalósítani. Az összes kiadott üzemviteli utasításnak közel 3 %-át (tavaly csak 11,5 %-át) sikerült ellenőrizni. 23-ben is alacsony arányban, az összes ellenőrzések 1 %-ban került sor az üzemviteli programok végrehajtásának ellenőrzésére. A 9 db üzemviteli programnak csak 1 %-át (1 db) ellenőrizte a biztonsági szervezet. 2.1.1.2. Ellenőrzési eredmények Üzemviteli utasításban szereplő üzemállapot ellenőrzés 32 % Üzemviteli program ellenőrzés 1 % Nem tervezett, eseti ellenőrzés 1 % Az ellenőrzések tárgya az ellenőrzött területre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. 23-ban 16 ellenőrzés (9 %) zárult észrevétellel. A mutató előző három évi értékével (22-14,5 %, 21-18% és 2-22%) összehasonlítva látható, hogy az üzemviteli tevékenységeknél a szabályozás és a végrehajtás szorosabb összhangja valósult meg. Az alábbi táblázat az adott ellenőrzési fajtán belül az észrevétellel zárultak arányát jelzi. Ellenőrzött terület megnevezése A fenti táblázatból megfigyelhető, hogy a blokkok negyedéves átfogó ellenőrzése esetén a vizsgált paraméter értéke monoton csökkent, de a többi, a táblázatban szereplő ellenőrzéssel összehasonlítva még továbbra is magas értékkel rendelkezik. Az érték további csökkentése nagyobb odafigyelést igényel mind az üzemviteli, mind pedig a biztonsági szervezetek részéről. A blokkállapot ellenőrzések terén a 21, és a 22 években tapasztalható majdnem egy nagyságrendű érték növekedés 23-ban megszünt, az érték visszaesett a 2 évi nagyságrendre. Az ÜKTEP ellenőrzések észrevételeinek megnövekedett értéke szintén nagyobb odafigyelést igényel mind az üzemviteli, mind pedig a biztonsági szervezetek részéről. 2.1.2. Főjavításon levő blokkok ellenőrzése A főjavítások szempontjából a 23-as év a szokványostól eltérő volt, hiszen a 3. blokkon a lerakódási probléma miatt két főjavításra is sor került, a 2. blokk főjavítása alatt bekövetkezett üzemzavar miatt a blokk főjavítása egész éven áthúzódó folyamattá vált. A főjavítás alatti biztonsági ellenőrzések egy hányada a főjavítás alatti tevékenységek szerves része, másik nagy részük (technológiai próbák) kötelező végrehajtását szabályozás írja elő. 23-ban a tervezettel (141) szemben 21 ellenőrzésre került sor. A végrehajtott ellenőrzések döntő többségét a technológiai próbák ellenőrzései adták (73 %). Csak az üzemviteli programok terén nem sikerült a tervezett ellenőrzések számát teljesíteni. A 21 db jegyzőkönyvezett ellenőrzésből 13 (6 %) zárult észrevétellel. A 13 észrevétel eloszlásáról megállapítható, hogy a tervezési és végrehajtási hibát tükröző program ellenőrzések kivételével az értékek azonos nagyságrendbe esnek, azaz az eloszlás egyenletes. Az ellenőrzések észrevételei alapján tehát nem választható ki olyan, a blokkok főjavításai alatt ellenőrzött terület, amelyre kiemelt figyelmet kellene fordítani a jövőben. 2.1.3. Oktatás ellenőrzés Észrevételes ellenőrzések (23) Észrevételek aránya (%) száma (db) aránya (%) 2 21 22 18 16 15 12 56 44 Üzem közbeni próbák 6 37 17 Blokkállapot 1 6 2 Blokkok negyedéves átfogó ellenőrzése 5 31 79 Üzemviteli utasítás Nem tervezett eseti ellenőrzés 1 6 összesen 16 1 A félévenként egy előírt oktatás ellenőrzéssel szemben 4 ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzött területek a végrehajtás sorrendjében az alábbiak voltak: Gőzturbina gépész tanfolyam ellenőrzése Primerköri gépész tanfolyam ellenőrzése Nukleáris technika tanfolyam ellenőrzése Sugárvédelem. 3 19 1
Az ellenőrzésekből minden negyedévben egy került végrehajtásra. Így az oktatás ellenőrzése időben egyenletesnek mondható, tárgyát tekintve azonban az oktatási folyamat egy szűk spektrumát érintette. Az ellenőrzések közül egy sem zárult észrevétellel. 2.2. A karbantartás és a minőség ellenőrzése A tevékenység egyrészt az erőmű különböző szervezeti egységei működésének a Minőségbiztosítási Szabályzat szerinti vizsgálatát és a beszállítók tevékenységének ellenőrzését, másrészt az erőmű blokkjain végzett karbantartási tevékenységek előkészítésének, a karbantartás végrehajtásának, illetve a karbantartási folyamat tisztaszerelési követelményeinek betartásával kapcsolatos ellenőrzését, valamint a nagyrészt a főjavításokra eső minőségellenőrzési felülvizsgálatokat fedi le. 2.2.1. Minőségbiztosítási felülvizsgálatok és a karbantartás ellenőrzése Az elmúlt évben az utólagos módosításokat is figyelembe véve 16 belső audit lett betervezve. Ebből 12 lett végrehajtva, 4 áthúzódott a 24. évre. A végrehajtott auditok során 38 eltérés és 24 javító szándékú javaslat került rögzítésre. Az ellenőrzések során feltárt eltérések megszüntetésére az érintett szervezetek a követelményeknek megfelelően a szükséges intézkedéseket megtették. A feladatok a Központi Feladatkövető Rendszerben is rögzítésre kerültek, így a végrehajtás folyamata követhető. A beszállítói auditok terén 82 minősítésre került sor. A végrehajtott auditok nagy része sikeres. 1 audit lett sikertelen, 2 audit eredménye pedig feltételesen lett sikeres. Ez utóbbiak azt jelentik, hogy a minősítés csak a súlyos eltérések felszámolása után volt kiadható. Egy esetben a minősítést ugyan megkapták, de a tevékenységi kör korlátozásra került az eltérések felszámolásáig. Egy esetben rendkívüli audit végrehajtása volt indokolt, melynek eredményeként a cég minősítése csökkentett terjedelemben került kiadásra. A 2. blokki üzemzavar kapcsán a Framatome ANP minősítése visszavonásra került, a TVEL minősítése pedig folyamatban van. A karbantartási folyamatok megfelelőségének ellenőrzésére az előzetesen elkészített terveknek megfelelően belső felülvizsgálatokra került sor. Ezek során megállapítható volt, hogy a vizsgált területeken a folyamatok alapvetően rendben működnek, és szabályozott formában kerülnek végrehajtásra. Az előírásoknak megfelelően folyamatosan ellenőriztük a karbantartás előkészítését, majd végrehajtását. Az előzetes és végleges főjavítási tervek színvonala és tartalma megfelelő volt, így a hatóság a beküldött tervek alapján a főjavítási engedélyeket kiadta, a főjavítási jelentéseket elfogadta. Kivétel ez alól a 2. blokk, ahol a főjavítás folyamata - az ismert események következtében - félbe maradt. A vonatkozó eljárásrendekben leírtak szerint végeztük és számszerűségében fokoztuk a helyszíni ellenőrzéseket a karbantartás alatt álló blokkokon, valamint a műhelyekben. Megállapítható, hogy a megbontott berendezésekkel és a karbantartási technológiákkal kapcsolatos előírások betartásában javulás tapasztalható. A tisztaság és területi rend betartásának ellenőrzését továbbra is kiemelten kell kezelnünk. 2.2.2. Minőségellenőrzés A Minőségellenőrzési Osztály (MEO) 23-ben 4286 vizsgálatot hajtott végre. A sikertelen vizsgálatok számának százalékos aránya az összes vizsgálathoz képest 2,5% volt, ami növekedést jelez az elmúlt két évhez képest (1999-5.7%, 2-3.28%, 21-1.5%, 22-1.5%). A sikertelen vizsgálatok okainak százalékos eloszlása hasonló az elmúlt évekhez. A vizsgálatokra történő felkészítés a sikertelen vizsgálatok arányát figyelembe véve megfelelő. A MEO által végzett megfelelőség ellenőrzések döntő hányadát a szerkezeti vizsgálatok, illetve a nyomáspróbák adják. 23-ban MEO folytatta a szuperkontroll ellenőrzéseket az ELJ- MINE--2 eljárásrend alapján. Az év folyamán összesen 59 vizsgálat került végrehajtásra, melyek közül 1 sikertelen minősítést kapott. A sikertelen szuperkontroll vizsgálatok az összes szuperkontroll vizsgálatnak a 1,7%-a. Ez nagyságrendileg megegyezik a normál vizsgálatok során tapasztalt sikertelen vizsgálati aránnyal. A tárgyi vizsgálatok típus szerinti eloszlását a következő ábra mutatja: A vizsgálatok típus szerinti eloszlása (db) Tömörségpróba 11 Tisztasági 3 Szuperkontroll 59 Szerkezeti 2489 Szerelés ellenőrzés 9 Szemrevételezés 69 Szemle 3 Nyomáspróba 473 Működési próba 86 Méretellenőrzés 3 Hivatalos próba 57 Hegesztés ellenőrzés 4 Gyártóművi átvétel 97 Feltöltéses próba 42 Egyéb 39 Beállítás 752 11
2.3. Munka- és tűzvédelmi ellenőrzések A Munka-és Tűzvédelmi Osztály felügyeleti tevékenysége során munkavédelmi, tűzvédelmi és emelőgép biztonsági általános célés utóellenőrzéseket végez. Az osztály által 23-ban végzett ellenőrzések: Munkavédelmi Tűzvédelmi Emelőgép biztonsági Az általános ellenőrzés egy-egy szervezeti egységre, a célellenőrzés egy viszonylag szűkebb területre, vagy munkafolyamatra terjed ki, míg az utóellenőrzés az ellenőrzések során feltárt hiányosságok felszámolásának ellenőrzését jelenti. A munkavédelmi ellenőrzés a munkaterület, munkahely, munkaeszköz, munkafolyamat, valamint a személyi védőeszközök használatának és megfelelőségének ellenőrzésére, a tűzvédelmi ellenőrzés a tűzvédelmi előírások, a tűzveszélyes tevékenységek és a tűzvédelmi berendezések megfelelőségének ellenőrzésére terjed ki. Az emelőgép biztonsági ellenőrzések során az emelőgépek, targoncák állapotát, valamint az emelési technológiák betartását ellenőrizzük. Ebben az évben a létesítményi tűzoltóság is önálló ellenőrzéseket hajtott végre, ami kiterjedt a villamos szakterület általános, az üzemi területek tűzvédelmi és a tűzveszélyes tevékenységek szúrópróbaszerű ellenőrzésére. A munkavédelmi és a tűzvédelmi hatóság is rendszeres ellenőrzéseket végez. Ezek során a társaság elmarasztaló határozatot nem kapott, pénzbírságot nem szabtak ki. A 2. blokki üzemzavar kezdeti időszakában a légzésvédő eszközöket MTVO biztosította, a sűrített levegős légzőkészülékek palackjainak töltését és a folyamatos helyszíni biztosítást az Atomerőmű Tűzoltóság végezte. 2.4. Sugárvédelmi ellenőrzések Az atomerőműben végzett sugárvédelemi ellenőrzés 23-ban is alapvetően két fő területre, a munkahelyi sugárvédelemre és a nukleáris környezetvédelemre terjedt ki. 23. április 1-én súlyos üzemzavar történt a Paksi Atomerőműben. Az atomerőmű üzemelése óta ez volt a legnagyobb sugárvédelmi következményekkel járó esemény, ami mind a munkahelyi sugárvédelem, mind a nukleáris környezetvédelem területeit nagymértékben érintette. 2.4.1. Munkahelyi sugárvédelem Összesen Általános ellenőrzés - 8-8 Célellenőrzés 136 128 593 857 Kockázat értékelés 1-268 278 ATÜ célellenőrzés - 38-38 Összesen 146 516 861 1523 A munkahelyi sugárvédelmi ellenőrzés legfontosabb feladatai az elmúlt évben is a személyi sugárterhelés, a sugárveszélyes munkavégzés és az ellenőrzött zóna sugárzási, illetve kontaminációs viszonyainak ellenőrzéséhez és felügyeletéhez kötődtek. 23- ban a külső forrásból származó sugárterhelés ellenőrzésére 29858 db film-dózismérőt, 32297 db TL-dózismérőt, 95 db munkaszintű neutron-dózismérőt és 25 db lokális-dózismérőt adtunk ki a munkavállalóknak. A 23. évi legnagyobb egyéni sugárterhelés 16,6 msv, amely jelentősen az 5 msv/év hatósági dóziskorlát alatt volt, és nem érte el az atomerőmű egyéni sugárterhelésre vonatkozó saját célkitűzését (< 2 msv/év) sem. A film-dozimetriai ellenőrzés alapján 22-ben a kollektív dózis 3729,5 személy*msv volt, amelyhez további 92,3 személy*msv a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterheléséből és 5,8 személy*msv belső sugárterhelésből adódott. A teljes, 3827,6 személy*msv kollektív dózisból a PA Rt. munkavállalói 35,9 %-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 64,1 %-kal részesedtek. A kollektív dózis az előző évhez képest nőtt, 823,1 személy*msv-tel több a 22-es értéknél. Az előző évinél nagyobb kollektív sugárterhelés kialakulásához nagyban hozzájárultak a 2. blokki üzemzavar elhárítási és helyreállítási munkái, valamint az 1. blokki ún. nagy főjavítás során elvégzett tevékenységek. A külső sugárterhelés mellett a belső sugárterhelés mind az egyéni, mind a kollektív dózisok tekintetében jelentéktelen mértékű volt 23-ban. A Sugárvédelmi Osztály Személyi Dozimetriai Laboratóriuma az elmúlt évben 5235 egésztestszámlálást és ugyanennyi vizelet trícium-koncentráció vizsgálatot végzett. A feljegyzési szint feletti vizelet trícium aktivitás-koncentrációkból számolt összes lekötött effektív dózis 4,17 személy*msv, a gammasugárzásból eredő belső sugárterhelés 1,67 személy*msv volt. Az elektronikus doziméterek széleskörű alkalmazása a munkahelyi sugárvédelem egyik fontos eszköze volt 23-ban is, azonban jelentős változás a korábbi évekhez képest, hogy 22. január 1-től teljes körűvé tettük a dolgozók operatív doziméterrel történő ellátását. Az operatív dozimetriai ellenőrzés az elmúlt évben is lehetőséget adott a sugárterhelés folyamatos felügyeletére és a munkaszintű sugárterhelés meghatározására. A sugárveszélyes munkavégzés engedélyezését és ellenőrzését alapvetően a sugárvédelem műszakos személyzete a Dozimetriai Szolgálat hajtotta végre. Ha a munkavégzésből származó egyéni sugárterhelés előzetes becslés szerint elérhette a,2 msv-t, a tevékenységet csak dozimetriai engedéllyel lehetett végrehajtani. A kiemelten sugárveszélyes munkák végrehajtásához a dozimetriai engedély mellett a sugárvédelmi védőintézkedéseket részletező munkaprogram is szükséges volt. 23-ben a Dozimetriai Szolgálat 645 db dozimetriai engedélyt adott ki, bár ezek jelentős hányadánál végül a személyi sugárterhelés egyetlen munkavállaló esetében sem érte el a,2 msv-t. Az ellenőrzött zóna sugárzási és kontaminációs viszonyainak ellenőrzése egyrészt a sugárvédelmi ellenőrző rendszer folyamatos távméréseivel, másrészt helyszíni mérésekkel történt. A négy blokkon telepített 1 távmérés biztosította a főbb technológiai rendszerek működésének, illetve az ellenőrzött zóna egyes területeinek folyamatos sugárvédelmi ellenőrzését. A helyszíni mérések célja a telepített mérőrendszerrel kapott adatok pontosítása és kiegészítése volt. A helyszíni mérések alapján összeállított és a munkavállalóknak kiadott dózistérképek, illetve a szintén helyszíni mérések során azonosított lokálisan magasabb 12
dózisteljesítményű területek ismerete nagyban segítette a sugárterhelés optimalizálását. 2.4.2. Nukleáris környezetvédelem A nukleáris környezetvédelmet 23-ban is a kétszintű ellenőrzés jellemezte. A kibocsátás- és környezetellenőrzés távmérőrendszerei által szolgáltatott mérési adatokat a mintavételezésen alapuló izotópszelektív, és a radioaktív izotópok kémiai-fizikai formáira is felvilágosítást adó mérések egészítették ki, illetve pontosították. A kibocsátás-ellenőrzés az atomerőműből feltételezetten kibocsátásra kerülő összes radioaktív izotópra kiterjedt függetlenül attól, hogy azok kibocsátására vonatkozik-e hatósági kibocsátási korlát. A folyékony és légnemű kibocsátásokból kb. 4 mintavétel történt, amely a különböző méréseket figyelembe véve közel 7 mérési adatot eredményezett. Az atomerőmű elmúlt két évre vonatkozó kibocsátási adatai jól mutatják, hogy az üzemzavari időszak légnemű kibocsátásai jelentősen megnövelték az éves időszakra vonatkoztatott korlát kihasználásokat. A leállított 2. blokk kiesése miatt, viszont a folyékony kibocsátások (kivéve a radiostronciumot) kis mértékben csökkentek az elmúlt évekhez viszonyítva. A környezetellenőrzés keretében a kibocsátás-ellenőrzésnél már ismertetett megközelítést alkalmazva az atomerőmű 3 km-es környezetből vett kb. 4 minta feldolgozása és mérése történt meg. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által a Duna vizében létrehozott évi átlagos növekmény becsült értéke a teljes elkeveredés után trícium esetében 1 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve,1 Bq/dm 3 -nél kisebb volt. Az atomerőmű környezetében az üzemzavari időszakot kivéve az A típusú állomásokon a telepített mintavevőkkel vett aeroszol mintákban csak 6 C-at lehetet kimutatni néhány esetben legfeljebb 1 µbq/m 3 aktivitás-koncentrációban. Az aeroszolok mellett a levegőben,1-1 mbq/m 3 nagyságrendben mérni lehetett az 1 TBq alatti aktivitással kibocsátott radiokarbont is. A kibocsátott trícium által okozott növekmény az atomerőműtől 1-2 km távolságra 1 mbq/m 3 körülire, a nemesgázok környezeti aktivitáskoncentrációja ugyanitt 1 mbq/m 3 körülire becsülhető. A fall-out (kihullás) mintákban csak két alkalommal jelent meg 6 Co radionuklid,6 és 1,9 Bq/(m2xhónap) aktivitással. 2.5. Környezetvédelmi ellenőrzések A Környezetvédelmi Csoport 23-ban 65 db helyszíni környezetvédelmi ellenőrzést hajtott végre, valamint részt vett - a környezetirányítás szempontjait képviselve a belső auditokon. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a környezetvédelmi tevékenység alapvetően a jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően folyt. A hatósági ellenőrzések és az auditok során jogszabályi nem megfelelőséget nem tapasztaltak. A belső szabályozásokban előírt környezetvédelmi feladatok teljesítési színvonala általában javult. A hiányosságok csökkentése érdekében 23-ban (22 évhez képest) jelentősen növeltük az ellenőrzések számát. A külső és belső ellenőrzések során a 22. évhez hasonló témakörökben, de kisebb számban - az alábbi fő problémák merültek fel: szelektív hulladékgyűjtés nem megfelelősége; hiányzó, vagy nem megfelelő hulladék gyűjtő edényzet felirat; a munkahelyen használt veszélyes anyagokról biztonsági adatlap nem, vagy nem teljeskörűen áll rendelkezésre; a KIR rendszer ill. a belső szabályozás ismeretének hiányosságai; környezetvédelmi feladatok, ill. képzettségi előírások munkaköri leírásokban nem jelennek meg. A feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedések lettek meghatározva és végrehajtva. A Környezetvédelmi Csoport feladata a felszínalatti vizekből és talajból előírt nem nukleáris környezetvédelmi mérések elvégeztetése. A 23-ban elvégzett mintavételek száma 43. A mintavételek számánál nem vettük figyelembe a nem hatósági határozatok alapján rendkívüli környezetszennyezés lehetőségének vizsgálata, csőtörések környezetének vizsgálata végzett mintavételeket. A dunai iszap minták közül néhányban mérni lehetett atomerőműtől eredő radionuklidot ( 6 Co-at) 1 Bq/kg nagyságrendben. A talaj, a fű, a halastavak víz és iszap mintáiban, továbbá a tej- és a halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot a mérések kimutatási határ felett nem jeleztek. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 23. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a KKÁT együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. 13
3. A NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK HASZNOSÍTÁSA 3.1. A kapott információk és forrásaik 23-ban a WANO Internetes információs rendszerén keresztül 253 eseményjelentés jutott el a Paksi Atomerőműhöz. Típus szerinti megoszlásuk a következő volt: 1 db ENR (Event Notification Report - tájékoztató jellegű eseményjelentés); 121 db EAR (Event Analysis Report - elemzéses eseményjelentés); 122 db MER (Miscellaneous Event Report - vegyes eseményjelentés). Ezen kívül 7 db SER (Significant Event Report - jelentős eseményjelentés) és 2 db SOER (Significant Operating Experience Report - jelentős üzemeltetési tapasztalatokat összefoglaló eseményjelentés) érkezett az év folyamán. Valamennyi esemény a társaság Intranet hálózatán keresztül terjesztésre került, havonta megjelentek a beérkezett események rövid leírását tartalmazó magyar nyelvű címlisták. Az ELJ-BIZT- 2-6 sz. Kapcsolattartás nemzetközi nukleáris szervezetekkel az üzemeltetési tapasztalatok hasznosítása céljából c. eljárásrendben felsorolt elsődleges szűrési kritériumok szerint végzett szűrést követően, valamint a szakterületek kérésére összesen 48 db eseményjelentés teljes terjedelemben lefordításra és terjesztésre került a szakmai szervezetekhez további felhasználás céljából. 3 db eseményjelentés terjesztése a fordítás időigénye miatt átcsúszott a 24. évre. Ugyanabból az okból 34 db 22-es eseményjelentés terjesztése is átkerült 23-ra. Így, összesen 68 db WANO eseményjelentés került a szakterületekhez további feldolgozásra. A NAÜ IRS rendszerén keresztül 15 db eseményjelentést kaptunk. Az összes esemény rövid összefoglaló fordítását kapták meg a szakterületek tájékoztatás céljából a WANO események címlistájával. A 23-ban érkezett eseményjelentésekből sem a szakterületek, sem az ÜBO szakemberei nem találtak olyan eseményeket, melyek további feldolgozás szempontjából érdemes lett volna lefordítani és továbbterjeszteni. Az IRS és WANO információs rendszer közötti átfedés miatt a 23-ban érkezett IRS események közel 3 %-a korábban (fele 22-ben, fele 23- ban) már megjelent WANO eseményként. Viszont a 22-ben érkezett eseményekből 1 db esemény teljes terjedelmi lefordítása és terjesztése átcsúszott 23-ra. Az év folyamán az eseményjelentéseken kívül több, hasznos információt tartalmazó dokumentum is érkezett és került terjesztésre alapvetően tájékoztatás céljából. Ilyen dokumentumok voltak pl.: WANO irányelvek; Inside WANO c. WANO újság. Más erőművektől 23-ban 25 kérdés érkezett a WANO hálózaton keresztül. Ezeket továbbítottuk a válaszadás szempontjából kompetens szervezeteknek, melyek 21 kérdés esetén adtak részletes választ, 4 kérdés válasz nélkül maradt. A PA Rt. 23-ban 17 kérdést tett fel tapasztalatcsere céljából közvetlenül az atomerőműveknek, illetve a WANO regionális központokon keresztül. Kérdéseinkre összesen 44 választ kaptunk más erőművektől, amelyekből 34 válasz esetén érdemleges információt szolgáltak. Egy kérdésünk maradt válasz nélkül. 23. év végén a Rovnói erőmű kérésére Pakson kétoldalú szakmai konzultációra került sor, amelyen a Paksi Atomerőmű részéről a Turbina osztály, Külső technológiai osztály és Vegyészeti ellenőrzési osztály szakemberei vettek részt. A rovnóiak visszajelzése alapján a konzultáció nagyon hasznos volt számukra, sok pozitív gyakorlatot láttak nálunk, amelyet hasznosítani tudnak az erőművükben. 23-ban a nemzetközi szervezetek (NAÜ, WANO) számára egyetlen egy a Paksi Atomerőműben bekövetkezett eseményről az áprilisi 2. blokki súlyos üzemanyag kazetták serüléséről - készültek különböző jelentések: WANO ENR (tájékoztató jellegű jelentés), WANO EAR (eseményelemzést tartalmazó jelentés), NAÜ IRS. A WANO Koordinációs Központ a paksi esemény súlyát, valamint az esemény tanulságait megfontolva felajánlotta a Paksi Atomerőműnek a 2. blokki üzemzavar WANO SER eseményként való feldolgozását. Ebből a célból a WANO Koordinációs Központból 23. júliusában 7 fős, az Üzemeltetési tapasztalatok központi csoport képviselőiből, valamint a VVER erőművek szakembereiből álló csoport érkezett. A csoport egy hétig tanulmányozta az esemény körülményeit, okait, beszélgetéseket folytatott az érintett személyekkel. A helyszíni munka után a csoport egy hónapon belül elkészítette a paksi eseménnyel kapcsolatos SER jelentést (WANO SER 23-6), mely a paksi szakemberekkel való egyeztetés után kiadásra és terjesztésre került a WANO tagerőművei között. 3.2. A tapasztalatok felhasználása A WANO SER és SOER eseményjelentések feldolgozása az ÜVB korábbi döntése alapján társasági szinten történik. 23- ban megtörtént a 22. évből származó SER 22-3 és SER 22-4, valamint 23. évben érkezett SOER 23-1 és SER 23-1, 2, 3, 4 eseményjelentések feldolgozása az erőmű illetékes szakterületeinek bevonásával. A WANO SER 22-3 ( Reaktorfedél korrózió a Davis-Besse atomerőműben ) esemény belső feldolgozásának különleges aktualitást adott az, hogy a 3. blokki 12-55-ös SZBVR perem tömörtelenség következményeként PA Rt is szembesült a bórsavkorrózió problémájával. A WANO SER 22-4 ( Villamos dolgozók súlyos sérülése középfeszültségű kapcsolótábla karbantartása során ) több eseményt foglal össze, mely a villamosipari dolgozók sérülésével járt, ami áramütés, égési vagy egyéb súlyos sérülés volt. Az esemény szakterületi feldolgozása során a leírt balesetek körülményeit megismerve megállapították, hogy a Paksi Atomerőműben hasonló balesetek nem következtek be, köszönhetően az alkalmazott adminisztratív és műszaki biztonsági előírások betartásának. A WANO SOER 23-1 ( Főtranszformátorok megbízhatósága ) elemzése megállapította, hogy az atomerőművekben a főtranszformátor meghibásodás a turbógenerátorok kiesését eredményezi, és ez okozhatja a háziüzemi energiaellátás kimaradását is, melyet a biztonsági rendszeri működések követnek. 14
A WANO SER 23-1 ( Teljesítménynövelés tanulságai ) eseményjelentés az utóbbi öt évben a teljesítménynövelések nem megfelelő elemzése, tervezése és végrehajtása miatt kialakult eseményeket elemzi. Az események nagy részében berendezéskárosodás történt, a személyzet a tervezettől eltérően reagált az erőművi állapotokra, ill. különféle új feladatok merültek fel a kezelőszemélyzet számára. Az események száma és típusai azt mutatják, hogy amennyiben a teljesítménynöveléseket nem alapos előkészítés és gondos szabályozás mellett hajtják végre, a jövőbeni események súlyos következményekkel járhatnak majd. A WANO SER 23-2 ( Hidrogénrobbanás miatti csőtörések ) eseményjelentés két forralóvizes reaktorral üzemelő erőműben történt esetet ismertet. A hidrogénrobbanással kapcsolatos problémák általános előfordulása miatt mégis célszerűnek tartottuk cégen belül feldolgozni ezt a jelentést a tapasztalatok értékelése céljából. A WANO SER 23-3 ( Dolgozók belső sugárterhelése és az erőmű telephelyéről történő távozása az erőművi sugárvédelmi program hiányosságai miatt ) eseményjelentés elemzését követően a sugárvédelmi szakembereink véleménye az volt, hogy nálunk az ilyen jellegű esemény bekövetkezésének a valószínűsége nagyon kicsi, mivel az előírásaink sokkal szigorúbbak, mint az adott erőműben, ahol a jelentésben elemzett esemény megtörtént. A WANO SER 23-4 ( Kémiai elszennyeződés és hosszan tartó leállás a kondenzátorcső törése következtében ) forralóvizes reaktorral üzemelő erőműben történt esetet ismertet, amely leképezhető erőművünkre is, a reaktor helyett gőzfejlesztőinket, mint a káros hatást elszenvedő berendezéseket behelyettesítve. A SOER 23-2 (Reaktor fedél meghibásodása a Davis-Besse erőműben) eseményjelentés nem került feldolgozásra, mivel ugyanazt az eseményt tárgyalja, mint a SER 22-3, amely korábban már feldolgozásra került. 15
ÖSSZEFOGLALÁS A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelésekor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. A 23-ban a kettes blokk 1. sz. aknájában főjavítás alatt bekövetkezett súlyos üzemzavar következményei érzékelhetők jó néhány, alapvetően nem blokk illetve reaktor specifikus biztonsági mutató 23. évi alakulásán. A súlyos üzemzavar tényének figyelembevétele mellett és a gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a PA Rt. négy blokkja (beleértve a 2. blokk főjavításig teljesített üzemét) 23-ban is alapvetően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 23-ban nem nőtt. Értéke blokktól függően 1,3 1-5 1,4 1-5 1/év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének. A főjavításról visszaindult blokkokon elvégzett integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy az évekkel ezelőtt végrehajtott szisztematikus és tervezett hibahely feltárási és elhárítási tevékenység következtében az 1. blokki hermetikus tér tömörsége folyamatosan jó, a 3-4. blokk szintjének megfelelő értéken van. Jelenleg a legnagyobb szivárgási értékkel rendelkező 2. blokki hermetikus tér tömörségének javítása a szisztematikus és tervezett hibahely feltárási és elhárítási tevékenység következtében a leállított blokkon folyamatban van. A személyi hibás események száma a tavalyi évben nőtt, amit az elektronikus dózismérők bevezetése alapján jobban ellenőrizhető dózistúllépések felderítésének javulása eredményezett. A bemutatott statisztikákat és értékelést is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy hasonlóan a korábbi évekhez, az erőmű üzemelő és leállított blokkjainak biztonsága a 23. évben is megfelelő volt. A 2. blokki 1. sz. akna tisztító tartályában lévő sérült üzemanyag biztonsági funkcióinak biztosítására és ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordítottunk. Ez a fajta pozitív megállapítás azonban a létesítmény egészének értékelésekor nem mondható el, mivel a 2. blokki súlyos üzemzavar kivizsgálása rámutatott jó néhány, a szervezeti működés és a biztonsági kultúra terén fellelhető hiányosságra, amelynek kezelése elengedhetetlenül szükséges a káros folyamatok visszafordításának és a problémák eszkalálódásának megakadályozása céljából. A dolgozók kollektív sugárterhelésének értékelése alapján megállapítható, hogy 23-ban a kollektív dózis az előző évhez képest nőtt, 823,1 személy*msv-tel több a 22-es értéknél. Az előző évinél nagyobb kollektív sugárterhelés kialakulásához nagyban hozzájárultak a 2. blokki üzemzavar elhárítási és helyreállítási munkái, valamint az 1. blokki ún. nagy főjavítás során elvégzett tevékenységek. Ha figyelembe vesszük az elmúlt évben elvégzett tervezett, illetve előre nem tervezett többlet-munkákat megállapítható, hogy a 23. évi kollektív dózis nagysága indokolt volt. A nukleáris környezetellenőrzés 23. évi mérési eredményei alapján kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. A Sugárvédelmi Osztály a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 23-ra is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó átlagos többlet sugárterhelés az atomerőműtől 3 kmre élő felnőtt lakossági csoportra 113 nsv, míg gyermekekre 185 nsv, ami elsősorban a 2. blokki üzemzavar miatt magasabb (kb 2-3 szorosa) az előző években számított értékeknél. Környezetvédelmi tevékenységünk kiemelt feladata volt az MSZ EN ISO 141:1997 szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú Irányítási Rendszerünk magas színvonalon történő működtetése. A 23. novemberében tartott felülvizsgálati audit környezetvédelmi tevékenységünk sikerességét bizonyította. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma az előző évihez képest némiképp nőtt, de a növekmény nem jelentős. A reaktorvédelmi működések száma csökkent, a biztonsági berendezések rendelkezésre állása jónak mondható. Kiemelt figyelem kísérte 23-ban is a munkabaleseti mutató alakulását. Míg a világátlag a korábbi években folyamatos javulást mutatott, addig nálunk a mutató az elmúlt néhány évben folyamatosan romlott, illetve stagnált, értéke a nemzetközi átlag négyszerese volt. Bár ennek részben az eltérő jogszabályi környezet az oka, a munkabaleseti helyzet javítása érdekében az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetségétől (WANO) független nemzetközi felülvizsgálatot kértünk. A 23. februárban lebonyolított felülvizsgálat megállapításai alapján intézkedési tervet készítettünk, amelyben szereplő feladatok végrehajtása nagy részben befejeződött. 16