Történet: 22. témakör Elektronikus levelezés társalgás. Opciók, lehetőségek 1965-ben kezdődött, az e-mail története, amikor egy időosztásos nagyszámítógép (mainframe) több felhasználója közötti kommunikációt biztosította. Feltételezhető, hogy az első ilyen rendszerek az SDC, a Q32 és a MIT CTSS-ek voltak. 1966-ban az AUTODIN rendszer volt az első, amely ehetővé tette szöveges üzenetek küldését különböző számítógépek felhasználói között, de az is lehetséges, hogy a SAGE rendszer is rendelkezett valami hasonlóval korábban. 1972-ben jelent meg az első e-mail program 1974 -ben jelent meg először az Internet kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban, az után, hogy az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenset, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet. ARPANET-ről bővebben: Az Amerikai Védelmi Minisztérium kutatóintézetében (Advanced Research Project Agency) a hatvanas években kifejlesztett távolsági számítógép-hálózat, amely 1969 decemberétől állt az egyetemek és a kutatóintézetek rendelkezésére. A fejlesztés célja a különböző katonai és kutatói szférák közötti nagysebességű kommunikáció megteremtése volt.. Ez a projekt -- és a később ebből megszületett hálózat -- adta a mai Internet technikai megvalósításának alapját. Internet működése: Az Internet sok millió számítógép világméretű hálózata. Gerincét az a több tíz- vagy százezer nagy teljesítményű számítógép, úgynevezett szerver alkotja, amelyeket műhold, üvegszál, mikrohullám és egyéb adatátviteli technikák kapcsolnak össze egymással. Ezekhez a gépekhez közvetlenül vagy internetszolgáltatókon keresztülcsatlakoznak az egyes felhasználók - kliensek. A hálózati technológiának köszönhetően bármely kliens - a szervereket összekötő gerinchálózaton keresztül - el tudja érni a hálózat bármely másik pontját függetlenül attól, hogy az egymással kapcsolatba került számítógépek fizikailag hol helyezkednek el. Protokollok: Az alkalmazási réteg a hét rétegű OSI modell legfelső rétege. A felső szintű protokollok kezelését, a megjelenítést, a kódolást és a párbeszédek vezérlését végzi el. A TCP/IP protokollkészlet minden alkalmazási vonatkozású feladatot egyetlen rétegbe sűrít, ezzel biztosítja az adatok megfelelő csomagolását, mielőtt azok a következő réteghez kerülnének. A TCP/IP az internet és a szállítási rétegre vonatkozó előírásokat is tartalmazza, ahogy a gyakrabban használt alkalmazásokra vonatkozókat is. A csatorna adategységei a APDU rövidítéssel jelölt Application Protocol Data Unit-ok. A réteg széles körben igényelt szolgáltatásokat tartalmaz. Pl.: fájlok gépek közötti másolása, elektronikus levelezés vagy virtuális terminálok elvén oldják meg az ebben a rétegben felhasznált protokollok által összekötött alkalmazások működését. Az alkalmazási réteg virtuális terminál szoftvereket tartalmaz. 1
Elektronikus levelezéssel kapcsolatos protokollok SMTP POP3 IMAP HTTP Protokollok feladata Levél küldése A levelezőprogram a megírt levelet általában nem közvetlenül a címzettnek adja, hanem egy úgynevezett SMTP szervernek adja át. Előfordulhat, hogy a messzi túloldal felé vezető út zsúfolt, esetleg műszaki probléma akadályozza a gyors, azonnali kézbesítést. Ez esetben szerencsés, ha a levél nem a felhasználó gépén várakozik növelve ezáltal a felhasználó költségeit, hanem egy állandóan Internetre kötött számítógépen. Ez az SMTP szerver. Az ő feladata, hogy a levelet továbbítsa, vagy az esetleg sikertelen levélküldést újraújra próbálja. Az SMTP a Simple Mail Transfer Program angol elnevezés rövidítéséből ered, mely egyszerű levéltovábbító programot jelent. Ahhoz, hogy az SMTP szolgáltatást igénybe vehesse a levelezőprogramunk, vagyis képes legyen levelet küldeni, be kell állítanunk az SMTP szerver címét. Ezt az Internet szolgáltatónktól vagy a rendszergazdánktól kell megkérdezni. Általában ez a mail.sajatzonank.hu nevű gépet jelent. Az SMTP szerver kikeresi a neki átadott levélből a címzett e-mail címét és átadja a levelet célcímen működő SMTP szervernek. Az ottani SMTP szerver beteszi a címzett személy postaládájába az általunk küldött levelet. Levél fogadása A felhasználó időnként megnézi a postaládáját, az ott lévő új leveleket letölti a saját gépére. A postaláda általában nem a felhasználó saját gépén található, hanem az Internet szolgáltatónál egy erre a célra üzembe helyezett számítógépen. Vállalati levelezés esetén is egy központi számítógép tárolja a beérkezett leveleket. (Mailserver) A beérkezett levelek saját számítógépre történő letöltése hálózaton keresztül történik egy POP3-nak (Post Office Protocol -- Postaláda Protokoll) vagy IMAP-nek (Internet Massage Access Protocol -- Internet Üzenet Hozzáférés Protokoll) nevezett protokollon keresztül. A saját gépünkön található levelezőprogramban be kell állítanunk annak a gépnek a címét, amely a beérkezett leveleinket tárolja. Ki kell választanunk a letöltéshez használt hálózati protokollt is, mely POP3 vagy IMAP általában. Két kulcsos azonosítási rendszer (nyilvános, ill. titkos kulcsok) Mi a különbség a két protokoll között? A POP3 régebbi, csak arra alkalmas, hogy a leveleket a postaládából a saját gépünkre mozgassa. A levelek a postaládából ezután törlődnek, helyet adva a később érkezőknek. A legtöbb Internet szolgáltató kvótát szab a levelesládára, vagyis korlátozza annak maximális méretét. Ha a kvótánk betelik, akkor nem kaphatunk újabb leveleket. Ezért érdemes rendszeresen kiüríteni a postaládánkat, amit a POP3 automatikusan megtesz helyettünk. Sok Internet szolgáltató csak POP3 protokollt ajánl fel a levelek letöltésére. A POP3 esetén egyszerűbb az offline, azaz a folyamatos Internet használat nélküli levelezés. Betárcsázás után letöltődik az összes levél, ami után bontható a kapcsolat, majd kényelmesen olvashatók az új levelek. Levelező program beállításai A program megfelelő beállítása rendkívül fontos, hiszen ennek hiányában előfordulhat, hogy csak fogadni, vagy azt sem tudjuk a leveleket. Először érdemes a kiszolgáló típusát megnézni, mely leggyakrabban SMTP/POP3. Az Outlookban ennek beállításánál nevünket, e-mail címünket, loginunkat és jelszavunkat, valamint az SMTP (kimenő levelek) és a POP3 (bejövő levelek) kiszolgálót kell megadni, 2
melyek nem feltétlenül azonosak. Ezen adatokat az előfizetői szerződésből vagy a használati útmutatóból tudhatjuk meg. Gyakran azonos az Internet és a postafiók szolgáltatója, azonban szintén gyakori, hogy a postafiók szolgáltatója kizárólag POP3 elérést biztosít. Ilyenkor a További beállítások gombra kattintva kell megadnunk az SMTP kiszolgálóhoz tartozó adatainkat hitelesítés céljából. Előfordul az is, hogy a postafiók szolgáltatója akkor is nyújt SMTP szolgáltatást, ha nem egyezik az Internet szolgáltatónkkal. Ilyenkor szintén az előző gombra kell kattintanunk. A hitelesítésre azért van szükség, mert az SMTP szerverek csak az általuk ismert felhasználók leveleit továbbítják a spamek elkerülése érdekében. Az Outlook 2003-ban lehetőségünk van a beállítások tesztelésére, így gyorsan megtudhatjuk, hogy mindent jól állítottunk-e be. Szoftverek, internetes lehetőségek Online levelezés: (http, vagy https alapon): Offline levelezés: Microsoft Outlook Mozilla Thunderbird Pegazus-mail Netscape gmail hotmail freemail Társalgás - Csevegés Windows Live Messenger (MSN) Skype Yahoo Messenger AIM Messenger facebook chat mirc stb. Csevegési programok alapfunkciói Chat: két, vagy több fél egymásnak írogat egy alkalmazás segítségével (lehetnek: telepített programok, vagy webes felületi alkalmazások). Hívás: - normál hívás, mikor két ember egymással beszélget - konferenciahívás, mikor már több ember képes megszólalni azon a vonalon, mint a tárgyaló termekben - videó hívás: itt nem csak halja a két ember egymást, hanem kamera segítségével látják egymást (ekkor legfeljebb 128kbiit/s a letöltési sebesség) Fájlküldés: a chat-lés során lehetőségünk van kisméretű fájlokat küldeni a másiknak. A MSN-ben kétféle küldési folyamat létezik. - megosztás szinti fájlküldés: mind a két gépen van egy mappa, ami erre szolgál. - chat ablakba lévő fájlküldés Tiltás: ha nem szeretnék, hogy az a személy keressen minket, akkor az engedélyét megtagadjuk a felénk irányuló üzeneteit. Csoportok: ez leginkább konferencia chat-léshez alkalmazható. Létrehozhatunk egy csoportot (gruop), amihez kapcsolunk a pár személyt, és ha a csoport ablakot megnyitjuk, akkor egyszerre több emberhez tudunk írni. 3
Beszélgetés mentése: az egymáshoz írt üzeneteinket el tudjuk menteni xml kiterjesztésű állománya, ami egy táblázat. A következőket tartalmazza: felhasználó, dátum-idő, üzenet. A levelező programok, lehetőségei, opciói A levelező programok fő funkciói: levelek küldése mellékletek csatolása 1. Hozzuk létre, vagy nyissuk meg azt az elemet, amelyhez fájlmellékletet szeretnénk csatolni. Üzenetek esetén csak újonnan létrehozott üzenetekhez lehet mellékletet csatolni. 2. Kattintsunk az elem törzsére, majd a Fájl beszúrása gombra. 3. Kattintsunk a csatolni kívánt fájlra, majd a Beszúrás gombra. 4. Új üzenetben kattintsunk a Küldés gombra, más típusú elem esetén pedig a Mentés és bezárás gombra. levelek fogadása válasz továbbítás Kapott egy vicces e-mailt a testvérétől, amelyet szeretne az ismerőseinek is elküldeni? A továbbítás segítségével könnyedén újraküldheti az üzeneteket másoknak is. címjegyzék: A Címjegyzék egyszerűvé teszi a partnerek adatainak tárolását és betöltését más programokba, például a Microsoft Outlook Express programba. A Címjegyzék segítségével e-mail címeket, lakcímeket, munkahelyi címeket, telefonszámokat és faxszámokat, digitális azonosítókat, konferenciaadatokat, valamint személyes információt, például születésnapokat és évfordulókat tárolhatunk. Lehetőség van magánjellegű és üzleti internetcímek tárolására is, amelyekre közvetlen hivatkozások mutathatnak a Címjegyzékből. Azokat az adatokat, amelyeket nem tudunk besorolni ezekbe a kategóriákba, a jegyzetek számára fenntartott részen tarthatjuk nyilván. automatikus aláírás levelek archiválása Az archiválás segítségével rendet tarthat a beérkező levelei között, és az üzeneteket a beérkező levelek közül az Összes levél címke alá rendezheti, így nem kell törölnie azokat. Az archiválás lényegében olyan, mintha az iratainkat egy szekrényben helyeznénk biztonságba ahelyett, hogy a szemetesbe dobnánk őket. Egyéb fogalmak Hírcsoportok (Newsgroups) (TCP 119-es port) Különböző témákban szervezett hierarchikus üzenetlisták. Az üzenetek korlátozott ideig maradnak meg a kiszolgálón. A hírcsoport-kiszolgálók kapcsolatot tartanak egymással. Szabadon hírcsoportot indítani nem lehet. A Network News Transfer Protocol-t (NNTP) használja. IRC (Internet Relay Chat) (TCP 194-es port) 4
Valós idejű kommunikációt tesz lehetővé. Többen csatlakozhatnak a kiszolgálón található úgynevezett szobákhoz, ahol egymással beszélgethetnek. Privát beszélgetésre is alkalmas, mivel szobák szabadon nyithatóak. Böngészőből is használható (beágyazott Java alkalmazás), de általában külön szoftvert telepítenek hozzá (pl.: ICQ, MIRC, stb). Általános jogok: Felhasználó: Egyszerű felhasználó, aki csatlakozott a rendszerhez. Regisztrált felhasználó: A neve kóddal védett és általában több funkciót képes így elérni. Fél operátor: Vannak jogai a felhasználók felett. Operátor: Vannak jogai a felhasználók és a fél operátorok felett, adhat vagy elvehet jogot. Adminisztrátor: A rendszer tulajdonosa, teljes jogosultságú vezetője, mindenki felett van hatalma. VoIP (Voice over IP) Az Interneten át, valós időben telefonbeszélgetéseket is bonyolíthatunk. Hívhatunk az internetes telefonról egy másik internetes munkaállomást, ami általában ingyenes. Másik lehetőség, ha a hálózatról egy nyilvános telefont hívunk, de ez már legtöbbször fizetős szolgáltatás és speciális program szükséges hozzá. Web camera használata mellett videó telefonálásra is van lehetőség. Legnépszerűbb VoIP-ra képes program a Skype. E-mail (Electronic mail) Az elektronikus levelezéshez olyan szerverekre van szükség, amelyek levelek küldésével, fogadásával és a címzetthez történő eljuttatásával foglalkoznak. A megírt levél megérkezik az egyéni kiszolgáló mail szerveréhez, majd további szervereken keresztül érkezik meg a címzett szerveréhez. SMS szerű üzenetek (Messages) Speciális levelezési fajta egy oldalon vagy fórumon belül. (pl: Facebook, IWIW, Prohardver) 5
6