Karcag város bemutatása

Karcag 2011

Karcag város bemutatása 2 A Belsô-Ázsiából eredô kun-kipcsak törzsszövetség a 11. század derekán jelent meg a keleteurópai sztyeppén. 1071-ben a kijevi fejedelemség határain említik ôket az orosz évkönyvek, 1078-ban pedig, a lázadó besenyôk szövetségeseiként az Al-Dunánál, a Bizánci Birodalom területén is megjelentek. Másfél százados európai történetükben Bizánccal és az orosz fejedelemségekkel vívott háborúk sokaságát találjuk, amelyek közül néhány hadjárat Magyarországot is érintette. A szállásterületeikkel északról szomszédos orosz fejedelemségek és kunok között 1095-tôl kezdôdôen meg-megújuló és váltakozó sikerû háborúskodás folyt. 1203-ban Kijevet is elfoglalták, 1219-ben már orosz szövetségesként Magyarország ellen fogtak fegyvert. 1223-ban ismét orosz-kun szövetségrôl olvasunk, amely a mongolok ellen köttetett. Az egyesült hadak ez évben szenvedtek vereséget a Kalka folyónál vívott csatában. Magyarországra 1091-ben jöttek be elôször, de I. László a Temes folyónál legyôzte ôket és sikeresen visszaverte az ezt követô támadást is. E két súlyos vereségnek köszönhetô vélik a történészek -, hogy a kunok nagyobb hadjáratai a késôbbiekben hosszú ideig elkerülték a Magyar Királyságot. A Havasalföldön élô kunok azonban rendszeresen háborgatták Erdélyt, ezért II. András 1211-ben a Barcaságba telepítette a Német Lovagrendet. A lovagok sikerrel védték az országot, de önállósodási törekvéseik miatt a király 1224-ben elûzte ôket. A mongoloktól elszenvedett 1223. évi vereség után a kunok egy része nyugat felé húzódott, s a nyugat felé tájékozódó kunok a közéjük küldött hittérítôket is barátságosan fogadták. A domokos szerzetesek mûködése nyomán 1227-ben Barc kun fejedelem felvette a keresztséget, a Dnyepertôl nyugatra élô kun törzsek pedig elfogadták a magyar király fennhatóságát. (Ettôl kezdve a magyar uralkodó címei között a Kunország királya titulus is szerepelt.) A térítômunka folytatására, illetve a már megkeresztelt kunok között végzendô egyházi szolgálat irányítására Róbert esztergomi érsek létrehozta milkói kun püspökséget. Másfél évtizeddel a Kalka menti vesztes csata után megindult a mongolok nyugati irányú támadása. Az orosz városok elfoglalása után a Batu kán hadserege a kunokra zúdult, s egy újabb vereség után Kötöny (latinosan Kuthen) a Kelet- európai sztyeppén élô kunok fejedelme a Magyar Királyság területére kért bebocsátást. IV. Béla a mongol támadás veszélye, de belpolitikai céljai megvalósítása miatt is szívesen fogadta Kötönyt és népét. A krónika szerint 1239 húsvétján a Radnai hágón át mintegy 40 ezer kun család érkezett Magyarországra. A kunokat az ország belsejében helyezték el. Ez okozta a késôbbi súlyos összetûzéseket. A nomadizáló, vagyis végtelen baromcsordákkal vándorló, a földmûvelôk javaiban mindenütt kárt okozó kunok és a már letelepedett magyarok között rövidesen állandósultak az összetûzések, s a helyzet 1241 tavaszára pattanásig feszült, a mongol támadás megindulásakor pedig fegyveres összetûzéshez, a Pesten tartózkodó Kötöny és családja legyilkolásához vezetett. Uralkodójuk halála után a kunok dúlva és pusztítva kivonultak az országból. A tatárjárás következményeit ismerjük. Az újjáépítést irányító IV. Béla királynak köszönhetô, hogy az 1240-es évek közepén a kunok ismét megjelentek Magyarországon, ahol a Tiszántúl, a Duna Tisza köze és a Dunántúl Fejér megyei síkságain mutattak nekik szálláshelyet. A tiszántúli szálláshelyek a 13. században a Közép-Tiszavidéktôl egészen a Temes folyóig húzódtak. Innen a ma már területileg kisebb tiszántúli Nagykunság nevének eredete. A kezdetektôl fogva kiváltságokkal bíró kunok önálló, feltételezhetôen nemzetségi alapon szervezôdô kun igazgatási egységet, ún. székeket alkottak. A Közép-Tiszavidéken az Olas

( egyesítsd! ) nemzetség szállásterületébôl alakult ki a 14. század végére Kolbaz-szék, a késôbbi Nagykun Kerület, a mai Nagykunság. A kunok a 15. század végére keresztény földmûvelôk lettek, s már ekkor kétnyelvûek lehettek, vagy zömmel elmagyarosodtak. Az egyetlen összefüggô magyarországi kun nyelvemlékünk a 18. század közepén lejegyzett kun miatyánkból a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a reformáció 16. századi magyarországi megjelenése idején egy részük még beszélte az anyanyelvet. A tiszántúli területek nagyobb részérôl, feltehetôen már a Hód-tavi csata után eltûntek a kunok, szórványaik pedig az alföldi magyarságba olvadtak. Egyedül az Olas törzs (vagy nemzetség) megülte közép-tiszántúli - a 16. század közepétôl hivatalosan Cumania Maior, vagyis Nagykunság néven is emlegetett - Kolbászszék maradt fenn, és élte túl a Hódoltság másfél évszázadát. A kiváltságos kolbászszéki falvak között tûnik fel 1506-ban a nomád szállásból faluvá épült Karcagújszállás. Elsô említése idején már határáért pereskedô, azt ügyesen gyarapító település ami feltehetôen a 16. század közepe táján alakult faluvá. Az alapító nemzetségfôre vagy birtokosára utaló neve Karcag kun szó, ahogy Németh Gyula (karcagi származású) turkológus megállapította, eredeti formája karszak, a jelentése pusztai róka. A kun szóhoz csatolt újszállás, újszállása utótag, ami a 19. század elejéig elkísérte, vélhetôen a faluvá formálódott téli szállásra, s nem feltétlenül annak újjáépítésére utalt. Bár ezzel a jelentéssel a késôbbiekben többszörösen is aktuális lett, mert 17. században, 1617-18-ban, 1672-ben, 1695-ben és 1711-ben is romjaiból építették fel a lakosok. Ennyiszer néptelenedett el és épült fel ismét. Mint a közelebbi környék legéletrevalóbb települése, nem csak a vele szomszédos kunsági falvak népességét fogadta be, de azok határait is megszerezte, hogy aztán a további gyarapítások nyomán a 19. század végére az ország - Hajdúböszörmény, Debrecen és Hódmezôvásárhely után- negyedik legnagyobb (67. 300 kh) határú városa legyen. A keservekkel teli, zaklatott évszázad fejezte be a kunok elmagyarosodását. A távolibb tájakra tisztán magyar nyelvû környezetbe húzódott, bizonyára már ekkor kétnyelvû lakosság minden újjáépüléskor jelentôs számú jövevénnyel töltôdött fel és az idehaza használt kun anyanyelvet a 17. század végére felváltotta a magyar nyelv. A magyarországi kunok nyelvére ma már néhány igen leromlott nyelvemlék, a kun miatyánk, néhány felismerhetetlenné torzult mondóka emlékeztet. Szép számmal ôrzôdtek meg kun szóból, kifejezésbôl képzett földrajzi nevek. Ilyen Karcagon, például a Bengecseg ( örököcske ), az Orgonda ( kaszálóhegy ), a kun és magyar Tarattyó ( elágazó folyó ), Érbuga (Er-buga = hôs bika ), Táskond ( a kiöntés helye, ártér). A régi családnevek közül kun eredetû a Csôreg ( katona ), a Kangur, Kocskor, Karacs ( feketés ), Kecse. A nyelvben pedig kun jövevényszóként tartják számon a boza = kölesbôl erjesztett italféle, komondor, balta, kalauz, daku = ködmön, árkány = pányva, buzogány, bicska, csôdör, tôzeg, bögöly etc. Említettük a kunok 13. században kapott, és koronabirtok és királyi jobbágy státuszuk alatt is megôrzött kiváltságait. A kiváltságok szerint a kun székekben élôk közösségei a korona alattvalói voltak, legfôbb bírájuk és elöljáróságuk a nádor, akinek ezért évente (IV. Béla király óta) évi 3000 aranyat fizettek. A törvény elé került ügyeikben saját bíráik (és nem pl. úriszék) ítélkezett, a vármegyékben élôkkel támadt vitáikban a nádor döntött, aki legfôbb kapitányaikat is kijelölte. Maguk választották az elöljáróikat és egyházközségeik papjait. Réveken és vámokon illetéket nem fizettek. Mindezért cserébe katonáskodni tartoztak, de a 15. században már terményekkel, állattal késôbb pedig pénzbeli fizetséggel is tartoztak a királyi kincstárnak.

A falvak maguk használták a falvaikat, földesúr nem lévén azon majorságok nem létesültek, vagyis az itt élôk a robotot pénzben váltották meg. A Hódoltság megszûnte után a jászok és a kunok kálváriája ezen kiváltságok elveszítésével folytatódott. Az Udvar ugyanis 1702 tavaszán mindhárom kerületet eladta a Német Lovagrendnek. A lovagoktól 1731-ben a Pesti Invalidus Ház vette át a három kerület földesuraságát. A jászok és kunok szervezkedése és közösségeik anyagi ereje 1744-45-ben tette lehetôvé, hogy kihasználva a kínálkozó alkalmat, több mint félmillió rajnai forint kifizetése és ezer lovaskatona felszerelésének és táborba küldésének vállalása mellett 1745 május 6-án hivatalosan is megváltották régi szabadságukat. Az Invalidus Ház urasága idején, 1734. szeptember 10-én kapott vásártartási engedéllyel mezôvárossá lett Karcag ekkor váltotta meg határát örökös tulajdonul, 43.200 rajnai forint lefizetése ellenében. A redempció 250. évfordulójáról a Jászság a Kiskunság és a Nagykunság települései is megemlékeztek. 1995 nyarán avatták fel a kun ôsökre, a redempcióra és a valamikori Nagykun Kerületre emlékezve avatták fel a Kun Emlékhelyet a karcagi határban, a 4. sz. fôút mellett a Kis-Hegyesbori-halmon. Karcag, mint a Nagykunság legnépesebb települése negyedszázadig a kerület központja, a nagykun kapitányi hivatal székhelye lett, míg aztán az ellenreformáció hullámai között mindenféle kihágások és nézeteltérések után, a kálvinista Karcagról a katolikus jászok, benépesítette Kunszentmártonba tették át a kerületi hivatalokat. Így történt, hogy a Nagykunság legnépesebb mezôvárosa csak az 1850-es években lehetett ismét közigazgatási központ, mégpedig az akkor kialakított Karcagi cs. kir. járás központja. A régi közigazgatási szervezet visszaállítása után viszont valóban a Nagykun Kerület székhelye lett, egészen annak megszûntéig, Jász-Nagykun -Szolnok vármegyébe olvadásáig, 1876-ig. Meg kell jegyeznünk, a vármegye ellen kézzel-lábbal tiltakozó nagykunok egy önálló vármegye központját is ide képzelték el. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem valósulhatott meg. A város központja az 1825-ben kialakított hatalmas fôtér, amely az 1960-as évek végéig piacként funkcionált. Ennek szomszédságában állott a városháza, a görög kereskedôk boltjai, a mészárszék, a vendégfogadó. Területének 1825. évi bôvítésekor a téli vásárok itteni elhelyezését tervezték. A négyszáz méter hosszú téren létesítették 1893-ban az elsô artézi kutat, 1903-1904-ben kikövezték és csatornázták. Ma gondosan ápolt, szép park díszíti a város központját, amelynek meghatározó épülete a református templom. A református templom helyén már a 17. század elején is templom állt. Azt is tudjuk, hogy az 1618 körül emelt épülethez 1633-ban tornyot építettek, s a toronyba 1636-ban Eperjesen harangot öntettek, késôbb pedig fallal vették körül. A sok keserves idôt megélt kis templom, ami majd másfél száz évig szolgálta a kálvinista gyülekezetet, 1743-ban már összedôléssel fenyegetett. A karcagiak neki is láttak, hogy akár a protestáns felekezetek templomépítését tilalmazó rendelet ellenében is új egyházat építsenek. Persze óriási botrány kerekedett belôle. Az építkezést leállították, s a bécsi hivatalokig hullámzó ügyben az egri püspök volt hivatott vizsgálatot lefolytatni. A karcagi elöljárók rakott szekérrel indultak a birodalmi fôváros hivatalainak megkörnyékezésére, s hatalmas debreceni kenyerekkel, pereccel, mézeskaláccsal és urak asztalára való teknôsbékák ajándékozásával járták ki a büntetés mérséklését és az építkezés folytatását. Az ekkor emelt épület ötven évig állott. Amikor az 1790-es években falai és boltívei veszélyesen megrepedtek, az egyházközség ismét építkezésbe fogott. 1793-1797 között, Rabl Károly tervei alapján és kivitelezésében épült fel a jelenlegi templom. Az épület az 1875-ben végrehajtott nagyobb és az idôk során végrehajtott kisebb renoválások ellenére sem változott lényegesen. Komolyabb átalakításokat a toronyban végeztek, amelynek erkélyérôl tûzôr figyelte a várost.

A gyülekezet egy tehetôs házaspár jóvoltából 1866-ban orgonával gazdagodott, amit 1906-ban jelentôs összegû adományból tovább fejlesztettek. A református templom épületének valamint orgonájának, toronyórájának legutóbbi felújítását több szakaszban, 1989-2006 között végezték el. Az 1769-ben alapított római katolikus egyházközség 1771-74 között épült temploma 1901- ig szintén a fôtéren állott. A katolikus hívek számának gyarapodásával a kicsiny épület helyett (Wind István tervei alapján) új, nagyobb templomot építettek. Déli oldalánál védôszentjének, Szent István királynak a szobra látható. A katolikus lakosoknak a város keleti felén, a debreceni (ma Dózsa György) út jobb oldalán mértek ki házhelyeket 1770-71-ben, s ekkor az út mellett található Szôlôs-halmot is rendelkezésükre bocsátották. Itt volt a katolikusok elsô temetôje, a halmon álló lélekharanghoz pedig 1850-52-ben kálváriát építettek. A régi kunhalom neve ettôl kezdve Kálvária-halom. Stációit, szobrát és a haranglábat 1993-ban újították fel. A régi római katolikus templom helyén, a mai Bajcsy-Zsilinszky utca és a fôtér torkolatában építtették fel 1903-ban a helyi iparosság díszes székházát. Az Ipartestület mellett találjuk Nimród Bioszálloda Bioétterem és Biobolt és 2008-ban átadott épületét. A református templom és Bajcsy- Zsilinszky utca között szép park található. Ezt 1884-ben a karcagi törvényszék vezetôje alapozta meg, amikor a rabokkal fákat ültettetett a törvényszéki épület köré. A késôbbiekben Fogarasi Gábor mûkertész tervei szerint építették tovább, s a sáros, poros piactér mellett elterülô üde, zöld park hamarosan közkedvelt lett. 1892-ben Kossuth térnek nevezték el, késôbb az egész városközpont ezt a nevet kapta. A Városháza felépítésével (1910-1912) egy idôben Niemetz Ferenc temesvári mûkertész rendezte immár végleges formába. Itt állították fel 1906-ban Kossuth Lajos szobrát, 1938-ban az I. világháború, 1992-ben a II. világháború hôsi halottainak emlékmûvét. A park szobrainak sorát az 1935-ben felavatott, majd lebontott, s 1996-ban ismét felépített országzászló zárja. A tér keleti felén a sétáló utca elején találjuk a karcagi születésû Németh Gyula akadémikus bronzszobrát, valamint a 2001-ben a városiasodás emlékéül ismét felállított Viktória- kutat. A város legrégibb köztéri alkotását József nádor 1805. július 16-17-i karcagi látogatásának emlékére a nagykun városok állíttatták a református templom mellett 1808-09. körül.helyét a Városvédô és Városszépítô Egyesület 1997-ben szürke márványoszloppal jelölte meg. A Kossuth tér szomszédságában két további templomot találhat a látogató. A Szent György tiszteletére emelt görög keleti templomot a környékbeli görög kereskedôk építtették 1795-1798 között. A kicsi egyházközség mára megszûnt, a szép régi épületet 1991-ben kívül-belül rendbe hozták. Az Izraelita Hitközség 1854-ben alakult meg Karcagon, s néhány évtized alatt népes közösséggé fejlôdött. A Kertész József utcán álló zsinagógát 1899-ben szentelték fel. Az ezredfordulóra nagyon megfogyott közösség a 90-es években szépen rendbe hozatta a templomot, ami ma már mûemlék. A Karcagon mûködô iskoláról a 16. század közepérôl vannak utalások, de az elsô erre vonatkozó feljegyzést csak 1676-ból ismerjük A háborús évszázadot lezáró 1711. évi újjáépítés után úgy a fiúk, mint a leányok oskoláiról folyamatosak a feljegyzések. A református templom mögött látható szép régi épületet (Kálvin u. 2.) 1813-18 között fiúiskolának emelték. Ma a Nagykun Református Általános Iskolának ad otthont. A fiúiskolával szemben építették fel 1895-ben a központi leányiskolát (Kálvin u. 5.), ahol a koedukált oktatás bevezetése után alsó tagozatosok tanulnak. Mellette látható emeletes épület az egykori tanyasi kollégium, ahol a város 1960-as évek végéig létezô hatalmas tanyavilágának általános iskoláskorú gyerekeit

szállásolták el a tanév idejére. A tanyavilág megszûnt, az épületben ma önkormányzati iroda és a Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégiuma található. Az elemi iskolából nôtt ki az 1850-es években az a négyosztályos gimnázium, amely az évtizedek során a város polgárainak támogatásával 1908-ra nyolcosztályos, érettségit adó intézménnyé fejlôdött. A Madarasi út fôtéri torkolatánál található épületet a város adományozta telekre építették 1894-95-ben. 1948-2008 között állami gimnázium volt, 2009 szeptemberétôl a református egyház fenntartásába kerül vissza. Az állami intézmény részére a Szentannai Sámuel Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium területén épült új, modern épület. A szakközépiskola elôdje az 1899-ben (szintén városi támogatással) alapított földmívesiskola volt. A névadó iskolaigazgató a hazai szikjavítás úttörôje volt. Karcag harmadik középiskolájának elôzményei 1890-ig, az iparos-tanonciskola megszervezéséig nyúlnak vissza. A Varró István nevét viselô Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium a Varró utcán található. A Kálvin utcán, a múzeum szomszédságában további két általános iskolát is találunk. Az egykor Kálvin u. 9. sz. alatti általános iskola 1992-ben vette fel a karcagi születésû huszártiszt, az amerikai függetlenségi háborúban a Pulaski-légió lovasságának ezredes parancsnokaként Charleston ostrománál hôsi halált Kováts Mihály (1724-1779) nevét. Kováts Mihály a redempció kapcsán szervezni kezdett jászkunsági huszárokkal került ki a porosz-osztrák harcmezôre. Ezzel vette kezdetét több évtizedes katonai pályafutása, ami aztán a függetlenségért és szabadságért fegyvert fogó amerikaiak seregébe vitte. Az Egyesült Államokban hôsként tisztelt katona emléke elôbb az 1930-as években, majd 1978-ban, a Korona visszaadása körüli ünnepségek során került elôtérbe. Karcagon emléktáblát helyeztek el a szülôházaként azonosított épület falán, amelynek lebontása után a közelben, a Bocskai és Liliom utcák találkozásánál alakítottak ki emlékhelyet. Az ezredes nevét viselô iskola és a Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesület jóvoltából halálának napján (május 11.) elôadással, tanulmányi és sportversenyekkel, kiállítással emlékeznek a névadóra. A József Attila utca 1. sz alatti iskola és a Nagykun Múzeum névadója a magyar néprajztudomány karcagi születésû professzora - Györffy István (1884-1939). A magyar nép tudósának is nevezett Györffy István a Kunság mellett a Hajdúságban a matyók, a Fekete-Körös- völgyi magyarok, a moldvai csángók között folytatott tudományos vizsgálatokat, de egy expedícióval Kisázsiába is eljutott. Számos, a Kunsággal, a kunokkal, illetve Karcaggal kapcsolatos néprajzitörténeti tárgyú dolgozatot publikált. Nagykunsági krónika címû munkája 1922. évi megjelenése óta töretlen népszerûségnek örvend. Érdeme ezen felül, hogy kollégái, tanítványai, barátai figyelmét a Nagykunságra, a kunok néprajzi-történeti-nyelvészeti kutatására irányította. Nevéhez fûzôdnek az elsô tervszerû régészeti ásatások a város környékén, és az ô bátorításának köszönhetô a Nagykun Múzeum gyûjteményének létrehozása is. A Györffy István nevét viselô Nagykun Múzeumot a Kálvin utca 4. sz. alatti klasszicista udvarházban találjuk. Az 1906-ban Joó András segédlelkész által összegyûjtött anyag a II. világháború alatt elpusztult, összegyûjtését 1951-ben kezdték el ismét. Nagy elôrelépés volt, hogy 1968-ban az addig sebészet céljaira berendezett Kálmán kúria felszabadult, s teljes egészében a múzeum rendelkezésére bocsátották. Itt nyílhatott meg 1973-ban a Nagykunság gazdálkodását bemutató állandó kiállítás, a Nagykunsági krónika. A tárlatot 2000-ben A kunok évszázadai címen történeti-néprajzi kiállítássá formálták. A másik állandó kiállítása Györffy István életmûvérôl ad áttekintést. A kovácsoltvas kerítéssel övezett Múzeumpark június utolsó hétvégéjén az országos hírû gasztronómiai eseménynek a Karcagi Birkafôzô Fesztiválnak ad helyet. A múzeum két további kiállítóhellyel (és állandó kiállítással) rendelkezik. A Jókai u. 16. sz. alatt

található a Nagykunsági tájház, ahol a 19. század végi, 20. század eleji karcagi gazdaház berendezésével, a kunsági mindennapok emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Egy másik szép régi kunsági lakóházban rendezték be a Kossuth-díjjal kitüntetett, európai hírû karcagi fazekasmester, Kántor Sándor (1894-1989) életmû-kiállítását. Az 1930-as években kialakított Kántor fazekasmûhelyt a Bethlen Gábor utca 10. szám alatt találjuk. Napjainkban a Kántor örökösök dolgoznak benne. A fôtér épületeinek bemutatásánál már láthattuk, hogy a korábban általánosan használt, de kevésbé idôtálló építôanyagok miatt a mai mûemlékeink a 18-19. század fordulója körül keletkeztek. A régi idôket, betyárok, pandúrok emlékét idézi fel a Morgó csárda klasszicista épülete. Ma már három utca (József Attila Baross Arany János) találkozásában áll, ám elôdjét még a városszélre emelték, az idôk során nôtte körbe a város. A jelenlegi épület alapjait 1810-ben rakták le. A kétszáz év alatt többször átépítették, de a legutóbbi idôkig a vendéglátást szolgálta. Ugyanilyen erôsen tartotta magát az a hagyomány is, hogy pincéjébôl alagút vezetett egy másik híres betyárfészekbe, a város és megyehatáron álló Ágota csárda közelébe. Az Ágota csárdát érintô egykori országútra ma is érdemes kinézni, s ha száraz idô járja, akár a Hortobágy folyóig, az Ágota- hídig is elmehetünk rajta. A Tisza-szabályozás elôtt erek, vízfolyások szabdalták át meg át ezt a tájat, s rajtuk nem is egy híd segítette a közlekedést. A legjelentôsebb Zádor- érre, 1805-1809 között robusztus, erôs kôhidat állíttatott a Nagykun Kerület, megunva a fahidak állandó javítgatását. A legenda szerint a híd köveinek összeragasztásához használt meszet az óriási nádasokból szedett madártojással oltották, ettôl lett ilyen erôs. A Zádor-híd akár öccse a Hortobágyon kilenc boltívre készült, de az 1830. évi nagy árvíz két-két szélsô pillérét elsodorta. A Tisza-szabályozás után elapadtak az errefelé folyó vizek, a Szolnok-debreceni vasútvonal megépülte (1857) után pedig az út forgalma is lecsökkent. A híd ma már mûemlék, közlekedés- és tájtörténeti emlék. A környezetében található legelô, a Zádor - lapos természetvédelmi terület, a Hortobágyi Nemzeti Park része. Ilyen védett természeti érték a karcagi határ másik, nyugati oldalán is található. A Bócsai legelô valaha az erre terjeszkedô Kara János mocsár része volt. A folyószabályozások után eltûnt mocsár késôbb is vízállásnak maradt legmélyebb részén az 1950-es években víztározót alakítottak ki. Ez a hatalmas vízfelület a Kecskeri-tó térsége lett 1989-ben védett terület. A Vágóhíd utcán, a Szélmalommal szemben található a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. A nagykunsági parasztházak mintájára készült épületben a védett területek növény- és állatvilágát, bemutató kiállítást rendeztek be. A Himnusz harmadik versszaka is elárulja, hogy a kunsági határon nemcsak nagyarányú állattenyésztés folyt, hanem már a 19. század elsô felében is korabeli hungarikum számba menô gabonát arattak le róla a nagykunok. A szántásra alkalmas földek remek minôségû, nagy sikértartalmú, acélos búzát teremtek, s a kunsági búza lisztjébôl híresen jó kenyér és kalács készült. A mézeskaláccsal együtt megbecsült és keresett portékája volt a debreceni meg más piacoknak vásároknak. A kenyérnekvalót a város szárazmalmaiban ôrölték, a 19. század második felében hatvanegy ilyet tartottak nyilván. A modernebb - és látványosabb szélmalmok az 1840-es évektôl jelentek meg, de az ipari mértékben és jobb minôségben termelô gôzmalmok még abban az évszázadban kiszorították ôket. Valamikor tucatnyi szélmalom dolgozott, mára csak egy maradt. A Gál Ferenc - Gál Szabó Lászlóné - Deák György féle szélmalom (Vágóhíd utca) ma már ipartörténeti mûemlékként tanúsítja a szélmolnárok mesterségbeli tudását. A molnárokra és a karcagi malomiparra emlékezik a Kövesdaráló Kiállítóhely és ott 2008-ban kialakított malomtörténeti kiállítás, amely jelenleg is fejlesztés alatt áll.

A karcagi határban persze jócskán vannak olyan területek is, ahol igen keservesen vagy alig terem meg a kenyérnekvaló vagy más termény. Az ilyen szikesek javítása és a növénynemesítés a fô feladata az 1947-ben alapított Kutató Intézetnek (hivatalos nevén a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma Karcagi Kutató Intézete). Az intézet munkatársai az elmúlt évtizedekben nemcsak nemzetközi elismertségû tudományos munkát végeztek, hanem ritkaságszámba menô parkot is létesítettek a központi épület körül. E kicsiny arborétum számos ritka növényféleség otthona. A föld mélye is nagy értékeket rejt, gondoljunk csak az 1928-ban, a karcagi határban feltárt gáz- és gyógyvízforrásra, amely az azóta önálló községgé, s ezzel együtt a hetedik nagykun településsé lett Berekfürdônek európai hírnevet szerzett. Az 1950-es évek végén, Karcagon is végeztek feltárásokat. Az ezek nyomán létesített városi strandfürdôt az utóbbi két évtizedben fedett uszodával, élménymedencével, sátras és lakókocsis kempinggel, faházakkal és apartmannal bôvítették, a fürdô szomszédságában reumatológia kezdte meg a mûködését. A szép reményekre jogosító strand fejlesztése 2009-ben tovább folytatódik. A fürdô szomszédságában, az egykori vásártéren magasodik a Nagykun Millenniumi Emlékmû (2001). A kétalakos lovas szobor IV. Béla király és az országhatárra érkezô Kötöny kun uralkodó 1239. évi találkozását örökíti meg. Ezzel emlékeztetve a népek országútján hazánk földjére érkezett s mára magyarrá lett kun nép honfoglalására. Karcag város kunsági vendégszeretettel várja vendégeit!

3 2 1 4 5 6 7 1.) Nimród Bioszálloda és Bioétterem 2.) Kossuth szobor 3.) Országzászló 4.) Városháza 5.) Református nagytemplom 6.) Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium 7.) Viktória-kút

2 3 1 4 5 10 6 7 1.) Katolikus templom 2.) Szent István mellszobor 3.) Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium 4.) Zsinagóga 5.) Református nagytemplom 6.) Görögkeleti templom 7.) Karcagi Nagykun Református Általános Iskola

2 1 3 4 5 1.) Györffy István - szobor 2.) Szûcs Sándor dombormû 3.) Németh Gyula szobor 4.) Varró István dombormû 5.) Györffy István Nagykun Múzeum 6.) Dr. Mándoky Kongur István dombormû 6 11

1 2 3 4 6 7 12 5 1.) Nagykunsági Tájház 2.) Kiállítás a Fazekasházban 3.) Népmûvészeti kiállítás 4.) Kiállítás a Fazekasházban 5.) Orvos- és Patikatörténeti Kiállítás 6.) Földbeásott temetôcsôszház 7.) Örlômalom-Kövesdaráló

1 2 3 5 4 1.) Kováts Mihály dombormû 2.) Kováts Mihály emlékhely 3.) Aradi Vértanúk Emlékhelye 4.) Nagykun Millenniumi Emlékmû 5.) I.) világháborús emlékmû 6.) Kun-piéta 6 13

2 1 4 3 14 5 6 1.) Szélmalom 2.) Kun emlékhely 3.) Szélmalmi Fogadóház 4.) Kun emlékhely 5.) Kálvária-halom 6.) Zádor-híd

1 2 3 4 5 6 1., 2., 3.) Csokonai Ház és Pince 4., 5.) Nagykun Látogatóközpont 6., 7.) Györffy István Nagykun Múzeum 7 15

2 1 3 4 Kulturális és sport rendezvények Karcag, 2011 Kováts Mihály Emléknapok Karcag testvérvárosainak részvételével koszorúzás, huszárok felvonulása, megemlékezés Kováts Mihály Általános Iskola Kováts Mihály Alapítvány, Kováts Mihály Általános Iskola, Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesület május 8 11. XIII. Karcagi Nemzetközi Birkafôzô Fesztivál Kálvin út, Múzeumpark, Kossuth téri park Karcag Városi Önkormányzat június 24 25. XX. Nagykunsági Kulturális Napok Karcag Polgármesteri Hivatal, önkormányzati intézmények augusztus 19 21. XVI. Karcagi Lovas Napok Zuglóger Sport Szolgáltató Központ, Karcag Város Önkormányzata Információ: www.karcag.hu október 1 2. 16 RENDEZVÉNYEK

Támogatók Csokonai Ház és Pince Karcag,Varró u. 2. Tel.: 59/503-192, 20/253-5373 Megtekintése: elôzetes bejelentkezés alapján Judit Vendégháza Karcag, Deák krt. 77. Tel.: 30/928-3073 Kaiser Étterem, Panzió Karcag, Dózsa Gy. u. 3/e. Tel.: 59/313-791 Karcagi Kunlovarda Karcag, Méntelepi u. 1. Tel.: 59/707-303, 20/924-2533 E-mail: essen@t-online.hu Web: www.kunlovarda.hupont.hu Kun-Mediátor Utazási Iroda Karcag, Táncsics krt. 15. Tel.: 59/401-049, 59/401-079 Fax: 59/503-029 E-mail: kun-mediator@kun-mediator.hu Web: www.kun-mediator.hu Engedélyszám: R:1952/1999 Nimród**** Bioszálloda és Bioétterem Karcag, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Tel.: 59/503-199, Fax: 59/503-198 E-mail: recepcio@biohotelnimrod.hu Web: www.biohotelnimrod.hu rinoceros Grafikai Stúdió Karcag, Szent István sgt. 78. Tel.: 59/400-777, 30/228-9925 Fax: 59/400-756 Web: www.rinoceros.hu Sárgaház Vendéglô Karcag, Eötvös u. 5 7. Tel.: 59/300-799 E-mail: gyongyi@csalad-sargahazvendeglo.hu Web: http://www.csalad-sargahazvendeglo.hu Sörpatika ha jót akarsz magadnak Karcag, Hunyadi u. 11/A Tel.: 59/314-853, 30/2054-550 E-mail: sorpatika@gmail.com Zádor Panzió Karcag, Kacsóh u. 3. Tel.: 30/9456-026 17

Közérdekû információ Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 5300 Karcag, Kossuth tér 1. Tel.: (59) 500-610 E-mail: phkarcag@ph.karcag.hu www.karcag.hu Mentôállomás: 5300 Karcag, Zöldfa u. 48. Tel.: (59) 311-803 ill.104 Rendôrkapitányság 5300 Karcag, Kossuth tér 1. Tel.: (59) 500-250 ill. 107 Tûzoltóság 5300 Karcag, Madarasi út 2. Tel.: (59) 503-111 ill. 105 Kátai Gábor Kórház és Rendelôintézet 5300 Karcag, Zöldfa u. 48. Tel.: (59) 507-111 Háziorvosi Intézmény 5300 Karcag, Széchenyi sugárút 27. Tel.: (59) 311-233 Gyógyszertárak: Oroszlán Gyógyszertár 5300 Karcag, Kórház u. 4. Tel.: (59) 503-222 Fôtér Gyógyszertár 5300 Karcag, Horváth Ferenc u. 1. Tel.: (59) 503-015 Berek Patika 5300 Karcag, Kiss Antal u. 3. Tel.: (59) 312-448 Betánia Gyógyszertár 5300 Karcag, Szabó József u. 14. Tel.: (59) 314-277 Pingvin Patika 5300 Karcag, Kossuth tér 7 9. Tel.: 59/503-275 Vasútállomás 5300 Karcag, Vasút u. 101. Tel.: (59) 311-110 Autóbusz-pályaudvar 5300 Karcag, Széchenyi tér 5. Tel.: (59) 311-052 Posta 5300 Karcag, Széchenyi sugárút 4. Tel.: (59) 311-214 Töltôállomások: MOL 5300 Karcag, Madarasi út 13. Tel.: (59) 400-028 4-es sz. fôút, tel.: (59) 312-315 OMV 5300 Karcag, Madarasi út 61. Tel.: (59) 313-100 Cuman-Oleum Kft. 5300 Karcag, Szivárvány u. 2/A Tel.: (59) 314-422 Györffy István Nagykun Múzeum 5300 Karcag, Kálvin u. 4. Tel.: (59) 312-087 E-mail: karcagimuzeum@gmail.com Déryné Mûvelôdési és Ifjúsági Központ 5300 Karcag, Dózsa György u. 5 7. Tel.: (59) 503-224 E-mail: deryne@derynekarcag.hu www.derynekarcag.hu Városi Csokonai Könyvtár 5300 Karcag, Dózsa György u. 29. Tel.: (59) 503-152 E-mail: vcsk@mail.vcsk.hu www.vcsk.hu 18

TOURINFORM Iroda 5300 Karcag, Táncsics krt. 46. Tel.: (59) 503-225 E-mail: karcag@tourinform.hu Kun-Mediátor Utazási Iroda 5300 Karcag, Táncsics körút 15. Tel.: (59) 401-049 E-mail: kun-mediator@kun-mediator.hu Szélmalom 5300 Karcag, Vágóhíd u. 22. Tel.: (59) 503-225, 30/730-0789 Szélmalmi Fogadóház 5300 Karcag, Vágóhíd u. 1. Tel.: (59) 503-225, 30/730-0789 Kántor Sándor Fazekasház 5300 Karcag, Erkel Ferenc u. 1. Tel.: (59) 312-087 Nagykun Tájház 5300 Karcag, Jókai u. 16. Tel.: (59) 312-087 Temetôcsôszház Északi temetô, Külterület 3. Tel.: (59) 312-967 Orvos- és Patikatörténeti Kiállítás 5300 Karcag, Széchenyi sugárút 45. Tel.: 30/4557-309 Örlômalom - köves daráló 5300 Karcag, Kisújszállási út 18. Tel.: (59) 311-252 Györfi Sándor mûterme 5300 Karcag, Széchenyi sugárút 56. Tel.: (59) 503-382 Sport Szolgáltató Központot 5300 Karcag, József A. u. 1. Tel.: (59) 311-954 Ébredjen Öntudatra nálunk, Jász-Nagykun-Szolnok megyében! A Nagykun Látogatóközpont interaktív kiállításának alapötletét a kunok kalandos letelepedése ihlette. A karcagi kapun belépve egy elvarázsolt világ tárul elénk, mely felidézi a Nagykunság büszke népének életét a XIII. századtól napjainkig. Érezhetjük a nomád kunok lakhelyéül szolgáló nemez jurta átható illatát, ügyes célbadobással elégtételt vehetünk három török figurán, vagy elbújhatunk elôlük a lápvilágban, ahol madarak énekét hallgatva megismerhetjük a Nagykunság gazdag élôvilágát. Mielôtt a redemptio korát idézô polgári szobához érnénk, szembenézhetünk a tiszta tekintetû szilaj pásztorokkal, és versenghetünk, hogy ki tudja hamarabb megkötni a kuncsomót. Végigjárva a vándorutat térjünk vissza a kutatószobába, ahol leülhetünk jeles kutatóink, tudósaink íróasztalához és játékos formában egy kun-szoftver segítségével megtudhatjuk van-e bennünk kun-vér. Eredjen Ön is a Jászkun kapitányok nyomába! Elérhetôség: Nagykun Látogatóközpont 5300 Karcag,Táncsics krt. 46. Kréz Tamás: +36/59/503-225, +36/30/730-0789 E-mail: karcag@tourinform.hu Belépôdíj: Teljes áru felnôtt jegy: Kedvezményes jegy (diák, nyugdíjas): Csoportos jegy (min. 20 fô felett): Családi jegy (2 felnôtt és 3 gyerekig): 600 Ft 300 Ft 300 Ft/fô 1 600 Ft Karcagi városismertetô szöveg: Elek György Fotók: Hangyási Attila, Karcag fotóarchívuma Térkép: Firbás Térképstúdió Szerkesztette: Garai Katalin Felelôs kiadó: Dobos László Kiadó: Karcag Város Önkormányzata Készült 4000 példányban a rinoceros Grafikai Stúdióban 19

40 38 39 32 37 57 31 30 8 54 29 45 36 55 58 47 53 51 34 35 28 26 33 18 48 27 24 59 61 49 3 16 2 4 5 15 17 6,7 5014 52 62 25 19 20 10 21 119 Ko suth Lajos tér 56 12 60 41 13 Orvos- és Patikatörténeti Kiállítás 22 23 42 63 43 46 44 1 rinoceros design 2011 Közérdekû információ 1. Kun emlékhely 2. Református nagytemplom 3. Országzászló 4. Kun-piéta 5. Kossuth szobor 6. Karcagi Nagykun Református Általános Iskola 7. Kálvin János dombormû 8. Cédulaház, apartman 9. Györffy István Nagykun Múzeum 10. Györffy István szobor 11. Dr. Mándoky Kongur István 20 dombormû 12. Kántor Sándor Fazekasház 13. Nagykunsági Tájház 14. Városháza 15. I. világháborús emlékmû 16. Viktória-kút 17. Németh Gyula szobor 18. Zsinagóga 19. Katolikus templom 20. Szent István mellszobor 21. Posta 22. Orvos- és Patikatörténeti Kiállítás 23. Morgó Csárda 24. Bíróság 25. Karcagi Ifjúsági Ház 26. Szociális Otthon 27. Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium 28. Görögkeleti templom 29. Nagykun Millenniumi Emlékmû 30. Városi Gyógyvizû Strandfürdô 31. Kátai Gábor Kórház 32. Földbeásott temetôcsôsz ház 33. Déryné Mûvelôdési és Ifjúsági Központ 34. Tourinform Iroda 35. Nagykun Látogatóközpont 36. Városi Csokonai Könyvtár 37. Kálvária-halom 38. Szélmalom 39. Szélmalmi Fogadóház 40. Zádor-híd 41. Örlômalom -köves daráló 42. Karcagi Kunlovarda 43. Szentannai Sámuel Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium 44. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma Kutatóintézete 45. Székelykapu 46. Vasútállomás 47. Buszpályaudvar 48. Piaccsarnok 49. Tûzoltóság 50. Rendôrkapitányság 51. Kun-mediátor Utazási Iroda 52. Nimród Bioszálloda és Bioétterem 53. Sárgaház Vendéglô 54. Orthovis Kft. 55. Kun-Sped Kft. 56. Kerekcipó Kft. 57. rinoceros Grafikai Stúdió 58. Judit Panzió 59. Kaiser Étterem Panzió 60. Sörpatika 61. Zádor Panzió 62. Csokonai Ház és Pince 63. EURO Kft.