BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/1998. (III. 27.) r e n d e l e t e A HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉRŐL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/1998. (III. 27.) r e n d e l e t e A HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉRŐL 1 Békés Város Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a város területén lévő - helyi jelentőségű - természeti értékeket megőrizze, ezért az 1996. évi LIII. tv. 24.. (1) bek. b.) pontja előírásaival összhangban, a módosított 1990. évi LXV. tv. 16. -ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. 2 (1) A védelem célja, hogy A védelem célja 1. a.) meghatározza a különleges oltalmat igénylő és Békés város környezetkultúrájának fejlődése szempontjából védelemre érdemes természeti értékek, területek, tájak, azok sokféleségének védelemre értékes körét; b.) rendelkezzen a természeti értékek felkutatásáról, megőrzéséről, fenntartásáról, károsodásuk elhárításáról, valamint helyreállításáról; c.) a természetvédelem érdekei a településfejlesztés során fokozottan érvényesüljenek; d.) oktatás, ismeretterjesztés, tájékoztatás útján ismertté váljanak a védendő értékek. A védelem tárgyai 2. (1) Békés Város Önkormányzata ezen rendelete 1. sz. mellékletében nyilvánítja védetté a helyi jelentőségű természeti területeket, valamint a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes azon a) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket; b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat; c) természetes, természet közeli tájakat, tájrészleteket; d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat; e) élőállat gyűjteményeket; 1 Módosítva a 8/2000. (II. 18.), 17/2003. (IX. 26.), 23/2003. (XI. 28.), 13/2004. (IV. 30.), 20/2004. (VI. 25.), 25/2004. (VII. 28.), 32/2004. (VIII. 27.), 39/2007. (VIII. 31.), 8/2008. (II. 29.), 38/2009. (X. 30.), 27/2012. (VIII. 31.) rendeletekkel 2 Módosítva a 39/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel

2 f) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat; g) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit; h) felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét; i) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat; j) tipikus és ritka talajszelvényeket; k) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket, melyek nem állnak országos védettség alatt. (2) A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a) a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi érték megnevezését, b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött tevékenységek körét, lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit, valamint a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket, c) az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét. (3) A védetté nyilvánított területen biztosítani kell a védetté nyilvánítás előtt megkezdett közérdekű tevékenységnek a közérdekű cél megvalósításához szükséges mértékű folytatását. 3 3. (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. 4 (2) A képviselő-testület folyamatos feladata e rendelet 1. -ában foglalt feladatok végrehajtása. A természeti érték védetté nyilvánítása, a védettség megszüntetése 4. (1) A természeti érték helyi védelme a védetté nyilvánítással jön létre. (2) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére vonatkozó eljárás hivatalból vagy állampolgári jogon illetékmentesen előterjesztett javaslat alapján indulhat. (3) A helyi védetté nyilvánítást a jegyző készíti elő. Az előkészítőnek a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. (4) Az előkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem 3 mód. a 39/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel 4 mód. a 39/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel

3 céljának megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét. (5) Az előkészítés során a jegyző az érdekeltek álláspontjában megismerése érdekében egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tart, amelyre a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal meghívja a javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetében a meghívás történhet a hirdetménynek az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével is. (6) A jegyző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt előterjeszt a képviselő-testülethez. (7) A védett természeti területet szükség esetén védőövezettel kell ellátni. A védőövezet kiterjedéséről, a védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek köréről a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni. 5 5.. (1) Tilos a helyi jelentőségű védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. (2) Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő erdő elsődlegesen védelmi rendeltetésű. Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben a fakitermelést vegetációs időszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növény-egészségügyi okból), a jegyző hozzájárulásával lehet végezni. (3) Helyi jelentőségű védett természeti területen a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja, b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről, c) a terület vagy annak meghatározott része felett a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére repülés számára tiltott vagy korlátozott légteret kell kijelölni. (4) Helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző, mint természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen: a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez; b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz; c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához; d) termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához; e) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, 5 mód. a 39/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel

4 fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez; f) nád és más vízi növényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához; g) növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához; h) horgászathoz; i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához; j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével. (5) A kezelési terv meghatározhatja a helyi jelentőségű védett természeti területen folytatandó tevékenységnek azokat a feltételeit, amelyek teljesítése a (4) bekezdésben meghatározott engedély beszerzése alól mentesít. (6) Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához országos jelentőségű védett fasor kivételével a jegyző engedélye szükséges. A jegyző az engedélyről a cserjék esetének kivételével tájékoztatja az erdészeti hatóságot. 6 6. (1) Békés Város Önkormányzata a természeti érték vagy terület védettségét föloldja, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. (2) A védettség feloldása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének feloldásához a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság véleményét be kell szerezni. 7 A helyi jelentőségű természeti értékek nyilvántartása (1) A helyi jelentőségű védelem tárgyában született döntést meg kell küldeni: 7. a.) b.) c.) d.) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosának, az érintett területek, utak, közművek fenntartóinak, az építésügyi hatóságnak, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának. (2) A védelem alatt álló területet vagy természeti értéket táblával meg kell jelölni. (3) A természeti értékek tudatformáló erejének elősegítésére azokat a helyi sajtóban, közművelődésben és közoktatásban ismertetni kell. 6 mód. a 39/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel 7 mód. a 39/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel

5 (4) A védett természeti értékekről a Polgármesteri Hivatal törzskönyvet vezet. A törzskönyvnek tartalmaznia kell: - a védett érték megnevezését, fényképét, - pontos helyét, - tulajdonosának, kezelőjének, használójának a nevét, - a védelemre javaslatot tevő nevét, - a védelem indoklását, - a védett érték kezelésének módját, a vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat, - a védelmet megállapító határozat számát, időpontját. 8. (1) A jegyző természetvédelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával jelen rendelet előírásait megsérti. 8 (2) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. (3) A helyi jelentőségű védett természeti terület esetén kiszabott természetvédelmi bírság az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételi forrása. 9 9.. 10 (1) Békés Város Önkormányzata valamennyi helyi jelentőségű védett természeti területre az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű kezelési tervet készít. A kezelési tervet 10 évenként felül kell vizsgálni. (2) Békés Város Önkormányzata az illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet készít. A tervnek az országos, a regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervek előterjesztéséhez a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság előzetes véleménye szükséges. Az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv egy példányát meg kell küldeni a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak. 10. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 11. 8 mód. a 39/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel 9 mód. a 39/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel 10 kieg. a 39/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel

6 (1) Az e rendelet mellékletében megjelölt kezelési utasításokat az ingatlan-nyilvántartásba mindenkor bejegyzett tulajdonosnak, kezelőjének kell teljesíteni. (2) A védelem tényét be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, védettség feloldását követően a védettség tényét törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző hivatalból kezdeményezi. 11 12. Az önkormányzat képviselő-testülete felkéri a társadalmi szervezeteket, intézményeket, valamint az egész lakosságot, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását. 13. Ez a rendelet a k i h i r d e t é s e napján lép hatályba. B é k é s, 1998. március 26. polgármester jegyző A rendelet kihirdetésre került: 1998. március 27-én 11 mód. a 39/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel

7 1. sz. melléklet 12 I. Egyedi védettségű természeti értékek: Védetté nyilvánított helyi természeti értékek 1.) Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Széchenyi tér 8. sz. udvarán 2244. hrsz. Becsült kora: 100 év 2.) Kocsányos tölgy (Quercus robur) Liget, Bagoly Étterem kertje 5636/5. hrsz. Becsült kora: 120 év 3.) Kocsányos tölgyek (Quercus robur) 5 db Élővíz-csatorna Csertölgy (Quercus cerris) 3 db Csók híd és Rendelőintézet híd közötti szakaszán 2298/2. hrsz. Becsült koruk: 80-100 év 4.) Kocsányos tölgyek (Quercus robur) 8 db Sportpálya 3917/1. hrsz. Becsült koruk: 80-100 év 5.) Kocsányos tölgyek (Quercus robur) 6 db Sebők kert, volt Hidasháti ÁG kísérleti telepe 081/3. hrsz. Vetési István (Békés,Cseresznye u.22.) Becsült koruk: 120-150 év 6.) Japán akác (Sophora japonica) Kossuth u. 16. sz. alatti Tüdőgondozó udvarán 5580 hrsz. Becsült kora: 80 év 7.) Kocsányos tölgy (Quercus robur) 1 db R. Nagy Sándorné Tanya 28. 0289/4. hrsz. Becsült kora: 150-200 év 8.) Mocsárciprus (Taxodium distichum) 2 db Diviczki János Diviczki László Békés, Alsó-körgát 10102/1. hrsz. Becsült kora: 100-110 év 9.) Hegyi szilfák (Ulmus glabra) Pataki Lászlóné 0691/6. hrsz. A fák becsült kora: 100-120, 120-150 év. 12 Az 1. sz. mellékletet módosította a 8/2008. (II. 29.), és a 27/2012. (VIII. 31.) önk. rendelet

8 10.) Kettős-Körös-parti fehér nyár Magyar Állam, Kövizig, 0444/1. hrsz (Populus alba) Becsült kora: 200 év 11.) Kettős-Körös-parti kocsányos tölgyek Horváth Péter (Békés, Fáy utca 8.) (Quercus robur) 0404/1. hrsz, Becsült kora: 70 év 12.) Vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum) 2 db 2240. és 2243. hrsz (Múzeum köz) Becsült koruk: 80 év 13.) Lepényfa (Gelditsia triacanthos) Magyar Államvasutak Zrt. 4027/7. hrsz Becsült kora: 60 év 14.) Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp pannonica) 2287. hrsz (Fáy utca) Becsült kora: 80-100 év. 15.) Douglasz-fenyő (Pseudotsuga mensiesii) Békési Református Egyházközség (Széchenyi Ezüstfenyő (Picea pungens) tér 21.), 17. hrsz Becsült koruk: 60-80 év. 16.) Kocsányos tölgy (Quercus robur) 6597. hrsz (Farkas Gyula Közoktatási Intézmény melletti terület) Becsült kora: 60-80 év 17.) Szürke nyarak (Populus canescens) 2 db 3917/1. hrsz (Sportpálya) Becsült koruk: 70 év. 18.) Vénic szilfák (Ulmus laevis) 2 db 6914/2. hrsz. Becsült koruk: 80-100 év. 19.) Vénic szilfák (Ulmus laevis) 2 db 5643. hrsz. Becsült koruk: 80-100 év. 20.) Fehér fűz (Salix alba) 6910. hrsz. Becsült kora: 50-60 év. 21.) Fehér nyár (Populus alba) 0615. hrsz. Becsült kora: 100-110 év. 22.) Kocsányos tölgy (Quercus robur) 0473/2. hrsz. Becsült kora 120 év.

9 II. Helyi természetvédelmi terület 1.) Békés, Csatárkert Békés Város déli belterületi vadon élő szervezetek, határától az Élővíz-csatorna életközösségek, bal oldali mederszéle, a gyulai illetve élőhelyük védelme közút, és a Malomvégesi temető melletti dűlőúttal szemben húzott egyenes által határolt terület, 2013 /A 2014 hrsz. (Élővíz-csatorna vízfelülete) törölve a 13/2004. (IV. 30.) rendelettel 2017 2018 2019 9209 9360/1hrsz., 13 5 ha. 1.267 m2 A terület az Európai Közösségek Tanácsának a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló, 92/43 EGK. Irányelve szerinti védettségi kategóriája: az 1. cikk b. pontja szerinti természetes élőhely, közösségi szinten nem különleges természetvédelmi terület. 2.) Békés - Duzzasztómű Békés város keleti részén a Dánfoki a Körös-vidéki flóra Üdülőteleppel határos Kettős-Körös természetközeli bal partjának töltéslába, a szivattyúház állapotának bemutatása tápcsatornája és az ártéri Doboz felé eső meglévő Dánfoki szivornya által határolt ártéri terület 0722 hrsz., 8,31 ha terület térképvázlat szerint A terület az Európai Közösségek Tanácsának a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló, 92/43 EGK Irányelve szerint közösségi szinten nem különleges természetvédelmi terület. 3.) Élővíz-csatorna belterületi szakasza Békés város belterületén a Fábián utcai a Fehér-Körös holtág természetközeli hídtól a Csók utcai hídig tartozó terület állapotának bemutatása az alábbi helyrajzi számokon: 2290, 2294, 2295/1, 2296/1, 2298/2, 2355, 5636/5, 5636/14, 5643, 6912, 6914/2. (Békés Városközpont Szabályozási tervéről szóló 36/1999. (XII. 17.) KT számú rendelet 8.. (6) bekezdésében szabályozott helyi védettség további fenntartása, kivéve a 2289. hrsz-t.) A terület az Európai Közösségek Tanácsának a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló, 92/43 EGK Irányelve szerint közösségi szinten nem különleges természetvédelmi terület. 13 Módosítva a 38/2009. (X. 30.) rendelettel

10 4.) Vargahossza csatorna rosszerdei Békés város külterületén Rosszerdőn szakasza a Fekete-Körös Holtág a Verebes-híd melletti 11212/1 hrsz-ú természetközeli állapotának ingatlan bemutatása A terület az Európai Közösségek Tanácsának a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló, 92/43 EGK Irányelve szerint közösségi szinten nem különleges természetvédelmi terület. A védett értékek fenntartása 1.) A helyi jelentőségű védett természeti érték fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a gondozás és a rendeltetésnek megfelelő használat. 2.) A használat során a tulajdonosnak törekedni kell az értékek jó állapotban tartására, és az esetleges károsodások megelőzésére. 3.) A helyi jelentőségű védett ingatlan(ok) kapcsán telekalakítási tilalom, építési tilalom és korlátozás, valamint használati korlátozás rendelhető el. 4.) Ha az érték fenntartása a tulajdonos számára el nem várható mértékű kötelezettséget jelent, akkor annak gondozásához kérheti az önkormányzat támogatását. 5.) A helyi védelemben részesült természeti értékek tulajdonosai, kezelői, használói támogatására a költségvetésben elkülönített pénzalapot kell létrehozni, amelynek kezeléséről és felhasználásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik. 6.) A helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenységet a polgármester 30 napig terjedő időtartamra megtilthatja, s e tiltást legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. 7.) A helyi védelem alatt álló területen a rendeletben előírtak teljesítésére történő kötelezés, valamint a közlekedés- és tartózkodáskorlátozás a polgármester hatáskörébe tartozik. A helyileg védett természeti értékekkel kapcsolatos, e rendeletben megfogalmazott szabályok betartása mind az állampolgárok, mind a jogi személyek, mind pedig a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok kötelezettsége. Egyedi védettségű természeti értékek kezelése 1. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) A fa környezetében az életfeltételeket javítani kell. Ennek érdekében a fa korona vetületét célszerű lenne korláttal körülvenni, feltalaját megjavítani és füvesíteni. Ezzel biztosítani lehetne a fa számára kedvezőbb víz és talajlevegő ellátottságot. Amennyiben a fa körbeépítettsége tovább tart, úgy várható az idős, és értékes fa pusztulása. 2.3.4.5. Tölgyek (Quercus ssp) Faápolási munkák tekintetében elsősorban a szárazgallyazás, valamint az odvak kezelése szükséges. A fák Békés város belterületén vannak, ezért díszítő értékük és a

11 mikroklímára kifejtett hatásuk felértékelődik. Belterületi elhelyezkedésüknek köszönhetően megvédésük, bemutatásuk oktatás és idegenforgalmi szempontból viszonylag könnyen megoldható. 6. Japán akác (Sophora japonica) A japán akác jelenleg jó egészségi állapotban van. Szabályos alakú lombkoronájának átmérője 20 m. Ágrendszerében csekély mértékben találhatók csupán száraz gallyak. A fa törzskörmérete 3,40 m. Törzse kétágú, ép. A fa jelen állapotában elsődleges feladatként kell tekinteni a szárazgallyazást, és az ezt követő fasebkezelést. A fát érintő, annak környezetében történő beavatkozások a természeti értéket nem károsíthatják. A város belterületén található intézményi zöldfelület részeként a japán akác könnyen megvédhető, bemutatása oktatás szempontjából megoldható. 7. Kocsányos tölgy (Quercus robur) A természeti érték jelenleg jó, közepes egészségi állapotban van. Lombkoronájának felső harmadában szárazodás tapasztalható. Elsődleges feladatként kell tekinteni a szárazgallyazást, melyet fasebkezelés kövessen. 8. Mocsárciprus (Taxodium distichum) A mocsárciprusok 2,05 m, illetve 2,12 m törzskörmérettel rendelkeznek. Az értékes, ritka növények nagyon jó egészségi állapotban vannak, mely az őket körülvevő nedves élőhely mikroklímájának, illetve a viszonylag háborítatlan környezetnek köszönhető. Lombkoronájukban száraz ágak nem találhatók. Vöröses színű, hámló kérgű törzsük és a fajtajelleget kitűnően mutató, térdszerűen kiemelkedő légzőgyökereik (ciprusbabák) épek. Elsődleges feladat a mocsárciprusok sértetlenségének biztosítása. A fák környezetének kezelése során azok lombkoronája, törzse, tartó és légzőgyökerei nem szenvedhetnek károsodást. 9. Hegyi szilfák(ulmus Glabra) A hegyi szilfák 3,4, illetve 2,62 törzskörmérettel rendelkeznek. Nagyon jó egészségi állapotban vannak, amely az őket körülvevő nedves élőhely mikroklímájának, illetve a háborítatlan környezetnek köszönhető. Elsődleges feladat a szilfák sértetlenségének a biztosítása. A fák környezetének kezelése során a gyökér, a törzs, a lombkorona nem szenvedhet károsodást. 10. Kettős-Körös-parti fehér nyár(populus alba) Fehér nyár körülbelül 200 éves. Lombkoronájában a száradó, nemkívánatos ágakat el kell távolítani, a csonkokat sebkezelni szükséges. 11. Kettős-Körös-parti kocsányos tölgyek (Quercus robur) A tölgyek egészségi állapota jónak mondható. A száraz ágak eltávolítása szükséges, a munkálatok után sebkezelést kell végezni 12. Vadgesztenyefák (Aesculus hippocastanum) A gesztenyék egészségi állapotuk jónak mondható, törzskörméretük 212 és 220 cm. A fák korából adódóan keletkező száraz ágakat el kell távolítani, mely munkálatok elvégzése után fasebkezelést kell végezni. 13. Lepényfa (Gelditsia triacanthos)

12 A lepényfa törzskörmérete 295 cm, egészségi állapota jó, viszonylag fiatal korából és szilárd szerkezetéből adódóan hosszú ideig beavatkozás nélkül fenntartható. 14. Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp pannonica) Törzskörméret: 282 cm. A fa jelenleg egészséges, azonban a kőrisek ettől a kortól kezdve gyorsan hanyatlásba kezdhetnek, ezért a fát a balesetek megelőzése érdekében fokozottan figyelemmel kell tartani. 15. Douglasz-fenyő(Pseudotsuga mensiesii) és ezüstfenyő (Picea pungens) A Douglasz-fenyő törzskörmérete 205 cm, az ezüstfenyő törzskörmérete 152 cm. Rügypattanás előtt a fenyők alsó, elszáradt ágait a fatörzs palástjának síkjában le kell vágni, majd fasebkezelést kell végezni. 16. Kocsányos tölgy (Quercus robur) A fa 213 cm törzskörmérettel rendelkezik. A tölgyfa egészségi állapota jó, viszonylag fiatal korából és szilárd szerkezetéből adódóan hosszú ideig beavatkozás nélkül fenntartható. 17. Szürke nyarak (Populus canescens) A fák 337 cm és 275 cm törzskörmérettel rendelkeznek, egészségi állapotuk közepes. A nyárfák viszonylag gyenge faszerkezete miatt a keletkező száraz ágakat a balesetveszély megelőzése érdekében el kell távolítani. 18. Vénic szilfák (Ulmus laevis) A fák egészségi állapota jó, törzskörméretük 241 és 262 cm. A kedvező mikroklíma miatt a fák beavatkozás nélkül hosszú ideig fenntarthatók. 19. Vénic szilfák (Ulmus laevis) A fák törzskörmérete 220 és 236 cm, egészségi állapotuk jó. A kedvező mikroklíma miatt a fák beavatkozás nélkül hosszú ideig fenntarthatók. 20. Fehér fűz (Salix alba) A fa egészségi állapota jó, törzskörmérete 336 cm. A keletkező száraz ágakat el kell távolítani és a kialakult sebeket fasebkezelővel kezelni szükséges. 21. Fehér nyár (Populus alba) A fa 390 cm törzskörmérettel rendelkezik, egészségi állapota korához képest kiemelkedően jó. A kedvező mikroklímának köszönhetően a fa beavatkozás nélkül hosszú ideig fenntartható. 22. Kocsányos tölgy (Quercus robur) A fa törzskörmérete 340 cm, egészségi állapota korához képest jó. A száraz ágakat el kell távolítani, ezzel egy időben az esetlegesen megjelenő sárga fagyöngy által fertőzött ágakat a fertőzés alatt fél-egy méterrel érdemes levágni, a keletkező sebeket kezelni szükséges. A munkálatok elvégzésével a fa várható élettartama növelhető.