Ökologizmus a 21. század hite? Glied Viktor PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Program Politikai Tanulmányok Tanszék 2010. március 10.
A Gaia-elmélet (James Lovelock) 1979, 1988
IGÉNY SZÜKSÉGLET needs
1. Tűzhasználat (energia) 2. Nyelvhasználat (társadalom) 3. Mezőgazdaság (felesleg, népességnövekedés) 4. Civilizációk (eltérő fejlődési pályák) 5. Európai hódítások (tőke, kereskedelem) 6. Ipari (technikai) forradalom (200 év)
Környezeti problémák A Föld eltartóképessége véges (ok-okozati problémák) (Nyulak szigete hol az egyensúly?) Klímaváltozás, szélsőséges időjárási jelenségek, tengervízszint-emelkedés, sivatagosodás, ariditás, talajerózió, biodiverzitás csökkenése, hulladékproblémák, levegőszennyezés, vízszennyezés, víztúlhasználat, halállomány csökkenése, energiaválság, demográfiai robbanás, migráció, környezeti szűkösség, környezeti konfliktusok, negatív externáliák (közvetett károkozás)
Az ökologizmus kezdetei Az ember és természet viszonyának újragondolása Előzmények: Nyugat-Európa, USA, a posztmateriális társadalom, a 68-as mozgalmak Rachel Carson: Néma tavasz (1962) Helsinki tanácskozások (1973-75), Stockholm (1972) TINA hetvenes évek Globalizáció kilencvenes évek, fogyasztói társadalom 3-as jelszó: liberalizáció, privatizáció, deregularizáció (hogyan tovább?), rendszerszemlélet Klímapolitika Fogalmak: globális rezsim, kollektív cselekvés, érdekek, jóléti társadalom, globális kormányzás
Fő dilemmák Észak-Dél ellentét (globális svéd asztal) Kína, India és a Kelet-Nyugat ellentét, az iszlám térnyerése Versenyképesség, vagy ökológiai fenntarthatóság hol van/van-e az egyensúlyi helyzet? Rendszerszemlélet ki dolgozza ki a válaszokat (civilek vagy/ és a politika/gazdaság) A Nagy Vita (Norman Myers- Julian Simon) Zöld piac és zöld marketing
Ökológiai lábnyom Rees Wackernagel 70-es évek http://www.myfootprint.org/
Fenntartható fejlődés Fejlődési periódusok, evolúciós folyamat Milyen tényezők befolyásolják? Külső és belső egyaránt Földrajzi helyzet, környezeti adottságok, demográfiai tendenciák, gazdasági lehetőségek, vallás, információhoz jutás lehetősége,politikai kultúra, közigazgatás HDI adatok, a GDP nem fejezi ki a társadalmi problémákat 1998 óta számolják
Fenntartható fejlődés Római Klub 1968; A növekedés határai demográfia és korlátozás nélküli fejlődés nincs (1972) Nemzetközi tőke jellege, harmadik világ, adósságspirál, Új baloldal megjelenése 1970. április 22. Föld Napja; 1972. június 5. Környezetvédelmi Világnap Fogalom eredete: Meadow házaspár, Lester Brown (1981), Brundtland-bizottság (ENSZ) (1984-1987)
Konferenciák 1972. Stockholm A környezetvédelem hangsúlyt kap, ki a felelős a károkért és mennyiben? Létrejött a UNEP 1992. Rio de Janeiro (Föld-csúcs) Eredmények: Rio-i Nyilatkozat (27 alapelv) Környezetvédelem, szegénység felszámolása, környezeti hatástanulmányok készítésének kötelezettsége, környezeti információhoz jutás lehetőségei Aarhusi Konvenció (1998.) Feladatok a 21. századra (Agenda 21) (négy rész: 1. környezet és fejlődés 2. környezet egyes elemei 3. gazdasági-társadalmi vonzatok 4. végrehajtás és megvalósítás eszközei Éghajlatváltozási Keretegyezmény Egyezmény a biológiai sokféleségről Rio + 5 New York részletek megtárgyalása
Konferenciák 2. 2002. Johannesburg Nyilatkozat a Fenntartható Fejlődésről Végrehajtási Terv Stratégiák, Akciótervek Göteborg 2001. EU-csúcs
A Brundtland-bizottság 1984-1987 A fenntartható fejlődés fogalmának kidolgozása: a környezet és fejlődés fogalmának összekapcsolása. Olyan fejlődés, amely biztosítja a jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítését úgy, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését és a környezetet legalább a jelenlegi szinten megőrzi, az erőforrásokat nem éli fel.
Fenntartható fejlődés Alappillérei: környezeti, gazdasági, társadalmi Mit vizsgáltak? Demográfia, energia, környezetvédelem, ipar, mezőgazdaság, településhálózat és fejlesztés, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, környezetgazdálkodás, nemzetközi jog Mire van szükség? Politikai rendszer (hatékony áll. polgári részvétel); gazdasági rendszer (műszaki ismeretek); szociális rendszer; technológiai rendszer; nemzetközi rendszer (ker. és pénzügyi eljárások); adminisztratív rendszer Rendszerszemlélet: oktatási rendszerek, technikai és tudás transzfer, innováció, ok-okozati rendszer Modellek: Forrester és Meadows, Measrovic-Pestel, Bariloche, Moira, Tinbergen, Gábor Colombo, Leontief, László Ervin
Kérdések, dilemmák 1. Mi a növekedés definíciója? 2. Milyen lépésekre van szükség és azokat miként érjük el? (van-e szükség változásra?) 3. Rövidtávú-hosszútávú gondolkodás (politikai konszenzusok) 4. Kell-e és lehet-e globális ökológiai rezsim? 5. Mivel és miként váltsuk ki a fosszilis energiahordozókat? 6. Miként egyenlíthetők ki a regionális különbségek (versenyképesség, vagy szociális háló; élelmiszer, gazdaság, víz stb.)? 7. Miként csökkenthetők a társadalmi-vagyoni különbségek? 8. Miként alakul a nők helyzete? Mi a nő szerepe? 9. Miként tekintsünk a migrációra? 10. Korlátozás, vagy alkalmazkodás? 11. Van esélye a Green New Dealnek? (munkanélküliség) 12. Miként érhető el a globális leszerelés és fegyverzetcsökkentés? 13. Miként váltható ki/érhető el a környezettudatos életmód?
Die Grünen/Bündnis 90 Előzmények: 60-as évek, ideológiai háttér, 1968 (posztmodern, anarchista gyökerek) Schilly, Trampert, Beckmann, Fischer Gyűjtőmozgalmak: ökológiai és környezetvédelmi szervezetek, pacifisták, atomenergiaellenesek, feministák, ökolibertariánus, emberi jogi csoportok, ökoszocialisták, kisebbségi szervezetek, újbaloldal Főbb kérdések: modernizáció jellege, fenntartható fejlődés, újraelosztási rendszer jellege, decentralizáció lehetőségei, pacifizmus, társadalmi egyenlőtlenség, versenyképesség, vagy felzárkóztatás, emberi jogok kérdésköre, részvételi demokrácia jellege, jóléti állam szerepe 1973. Az első zöld pártok Európában Die Grünen: lesütött szem 1960-70-es évek: tartományi csoportok, mozgalmak 1980. Karlsruhe megalakul a Die Grünen 1970-1985 rendszerellenes 1990. A nagy bukás: mindenki Németországról beszél, mi az időjárásról beszélünk reformok a párton belül 1984-1998 megpróbál alternatíva lenni 1984-1991 hatalmas reformok a párton belül (Fundi-Real ellentét) 1998. vörös-zöld koalíció 2009. 12,4%-ot kapnak
Magyarország Ökológiai szervezetek története Előzmények, a Bős-Nagymaros-ügy Kádár-rendszer (második nyilvánosság) 1990. választások 1993, 1997. Demokratikus Charta, SZDSZ Új típusú szervezetek létrejötte (pl. Greenpeace, Indymedia, Global Project) rekrutációs lehetőségek Védegylet és Élőlánc, ZDSZ és MZP feltűnése német hasonlóságok LMP (Lehet Más a Politika) Meghatározó tényezők: Gazdasági fejlettség, törésvonalak, földrajzi tényezők, civil szervezeti háló, politikai rendszer jellegzetességei (pártrendszer, küszöb, finanszírozás, választási rendszer, politikai kultúra), népsűrűség, urbanizáltság foka, gazdasági holdudvarok
Klímatárgyalások Kiotó halott, a keretegyezmény tovább él
Mi okozza a globális felmelegedést? Üvegházhatású gázok (szén-dioxid, kén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, kén-hexafluorid, CFC, HFC), vízpára Légkör felépítése Kutatások: Fourier, Arhenius, Milankovics Időjárás és éghajlat, Golf-áramlat, El Nino-jelenség, éghajlati kapuk: 1976, 1998 tünetei : szélsőséges időjárási jelenségek, hurrikánok, árvizek, sarkvidékek, tengerszint-emelkedés, járványok, betegségek terjedése, dezertifikáció, ariditás, flóra átalakulása, biodiverzitás csökkenés IPCC jelentések 1988-at követően (2-3 fokos átlaghőmérséklet növekedés) Forgatókönyvek: Golf-áramlat összeomlása, esőerdők összeomlása (transpiráció felgyorsulása), vízkonfliktusok, tömeges migráció, GDP csökkenés
Úton Kiotóig (1985-1997) Eltérő érdekek, geopolitikai játszmák (É-D ellentét, EU-USA, USA-G77) Előzmények (ózonegyezmények, Toronto, Villach, Rio de Janeiro) EU-s álláspontok háttere egységes klímapolitika? Érdekek egyeztetése, karbon-költségvetés A klímatárgyalások négy szakasza (1992-1997) (1997-2001) (2001-2005) (2005-)
Kiotó sikerek és kudarcok A Kiotóig vezető út (USA, EU, Oroszország, G77) Globális Klíma Koalíció 50 legnagyobb szén-, olaj- és vegyipari cég, 60 millió dolláros alap (1989-2000) Mi a megoldás? Rugalmas mechanizmusok, alternatív megoldások? Mérnöki/technikai megoldások (Lovelock)
Harc a ratifikációért (1997-2004) Érvek és ellenérvek rendszere (Kiotó a nagyhatalmi érdekek fogságában) világpolitikai események hatása Egyesült Államok (A fejlődők nélkül nincs engedmény) Kína, G77 (felelősségvállalás csak korlátozottan) EU (mediátor szerepben a hitelesség megteremtése) Oroszország (kivárás és félsiker) Japán, Kanada (rugalmassági mechanizmusok egyre közelebb az egyezményhez) Ausztrália (Kína és India nélkül nincs értelme)
Klímatárgyalások (COP) 1992 Rio Éghajlatváltozási keretegyezmény 1995 Berlin állandó titkárság (kibocsátási limitek meghatározása) 1997 Kiotó 159 ország, 2200 delegált Kvóták: EU: 8%, USA 7%, Kanada, Japán 6%, Németo. 21%, Portugália 26%, 1999 Buenos Aires, Bonn lépnek a multik, felelősségvállalás 2001 Hága orosz kérés (700 millió tonna felesleg) 2001 Marrakesh EU ratifikáció, hogyan mérjék az emissziót? 2002 Új-Delhi új Manhattan tervre lenne szükség 2003 Moszkva Putyin közelít 2005. február 16. - életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv 2006 Nairobi, 2007 Bali mi lesz 2012 után?
Rugalmassági mechanizmusok csak kiskapukkal lehetséges? Emissziókereskedelem (ETS, Chicago) játék a kvóták körül, magyar helyzet, kvótakiosztás Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM) Közös megvalósítás (JI); Buborékmechanizmus Nyelők létesítése
CDM beruházások világszerte
Megvalósulás helye szerint
Beruházó országok
A Stern-jelentés (2006) (az éghajlatváltozás közgazdaságtana) Új közgazdasági modell Európának? 1. Klímaváltozás hatásai 2. Energiahatékony makrogazdasági modellek 3. Szakpolitikai részletek és a várható költségek
A továbblépés lehetőségei / alterglob javaslatok Rendszerszemlélet/rendszerelmélet Új kutatási irányok (szakpolitikák összehangolása) Jóléti társadalom kritikája Vállalati felelősségvállalás Globális kormányzás lehetőségei globális rezsim, kollektív cselekvés Kifutunk az időből (Bali 2007 újabb kudarcok) Heiligendamn 2007, Hokkaido 2008: előrelépés (2050, 50%), Koppenhága (2009)