Ph.D. DOLGOZAT TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM

Ph.D. DOLGOZAT TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1<,.$5 Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1 YpQ\YpG V]HU.pPLDL7DQV]pN Interdiszciplináris Doktori Iskola,VNRODYH]HW Dr. Várnagy László MTA doktora 7pPDYH]HW k: DR. HUNYADI KÁROLY MTA doktora DR. REISINGER PÉTER PH] JD]GDViJLWXGRPiQ\NDQGLGiWXVD $= 6=,.È326=7$5(3&(*<201g9e1<(, e6$.e76=,. *<201g9e1<(.(//(1,*<2M- 6=$%È/<2=È6È1$./(+(7 6e*(, Készítette: NAGY IDA KESZTHELY 2003

1 $.87$7Ï081.$(/ =0e1<(,&e/.,7 =es $] V]L NiSRV]WDUHSFH (Brassica napus L. ssp. oleifera Metzg. Ap. Sinsk.) hazánk második legfontosabb olajat adó növénye. Európa UHSFHWHUPHV]W RUV]iJDLEDQ D] iwodjwhuppvhn -3,0 t/ha körüliek, a hazai termésátlagok azonban egy évszázad alatt sem válwr]wdn MHOHQW VHQ $]DODFVRQ\WHUPpViWODJRNpVDMHOHQW VWHUPpVLQJDGR]iVRNOHJI EERNDD WHUPHV]WpVWHFKQROyJLDKLiQ\RVViJDLEDQNHUHVHQG $ GROJR]DW WiUJ\iW NpSH] V]L NiSRV]WDUHSFH Magyarországi gyomviszonyaira és gyomirtására vonatkozó adatok meglehet VHQ QDJ\ számban állnak rendelkezésre. A növénytermesztési rendszer változása miatt (00-s repce, hibridek termesztése; alacsony magszámú vetés, tág térállású növényállomány; PDJDV Gy]LV~ P WUiJ\iN KDV]QiODWD; megváltozott herbicid ajánlat, stb.) ezek az információk csak korlátozott mértékben használhatók az integrált növényvédelem tervezése során. $] V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPPHQWHVtWpVpQHN PyGR]DWDL a változó növénytermesztési szemlélet mellett igen nagy változásokon estek át csak az utóbbi néhány évtized tekintetében is. A gyomok elleni küzdelemben D MHOOHP] HQ PHFKDQLNDL pv DJURWHFKQLNDL YpGHNH]pVW D V]LQWH egyoldalú vegyszeres gyomirtás követte, ezt váltotta fel az utóbbi években a környezetkíppo LQWHJUiOWJ\RPV]DEiO\R]iV Kísérleteink során vizsgáljuk: a megváltozott növénytermesztési szokások mellett kialakult gyomflórát a Kisalföldi térségben, a gyomfajok összetételét, a gyomnövények dominanciáját;

2 V UHSFHIDMWiNJ\RPHOQ\RPyNpSHVVpJpW üzemi vizsgálatok alapján a fajtaválasztás gyomnövényzetre gyakorolt hatását tavasszal; awdydv]lw V]iPJ\RPRVRGiVUDJ\DNRUROWKDWiVát; vegyszeres kezelések hatáviw Pp]RQWyI (Phacelia tanacetifolia BENTH.) iuydnhopvvhoihuw D YHWpVLG és a fajtaválasztás hatását a gyomnövényzetre VV]HO, az V]L vegetációvlg során a gyomosodás alakulását; DYHWpVLG a gyomnövényzetrej\dnrurowkdwiviw VV]HOpVa betakarítás HO WW, a N O QE ] LG EHQvetett fajták gyomelnyomó képessége közötti különbségeket; kisparcellás vizsgálatok alapján a fajtaválasztás gyomnövényekre gyakorolt hatását tavasszal, a gyomfaj összetételt, a korai és középéré- ] WWWHU OHWHQSUHHPHUJHQVHQNLMXWWDWRWWNezelések esetén; posztemergensen kijuttatott Starane 250 EC és kombinációi gyomirtó hatását galajjal (Galium aparine L.) IHUW ] WWWHU OHWHQ Célunk a gyomirtástervezés logikai rendszerének meghatározása, hogy agrojr]dwwiuj\iwnpsh] V]LNiSRV]WDUHSFpEHQDgyomnövényzetre, gyomszabályozásra vonatkozó adatokat az integrált gyomszabályozás információs rendszeréhez kidolgozzuk.

3 KÍSÉRLETI RÉSZ Gyomfelvételezési eljárások Kísérleteink során gyomfelvételezéseket végeztünk melyhez a becslési módszerek közül a Balázs-Ujvárosi-féle gyomfelvételezési módszert alkalmaztuk, a gyomnövények borítási %-ának kifejezésére. A gyomok és a kultúrnövény fejlettségének feljegyzésére a gyomfelvételezés során a BBCH skála értékeit használtuk. A kisalföldi gyomflóra jellemzése A vizsgálat helye: 28 település határában, 55 nagyüzemi táblán hajtottuk végre felvételezéseinket. A gyomfelvételezések LG SRQWMDi: 1997 október 21-29., 1998 november 11., 1999 október 26., 1998 április 3., 1999 április 18. $YHWpVLG KDWiVDD] V]LJ\RPRVRGiVUD A kísérlet helye: Mosonmagyaróvár. 9HWpVLG NV]HSWHPEHUszeptember 18. szeptember 25. Vetett fajták: Valesca, Doublol $ YHWpVLG KDWiVD D] V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPQ YpQ\]HWpUH VV]HO pv DEHWDNDUtWiVHO WW Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár. 9HWpVLG NV]HSWHPEHU, szeptember 15., szeptember 22. Vetett fajták: Valesca, Doublol, Codix, Indian Fajta és a gyomnövényzet összefüggései országos fajtasoron Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár.

4 9L]VJiODWLG SRQWMDiSULOLV.RUDLpUpV FVRSRUW vizsgált fajtái: Mécses, Eurol, Envol, Bristol.. ]pspupv FVRSRUW vizsgált fajtái: Aladin, Andrea, Attila, Bianca, Casino, DS 29169, Duna, Erika, GK Ella, GK Helga, GK Lilla, GK Rita, Honk, Indián, Marika, Orkán, Piroska, Praska, Silvia, Strauss, Synergy, Szimfónia, Szonáta, Szvit, Valesca. Fajta és a gyomnövényzet összefüggései üzemi kísérletekben Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár. VizsgálatLG SRQWMDiSULOLV Vizsgált fajták: Emerald, Bolero, Danubia, Orkán, Valesca, Praska A UHSFHJ\RPYLV]RQ\DLDWDYDV]LW V]iPI JJYpQ\pEHQ A kísérlet helye: Lajta-Hanság Rt. Újudvari Kerület. 9L]VJiODWLG SRQWMDPiUFLXV 17. 24. 31. A WpO IRO\DPiQ N O QE ] PpUWpNEHQ NLULWNXOW UHSFHiOORPiQ\EDQ -3 mintateret jelöltünk ki az alábbiak szerint: 2 ULWND W ioorpiq\ ( W P ), 2 N ]HSHVW ioorpiq\(w P ), 2 V U W ioorpiq\(w P ) Gyomirtási vizsgálatok V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ Gyomirtási vizsgálatainkat Mosonmagyaróvár melletti táblákon végeztük kisparcellás kezelésekben. A tábla gyomviszonyait reprezentáló helyen beállított kezeléssorban minden esetben kezeletlen kontroll parcellát is kialakítottuk. A kísérletekben alkalmazott készítményekewho ]etes vizsgálataink eredményei alapján úgy állítottuk össze, hogy korábban nem vizsgált, speciális gyomproblémák leküzdésére tehessünk javaslatot

5 eredményeink alapján. A vizsgálatok során értékeltük a gyomirtó és fitotoxikus hatást. Preemergens kezelések A kísérlet helye: Mosonmagyaróvár-Rajka útvonal mellett..h]hopvlg SRQWMD 1999. szeptember 13. *\RPLUWy KDWiVpUWpNHOpVpQHN LG SRQWMD RNWyEHU Értékelt gyomosító faj: Pp]RQWyI (Phacelia tanacetifolia BENTH.). Fitotoxikus hatás értékeléséqhnlg október 25. SRQWMDLV]HSWHPEHURNWyEHUpV A vizsgált készítmények: Butisan S (metazaklór), Butisan Star (metazaklór+quinmerak), Teridox 500 EC (dimetaklór), Teridox 500 EC + Command 48 EC (dimetaklór és klomazon), Devrinol 45 F + Command 48 EC (napropamid és klomazon), Lasso (alaklór), Lasso +Command 48 EC (alaklór és klomazon). Posztemergens kezelések A kísérlet helye: Mosonmagyaróvár. KezelésekLG SRQWMDi: 1999. április 2. (A repce fenológiai állapota BBCH 30, a Galium aparine BBCH 36-38.) 1999. április 20. (A repce fenológiai állapota BBCH 31-51, a G. aparine fejlettségi állapota: BBCH 38-50.) Felhasznált készítmények: Starane 250 EC (fluroxipír-metilheptil-észter) (Repcében csak eseti engedéllyel alkalmazható.), Lontrel 300 (3,6-diklórpikolinsav), Perenal (haloxifop-r-metilészter).

6 EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS $] V]LNiSRV]WDUHSFHNLVDOI OGLJ\RPIOyUDYL]VJiODWD $] V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPYLV]RQ\DLQDN YL]VJiODWiUD J\Rmfelvételezéseket végeztünk 1997-2000. között. A gyomfelvételezések adatai alapján meghatároztuk a kisalföldi repcevetések gyomnövényzetének összetételét, az életforma csoportok szerinti megoszlást, a gyomnövények dominanciáját. $YHWpVLG KDWiVDD] V]LNiSRV]WDUHSFH gyomnövényzetére $ GROJR]DW YL]VJiOWD D YHWpVLG pv D J\RPQ YpQ\]HW VV]HI g- JpVHLW D] V]L YHJHWiFLyV LG VRUiQ D J\RPRVRGiV DODNXlását. Vizsgá- ODWDLQNPHJHU VtWHWWpND]WDJ\DNRUODWLWpQ\WKRJ\DNRUDLUHSFHYetés a UHSFH IHMO GpVpUH pv J\RPHOQ\RPy-képességére kedyh] KDWiV~ $] HOWpU YHWpVLG YL]VJiODWDLQNEDQN O QEVpJHWHUHGPpQ\H]HWWDJ\RPIajok összetételében. Fajta és a gyomnövényzet összefüggései V]LNiSRV]WDUHSFében Kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben megállapítottuk a korai és kö]pspupv UHSFHIDMWiNJ\RPHOQ\RPy-képességét. $UHSFHJ\RPYLV]RQ\DLDWDYDV]LW V]iPI JJYpQ\pEHQ 9L]VJiODWDLQNEDQ PHJiOODStWRWWXN D WDYDV]L W szám gyomnövényzetre és gyomosodásra gyakorolt hatását.

7 Preemergens kezelések hatása 3UHHPHUJHQV YHJ\V]HUHV J\RPLUWiVL NtVpUOHWHN VRUiQ D Pp]RQWyI irvakelés (Phacelia tanacetifolia BENTH.HOOHQLYpGHNH]pVLOHKHW VpJHNHWYL]sgáltuk. Negatív kísérleti eredmények alapján úgy találtuk, hogy a repce vetévhqhpmdydvrokdwypp]rqwyi PDJWHUPHV]WpVXWiQ Posztemergens kezelések hatása Posztemergens vegyszeres gyomirtási kísérletek során a ragadós galaj (Galium aparine / HOOHQL YpGHNH]pVL OHKHW VpJHNHW YL]VJiOWuk. A Starane 250 EC (fluroxipir-1-metilheptil-észter) herbicidet szántóföldi kisparcellás kísérlet során vizsgáltunk önmagában, illetve kombinációban alkalmazva Lontrel 300 és Perenal készítményekkel. Megállapítottuk, hogy a Starane 250 EC herbicid a repce minden fenofázisában hatásos a G. aparine ellen, és más készítményekkel kombináltan alkalmazva a jó gyomirtó hatás megmaradása mellett kisebb a fitotoxicitás mértéke a repcére. *\RPV]DEiO\R]iVWHUYH]pVH V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ Célunk volt a]lqirupiflyj\ jtés és a gyomirtástervezés logikai rendszerének meghatározása D] LQWHJUiOW J\RPV]DEiO\R]iV HO VHJtWpVpKH]. Eredményeink alapján a repce gyomszabályozása során javasoljuk a nö- YpQ\ ELROyJLDL LJpQ\HLQHN D WHUPHV]WpV N U OPpQ\HLQHN HJ\LGHM ILJ\elembe vétele mellett megvalósítani a gyomnövények elleni védekezést. Amennyiben egy adott területen a gyomszabályozás szükséges, ajánlott azt presowing vagy preemergens kezeléssel megvalósítani. A posztemergens kezelés csak korrekció lehet, pl. M. inodora ellen. A herbicid kezelést mint SUHYHQWtYHOMiUiVWNHOOWHNLQWHQLQHPSHGLJPLQWWHUPpVQ YHO HOMiUiVW

8 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Többéves gyomfelvételezés adatai alapján meghatároztuk a kisalföldi repcevetések gyomnövényzetének összetételét. 9L]VJiODWDLQNPHJHU Vttették azt a gyakorlati tényt, hogy a korai repceve- WpVDUHSFHIHMO GpVpUHpVJ\RPHOQ\RPy-képességére kedyh] KDWiV~ $] HOWpU YHWpVLG YL]VJiODWDLQNEDQ N O QEVpJHW HUHGPpQ\H]HWW D J\Rmfajok összetételében. Kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben megállapítottuk a korai és kö- ]pspupv UHSFHIDMWiNJ\RPHOQ\RPy-képességét. Negatív kísérleti eredmények alapján úgy találtuk, hogy a repce vetése nem javasolható Pp]RQWyI magtermesztés után. Megállapítottuk, hogy a Starane 250 EC herbicid minden fenofázisban hatásos a G. aparine ellen, és más készítményekkel kombináltan alkalmazva a jó gyomirtó hatás megmaradása mellett csökken a fitotoxicitás mértéke a repcére.

9 $=e57(.(=e67e0$.g5e% 1<26.g=/(0e1<(.,60(5(77(5-(6=7 /Ë5778'20Á- 38B- /,.È&,Ï.(/ $'È62. Magyar nyelven megjelent tudományos közlemények: Nagy I. Ódor Sz. (2000): Provokációs kísérlet Starane 250 EC gyomirtó V]HU DONDOPD]iViQDN OHKHW VpJHLUH V]L NiSRV]WDUHSFH NXOW~UiNEDQ Növényvédelem 36 (5) 245-249. Nagy I..DMGL)$YHWpVLG pvdjyomosodás mértékének öszszhi JJpVH V]L NiSRV]WDUHSFpEHQ Magyar Gyomkutatás és Technológia 3 (1) 55-64. 1DJ\, $] V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPYLV]RQ\DLQDN MHOOHP] L D Kisalföldön (1997-1999). Magyar Gyomkutatás és Technológia 4 (1) 45-63. Idegen nyelven megjelent tudományos közlemények: Nagy I. Nagy Zs. Reisinger P. (2003): A study on the relation between plant number of winter rape and weed number in spring. Magyar Gyomkutatás és Technológia 4 (1) 65-70. Proceedingekben megjelent összefoglalók: Magyar L. 1DJ\, $] HJ\Q\iUL V]pOI Mercurialis annua L.) V]HUHSH D NLVDOI OGL UHSFHYHWpVHN V]L J\RPRVRGiViEDQ. V. Ifjúsági Tudományos Fórum, Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon 0H] JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU.HV]WKHO\SS-68.

10 Szakkönyvek, könyvrészletek: Nagy I. Reisinger P. Cser J. szerk. (1999): A repce, mint alternatív Q YpQ\ 7HUPHV]WpVWHFKQROyJLD - YHGHOPH] VpJ (QHUJLD FpO~ IHlhasználás módozatai, Pannon Agrártudományi Egyetem és MosonmagyaróváUL(OV 5HSFHV] YHWNH]HW CD-ROM: Nagy I. Reisinger P. szerk. (2001): Repce károsítói. Növényvédelmi diagnosztikai szoftver, Mosonmagyaróvár,VPHUHWWHUMHV]W V]DNFLNNHNN ]OHPpQ\HN Kovács Cs. Zs. Nagy I. (1999): Nemzetközi repcekonferencia. Növényvédelmi Tanácsok 8 (12) 29. Nagy I. Lajos M. (1998): A repcetermesztés gyomproblémái. Növényvédelmi Tanácsok 7 (8) 24-25. Nagy I. (2000): Legalább 2,5 t/ha-os termésátlagot repfpe O 1 YpQ\Yédelmi Tanácsok 9 (8) 14-15. Nagy I. Ódor Sz. +DMGX) V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPLUWiViQDN ~MOHKHW VpJHL. Gyakorlati Agrofórum 11 (4) 30-31. Nagy et al. (2000): Galaj-irtó.0DJ\DU0H] JD]GDViJPiUFLXVp. 13. Nagy I..DMGL)$YHWpVLG pvdj\rprvrgivppuwpnpqhn sz- V]HI JJpVH V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ. Növényvédelmi Tanácsok 11 (9) 44. Nagy I. 7DPiV, 9HWpV HO WW QpKiQ\ V]y D UHSFpU O. Gyakorlati Agrofórum 13 (8) 57-58. Nagy I. (2002): Repce jó termésátlaggal. Növényvédelmi Tanácsok 11 (9) 45-46.