Épületenergetikai összefoglaló. Alkotás 41 Irodaház. 1123 Budapest, Alkotás u. 41. HRSZ: 7797. Készítette: Téglássy Györgyi Épületenergetikai szakértő

Épületenergetikai összefoglaló Alkotás 41 Irodaház 1123 Budapest, Alkotás u. 41. HRSZ: 7797 Készítette: Téglássy Györgyi Épületenergetikai szakértő 2011. november Energetikai összefoglaló 1/21

Előzmények: 2011. októberében bízott meg a DTZ Ingatlan Üzemeltető Kft. (1062 Budapest, Teréz körút 55-57.), az Alkotás 41 Irodaház épületenergetikai tanúsításával. Az energetikai tanúsítás célja: A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. (3) bb) pontja értelmében a meglévő épületek illetve épületrészek épületenergetikai tanúsítását el kell készíttetni egy évet meghaladó bérbeadás esetén. Az energetikai számítások elkészítésénél alkalmazott szoftverek, előírások: Az energetikai számítás a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet előírásai alapján készült, a Bausoft Kft által készített WinWatt szoftverrel. Adatszolgáltatás: A számítás elkészítéséhez a Megrendelőtől kaptam meg az épület kiviteli tervdokumentációjának szükséges részeit. 2011. november 7 - én a helyszínen felmértem az épület szerkezeteit, épületgépészeti berendezéseit, a hiányzó adatokról információt kértem, valamint fotókat készítettem. 1. Az irodaház rövid ismertetése Az irodaház építészeti kiviteli tervét a Lukács és Vikár Építészstúdió Kft., az épületgépészeti terveket a TEVIM Tervező és Szolgáltató Kft. készítette 2000-ben. Az épület az Alkotás úti beépítés jellegét követve zártsorú, az építmény magassága illeszkedik a szomszédos 39/D. és a 43. számú épületek magasságához, magastetős megoldással. A földszinten kétoldalt a recepció, üzletek és bemutatótermek találhatóak, középen van a gépkocsiátjáró az udvari parkolókhoz, valamint a kétszintes pincegarázshoz. Az öt emeleti szinten, valamint a hatodik tetőtéri szinten irodák és tárgyalótermek találhatóak. Az épület gépészeti helyiségei (a kazánház és a szellőzőgépház) a hatodik, tetőtéri szint egy részén, valamint a hetedik, ugyancsak tetőtéri szinten helyezkednek el. Az épület mögött a telken jól benapozott, szép belső udvar helyezkedik el, amelybe középen benyúlik az első és második emelet lapostetős épületszárny. A járható tető egyúttal teraszként is szolgál, tetőkerttel kiegészítve. Az épület tömeghatása mozgalmas; kiugró tömegekkel, teraszokkal, tetőkerttel és külső fix árnyékolókkal tagolt. Az épületenergetikai feldolgozásánál különbséget kell tenni a fűtött és a fűtetlen terek között. Fűtetlen térnek tekintendőek a pinceszintek, bár a pincegarázsok az irodai szintek elhasznált levegőjével fűtöttek. A hulladékenergia felhasználása következtében külön hőenergia igényük nincsen, ezért az energetikai számítás fűtött alapterületében nem szerepelnek, de fűtött levegőjükkel kedvezően befolyásolják az épület energiamérlegét. Energetikai összefoglaló 2/21

Az egyes szintek alaprajzai: Földszint alaprajz 1-2. emelet általános alaprajz 3-6. emelet általános alaprajz Tetőtér alaprajz Energetikai összefoglaló 3/21

Fűtött alapterületek: Földszint: 159,42 m 2 1. emelet: 362,62 m 2 2. emelet: 379,83 m 2 3. emelet: 289,01 m 2 4. emelet: 286,87 m 2 5. emelet: 237,88 m 2 6. emelet: 211,08 m 2 7. tetőtér 108,86 m 2 Összesen: 2035,57 m 2 2. A tanúsítás menete 2.1. Az energiatanúsítvány olyan igazoló okirat, amely az előírt légállapot, komfortállapot biztosítására energiát felhasználó épületnek (önálló rendeltetési egységnek) a külön jogszabály szerinti (7/2006. TNM rendelet) számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza. A rendelet a funkcionálisan legjellemzőbb épületfajtákra átlagfogyasztót feltételezve követelményértékeket határoz meg. A tanúsító az adott épületet a megfelelő követelményértékhez viszonyítva adja meg annak százalékos teljesítőképességét, az összehasonlíthatóság érdekében átlagfogyasztóra vonatkoztatva. Az épületek követelményértéke 100%. Ehhez képest lehet egy épület 100% alatti energiafelhasználás esetén a követelményértéknél energetikailag jobb, vagy 100% fölött energetikailag rosszabb. A+ < 55% Fokozottan energiatakarékos A 56-75% Energiatakarékos B 76-95% Követelménynél jobb C 96-100% Követelménynek megfelelő D 101-120% Követelményt megközelítő E 121-150% Átlagosnál jobb F 151-190% Átlagos G 191-250% Átlagost megközelítő H 251-340% Gyenge I 341< Rossz A jogszabály csak háromféle épületfajtára ad meg energetikai követelményértéket. Ezek a lakóépületek, irodaházak, oktatási létesítmények. A követelményértéket az épület összes határoló felületének és fűtött térfogatának aránya határozza meg. Energetikai összefoglaló 4/21

2.2. Az energetikai számítás során a tanúsító feldolgozza az épületet épületszerkezeti és épületgépészeti szempontból. A fűtött tereket határoló épületszerkezetek energetikai tulajdonságainak figyelembevételével meghatározza az épület egészére vonatkozóan az épületszerkezetektől és geometriai arányaitól függő, úgynevezett fajlagos hőveszteségtényezőt, mely magát az épületet jellemzi funkciótól függetlenül, a beépített gépészeti berendezések nélkül. Ezután az épület fűtési, használati melegvíz-ellátási, szellőztetési, hűtési és világítási jellemzőit az épülethez rendelve meghatározza az úgynevezett összenergetikai mutatót, mely a korábbiakban említett százalékos besorolásnak az alapja. A megállapított jellemzők alapján kiállítja a hivatalos épületenergetikai tanúsítványt. 3. A belső környezet paraméterei Az épületenergetikai ellenőrzés elvégzéséhez a következő légállapot- illetve környezeti jellemzők ismerete szükséges: a. Belső hőmérséklet b. Légcsere igény c. Belső hőnyereség átlagos értéke d. Világítás energia igénye e. Használati melegvíz előállításának nettő hőenergia igénye A jogszabály irodaépületre előírja a fenti paraméterek értékeit. Ezek az értékek a következők: a. Belső hőmérséklet Az épülettel szemben támasztott elvárás szintje szerint (A, B, C kategória) Téli hőmérséklettartomány 19 C o - 25 C o Nyári hőmérséklettartomány 22 C o 27 C o Az előírás alapján az épület téli fűtött hőmérsékletét 22 C o -ban állapítottam meg. b. Légcsereszám használati időben Az előírt légcsereszám használati időben 2 Ez az érték megmutatja, hogy a helyiségtérfogattal megegyező levegőmennyiség hányszor cserélődik ki óránként, a mértékegysége térfogatcsere / óra. A tényleges légcsereszám nem lehet az előírt értéknél kevesebb. Energetikai összefoglaló 5/21

c. Belső hőnyereség Az érték megmutatja, hogy bizonyos tevékenység a vizsgált környezetben mennyi energia felszabadulásával jár. Irodai tevékenység belső hőnyeresége 7 W/ m 2. c. Világítás energia igénye Az érték azt fejezi ki, hogy mennyi az irodai tevékenységhez szükséges megvilágítás fajlagos energia igénye. Irodai tevékenységre az érték 22 kwh/m 2 év Az érték a világítás szabályozottsága szerint módosítható (pl. ha mozgásérzékelő, időkapcsoló, alkonyatkapcsoló, van beépítve.) d. Használati melegvíz-ellátás energia igénye: Az irodaépületekben számítandó érték 9 kwh/m 2 év 4. Épületszerkezeti jellemzők Az épület vasbeton szerkezetű. A teherhordó falak és a födémek szerkezete 20cm vastag vasbeton. Az Alkotás utcai homlokzat mészkő illetve pattintott kő burkolattal ellátott, az udvari falak vakoltak, mindenhol hőszigeteléssel ellátva. A homlokzati tömör falakat az utcai és a belső udvari homlokzaton függönyfalas sávok egészítik ki. Az épület tömege igen tagolt, változatos, mind formájában mind pedig az anyaghasználatban. A szintek homlokzati és alaprajzi kialakítása változó, nem találunk egyforma szinteket. 4.1. Homlokzati falak Alkotás utcai homlokzat Az utcai homlokzat 3cm mészkőburkolattal, a bejárat melletti jobb oldali szakasz pattintott kő burkolattal ellátott 20cm vastag vasbeton fal. A burkolat alatt 6cm Therwoolin hőszigetelés került beépítésre. A rétegtervi hőátbocsátási tényező a mészkőburkolatos szakaszon U = 0,423 W/m 2 K, a pattintottkő burkolatos szakaszon U = 0,416 W/m 2 K. A követelményérték jelenleg max. 0,45 W/m 2 K, tehát a szerkezetek követelményértéknek megfelelnek. Belső udvari homlokzat Az épület belső udvar felőli határoló fala 6 cm Austrotherm hőszigeteléssel ellátott 20cm vastag vakolt vasbeton fal, rétegtervi hőátbocsátási tényezője U = Energetikai összefoglaló 6/21

0,727 W/m 2 K. A követelményérték max. 0,45 W/m 2 K, tehát a szerkezet a jelenlegi előírásnak nem felel meg. Szomszédos épület melletti falak A szomszédos fűtött épületekkel határos teherhordó fal szintén 6 cm vastag Austrotherm hőszigeteléssel ellátott 20cm vastagságú vasbaton fal. A rétegtervi hőátbocsátási tényezője U = 0,526 W/m 2 K. A megengedett érték max. 1,50 W/m 2 K, tehát a szerkezet a jelenlegi előírásnak megfelel. Gépkocsi áthajtó melletti fal A gépkocsibejáró két oldalán, valamint az udvar felé a külső határoló fal 15cm vastag vasbeton szerkezetű, 10cm vastag Austroherm hőszigeteléssel. A rétegtervi hőátbocsátási tényezője U = 0,488 W/m 2 K. Megengedett érték max. 0,45 W/m 2 K, tehát a szerkezet a jelenlegi előírásnak nem felel meg. Függönyfal tömör része Az Alkotás utcai kiugró tömeg külső határoló szerkezete függönyfal. Keretszerkezet alumínium, a betétek egy része átlátszó üvegszerkezet, a tömör rész szerkezete szintén üveg, mögötte 6cm hőszigeteléssel és belső fémlemez burkolattal. A tömör falszakasz számított hőátbocsátási tényezője a hőszigetelésnél 0,47 W/m 2 K. Az alumínium keret figyelembe vett hőátbocsátása 2,2 W/m2K. Az üvegszerkezet számított aránya a függönyfalban 80%, így a számított átlagos hőátbocsátási tényezője 0,8 W/m 2 K. Homlokzati üvegfalak hőátbocsátásának megengedett értéke 1,5 W/m 2 K, tehát a szerkezet a mai követelményeknek megfelel. Függönyfal parapet, mögötte vasbeton fallal Az udvari homlokzat függönyfalas szakaszai mögött 12cm vasbeton fal húzódik. Ezek számított rétegtervi hőátbocsátási tényezője 0,421 W/m 2 K Megengedett érték max. 0,45 W/m 2 K, tehát a szerkezet a jelenlegi előírásnak megfelel. Tetőtéri gépház oromfala A 7. emeleti tetőtéri gépház oromfalának szerkezete 6cm Therwoolin hőszigetelés, külső oldalon alumínium lamellákkal, belső oldalon fémlemez burkolattal. A szerkezet rétegtervi hőátbocsátási tényezője U = 0,518 W/m 2 K. Energetikai összefoglaló 7/21

Megengedett érték max. 0,45 W/m 2 K, tehát a szerkezet a jelenlegi előírásnak nem felel meg. 4.2. Födémszerkezetek Pincegarázs födéme Az elhasznált levegővel fűtött alsó garázsok felső határoló födéme 20cm vastag vasbeton, szerkezeten belüli 4cm hőszigeteléssel. A zárt fűtetlen pincék mértékadó hőmérséklete 4 C o lenne, de itt a pince temperált, ezért a belső hőmérésékletet 10 C o -ban állapítom meg. Így a szerkezet rétegtervi hőátbocsátási tényezője U = 0,428 W/m 2 K. A megengedett érték 0,5 W/m 2 K, tehát a szerkezet megfelel. Tető- és teraszfödém Az épületet járható tetők egészítik ki. A belső udvari épületszárny második emelet feletti födéme egyúttal terasz, egy részén zöldtetővel. Szintén teraszfödém a 4. emeleti födém belső udvari része, az 5. emeleti födém bal szomszéd felőli szakasza, valamint a 6. emelet belső udvari szakaszának egy része, mely a hűtőgép kültéri egységeit hordja. Ezek a lapostető - födémek 8cm Floormate hőszigeteléssel ellátottak. A szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezője U = 0,38 W/m 2 K. A megengedett érték 0,25 W/m 2 K, tehát a tetőszerkezetek az előírásnak nem felelnek meg. Az udvari nagy teraszon, valamint az Alkotás út felőli 5. emeleti homlokzat előtt zöldtető húzódik virágbeültetéssel. A tetőszerkezeteket itt termőföld egészíti ki. Az így számított rétegtervi hőátbocsátási tényező U = 0,15 W/m 2 K. A megengedett érték 0,25 W/m 2 K, tehát a zöldtető az előírásnak megfelel. Árkádfödém Az első emelet alatt a gépkocsi behajtó fűtetlen külső tere húzódik. Itt a 20cm vastag vasbeton födémek alulról 5cm Austrotherm hőszigeteléssel vannak ellátva. A szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezője U = 0,51 W/m 2 K. A megengedett érték 0,25 W/m 2 K, tehát garázsbehajtó - födém az előírásnak nem felel meg. Energetikai összefoglaló 8/21

Tetőtéri ferde födémszerkezet A tetőteret határoló 20cm vastag koporsófödém hőszigetelése 8cm Therwoolin üveggyapot. A szerkezet rétegtervi hőátbocsátási tényezője U = 0,327 W/m 2 K. A megengedett érték 0,25 W/m 2 K, tehát az előírásnak nem felel meg. 4.3. Homlokzati nyílászárók Az épület nyílászárói hőhídmentes alumínium szerkezetű nyílászárók. A nyílászárók rétegfelépítése kívülről befelé haladva: 6mm üveg / 14mm légrés / 4mm üveg. A külső üveg Antelio Emerald zöld üveg napfényvédő anyagában színezett üveg. Az Antelio üvegeken kétirányban is elhelyezkedhet a bevonat, de a külsõ pozicióban elhelyezkedõ bevonat az általános. A belső üveg Low - E bevonattal ellátott. Az üvegezések hőátbocsátási tényezője 1,1 W/m 2 K. A napfényvédő üvegeknél nagyon fontos az úgynevezett naptényező értéke, mely megmutatja, hogy a napfény hány százaléka jut be a helyiségbe. A napfényvédő bevonatos üvegek naptényezője 0,6 0,2 érték közötti. A beépített üveg tekintetében nem áll rendelkezésre gyártói műbizonylat, ezért az üvegezés naptényező értékét 0,4 értékkel számítottam. A nyílászárók keretszerkezete alumínium, melynek hőátbocsátási tényezője 2,2 W/m 2 K. A számításnál az ablakok átlagos hőátbocsátási tényezőjét kell figyelembe venni, ezért nem mindegy, hogy mennyi a nyílászárók üvegezési aránya. Az ablakok méretétől és keretosztásától függően az üvegezési arány változó, általában 70 95 % közötti. Az épület nyílászáróinak hőátbocsátási tényezője az üvegarány alapján U = 1,43-1,15 W/m 2 K közötti érték. A fémszerkezetű nyílászárókra előírt követelményérték 2 W/m 2 K, tehát az épület nyílászárói a jelenlegi követelményértéknek megfelelnek. Minden nyílászáró belső árnyékoló szerkezettel (reluxa és szalagfüggöny) ellátott. A tájolás szempontjából kritikus helyeken (nyugati és keleti homlokzat) az ablakokat külső vízszintes síkú fíx árnyékolók is szegélyezik. Az árnyékolók használata rendkívül hasznos a nyári túlmelegedés csökkentésére. Ha árnyékolók nem lennének, lényegesen megnőne a hűtési energiaszükséglet. Energetikai összefoglaló 9/21

5. Épületgépészeti jellemzők Épületgépészeti szempontból az épület fűtésének, a használati melegvíz-ellátásnak és a szellőztetésnek a rendszere, valamint a világítás szabályozottsága vizsgálandó. Az irodaház épületenergetikai értékeléséhez szükség van az épületgépészeti berendezések (szellőztető berendezés és hűtőgép) üzemidejének meghatározására is. Az átlagfogyasztóra vonatkozó üzemidőt munkanapokon történő üzemeltetéssel napi 12 órában határoztam meg. 5.1. Az épület fűtése Az épület fűtését fűtött térben elhelyezett 2db Remeha Gas 350 kazán biztosítja. A kazánok részaránya 50-50%. Hatásfokuk 91%, hőteljesítményük 67 180 kw. A keringető Wilo szivattyú fordulatszámát 3 fokozatban lehet állítani. A hőleadók radiátorok, melyeket szobatermosztátok vezérelnek. A fűtést kiegészíti az épület légtechnikai rendszere. A frisslevegő 20 C o ra felmelegítve kerül az irodaterekbe. Az átlagfogyasztóra vonatkozó 22 C o -os belső hőmérséklet biztosításához a fűtési idény számított hossza 4731 óra/év. 5.2. Az épület használati melegvíz-ellátása. Az épület melegvíz-ellátása vizesblokkonként elhelyezett Hajdú FTA 10 elektromos vízmelegítőkkel történik. 5.3. Az épület hűtése Az épület hűtését a tetőtérben elhelyezett 2db Clivet 292 folyadékhűtő végzi. A léghűtéses folyadékhűtő 8db kondenzátora az 5. emeleti felett, a magastetőből kiugró lapostetős udvari részen van elhelyezve. A folyadékhűtő EER értéke 3,77. A hűtés egyrészről az álmennyezetek felett elhelyezett Fan - Coil készülékeken keresztül, másrészt az L1 légtechnikai rendszer hűtött levegőjével történik. Egy épület hűtésére a 7/2006. TNM rendelet szerint akkor van szükség, ha nehéz szerkezetű épület esetében a számított nyári túlmelegedés értéke meghaladja a 3 C o -ot. Az épület egészét tekintve, az irodaház nyári túlmelegedés értéke 3,2 C o, tehát hűtést igényel. A nyári felmelegedésre jellemző, hogy az épület tájolása és üvegezési arányai miatt nem egyformán melegszenek fel az egyes épületrészek. A legkritikusabb épületrész az Alkotás úti függönyfalas tárgyalók épületrésze, ahol a nyári túlmelegedés értéke 4,3 C o. A hűtési idő hosszát a túlmelegedés értéke határozza meg, Energetikai összefoglaló 10/21

ezért mértékadónak ezt a nagyobb értéket tekintettem. (Az épületrészek hűtési igényének szükségességét igazoló számításokat, a 2. sz. melléklet tartalmazza.) A hűtési energiaigény a hűtött napok számától függ. A legjobban túlmelegedett részre vonatkozó hűtési idő 25 nap, az erre vonatkoztatott hűtési energiaigény 18,52 MWh/év. A hűtési rendszer energiaigényének meghatározásánál a fan-coilok ventillátorainak fogyasztását az egyéb energiaigények között szerepeltetem. Az álmennyezet fölé 60 db fan-coil készülék van beépítve, ezek teljesítményét 30 W-tal számoltam. 5.4. Az épület légtechnikai rendszere Az épületben gépi szellőztetés van. Az L1 légtechnikai rendszer biztosítja az irodák frisslevegő ellátását, illetve a helyiségek általános elszívását. A levegő előkészítését a fűtött tetőtérben elhelyezett 3db Flexomix S 150 moduláris légkezelő biztosítja. A levegő előfűtését a Remeha gázkazán, előhűtését a Clivet folyadékhűtő végzi. A légtechnikai rendszer energiaigényét az épületbe befújt frisslevegő előmelegítésére illetve hűtésére fordított energia, valamint a szellőzőrendszer üzemideje határozza meg. Az előkezelt levegő 20 C o -os. A légtechnikai rendszerben szállított friss levegő mennyisége 7400 m 3 /h, mely biztosítja az irodák előírt szükséges légcsere mennyiségét, mely üzemidőben legalább 2 fűtött térfogat óránként. A légtechnikai rendszer üzemidejét átlagfogyasztóval állapítottam meg. Ha a légkezelő üzemideje 12 óra munkanapokon, ennek évi mennyisége összesen 3128 óra. A fűtési szezon óraszáma 4731 óra. A fűtési szezonban a léghevítők 1689 órát üzemelnek, ezért a léghevítő fűtési időhöz viszonyított időaránya 36 %. A légcsatornák az álmennyezet felett fűtött térben haladnak, ezért a fűtési szezonban a fűtött levegőt szállító légcsatornáknak hőveszteségével nem számoltam, számítottam azonban a hűtési szezonban ezek veszteségét. Az irodaépület általános elszívása 5000 m 3 /h. Az elszívás üzemideje összesen 3128 óra. A vizesblokkok elszívását a V6 légtechnikai rendszer biztosítja, ennek légmennyisége 1020 m 3 /h. Az elszívó rendszer üzemidejét 1500 órában határoztam meg. 5.5. Az épület világítása Egy épület világításának gazdaságosabbá tétele érdekében mozgásérzékelőket, és/vagy természetes fényhez illesztett vezérlést építenek be. Már az is segíti a gazdaságosabb üzemeltetést, ha a világítás ablakokkal párhuzamos csoportokban külön működtethető. Energetikai összefoglaló 11/21

Ebben az épületben a világítás kialakításában még sávos megosztás sincs. A kapcsolók kézi működtetésűek. Ezért a követelményként megszabott ( 22 kwh/ m 2 év) világítási érték semmilyen korrekciós értékkel nem csökkenthető. 6. Energetikai alapadatok: 6.1. Fűtött alapterület és fűtött épülettérfogat (belső méretek alapján): alapterület térfogat Földszint 159,42 494,20 1. emelet 362,62 1062,48 2. emelet 379,83 1112,90 3. emelet 289,01 846,80 4. emelet 286,87 840,53 5. emelet 237,88 696,99 6. emelet 211,08 537,13 tetőtér 108,86 178,37 Összesen: 2035,57 5769,40 6.2. Lehűlő felületek (vízszintes és függőleges): Lehűlő felületeknek a fűtött tereket határoló külső, valamint a fűtetlen terekkel határos szerkezetek számítanak. Így ezek tartalmazzák a homlokzati falszerkezetek nyílászárók nélküli méretét, a homlokzati nyílászárókat, a garázs feletti födémet, valamint a tetőfödémet. A lehűlő felületeket nettó (belső) méretekkel számoljuk. függőleges falfelületek Vízszintes és tetőtéri határoló felületek m 2 nyílászáró lehűlő felület m 2 felületek m 2 összesen m 2 Földszint 160,31 162,57 92,15 415,03 1. emelet 184,23 209,90 70,86 464,99 2. emelet 191,94 86,35 80,70 358,99 3. emelet 139,13 0 55,60 194,73 4. emelet 155,07 47,84 52,55 255,46 5. emelet 133,93 24,93 63,52 222,38 6. emelet 71,59 95,17 44,02 210,78 tetőtér 8,49 178,69 0 187,17 Összesen: 1044,69 805,45 459,41 2309,54 Energetikai összefoglaló 12/21

7. Energetikai eredmények standard fogyasztóra (A számítást az összefoglaló 1. sz. melléklet tartalmazza) Az épület A / V arányának meghatározása Összes lehűlő felület ( m 2 ): 2 309,54 m 2 Összes fűtött térfogat (m 3 ): 5 769,4 m 3 A / V arány: 0,4004 A fajlagos hőveszteség-tényező és primer energetikai mutató követelményértékét a fenti A / V arány határozza meg. Fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke Az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjének értéke 0,238 W/m 3 K 0,18 W/m 3 K Az épület fajlagos hőveszteség-tényezője a követelményértéknek megfelel. Összesített energetikai jellemző megengedett értéke Az épület összenergetikai mutatójának értéke 144,85 kwh/m 2 év 172.29 kwh/m 2 év Az épület energetikai besorolása az összenergetikai mutató alapján 118,9 % D a követelményt megközelítő A becsült éves energiahordozó - fogyasztások Gáz Villamosenergia CO2 kibocsátás 159,32 MWh / év 16 819 m 3 / év 76,56 MWh / év 60,28 t / év Energetikai összefoglaló 13/21

8. Energetikai eredmények a fogyasztási számlák és jelenlegi fogyasztói szokások alapján Rendelkezésre állnak a 2008-2009. valamint a 2009-2010. év gázfogyasztás adatai, továbbá a 2010. évi villamosenergia fogyasztás adata. A fogyasztói számlák és tényleges fogyasztói szokások alapján az energetikai számítás összehasonlításul elvégezhető, de az így számított eredmények csupán tájékoztató jellegűek! 2008-2009 2009-2010 átlag Gáz 24 759 m3/év 34 355 m3/év 29 557 m3/év 234,52 MWh/év 325,42 MWh/év 279,97MWh/év Villamosenergia 287 MWh/év 287 MWh/év 8.1. Gázfogyasztás elemzése Az épület jelenlegi gázfogyasztása és a standard fogyasztóra vonatkozó minősítést meghatározó számítás közötti gázfogyasztás közötti különbség igen nagy. A gázfogyasztás éves értéke (159,32 MWh/év) a tényleges fogyasztás 53%-a. Ennek oka a légtechnikai rendszer működési ideje. Az üzemeltetőtől kapott információk szerint, az épület L1 légtechnikai rendszere, mely az épület általános frisslevegő ellátását biztosítja, folyamatosan 100%-on üzemel napi 24 órában, munkaszüneti napokon is. A használati időben biztosítandó légcsere az előírások szerint 2 helyiségtérfogat friss levegő óránként, használaton kívüli időszakban 0,3-0,5 helyiségtérfogat óránként. Nem mindegy, hogy a rendszernek napi 24 órán keresztül folyamatosan a használati időben előírt maximális levegő mennyiséget kell felfűteni és keringtetni, vagy csak napközben, amikor az épületet használják. A fenti fogyasztói szokásokkal is elvégeztem a számítást. Ez alapján a számított gázfogyasztás értéke 356 kwh/év, azaz 37 569 m 3 /év. A számlák 1 éves átlagértéke 29 557 m 3 /év. Az eltérésben szerepet játszhat az is, hogy az adott időszakban az épület kihasználtsága nem érte el a 100%-ot, Energetikai összefoglaló 14/21

8.2. Villamosenergia fogyasztás elemzése A villamosenergia éves fogyasztása az épület összes elektromos energia igényét tartalmazza. Csak becsülni lehet, hogy mennyi ebből az energetikai minősítéshez szükséges fogyasztási rész. Az energetikai számítás tartalmazza a fűtött terek belső légállapot tartásához (fűtés-hűtés) szükséges energia mennyiséget, valamint a használati melegvíz előállításához és a világításhoz felhasznált energia-hányadot. fűtéshez szükséges villamosenergia igény: 0,46 MWh/év világításhoz szükséges villamosenergia igény: 44,77 MWh/év légtechnika működtetéséhez szüks. villamosenergia igény: 12,93 MWh/év melegvíz ellátáshoz szükséges villamosenergia igény: 18,32 MWh/év hűtéshez szükséges villamosenergia igény:? MWh/év A hűtéshez számított elektromos energia igénye általában kevesebb mint a ténylegesen hűtésre fordított energia mennyisége, mert a hűtést hosszabb időintervallumban használják a szükségesnél. Az épületek hűtésére a 7/2006-os TNM rendelet csak becsült értéket ad. hűtéshez becsült villamosenergia igény: 11,67 MWh/év Ez a becsült hűtési energiaszükséglet általában kevesebb, mint amennyi energiát az épület hűtésére felhasználnak. A tényleges enegiaigény meghatározásához a hűtősre használt energiamennyiség ismeretére van szükség. A szabványban előírt nyári belső hőmérséklet irodákra 23-26 C o. A gyakorlatban azonban a tapasztalatok szerint az irodákat 20 C o körüli hőmérsékletre hűtik. A hűtést pedig sokkal hosszabb időintervallumban használják, mint ami a számításban becsült érték. A hűtésre használt tényleges energia adatokat az éves elektromos energia fogyasztás értékéből becsléssel határoztam meg. Az éves elektromos fogyasztás az energetikai számításhoz szükséges elektromos energiafogyasztáson kívül még tartalmazza a következő, általános használati energiaigényeket: számítógépek, fénymásolók, és liftek üzemeltetéséhez szükséges energiát, a pinceszintek melegítéséhez szükséges befúvott és az elszívásához szükséges energiát, valamint egyéb olyan energiaigényeket, melyek a mindennapi használathoz még szükségesek pl. hűtőszekrények, irodai és konyhai gépek.) Energetikai összefoglaló 15/21

Az alábbi fogyasztói részadatok csak becslések, ezért AZ EZEK SEGÍTSÉGÉVEL SZÁMÍTOTT ENERGETIKAI EREDMÉNYEK CSAK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰEK! Garázsszintek légbefúvó rendszerének fogyasztása: 4 MWh/év Garázsszintekről elszívó rendszerének fogyasztása: 3 MWh/év Liftgépház hűtőberendezésének fogyasztása: 15 MWh/év Lift fogyasztása: 50 MWh/év Pinceraktárak szellőztetésére fordított energia: 3 MWh/év Irodatechnológia (fénymásolás, számítógépek stb.): 50 MWh/év Egyéb figyelembe nem vett fogyasztás: 50 MWh/év Elektromos energia igény hűtés nélkül: Éves fogyasztás számla alapján: 251,48 MWh/év 287 MWh/év Hűtésre fordított energia mennyisége kb: 35 MWh/év 8.3. Energetikai eredmények fogyasztási számlák alapján: Az összenergetikai mutató megállapításához az energiafajtákat be kell szorozni az un. primer energia váltószámmal, mely az adott energiafajta előállításának energiatartalmát fejezi ki. Ezek képzett számok, nem árarányokat fejeznek ki. A jelenleg érvényben levő jogszabály szerinti primer átalakítási tényezők a következők: Elektromos áram: 2,50 Csúcson kívüli elektromos áram: 1,80 Földgáz: 1,00 Tüzelőolaj: 1,00 Szén: 0,95 Fűtőművi távfűtés: 1,20 Tüzifa, biomassza: 0,60 Megújuló: 0,00 Energetikai összefoglaló 16/21

Mindezek szerint a fogyasztás alapján számított energetikai eredmény a következő: Gázfogyasztás (primer energia váltószám = 1) fogyasztás 29 557 m3/év 279,97 MWh/év Primer energiában átszámolt érték 279,97 MWh/év Elektromos áram összesen Elektromos áram meghatározó része Primer energia váltószám = 2,5 287 MWh/év 112 MWh/év 280 MWh/év Primer energia fogyasztás számlák alapján összesen: 559,97 MWh/év Primer energia fogyasztás számlák alapján, fajlagos érték (fűtött alapterület 2035 m 2 ) 275 kwh/ m 2 év Összesített energetikai jellemző értéke Összesített energetikai jellemző megengedett értéke 275 kwh/m 2 év 144,85 kwh/m 2 év Energetikai besorolás: 190% F átlagos 8.4. Fogyasztói szokások módosítására vonatkozó javaslat A 8.1. pont alapján megállapítható, hogy a gázfogyasztás jelentős mértékben csökkenthető a légtechnikai rendszer működési idejének optimalizálásával. Ha a légtechnikai rendszer működési ideje 12 órára korlátozódik, és csak munkanapokon üzemel, a gázfogyasztás a tanúsítványban szereplő értékre, a jelenlegi számlák alapján figyelembe vett érték kb. 60%-ára csökkenthető. A 8.2. pont alapján megállapítható, hogy a hűtésre fordított elektromos energia igény nagyobb a szükségesnél. Az épület építészeti kialakítása nyári túlmelegedés szempontjából rendkívül hatékony. Minden nyílászárón van belső árnyékoló reluxa vagy szalagfüggöny. A leginkább benapozott helyeken a belső nyílászárók külső vízszintes síkú árnyékolóval is el vannak látva. Az üvegezés korszerű napvédő üveg. Ösztönözni kell az épület használóit, hogy a belső árnyékolókat mindig feltétlenül használják, s csak másodsorban kapcsolják be a hűtést. El kell fogadják, hogy a belső hőmérséklet nyáron több mint a fűtési szezonban, tehát nem 22 C o, hanem adott Energetikai összefoglaló 17/21

esetben 23-26 C o is lehet. Az ablakok nyithatóak, de nyáron a hűtött időszakban ne tartsák nyitva azokat. A reluxák hatékonyságának kimutatása érdekében elvégeztem egy az Alkotás utcai függönyfalas tárgyalókra vonatkozó részszámítást, mely azt mutatja, hogy mennyi lenne a nyári túlmelegedés értéke ezekben a helyiségekben belső árnyékoló nélkül. Belső árnyékoló nélkül a nyári túlmelegedés értéke közel másfélszeres mértékű lenne, mely a hűtési idő meghosszabbodását, a felhasznált hűtési enegria kényszerű megnövekedését vonja maga után. 9. Épületgépészeti és elektromos korszerűsítési javaslatok Az energiafelhasználás a szellőztetés, a fűtés, a használati melegvíz-ellátás, a hűtés és a világítás összegéből adódik. 9.1. A légtechnikai rendszer korszerűsítése: Az épületben fontos szerepe van a szellőztető rendszernek, mert bár ablaknyitásra is van lehetőség, a szellőztetés elsődlegesen gépi úton történik. A megfelelő légcsereszámot biztosítani kell, és a szellőztetésből adódó ún. filtrációs hőveszteséget nem lehet csökkenteni csak akkor, ha a rendszerbe hővisszanyerőt építenek be. Egy 70%-os hatásfokú hővisszanyerő beépítésével az épület energetikai eredménye a következő lenne: Összesített energetikai jellemző megengedett értéke Az épület összenergetikai mutatójának értéke 144,85 kwh/m 2 év 143,14 kwh/m 2 év Az épület energetikai besorolása az összenergetikai mutató alapján: 98,9 % C kategória a követelménynek megfelelő A becsült éves fogyasztások Gázfogyasztás Elektromos áram fogyasztás CO2 kibocsátás t/év 99,99 MWh/év 10 556 m 3 /év 99,99 MWh/év 48,24 t/év A javulás mértéke: ~ 20% lenne. Energetikai összefoglaló 18/21

9.2. A világítás korszerűsítése: Az épületben a világítás semmilyen szabályozottsággal nem rendelkezik. Tovább javulna az eredmény, ha a világítás szabályozottá lenne téve mozgásérzékelőkkel, vagy természetes fény érzékelőkkel, de már az is szabályozottabbá tenné a rendszert, ha legalább külön kapcsolható lenne az irodákban az ablak melletti mező. Mozgásérzékelők beépítésével az energetikai javulás mértéke a következő lenne: Összesített energetikai jellemző megengedett értéke Az épület összenergetikai mutatójának értéke 144,85 kwh/m 2 év 126,64 kwh/m 2 év Az épület energetikai besorolása az összenergetikai mutató alapján: 87,4 % B kategória a követelménynél jobb A becsült éves fogyasztások Gáz 99,99 MWh/év 10 556 m 3 /év Elektromos áram fogyasztás CO2 kibocsátás (t/év) 63,12 MWh/év 43,34 t/év A javulás mértéke összességében: ~ 32% lenne. 9.3. Fűtéskorszerűsítés: Ha a jelenlegi kazán helyett kondenzációs kazán lenne felszerelve, mely a használati melegvizet is előállítaná az épület minősítése a következőképpen javulna: Összesített energetikai jellemző megengedett értéke Az épület összenergetikai mutatójának értéke 144.85 kwh/m 2 év 112,18 kwh/m 2 év Az épület energetikai besorolása az összenergetikai mutató alapján: 77,4 % B kategória a követelménynél jobb Energetikai összefoglaló 19/21

A becsült éves fogyasztások Gázfogyasztás Elektromos áram fogyasztás CO2 kibocsátás (t/év) 116,03 MWh/év 12 249 m 3 /év 44,92 MWh/év 39,95 t/év A javulás mértéke összességében: ~ 42 % lenne. A fent említett javaslatok egymásra épülnek, tehát minden következő felújítási javaslat feltételezi az előző megvalósulását. (Az épületgépészeti korszerűsítési javaslatokkal elvégzett számítást a 3. sz melléklet tartalmazza.) 10. Építészeti korszerűsítési javaslatok. Az épület szerkezete összességében, - ahogyan a fajlagos hőveszteség tényező mutatja - a jelenlegi előírásoknak megfelelnek, bár vannak olyan fal és födém-szerkezetek, melyek a követelményeknél rosszabbak. Az építészeti korszerűsítési javaslatoknál, ezeket az épületszerkezeteket vizsgálom meg. (Az épületszerkezetekre előírt hőátbocsátási követelmény értékek 2012-től szigorodnak, például: a homlokzati falakra érvényben levő U max = 0,45 W/m 2 K érték, 0,3 W/m 2 K re, a lapostetőre előírt U max = 0,25 W/m 2 K érték, 0,2 W/m 2 K re csökken majd) 10.1. Belső udvari határoló falak szigetelés - vastagítása Az épületszerkezetek közül energetikailag javításra szorulna a 6cm homlokzatszigeteléssel ellátott belső udvari határoló fal. A hőszigetelés úgy lenne érdemes megvastagítani, hogy megfeleljen a 2012-től érvényes követelményeknek. Ehhez a 6cm szigetelést ki kellene még egészíteni további 12cm polisztirolhab hőszigeteléssel. Így a hőátbocsátási tényező értéke 0,287 W/m 2 K értékre csökkenne. A hőszigetelés vastagításával az energetikai minősítésben 5% javulás érhető el. Energetikai összefoglaló 20/21

10.2. Első emelet alatti árkádfödém szigetelés - vastagítása Az első emelet helyiségeinek egy része külső tér felett (gépkocsi behajtó és udvar) helyezkedik el. A szerkezet hőszigetelése a külső 5cm szigeteléssel nem megfelelő. További 12cm polisztirolhab hőszigetelés felhelyezésével lehetne elérni a 0,25W/m 2 K követelmény értéket. Ezzel a javítással 2% javulás lenne elérhető. 10.3. Tetőteret határoló koporsófödém szigetelés - vastagítása Ha a tetőtéri szerkezet hőszigetelését 20cm-re vastagítanák, a szerkezet hőátbocsátási tényezője 0,151 W/m 2 K lenne, s így megfelelne a követelményeknek. Az elérhető javulás mértéke 1,5% lenne. A többi épületszerkezet energetikai jellemzői a fent említett két szerkezetnél kedvezőbbek, hőszigetelés vastagítás ezeknél nehezen lenne megvalósítható, ezért több szerkezet átalakításának kérdésével nem foglalkoztam. A gépészeti korszerűsítéssel elérhető javulásokhoz képest az építészeti változtatásokkal elérhető javulás mértéke nem számottevő, ezért megfontolandó, hogy érdemes-e egyáltalán ezeket elvégezni. 2011. november 12. Téglássy Györgyi okl.építészmérnök energetikai szakértő SZÉSZ8 13-0749 Energetikai összefoglaló 21/21