BELVÍZV ZVÉDELMI FEJLESZTÉSEK SEK A KÖTIVIZIG K MŰKÖDÉSI TERÜLET LETÉN HATÁSUK A BELVÍZ- VESZÉLYEZTETETTS LYEZTETETTSÉG G ALAKULÁSÁRA Szolnok, 2012.10.04. Előad adó: : Horváth BélaB KÖTIVIZIG műszaki ig.h.
A KÖTI-VIZIG működési területe 7180 km2, 7 megyében 106 települést érint. Elhelyezkedéséből adódóan, az Alföld közepén a vízkárok általi veszélyeztetettsége jóval az országos átlag fölött van. A jellemző adatok a következő ábrában szemléletesen mutatják ezt.
KÖTIVIZIG MŰKÖDÉSI M TERÜLETE A terület 2/3-a árvíz által veszélyeztetett 7 megye 4 régió 106 település 7 VGT 5 NP 3 KTVF Folyószakasz Tisza 186,2 km Zagyva 89,7 km Kiskörei VízlV zlépcső; ; TISZA-TÓ (Kiskörei Tározó) ) 127 km 2 és öntözőrendszerei (Nagykunsági, gi, JászsJ szsági, Tiszafüredi) TIKEVIR Körös-völgyi vízpv zpótlás 3 árvízi tározt rozó elkész szült: (Tiszaroffi, Jásztelki, J Borsóhalmi) 2 árvízi tározt rozó készül: (Hanyi-tiszasülyi lyi,, Nagykunsági) gi) 28.429 ha kezelt terület, ebből l 2.689 ha véderdő Fontosabb létesl tesítmények Országos adat Terület nagysága: ga: 7 180 km 2 7,7 % 93 286 km 2 Árvízvédelmi fővédvonal: f 630,77 km 15,0 % 4 220 km Ebből l földmf ldmű: 572,5 km Mentesített tett árterület nagysága: ga: 3 710 km 2 17,7 % 21 100 km 2 Előírás s szerinti kiépítetts tettség: 52 % 62 % Belvízcsatorna hossza: 1 115,1 km 13,2 % 8 500 km Vízpótló rendszer hossza: 140,3 km 32,7 % 428 km Szivattyú telepek össz.. kapacitása 114,36 m 3 /s
Az árvízvédelmi töltések megépülése előtt a Tisza völgy mintegy 2/3-a rendszeresen vízjárta terület volt. De hogy ez ma sincs másképp, azt jól mutatja ez a montázs, ami 18 év műhold felvételeinek feldolgozásával készült, és amely a vizsgált időszakban és ebben a térségben észlelt elöntéseket mutatja be. Kísérteties a hasonlóság!
Ahhoz, hogy objektív adatokra támaszkodó információk segítségével minősíteni tudjuk védelmi létesítményeink állapotát, illetve a védett értékek veszélyeztetettségét, egy több elemből álló minősítési rendszert dolgoztunk ki, belvízvédelmi szakaszaink, valamint az egyes települések belterülete vonatkozásában. A minősítés egyik pillére az alapállapotra vonatkozik és olyan szempontok alapján történik, mint a létesítmények fenntartottsága, aktuális vízszállító képessége, a vízgyűjtő terület belvíz veszélyeztetettsége (Pálfai), a szivattyútelepi kockázat mértéke, valamint a csatornát terhelő egyéb igénybevételek hatása. A minősítés másik pillére a belvízvédemi készültség időszakában követi le a védelmi szakasz aktuális helyzetét. Ebben a minősítési rendszerben az alapállapoton túl olyan szempontok kerülnek figyelembevételre, melyek az aktuális védekezési munkákat, belvízi elöntést és az egyéb védekezésre kötelezett szervezetek beavatkozásait is figyelembe veszik. A minősítések táblázatosan és grafikai úton is (térkép) megjeleníthetőek. Érdekessége a minősítési rendszernek, hogy tényleges védekezési szituációban a szakszerű beavatkozás eredményeként 1-1 védekezési szakasz besorolása átmenetileg javulhat is az alapállapothoz viszonyítva.
VÉDELMI SZAKASZOK BELVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉGE Védelmi fokozatok szintjének és tartósságának értékelésével történt a pontozás + öntözés hatásának figyelembe vétele. 1. Belvízcsatornák fenntartási hiánya 2. Belvízcsatornák becsült vízszállító képessége 3. Kivitelezés alatti beruházások hatása 4. Dr. Pálfai féle veszélytérkép területarányosan súlyozott átlaga 5. Belvízvédelmi fokozatok szintje és a napok száma alapján készített mutató 6. Belterületi csapadékvíz bevezetés hatása 7. Szivattyútelepei kockázat 8. Öntözés hatása ÉRTÉKELÉS (pontszámok alapján)*: erősen veszélyeztetett közepes veszélyeztetett: mérsékelten veszélyeztetett nem veszélyeztetett >20 15-20 10-15 0-10 pont pont pont pont Értékelés: területi adottság mellett több olyan szempont a vizsgálat tárgya, amely a belvíz elvezetését befolyásolja. 1. Belvízcsatornák fenntartási hiánya 2. Belvízcsatornák becsült vízszállító képessége 3. Kivitelezés alatti beruházások hatása 4. Dr. Pálfai féle veszélytérkép területarányosan súlyozott átlaga 5. Belterületi csapadékvíz bevezetés hatása 6. Szivattyútelepei kockázat 7. Aktuális védelmi fokozat 8. VGT-k aktuális védelmi fokozatai 9. Védelmi szakasz önkormányzatainak aktuális belvíz-veszélyeztetettsége ÉRTÉKELÉS (pontszámok alapján)*: erősen veszélyeztetett 10. Szivattyúzási tevékenység30< 11. pont közepes veszélyeztetett: 25-30 pont Védelmi szakasz területi elöntés mérsékelten veszélyeztetett 20-24 pont nem veszélyeztetett < 20 pont viszonya a maximális elöntéshez
A települések vonatkozásában ugyanez a megközelítés módja, mindössze a minősítéshez alapul vett szempontok változnak annak megfelelően, ahogy a belterület pillanatnyi állapotának jellemzője azt megkívánja.
TELEPÜLÉS BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉGE időben állandó elemeit megtartva (alapállapot) Értékelése: pontozással történik heti aktualizálással 1. Területi belvíz-veszélyeztetettség (Dr. Pálfai féle veszélyeztetettségi térkép alapján) 1. Területi belvíz-veszélyeztetettség 2. Belterületi vízrendezés kiépítettsége 2. Érvényes önkormányzati belvízvédelmi fokozatok 3. Befogadók állapota (VIZIG, társulati kezelésű) 3. Érvényes társulati belvízvédelmi fokozatok 4. Belterületi elöntés megjelenése az elmúlt védekezési időszakban 4. Belterületi vízrendezés kiépítettsége 5. Befogadók állapota (társulati kezelésű) 6. Befogadók állapota (VIZIG kezelésű) 7. Belterületi elöntés mértéke 8. Talajvíz helyzete 9. Fakadóvíz, szivárgóvíz veszélyeztetettség 5. Fakadóvíz, szivárgóvíz veszélyeztetettség (Dr. Pálfai féle veszélyeztetettségi térkép alapján) 10. Belterületi belvíz elvezetés érdekében végzett munkák
Egy-egy fejlesztés előkészítése során nem csak a fejlesztéssel érintett létesítmény múltját és jelenlegi paramétereit kell ismerni, hanem meg kell tudnunk határozni azokat a célokat, melyeket el kívánunk érni. Az alábbi szempontokat tartjuk a célmeghatározásnál a leghangsúlyosabbnak: - a fejlesztés eredménye legyen fenntartható - integrálódjon az érintett térség vízgazdálkodási rendszerébe - legyen víztakarékos és a helyi vízforrások minél nagyobb mértékű helybentartását szolgálja - legyen komplex, vegye figyelembe a létesítménnyel szemben jelentkező és jövőben várható komplex igényeket - kezelje egyenlő súllyal a vízmennyiségi és vízminőségi kérdéseket.
VÍZGAZDÁLKODÁSI FELADATOK FENNTARTHATÓ,, INTEGRÁLT VÍZGAZDV ZGAZDÁLKODÁS és VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS BELVÍZGAZD ZGAZDÁLKODÁS - VÍZVISSZATARTÁS ÁRVÍZVÉDELEM NEM SZERKEZETI MÓDSZEREINEK M ERŐSÍTÉSE SE ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZEL ZATKEZELÉS TERÜLETI JELENLÉT T ERŐSÍTÉSE SE és s TERVEZHETŐ KÖZMUNKA VÍZMENNYISÉGI ÉS S VÍZMINV ZMINŐSÉGI KÉRDK RDÉSEK INTEGRÁLT KEZELÉSE
A belvízvédelmi szakaszok főműveinek kapacitása a vízjogi engedélyes állapotokhoz képest meglehetősen alacsony, 46-78%-ig terjedő. Ezek a számok egyszerre árulkodnak az alacsony hatékonyságú fenntartásról, a szükséges rekonstrukció elmaradásáról és a csatornák műszaki elavulásáról. A következő ábrán feltüntettük azokat a teljesítőképességi mutatókat is, melyek az egyes főműveken végrehajtott fejlesztések eredményeként jöttek létre. (ezek piros számmal szerepelnek)
VÉDELMI SZAKASZOK FŐMŰVEINEK F HOSSZA (km) ÉS VÍZSZÁLLÍTÓ KÉPESSÉGÉNEK SÚLYOZOTT S %-A% 10.02. 1 10.01. 10.03. 31,629 km 61 % 75 % 131,779 km 97,444 km 78% 85% 3 10.05. 10.04. 143,154 km 76 % 15,293 km 66 % 4 132,350 km 64 % 90% 10.09. 10.10. 71,172 km 67 % 84% 10.07. 10.06. 75,264 km 61 % 191,982 km 46 % 2 79% 65% 10.08. 91,017 km 53 % 5
A továbbiakban egyenként röviden bemutatom azokat a főművi fejlesztéseket, melyek 2007-2012 között a KÖTI- VIZIG működési területén EU-s forrásból valósultak meg. Elsőként indult és fejeződött be a Kőrös-éri főcsatorna fejlesztése. A fejlesztés elsődlegességét leginkább az motiválta, hogy megindult Nagykőrös belterületi csapadékhálózatának és szennyvízrendszerének teljes kiépítése, amely üzembe helyezése után megduplázza a Kőrös-érbe vezetendő csapadék és használt vizek mennyiségét. A komplex fejlesztés a többlet igénybevétel befogadói hátterének biztosításán túl megteremti a lehetőségét a csatorna és a Tisza folyó közti korlátozott időtartamú hosszirányú átjárhatóságnak, a csatorna torkolati, közel 3km-es szakaszán a part menti vízjárta laposok szabályozott elárasztásának és egy későbbi, a teljes csatornát végigkisérő tározósor kialakításának.
1. KŐRÖS-ÉRI ÜTEM RI CSATORNA 3. ÜTEM 2. ÜTEM 4. ÜTEM
A Harangzugi főcsatorna fejlesztése egy 35 éves adósságot pótolt, hiszen ez a munka már a Nagykunsági főcsatorna építésekor esedékessé vált, mindezidáig azonban váratott magára. A komplex fejlesztés magában foglalja a meder távlati igényeket is kielégítő vízszállító képességének kiépítését, 4 db egyedi kialakítású vízvisszatartó műtárgy megépítésével, a medret kísérő természetes völgyek tározóvá történő alkalmassá tételét, valamint a következőkben bemutatandó kettes ütemű fejlesztés befogadói hátterét. A mellékelt térképszelvényen ábrázoltuk a csatorna torkolati szakaszán kialakítható tározó fantáziaképét, melyben minimális beavatkozás után mintegy félmillió m3 víz lenne visszatartható.
HARANGZUG-I I CSATORNA
A Harangzugi főcsatorna fejlesztése II. ütemeként került sor a Nagykunsági főcsatorna szivárgóinak fejlesztésére. E létesítmények műszaki kialakítása olyan módon lett átalakítva, hogy az általuk összegyűjtött szivárgó víz, melyet korábban költséges gépi átemeléssel juttattunk vissza a főcsatornába, mostantól gravitációs úton folyik be a Harangzugi főcsatornába, hogy ott ökológiai vagy gazdasági célra hasznosulhasson. A fejlesztés eredménye az is, hogy a vízgyűjtő terület belvízmentesítésébe a szivárgó átemelő telepei a korábbinál nagyobb mértékben bekapcsolhatóvá váltak.
NAGYKUNSÁGI GI SZIVÁRG RGÓ
A Millér főcsatorna fejlesztése szintén egy több ütemből álló program első része. A fejlesztés fő kiváltó oka a kettős működés (belvízelvezetés és öntözővíz szétosztás) egyre súlyosbodó zavarain túl a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó megépítése, illetve annak későbbi üzembe helyezése esetén a megváltozó vízkormányzási feltételekre történő felkészülés. Az I. ütemű fejlesztés a főcsatorna medrét teljes hosszában érintette, általa kiépült a távlatokban is elegendő mederkapacitás, a hidraulikailag optimális helyeken lehetővé vált a csatorna vízszintjének finom beállításra is képes szabályozása. Külön említést érdemel, hogy az egyébként is nagy szelvényű csatorna (torkolati vízszállító képessége 10m3/s) szelvénybővítése egy oldalról történt meg, így a természeti értékekben védett növények, hüllők, madarak bővelkedő part érintetlen maradt. Ma, mintegy 2 évvel a medermunkák befejezése után a csatorna egy vízben bővelkedő, igazi élővíz képét mutatja.
MILLÉR R CSATORNA
1. A Milléri fejlesztés II. üteme arra a három, a Millér főcsatorna végszelvényébe becsatlakozó vízfolyásra terjed ki, melyek a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározóval közvetve is érintkeznek. A beavatkozás elsődleges célja azoknak a vízkormányzó műtárgyaknak a megépítése volt, melyek ahhoz szükségesek, hogy az árvízlevezető funkcióval kibővült összes igénynek, az érintett 3 csatorna egy időben is képes legyen megfelelni. E fő cél mellett természetesen jelentősen javult a két alapfunkció, úgy mint a belvíz elvezetés és öntözővíz szétosztás adottsága is. A műszaki kialakítás már olyan távlati elképzeléseket is figyelem vett, mint a Jászsági főcsatorna zagyvai ágának tervezett megépítése.
TISZASÜLYI 28 CSÁTÉS - 22 CSATORNÁK
Az ún. Nagykörűi medence főcsatornája, a Doba főcsatorna túl azon, hogy 5 település kül-és belvizeit kell elvezetnie, valamint öntöző és használt vízzel is terhelt, vízgyűjtő területén kiváló adottságokkal rendelkezik egy nagy befogadó képességű tározó kialakítására is. Ennek a tározónak az ötlete már a VTT-ben is megjelent, mint Nagykörűi tájgazdálkodási tározó. A csatorna fejlesztésének befejeztével, mivel az ehhez szükséges vízkormányzó műtárgyak elkészültek, a tározó megépülése után arra is lehetőség lenne, hogy az összegyűjtött belvizek igen jelentős részét a Tiszába történő költséges átemelés helyett a tározóba vezessük.
DOBA CSATORNA
1999 júliusában a Dél-hevesi térségben néhány nap alatt több mint 300 mm csapadék hullott, melynek következtében a Hanyi főcsatorna szinte teljes vízgyűjtő területét árvízszerű elöntés sújtotta. A csatorna fejlesztése az akkori események feldolgozása és a szükséges hidraulikai vizsgálatok elvégzése után, az azokban leírtak alapulvételével készült el. A mértékadónak tekinthető víztömeget lényegesen meghaladó, rendkívüli belvízhullámok levezethetősége érdekében a projekt arra törekedett, hogy a meder felsőbb szelvényeiben szabályozhatóvá váljon a lefolyás, a torkolati szakaszon jelentősen növekedjen a kivezethető vízmennyiség, a középső szakaszon pedig megszüntesse a kritikus szűkületeket. (Egy vízleadó műtárggyal úgy került kiváltásra a Sajfoki főcsatorna kereszteződésében lévő szivornya, hogy ezzel az átvezető vízmennyiség megduplázódott.)
HANYI-ÉRI CSATORNA
A Dél-hevesi térség másik főcsatornájának, a Sajfoki főcsatornának a fejlesztése ugyancsak az 1999-es események következtében vált aktuálissá, prioritását erősítette az a tény is, hogy a csatorna mintegy 6 km torkolati szakasza a közben megépült Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó területére esik. Olyan műszaki megoldást kellett keresni, mely a jelenleginél rugalmasabb üzemeltetést tesz lehetővé. Ennek érdekében átépítettük a főcsatornát a Tisza-tó jobb parti szivárgóval összekötő vízi utat (5-120.sz. csatorna), amelyen keresztül szükség esetén a főcsatorna vize a szivárgó két elektromos átemelő telepére vezethető, ugyanakkor nyári vízhiányos időszakban a szivárgóban összegyűjtött vizek gravitációsan átkormányozhatóak a főcsatorna medrébe. Mintegy járulékos elemként jelentős modernizálási és energiahatékonyságot javító fejlesztések is történtek a projekttel érintett három szivattyú telepen.
SAJFOKI CSATORNA
A Hortobágy-Berettyó jobb parti öblözetének két főcsatornája, a Kakat és a Villogó csatornák egymással több ponton is összeköttetésben állnak, a kettős működésű funkcióikat mintegy szimbiózisban töltik be. A Kakat főcsatorna komplex fejlesztésének elsődleges célja ezért azon túl, hogy a vízgyűjtőjét terhelő többletvizek kezelésére alkalmassá váljon, az volt, hogy az előzőekben említett 2 funkció a két csatorna vonatkozásában minél hatékonyabban szétválaszthatóvá váljon, oly módon, hogy az öntözés üzemelés súlypontja a Villogó, a belvízmentesítés súlypontja a Kakat csatornára helyeződjön át. A projekt megteremtette a két irányú (Telekhalom és Mirhó) vízelvezetés lehetőségét, valamint kiépültek a lefolyás szabályozás és tározás megvalósítására alkalmas műtárgyak is.
KAKAT CSATORNA
A következő két kép mintegy összefoglalásként a fentiekben ismertetett 9 fejlesztés főbb paramétereit mutatja be. Jól látszik rajtuk, hogy a közel 4 milliárd értékű befektetés a VIZIG működési területének mintegy 30%-át érintette, segítségével 2400 km2 hatásterületen 40 település számára épült ki a teljes befogadói háttér. Ezek a települések azok, melyek esetében a belterületi csapadékvíz elvezető hálózat teljes kiépítése feltétel nélkül támogatható.
BELVÍZRENDSZEREK ÉS S VÍZPV ZPÓTLÓ FŐMŰVEK 2007-2013. 2013. KÖZÖTTI K FEJLESZTÉSI SI TERVEI Belvízrendszer száma Belvízöblözet száma, neve Régió Benyújtás éve KÖTI-KÖVIZIG csatorna hossz (km) KÖTI-KÖVIZIG szivattyútelep (db) Hatásterület (km²) Települések száma (db) 031 031/a Kőrös-éri KöM 2007. 999 40,3 1 444 4 063 063/a Mesterszállás- ÉA 2008. 389 15,6 0 248 4 Bartapuszta 028 028 Dobai ÉA 2008. 246 16,7 0 181 5 027 027/b Milléri ÉA 2008. 346 36,9 0 273,4 5 025 025/b Hanyi ÉM 2008. 296 40,7 0 304,5 7 025 025/a Sajfoki ÉM 2010. 475 46 3 251,1 4 061 061/c Kakati ÉA 2010. 499 54 0 414 4 027 027/a Tiszasülyi ÉA 2010. 324 22,5 0 297,4 3 Nagykunsági-főcsatorna ÉA 2010. 359 80,52 0-4 Összesen: 3 933 353,6 4 2413,4 40 Projekt költség (mft) 064 064/d Alcsi- Tenyő-Kengyeli ÉA 2011. 400 13,98 1 90 1 Lezárva: 9 projekt Előkészítés alatt: 1 projekt
PROJEKTEK ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK Jászapáti Jászkisér Jászszentandrás Besenyszög Jászladány Csataszög Hunyadfalva Kőtelek Tiszasüly Átány Erdőtelek Heves Hevesvezekény Pély Tarnaszentmiklós Tenk Sarud Tiszanána Bánhalma Kisújszállás Kenderes Kunhegyes Jászkarajenő Kocsér Nagykőrös Tiszajenő Kétpó Kuncsorba Mesterszállás Mezőhék Kétpó Kuncsorba Mezőhék Örményes
Német-ér r menti látkl tkép