Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. 1392 Bp., Pf. 251. / 323-6085 nydny@onyf.hu Szolgáltatási és elszámolási szabályzat 2014
Tartalomjegyzék SZOLGÁLTATÁSOK... 4 1. A PÉNZTÁR SZOLGÁLTATÁSAI A NYUGDÍJKORHATÁR ELÉRÉSEKOR... 4 1.1. A nyugdíjkorhatár elérése... 5 1.2. A szolgáltatási igény megnyílása és hatásai... 6 1.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges íratok... 6 1.4. Eljárás a szolgáltatási igény benyújtása esetén... 6 2. EGYÖSSZEGŰ SZOLGÁLTATÁS... 7 2.1. Az egyösszegű szolgáltatás esedékessége... 7 2.2. Levonás az egyösszegű szolgáltatásból... 8 3. JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS... 8 3.1. Határozott, 3 és 25 év közötti időtartamon keresztül folyósított pénzügyi járadék... 9 3.1.1. A járadék időtartama... 9 3.1.2. A járadék folyósítás gyakorisága... 9 3.1.3. A járadék összegének megállapítása... 9 3.2. Határozott, 3 év időtartamon keresztül folyósított pénzügyi járadék, ahol a járadékfolyósítás 3 évében a járadék éves szinten az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökkenhet... 10 3.3. Levonás a járadékból... 11 3.4. A járadék legkisebb összege... 11 3.5. A járadék kifizetés időpontja... 12 4. EGYÖSSZEGŰ - ÉS JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS EGYÜTT... 12 A VÁRAKOZÁSI IDŐ LEJÁRTÁT KÖVETŐ KIFIZETÉSEK... 13 5. AZ EGYÉNI SZÁMLÁHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI A VÁRAKOZÁSI IDŐ LEJÁRTA UTÁN... 13 5.1. A várakozási idő lejárta... 13 5.2. Teendők a várakozási idő lejártakor... 13 6. A VÁRAKOZÁSI IDŐ LETELTÉT KÖVETŐEN AZ EGYÉNI SZÁMLA TELJES ÖSSZEGÉNEK FELVÉTELE A PÉNZTÁRTAGSÁG FOLYTATÁSA MELLETT... 14 6.1. A teljes egyösszegű kifizetésre jogosultság megnyílása és a kifizetés hatásai... 14 6.2. A teljes egyösszegű kifizetés esedékessége... 14 6.3. A teljes egyösszegű kifizetés igénybevételéhez szükséges íratok... 15 6.4. Eljárás a teljes egyösszegű kifizetés igény benyújtása esetén... 15 6.5. A teljes összeg ismételt felvétele... 15 7. A VÁRAKOZÁSI IDŐ LETELTÉT KÖVETŐEN AZ EGYÉNI SZÁMLA RÉSZÖSSZEGÉNEK FELVÉTELE A PÉNZTÁRTAGSÁG FOLYTATÁSA MELLETT... 16 7.1. A részösszegű kifizetés lehetősége és a kifizetés hatásai... 16 7.2. A részösszegű kifizetés esedékessége... 16 7.3. A részösszegű kifizetés igénybevételéhez szükséges íratok... 17 7.4. Eljárás a részösszegű kifizetési igény benyújtása esetén... 17 7.5. Részösszeg ismételt felvétele... 18 8. A VÁRAKOZÁSI IDŐ LETELTÉT KÖVETŐEN AZ EGYÉNI SZÁMLA TOVÁBBVEZETÉSE TAGDÍJFIZETÉS NÉLKÜL... 18 8.1. A tagdíjfizetés megszűntetésének kezdete... 18 8.2. A tagdíjfizetés folytatása... 18 8.3. A várakozási idő leteltét követő kifizetések a tagdíjfizetés nélkül vezetett egyéni számláról... 18 9. KILÉPÉS A PÉNZTÁRBÓL... 18 9.1. A kilépési szándék bejelentésének hatásai... 19 9.2. A kifizetés esedékessége... 19 9.3. A kilépéshez szükséges íratok... 19 9.4. Elszámolás kilépéskor... 20 10. TAGDÍJNEMFIZETÉS MIATTI TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉS (KIZÁRÁS) A VÁRAKOZÁSI IDŐ LETELTÉVEL... 21 10.1. Eljárás a tagdíjnemfizetés miatti tagsági jogviszony megszűnése esetén... 21 10.2. A kifizetés esedékessége... 21 ÁTLÉPÉS MÁS PÉNZTÁRBA... 22 11. ÁTLÉPÉS MÁSIK NYUGDÍJPÉNZTÁRBA... 22 11.1. Az átlépéshez szükséges íratok... 22 11.2. Az átlépés fordulónapja... 22 2
11.3. Az egyéni számla összegének átutalása... 22 11.4. Az átlépés költségei... 23 12. ÁTLÉPÉS EGÉSZSÉG-, VAGY ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRBA... 23 12.1. Eljárás egészség-, vagy önsegélyező pénztárba történő átlépés esetén... 23 A KEDVEZMÉNYEZETTEKET (ÖRÖKÖSÖKET) MEGILLETŐ KIFIZETÉSEK... 24 13. A KEDVEZMÉNYEZETTEK... 24 13.1. A kedvezményezett jelölés szabályai... 24 13.2. A kedvezményezett jelölés dokumentumai... 25 13.3. A kedvezményezetti összeg megállapítása... 25 13.4. A kedvezményezetti jogosultság érvényesítéséhez szükséges íratok... 26 13.5. A kedvezményezetti jogosultság esedékessége... 26 14. KEDVEZMÉNYEZETTI JOGOSULTSÁG A FELHALMOZÁSI IDŐSZAKBAN... 27 14.1. A tagdíjfizetés folytatása... 27 14.2. Számla nyitása tagsági viszony létesítése nélkül... 28 14.3. Egyösszegű kifizetés kedvezményezett részére... 28 14.4. A kedvezményezetti összeg felhasználása támogatói adományként... 28 14.5. A kedvezményezetti összeg átutalása másik nyugdíjpénztárba... 28 15. KEDVEZMÉNYEZETTI JOGOSULTSÁG A SZOLGÁLTATÁSI IDŐSZAKBAN... 28 A PÉNZTÁR JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE... 29 16. JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉS... 29 16.1. Végelszámolás... 29 16.1.1. Átlépés másik pénztárba... 29 16.1.2. Egyösszegű felvétel... 29 16.1.3. Eljárás a nyilatkozatot nem tevő pénztártagok esetében... 29 16.2. Felszámolás... 30 TAGI KÖLCSÖN ÉS TAGI LEKÖTÉS... 30 17. JOGOSULTSÁG TAGI KÖLCSÖNRE... 30 17.1. A tagi kölcsön szabályai... 30 17.2. A kölcsön igénylése... 31 17.3. Szerződés a kölcsönre... 31 17.4. A kölcsön folyósítása... 31 17.5. A kölcsön lejárata... 31 17.6. A kölcsön visszafizetése... 31 17.7. A kölcsön visszafizetésének elmulasztása... 32 18. Tagi lekötés... 32 18.1. Rendelkezés tagi lekötésről... 32 18.2. A tagi lekötés felvezetése az egyéni nyugdíjszámlára... 33 18.3. Hitelintézeti igény érvényesítése... 33 18.4. A tagi lekötés törlése... 33 KIFIZETÉSI SZABÁLYOK... 34 19. KIFIZETÉS TELJESÍTÉSE... 34 19.1. A kifizetések költsége... 34 19.2 Felelősség a kifizetésekért... 34 EGYÉB ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYOK... 34 20. ELSZÁMOLÁS KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG... 34 20.1. Az elszámolás időpontja... 35 20.2. Az elszámolás formája... 35 20.3. A végleges elszámolás időpontja... 35 20.4. A hozam felosztása... 35 21. A NYUGDÍJPÉNZTÁR ÁLTAL FELSZÁMÍTHATÓ EGYÉB KÖLTSÉGEK FAJTÁI ÉS MÉRTÉKE... 36 ZÁRADÉK... 37 3
A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztárának Szolgáltatási és Elszámolási Szabályzata Jelen szabályzat tartalmazza a pénztár alapszabálya 4.1. pontja szerinti szolgáltatások, a 4.8. pontja szerinti kifizetések és az 5.7. pontja szerinti, a tagsági jogviszony átlépéssel, kilépéssel, a Pénztár jogutód nélküli megszűnésével, a tagdíjfizetés elmulasztása esetén a jogviszony Pénztár általi megszüntetésével és a pénztártag halálával a kedvezményezetteket (örökösöket) megillető követelések igénylésére, teljesítésére, felvételére, továbbá a tagi kölcsön igénylésére, folyósítására és visszafizetésére vonatkozó elszámolási szabályokat, a tagi lekötés szabályait, valamint a Pénztár által felszámítható költségek fajtáit és mértékét. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a pénztártaggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik. Az ezzel kapcsolatos elszámolási módszert az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII.26.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: Öbr.) felhatalmazása alapján a Pénztár Igazgatótanácsa jelen szabályzat elfogadásával az alábbiakban határozza meg: A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag tagi kölcsönnel és annak járulékaival (kamat, adó), illetve a tagi lekötés kétszeresével csökkentett követelése (a továbbiakban: szolgáltatásra, illetve kifizetésre rendelkezésre álló összeg) 85%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a jogosultság igazolásának időpontjától számított 15 napon belül végzi el a Pénztár. A fennmaradó 15% és a jogosultság igazolásának időpontját magában foglaló negyedévre járó hozam kifizetését (azaz a végleges elszámolást, amennyiben a tag számláján nincs tagi lekötés felvezetve), és ezzel együtt az egyéni számla lezárását, valamint a tagsági jogviszony megszüntetését a jogosultság igazolásának időpontját magában foglaló negyedévet követő 50 napon belül végzi el. Tagi lekötés esetén a számla lezárását, a végleges elszámolást, valamint a tagsági jogviszony megszüntetését a Pénztár a lekötés törlésének vagy a hitelintézeti igény érvényesítésének időpontját magában foglaló negyedévet követő 50 napon belül végzi el. I. Szolgáltatások 1. A pénztár szolgáltatásai a nyugdíjkorhatár elérésekor A pénztár alapszabályának 4.1. pontja szerint a tagoknak nyújtott szolgáltatások: - a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg egyösszegű kifizetése, - határozott, a tag döntése szerinti 3 és 25 év közötti időtartamon keresztül folyósított járadék, - az egyösszegű kifizetés és az előző bekezdés szerinti járadék kombinációja. 4
1.1. A nyugdíjkorhatár elérése A pénztár szolgáltatásainak esedékességére irányadó nyugdíjkorhatárt a pénztár alapszabálya az 1993. évi XCVI. törvény a továbbiakban Öpt. - 2. (5) bekezdés a) pontjával összhangban határozza meg. Nyugdíjkorhatár: a.) A pénztár szolgáltatásainak igénybevétele szempontjából a nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár, továbbá b.) az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül. Nyugdíjszolgáltatásra jogosultak a szolgáltatás igénylésének időpontjától függetlenül azok a pénztártagok is, akik részére 2012. január 1-ét megelőző kezdő nappal rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A nyugdíjkorhatár betöltésével a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra. Teendők a nyugdíjkorhatár elérésekor Az a.) pont szerinti nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztár a tagot szükség szerint tájékoztatja az egyéni számláján felhalmozott megtakarításairól, az igénybe vehető pénztári szolgáltatásokról, illetve a tagnak az Öpt. 47. (5) bek.-ében foglalt nyilatkozattételi kötelezettségéről. A b.) pont szerinti korhatár betöltésekor a jogosultságot igazoló dokumentumokat a tagnak be kell nyújtania a pénztárhoz.. Az Öpt. 47. (5) bek.-e szerinti nyilatkozattételi kötelezettség keretében a nyugdíjkorhatárt elérő, illetve jogosult pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy a) egyösszegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy b) az egyéni számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy c) a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy d) az egyéni számláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja és a tagdíjat tovább nem fizeti. A pénztárnak mindaddig, amíg a tag az Öpt. 47. (5) bek.-e szerinti nyilatkozatot nem küldi vissza, a nyugdíjkorhatár betöltése utáni tagdíjfizetés vállalására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Az ettől eltérő eljárás leghamarabb a nyilatkozat beérkezését követő hónap első napjától lehetséges. Amennyiben a pénztártag a d) pont szerinti választási lehetőséggel él, úgy a Pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát a mindenkori egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de leg- 5
feljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési és likviditási tartalék javára jóváírni. 1.2. A szolgáltatási igény megnyílása és hatásai A szolgáltatás leghamarabb a nyugdíjkorhatár betöltésekor, illetve a jogosultsági feltételek igazolásakor igényelhető, de igénybevétele nem kötelező. A nyugdíjkorhatár betöltését, illetve a jogosultsági feltételek igazolását követően a szolgáltatás bármikor igényelhető. Az igényérvényesítés az 1.4. pont szerinti jogosultság igazolásának időpontjától kezdődően a tagdíjfizetést, és az egyéni számlán történő további felhalmozás lehetőségét megszünteti, a tagsági viszony viszont csak a taggal való teljes körű elszámolás napjával (végleges elszámolással) szűnik meg. 1.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges íratok A szolgáltatás igénybevételéhez az alábbi okiratok szükségesek: - kitöltött, aláírt szolgáltatás igénylő nyomtatvány, vagy a szolgáltatás igénylésére vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat, - a jogosultságot igazoló okirat, illetve hiteles másolatának csatolása, ha a tag a nyugdíjkorhatárt, illetve a jogosultságot az 1.1 pont b.) alpontja szerint érte el, - a tag személyazonosságát igazoló okirat, - tagsági okirat, - a már folyósított járadék időtartamának megváltoztatása esetén a szabályosan kitöltött kérelem, A pénztár az igénylés mellé benyújtott okiratokról másolatot készíthet. Ha a nyilvántartott adatok egyértelműek, akkor a pénztár a tagsági okirat eredeti záradékolt belépési nyilatkozat benyújtásától eltekint. Az igénylést a tag a csatolandó okiratokkal együtt - közvetlenül a pénztárirodához vagy a tagcsoportja szerinti pénztármegbízotthoz nyújthatja be. A pénztármegbízott az igénylést haladéktalanul továbbítja a pénztárirodához. 1.4. Eljárás a szolgáltatási igény benyújtása esetén A szolgáltatási igény benyújtása estén a jogosultság igazolásának időpontjával a tag egyéni számláját le kell zárni, és részére szolgáltatási számlát kell nyitni az egyéni számláján lévő összegnek - a szolgáltatás típusának megfelelő - szolgáltatási tartalékba történő átvezetésével. A jogosultság igazolásának időpontja az az időpont, amelytől kezdődően a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az 1.3. pontban felsorolt iratok a Pénztárnál hiánytalanul rendelkezésre állnak, a tag a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, valamint a tag számláján tagdíjjóváírás már nem kerül felvezetésre. Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő tagnak tagi kölcsöntartozása van, vagy a tag egyéni számláján tagi lekötés van felvezetve, úgy sem a tagi kölcsöntartozás, sem a lekötött összeg a szolgáltatás alapjául nem vehető figyelembe. Tagi kölcsöntartozás esetén a Pénztár a szolgáltatási tartalékba való átvezetést megelőzően a vissza nem fizetett tagi kölcsönt, annak kamatait és adóját az egyéni számla terhére elszámolja, és csak a fenn- 6
maradó rész, mint szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg kerül át a szolgáltatási számlára. Tagi lekötés esetén a lekötött összeg kétszeresét a Pénztár a tag szolgáltatási számláján zárolja, és csak a számlán kimutatott összegnek a tagi lekötés kétszeres összegével csökkentett része, mint szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg képezheti a szolgáltatás alapját. A tagi lekötés törlését vagy a hitelintézeti igény érvényesítését követően a szolgáltatási számlán még meglévő összeg tekintetében a Pénztárnak a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárnia. A Pénztár a szolgáltatással kapcsolatos elszámolásról a szolgáltatást igénylő tagját írásban értesíti. A tagi lekötés törlését a Pénztárnál a tag, a tag halála esetén a kedvezményezett, valamint a hitelszerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi lekötéssel biztosított követelés megszűntének egyidejű igazolása mellett. Amennyiben a hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott összegből felvételt teljesített volna. Ez az összeg tehát nem szolgáltatásnak, hanem kifizetésnek minősül és így erre az összegre nézve a kifizetésre vonatkozó szabályok (ld. II. rész) az irányadók. Ebben az esetben a Pénztár az összeg adóköteles része után felszámítandó adóelőleg összegével és a hitelintézet részére kifizetett összeggel, a kifizetés- és utalás költségével megterheli a tag számláját, és a hitelintézet részére teljesített kifizetésről, az azzal kapcsolatos adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítéséről, továbbá a tagot terhelő Eho megfizetésének és bevallásának szabályairól a pénztártagot a kifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatja. 2. Egyösszegű szolgáltatás Az egyösszegű szolgáltatás a tag egyéni számláján felhalmozott megtakarításából az 1.4. pontban leírtak szerint meghatározott szolgáltatásra rendelkezésre álló összegnek egyösszegben, de figyelemmel a Pénztár által alkalmazott elszámolási módszerre is két lépésben történő kifizetését és a tagsági viszony - tagi lekötés esetén a lekötés törlését vagy a hitelintézeti igény érvényesítését követő - megszűnését jelenti. A tagsági viszony a végleges elszámolással megállapított összeg kifizetésének napjával szűnik meg. 2.1. Az egyösszegű szolgáltatás esedékessége Az egyösszegű szolgáltatás esedékessége a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg 85 %- a tekintetében az igénylés benyújtását legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltését -, illetve a jogosultság igazolásának időpontját követő 15. nap, a fennmaradó 15 % és a jogosultság igazolásának időpontját magában foglaló negyedévre járó hozam tekintetében pedig a jogosultság igazolásának időpontját magában foglaló negyedévet követő 50. nap. A feltételek előírt igazolása esetén az egyösszegű szolgáltatást legkésőbb az esedékességek napjáig kell teljesíteni e szabályzat kifizetésre vonatkozó előírásai szerint. A 15 %- os rész és az igénybejelentés negyedévére járó hozam kifizetése - tagi lekötés hiányában - egyben a végleges elszámolást is jelenti a tag számlájának egyidejű lezárásával és tagsági jogviszonyának egyidejű megszűntetésével. Ha a nyugdíjkorhatár betöltésének, vagy a feltételek igazolásának hiánya miatt ezek a határidők nem tarthatók, a szolgáltatási igényt írásban az ok megjelölésével - el kell utasítani. 7
Amennyiben a tag számlájára tagi lekötés került felvezetésre, úgy a tag számláján a lekötés törlését vagy a hitelintézeti igény érvényesítését követően még megmaradó összeg kifizetésének esedékessége tekintetében az egyösszegű szolgáltatás esedékességére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy ebben az esetben a jogosultság igazolásának időpontja a lekötés törléséről szóló igazolás Pénztár általi elfogadásának, illetve hitelintézeti igény érvényesítése esetén az érvényesített összeg átutalásának az időpontja. Ebben az esetben tehát a végleges elszámolást a lekötés törlését vagy a hitelintézeti igény érvényesítését magában foglaló negyedévet követő 50 napon belül kell elvégezni, egyidejűleg a tag számlájának lezárásával, követelésének kifizetésével és tagsági jogviszonyának megszűntetésével. A Pénztár a szolgáltatást igénybevevő tagját a végleges elszámolásról írásban értesíti. 2.2. Levonás az egyösszegű szolgáltatásból A pénztár a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg 85 %-a tekintetében a kifizetési költséget, az utalás költségét és a személyi jövedelemadó-köteles szolgáltatás esetén a mindenkori érvényes adójogszabályok szerinti adóelőleg összegét a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg 85%-ból, a fennmaradó 15 % tekintetében az utalás költségét és a személyi jövedelemadó-köteles szolgáltatás esetén az esetlegesen még fennmaradó adóköteles rész után felszámítandó adóelőleg összegét a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg 15 %-ának a még jóváírt hozammal korrigált összegéből levonja. A kifizetés- és utalás költségét, a levont adóelőleg összegét és az adó alapját, a levonás jogcímét, valamint a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg megállapításátaz elszámolásról, illetve a végleges elszámolásról szóló értesítés tartalmazza. Személyi jövedelemadó köteles az egyösszegű szolgáltatás a 2012.12.31-ig tagsági jogviszonyt létesített pénztártagok esetében akkor, ha a nyugdíjszolgáltatásra jogosult pénztártag tagsági jogviszonya nem a nyugdíjszolgáltatás teljesítése évét megelőző harmadik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett. Ha azonban a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság rokkanttá nyilvánítás, egészségkárosodás, megváltozott munkaképesség alapján keletkezett, a szolgáltatás a tagsági jogviszony hosszától függetlenül adómentes. A 2013.01.01-től tagsági jogviszonyt létesített pénztártagok esetében az egyösszegű szolgáltatás akkor adóköteles, ha a nyugdíjszolgáltatásra jogosult pénztártag tagsági jogviszonya nem a nyugdíjszolgáltatás teljesítése évét megelőző tizedik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett. Ha azonban a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság rokkanttá nyilvánítás alapján keletkezett, a szolgáltatás a tagsági jogviszony hosszától függetlenül adómentes. 3. Járadékszolgáltatás A pénztár járadékszolgáltatásként meghatározott időtartamon át pénzügyi járadékot folyósít a tag egyéni számláján felhalmozott megtakarításaiból az 1.4. pontban leírtak szerint meghatározott szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg terhére. A 2012.12.31-ig tagsági jogviszonyt létesített pénztártagok esetében a járadékszolgáltatás akkor adómentes, ha a nyugdíjszolgáltatásra jogosult pénztártag tagsági jogviszonya az adott járadéktag kifizetése évét megelőző harmadik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, vagy a járadékfolyósítás első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökken (ld. 3.2. pont), vagy jogosultsá- 8
ga rokkanttá nyilvánítása, egészségkárosodása, megváltozott munkaképessége alapján keletkezett. A 2013.01.01-től tagsági jogviszonyt létesített pénztártagok esetében a járadékszolgáltatás akkor adómentes, ha a nyugdíjszolgáltatásra jogosult pénztártag tagsági jogviszonya az adott járadéktag kifizetése évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, vagy a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett. 3.1. Határozott, 3 és 25 év közötti időtartamon keresztül folyósított pénzügyi járadék A szolgáltatásra jogosult tag a szolgáltatás megnyílásakor választhat meghatározott időtartamra szóló pénzügyi járadékot. Ebben az esetben a Pénztár a meghatározott időtartamig mindenképpen teljesíti a járadék folyósítását, feltéve, hogy a kiszámított járadék öszszege eléri a járadéknak a jelen szabályzatban meghatározott legkisebb folyósítható öszszegét. 3.1.1. A járadék időtartama A járadék időtartama 3 és 25 év között lehet. Az időtartam a folyósítás során figyelemmel a járadék legkisebb folyósítható összegére is - megváltoztatható, csökkenthető illetve növelhető. A járadékszolgáltatás megszüntetésével a tag szolgáltatási számláján megmaradt összeg egy összegben felvehető. 3.1.2. A járadék folyósítás gyakorisága A járadék éves, negyedéves és havi járadék lehet. 3.1.3. A járadék összegének megállapítása A járadék összegét az igényelt járadékfolyósítási évek és a kifizetés költségével csökkentett szolgáltatási számla 1.4. pontban leírtak szerint meghatározott szolgáltatásra rendelkezésre álló összege alapján kell meghatározni. Az induló járadék kiszámítása: Éves járadék összege = szolgáltatásrarendelkezé sreállóösszeg- kifiz.ktsg. folyósítás i évekszáma Negyedéves járadék összege = szolg- ra rendelkezésreállóösszeg kifizktsg.. 4 folyósítási évek száma Havi járadék összege = szolgáltatásrarendelkezésreálló összeg kifiz. ktsg. 12 folyósítási évek száma A járadék összegének évenkénti átszámítása A járadék összegét évente át kell számolni. Az átszámítás az év június 30-ával esedékes. Az átszámítás szabálya: A járadék összege = szolg. ra. rend. re. álló. összeg június 30 án kifiz. ktsg., ahol hátralévő gyakorisági idöszakok száma 9
a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg június 30-án = előző átszámításkor a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg csökkentve az akkori kifizetés költségével előző átszámítás óta június 30-ig kifizetett járadék + a hozamfelosztási szabályzat szerint ebben az időszakban negyedévenként elszámolt hozam. Az átszámolt járadék összegéről amely a szolgáltatási számla értékvesztése esetén az előző időszak járadékánál alacsonyabb összegű is lehet a tagot írásban legkésőbb július 15-ig értesíteni kell. Az átszámolt járadékot első ízben a július hónapot követő gyakorisági időszakra kell fizetni. A járadék összegének átszámítása a tag kezdeményezésére Ha a tag a járadék folyósítási időtartamát csökkenteni a járadékösszeg növelése -, vagy a folyósítás időtartamát növelni a járadékösszeg csökkenése, illetve a gyakorisági időszakot változtatni akarja, a járadék átszámítását legkésőbb a változtatási szándék pénztárhoz történő bejelentését követő negyedév első napjával végre kell hajtani. Az átszámítás szabálya: A járadék összege = szolgáltatásra rendelkezésre állóösszegaz átszámításnapján - kifiz.ktsg. a megváltozott tartamszerint hátralévő gyakorisági idöszakokszáma, ahol a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg az átszámítás napján = szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg az előző átszámításkor csökkentve az akkori kifizetés költségével előző átszámítás óta a jelen átszámítás időpontjáig kifizetett járadék + a hozamfelosztási szabályzat szerint ebben az időszakban negyedévenként elszámolt hozam. Az átszámolt járadék összegéről a tagot írásban legkésőbb az átszámítást követő 15. napig értesíteni kell. Az átszámolt járadékot első ízben az átszámítást követő, az átszámítás szerinti első gyakorisági időszakra kell fizetni. A járadék folyósítási időtartam a 25 évet a folyósítási időtartam növelése esetén sem haladhatja meg. 3.2. Határozott, 3 év időtartamon keresztül folyósított pénzügyi járadék, ahol a járadékfolyósítás 3 évében a járadék éves szinten az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökkenhet Amennyiben a 2012.12.31-ig tagsági jogviszonyt létesített szolgáltatást igénylő tagnak nincs meg az adómentes szolgáltatáshoz szükséges 3 éves tagsági viszonya (a tagsági viszony nem a szolgáltatás teljesítése évét megelőző harmadik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett), úgy a pénztártagnak lehetősége van olyan járadékszolgáltatás igénybevételére, amely az SZJA törvény értelmében adómentes: ebben az esetben azonban a járadékfolyósítás 3 évében a járadék éves szinten az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökkenhet. (Ez a típusú szolgáltatás a 2012.12.31. után létesített tagsági jogviszonnyal rendelkezők számára már nem vehető igénybe.) Az ilyen járadék időtartama 3 év lehet. Az időtartam a folyósítás során az adómentesség fenntartása mellett nem csökkenthető, ugyanakkor tekintettel a járadék legkisebb folyósítható összegére is növelhető, azonban a járadékfolyósítás első 3 évében a járadék éves szinten az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben ugyancsak nem csökken- 10
het. A járadékszolgáltatás megszüntetésével a tag szolgáltatási számláján megmaradt öszszeg egy összegben felvehető. Amennyiben a tag az ilyen járadékot a legalább hároméves időtartamra a legkedvezőbb, személyi jövedelemadó mentes kifizetési lehetőség mellett kéri, a járadék összegét a 3 járadékfolyósítási évre az 1.4. pontban leírtak szerint meghatározott szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg alábbi megosztása alapján kell meghatározni: 1) első évi járadék = szolgáltatásra rend. álló összeg * 38,87 % 2) második évi járadék = szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg * 33,04 % 3) harmadik évi járadék = szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg * 28,09 % A ténylegesen kifizethető járadék az első évben: a fentebb meghatározott első évi járadék - a kifizetés költsége; a második évben: második évi járadék kifizetés költsége + az előző járadékszolgáltatási év alatt elszámolt hozam; a harmadik évben: harmadik évi járadék kifizetés költsége + az előző járadékszolgáltatási év alatt elszámolt hozam A járadékszolgáltatás megszüntetésével a tag szolgáltatási számláján megmaradt összeg egy összegben felvehető. A negyedévenként fizetendő járadék összegét az adott évi ténylegesen kifizethető járadék összegének néggyel való elosztásával, a havi járadékot a negyedéves járadék hárommal történő elosztásával kell meghatározni. 3.3. Levonás a járadékból A pénztár az általa felszámított kifizetési költséget és a személyi jövedelemadó-köteles járadékszolgáltatás esetén a mindenkori érvényes adójogszabályok szerinti adóelőleg öszszegét a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg alapján meghatározott járadéktagokból levonja. A kifizetés költségét, a levont adóelőleg összegét és az adó alapját, a levonás jogcímét valamint a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg meghatározását a járadék, illetve a járadéktagok összegének megállapításáról, fizetéséről, illetve az elszámolásról és végelszámolásról szóló értesítés tartalmazza. Személyi jövedelemadó köteles a járadékszolgáltatás a 2012.12.31-ig tagsági jogviszonyt létesített pénztártagok esetében akkor, ha a nyugdíjszolgáltatásra jogosult pénztártag tagsági jogviszonya nem az adott járadéktag kifizetése évét megelőző harmadik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 %-ánál nagyobb mértékben csökken. Ha azonban a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság rokkanttá nyilvánítás, egészségkárosodás, megváltozott munkaképesség alapján keletkezett, a szolgáltatás a tagsági jogviszony hosszától és a folyósított járadék nagyságától függetlenül adómentes. 3.4. A járadék legkisebb összege A pénztár havi járadékként 10 000,- Ft-nál alacsonyabb összeget nem folyósít. Ha a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg a választott járadék-időtartam mellett legalább 36 hónapra havi 10 000,- Ft-ot meghaladó összegű járadékra nem nyújt fedezetet, a havi gyakoriságú kifizetést negyedéves (ha szükséges, akkor éves) folyósítási gyakoriságúra kell változtatni. A járadékfolyósítás időtartamát a választott folyósítási gyakoriság mellett nem lehet megváltoztatni, ha a változtatás eredményeként a szolgáltatásra rendelkezésre álló összeg 11
legalább 12 hónapra a havi 10 000,- Ft-ot meghaladó összegű járadékra nem nyújtana fedezetet. Ebben az esetben az időtartam csak a folyósítási gyakoriság megváltoztatása mellett lehetséges. 3.5. A járadék kifizetés időpontja A feltételek előírt igazolása esetén a járadékot első ízben az igénylés benyújtását legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltését -, illetve a jogosultság igazolásának időpontját követő 15. napig kell megállapítani és kifizetni. A további járadékfizetéseknek - havi járadék esetén minden hónap 10. napjáig, - negyedéves járadék esetén minden naptári negyedév első hónapjának 10. napjáig, - éves járadék esetén minden évben az első járadéktag kifizetésének hónapjával megegyező hónap 10. napjáig kell megtörténniük. Ha a nyugdíjkorhatár betöltésének, vagy a feltételek igazolásának hiánya miatt ez első járadék fizetésére vonatkozó határidő nem tartható, a járadékigényt írásban az ok megjelölésével - el kell utasítani. Kifizetés a járadék megszűnésével vagy megszüntetésével: Az utolsó járadéktag kifizetését követően a taggal szemben végleges elszámolásnak van helye. A végleges elszámolásra, a tag számlájának lezárására, fennmaradó követelésének kifizetésére, a tagsági jogviszonyának megszűnésére vonatkozóan a 2.1. pontban leírt szabályokat kell alkalmazni.. Ha a tag a járadékszolgáltatása megszüntetésével a járadékszolgáltatásra fel nem használt követelésének egyösszegű szolgáltatásként történő kifizetését kéri, akkor az elszámolást az erre irányuló igény Pénztárhoz történő beérkezését követő 15. napig kell elvégezni és az elszámolás szerinti összeg 85 %-át eddig az időpontig ki kell fizetni. A végleges elszámolásra, a tag számlájának lezárására, fennmaradó követelésének kifizetésére, a tagsági jogviszonyának megszűntetésére vonatkozóan a 2.1. pontban leírt szabályokat kell alkalmazni. 4. Egyösszegű - és járadékszolgáltatás együtt Egyösszegű- és járadékszolgáltatás a szolgáltatási igény megnyílásakor kérhető. A tagnak pontosan meg kell határoznia, hogy az egyéni számláján felhalmozott megtakarításából, illetve a szolgáltatásra rendelkezésre álló összegből mekkora összeget kér egyösszegű szolgáltatásként és mekkora összeget kér járadékszolgáltatásként igénybe venni. A járadékszolgáltatás időtartamát 3 25 év között kell meghatározni. E szolgáltatás egyösszegű részére egyebekben az egyösszegű szolgáltatásra, járadékrészére pedig a járadékszolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 12
II. A VÁRAKOZÁSI IDŐ LEJÁRTÁT KÖVETŐ KIFIZETÉSEK A pénztár alapszabályának 4.7. pontja szerint a pénztártag ha a nyugdíjkorhatárhoz kötött szolgáltatási jogosultsága hamarabb nem következett be - az egyéni számláján nyilvántartott összeget 10 év várakozási idő után felveheti. 5. Az egyéni számlához való hozzáférés lehetőségei a várakozási idő lejárta után A pénztártag a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számláján lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy a) a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, b) a pénztártagságát folytatja, és - legfeljebb háromévente egy alkalommal az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi, c) a pénztárból kilép, d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni számláján lévő összeget a pénztárban hagyja. Mindaddig, amíg a pénztártag más nyilatkozatot nem tesz, úgy kell tekinteni, hogy a várakozási idő lejártával a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, és a vállalt tagdíjat változatlanul fizeti. Amennyiben a pénztártag a d) pont szerinti választási lehetőséggel él, úgy a Pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát a mindenkori egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési és likviditási tartalék javára jóváírni. 5.1. A várakozási idő lejárta A várakozási idő (a tag pénztárba való belépésétől számítottan eltelt 10 év) időtartamának megállapítása a pénztár feladata. A várakozási időbe a más pénztárban megszerzett és igazolt várakozási idő is beszámít. A különböző önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakban párhuzamosan fennálló tagsági jogviszonyok alatt egyidejűleg eltelt várakozási idők csak egyszeresen vehetőek figyelembe. A pénztárba belépő kedvezményezettek várakozási idejébe az elhunyt (kedvezményező) pénztártag várakozási idejét is be kell számítani (ld. 14.1. pont). 5.2. Teendők a várakozási idő lejártakor A várakozási idő lejártát követően a Pénztár az erre szolgáló nyilatkozat-nyomtatvány átadásával tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számláján lévő összeghez való hozzáférés 13
(5. pontban felsorolt) lehetőségeiről, és gondoskodik az erre szolgáló nyilatkozat pénztártag általi kitöltetéséről, valamint a tag nyilatkozata szerinti választás teljesítéséről. 6. A várakozási idő leteltét követően az egyéni számla teljes összegének felvétele a pénztártagság folytatása mellett Az egyéni számla teljes összegének felvétele a várakozási idő lejártakor vagy azt követően, de még a felhalmozási időszakban az addig felhalmozott, az esetleges tagi kölcsöntartozás (tőke, kamat) összegével és adójával, vagy a tagi lekötés összegének kétszeresével csökkentett megtakarítás és hozamai (a továbbiakban: kifizetésre rendelkezésre álló összeg) egyösszegű, de figyelemmel a Pénztár által alkalmazott elszámolási módszerre is, két lépésben történő kifizetését jelenti, amely a további tagdíjfizetést és a tagsági jogokat nem érinti. Ez a lehetőség azt a tagot is megilleti, akinek egyéni számlájáról a Pénztár részösszegű kifizetést, vagy teljes egyösszegű kifizetést már korábban is teljesített, valamint a tagi lekötés terhére pénzintézeti igényt teljesített, azonban az újabb kifizetés leghamarabb a korábbi kifizetést, illetve a pénzintézeti igény teljesítését követő három év elteltével lehetséges. 6.1. A teljes egyösszegű kifizetésre jogosultság megnyílása és a kifizetés hatásai A teljes egyösszegű kifizetés első alkalommal leghamarabb a várakozási idő lejártát követő nappal teljesíthető. A teljes egyösszegű kifizetést később is lehet igényelni, legkésőbb azonban a felhalmozási időszak végéig, azaz a szolgáltatási igény - 1.1. pont szerinti - megnyílásáig. Két teljes egyösszegű-, vagy rész- és teljes egyösszegű kifizetés, valamint a tagi lekötés terhére történő pénzintézeti igény teljesítése és a kért újabb kifizetés időpontja között három évnek kell eltelnie. A teljes egyösszegű kifizetés a tagsági jogviszony és a tagdíjfizetés folyamatosságát nem érinti. 6.2. A teljes egyösszegű kifizetés esedékessége A teljes egyösszegű kifizetés esedékessége a kifizetésre rendelkezésre álló összeg 85 %-a tekintetében a jogosultság igazolásának időpontjától legkorábban a várakozási idő lejártától, illetve az előző rész-, vagy teljes egyösszegű kifizetés utáni hároméves időszak lejártától számított 15. nap, a fennmaradó rész tekintetében pedig a jogosultság igazolásának időpontját magában foglaló negyedévet követő 50. nap. A jogosultság igazolásának időpontja az az időpont, amelytől kezdődően a kifizetés teljesítéséhez szükséges, a 6.3. pontban felsorolt iratok a Pénztárnál hiánytalanul rendelkezésre állnak, továbbá amely időpontig a tag kötelező 10 év várakozási ideje letelt és nyugdíjszolgáltatásra még nem jogosult, illetve a nyugdíjszolgáltatást még nem igényelte, valamint az előző rész- vagy teljes összegű kifizetéstől számítottan legalább három év eltelt. 14
Az előírt íratok benyújtása esetén, a kifizetéseket legkésőbb az esedékességek napjáig kell teljesíteni e szabályzat kifizetésre vonatkozó előírásai szerint. Ha az iratok hiányos benyújtása miatt ezek a határidők nem tarthatók, a kifizetést a hiánypótlást követő 15 napon belül kell megkezdeni. Ha a 85 %-os rész kifizetése esedékességének időpontjáig a várakozási idő nem jár le, vagy ha az előző rész- vagy teljes összegű kifizetéstől, illetve a hitelintézeti igény teljesítésétől számított 3 éves időszak eddig az időpontig nem telik el, az igényt írásban el kell utasítani. 6.3. A teljes egyösszegű kifizetés igénybevételéhez szükséges íratok A kifizetés igénybevételéhez az alábbi okiratok szükségesek: - kitöltött, aláírt igénylő nyomtatvány, vagy az igénylésre vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat, - a tag személyazonosságát igazoló okirat, Az igénylést a tag közvetlenül a pénztárirodáshoz vagy a tagcsoportja szerinti pénztármegbízotthoz nyújthatja be. A pénztármegbízott az igénylést haladéktalanul továbbítja a pénztárirodához. 6.4. Eljárás a teljes egyösszegű kifizetés igény benyújtása esetén Az igény benyújtása estén a jogosultság igazolásának időpontját követően, de legkésőbb a 85 %-os rész kifizetése esedékességének napjáig a kifizetésre rendelkezésre álló összeget meg kell állapítani és annak 85 %-át a Pénztár által felszámított kifizetési költség, az utalás költsége és a mindenkori érvényes adójogszabályok szerinti adóelőleg levonása után ki kell fizetni (át kell utalni). A kifizetésre rendelkezésre álló összegből fennmaradó részt és a jogosultság igazolásának negyedévére járó hozamot a negyedévet követő 50. napig kell elszámolni és az utalás költségével csökkentve kifizetni. Amennyiben az igénylőnek tagi kölcsöntartozása van, úgy a tartozás teljes összege (viszsza nem fizetett tagi kölcsön és kamata) azonnal esedékessé válik, és annak összegét és adóját a teljes egyösszegű kifizetést megelőzően az egyéni számlával szemben a VI. fejezetben leírt szabályok szerint - érvényesíteni kell. A pénztár a taggal szembeni, az Öpt. és Öbr. előírásai szerint érvényesíthető követelését (kifizetés- és utalás költsége) a kifizetésre rendelkezésre álló összeg terhére az elszámoláskor érvényesíti. A pénztár a személyi jövedelemadó-köteles kifizetés esetén a kifizetésre rendelkezésre álló összegből az - adóelőleg összegét levonja, az egészségügyi hozzájárulás fizetés szabályairól a tagot tájékoztatja. A levont adóelőlegek összegét és az adó alapját, a levonás jogcímét, továbbá a kifizetésre rendelkezésre álló összeg és a kifizetés-, utalás költségének megállapítását az elszámolásról szóló értesítés tartalmazza. 6.5. A teljes összeg ismételt felvétele Az újabb teljes egyösszegű kifizetésre az első teljes egyösszegű kifizetés szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A teljes egyösszegű kifizetések közötti, vagy a teljes egyöszszegű- és részösszegű kifizetés közötti - az Öpt. előírásai szerinti - három év leteltét az egyes kifizetések teljesítése (átutalása, tagi lekötés érvényesítése) között eltelt 3 év jelenti. 15
7. A várakozási idő leteltét követően az egyéni számla részösszegének felvétele a pénztártagság folytatása mellett Az egyéni számla részösszegének felvétele a várakozási idő lejártakor, vagy azt követően, de még a felhalmozási időszakban a 7.4 pontban leírtak szerint megállapított kifizetésre rendelkezésre álló összeg egy részének legfeljebb háromévente egy alkalommal történő - felvételét jelenti, amely a további tagdíjfizetést és a tagsági jogokat nem érinti. Lehetősége van a pénztártagnak arra is, hogy részösszegként csak az adómentes hozamot vegye fel, vagy a befizetések, azaz a tőke és hozam arányát, összegét külön-külön is megjelölve kérje a kifizetést. Ez a lehetőség azt a tagot is megilleti, aki korábban egyéni számlájának teljes összegét, vagy annak egy részét már felvette, leghamarabb azonban az előző kifizetést követő három év elteltével lehetséges az újabb kifizetés. 7.1. A részösszegű kifizetés lehetősége és a kifizetés hatásai A részösszegű kifizetés első ízben leghamarabb a várakozási idő lejártát követő nappal teljesíthető. A részösszegű kifizetéseket később is lehet igényelni, legkésőbb azonban a felhalmozási időszak végéig, azaz a szolgáltatási igény - 1.1 pont szerinti - megnyílásáig. Két részösszegű-, vagy rész- és teljes egyösszegű kifizetés, valamint a tagi lekötés terhére történő pénzintézeti igény teljesítése és a kért újabb kifizetés időpontja között három évnek kell eltelnie. A részösszegű kifizetés a tagdíjfizetés és a tagsági jogviszony folyamatosságát nem érinti. 7.2. A részösszegű kifizetés esedékessége Amennyiben a felvenni kívánt összeg nem haladja meg a kifizetésre rendelkezésre álló összeg 85 %-át, úgy a részösszegű kifizetés esedékessége a jogosultság igazolásának időpontjától legkorábban a várakozási idő lejártától, illetve az előző rész-, vagy teljes öszszegű kifizetés utáni hároméves időszak lejártától számított 15. nap. Amennyiben a felvenni kívánt összeg meghaladja a kifizetésre rendelkezésre álló összeg 85 %-át, akkor az esesékesség az összeg 85 %-a tekintetében a jogosultság igazolásának időpontjától számított 15. nap, a fennmaradó rész tekintetében pedig a jogosultság igazolásának időpontját magában foglaló negyedévet követő 50. nap. A jogosultság igazolásának időpontja az az időpont, amelytől kezdődően a kifizetés teljesítéséhez szükséges, a 7.3. pontban felsorolt iratok a Pénztárnál hiánytalanul rendelkezésre állnak, valamint amely időpontig a tag kötelező 10 év várakozási ideje letelt és a nyugdíjszolgáltatást még nem vette igénybe, továbbá az előző rész- vagy teljes összegű kifizetéstől számítottan legalább három év eltelt. Az előírt íratok benyújtása esetén, a kifizetéseket legkésőbb az esedékességek napjáig kell teljesíteni e szabályzat kifizetésre vonatkozó előírásai szerint. Ha az iratok hiányos benyújtása miatt ez a határidő nem tartható, a kifizetést a hiánypótlást követő 15 napon belül kell teljesíteni. Ha a 85 %-os rész kifizetése esedékességének időpontjáig a várakozási idő nem jár le, vagy ha az előző rész- vagy teljes összegű kifizetéstől, illetve a hitel- 16
intézeti igény teljesítésétől számított hároméves időszak eddig az időpontig nem telik el, az igényt írásban az ok megjelölésével - el kell utasítani. 7.3. A részösszegű kifizetés igénybevételéhez szükséges íratok A kifizetés igénybevételéhez az alábbi okiratok szükségesek: - kitöltött, aláírt igénylő nyomtatvány, vagy az igénylésre vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat, - a tag személyazonosságát igazoló okirat. Az igénylést a tag közvetlenül a pénztárirodához vagy a tagcsoportja szerinti pénztármegbízotthoz nyújthatja be. A pénztármegbízott az igénylést haladéktalanul továbbítja a pénztárirodához. 7.4. Eljárás a részösszegű kifizetési igény benyújtása esetén Az igény benyújtása esetén a jogosultság igazolásának időpontját követően, de legkésőbb a 85 %-os rész kifizetése esedékességének napjáig a kifizetésre rendelkezésre álló összeget meg kell állapítani és abból a kérelmezett összeget, illetve a kifizetésre rendelkezésre álló összeg 85 %-át meghaladó igény esetén a 85 %-ot a Pénztár által felszámított kifizetési-, utalási költség és a mindenkori érvényes adójogszabályok szerint számított adóelőleg levonása után - ki kell fizetni (át kell utalni). A 85 %-ot meghaladó igény esetén a kifizetésre rendelkezésre álló összegből fennmaradó részt és a jogosultság igazolásának negyedévére járó hozamot a negyedévet követő 50. napig kell elszámolni és az utalás költségével csökkentve kifizetni. Részösszegű kifizetés esetén a kifizetésre rendelkezésre álló összeget az alábbiak figyelembevételével kell megállapítani: a) Amennyiben a tagnak tagi kölcsöntartozása van és annak teljes összegét (vissza nem fizetett tagi kölcsön és kamata), valamint adóját a számlán maradó összeg nem fedezné, úgy a tartozásból az egyéni számlán maradó részt meghaladó tartozás azonnal esedékessé válik, és azt annak adójával együtt - a részösszegű kifizetés teljesítését megelőzően az egyéni számlával szemben a VI. fejezetben leírt szabályok szerint - érvényesíteni kell. b) Amennyiben a tag egyéni számláján tagi lekötés van felvezetve, úgy a kifizetésre rendelkezésre álló összeget a 6. pontban leírtakkal azonos módon kell megállapítani. A pénztár a taggal szembeni, az Öpt. és Öbr. előírásai szerint érvényesíthető követelését. ( kifizetés-, utalás költsége) az elszámoláskor a kifizetésre rendelkezésre álló összeg terhére érvényesíti. A pénztár a személyi jövedelemadó-köteles kifizetés esetén a kifizetésre rendelkezésre álló összegből az adóelőleg összegét levonja, az egészségügyi hozzájárulás fizetés szabályairól a tagot tájékoztatja. A levont adóelőlegek összegét és az adó alapját, a levonás jogcímét, továbbá a kifizetésre rendelkezésre álló összeg és a kifizetés-, utalás költségének megállapítását az elszámolásról szóló értesítés tartalmazza. 17
7.5. Részösszeg ismételt felvétele Az ismételt részösszegű kifizetésre az első részösszegű kifizetés szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. Az egyes részösszegű kifizetések közötti, vagy a rész- és teljes egyösszegű kifizetés közötti - az Öpt. előírásai szerinti - három év leteltét az egyes kifizetések teljesítése (átutalása, tagi lekötés érvényesítése) között eltelt 3 év jelenti. 8. A várakozási idő leteltét követően az egyéni számla továbbvezetése tagdíjfizetés nélkül Az egyéni számla tagdíjfizetés nélküli továbbvezetése a várakozási idő lejártakor, vagy azt követően a tag erre irányuló írásbeli szándékénak bejelentése esetén lehetséges. A tagdíjfizetés nélküli számla vezetés esetén a támogatások az egyéni számlán jóváírhatók. A tagdíj meg nem fizetés kezdő időpontjától a tagdíjfizetés folytatásáig terjedő időszakra a Pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát a mindenkori egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási tartalék javára jóváírni. 8.1. A tagdíjfizetés megszűntetésének kezdete A tagdíjfizetés megszüntetése leghamarabb a várakozási idő lejártát követő hónap első napjától kérhető. Későbbi kérelem esetén, a tagdíjfizetés megszüntetése az erre irányuló kérelem pénztárhoz történő beérkezését követő hónap első napjától történik. 8.2. A tagdíjfizetés folytatása A tagdíjfizetés bármikor folytatható. A folytatás az erre irányuló bejelentés hónapját követő hónap vagy a tagdíjjóváírás hónapjának első napjától kezdődik. 8.3. A várakozási idő leteltét követő kifizetések a tagdíjfizetés nélkül vezetett egyéni számláról A tag a tagdíjfizetés nélkül vezetett egyéni számlájáról a várakozási idő lejártát követően a szolgáltatási igény megnyílásáig tartó felhalmozási időszak alatt a teljes egyösszegű vagy a részösszegű kifizetésre vonatkozó szabályok szerint kérhet kifizetést, illetve a pénztárból kiléphet. 9. Kilépés a pénztárból A pénztártag a várakozási idő lejártát követően bármikor, legkésőbb azonban a felhalmozási időszak végéig, azaz a szolgáltatási igény - 1.1. pont szerinti - megnyílásáig a pénztárból kiléphet. A kilépés a tagsági viszony megszüntetését, az egyéni számla lezárását és ezzel együtt az egyéni számla összege alapján a 6. pontban leírtak szerint megállapított kifizetésre rendelkezésre álló összeg egészének figyelemmel a Pénztár által alkalmazott elszámolási módszerre két lépésben történő kifizetését jelenti, amely a további felhal- 18
mozás lehetőségét megszünteti. Amennyiben a kilépő tag számláján tagi lekötés van felvezetve, úgy az egyéni számla lezárására és a végleges elszámolásra csak a lekötés törlését vagy a hitelintézeti igény érvényesítését követően kerülhet sor. 9.1. A kilépési szándék bejelentésének hatásai Kilépési szándék esetén a tagsági viszony megszüntetésére leghamarabb a várakozási idő lejártának napjával van lehetőség. Az igényérvényesítés a 9.4. pont szerinti jogosultság igazolásának időpontjával a tagdíjfizetést, és az egyéni számlán történő további felhalmozás lehetőségét és a tagsági viszonyt megszünteti. A kilépési szándék bejelentését követően a taggal el kell számolni, meg kell állapítani az őt megillető, a 6. pontban leírtak szerint megállapított kifizetésre rendelkezésre álló öszszeget. 9.2. A kifizetés esedékessége A kifizetés esedékessége a kifizetésre rendelkezésre álló összeg 85 %-a tekintetében a tagsági viszony kilépéssel történő megszüntetésére irányuló igény bejelentését, illetve a jogosultság igazolásának időpontját követő 15. nap, a fennmaradó rész tekintetében pedig a jogosultság igazolásának időpontját magában foglaló negyedévet követő 50. nap. A kifizetéseket - a Pénztár által felszámított kifizetési-, utalási költség és a mindenkori érvényes adójogszabályok szerint számított adóelőleg levonása után - legkésőbb az esedékességek napjáig kell teljesíteni e szabályzat kifizetésre vonatkozó előírásai szerint. Ha az iratok hiányos benyújtása miatt a 85 %-os rész kifizetésére előírt határidő nem tartható, a kifizetést a hiánypótlást követő 15 napon belül kell teljesíteni. Ha az esedékesség időpontjáig a várakozási idő nem járt le, az igényt írásban az ok megjelölésével - el kell utasítani. Amennyiben a tag számlájára tagi lekötés került felvezetésre, úgy a tag számláján a lekötés törlését vagy a hitelintézeti igény érvényesítését követően még megmaradó összeg kifizetésének esedékessége tekintetében a kilépés címén történt kifizetés esedékességére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy ebben az esetben a jogosultság igazolásának időpontja a lekötés törléséről szóló igazolás Pénztár általi elfogadásának, illetve hitelintézeti igény érvényesítése esetén az érvényesített összeg átutalásának az időpontja. Ebben az esetben tehát a végleges elszámolást a lekötés törlését vagy a hitelintézeti igény érvényesítését magában foglaló negyedévet követő 50 napon belül kell elvégezni, egyidejűleg a tag számlájának lezárásával és követelésének kifizetésével (átutalásával). 9.3. A kilépéshez szükséges íratok A kilépési szándékot írásban teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy a pénztár által rendszeresített nyilatkozaton, a személyazonosság egyidejű igazolása mellett lehet bejelenteni. 19
A bejelentés közvetlenül a pénztárirodához vagy a tag tagcsoportja szerinti pénztármegbízotthoz nyújtható be. A pénztármegbízott a bejelentést haladéktalanul továbbítja a pénztárirodához. Ha a pénztártag munkáltatójától tagdíj-hozzájárulásban részesül, a kilépést a tagnak a munkáltatójához is be kell jelenteni. Ennek elmaradásából származó következmények a tagot terhelik. 9.4. Elszámolás kilépéskor A jogosultság igazolásának időpontját követően, de legkésőbb a 85 %-os rész esedékességének napjáig a kifizetésre rendelkezésre álló összeget a 6. pontban foglaltak szerint kell megállapítani és annak 85 %-át eddig az időpontig ki kell fizetni (át kell utalni) A kifizetésre rendelkezésre álló összegből fennmaradó15 % és a jogosultság igazolásának időpontját magában foglaló negyedévre járó hozam elszámolását és kifizetését a negyedévet követ 50. napig, a negyedévre vonatkozó hozamfelosztást követően kell teljesíteni, amely - tagi lekötés hiányában - egyben a végleges elszámolást is jelenti a tag számlájának egyidejű lezárásával. A Pénztár a kilépő tagját a végleges elszámolásról írásban értesíti. A jogosultság igazolásának időpontja az az időpont, amelytől kezdődően a kilépéssel együttjáró kifizetés teljesítéséhez szükséges 10 év kötelező várakozási idő letelt, de a kilépni szándékozó a nyugdíjkorhatárt még nem érte el, továbbá a 9.3. pontban felsorolt iratok a Pénztárnál hiánytalanul rendelkezésre állnak, és a tag számláján tagdíjjóváírás már nem kerül felvezetésre. Amennyiben a kilépő tagnak tagi kölcsöntartozása van, úgy a Pénztár még a kifizetésre rendelkezésre álló összeg kifizetésének teljesítését megelőzően a vissza nem fizetett tagi kölcsönt, annak kamatait és adóját az egyéni számla terhére elszámolja, és csak a fennmaradó rész, mint kifizetésre rendelkezésre álló összeg kerülhet kilépés címén kifizetésre. Kilépéskor a pénztár a taggal szembeni, az Öpt. és Öbr. előírásai szerint érvényesíthető követelését (kifizetés- és utalás költsége) az elszámoláskor a kifizetésre rendelkezésre álló összeg terhére érvényesíti. A kifizetés a személyi jövedelemadó-törvény szabályai szerint adóköteles, a pénztár az adóelőleget a kifizetésre rendelkezésre álló összegből levonja, az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségről a tagot tájékoztatja. A levont adóelőlegek összegét és az adó alapját, a levonás jogcímét, továbbá a kifizetésre rendelkezésre álló összeg és a kifizetés-, utalás költségének megállapítását az elszámolásról szóló értesítés tartalmazza. Tagi lekötés esetén a lekötött összeg kétszeresét a Pénztár a tag egyéni számláján zárolja, és csak a számlán kimutatott összegnek a tagi lekötés kétszeres összegével csökkentett része, mint kifizetésre rendelkezésre álló összeg kerülhet kilépés címén kifizetésre. A tagi lekötés törlését vagy a hitelintézeti igény érvényesítését követően az egyéni számlán még meglévő összeg tekintetében a Pénztárnak a kilépés címén teljesített kifizetésre vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárnia. 20