A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 2009. május 15-től, három formáját ismeri el a zárttéri vad tartásnak. Vadaskert: 22. (1) A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére - kerítéssel bekerített - része. Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertből származó vad helyezhető ki. Vaddisznó vadaskertbe, a vadászati hatóság külön engedélye alapján vadasparkból vagy vadfarmról is kihelyezhető, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit hordozzák. A vadaskertbe történő kihelyezést megelőzően a vaddisznó egyedeket - a külön jogszabályban meghatározott módon - egyedi azonosításra alkalmas füljelzővel kell ellátni. (I.1.) Vadaspark: 24. (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe. (I.1.) Vadfarm: 25/A. (1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény. (I.1.) 3.3 A vadaskert Miért is akarjuk bezárni azt, ami szabadnak született? Természetesen azért, hogy valamilyen módon hasznot hajtson nekünk. Ezért létesülnek a vadaskertek is. Vadaskertek célja: Tenyészállat előállítás Gazdaságosan nem hasznosítható erdő- és mezőgazdasági területek termelésbe vonása, elsődlegesen vadászati célra. Vadhústermelés (Kőhalmi et.al.,1994) A vadászat biztonságának növelése Vadkárok csökkentése szabad területen Vadtermék előállítás (bőr, hús, embrió stb.) (Csányi-Majzinger 2007)
A vadaskertek területének nagysága és annak ökológiai adottságai a tartandó vadfajtól függ. Az alap paramétereket a Vadászati Törvény végrehajtási rendeletében rögzítették. - 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet -. Vadaskert, létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti döntés meghozatalához a vadaspark, fekvése szerint illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri. A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha, b) más nagyvadfajok esetében 500 ha. Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a fenti adatoknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is. A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3.I. számú melléklet állapítja meg. A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és - különösen a vadászati célú egységben - kitérési, illetve menekülési lehetőségét. Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat - a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján - kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a létesítési engedélyben szerepelnek. A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság - a létesítési engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint - vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez
kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön Z (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki. (I.2.) Vadaskert típusok hazánkban: Gímes, dámos vadaskertek Vaddisznós kertek Vegyes vadas kertek (gím, dám, vaddisznó, esetleg muflon egy kertben) Vadaskert berendezései: Kerítés, etetők, borjú- és malacetetők, itatók, dagonyák, sózók, vadbefogók, magaslesek, lőállások, cserkelő utak, lőcsillagok.. Ezeket a berendezéseket az adott vadaskert technológiájának és a tartott vadfaj igényeinek megfelelően kell elkészíteni, elhelyezni, kialakítani. 3.4 Vadaspark Miért is akarjuk bezárni azt, ami szabadnak született? A vadaspark esetében a válsz: Hogy testközelből megismerhessük, tanulmányozhassuk, megérthessük a vadat. Az 1996. évi LV. törvény előírásai szerint az alábbi feltételekkel létesülhet vadaspark: Vadaspark létesítése 24. (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.
(2) A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. A határozatban meg kell határozni: a) a telepíthető, illetőleg a fenntartható vadfajt, valamint annak darabszámát; b) a vad tartásával kapcsolatos állat-egészségügyi feltételeket; c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket; d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket; e) a vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket. (3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról. 25. (1) A vadaspark bekerítésénél, a kerítés fenntartásánál a 22-23. -ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (2) Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A vadászati hatóság - amennyiben az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem állítható helyre - kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el. (I.1.) 3.5 Vadfarm Miért is akarjuk bezárni azt, ami szabadnak született? A vadfarm esetében méginkább érvényes a már említett válasz miszerint: Azért, hogy valamilyen módon hasznot hajtson nekünk. A vadfarm intézménye ijesztően hasonlít a gazdasági haszonállataink félintenzív tartási rendszerére. A vad itt már csak a taxonómiai besorolása által különbözik a házi -tól. Élete teljes mértékben az embertől függ, és biológiai adottságai is az embernek hajtanak hasznot. A vadfarm fogalma Magyarországon 2009-ben került hivatalos formában is megfogalmazásra, az 1996. évi LV. törvény módosításakor. A törvénymódosítás a következőképpen fogalmaz: Vadfarm létesítése
25/A. (1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény. (2) Vadfarm létesítését a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a 22. (4)-(5) bekezdésében, a 23. -ban, valamint a 24. (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (3) Vadfarmon vadászni tilos. (I.1.) A törvény végrehajtási rendelete 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet tovább finomítja az előírásokat: Vadfarm létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti döntés meghozatalához a vadfarm fekvése szerint illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri. A vadfarm létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörrel rendelkező vadászati hatósághoz címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza: a) a vadfarm létesítésének indokait és célját, b) a létesítendő vadfarm legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány), c) a 3/II. számú melléklet szerinti dokumentumokat.(i.2.) 3.II. számú melléklet a 79/2004. (V. 4) FVM rendelethez A VADFARM LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI E rendelet 17. (5) bekezdése szerinti kérelemhez mellékletként csatolni kell: 1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadfarm létesítéséhez;
2. A vadfarm létesítésének tervdokumentációját a következők szerint: a) vadfarm létesítésének célja, b) a természeti adottságok, a terület leírása, c) a tervezett létesítmények, berendezések, d) a vadfarm törzsállomány, szaporulat, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar szerinti bontásban), e) a vadfarm működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek), f) vadfarm nyilvántartások (állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló), g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személyés járműforgalom), h) a vadfarm térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, i) az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata, j) ábrák, táblázatok, l) belterület esetén az illetékes jegyző nyilatkozata, hogy a helyi állattartási rendeletben foglaltakkal nem ütközik. (I.2.) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (2012. Február 29-étől Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal -NÉBIH-), 2011.03.01.-i Közleménye a fenti jogszabályok betartása mellett részletes ismertetőt tartalmaz a vadfarm létesítésének tényleges menetéről. A fentiek mellett a Hivatal kéri a vadfarm nyilvántartások egy-egy oldalas másolati példányait is. Az állományváltozási-, elhullási-és takarmányozási naplókra vonatkozóan a Hivatal által rendszeresített formanyomtatvány nincs, annak megszerkesztése teljes mértékben a kérelmezőre van bízva. A tulajdonviszonyok alátámasztása végett, a Hivatal kéri a létesítéssel érintett ingatlan tulajdoni lapjának másolatát is. Régebbi tulajdoni lap is elfogadható, amennyiben a dokumentum az ingatlan jelen állapotát tükrözi, vagyis annak kiállítása óta az ingatlant tekintve semmilyen változás (értve ez alatt például: a helyrajzi számot, területet, művelési ágat, tulajdonost) nem következett be.
Amennyiben az ingatlant özvegyi-, haszonélvezeti-vagy használati jog is terheli, úgy ezen jog jogosultjainak a hozzájárulása is szükségeltetik. Tájékoztatásul közöljük, hogy a vadfarmon tartani kívánt nagyvadfajok tartására vonatkozó minimális férőhelyszükségletet nem ír elő a vadászati törvény és annak végrehajtási rendelete, azonban a tervezésnél szem előtt kell tartani az adott nagyvadfaj igényeit, etológiai sajátosságait, valamint az állatjólléti szempontokat. A Hivatal mérvadónak tekinti az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének mellékletében foglaltakat, mely a vadászható nagyvadfajok esetében az alábbiak szerint alakul: Egyéb disznófélék (Suidae spp.) Nagytestű szarvasok (Cervus Különböző (n) létszámú csoport Külső kifutó Belső férőhely Minden további egyed esetén Terület (m 2 ) Térfogat (m 3 ) fedett tartás esetén Terület (m 2 ) Térfogat (m 3 ) Külső kifutó (m 2 ) Belső kifutó 1-5 100-8 - 10 2 1-6 500 - - - 60 - (m 2 )
elaphus) Kistestű szarvasfélék (Capreolus spp.) Egyéb szarvasfélék (Cervidae spp.) Muflon (Ovis musimon) Zergék (Rupicapra spp.) 1-4 100-8 - 10 2 1-6 300-12 - 30 2 1-5 150 - - - 30-1-4 300 - - - 30-2. táblázat: Vadászható nagyvadfajok vadfarmi tartásának paraméterei Amennyiben a létesítéssel érintett ingatlan Natura 2000 terület részét képezi és a kérelemben, tervdokumentációban foglaltak alapján egyértelműsíthető, hogy a tervezett tevékenység eltér a kijelöléskori tényleges földhasználattól, illetve jelentős hatást fog gyakorolni az adott Natura 2000 terület flórájára és faunájára, úgy a kérelmezőnek fel kell kérnie az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget a hatásbecslés elvégzésére. A Hivatal az engedélyező határozatban foglaltakat évente felülvizsgálja, és szükség szerint rendelkezik az engedély visszavonásáról. A Hivatal az ellenőrzés során vizsgálja a vadfarmon tartott egyedek származási igazolását is. A kérelmet és a kapcsolódó dokumentumokat a Hivatalhoz (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Földművelésügyi Igazgatóság; 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál, azaz az adott megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához kell benyújtani. (I.3.)
6. Következtetések és javaslatok 6.1 SWOT analízis Erősségek: A vaddisznó intelligenciája, alkalmazkodó képessége és magas fokú tűrőképessége A vaddisznó gazdaságos tarthatósága, viszonylagos igénytelensége A vadfarmon alkalmazhatóak az állattenyésztésben használt berendezések eszközök A vaddisznó takarmányozása alapvetően megoldható az általános takarmányféleségekkel Lehetőségek: A farm területének legjobb kihasználása mellett a vaddisznó természetes ökológiájához való közeledés (pl.: kondában nevelés) Gyengeségek Veszélyek: Nagy egyedsűrűségben vannak tartva a vaddisznók A természetes életkörülményektől való egyre nagyobb eltérés (kis férőhely monodiétás takarmányozás, önitató stb.) Tartás és tenyésztéstechnológiából eredő stressz hatások A vaddisznó VAD mivoltának megmaradása mindig figyelmet kíván A fejlett technológia alkalmazása mellett sem nélkülözhető az állandó emberi felügyelet a farmokon (villanypásztor, és kerítés karbantartás) Kutatásom célja a vaddisznó vadfarmi körülmények közötti tartásának és tenyésztésének vizsgálata.
Ennek tanulmányozása alatt szerzett tapasztalatok, és információk, SWOT analízisben való vizsgálata alapján az alábbi következtetéseket vontam le. A vaddisznó, mint VAD faj csodálatraméltó intelligenciával és alkalmazkodó képességgel rendelkező állatfaj. Ennek felismerésével az ember a végletekig feszítve a vad biológiai tűrőképességét, szinte már-már gazdasági haszonállatot faragott a vaddisznóból. Az általam vizsgált két telep azt mutatja, hogy a vadfarmok működési elve igen hasonló az ország egész területén. Eltérések lehetnek a különböző technológiákban (tartás; takarmányozás; tenyésztés) de alapvetően a működési elv ugyanaz. A vadaskerttel ellentétben itt a disznó nem mozoghat szabadon. Viszonylag kis helyen tartják, mindenben az embertől függ (táplálék, menedék, szaporodás). Természetes biológiai adottságai gazdasági termelő funkciókká váltak. A faj nagyfokú alkalmazkodó képességének és intelligenciájának köszönhetően a vaddisznó a vadfarmon háziasított rokonához hasonlóan viselkedik. Már a születésétől kezdve megtanulja, hogy az ember az, akitől az élelmet kapja, és hogy gondozójában megbízhat. Tökéletes biológiai órája lévén a rendszerességhez nagyon hamar hozzászokik. Szinte percre pontosan tudja, hogy mikor van az etetés reggel és este, és ezt már előre hangos dünnyögéssel és sivalkodással jelzi is. Akár a házi disznó! Kíváncsi természetéből adódóan minden mesterséges berendezést hamar megismer és használ. Erre jó példa, a temperált vizű önitató használata, már az egészen kicsi malacok körében is. Bár bevallom, ha jobban belegondolok számomra kissé szomorú látvány, ahogyan a vaddisznó az önitató fedelét a fejével tartva, a világ legtermészetesebb dolgaként iszik a szerkezetből. Kicsit mintha a cirkuszban lennénk A létesítést engedélyező hatóság az állategészségügyi felügyeletet, és a telepek alapvető egészségügyi preventív intézkedéseit előírja és ellenőrzi is.(melléklet -11-kép) Tehát a hivatalok szemében a vadfarm egy kislétszámú állattenyésztő telep. Így működnie is e besorolás előírásai szerint lehet, függetlenül attól, hogy a lakói VAD állatok. Az általánosságban elmondottak után nézzük konkrétan a Kovács és a Lukács farmot. Mindkét farmon alapvető törekvés az állatok igényeinek minél nagyobb fokú kielégítése, és ezáltal a minél nagyobb gazdasági haszon elérése. Ennek érdekében viszont a farmok tulajdonosai saját elképzelésük (és anyagi lehetőségeik) szerint határozták meg a működési elvüket.
Kovács Csaba tartás- és tenyésztéstechnológiája a vaddisznó természetes ökológiáját figyelembe véve, nyers állati fehérje etetésével, és a fialás utáni kondába neveléssel igyekszik követni. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az állatok otthon érezzék magukat a kerítések és kis udvarok között is. A gazdaságosságot alátámasztja az egészséges állomány és a kocánkénti átlagosan felnevelt öt malac. Lukács István az állatok kényelmét kiszolgálandó, és a nagy állatlétszám ellátási terheit csökkentendő a modern állattenyésztés technológiai lehetőségeit alkalmazza a farmján. Itt a vaddisznó természetes ökológiai igényeitől eltér a tartás és tenyésztés technológia. Például a fialást követően a koca a malacaival elkülönítve marad, és nyolc-tíz hetesen a malacok leválasztásra kerülnek. Ez a technológiai rend meglátásom szerint igen nagy stressznek teszi ki az állatokat. Főleg a malacokat. Nem ismerik meg a velük egyidős társaikat még az anyjuk védelme alatt, vagyis a kondában, így amikor összekerülnek dupla stressz hatás éri őket. Elvesztik anyjukat, és ismeretlen helyen idegen fajtársak között kell kivívniuk a helyüket a rangsorban. Ez okot adhatna a nagyszámú megbetegedésre és elhullásra. Ám a farm lelkiismeretes gondozó házaspárja, állatszerető munkájának köszönhetően csupán néhány egyed gyengül le. Mindkét farmon nagy hangsúlyt fektetnek a higiéniára, a tisztaságra. Ez elengedhetetlen az ilyen kis helyen nagy egyedszámban állatot tartó telepeken. Fokozottan ügyelnek a fertőzéseket hordozó és terjesztő rágcsálók irtására (melléklet-10- kép), a kiürült kertek talajának és berendezéseinek fertőtlenítésére. Összességében elmondható hogy a vadfarm, mint a vaddisznó tenyésztés lehetősége a faj csodálatraméltó tulajdonságainak figyelembe vételével, a mai zárttéri vadtenyésztés gazdaságilag jövedelmező formája, és az lehet a jövőben is. 7.Összefoglalás A zárttéri vadtenyésztés régi időkre nyúlik vissza. Magyarországon az első hiteles írás a XIII. századból való. A későbbiekben egyre több és részletesebb feljegyzés készült a királyok, főurak vadaskertjeiről. A vadaskertekben a vadbőség minden vadászat alkalmával nagyszámú vad elejtését garantálta, így az úri passzió mindig élményben gazdag és sikeres volt.
A vadaskertek fénykora Magyarországon az 1880-1920-as évek között volt. Ez az I. világháborúval véget ért, és az ország megkisebbedett területén megmaradt kertek is csak a II. világháború végéig léteztek. A világháborúk után hazánk környezeti adottságai kedvező feltételeket biztosított nagyvadjaink számára, ami lehetővé tette létszámuk gyors ütemű növekedését. Ennek eredménye képen a nagyvad állomány olyannyira feldúsult, hogy az 1980-as évekre a túlszaporodva egyre nagyobb károkat okozott az erdő- és mezőgazdaságban. Ennek mérséklése érdekében a vadgazdálkodóknak vadállományuk létszámát jelentősen mérsékelni kellett, ami magával hozta a vadászati lehetőségek csökkenését is. A vadászatból eredő bevételek fenntartása érdekében újra elindult a zárttéri vadtenyésztés, aminek eredményeként jelentősen növekedett a hazai vadászturizmus. Elsősorban a nagy terítékű vaddisznó vadászat. A vadaskertek kiszolgálása érdekében az erdészek, vadászok egyre-másra kezdték otthon ólakban szaporítani, nevelni a vaddisznót. Sok esetben ezek a visszakerült példányok már nem voltak genetikailag tiszta vaddisznók. A szaporaság, a növekedési erély és az agyarméret fokozására a házi sertések különböző fajtáival keresztezték őket. Ez a folyamat a vad állomány genetikai leromlását, és a vaddisznó (Sus Scrofa Attila) mint alfaj fennmaradását veszélyeztette. Ennek megakadályozása érdekében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt, 2009. május 15-i hatályba lépéssel módosították. Törvénybe iktatásra került a vadfarm fogalma. Dolgozatomban két ilyen vadfarm működését mutattam be, megismertetve azok kialakítását, az ott folyó munka technológiáját, és a vaddisznó ezen körülményekhez való alkalmazkodását. A két farm ahol a megfigyeléseimet végeztem, Hajdúböszörmény-Bodaszőlő külterületén egy erdei kezelő út két oldalán, egymással szemben található. A farmok különböző tulajdonoshoz tartoznak, és eltérő technológiák, elvek alapján üzemelnek. A farmokat külön-külön mutattam be, és a tulajdonosok neve alapján Kovács illetve Lukács farmnak neveztem el. A vadfarmok működésének alapvető szabályait a VTV. és annak végrehajtási rendeletei szabályozzák, melynek mindkét farm eleget tesz. Működési elveik hasonlóak. Az állatok kis (100 m2-500 m2 ) kertekben vannak elhelyezve. Minden kertben, háromoldalról zárt fedett ól van építve, ami a disznók védelméül szolgál az időjárással szemben. Etetés és itatás naponta kétszer reggel és este történik, ám a nyári nagy
melegben az itatókat és a dagonyákat napközben többször is feltöltik. Mindkét farmon megoldották az állati fehérje beillesztését a takarmányozásba, ami nélkülözhetetlen a vaddisznó egészségének megőrzése érdekében. A felügyelő hatóságok minden vadfarm esetében kötelezően előírják az állategészségügyi teendőket, és azt, hogy ezek ellátására a farmnak szerződésben kell állnia egy állatorvossal. Ez esetben mindkét farmon ugyanaz az állatorvos végzi a teendőket. A kötelező előírások miatti egyezőségeken túl a két farm működése a tulajdonosok szándékainak megfelelően különbözően alakul. Egyik lényeges eltérés a tenyésztéstechnológiában van. Míg a Kovács farmon az évente egyszeri búgatást, a kondában való nevelést és a négy-öt hónapos korban történő választást alkalmazzák, addig a Lukács farmon évente akár kétszer is kanhoz kerülhet a koca, ami aztán elkülönítve fial és neveli a malacait, majd azok nyolc-tíz hetes korban való választása után kerül újra a kocacsapatba vissza. Ez igen lényeges különbség. Véleményem szerint a Kovács farm módszere sokkal közelebb áll a vaddisznó természetes életviteléhez, ezért jóval kisebb stressz éri az állatokat. Ezen vadfaj hihetetlen alkalmazkodó és tűrőképességének köszönhetően, a Lukács farm módszere sem hoz kisebb eredményt mint az előző. Sem a kocák sem a malacok nem sínylik meg a technológiát. A kocánkénti átlagos malacszám itt is, akár csak a Kovács farmon öthat felnevelt malac kocánként. Igaz a választás után a viszonylag fiatal és egymás számára ismeretlen malacok közül a gyengébbek gyorsan perifériára kerülnek, de ezek sikeres túlélése és jó fejlődése a gondozó házaspár lelkiismeretes munkájának köszönhetően biztosítva van. Összességében elmondható hogy a vaddisznó ilyen vadfarmi körülmények között sikeresen és gazdaságosan tenyészthető és nevelhető. Nagyon fontos viszont, hogy az állatok mindennapos gondozását végző emberek állatszerető és lelkiismeretes munkát végezzenek. Valamint hogy a farmot fenntartó és irányító személy szakmailag felkészült és a vaddisznót, mint vadfajt jól ismerő ember legyen. 2013 október 10 Majorné Halász Mára