Rovatunkat az I 9 6 8. január 1. óta m e g j e l e n t közlemények referálásával

Parasit. Hung. 1. 179-208.1968 Referátumok Reports Lapunk e rovatában a szerkesztőség folyamatosan referálni kivánja a magyar szerzőknek azokat a parazitológiai vonatkozású munkáit, amelyek eredetileg nem a Parasitologia Hungarica-ban jelentek meg. Ezáltal szeretnénk lehetővé tenni, hogy olvasóink áttekintést nyerjenek az egész kurrens magyar parazitológiai szakirodalomról. Az elsőneves szerzők postai elmének feltüntetésével a különlenyomat-beszerzést kívánjuk megkönnyíteni az érdeklődők számára. Rovatunkat az I 9 6 8. január 1. óta m e g j e l e n t közlemények referálásával kezdjük. The editor intends to devote this section to the regular publication of Hungarian contributions to parasitology originally appearing elsewhere than in Parasitologia Hungarica. Readers of this journal should thus be enabled to survey the entire contribution of Hungarian workers in this field. To promote exchange of reprints the address of the (first) author is given at the end of each report. Coverage is given to reports 1968. appearing on and after 1st January, DÉSI, I. - FARDAS, I. - KEMÉNY, T.: Kis mennyiségű DDT korai idegrendszeri hatásai (Wirkung von kleinen Mengen des DDT auf las Nervensystem) Orvosi Hetilap, Budapest 109. 37-33. 1 Tab., 14 Lit. 1968. Szerzők 0,5-4-0 mg/testsulykg közötti DDT tartalmú táplálékokat

etetve patkányokkal megállapították, hogy 40 és 20 mg hatására a nyugalmi EEG felvételen a frekvencia és amplitúdó, 10 mg-ra csak az amplitúdó növekszik. 5 mg-ra a stroboszkópos terhelésnél még láthatók a változások. ' A 2,5-20 mg közti adagok csökkentik az agytörzsi támadáspontú Nemhutai okozta alvásidőt és mélységét. 2, 1 és 0,5 mg adagok hatástalanok. - Feltételezik, hogy a DDT - acetylcholin felszaporodása által - az agytörzsben Izgalmi gócot hoz létre. Die Autoren gaben dauernd 0,5-40 mg/kg DDT täglich für weisse männlichen Ratten. Es war zwischen 0,5 und 2 mg Dosen keine Wirkung ausweisbar. Die Verabreichung von 2,5-20 mg verursachte schon eine Erregtheit des Hirnes. Es waren schon über 5 mg bestimmte Veränderungen auf der EEG Grundkurve zu beobachten. Die Autoren nehmen an, dass die beobachteten Störungen durch Anwachsen des Acetylcholine verursacht werden. Die, als frühestes Zeichen der DDT Vergiftung gehaltene Ataxie konnte nicht beobachtet werden. (BOTE Kórélettani Intézete, Budapest, IX.HŐgyes E. u. 9.) ÉRDI, A. - KÖVES, I. : Echinococcus ritka szövődményei: epeutba áttörés és elzáródásos sárgaság (Eine seltene Echinococcus Komplikation: Durchbruch In den Gallenweg und mechanischer Ikterus) Magyar Sebészet, Budapest 21. 157-161. 2 Abb., 16 Lit. 1968. A szerzők a máj hátsó felszínén ülő Echinococcus-tömlő esetét ismertetik, amely a rekesz alá áttört és egyidejűleg az epeutba is betört, elzáródásos sárgaságot okozva. Előzetesen elvégzett laparotomia a tömlő helyzete miatt nem tudta tisztázni a kórokot. A diagnózis megállapítása a jelenlegi műtéttel eltávolított leányhólyagok vizsgálata alapján történt. Részletesen ismertetik a kórlefolyást és a műtéti kezelés lehetőségeit. Es wird über eine Gelbsucht berichtet, welche durch eine an der hinteren Fläche der Leber gelagerte Echinococcus-Blase, die gleichzeitig unterhalb des Zwerchfells und in den Gallenweg durchbrach, verursacht wurde. Es wird auf die Pathogenese und auf die diagnostischen Schwierigkeiten hingewiesen. Die

Möglichkeiten eines chirurgischen Vorgehens werden ausführlich besprochen. (XIV.ker.Tanács Uzsoki uti Kórház I.Sebészeti Osztály, Budapest. FÁBIÁN, L.: A triklórfon (Neguvon- Bayer, Bitrifon- Chinoin) ektoparaziták elleni alkalmazása a budapesti Állat- és Növénykertben (The application of trichlorphon, /Neguvon - Bayer, Bitrifon - Chinoin/ against ectoparasites fo the Zoological and Botanical Garden of Budapest) Magyar Állatorvosok Lapja 23. 202-204. 8 Lit. 1968. A szerző a triklórfonnal (Neguvon - Bayer, Ditrifon - Chinoin) végzett kezelések során azt találta, hogy emlősök, madarak és hüllők 0,1 fo-oa vizes oldattal való lemosása vagy permetezése ártalmatlan volt a gazdaállatokra, ugyanakkor ez az oldat elpusztította a rühatkát (Psoroptes, Notoedres), a madártetüatkát, a hüllők közelebbről meg nem határozott két atkafaját, a rágótetvet, a vérszlvótetvet,a legyet, a bolhát és a csótányt. Az 1 $-os alkoholos oldat nyulak fülrühösségének gyógyitására és prevenciójára jól használható. A halak esetében alkalmazott 0,5 mg/liter 24 órás fürdetés az édes hidegvizi halakra teljesen ártalmatlan, de elpusztítja a pontytetveket, Dactylogyrusokat és Gyrodactylusokat. Ugyanez a fürdő elpusztutja a Daphniákat és a Cyclopsok nagy részét* Boncolóhelyiségben a bevitt hulla 0,1 $-os vizes oldattal való bepermetezése megakadályozza az esetleg jelen levő bolhák szétugrálását, és a hullákra szálló legyek is rövid idő alatt elpusztulnak. Bár e szerek az emberre nagy higitásban ártalmatlanoknak tekinthetők, a használati utasításokban feltüntetett óvórendszabályokat figyelembe kell venni. Treatments performed with trichlorphon (Neguvon - Bayer, Bitrifon - Chinoin) have 'proved that washing or spraying of mammals, bird3 and reptiles with a 0,1 $> aqueous solution is harmless for. host animals, but kills the scabies-mites (Psorcptes, Notoedres), Bermanyssus, two acarus species of the reptiles which have not yet been identified, chewing lice, biood-suckling lice, flies, fleas and cockroaches. A 1 $ alcoholic solution

can preferably be used for treatment and prevention of ear scabies of rabbits. A 24 hour bath in a 0,5 mg/litre solution of the above mater i a l is perfectly harmless for fresh-cool-water fishes, but is lethal for carp lice, dactylogyri and gyrodactyli. One and the same bath k i l l s the Daphnias and most of the Gyclopse. By spraying the cadaver with a 0,1$ solution in the dissecting room, scattering of fleas can be prevented and flies flying onto the cadaver will also be killed within a short time. Although these drugs, when used at high dilution, are harmless to humans, attention must be paid to the precautions indicated in the directions for use. (Zoological and Botanical Garden, Budapest, XIV. Állatkerti krt. 8/10.) HEJJ,L. - NYIREBY,I. - IUBOLY,S.: A májmételyek szerepe a szarvasmarhák tuberkulin-allergiájának kialakulásában (On the role of liver flukes in the development of tuberculin allergy of cattle) Magyar Állatorvosok lapja 25. 347-351. 3 Tabl., 5 Lit. 1968. A szerzők a Easciola hepatica tuberkulln- allergiát kiválté szerepét vizsgálták. Kifejlett mételyekből készített vizes, valamint ultrahanggal feltárt kivonatokkal a Mycobacterium bovis-, a M. avium-, a M. paratuberculosis bovis-, a M. phleitörzsekkel nyulakbői előállított immunsavókkal, valamint májmételyektől mentes, gümőkórban beteg 70 szarvasmarha serumával egyetlen esetben sem kaptak az agargél-precipitációs eljárással a fenti mycobactériumokéval közös antigének jelenlétére utaló precipitációs iveket. Abból a feltevésből kiindulva, hogy a májmételyékkel fertőzött állatokban a vándorló lárvák és az epeerekben letelepedett kifejlett mételyek saprophyta mycobactérlumoknak a szervezetbe törését és tartós.letelepedését eredményezik és hogy ez az oka a tuberkulln iránti érzékenységnek, fertőzési kisérletet vége:.'ek. A kisérletek egyik részében az emlős- és a madártuberkulinra negativ reakciót adó gümőkórtól mentes állományból származó, állandóan istállózott és cercarlatartalmu szénával

etetett, májmételyekkel fertőzött 8-10 hónapos 17 növendék szarvasmarhát a M. mlnettl- és 9-et a M. glae-törzs 60-60 cgjával egyetlen alkalommal megetettek. Kontrollként májmételyektől és gümőkóros fertőzöttségtől biztosan mentes állománynak 10-14 hónapos 14 növendék állatát a M. giaeval szintén per os fertőzték. A májmételyes csoportban a fertőzéstől számított 2.5, 4 és 7 hónap múlva, a májmételyektől mentes növendékeknek a fertőzése utáni 3.héten és az azt követő 2.hónapban emlős-, valamint madártuberkulinnal végrehajtották az allergiás próbát. A fertőzési kísérletek eredményéből az alábbi következtetéseket vonták le. 1. A M. mlnettl- és a M. giae-törzzsel egyetlen alkalommal történt per os fertőzésre a szarvasmarhák szervezete a madártuberkulin iránt feltűnően áthangolódik. 2. A M. giaenek erősebb szenzibilizáló hatása van, mint a M. minettinek. 3. A M. giaeval fertőzött májmételyes csoportban sokkal több állat (87,5 jóval hosszabb ideig (7 hónapon át) mutatott pozitív reakciót, mint a fasciolosistól mentes csoport állatai (28,5 I", 2 hónapig). 4. Kisérleti eredményeikből arra következtetnek, hogy a májmételyeknek a tuberkulin iránti érzékenység kiváltásában csak annyi szerepük van, hogy a lárvák vándorlása során a bélfalon vagy egyebütt ejtett folytonossági hiányokon keresztül lehetőséget adnak a saprophyta mycobacteriumoknak a szövetek mélyében való letelepedésre és allergén-hatásuk kifejtésére. A májmételyek testfehérjéi a tuberkulin iránti szenzibilizálódás folyamatában nem vesznek részt. The authors studied the role of Fasciola hepatica in the production of tuberculin allergy in cattle. Watery extracts of fully developed flukes obtained by ultrasonic treatment never produced precipitin arcs during agar gel tests with rabbit antisera to mycobacteria (M. bovis, M. avium, M. paratuberculosis bovis and M. phlei strains), or with the sera of 70 cattle suffering from tuberculosis but free of liver flukes, implying a lack of common antigenicity between mycobacteria and liver fluke. I t was assumed that in animals suffering from fasciolosls damage to the bile ducts caused by migrating and mature fluker

allowed the invasion and establishment in the 5 host of saprophytic mycobacteria which were responsible for tuberculin sensitivity.to test this assumption 26 young cattle (8-10 months), derived from stock reacting negatively to both avian and mammalian tuberculin, were infected with liver fluke by being fed hay containing cercariae. They were then dosed once with 0.6 g M. minetti (17 animals), or 0.6 g M. giae (9 animals). Both mammalian and avian tuberculin tests were performed 2.5, 4 and 7 months later.a control group of 14 animals (10-14 months) was orally infected with M. giae and tuberculin tested in the 3rd week after infection and again 2 months later. The following conclusions were drawn: 1. Following a single oral infection with M. minetti or M. giae the reaction of cattle to avaian tuberculin is strikingly altered. 2. M. giae has a greater sensitizing effect than M. minetti. 3. In the group suffering from fasciolosis and infected with M. giae positive reactions were obtained from more animals (87.5 $>) and for a longer period (during 7 months) than in the fasciolosis-free group (28.5 i for 2 months). 4. The only role of the liver fluke in- developing sensitivity to tuberculin is* that during the migration of larvae the lesions produced in the intestinal wall, or elsewhere, enable saprophytic mycobacteria to settle in the tissues and to exert their allergenic effect. The body proteins of liver flukes do not participate in the process of sensitization to tuberculin. (Central Veterinary Inst., Budapest XIV. Tábornok u. 2.) KACSÓ, A. - MÓRICZ, L.: A mezei pocok elleni védekezés uj technológiája (Reue Technologie beim Schutz gegen Feldmaus /Microtus arvalis Pall./) Növényvédelem, ' Budapest 4. 115-120. 1968. Az uj védekezési, módszer kidolgozását az tette szükségessé, hogy megóvjuk a haszonállatokat, a fogolyt és a fácánt a csalétekkel való mérgeződéstől, egyben a csalétek kirakása is gépesitve legyen. Az Arvallnt ( l?6-os cinkfoszfid) a pocokkárt szenvedett területen a szükségletnek megfelelő mennyiségben,

géppel készített, kb. 45 -os szögű és 9 cm mély lyukakba tették. Az eredmény semmivel sem rosszabb a nem gépesített, hagyományos pocokirtási módszerrel elérhető eredménynél. A vizsgálatok szerint a pocokirtás gépesíthető. Az uj gép tervezése folyamatban van. Der Ziel der neuen Methode der Schutztechnologie war, dass das Heraussetzen des Schutzmittels (Köder Arvalin" 1 # Zinkphosphid Inhalt) mechanisierend wäre und die Gefahr der Vergiftung der Haustieren ferner des Fazans und des Rebhuhnes ausschliessbar sein wäre.sie hatten so verwirklichbar gedacht, dass Sie an angestechten Gebieten in bestimmter Zahl abhängig von ungefähr 45 und 9 cm. tiefe künstliche Löcher den Arval i n " auslegten. Als Kontrollen dienten traditionell vergleichend behandelte Parzellen auch. Die Resultaten waren mit traditionellen Methoden (ausgewickelte Löcher) völlig gleichwertig. Darum das Mechanisieren- der neuen Schutzmethode fällt ökonomisch und lösbar. Das Spezialgerät wird in nächsten Zukunft geplant werden. (Növényvédelmi Kutató Intézet, Budapest, I I. Herman 0. ut 15.) KASSAI, T.: Beszámoló az illatorvos-parazltológusok Világszövetségének lyoni konferenciájáról (Report on the Lyons conference of the World Association for the Advancement of Veterinary Parasitology) Magyar Állatorvosok Lapja 23. 212-213- 1968. A beszámoló a Világszövetség 1967. Jul. 25-27-én Lyonban rendezett harmadik nemzetközi konferenciájának eseményeiről szól. A konferencián 34 huszperces előadás hangzott el, s ezek közül a hazai szempontból legfontosabb 22 előadás anyagát a szerző kivonatosan ismerteti. - A konferencia anyagát tartalmazó 298 oldalas kiadvány SOULSBY E. J. L. professzor szerkesztésében The reaction of the host to parasitism" (A gazda reakciója a parazitizmussal szemben) cimmel jelent meg (N.G.Elwert Universitäts- und Verlagsbuchhandlung Marburg/Lahn.) The report deals with the Third International Conference of the W.A. A.V. P. held at Lyons, 25-27 July, 1968. Thirty-four lectures, of twenty minutes each, were delivered; the gist of

twenty-two, important from a Hungarian point of view, is summarized by the author. - Proceedings of this conference titled The reaction of the host to parasitism" edited by E.J. L. SOULSBY has been published by N.G.Elwert Universitäts- und Verlagsbuchhandlung in Marburg/Lahn. (Helminthological Research Lab.Veterinary Univ., Budapest, VII. Rottenbiller-u. 50.) KASSAI,T.: Immunological tolerance to N.brasiliensis infection in rats (Immunológiai tolerancia a patkány N.brasiliensis fertőző ttsége iránt) in "The reaction of the host to parasitism" edit. E.J.L.SOULS- 3Y. Proc. Third Int. Conf. of the World Association for the Advancement of Veterinary Parasitology, July, 1967. Lyons, p. 250-258. N. G. Elwert Universitäts- und Verlagsbuchhandlung, Marburg/Lahn, 1968* Szerző a kísérletileg előidézett immuntoleranciának olyan vonatkozásait vizsgálja, melyek módosíthatják a gazda-parazita kölcsönösségi viszonyt, s ezáltal gyakorlati szempontból fontosak lehetnek. Kimutatja, hogy a korai fertőzésből származó ITippostrongylus-populáció élettartama és petetermelése jelentékenyen hosszabb, mint a késői, primer populációké. Egyszeri fertőzés után azonban a toleráns gazdák Is fokozatosan elvesztik fertőzöttségüket kb. 50-100 nap alatt, s védetté válnak a késői ujrafertőzéssel szemben. A 11-12 naponkénti 1-3 alkalommal megismételt ujrafertőzések növelik a tolerancia tartamát. E tapasztalat arra utal, hogy a természetes viszonyok között gyakori folyamatos fertőződésnek szerepe lehet a gazdaállat részleges Immuntoleranciájának fenntartásában. Quantitative aspects of antigenic stimulus in the induction of tolerance to R. brasiliensis and the duration of the tolerant state were studied.' I t was pointed out that a primary worm population originating fron an early infection shows prolonged survival and sexual activity in the host compared to the population of a late infection. However, where a single infection only is given the worm burden is eventually eliminated from tolerant rats (within 50-100 days), which may then show immu-

nity to reinfection. Recovery from tolerance can "be successfully prevented by repeated infection. The latter may have important implications under natural conditions since continuous infection is usual and may serve to maintain tolerance once i t has been induced. (Helminthological Research Lab.Veterinary Univ., Budapest VII. Rottenbiller u. 50.) KASSAI,T. - MÉSZÁROS,R.: Vizsgálatok néhány budapesti állatház laboratóriumi egér- és patkányai!ományának helmint-fertőzöttségéről (Investigations on the helminth infection of mouse and rat stocks of some laboratory animal houses of Budapest) Magyar Állatorvosok Lapja 23, 171-175. 3 Fig., 5 Tabl., 15 Lit. 1968. A szerzők négy budapesti állatház laboratóriumi egér- és patkányállományában szűrővizsgálatokat végeztek a féregélősködőkkel való fertőzöttség elterjedésének megállapítására. 457 egeret és 284 patkányt vizsgáltak meg a következő 2 módszerrel: petekimutatás bélsárból McMaster szerint és az analis kenet készítésének módszere. Mindegyik állomány fertőzöttnek bizonyult. Egérben 58 ^-os, patkányban 49 $-os fertőzöttséget találtak. A vizsgált egerek 20 #-ában fordult elő a Hymenolepis nana, 36 $-ában az Aspiculuris tetraptera, 21 ^-ában a Syphacia obvelata. A patkányok főleg (48 $-ban) S.obvelataval fertőzöttek. A H.nana a patkányok 1,4 $-ában, az A.tetraptera pedig 3 #-ában fordul elő. A him gazdaállatok valamivel erősebben fertőzöttek,mint a nőstények. Felhívják a figyelmet, hogy bár a fertőzöttség klinikai tünetekkel rendszerint nem jár, bizonyos esetekben befolyással lehet a parazitahordozó állatokon kapott kisérletl eredményekre. Ismertetik a férgek biológiáját sé azokat a lehetőségeket, melyek igénybevételével a fertőzöttség csökkenthető. Screening tests for the incidence of helminth infection v;ere carried out in the mouse and rat stocks of four laboratory animal houses.altogether 457 mice and 284 rats were.investigated by McMaster's method for egg recovery from faeces and by the *

anal smear preparation technique. All stocks were found to he infected. The infection rate was 58 and 49 in mice and rats, respectively. Hymenolepls nana, Aspiculuris tetraptera and Syphacia obvelata occurred in 20, 36 and 21 % of the mice, respectively. Rats were infected mainly (48?6); with S. obvelata. H. nana and A. tetraptera occurred in 1,4 and 3 # of the rats, respectively. Male animals showed a slightly higher infection rate than female ones. I t is stressed that, though helminth ifenction does not, as a rule, cause clinical symptoms in mice and rats, in certain cases i t can affect the result of experiments on parasitized animals. The biological characteristics of the helminths and possibilities for control of the infections are discussed. (Helminthological Research Lab. Veterinary Univ., Budapest, VII. Rottenbiller u. 50.) KASSAI, T. - SZEPES, G. - RÉTHY, L. - TÓTH, G.: Suppression of the immune response to the nematode N.brasiliensis in adult mice by heterologous anti-lymphocytic serum (Egerek N.brasiliensisszel szembeni immunválaszának elnyomása heterolog antilymphocyta-savóval) Rature 218. 1055-1056. 1 Tabl., 6 Lit. 1968. A szervezet immunválaszának elnyomására jelenleg használt szerek közül az antilymphocyta-savó (ALS) látszik a leghatékonyabbnak. Az ALS más állatfajnak lymphocytákkal vagy thymocytákkal való immunizálása utján készül (heterolog ALS). A hatékony savó lymphocytákat agglutináló, precipitációs és cytotoxikus ellenanyagokat tartalmaz. Az immunreakció elnyomásáért felelós faktort a serum IgG frakciója hordozza.immunszuppreszsziv hatását feltételezhetően ugy f e j t i ki, hogy valamilyen eddig nem tisztázott mechanizmus által az immunaktiv lymphocytákat inaktiválja. Az ALS a kezelt szervezetben gyakran a lymphocyták számának. nagyfokú csökkenését okozza, ez a hatása azonban nincs szoros összefüggésben immunszuppressziv aktivitásával. Átültetett szövetekkel, i l l. szervekkel szemben a szervezet immunreakciójának kivédésében az ALS-kezelés igen hatékony.

Szerzők e tapasztalatokból kiindulva megvizsgálták, bogy a gazdaszervezetnek a parazitával szembeni immunválasza is gátolható-e ALS alkalmazásával. A kísérletben felhasznált heterolog anti-egér ALS nyulaknak egér thymocytákkal való kétszeri immunizálása utján készült. Az ALS immunszuppréssziv hatásának ellenőrzése bőrtranszplantációs modellen történt. Az idegen törzshöz tartozó egérre átültetett bőrlebenyek ellökődési idejét az AlS-kezelés 28 napra nyújtotta meg, mig a kontroll csoportban a bőrlebenyek túlélési ideje 11 nap volt. Szerzők vizsgálták az AlS-kezelés hatását N.brasiliensisszel egyszer és kétszer fertőzött egerek immiuiválaszára. Az ALS-kezelést (0,3-0,4 ml s.c.) a fertőzés előtt 2 nappal kezdték, majd 5 napos időközben egyszer, i l l. ötször megismételték. A szintén fertőzött kontroll csoportok ugyanilyen adagolásban normál nyulsavót kaptak, vagy savókezelésben nem részesültek. Az ALS 1mmun s zuppre s s ziv hatását a 600-lárvával végzett primer fertőzésre és a 19. napi 300 lárvás ujrafertőzésre a kezelt és kontroll csoportok 16. és 26. napi peteüritése és féreglelete alapján bírálták el. Az első fertőzésből egerenként 1931 93 féreg fejlődött ki.ez a féregszám a kontroll csoportokban a 16. napra jelentősen redukálódott, az ALS-kezelt egerek felében azonban nem csökkent. A második fertőzés a kontroll csoportokban nem eredt meg. Ezzel szemben 5 közül 3 ALS-kezelt egérben a második fertőzés utáni 7. napon talált átlag 304 féreg jelenléte e gazdáknak az ujrafertőződés iránti fogékonyságát mutatja. Az ALS-kezelt egerek peteüritése is többszörösen felülmulta a kontrollokét. Az eredmények azt mutatják, hogy az ALS-kezelés hatására csökken az egerek H.braslliensis-fertőzésre adott immunreakciója. Ez a tapasztalat a lymphoryták, i l l. az immunitás celluláris tényezői szerepének fontosságára hívja fel a figyelmet a parazitás immunitás mechanizmusában, melynek a vizsgálatához az ALS-sel végzett kísérletek termékeny,uj utat jelenthetnek. A gazda-n.brasiliensis rendszer alkalmas laboratóriumi módszert kinál az ALS immunszuppressziós titerének megállapításához. Of the substances presently used for suppression of the immune response antilymphocytic serum (ALS).seems to be the most ef-

ficieiit. I t is produced by immunizing another animal species with lymphocytes or thymocytes (heterologous ALS). The active serum contains precipitating and cytotoxic antiboides which agglutinate lymphocytes. The factor responsible for the suppression of the immune reaction is carried by the IgG- fraction of the serum. Its immunosuppressive effect presumably occurs, by some hitherto unexplained mechanism, through inactivation of immunologically active lymphocytes. In the treated animal, ALS frequently causes a considerable decrease in the number of lymphocytes, an effect however, not directly connected with its immunosuppressive activity. In the elimination of the immune reaction against grafted tissues or organs, treatment with ALS is highly effective. With these facts in mind the authors investigated whether the immune response of the host animal against the parasite might also be inhibited by the application of ALS. The heterologous anti-mouse ALS used in the experiment was produced by the twofold immunization of rabbits with mouse thymocytes. A check of the immunosuppressive effect of ALS was made with a skin transplantation model. The rejection period of allogenic mouse skin grafts was prolonged to 28 days due to ALS treatment, whereas the skin grafts survived for merely 11 days in the control group. The authors investigated the effects of ALS treatment on the immune response of mice infected once or twice with N. brasiliensis. ALS treatment (0.3-0.4 ml.s.c.) began 2 days before infection, and was repeated once 5 days later or every 5 days, to a total of five times. Similarly infected control groups received identical doses of normal rabbit serum, or no serum at a l l. The immunosuppressive effects of ALS against a primary infection by 600 larvae and a.challenge by 300 larvae on the nineteenth day were' evaluated in the basis of feacal egg counts on the sixteenth and nineteenth days and an assessment of the parasite population. Of the first infection, 193 i 93 parasites developed per host. This number had greatly reduced by the sixteenth day in the control groups, but failed to decrease in half of the mice treated with ALS.

The second infection failed to establish itself in the control groups. On the other hand, the presence of an average of 304 parasites, found on the seventh day after the second infection in 3 of 5 mice treated with ALS, indicates the susceptibility to challenge of these hosts. Also the faecal egg output of mice treated with ALS greatly exceeded that of controls. The results show that the immune reaction of mice against infection by N. brasiliensis decreases as a result of ALS treat ment. This observation draws attention to the significant role of lymphocytes or cellular factors in the mechanism of parasitic immunity,for the investigation of which experiments with ALS may offer new and fruitful approaches. The host - N.brasiliensis model also offers a suitable laboratory system for the titration of the immunosuppressive activity of ALS. (Helminthological Research Lab. Veterinary Univ. Budapest, 711. Rottenbiller u.50.) KOBULEJ, T.: Kotlán Sándor, a modern parazitológia hazai megalapítója (Kotlán Sándor,the founder of contemporary parasitology in Hungary) Magyar illatorvosok Lapja 23. 55-60. 1968. A magyar parazitológiai iskola megteremtőjének, KGTLÁN akadémikusnak elhunyta alkalmából a szerző részletesen ismerteti a parazitológia tudomány magyar nesztora munkásságának nevezetesebb állomásait és fontosabb eredményeit. KOTLÁN professzor 5 évtizedes munkássága alatt a parazitológia csaknem minden ágát maradandó értékű megállapításokkal gazdagította, s 45 állatorvos nemzedéket ruházott fel korszerű parazitológiai szemlélettel. Az életmű ismertetése az elhunyt tudós 7 könyve és 105 tudományos közleménye bibliográfiai adatainak a felsorolásával zárul. On the sad occassion of the passing of academician S. KOTLÁN founder of the Hungarian school of parasitology, the author discusses in detail the noteworthy stages in the life-work of the Hungarian Nestor of parasitological sciences. During his work, stretching over five decades, Professor KOTLÁN enriched

almost all branches of parasitology by discoveries and statements of lasting value, and endowed 45 graduate classes of veterinarians with modern parasitological views. The review of the late scientist's achievements ends with a l i s t of his 7 published books and 105 scientific papers. rarasitology Dept. Veterinary Univ., Budapest, VII. Landler J. 2.) 10TLÍN, S.: Elhanyagolt problémák a hazai állatorvosi parazitológia területén. A szarvasmarha oesophagostomosisáról (Some neglected problems of veterinary parasitology in Hungary. The Oesophagostomum radiatum infestation of cattle). Magyar Állatorvosok Lapja 23. 185-186. 5 Lit. 1968. A szerző célja felhívni a figyelmet néhány ismert, de többékevésbé elhanyagolt parazitózisra, amelyek fékezik állattenyésztésünk fejlődését. Ezek közé tartozik a szarvasmarha Oe. radiatum- okozta gócos csipőbélgyulladása, mely országosan elterjedt. A betegséget a klinikai tünetek - erős lesoványodáshoz, i l l. kényszervágáshoz vezető időszakos enteritis - alapján rendszerint nem ismerik fel a gyakorló állatorvosok. A kórhatározást az is nehezíti, hogy a klinikailag megbetegedett szarvasmarhák Oesophagostomum-fertőzöttségét rendszerint koprológiai vizsgálattal sem lehet kimutatni, jóllehet a helyes diagnózis birtokában megfelelő gyógykezeléssel az állatokat ekkor még meg lehetne gyógyítani. Ausztrál kutatók eredményei alapján a szerző javasolja a szarvasmarha - oesophagostomosis kórhatározásában szérodlagnosztikai módszerek hazai bevezetését. The author calls attention to some recognized but rather neglected parasitoses Impairing progress of stockbreeding in Hungary. Among these are nodular inflammation of the ileum caused by Oe. radiatum in cattle; a disease of nationwide, occurrence.practising veterinarians usually f a i l to diagnose this condition by the clinical symptoms which take the form of a temporary enteritis inducing grave emaciation. The disease usually ends in emergency slaughtering. Diagnosis is further Impeded by the fact that Oesophago s tomum infection of clini-

cally sick cattle cannot in general be shown even by faecal examination although the animals might, at that time, given a correct diagnosis, s t i l l be cured by suitable therapy. Citing the results of Australian investigators, the author recommends the introduction, in Hungary, of sérodiagnostic methods for the diagnosis of cattle oesophagostomosis. KOTLÁN, S.: A parazitológia helyzete a Szovjetunióban napjainkban (The present situation of parasitology in the Soviet Union) Magyar Állatorvosok Lapja 23. 190-192. 1968. A szerzó áttekinti a parazitológia tudomány nagyarányú fejlődését a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt ötven esztendő alatt. Ez a fejlődés mindenekelőtt SZKRJABIN és PAVLOVSZKI akadémikusok munkásságán alapul, akik megteremtették a szovjet parazitológia két hatalmas iskoláját. A parazitológia különféle területein működő népes kutatógárda munkáinak eredményei 50 év alatt több mint 20 ezer közleményben láttak napvilágot. Ez a munka kiterjedt a földünk csaknem egyhatodát kitevő hatalmas terület élősködőfaunájának leírására, a talált fajok biológiájának, kórtani jelentőségének és a paraziták elleni védekezés módozatainak megismerésére. A szovjet parazitológia termékeny talaján fogant SZKRJABIN közismert devasztációs elmélete, vagy PAVLOVSZKInak a természetes gócbetegségekről szóló tanítása.a szerző végül megemlékezik a szovjet parazitológiának a szocialista országok parazitológia tudománya fejlődésére gyakorolt jótékony hatásáról. The author surveys the extensive development of the science' of parasitology in, the Soviet Union during the f i f t y years following the Great October Socialist Revolution. This progress stemmed primarily from the work of academicians SKRJABIN and PAVLOVSKI who founded the two large schools of Sowiet parasitology. The results of the efforts of the many research groups active in different fields of parasitology have been published in more than 20.000 papers during the last f i f t y years. Their achievements included accounts of the parasite fauna of an immense area comprising nearly one-sixth of the world as well as new and additional information concerning the biology and

pathological significance of the various species and control measures against parasites. SKRJABIN's well known theory of devastation was founded in Soviet parasitological research, as was PAYLOVSKI's doctrine of natural focal diseases. Finally, the author points out the beneficial effects of Soviet parasitology on progress in this field of science in the socialist countries. LENGYEL, A. - ZOLTAI, N. - BÁNKI, Gy.: Az ancylostomiasis hazai problémái (Problems of ancylostomiasis in Hungary) Orvosi Hetilap 109. 859-861. 6 flg., 1 Tabl., 25. Lit. 1968. Szerzők az emberi ancylostomiasis kimutatására a peteazonositás nehézsége esetén a test tube f i l t e r paper" módszert ajánlják lárvamcghatáiozás céljára. (Deezt.vizet tartalmazó kémcsőbe faecesszel 3/4-ig bekent szürőpapircsikot helyezünk oly módon, hogy a vizbe csak a szűrőpapíresik tiszta, bekenetlen része érjen. A kémcsövet celofánnal, gumigyűrűvel zárva, 8-10 napig 28-30 C-on inkubáljuk. Az inkubálás után a centrifugált folyadék üledékét vizsgáljuk.) Bephenlumaydroxynaphtoattal végzett kezeléssel 3 kura után 60 fertőzöttből 45 meggyógyult. Enyhe mellékhatások a kezeltek közel egyharmadában jelentkeztek. Járványügyi meggondolások alapján javasolják valamennyi fertőzött egyén gyógykezelését a betegség klinikai súlyosságától függetlenül, valamint a trópusi területekről érkező csoportok szűrővizsgálatait és az endemiás területekről hazatérő magyar állampolgárok vizsgálatát. To detect humane ancylostomiasis the test tube f i l t e r paper" method is recommenden for identification of larvae. Of 60 infected persons given three courses of treatment with bephenium hydroxynaphtoate, 45 exhibited recovery. Slight sideeffects were present in nearly one third of the treated subjects.- Irrespective of the clinical severity of the disease, treatment of a l l infected persons is recommended,as is screening of groups of people arriving from the tropics and Hungarian subjects returning from endemic areas. (National Inst, for Public Health, Budapest IX. Gyáli ut 2.)

LIGETI, P.: Adatok élelmiszereink DDT szennyezettségére (Angaben zum Schmutzen von DDT unseres Nahrungsmitteln) Népegészségügy, Budapest 49,. 111-114. 1963. Szerző vizsgálataiban élelmiszer alapanyagok (tej, tejszín, disznőzsir, baromfizsir) nagyfokú DDT- (és származékai) szenynyezettségét állapította meg. Pelhivja a figyelmet arra, hogy a DDT haszonállataink szervezetébe elsődlegesen a takarmányszennyeződés utján kerül.emberi zsírszövetben 12.4 g/1000 volt a talált DDT tartalom mennyisége. - A gyümölcsök és zöldségfélék kontrollálása mellett szükséges lenne az állati eredetű élelmiszerek ellenőrzése is. Ezeket a feladatokat csak egy jól felszerelt, centralizált osztály tudná megfelelően megoldani. Der Verfasser wurde das Schmutzen von DDT und ihren Verwandte in Milch, Rahm, Schweinfette und Geflügelfett durchgeprüft und gleichzeitigerweise hatte er darauf aufmerksam gemacht, dass der DDT in den Organismus der Nutztieren durch Püttern in er ster Linie bekam.in menschlichen Pettstoffen er fand 12.4 g/lcoc den Gehalt von DDT. Er macht darauf aufmerksam, dass nicht nur Obsten, sondern auch die Nahrungsmitteln der Nutztieren stammend von Tieren wegen Residuen der Pesticiden stets kontrolliert werden muss. Diese Aufgabe würde wohl nur in einem zentralisierten, gut ausgerüsteten Abteilung trauenderweise besorgen. (Fővárosi KÖJÁL, Budapest XIII. Váci ut 174.) LŐRINCZ, F.: A Magyar Parazitológusok Társaságának legközelebbi céljai és tervei (The plans and aims of the Society of Hungarian Parasitologists for the coming future) Magyar Állatorvosok Lapja 23_. 187-189-. 1968. A közlemény gazdag áttekintést nyújt az MPT sokirányú tevékenységéről. Ismerteti az állatorvosi, a humán és a növényvédelmi parazitológia müvelésével foglalkozó hazai kutatókapacitást. Ez a feladatokhoz viszonyítottan szerény, emellett 19 munkahelyen szétszórt kutatószemélyzet rendkívül nélkülözi azt az összefogó erőt, amelyet egy önálló központi kutatőintézet-

tői várhatnánk. A cikk ismerteti az MPT-nek parazitológiai kutatóintézet létrehozására tett - egyelőre sajnos sikertelen - lépéseit, az önálló parazitológiai folyóirat megindítására irányuló kezdeményezéseit és más törekvéseit. The contribution is a detailed survey of the manifold activities of the Society of Hungarian Parasitologists. I t reviews the extent of the national research effort devoted to veterinary, human and plant protection parasitology. The research personnel, rather modest in number compared to their tasks and scattered in 19 places of employment, is sorely In need of integration attainable only by the creation of an independent central research institute. The paper outlines the steps, at present unfortunately s t i l l unsuccessful, taken by the SHP for the establishment of a parasitological research institute; the preparations for creating an independent parasitological journal, and several other endeavours. (Hungarian Meat Research Institute,Bp., IX. Gubacsi-ut 6/b.) LUKÁCS, D.: RÁTZ István, az első magyar parazitológus emlékezete, halálának ötvenéves évfordulója alkalmából (In memóriám István RÁTZ, the first Hungarian parasitologist,on the f i f t i e t h anniversary of his death) Állatt. KÖzl., 55. 3-8. 1968. Orvos volt, az Állatorvosi Pőiskolán a kórtan és kórbonctan tanára. Életmüvének legjelentősebb része mégis az állati paraziták kutatása. Éppen ezért zoológusnak tartotta magát, és a magyar zoológusok maguk közé fogadták, értékelve és megbecsülve munkásságát. Sátoraljaújhelyen született (i860.vi.31.). I t t, majd Kézsmárkon végezte a gimnáziumot, és a budapesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet 1886-ban. A budapesti Állatorvosi Pőiskolán lett előbb segédtanár, majd miután az állatorvosi oklevelet is megszerezte, 1892.III.5-től a kórtan és kórbonctan nyilvános rendes tanára. Tudományos munkásságának súlypontja az állati paraziták tanulmányozására esett. Első munkáiban a Pentastomum denticulatumról (1890,1892,1910), a horgasférgességről (dochmiasis, 1893).,

az orsóférgekről (1893, 1894) i r, majd több dolgozatban taglalja az élősködők és a gazdaállat megbetegedése közötti öszszefüggést, behatóan tanulmányozza a Mesocestoldes lineatu3t. Az 1897-ben megjelent közleményei közül legjelentősebbek azok, amelyekben az Ancylostoma duodenale elleni védekezést igyekszik s helyes útra terelni. Ekkor lett a Magyar Országos Állatorvosi Egyesület főtitkára is. A következő években megkezdte a balatoni halak parazitológiai vizsgálatát és BIRÓ Lajos gazdag ujguineai gyűjteménye anyagának feldolgozását. Részletesen foglalkozott a Liphyllobothrium latummal is. 1902-ben választmányi tagja lett a Természettudományi Társulatnak, 1901/02, 1902/03 és 1910/11 években prorektor volt, 1905-ben az.állatorvosi Kongresszus főtitkára. Sokoldalú, gazdag irodalmi tevékenységet fejtett ki a következő években is, egyebek között átdolgozta BREHM: Az állatok világa" X. kötetét. 1909-ben jelent meg Az izmokban élősködő véglények és a magyar faunában előforduló fajaik. Sarcospcridiumok" cimü,máig jelentős tanulmánya, melyben, öt évvel akadémiai taggá választása után,1908-ban tartott székfoglaló előadásának anyagát ismerteti. Az 1910-13 években publikált dolgozatai közül legjelentősebb a baromfi Spirochaeta-iról szóló. Ekkor irta a Magyar Birodalom Állatvilága I I I. kötetének Trematoda, Cestoda, Nematoda és Acanthocephala fejezeteit is. 1911-ben a Vöröskereszt Egyesület fővédnökhelyettese és az Országos Állategészségügyi Tanács rendes tagja lett.1915-ben a Budapesti Egyetem Orvosi Karán az Állati parazitológia" tárgykörből magántanár lett. 1893-1915 években a parazitológiai irodalomról évenként készített referátumokat. Munkásságának másik része a kórbonctan és bakteriológia tárgykörébe tartozó kérdések vizsgálata volt. Az e témakörben megjelent dolgozatai is kiváló megfigyelőképességről és e szakterület alapos ismeretéről tanúskodnak. A halbetegségek addig -nálunk teljesen elhanyagolt területével is behatóan foglalkozott; mintegy 30 közleményében a halak és rákok betegségei tudományos tanulmányozásának alapjait rakta le. 20 éven át volt szerkesztője a Veterianrius-nak, az Állatorvosi Lapok-nak és a Közlemények az összehasonlitó élet- és kór-

tan köréből c. folyóiratnak, lektorálta az Országos Állatorvos Egyesület könyvkiadó vállalatának kiadványait, sőt még az Állategészség c. lapot is szerkesztette. Legjobb tudásával vett részt az állatorvosi tudományok és szakoktatás fejlesztésében, tanártársainak élete végéig tevékeny munkatársa volt. A közügyek és a társadalmi mozgalmak terén is hatalmas munkásságot fejtett k i. Tagja volt számos hazai és külföldi tudományos és társadalmi egyesületnek, igy a Magyar Tudományos Akadémiának, a Természettudományi Társulatnak, az Országos Állategészségügyi Tanácsnak, a Vöröskereszt Egyesületnek, a turini Académie d'agriculture-nak, a Societée Internat, de la Tuberculose-nak, a Societée Centrale de Medicine Vétérinaire-nak, a Societée Zoologique de Erance-nak, a Berliner Tierärztl. Gesellschaf t-nak stb. Tulajdonosa a Pour le Mérite agricole tiszt i keresztjének, a Takova-rendnek és más kitüntetéseknek. A sokirányú, odaadással, SZÍVÓS kitartással végzett munka f e l őrölte szervezetét. Betegen is az összeroskadásig dolgozott. Alig 1 órával utolsó előadása után, 57 éves korában érte a súlyos rosszullét, és másnap hajnalban 1917 febr. 17-én néhány órai szenvedés után megszakadt munkában, eredményekben gazdag élete. RÁTZ was a physioian, the Professor of Pathology and Pathological Anatomy at the Veterinary College of Budapest, but the most significant part of his life-work was the investigation of animal parasites. Por this reason he considered himself a zoologist, and was awarded f u l l recognition by Hungarian zoologists who appreicated and respected his work. RÁTZ was born at Sátoraljaújhely, on 31st June, 1860. He at tended secondary school there and at Zézsmárk, and received his physician's diploma at the University of Budapest in 1886. He was appointed assistant professor at the Veterinary College in Budapest, then, after having also obtained the veterinary diploma, f u l l professor on 5th March, 1892. His research work centered on the study of animal parasites. In his f i r s t publications he discussed Pentastomum denticulatum (1890, 1892, 1910), dochmiasis (1893), and the ascarids (1893, 1894), then expounded, in several papers, interrelationships between parasites and host diseases and studied Mesocestoldes lineatus in detail.

Of his papers published in 1897, the most important ones attempted to give the correct approach to the control of Ancyiostoma duodenale. I t was at that time that he was elected chief secretary of the Society of Hungarian Veterinarians. In subsequent years, he began a parasitological investigation of fish in Lake Balaton and an appraisal of L. BIRÓ's rich collections from New Guinea. He also thoroughly studied Liphyllobothrium latum. He was elected committee member of the Society of Natural Sciences in 1902, becoming prorector in the years 1901/2, 1902/3, and 1910/11, and chief secretary of the Congress of Veterinarians in 1905. Subsequent years also witnessed his rich and manysided publishing activities which included revision of the tenth volume of BREHM's World of Animals". He published, in 1909, his s t i l l significant treatise on Myoparasitic protozoa and their species occurring in Hungary.Sarcosporidia" in which he discussed, five years after having been elected academician, the content of his inaugural lecture held in 1908. His most important paper among several published in 1910-13 deals with the Spirochaeta of poultry. I t was at that time, too, that he wrote the chapters on Trematoda, Cestoda, Nematoda, and Acanthocephala in volume III of the Fauna Regni Hungáriáé. In 1911, he was appointed assistant chief patron of the Red Cross Society in Hungary,.and full member of the National Council of Animal Health, as well as honorary lecturer in animal parasitology in the Medical Faculty of the University of Budapest, in 1915. Luring the years 1893-1915, he submitted annual reviews of literature on parasitology. The other aspect of his work comprised investigations of problems in pathological anatomy and bacteriology.these papers also testify to his excellent powers of observation and profound knowledge of these disciplines.- In addition, he made an intensive study of fish diseases, a field completely neglected until his time. In about 30 papers, he laid the foundations of the scientific study of fish ana crustacean diseases. For 20 years, he edited Veterlnarius", Állatorvosi Lapok" (Veterinary Journals), and Közlemények az összehasonlító életéé kórtan köréből" (Proceedings of Comparative Physiology and

Pathology); he was the referee of works published by the National Society of Veterinarians, and even edited the journal Állategészség" (Animal Health). He gave his best to advance veterinary sciences and education and was an active collaborator of the faculty staff to the very end of his l i f e. He worked untiringly also in public affairs and social movements. He was a member of numerous national and foreign scient i f i c and social bodies,the Hungarian Academy of Sciences, the Society of Natural Sciences, the National Council of Animal Health, the Red Cross Society, the Académie d'agriculture in Turin, the Societée International de la Tuberculose, the Societée Centrale de Medicine Vétérinaire, the Societée Zoologique de Prance, the Berliner Tierärztl. Gesellschaft, etc. He was decorated with the Officer's Cross of the Pour le Mérite Agricole, and received the order of Tankova, and several other distinctions. His zealous and unyielding devotion to work undermined his health. Even when sick, he worked until utterly fatigued. Hardly an hour after his last lecture he collapsed and, next morning, on 17th January 1917, after some hours of suffering he died, aged 57 years. (Megyei KÖJÁL, Kaposvár, Podor J. tér 1.) MOCSÁRI, E. - SZEMEREDI, Gy. : A komplementumkötési próba és az immunfluoreszcens eljárás diagnosztikai értéke a toxoplasmosis laboratóriumi kórjelzésében (The value of the complement fixation test and of the immunfluorescent method in the laboratory diagnosis of toxoplasmosis) Magyar Állatorvosok Lapja 23.181-184. 3 Pig., 2'Tabl., 10 Lit. 1968. A szerzők a komplementumkötési próba és a direkt immunfluoreszcens eljárás alkalmazhatóságát vizsgálták meg egy nyúltenyészetben előfordult toxoplasmosis-járvány során megbetegedett és elhullott, a betegség különböző kórformáit mutató nyulak, i l l. kísérletesen fertőzött laboratóriumi állatok esetében. A komplementumkötési próbát alkalmasnak találták mint k i egészítő vizsgáló eljárást,de eredménye - véleményük szerint -

a kórokozó kimutatása nélkül nem jogosít fel a kórjelzésre. Ezért a diagnosztikai munka során a fő hangsúlyt a toxoplasma!: kimutatására helyezték. Erre a célra pedig az. egyéb vizsgáló eljárásoknál lényegesen érzékenyebb, egyszerű, gyors és specifikus immunfluoreszcens módszert találták a legalkalmasabbnak. The diangostic value of the complement fixation test and of the direct immunofluorescent test was examined on rabbits suffering from various stages of naturally acquired toxoplasmosis and on laboratory animals infected experimentally with toxoplasmas. The complement fixation test proved valuable as a confirmatory diagnostic test, but the authors consider that without the demonstration of the causative agent a positive complement fixation test alone cannot provide a conclusive diagnosis. Therefore, the demonstration of toxoplasmae was attempted. The immunofluorescent test proved simple, rapid, specific and more sensitive for the demonstration of the causative organism than any other method. (Central Veterinary Inst., Budapest XIV. Tábornok u. 2.) MOLKAR, E.Ï Bothriocephalus phocini sp. n. (Cestoda, Pseudophyllidea) from Phoxinus phoxinus L. Folia Parasitologica 14. 83-86. 1 Fig., 9 Lit. 1968. A szerző a tapolcai-malomtóból származó fürgecsellék (Phoxinus phoxinus) belében egy eddig Ismeretlen Bothriocephalus-fajt talált, melyet B. phoxini néven Ir le. Ezt a galandféregfajt az emiitett helyen kivül egyéb vizekből, i l l. egyéb halfajokból nem sikerült kimutatni. A 45 mm hosszúságot, és 1,4 mm szélességet elérő, izelttestü galandféreg speciális gazdakörén és endémikus előfordulásán kivül morfológiai bélyegekben is különbözik az eddig ismert Bothriocephalus-fajóktól. A szintén pontyfélékben élő, és kórokozó mivoltánál fogva igen jelentős B. gowkongensistől kisebb méretei, és a skolexnek a nyaki rész izei szélességéhez viszonyított aránya alapján különíthető el. A new Bothriocephalus species is described from the intestine of the freshwater fish Phoxinus phoxinus. On the basis of its morphological and ecological properties, the new parasite - Bothriocephalus phoxini - is readily distinguishable from the

closely related species, B. gowkongensis and B. opsariichthydis. (Veterinary Res. Inst, of the Hung. Acad, of Sei., Budapest, XIV. Hungária krt. 21.) REMESÉRI,!.: A parazitózisok ökonómiai jelentősége hazánkban (Onthe economic importance of parasitoses in Hungary) Magyar illatorvosok Lapja 23_. 196-198. 1968. A statisztikai adatok szerint a különféle állatbetegségekből, az elhullásból és a kényszervágásból eredő veszteségek a gazdaságilag fejlett országokban évente az összes állati termékek értékének átlagosan 15-20 ^-át teszik ki. Az állatbetegségekből származó veszteségek jelentős hányadáért a parazitózisok felelősek. A fertőző és parazitás betegségek közötti arány pontos megállapítása nehéz feladat; a számitások szerint az állatbetegségekből eredő összveszteségek kb. egyharmadát a parazitás bántalmak okozzák. Magyarországon a parazitás bántalmak folytán évente kb. 800 millió Rt veszteség éri a népgazdaságot. A legnagyobb kárt a szarvasmarha májmételykórja okozza: országos viszonylatban a kár évente több mint 400 millió Rt; a juh-mételykór mintegy 50 millió Rt kárt okoz.a sertés-orsóférgesség évente több mint 100 millió Rt, a baromfi orsóférgessége kb. 240 millió Rt, a sertés echinococcosisa 20 millió Rt, a juh gyomor-bélférgessége 20 millió Rt, a juh és a szarvasmarha tüdőférgessége kb. 15 millió Rt károsodást idéz elő.jelentős veszteséggel jár még a csirkék, borjak, nyulak coccidiosisa, a szarvasmarha babesiosisa, bunostomosisa, a juh galandférgessége és coenurosisa, továbbá a különféle ektoparazitózisok. Az emberi parazitózisok ökonómiai jelentőségének meghatározása még nehezebb. A "laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint Magyarországon kb. 2 millió ember fertőzött különféle parazitikus véglényekkel, férgekkel vagy Ízeltlábúakkal. A humán parazitózisok legnagyobb része nem lázas heveny betegség, hanem idült ártalom, amely táplálékelvonás, toxikus hatás, mechanikus ártalom, stb. révén az.esetek egy részében egészségkárosodást okoz. A hosszantartó parazitózisok fokozatosan károsítják

a beteg szervezetét, gyengítik a természetes ellenállóerejét és bizonyos esetekben csökkentik a munkaképességét is fizikai és szellemi téren egyaránt. A humán parazitózisok okozta károk mértékét pénzben nem tudjuk kifejezni. Nem ismeretes, hogy a betegállományban levők munkakieséséből hány forint kár éri a népgazdaságot, mennyibe kerül a betegek egészségügyi ellátása stb. A szerző a parazitózisok közegészségügyi és állategészségügyi fontossága miatt javasolja, hogy az MPT tűzze napirendre a parazitológia ökonómiai problémáinak megtárgyalását. Az Elnökség alakítson bizottságot mind a humán-, mind a veteriner-parazitózisokra vonatkozóan, azzal a feladattal, hogy pontosan felmérjék a parazitózisok kártételét Magyarországon. According to statistical data, losses caused by various animal diseases, deaths, and emergency slaughtering, amount to 15-20 per cent, on average, of the total annual value of animal products in economically developed countries. A significant quota of losses due to animal diseases is attributable to parasitoses. Calculation of the exact ratio between infectious and parasitic diseases is difficult, yet, according to available data, about one-third of the total loss due to animal disease is caused by parasitic infections. Due to parasitic diseases, the Hungarian economy suffers an annual loss of about 800 million Porints (10 million pounds). The heaviest loss is caused by liver-fluke disease of cattle and sheep amounting to about 400 million and 30 million Pt, respectively,per year. Pig ascaridosis causes losses amounting to 100 million Pt yearly,poultry ascaridosis to about 240 million Pt, pig echinococcosis to 20 million Pt, the.stomach and gut helminthoses of sheep to 20 million Pt, the lung helminthoses of sheep and cattle to about 15 million Pt. Significant losses are also brought about by coccidiosis of chicken,calves, and rabbits, babesiosis and bunostomosis of cattle,monieziosis and coenurosis of sheep, and several ectoparasito3es. Determination of the economic importance of human parasitoses is even more difficult. According to the results of laboratory investigations, about one f i f t h of the inhabitants of Hungary are infected by various kinds of parasitic protozoa,helminths, and arthropods. Most human parasitoses are not acute and