A történeti táj védelme és az Európai tájegyezmény műhelykonferencia - Budapest, 2013. nov. 12. A Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma Soós Gábor Forster Központ Világörökség és Nemzetközi Főosztály
1972. Egyezmény a világ természeti és kulturális örökségének védelméről (Világörökség Egyezmény)
Az egyezmény célja -- a kiemelkedő egyetemes értékkel bíró kulturális vagy természeti örökség megőrzése a nemzetközi együttműködés eszközeivel -- Kiemelkedő egyetemes érték: kritériumrendszer, integritás és/vagy hitelesség, védelem, kezelés
Kulturális / természeti örökség meghatározása az Egyezményben Jelen Egyezmény szempontjából kulturális örökség -nek tekintendők a következők: műemlékek: [ ] épület-együttesek: [ ] helyszínek (sites): emberi alkotások, vagy ember és természet együttes alkotásai, valamint régészeti lelőhelyeket is magukban foglaló olyan területek, amelyek történelmi, esztétikai, etnológiai vagy antropológiai szempontból kiemelkedő egyetemes értékűek. Jelen Egyezmény szempontjából természeti örökség -nek tekintendők a következők: natural features: [ ]; geological and physiographical formations: [ ]; natural sites or precisely delineated natural areas of outstanding universal value from the point of view of science, conservation or natural beauty. természeti helyszínek vagy pontosan körülhatárolt természeti területek, melyek a tudomány, a megőrzés vagy a természeti szépség szempontjából kiemelkedő egyetemes értékűek.
A fogalom fejlődése 1972 Az egyezmény említi ember és természet együttes alkotásait ; 1992 a kultúrtáj fogalom kidolgozása, a biológiai sokféleség és a fenntartható tájhasználat fontossága
Kontextus 1980-as évek: antropológai fordulat - hitelesség, Nara Document, 1994 1994: Global Strategy a VÖ lista egyensúlya Korábbi definíciók: Sauer (1926), Wagner and Mikesell (1962), Melnick (1984), Birks et al. (1988) a fogalom kritikája: Európai Tájegyezmény elitista / hétköznapi
KULTÚRTÁJ (1992) ld. Működési Irányelvek, 2005 A kulturális kategóriába tartoznak, (site) az ember és természet közös alkotása, az Egyezmény 1. cikkelye szerint. Az emberi társadalom és település fejlődéséről tanúskodik a természeti környezet nyújtotta fizikai adottságok / lehetőségek közepette és az egymást követő külső és belső társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők hatására.
Kultúrtáj meghatározás (folyt.) Kiválasztásuk alapja kiemelkedő egyetemes értékük egy világosan meghatározott földrajzikulturális régióra jellemzőek egy ilyen régión megkülönböztető lényegi jegyeit illusztrálják. A kultúrtáj kifejezés az emberiség és természeti környezete közötti sokféle egymásra hatás manifesztációját jelenti.
Kultúrtáj meghatározás (folyt.) A kultúrtájakra jellemzőek a fenntartható földhasználati technikák, azon természeti környezet adta sajátosságok és korlátok között, melyben kialakulnak; valamint egy meghatározott spirituális viszony a természethez. A kultúrtájak megőrzése elősegíti a fenntartható földhasználatot és a táj természeti értékeinek megőrzését. A hagyományos földhasználati formák fennmaradása és a kultúrtájak megőrzése a világ számos részén a biológiai sokféleséget támogatja.
táj / kultúrtáj maga a táj fogalom is kulturális: adott emberi közösség és természeti környezete közötti (hosszú ideig tartó) kölcsönhatás terméke; Kultúrtáj hangsúlyozza az ember és környezete közötti kölcsönhatást, melyeknek eredete kulturális, és ami (tangible and intangible) kulturális értékeket hoz létre a tájban KEÉ
KRITÉRIUMOK (i-x) INTEGRITÁS ÉS és/vagy HITELESSÉG VÉDELEM ÉS KEZELÉS A KEÉ 3 pillére KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉK
Kulturális kritériumok (i) az emberi alkotószellem mesterműve; [MESTERMŰ] (ii) az emberi értékek egymásra hatásának jelentős eredménye egy bizonyos időszakon belül, vagy egy adott kulturális régióban az építészet vagy a technológia, a monumentális művészetek, a várostervezés vagy a tájtervezés területén; [HATÁSOK] (iii) egy adott kulturális hagyomány vagy civilizáció egyedi vagy legalább kivételes bizonysága, mely lehet ma is élő vagy már letűnt; [TANÚSÁG] (iv) kiemelkedő példája egy épülettípusnak, építészeti vagy technológiai együttesnek vagy tájnak, amely az emberi történelem jelentős állomásait vagy állomását illusztrálja; [TÍPUS] (v) olyan kivételes példája egy hagyományos emberi településnek vagy földhasználatnak, mely reprezentál egy vagy több kultúrát vagy ember és környezet egymásra hatását, különösen akkor, amikor ez egy visszafordíthatatlan változás eredményeként sérülékennyé vált; [FÖLDHASZNÁLAT] (vi) közvetlenül összefüggésbe hozható eseményekkel vagy élő hagyományokkal, eszmékkel vagy hiedelmekkel, művészeti vagy irodalmi alkotásokkal, melyek egyetemes jelentőségűek; [ASSZOCIATÍV]
A KRITÉRIUM ATTRIBÚTUMOKBAN nyilvánul meg ATTRIBÚTUMOK (Nara, 1994): - forma, tervezés, anyagok; - használat és funkció; - hagyományok, - kezelési módok; - környezet; - nyelv, érzés, stb. VÉDELEM és KEZELÉS: hogy a felvételkori KEÉ fennmaradjon és még jobban kibontakozhasson AZ ATTRIBÚTUMOKNAK forrásokkal igazoltan HITELESNEK kell lenniük és meg kell felelniük az INTEGRITÁS szempontjainak
Kultúrtájak KEÉ-e Ember és természet egymásra hatása kiemelkedő egyetemes értékű hitelesség: valóban az, ami (források) integritás: ember és természet közötti viszony integritása a kérdés (nem a természeti környezet integritása) a tájban meglévő kapcsolatok, viszonyok, dinamikus funkciók, rétegződő történetiség, jelentések megléte; megfelelő kiterjedés, hogy ezen jellegzetességek érvényesüljenek
A kultúrtáj kategória (1992): az ember és természet közös alkotása, egymásra hatásuk kivételes példája
3) asszociatív táj (jelképes, szimbolikus tájak, amelyek történelmi, vallási, kultúrtörténeti eseményhez kapcsolódnak) A világörökségi kultúrtájak három főkategóriába csoportosíthatók: 1) tervezett táj (a tájak tudatos tervezés eredményeképpen jöttek létre,pl. történeti kertek) 2) organikusan fejlődött táj - a) fosszilis tájak (ahol a tájfejlődés megakadt és konzerválódott egy bizonyos állapotban), - b) folyamatosan fejlődő tájak (ahol a fejlődés folyamatosan tart napjainkban is)
1) tervezett táj Lednice-Valtice Kultúrtáj, Csehország
2) organikusan fejlődött táj a) fosszilis táj Mesa Verde, USA St. Kilda, UK
2) organikusan fejlődött táj b) Folyamatosan fejlődő tájak Hortobagy, Hungary Sukur, Nigeria
Pyrénées - Mont Perdu (Franciaország és Spanyolország) Határon átívelő hegyvidéki táj, mezőgazdasági életforma, hegyvidéki legelőkkel, gazdaságokkal, teraszos rétekkel,
3) asszociatív táj Uluru Kata-Tjuta (Australia)
85 Világörökségi kultúrtáj (2013)
37 kultúrtáj Európában
1987 2000 2001 1999 Magyarország 1985-ben csatlakozott az Egyezményhez. Jelenleg 8 világörökségi helyszín Köztük 3 kultúrtáj. 2002 1996 1995 +2000 1987+ 2002
Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999) Kultúrtáj (iv) A magyar Puszta egy pásztortársadalom által formált kultúrtáj kivételes fennmaradt példája. (v) A Hortobágyi Nemzeti Parki táj a több ezer éves hagyományos tájhasználatok ép és látható nyomait tartja fenn, és az ember és természet közötti harmonikus kapcsolatot példázza.
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001) (határon átívelő helyszín) (v) A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj nyolc évezrede különböző kultúrák találkozási pontja, ennek látványos bizonyítéka az ember és fizikai környezete közti kölcsönhatás folytonosan fejlődő és szimbiotikus folyamatának eredményeként létrejött változatos táj.
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002) Kultúrtáj (iii) A Tokaji borvidék a világon egyedülálló, legalább ezer éves szőlészeti-borászati hagyományt testesít meg, amely a mai napig lényegét tekintve változatlan formájában maradt fenn. (v) A teljes Tokaji borvidék, beleértve a szőlőbirtokokat, a nagy múltú településeket és a történelmi pincerendszereket, eleven formában jeleníti meg a hagyományos földhasználat egy különleges formáját.
Néhány hazai aktualitás VÖB elfogadta hazai helyszínek KEÉM-ét Vötv. szerinti kezelési tervek készítése: Hortobágy, Tokaj, Fertő Tokaj: a történeti táj védettségének konkretizálása részletszabályozása
Nemzetközi kapcsolódások Szellemi kult. örökség egyezmény (2003) Biológiai sokszínűség és természeti örökség Fenntarthatóság és Agenda 21 Rio + Pán-európai stratégia a biológiai és táji sokféleségről (1995) Európai tájegyezmény (2000)