Túrkeve Város. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve (2010-2015)

1. számú melléklet a rendelethez Túrkeve Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve (2010-2015)

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 3 1. A tervkészítés általános adatai 4 1.1 A tervkészítő szervezetek adatai 4 1.2 A térség bemutatása 4 2. A tervezési területen keletkező hulladékok 8 2.1 A keletkező hulladékok típusa, éves mennyisége 8 2.2 A felhalmozott további kezelést igénylő hulladékok 12 2.3 A vizsgálati területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa, éves mennyisége 12 2.4 A település éves hulladékmérlege 14 3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények 15 4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések 18 5. A hulladékkezelő telepek, létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ismertetése 21 5.1 Kezelési tevékenységek az egyes hulladéktípusokra 21 5.2 Települési szilárd hulladék gazdálkodás helyzetelemzésén előírtakon túl ismertetendő tényezők 23 5.3 Települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése 24 5.4 Települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése 26 6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása 28 6.1 A hulladék keletkezésének csökkentési célkitűzései, a várhatóan keletkező hulladékok mennyisége 29 6.2 Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések 35 6.3 Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései 38 6.4 A műszakilag nem megfelelő létesítmények fejlesztési, rekultiválási célkitűzései 39 7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program 40 7.1 Hulladékgazdálkodási cselekvési program 40 8 A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek 55

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 3 Bevezetés A 2000. évi XLIII. törvény 35. -a, valamint a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet alapján, az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben, a NKP III-ban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban Túrkeve település önkormányzata illetékességi területükre helyi szintű hulladékgazdálkodási tervet dolgozott ki. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben fogja kihirdetni. Az előző hulladékgazdálkodási terv a közös térségi tervezés keretén belül készült el 2004-ben (SZHR térségi hulladékgazdálkodási terv -HIDRO Kft.). A hulladékgazdálkodási tervezésnek alapvető célkitűzése, a környezeti értékek megóvása, a károsító hatások mérséklése, megszüntetése, a kialakult környezeti károk felszámolása. Biztosítani szükséges a fenntartható fejlődést, a környezeti értékekkel való kíméletes gazdálkodást, a településeken élők és környezetük közötti harmonikus kapcsolat kialakítását, fenntartását. A terv készítése során felhasznált adatbázisok, tervek: Országos Hulladékgazdálkodási Terv (110/2002. (XII.12.) OGY határozat) Területi Hulladékgazdálkodási Terv (15/2003. KvVM rendelet) III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP III. 2010-2014) Helyi településrendezési terv Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztálya HIR információs rendszer Kistáj kataszter Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékok adatbázisa a 2009. évi adatokból épült fel. A termelői eredetű veszélyes hulladékokkal az adatszolgáltatásnál nem foglalkoztunk, mivel az, az egyedi tervezés tárgykörébe tartozik. A terv első része a hulladékgazdálkodással kapcsolatos állapotfelméréssel, az alapvető hulladékgazdálkodási követelmények meghatározásával foglalkozik, ezt követi a helyzetértékelés alapján a célkitűzéseket megfogalmazó fejezet, majd a megvalósítás eszközeinek tárgyalása. A tervet kétévente felül kell vizsgálni a benne foglaltak megvalósulásának érdekében, valamint az időközben bekövetkezett módosítások, változások miatt.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 4 1. A tervkészítés általános adatai 1.1 A tervkészítő szervezetek adatai A tervet elkészíttető szervezet adatai: Túrkeve Város Önkormányzata Kapcsolattartó neve: Cseh Sándor polgármester Címe: 5420 Túrkeve, Petőfi tér 1. Telefon: 06-56-554-113 Tervezés időszaka: 2010-2015. év A tervezésbe bevont szakértő szervezet adatai: Neve: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás Felelős tervező: Petrovics Zsolt okl. környezetgazdálkodási mérnök, környezetvédelmi felülvizsgáló, veszélyeshulladék-gazdálkodási szakértő Címe: 3014 Hort, Széchenyi I. u. 6/a. Telefon: 06-70-306-1423 Szakértői engedély száma: OKVF-Sz-001/2004. 1.2 A térség bemutatása Célszerű a települést a demográfiai, földrajzi elhelyezkedés, területi adottságok, és egyéb a hulladékgazdálkodáshoz közvetetten kapcsolódó információk alapján is bemutatni. Elhelyezkedés Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezőtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: 23.652 ha. A város közigazgatási területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik, a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint az Ecsegpusztai túzok és ugartyúk élőhelye védelmében.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 5 Demográfiai adatok bemutatása A település lakónépességének változását az alábbi táblázat szemlélteti. 1/1. táblázat: lakónépesség alakulása Település neve 1996. év 2004. év 2009. év Túrkeve 10 271 10 620 9 215 Természetföldrajzi adottságok ismertetése A település területe növényföldrajzilag a pannon flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Jellegzetes az ártéri ligeterdők a fűz-nyár-éger ligeterdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők, kubik erdők. Domborzat A ma látható felszíni domborzat részben az utolsó kb. 10000 év a holocén időszak természeti folyamatai révén, részben az ember kb. 150 évnyi természetátalakító munkája nyomán alakult ki. A holocén kezdetén a vidék az Északi-középhegységből lefutó folyók hordalékkúp síkságának déli részét képezte. A Tisza ekkor még nem játszott szerepet a felszínformálásban, mert innen jóval keletebbre folyt. Az észak, északkelet-alföldi peremsüllyedékek (Ecsedi-láp, Bodrogköz, Zagyvamedence) vonzották a mai helyére a Tiszát. Közben a kanyargó folyó oldalazó eróziójával átalakította, asztallap simaságú síksággá gyalulta - föltöltötte a Nagykunság egykori kissé hullámos hordalékkúp felszínét. Keletebbre a Sárrétek mélyedésében a Körösök és a Berettyó folyó végeztek hasonló munkát. A folyók romboló és feltöltő munkájuk közben áttelepítették, összekeverték az egykori lösz-, homok-, agyagrétegeket. Ez az oka annak, hogy a kőzetek nem tisztán, hanem különböző arányú keverékben fordulnak elő. A kevertség a gazdasági hasznosítást akadályozhatja: pl. homokos-agyag vagy agyagos-homok esetén. A tökéletes síkságból a néhány m- es kiemelkedések képezték az árvízmentes térszineket. Itt telepedtek meg az emberek, itt folyt a földművelés, itt alakultak ki a települések központi részei. Ez Túrkevén a Petőfi tér környéke, melyet É-ról és K-ről az egykori Berettyó mélyebb ártere határol.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 6 Földtani adottságok Az Alföld medenceszerkezete és a mélyben lévő kőzetek több százmillió év alatt bonyolult geológiai folyamatok, mozgások eredményeként alakultak ki. Az elmúlt évtizedekben több szénhidrogén-kutató fúrást mélyítettek a határban. Ezek alapján kb. 2300 m mélységig ismerjük a földtani rétegeket. Ezeket a kőzeteket összehasonlítva az ország hasonló anyagaival az alábbi fejlődési vonal alakítható ki: A medencealjzat ismert kőzetei a földtörténeti óidő (paleozoikum) 580-240 millió éve közötti időszakban korábbi kőzetek átalakulásával keletkeztek. Gránitok, kristályos kőzetek, különböző palák jöttek így létre. A túrkevei fúrások ezeket 2200 m körüli mélységben érték el. Érdekes, hogy a legmélyebb 2351 m-es (ez a fürdő melegvizes kútja) nem érte el ezeket a kőzeteket. Ebben az időben a vidék magashegység lehetett, amely azonban a következő korban részekre töredezett és fokozatosan süllyedni kezdett. Éghajlat Túrkeve az ország egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten 130-175 mm. A napsütéses órák száma 2060 körüli. A fagy az országos átlagnál később kezdődik és korábban végződik. Talajtani adottságok A talaj típusa nagy részben mezőségi, és réti agyag talaj. A termőföldek aranykorona értéke Túrkeve határában 4-5 ak/ha, jó minőségű termőtalaj. A túrkevei határ talajai alapvetően az évezredek természeti viszonyainak hatására alakultak ki. A múlt századi folyószabályozások azonban néhány esetben jelentős átalakító hatást is okoztak. Két fő talajtípus fordul elő a környéken. Az egykori árvízmentes löszhátakon a csernozjomok, a mezőségi talajok alakultak ki. A vízjárta területeken a hidromorf (réti, szikes) talajok képződtek. A vízmentesítések ez utóbbi típusokra gyakoroltak átalakító hatást. Vízrajz A Hortobágy-Berettyó a város környékének egyetlen élő vízfolyása. Az Ős-Berettyó régen a Nagy-Sárrét tápláló vize volt. A folyó medrének eredetét ősi magyar szóra vezetik vissza. A Berettyó annyit jelent, mint berekkel gazdagon szegélyezett folyó, ebből alakult ki később a Berettyó szó. A XV. század végéig a Berettyó folyót Túrnak is nevezték, valószínűleg innen származik a település neve.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 7 A közműellátás helyzete 1/2. táblázat: közműellátás helyzetképe Év Lakásállomány összesen Közüzemi vízvezeték hálózat km Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Háztartásoknak szolgáltatott víz 1000m 3 2009 3 995 64 3 700 92,6 264 Túrkeve település a 27/2004. (XII.25.) KvVM, és a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából kevésbé érzékeny területen helyezkedik el. A 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet 2. számú melléklete szerint a település területe nem nitrát érzékeny terület. A Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezete szerint a kiemelten védendő területeken lévő települések szennyvíz elvezetésének fejlesztésével a csatornázottság 60 %-ra növelése a cél. A 2009. évben, a vízellátásba bekötött lakások 90%-a volt csatornára is rákötve, tehát az ellátottság, közművesítettség szintje megfelelő.. 1/3. táblázat: közműellátás helyzetképe (2009. év) Település neve Lakosságnak szolgáltatott Szennyvíz csatorna Csatorna- hálózatba víz 1000 m 3 kiépítettsége (km) bekötött lakások száma (db) Túrkeve 264 54 3 337

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 8 2. A tervezési területen keletkező hulladékok 2.1 A keletkező hulladékok típusa, éves mennyisége Ebben a pontban találhatók a településen keletkező jelentősebb hulladékáramok mennyiségi adatai. Adatforrást a helyi közszolgáltató nyilvántartásai, a szennyvíztisztítók, a településen keletkező veszélyes hulladékokat kezelő szervezetek, és az önkormányzat által visszaküldött adatlapok adtak. 2.1.1 Nem veszélyes hulladékok A rendszeres hulladék elszállításba bevont lakások aránya a településen 100 %. Túrkeve város települési szilárd hulladéka a Kétpó község külterületén megépült, Kétpói Regionális Hulladékkezelő Központ hulladéklerakójára kerül. A hulladéklerakó Kétpó község külterületén a 46. sz. közlekedési út mellett, attól keletre helyezkedik el. A végzett tevékenységek a telepen: komplex hulladékkezelés megvalósítása, szilárd ömlesztett kommunális hulladék szigetelt depónián történő, ártalommentes elhelyezése, szelektíven gyűjtött szerves hulladék komposztálása. A települési szilárd hulladék elszállításával a Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. foglalkozik (engedély: 2117-6/2008.). A települési szilárd hulladék begyűjtési rendszere kiépült. A kertes házas övezetből a hulladékot hetente egyszer szállítják el. A lakosság gyűjtőedényzeteként 110 l-s szemétgyűjtő kukák, a gazdálkodói és intézményi területeken pedig 240 literes és 1,1 m 3 -es konténerek funkcionálnak A településen évente keletkezett települési szilárd hulladék mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza. 2/1. táblázat: a keletkezett települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása (t/év) Települési szilárd 2002. év (t) 2009. év (t) hulladék Túrkeve 3 500 2 393

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 9 A lakosságszám, a keletkező hulladék mennyisége és aránya alapján megadható a hulladéktermelési lakos-egyenérték mutató, amely a tervezési területen 2002. évben 379 kg/lakos/év, a 2009. évben 259 kg/lakos/év körül alakult. A csatornahálózatra be nem kapcsolt ingatlanokon keletkező települési folyékony hulladékok begyűjtésével, a Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. foglalkozik. Az általuk begyűjtött települési folyékony hulladékokat (EWC 200304, 200399), a kijelölt leürítő helyre szállítják be. A kijelölt leürítő hely a Túrkeve, Pásztó utca 2869 hrsz-on lévő csatornaszem (EOV: X=195519, Y:777375). A szennyvíziszap elszállításával szintén a Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. foglalkozik, befogadó a Gyomaendrődi Regionális Hulladékkezelő Mű. 2/2. táblázat: a keletkezett települési folyékony hulladék mennyisége Település t/2002. év t/2009. év Települési folyékony hulladék 350 n.a. Közcsatornába szennyvíz összesen elvezetett n.a. 460 000 A település területén keletkező ipari hulladékokról adatokat a jelentősebb hulladékáramokkal rendelkező termelő szervezetek adnak, egyedi hulladékgazdálkodási terveikben. A rendelkezésre álló adatok alapján 2009. évben a keletkező települési hulladékok kb. 52%-át képezik, a főként önkormányzat által szervezett közterület-rehabilitációból, valamint épületek bontásából, felújításából, földmunkákból származó inert típusú hulladékok. A 2009. évtől az önkormányzat egy inert hulladék kezelő telepet üzemeltet a bezárt Thököly úti lerakó területén. A telepen kizárólag inert hulladék kerül be, ami közterületi rehabilitáció (út és járdabontás) során keletkezett. A hulladékokat szelektálás, darálás után folyamatos hasznosításra szánják (pl.: útalap).

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 10 2/3. táblázat: a keletkezett hulladékok mennyiségek Megnevezés Keletkezett mennyiség a 2002. évben (tonna) Keletkezett mennyiség a 2009. évben (tonna) Települési szilárd hulladék 3 500 2 393 Települési folyékony hulladék 350 n.a. Szennyvíziszap 15,5 21,34 Inert hulladék - 2 919 Zöld hulladék n.a. 5,42 Ipari (közületi) nem veszélyes hulladék - 256,42 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes - n.a. hulladék Összesen 3 865,5 5 595,18 2.1.2 Szelektíven gyűjtött kiemelten kezelendő hulladékáramok A 2009. évben a településen a szelektív hulladékgyűjtési rendszer ki lett építve (10 sziget). A háztartási hulladékok veszélyes összetevői képződő hulladék mennyiség kb. 0,08 %-át teszik ki. Így a településen 2009-ben kb. 19 tonna háztartási eredetű veszélyes hulladék képződött, és került lerakásra. 2/4. táblázat: a külön gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük a településen Hulladék Mennyiség (t/2002. év) Mennyiség (t/2009. év) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok - - Akkumulátorok és szárazelemek - - Elektromos és elektronikai hulladékok - - Kiselejtezett gépjárművek - - Egészségügyi hulladékok - -

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 11 Hulladék Mennyiség (t/2002. év) Mennyiség (t/2009. év) Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik - - Állati eredetű hulladékok 75 41 Azbeszt - - Festékes fém - - Szennyezett műanyag - - Festék maradék - - Fénycső - - Oldószer - - Toner - - Egyéb veszélyes hulladék - - Összesen: 75 41 Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen 30 22,818 Gumi (szelektíven gyűjtött és kezelt) - - hulladékok Egyéb hulladék - - Összesen: 30 22,818 A 94/2002. (V.5) Korm. rendelet a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályozással foglalkozik. Csomagolás alatt érthető a termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, értékesítése érdekében felhasznált csomagolóanyag. Csomagolási anyagféleségek: műanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok.. A szelektíven gyűjtött hulladékok település területén történő begyűjtésével a Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. foglalkozik. A fogyasztó köteles -a szervezett hulladékgyűjtést - ideértve a szelektív hulladék begyűjtési rendszereket is - igénybe venni. A szelektív hulladékgyűjtést a közterületeken kihelyezett szigeteken, illetve a szolgáltató által térítésmentesen biztosított zsákokban lehet megtenni.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 12 2/5. táblázat: A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége Megnevezés Keletkező mennyiség a 2002. évben (tonna) Keletkező mennyiség a 2009. évben (tonna) Papír és karton 0 9,1 Műanyag 0 6,258 Egyéb kevert közületi 0 1,36 Egyéb kevert lakossági 0 2,1 Üveg 30 4 Összesen 30 22,818 2.2 A felhalmozott további kezelést igénylő hulladékok A környezetvédelmi előírások alapján 2005. évig bezárólag fel kellett számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. A település külterületi útjai mellett, több helyen találkozhatunk illegális hulladék elhelyezéssel. Az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján, kb. 15 tonna mennyiségű elhagyott hulladék található a településen. 2.3 A vizsgálati területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa, éves mennyisége Ebben a pontban az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékok útja van meghatározva. Vizsgáljuk a településről kiszállított, illetve beszállított hulladékok útját és mennyiségét. A település hulladékát a Kétpó község külterületén megépült regionális lerakóba szállítja be és helyezi el. A település nem fogad be települési szilárd hulladékot, így csak kiszállításról beszélhetünk. Az inert hulladékok saját tevékenységből származtak a településről. A településen található közműpótló berendezésekből származó települési folyékony hulladékokat szennyvíztisztító telepen helyezik el. Túrkeve szippantott szennyvize a helyi szennyvíztisztítóba kerül. A keletkezett szennyvíziszap a Remondis Kft. gyomaendrődi telepére kerül.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 13 A keletkező inert hulladékok egy részét a település lakossága újrahasznosítja, vagy a települési hulladékok közé bekeveredik. 2010. évtől a Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. által üzemeltetett inert-lerakóba is elhelyezhetik. A területen ipari hulladékhasznosító létesítmény nem üzemel, így hasznosításra történő beszállítás kívülről nem történik. Kiszállítás jelentősége nagyobb, mint a beszállításé, mivel a hasznosítható nem veszélyes hulladékok jelentős része a település közigazgatási területén kívül elhelyezkedő ártalmatlanító, és hasznosító szervezetekhez jutnak el. Mennyiségi adatszolgáltatást a helyi tervezés, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan nem tartalmaz, ez az egyedi tervezés tárgykörébe tartozó feladat. A szelektíven gyűjtött hulladék átvevője a Kisújszállás Városgazdálkodási Kft., (5310 Kisújszállás, Kossuth L. u. 74.) 2/6. táblázat: a területről kiszállított hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Területről kiszállított mennyiségek (t) 2009. év Települési szilárd hulladék 2 393 Települési folyékony hulladék n.a. Kommunális szennyvíziszap 21,34 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 2 919 Csomagolási hulladékok 22,818 Veszélyes hulladékok n.a. Zöld hulladék 5,42 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* 256,42 Összesen 5 618 Településre hulladék beszállítás nincs, ezért ezt a táblázatot nem szerepeltetjük az anyagban.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 14 2.4 A település éves hulladékmérlege Ez a pont tartalmazza az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékok hulladékmérlegét. 2/7. táblázat: a keletkezett hulladékok kezelési arányának bemutatása (2002. év) Hulladék Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 3500 100 0 0 Települési folyékony hulladék 0 0 0 0 350 100 0 0 Inert hulladék 0 0 0 0 0 0 0 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 15,5 100 0 0 Csomagolási hulladék 30 100 0 0 0 0 0 0 Állati eredetű 75 100 0 0 0 0 0 0 Biológiailag lebomló zöld hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Veszélyes hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 105 2,5 0 0 3865,5 97,5 0 0 2/8. táblázat: a keletkezett hulladékok kezelési arányának bemutatása (2009. év) Hulladék Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 2 393 100 0 0 Települési folyékony hulladék n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Inert hulladék 2 919 100 0 0 0 0 0 0 Kommunális szennyvíziszap 21,34 100 0 0 0 0 0 0 Csomagolási hulladék 22,818 100 0 0 0 0 0 0 Állati eredetű 41 100 0 0 0 0 0 0 Biológiailag lebomló zöld hulladék 5,42 100 0 0 0 0 0 0 Ipari (közületi) nem veszélyes 0 0 0 0 256,42 100 0 0 Veszélyes hulladék n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Összesen 3009,58 53,2 0 0 2649,42 46,8 0 0

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 15 3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények Ebben a pontban a jogszabályokban meghatározott alapvető, - a települési hulladékgazdálkodást érintő - műszaki követelményekkel, valamint a vizsgált területen folyó hulladékgazdálkodási tevékenységet érintő hatósági szabályozással foglalkozunk részletesen. Települési szilárd hulladékok A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet, a 241/2000. (XII.31.) Korm. rendelet, és az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlan tulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A közszolgáltatás kiterjed a településen alkalmazott gyűjtőedényben összegyűjtött hulladék rendszeres elszállítására, valamint folyékony hulladék esetében az ideiglenes tároló (közműpótló) kiürítésére és elszállítására. A közszolgáltatás kiterjedhet a begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakó állomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló, stb.) telepek létesítésére és működtetésére Ez ugyan nem kötelező feladat, de szakmailag kívánatos és hosszabb távon indokolt a településen a közszolgáltatás keretében megoldani. A Hgt. felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy előírhatja a szelektív gyűjtést, a begyűjtés rendjét, valamint meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat Azon a településen, ahol az önkormányzat előírja a szelektív gyűjtést, a hulladék összetevők közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, ott az ingatlantulajdonosok számára ez kötelezővé válik. Emellett megemlítendő, hogy a közterületen elhagyott hulladék kezelése is közszolgáltatás keretében ellátandó feladat. A települési önkormányzat feladata a közszolgáltatásra vonatkozó helyi rendeleteiben a közszolgáltatási díj kérdését az egységes alkotmányosság követelményeinek megfelelően, a joggyakorlatban alkalmazható módon megállapítani.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 16 Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. Települési folyékony hulladékok és iszapok A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, a 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet, a 2003. évi LXXXIX. törvény, és a 25/2002. (III.27.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az önkormányzat határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe. A nem veszélyeshulladék-lerakóban, a biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap helyezhető el, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám mlben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent. Az önkormányzat köteles közszolgáltatást működtetni a települési folyékony hulladék begyűjtésére, és a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 17 Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet tartalmazza a veszélyes hulladéklerakók létesítésének, üzemeltetésének és felhagyásának előírásait, feltételeit.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 18 4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések Biológiai úton lebomló szerves hulladék A települési hulladéklerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag tartalmat 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Elsősorban a települési hulladékban megjelenő biohulladék, valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni. Állati eredetű hulladék Az állati hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szabályozza. Az állati hulladékokat veszélyességétől függően három osztályba sorolja, és az egyes osztályba sorolt hulladékokra különböző kezelési eljárásokat határoz meg. Az 1. osztályba sorolt állati hulladékok égetéssel való hasznosítását kell megoldani. A 2. osztályba besorolt állati hulladékok kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemek végezhetik el. A 3. osztályba sorolt állati hulladékokat 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani gyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe. Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától számított 1,5 m-re elföldelheti, megfelelő nyugalmi vízszint mellett. Hulladékolajok A hulladékolajok kezelésének részletes szabályait a 4/2001. (II.23.) KöM rendelet fogalmazza meg. Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: birtokos), aki a tevékenysége során keletkező hulladékolaj hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően nem tudja elvégezni, köteles a hulladékolajat a kezelési tevékenységek végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni. Elsőbbséget kell biztosítani a hulladékolajok regenerálással történő

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 19 hasznosításának, feltéve, hogy ezt a műszaki és gazdasági körülmények lehetővé teszik. Ha nincs lehetőség a hulladékolajokat hasznosítani, akkor égetéssel lehet ártalmatlanítani. Elemek és akkumulátorok 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól. Tilos a hulladékká vált elemek és akkumulátorok más hulladékba történő keverése. Az elemek és akkumulátorok tulajdonosai, birtokosai kötelesek az általuk használt hulladékká vált elemek, akkumulátorok elkülönített gyűjtését megoldani, továbbá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást biztosítani közvetlenül, vagy átadással. A hulladékká vált elemek és akkumulátorok visszagyűjtése a gyártó, illetve forgalmazó feladata. A fogyasztói forgalomba hozatali helyeken a gyártó által biztosított akkumulátorsavnak ellenálló, - illetve nagy kapacitású lúgos akkumulátor esetén lúgálló- gyűjtőedényt, konténert kell elhelyezni, amelynek fedele csak a gyűjtést végző által nyitható fel. Egészségügyi hulladékok Az 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézetekben keletkező hulladékok kezeléséről szól. Az éles eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gyűjteni. A gyűjtőeszközöket a sárga (fertőzésveszély) színkóddal és a nemzetközi bioveszély jellel kell ellátni. Csomagolási hulladékok A 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályozással foglalkozik. Csomagolás alatt érthető a termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, értékesítése érdekében felhasznált csomagolóanyag. A csomagolási hulladék keletkezésének fő területei az ipari, intézményi és lakossági tevékenység. Csomagolási anyagféleségek: műanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok. A kompozitok több különböző anyagból felépülő rendszerek, ahol az egyes összetevők kézzel vagy egyszerű eszközökkel nem választhatók szét. Csomagolási típusok: palack, tároló, tartály, hordó, zsák, doboz, konténer, rekesz, raklap, szalag. A háztartási hulladék 33% körüli részaránya a csomagolási hulladék.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 20 A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: legalább 50%-os hasznosítását, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Inert hulladékok A 45/2004. (VII.26.) számú BM-KvKM együttes miniszteri rendelet fogalmazza meg az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait. A szabályozás lényege, hogy az építési és bontási hulladékok mennyiségének meghatározását és szabályozott kezelésének igazolását a hatósági engedélyezési eljárás során kell elvégezni. A munkák előkészítésekor meg kell tervezni a keletkező hulladék mennyiségét, befejezésük után pedig el kell számolni a hulladékkal. Amennyiben az 1. számú mellékletben meghatározott mennyiségi küszöbértéket nem éri el a hulladék egyik csoportban sem, úgy a rendeletben előírt kötelezettségek helyett lerakással ártalmatlanítható, települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről rendelkező 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, valamint a hulladéklerakás szabályairól rendelkező 20/2006.(IV. 5.) számú KvVM rendelet előírásai az irányadóak az építési és bontási hulladékok kezelésére. Az építési és bontási tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat - összhangban az EU előírásokkal a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell kezelni.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 21 5. A hulladékkezelő telepek, létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ismertetése 5.1 Kezelési tevékenységek az egyes hulladéktípusokra Ebben a részben azoknak a létesítményeknek és szervezeteknek a bemutatása történik, amelyek a település hulladékkezeléséhez közvetlenül kapcsolódnak. 5.1.1 Szilárd hulladékok gyűjtése és szállítása A települési szilárd hulladékok gyűjtése pormentes, tömörítős, illetve forgódobos járművekkel történik. A hulladékgyűjtést és szállítást végző társaság: a lakossági hulladékkal együtt gyűjti a velük szerződéses viszonyban álló vállalkozások kommunális és termelési nem veszélyes hulladékát is. A Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. begyűjtő kapacitása elegendőnek bizonyul a településen keletkező települési szilárd és folyékony, a szelektíven gyűjtött, és szerves hulladékok teljes körű begyűjtésére. 5/1. táblázat A kiemelt hulladékáramokat begyűjtő szervezek Szervezet neve Címe Begyűjtött hulladék Begyűjtő kapacitás t/év ATEV Zrt 1097 Budapest Illatos u. 23. Állati eredetű hulladékok Nem ismeretes Túrkevei Vízmű és 5420 Túrkeve. Kuthen Komposztálható hulladékok 30-40 Városgazdálkodási kir. u. 2/b. Inert hulladékok 900-1000 Kft. Települési folyékony hulladék 30-60 Lom, egyéb 2300 Szennyvíziszap 60 Design Kft. 6000 Kecskemét, Ipar u. Egészségügyi hulladékok 3 000 6.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 22 5.1.2 A tervezési területen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése A település a Kétpó területén megépült regionális hulladéklerakóra szállíttatja el települési szilárd hulladékát. Az önkormányzat 6844-5/2009. sz. felügyelőségi határozatban engedélyt kapott a volt Thököly úti lerakó területén inert hulladék kezelésére. A telepen kezelni lehet az önkormányzati saját kül- és belterületi utak bontásából származó hulladékokat. Az előkezelt hulladék (szelektálás, aprítás, törés) alkalmas útalapok létrehozására. 5/2. táblázat: engedélyezett hulladékkezelési tevékenységek bemutatása Telephely Lerakó típusa Gyűjtési körzet Engedély Kapacitás (tonna/év) Engedélyezett tevékenység kódjai 5411 Kétpó Regionális- Szolnok Térségi 52-38/2005 75 000 D5, R3 külterület szilárdhulladék lerakó Hulladékgazdálkodási Rendszer része Túrkeve, Inert hulladék Önkormányzati saját 6844-9 850 R13, P0206, Thököly u. kezelés kezelésű bel- és 5/2009. P0208, R5 2437 hrsz. külterületi utak 5.1.3. Felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése A település közigazgatási területén belül kialakított szilárd hulladék lerakók nem feleltek meg a jelenlegi műszaki követelményeknek, ezért bezárták őket. Korábban a Thököly út (Területe 18 340 m 2 ) és a Pásztói út mellett (0485/2 hrsz-on, területe 8 500 m 2.) működött hulladéklerakó. A Thököly úti lerakó rekultiválása befejeződött, a Pásztói úti rekultiválása folyamatban van.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 23 5.2 Települési szilárd hulladék gazdálkodás helyzetelemzésén előírtakon túl ismertetendő tényezők 5.2.1 Másodnyersanyag visszanyerése és a hasznosítás aránya a tervezési területen A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából el kell különíteni a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakciókat a hulladék többi részétől. A 2004. évben készült közös térségi hulladékgazdálkodási tervben10 db sziget, és 1 db hulladékgyűjtő udvar létesítése lett írva célkitűzésként. Ezen kívül be lett még tervezve 1 db átmeneti bio és 1 db átmeneti inert hulladéktároló hely. A működő gyűjtőszigetek helyei: 1. Kálmán kir. utca 2. Szabadság utca 3. Soós István utca 4. Kabai utca 5. Széchenyi utca 6. Petőfi tér 2-4 7. Sinka I. tér 8. Setét M. u. 2. 9. Madarász házaspár utca 10. Kuthen kir. utca A szelektíven gyűjtő vállalkozás ismertetését a külön gyűjtött hulladék típusokkal az alábbi táblázat tartalmazza: 5/3. táblázat: a kezelő-hasznosító szervezetek bemutatása Címe Üzemeltető neve Átvett, kezelt Hulladék típusok hulladék Kisújszállás Városgazdálkodási 5310 Kisújszállás, Szelektíven Csomagolási: Kft. Kossuth L. u. 74. begyűjtött Üveg, kevert, papír, hulladékok műanyag

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 24 5.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakott mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld (növényi), háztartási (konyhai) hulladék mennyisége jelenti. Elsődleges feladat ezek mennyiségének a meghatározása a később kapacitástervezés érdekében. 5/4. táblázat: a települési szilárd hulladék összetétele (egységes környezethasználati engedély) Hulladék összetevő megnevezés A mintában lévő előfordulási arány (%) Papír 9,8 Műanyag 11,1 Textil 5,3 Konyhai zöldhulladék 18,9 Üveg 4,8 Fém 2,8 Salak, inert 13,7 Egyéb 33,52 Veszélyes 0,08 A 2009. évben a településen 2 393 tonna mennyiségű települési szilárd hulladék keletkezett. Ennek kb. 19%-a szerves hulladék, azaz 454 tonna. A település lakossága 2009-ben 9 215 fő volt, a települési szilárd hulladék szerves alkotóinak mennyisége tehát kb. 49 kg/fő/év. A hulladékgyűjtő szigeten gyűjtik a papír hulladékokat. A közületi zöld hulladék elkülönített gyűjtése megoldott, a szerves hulladékot többi részét a regionális lerakóba helyezik el. 5.3 Települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése 5.3.1 Keletkező mennyiségek, begyűjtés Az alkalomszerű szippantás miatt, a tárolóeszközökben gyűjtött települési folyékony hulladék jellegzetessége, hogy - mivel nem a keletkezés időpontjában szippantják és szállítják el -, a tárolóeszközök zárt építése esetén is van veszteség a párolgás miatt, illetőleg a hosszabb idejű

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 25 tárolás ideje alatt meginduló biológiai folyamatok következtében végbemenő természetes sűrűsödésből eredően. A településen keletkező lakossági eredetű szennyvizek mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza: 5/5. táblázat: a keletkező szennyvíz és települési folyékony hulladék mennyisége Település Háztartásban keletkezett szennyvíz mennyisége t/2008.év Települési folyékony hulladék mennyisége t/2009év Túrkeve 255 000 n.a. Az engedélyes begyűjtő, és a szippantós autóval begyűjtött kommunális szennyvíz adatait az alábbi táblázat tartalmazza: 5/6. táblázat: települési szilárd és folyékony hulladékok kezelési engedély Engedélyes neve Cím Engedélyezett Engedély Engedély Telephely tevékenység száma érvényességi ideje Túrkevei Vízmű és 5420 Túrkeve, Hulladékok kezelése 2107-2011 április Városgazdálkodási Kuthen kir. u. 2/b (benne települési szilárd 6/2008 30. Kft. és folyékony hulladék begyűjtése) 5.3.2 A települési folyékony hulladék kezelése Túrkeve város szennyvízcsatorna hálózatának I. üteme és szennyvíztisztító telepe 1981. óta üzemel, HB/1481 vksz-ú vízjogi engedéllyel. A hagyományos oxidációs árkos rendszerű tisztító 1996-ban átalakításra és bővítésre került. Azóta SBR rendszerű, szakaszos üzemelésű technológiával működik. A csatornahálózat a korábbi 18 km-ról 84 km-re lett fejlesztve, 100 %-os csatornakiépítés történt.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 26 A meglévő tisztító telep hidraulikai kapacitása a jelenlegi üzemelési engedély szerint: 750 m 3 /d (környezetvédelmi felülvizsgálat szerint a tényleges terhelhetőség: 634 m 3 /d ), LE kapacitása = 6.249 LE. A település lakosszáma jelenleg: 9.765 fő. (belterület: 9543 fő; külterület: 222 fő). A település csatornahálózat lefedettsége jelenleg: 100 %. A településről szennyvíztisztító telepre érkező jellemző szennyvízmennyiségi adatok: - Évi átlag: 1 162 m 3 /d., ami a csatornahálózati infiltrációval bekerülő talajvizet és csapadékvizet is tartalmazza. - Eddigi maximális hidraulikai terhelés: 2.136 m 3 /d - Rendszeresen előforduló (csapadékos időszakban) maximális hidraulikai terhelés: 1600-1700 m 3 /d. - Jellemző száraz idei maximális szennyvízkibocsátás: 860-900 m 3 /d. A tervezett új szennyvíztisztító telep kapacitása: 1.300 m 3 /d (csapadékvíz és infiltráció nélkül), LE = 9.500. ( Rendelet szerint a település terhelése : 9.649 LE ). A települési folyékony hulladék leürítő hely, a Túrkeve, Pásztói u. 2869 hrsz-on lévő csatornaszem. 5.4 Települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése 5.4.1 Keletkező szennyvíziszap mennyisége Ez a rész a kommunális szennyvíztisztítás során keletkező iszap mennyiségekkel foglalkozik. A szennyvíztisztító közműveiben keletkezett iszap mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza: 5/7. táblázat: a szennyvíztisztító közműveiben keletkezett iszap mennyisége (2009. év) Szennyvíztisztító mű telephelye Mennyiség (m 3 /év) Szárazanyag (t) Túrkeve, belterület 3626 hrsz 2 372 21,34

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 27 5.4.2 A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási, ártalmatlanítási módjai A Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft-el, a Remondis Kft. (1211 Budapest, Szállító u. 6.) szerződést kötött a Túrkevei szennyvíztisztító-telepen keletkezett szennyvíziszap ártalmatlanítására. A kezelés a Gyomaendrődi Regionális Hulladékkezelő Műben történik. Hulladékkezelési engedély száma: 14-719/8/2006 Kezelési kód: D5, R5 Átvett hulladékok: EWC 09 08 01, 19 08 05 Becsült hulladék összmennyiség: 40-50 m 3

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 28 6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Ennek a fejezetnek célja a hulladék keletkezési viszonyainak és a jelenlegi kezelési és hasznosítási lehetőségeknek az összevetése után a hulladékgazdálkodási célok megfogalmazása. A hulladékgazdálkodás alapvető célkitűzése, hogy a hulladék képződés és kezelés egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait megelőzze, illetve csökkentse, egyúttal járuljon hozzá a természeti erőforrások felhasználásának csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának növeléséhez. Az átfogó hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében az intézkedéseket a megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás prioritási sorrendben, a környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag leghatékonyabb megoldások alkalmazásával kell megtenni. A hazai hulladékgazdálkodás jogszabályi keretét a hulladékgazdálkodási törvény, középtávú céljait a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. A fenti dokumentumok stratégiai célja a hulladékképződés mennyiségi növekedésének megállítása, visszafordítása megelőzési intézkedésekkel, a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló hulladék környezeti és egészségi szempontból biztonságos ártalmatlanítása, ezen belül a lerakásra kerülı hulladék mennyiségének minimalizálása az elkülönített gyűjtés és hasznosítás növelésével, illetve más ártalmatlanítási módszerek alkalmazásával. Az EU hulladékokra vonatkozó szabályozásából számos számszerűsíthető cél, illetve intézkedést igénylő feladat vezethető le, amelyeket a jogharmonizációnak megfelelően a hazai végrehajtási szabályok is tartalmaznak. A hulladékkezelési kötelezettségek teljesítésében -elsődlegesen a kiemelt hulladékáramok területén- jelentős szerepet vállaltak a kezelést koordináló szervezetek. Mindez arra mutat, hogy a megelőzés terén további erőfeszítéseket kell tenni, különösen a lakossági és a veszélyes hulladékok esetében. További intézkedésekre van szükség a hulladékok elkülönített gyűjtésének fokozása érdekében, amely elengedhetetlen feltétele a hasznosítás növelésének és a természeti erőforrás-felhasználás mérséklésének.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 29 A legalapvetőbb célok a következők: A hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése A hasznosítási arány növelése A tovább nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása Az országos és regionális tervekben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés végzése, ugyanakkor az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól. A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését. A hasznosítás legfontosabb alapfeltétele a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra megteremtése, a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. 6.1 A hulladék keletkezésének csökkentési célkitűzései, a várhatóan keletkező hulladékok mennyisége 6.1.1 A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Fő célkitűzés, hogy a keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 10%-al csökkenjen a tervezési időszak végére. További célkitűzés, hogy a 2009. évben keletkezett összes mennyiségeket a 20105. évben keletkezett mennyiségek ne haladják meg. A települési szilárd hulladék képződés mértéke jól követi a lakossági fogyasztás mértékét erősen befolyásoló reáljövedelmek alakulását, a jövedelem növekedése esetén átlagosan 1%-os hulladék mennyiség növekedés tapasztalható. Országos célkitűzés, hogy a települési szilárd hulladék képződő mennyisége ne haladja meg az 500 kg/fő/év, ezen belül a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget. A 2009. évben a képződő mennyiség Túrkevén 259 kg/fő/év, 0,7 kg/nap/fő volt, tehát megfelelő az országos célkitűzésnek. Az inert hulladék hasznosításának engedélye 2012 november 30-ig érvényes.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 30 6/1. táblázat: a nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2009 t 2012 t 2015 t Települési szilárd hulladék 2 393 2 274 2 155 Települési folyékony hulladék n.a. n.a. n.a. Szennyvíziszap 21,34 25 30 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 2 919 2 900 50 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 256,42 300 350 hulladékok Összesen: 5 590 5 499 2 585 A települési hulladék a következő főbb veszélyes összetevőket tartalmazza: Olajok Elemek, akkumulátorok Elektromos és elektronikai berendezések Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő szerrel szennyezett hulladékok A települési szilárd hulladék veszélyes részének összetevői nehezen meghatározhatóak. A települési szilárd hulladékban előforduló veszélyes hulladékok mennyisége és csoportok szerinti megoszlását az alábbi táblázatban ismertetjük (Forrás: Hulladékgazdálkodás, települési szilárd hulladékok- Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet 1998). 6/2. táblázat: a települési szilárd hulladék veszélyes hulladék összetevőinek meghatározása Vizsgálat éve 1987 1988 1992 Átlag értékek Minta mennyisége (kg) 1 700 750 880 1 100 Veszélyes hulladék fajlagos mennyisége 0,47 0,31 0,760 0,51 (kg/100 kg) Ebből részarány tömegszázalékban Szárazelemek 14,1 12,9 24,67 17

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 31 Gyógyszerek 7,48 9,68 2 6 Festékek, lakkok, hígítók 10,89 10,65 22,66 15 Fáradt olaj 36,97 35,48 14 28 Háztartási és hobbivegyszer 16,24 6,45 36 20 Növényvédőszerek 1,28 0 0 1 Egyéb 13,04 24,84 0,67 13 A 2009. évben kb. 19 tonna mennyiségű lakossági eredetű veszélyes hulladékot raktak le a lerakóba a tervezési területről begyűjtött települési szilárd hulladék részeként. A különgyűjtési célkitűzés a teljes lerakott mennyiség 10%-nak a különgyűjtése. A 2015-ig keletkező szelektíven gyűjtött veszélyes hulladék mennyiségek ennek megfelelően lettek meghatározva. A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyiségének adatait az alábbi táblázat tartalmazza: 6/3. táblázat: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2009 (t/év) 2012 (t/év) 2015 (t/év) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0 0,266 0,532 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0,161 0,323 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0,124 0,247 Kiselejtezett gépjárművek 0 n.a. n.a. Egészségügyi hulladékok 0 0,057 0,114 Állati eredetű hulladékok 41 50 55 Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik 0 0,01 0,019 Azbeszt 0 n.a. n.a. Egyéb hulladék 0 0,332 0,665 Összesen: 41 50,95 56,9

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 32 A teljes lerakott települési szilárd hulladék mennyiség kb. 33%-át teszik ki a csomagolóanyag hulladékok. A 2009. évben ez a mennyiség a településen a begyűjtött hulladékból 789 tonna körül volt. A 2009. évben külön gyűjtött mennyiség 22,818 tonna volt, ami a keletkező teljes mennyiség kb. 3 %-a. A különgyűjtési célkitűzés a teljes keletkező mennyiség 20%-nak a különgyűjtése 2015-ig hulladékgyűjtő udvaron, lakossági begyűjtésen és a gyűjtőszigeteken. A 2015-ig tervezett szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége ennek megfelelően lett meghatározva. A települési szilárd hulladék csomagolási részének összetevőit az alábbi táblázat tartalmazza. 6/4. táblázat: a települési szilárd hulladék csomagoló anyag összetétele Hulladék összetevő megnevezés A teljes mennyiség összetétele (%) A 2009. évben keletkezett hulladék mennyisége (t) Papír 30 236,7 Műanyag 32,5 256,425 Egyéb kevert 25 197,25 Üveg 12,5 98,625 Összesen 100 789 Különgyűjtési célkitűzés tehát 2015-ig a 789 tonna 20%-nak (157,8 tonna) szelektív begyűjtése és hasznosítása, az alábbi megoszlásban. 6/5. táblázat: A csomagolási hulladékok tervezett, szelektíven gyűjtött mennyisége (t/év) Hulladék 2009 (t/év) 2012 (t/év) 2015 (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 9,1 23,67 47,34 Műanyag csomagolási hulladék 6,258 25,642 51,285 Egyéb kevert 3,46 19,725 39,45 Üveg csomagolási hulladék 4 9,862 19,725 Összesen 22,818 78,899 157,8

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 33 6.1.2 Csökkentési célkitűzések A legfontosabb általános célkitűzéseket az egyes hulladékáramok területén az alábbiakban részletezzük. A célkitűzések közül nem minden valósítható meg a vizsgálati területen belül a tervidőszak ideje alatt. Települési szilárd hulladék Az országos előírások alapján, a megelőző intézkedésekkel biztosítani kellene azt, hogy a képződő és lerakott hulladékok összes mennyisége a tervidőszak végére (2015. év) ne haladja meg a 2009. évi szintet. A lakónépesség csökkenése ellenére, az életmódváltozás miatt valószínűsíthető, hogy a jövőben a települési szilárd hulladék mennyisége növekedni fog. A célkitűzésnek eléréséhez szükség lesz a szelektív gyűjtés kiterjesztésére. A hulladék mennyiségének csökkentését az önkormányzat csak korlátozott eszközrendszerrel tudják befolyásolni. A szelektív hulladékgyűjtés, a közszolgáltatás, az oktatás, nevelés, környezeti képzés azok a hatáskörök, amivel az önkormányzat hatékonyan együtt tud működni a kijelölt célok elérésében. A csökkentést az alábbiakban megfogalmazott általános elvek megvalósításával lehet elérni: az egyes termékek előállításához szükséges nyersanyagok mennyiségének csökkentése, technológiai fejlesztések megvalósítása, a termékek élettartamának növelése, a termékek újrahasznosíthatóságának növelése, a fogyasztás csökkentése, házi komposztálás elterjesztése, szelektív gyűjtés rendszerének kialakítása, további gyűjtő szigetek telepítése és üzemeltetése, hulladékudvar építése. El kell érni, hogy csak a nem hasznosítható részek legyenek lerakással ártalmatlanítva.